Petőfi Népe, 1975. május (30. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-30 / 125. szám
4 • PETŐFI NEPE • 1975. május 30. Népfront és gazdaságpolitika • A mostani országgyűlési képviselőjelölő-gyűléseken sok szó esett, gazdasági, gazdaságpolitikai kérdésekről. Az előadók ismertették az országos és helyi fejlődés tényeit, elemzően szóltak a gondokról, az elvégzendő munkáról. A sok ezernyi felszólalásban is elhangzott megannyi észrevétel, javaslat, megvalósítandó elképzelés. Bizton mondhatjuk: a jelölőgyűlések fórumai voltak a gazdaságpolitikának is; hasznos gondolatokkal, helyénvaló bíráló megjegyzésekkel, okos javaslatokkal gazdagították közéletünket. Most már a tapasztalatokat ösz- szegezö népfrontbizottságok feladata, hogy az ésszerű javaslatokat — beleillesztve a képviselők választókerületi és országos tevékenységébe — a megvalósulás útjára tereljék. Csaknem kétévtizedes tapasztalatok bizonyítják, hogy a népfrontpolitikának, a népfrontbizottságok munkájának mennyire fontos része a gazdaságpolitika ismertetésével, a jó végrehajtás módozatainak keresésével kapcsolatos tevékenység. Ez idő alatt vált gyakorlattá a község- és városfejlesztés, a szövetkezeti mozgalom. a tanyák, a puszták, az aprófalvak és újabban a környezetvédelem témáinak napirenden tartása, Néhány ötéves tervidőszak igazolja a népfront társadalompolitikai szerepének hasznát mind a helyi, mind az országos tervcélok kimunkálásában és a tervek valóra váltásában. Erről a népfront 1972 áprilisában megrendezett V. kongresszusa így fogalmazott: „Gvakorola-t által igazolt meggyőződéssel állíthatjuk, hogy a társadalmi-politikai mozgalom ereje pozitívan hat vissza általában a gazdaságpolitika kialakítására és megvalósítására, közvetlenül pedig az emberek és környezetük gazdasági gondolkodására ” • Példaként emlegethetjük azokat a gazdaságpolitikai fórumokat, amelyeket a megyei, városi. kerületi, nagyközségi népfrontbizottságok az utóbbi egy év alatt rendeztek. E fórumokon úgyszólván gazdasági életünk minden kérdésé terítékre került. Nemcsak olyanok, amelyek sikereinket példázzák; hanem a gondokat okozó, fejlődésünket, életünket nehezítő, sok embert boszszantó, idegesítő jelenségek is. És az egyszerű vitatkozáson túllépve keresték — kereshették — a megoldás módjait, mert — miként egész politikai életünket — a gazdaságpolitikát is mind jobban áthatja az együttgondolkodás. az egvüttcselekvés eszméje. — Gazdaságpolitikánk szerves része a népt'rontpolitikának, s ennek megfelelően a mozgalom bizottságai mint életünk legtermészetesebb mindennapi jelenségeivel foglalkoznak gazdasági, gazdálkodási kérdésekkel. Meg sem kerülhetik e témákat, hiszen ahol együtt van 10—20 ember, vagv százak jelennek meg egy összejövetelen az érdeklődés jó része gazdasági kérdésekre irányul. Törekvése is politikai életünknek. hogy felkeltsük az emberek figyelmét és minél tájékozottabban alkossanak véleményt, kovácsoljanak terveket. • A párt XI. kongresszusa úiabb biztosítást adott a népfrontmozgalomnak a gazdaságpolitikában való minél aktívabb részvételre. A legnagyobb figyelmet most a IV. ötéves terv sikeres befejezése érdemli, hiszen következő tervünknek ez képezi legjobb alapját. A népfrontbizottságok soron levő feladata tehát minél szélesebb körű figyelem- ébresztés tervgazdálkodásunk időszerű kérdései iránt. A helyi és országos tervek egyaránt a népfront fórumaira kívánkoznak, mert a gazdasági élet összefüggő folyamataiban nem lehet elválasztani a részt az egésztől, vagy megfordítva. Helyesen teszik a népfrontbizottságok, ha az eddigi gyakorlatnak megfelelően továbbra is arra törekednek, hogy összejöveteleiken ott legyenek és hallassák szavukat a munkások, a szövetkezeti parasztok, értelmiségiek. a lakosság más rétegei; a gazdasági kérdésekben jobban járatos vezetők és a mindennapi élet egyik-másik részletét érzékenyebben ismerő honpolgárok. A cselekvésre ösztönző meggyőzés, az önálló gondolkodásra képessé tevő meggyőződés erősítése a népfront gazdaságpolitikai tevékenységének legfontosabb eleme és célja. H. L. A kecskeméti MEZŐGÉP Vállalat május 1-én múlt évi eredményei elismeréséül megkapta a Kiváló vállalat címet. A napokban a kiskunmajsai gyáregységben arról beszélgettünk Matos András igazgatóval, hogy ők mivel járultak hozzá a vállalat kitüntetéséhez. — Nincsenek „különös” érdemeink — mondta Matos András. — Mindent elkövettünk azért, hogy az anyagellátási és egyéb, gondokat leküzdve teljesítsük tervünket. Dolgozóink dicséretéje legyen mondva, sikerült. Termelési teivünket 108 millió forintra teljesítettük. Az idei feladataink növekedtek, árbevételünknek pedig el kell érnie a 136,5 millió forintot. — Sikerülni fog? — Minden jel arra mutat, hogy az 1975-ös esztendőben is megálljuk a helyünket. Termé- kednk keresettek, részt veszünk a jgrműprogramban. A tehergépkocsi vezetőfülkéből évente átlag 1600-at gyártunk, a kombájnfülkékből pedig 2 ezerre van szükség. A múlt évben még „teljes erővel” gyártottuk a borulásbiztos traktorfülkéket, de a Vörös Csillag Traktorgyár átszervezése miatt az idén már csak 160 dai'abot rendeltek. Gyárgyegységünk jelentős tevékenysége még a garanciális szolgálat. A vállalatunk által gyártott gépek és berendezések garanciális munkáit 18 gépkocsival 54 szakember végzi. Munkájuk nem könnyű, hiszen járják nemcsak a megyét, az egész országban megfordulnak. — A gyáregység hogyan részesült a kitüntetésben? — Elsősorban a munkában élenjárók kapták meg a megfelelő anyagi és erkölcsi elismerést. Mondanom sem kell, hogy a 12 szocialista brigádunk 150 tagja élenjárt nemcsak a termelésben, hanem a tanulásban és a társadalmi munkában is. A garanciális szolgálat Delta nevű brigádja. Nagy Péter vezetésével megkapta a Vállalat kiváló brigádja címet. Három kollektíva arany, egy ezüst fokozatot kapott, a többiek pedig a szocialista címet. Hárman miniszteri kitüntetésben részesültek, a Vállalat kiváló dolgozója címet négyen, a Gyáregység kiváló dolgozója címet pedig tízen kapták. Azt, hogy dolgozóink egyre inkább magukénak érzik az üzemet, az is bizonyítja, hogy — létszámunk fele — kétszázötvenen rendelkeznek a törzsgárda- tagság valamelyik fokozatával. Mint az előbb mondottam, nemcsak a termelési feladatokban, hanem az óvodák, iskolák, s egyéb községi intézmények pat- ronálásában is becsülettel részt vállalnak. Több ezer órát dolgoztak társadalmi munkában a balatonakali és kunfehértói ifjúsági tábor kényelmesebbé tételében. Ugyancsak több ezer órát segítettek már dolgozóink a kiskunmajsai sportcsarnok építésében. Reméljük, augusztus 20-ra elkészül. Dolgozóink megbecsülését jelenti az is, hogy most szerveztünk egy lakásépítő szövetkezetek A telek már megvan, s bízunk abban, hogy az egyik nyolc, lakásos társasházat a saját épí- tőbrigádunk még az idén fel is építi. A másikat jövőre szeretnénk átadni a szövetkezet újabb nyolc tagjának — mondotta befejezésül a gyáregység igazgatója. O. L. 9 Szállítás előtt a kombájn vezetőfülkék. Farkas Imre és Nyerges Lajos asztalosok az utolsó ellenőrzéseket végzik. (Opauszky László felvételei) • Nagy Péter a Vállalat kiváló brigádja címmel kitünteted Delta brigád vezetője és Pimbor Benő gépkocsivezető az indulás előtt ellenőrzik a szervizkocsi felszerelését. • A Mező- gazdaság kiváló dolgozója kitüntetést kapta Czinkóczi Jánosné raktári munkás. 9 A szocialista cím aranyfokozatát kapta az Április 4 brigád. A képen Országit S. János, Szakácsi Ferenc, Szívós Istvánná, Kalló Istvánná és Szívós István egy teher- autófülkcn dolgoznak. A kitüntetés részesei „Kecskével a címerben” A Poznanska Gazeta cikkei — Kecskemétről Szigorúbb alkalmassági vizsgát! KENDŐZETLENÜL Modern lakásban nyugalom nélkül? Január utolsó napjaiban látogatott Kecskemétre Feliks Bi- los, a Gazeta Poznanska című napilap főszerkesztő-helyettese. Több mint egyhetes magyarországi tartózkodásának programjában elsőként szerepelt megyénk székhelye, mivel a Duna— Tisza közi tájhoz, annak embereihez, helységeihez régebbi kapcsolat fűzi. Nyolc évvel ezelőtt járt nálunk, s akkor sok ismeretséget kötött, számos barátra tett szert. Mostani útján, amiről annak idején hírt adtunk, Kecskemét felszabadulás utáni életéről gyűjtött élményanyagot. Járt üzemekben, felkereste a városi tanácsot. Nemrég jutott el hozzánk a Gazeta Poznanska három száma, melyekben kecskeméti élményeiről írt — képekkel is illusztrált — beszámolót. Az egyik lappéldányban „Kecskével a címerben” címmel a megyeszékhelyet mutatja be színesen, sokoldalúan. Ír a város iparáról, a mezőgazdaság —. a homokkultúra — történelmi átalakulásáról. Kecskemét nagyszabású építkezéseiről, s benne a lakásépítésről, középületek, intézmények születéséről szólva egyenesen hízelgő megállapítást tesz. -„Kis Brasiliá”-nak nevezi a napjainkra már nagyvárossá fejlődött megyeszékhelyet, célozva a modern lakónegyedek, az új városközpont, az új létesítmények építészeti - forA szántóföldi növénytermesztés az utóbbi évtizedekben forradalmi átalakuláson ment át. A kézi munkaerőt és az állati vonóerőt az iparilag fejlett és fejlődő országokban is felváltották a gépek, és ezzel egyidejűleg új fejlesztési feladatok léplek előtérbe. A minimális művelés néven ismert irányzat az eljárások, elméletek és a gyakorlat sokaságát foglalja magában. Célja — a tamagazdagságáról. Beszél a Ko- dály-kultuszról, főiskoláinkról, műemlékeinkről, valamint az eleven színházi életről, amit fővárosi színészek vendégjátéka is fémjelez. Tetszettek neki a bő árukészletről tanúskodó üzletek, az ízléses kirakatok. Külön megemlíti a könyvesboltot. Következtetése: Kecskemétre nem illik már rá a „vidéki város” minősítés, ami — más városainkkal kapcsolatban is — nem egyszer elhangzik még budapestiek részéről. „Barátaink így igézik a gólyát” — adhatjuk kissé szabadabb fordításban a Gazeta Poznanska másik számába írt cikkének címét. A nemzetközi nőnapra időzítve — a Habselyem Kötöttárugyárban tett látogatásáról tudósít lengyel barátunk. Mócza Lajosné igazgató tájékoztatása alapján részletesen taglalja, milyen jelentős változásokat hozott a dolgozó nők, s közelebbről az itteni munkásnők életében is a párt nőpolitikái határozatának, a kormány, s a megyei pártszervek intézkedéseinek gyakorlati megvalósítása. Ír természetesen azokról a problémákról is, melyek a iend- kívül üdvös, és a nők, családok körében nagy megelégedettséget kiváltó intézkedések végrehajtása során objektíve felmerülnek. Mint például a gyermekgondozási segélyen levő kismamák kiesésével járó munkaerőgondok, melyek azonban céltudatos ve\ lajszerkezet rongálásának elkerülése céliából — a különféle talajművelő gépeket úgy összekapcsolni, hogy azok munkájukat lehetőleg egy (vagy minél kevesebb) menetben végezzék. Az egyes módszerek alkalmazása a gépesítés-fejlesztésben vagy az üzemi gyakorlatban azonban csak megfelelő körülmények; között eredményes. Éppen ezért vált szükségessé a minimális z.etői módszerekkel, okos munka- szervezéssel mégiscsak áthidalható, kellemes gondok. A harmadik lapszámban megjelent írás címe kissé elvont, szó szerint: „Aktivizálás a főváros csillogásában”. A cikk bevezetőjeként azt fejtegeti, hogy még mindig elég nagy a kontraszt Budapest és a megyei városok fejlettsége között. Például: minden 5. magyar a fővárosban lakik. Rámutat azonban, hogy az egyensúly, az arányok jobbításáért, akár a szociális viszonyok- ról, akár a gazdasági, kulturális fejlesztésről van szó, szüntelenül munkálkodik a párt, s a kormány. Foglalkozott ezzel a kérdéssel a pártkongresszus is. A továbbiakban a Mező Mihály általános elnökhelyettessel és Mészáros Sándor művelődésügyi osztályvezetővel folytatott beszélgetésére építve Kecskemét fejlődését ismerteti — általában, és különösen a lakásépítés terén elért eredményeket, a nagycsaládosokat megillető kedvezményekét. Illetve az oktatásügy, az iskola- és óvodaépítés — 4 év alatt, tehát az előző pártkongresszus óta mutatkozó fejlődését, eredményeit. Feliks Bilos beszámolóiból annak a jóbarátnak az öröme csendül ki, aki nyolc esztendős viszontlátás után a kellemes meglepetés lelkességével veszi számba építőmunkánk kecskeméti sikereit. Tóth István művelés ismertebb eljárásainak rendszerezése. A szerzők a minimális művelés ismertebb eljárásainak gépeit megfelelő részletességgel ér_ tékelik és ismertetik. A szakemberek pedig útmutatást kapnak a gépkombinációk összeállítására és a racionális gépkapcsolások meghonosítására. Az egyes gépcsoportok összeállítását megkönnyíti a részletes illusztráció. A KPM Vasúti és Közúti Al- kalrna.sságvizjsgáló Intézetében a gjép j á i ■ mú v öze i ők egyéniségűk go n d o 1 kod ás n i od j < 11. maga t a rt á sát befolyásoló negativ tényezőket vizsgálták. Az érdekes kutatásokról dr. Horváth László Gábor igazgató nyilatkozott. Oláh Bélának, az MTI munkatársának. — A tapasztalatok azt mutatják, hogy akadnak, akiknél pusztán a jármű birtoklásának a ténye egyébként kifogástalan magatartásukat könnyen eltorzíthatja, antiszociálissá teheti. Másik tapasztalat: a vezetők egy részére például a legtöbb esetben a sebesség mámora is kedvezőtlenül hat: úgy érzik, hogy az elért teljesítmény járművük és köztük nem megosztott: sőt egyedül az ő érdemük a motorból kipréselt sebessiélg. Elgondolkoztató, hogy különösen a nagy, „nehézsúlyú” járművek vezetőinél figyelhető meg: a vezetéssel járó felfokozott teljesítmény, azután a felelősség — és nem utolsósorban a gyorsan fokozható sebesség — olykor kóros mérvű önértékelést sugall. Konkiél vizsgálati kísérleti eredmények vallanak arról, hogy jeális a veszély: kit-kit a jármű gyorsan fokozható sebessége és mozgékonysága, a rábízott gép impozáns mérete tehet elbiza- kodottá. Viszont minél kisebb a jármű. annál szerényebb a vezető: a kismotorosok és a kei'ékpáro- sok a járművek legszolidabb Használói közé tartoznak. — A járművekhez kapcsolódó egyéniségtor/.ulások — mondotta vág ül Horváth professzor — téves önértékelések következményei, s — párosulva a gépkocsivezető fáradtságával, időjárás- eizékenységével, esetleg idősebb korával — a közlekedés biztonságát komolyan veszélyeztethetik. Ennek megelőzésére nagy súlyt kell helyezni az aktív vezetők gyakori ős minél szigorúbb alkalmassági vizsgálatára. De már ezt megelőzően, a kiképzés első pillanatától a helyes önértékelés tudatát kel*plántálni a sofőrjelöltekbe. (MTI) örvendetes tény, hogy megyénkben évek óta jó ütemben folytatódik az úgynevezett telepszerű lakásprogram végrehajtása. Eredményeként valósággal, gomba módra nőnek ki a földből az emeletes házak. A mostani ötéves tervciklusban midig nem kevesebb, mint hatezer ilyen otthont adtak át rendeltetésének. Zöme a vezetékes gáz-, a központi fűtés- és a .szennyvízcsatorna-rendszerhez van kapcsolva, tehát a maximális igényeket is kielégíti technikai felszereltségük. Ezek után joggal hihetnék, hogy az ilyen körülmények között garantált a kényelem. Sajnos a gyakorlatban nem egészen így fest a dolog. Mindenekelőtt abból kell kiindulnunk. hogy az emeletes épületekben lakók akarvu-akaratla- nul szoi'os kapcsolaté közösségben, majdhogy nem egymásrautaltságban élnek. A lakásból például nem távozhatnak, s oda nem érkezhetnek, hogy egy-két szomszéddal ne találkoznának. Aztán ott vannak a gyakorta tartandó lakógyűlések, ahol mindenkit érdeklő házbeli gondokról és megoldásukról esik szó. Ezeken az összejöveteleken sokszor hangzik el az ilyesféle felhívás: „Ne zajongjunk. fokozottabban vigyázzunk egymás nyugalmára!” A tapasztalat szerinI a résztvevők valamennyien tesznek ezzel kapcsolatban amolyan egyetértésszerű megjegyzést, de egy idő múltán néhányan mintha már semmire/ sem emlékeznének . . . Szerkesztőségünkbe számos panasz érkezett a közelmúltban. Tanácsi és szövetkezeti lakásokban, valamint OTP-lársasházak- ban lakók vetették papírra, mondták el, hogy a szűkebb környezetükben sokan — enyhén szólva —, nem tisztelik a szocialista együttélés írott és íratlan szabályait. ízelítőül íme egy csokorra való eset! Vannak lépcsőházak, ahol emeletekről le, emeletekre fel rendszeresen rahangálva-ugrálva közlekednek az iskoláskorú gyerekek. Ilyenkor bizony félelmetesen remeg, rezonál a beton- és vasvázas szerkezet. Máshol — az elkövetők szintén az ifjú emberkék soraiban lelhetők fel — a kaputelefonok és -csengők működnek ok nélkül. Sok helyütt a fatalpú papucsok szűnni nem akaró kopogása miatt idegeskednek a csöndre vágyók. Nem kevésbé könnyű elviselni azt sem, amikor a szomszédok órákon át, a nap bármely szakában szinte teljes hangerővel működtetik, bömböltetik a televíziót, a rádiót, a magnót, vagy a lemezjátszót. És előfordul, hogy a némely lakásban összegyűlt kisebb-na- gyobb baráti, rokoni társaság hamarosan bizonyítja daloskedvét, sőt még a táncot is ropják. De az is nemegyszer megtörténik, hogy reggel, esetleg késő este gitár és egyéb hangszer hangja szárnyal az emeletekről. Nos, a közöltek után aligha lehet irigyélni a modern, vagyis a legkorszerűbb eljárással épített lakások bérlőit, ‘tulajdonosait. Gyorsan tegyük hozzá, szerencsé- re nem általánosak az efféle visszásságok. Persze, kevésbé valószínű, hogy ebben az ideális műszaki feltételeknek van oroszlánrésze. Tudniillik, ha az egyik lakásból a másikba való áthallásról szólunk, óhatatlanul felmerül a kérdés: vajon a blokkos és az előregyártóit rendszerű falak vastagsága és hangszigetelése nem hagy-e kívánnivalót maga után? Izgalmas technológiai téma ez. célszerű lenne vele foglalkozniuk az illetékes szakembe- i éknek. A gyógyír voltaképpen egyszerű: senkinek sem szabad zavarni a lakótársait! A pajkos gyere, kék megfékezése például a szülők feladata. A készülékeket is lehet halkabban működtetni. Nem muszáj viselni a fapapucsot sem. De az otthoni társalgásnak, szórakozásnak sem kell hangzavarba, dorbézolásba torkollnia. És még valamit. A bérlakásoknál házfelügyelők, a szövetkezeti lakásoknál lakóbizottsági vezetők, a társasházaknál közös képviselők kell, hogy ügyeljenek a rendre, s az együttélés szabályainak betartására. Ha intésük, figyelmeztetésük eredménytelen, bátran tegyenek feljelentést az illetékes hatóságokhoz, melyeknek módjuk van arra, hogy büntető szankciókat alkalmazzanak a pihenést, a nyugalmat nótáriusán zavaró személyek ellen. > Velkei Árpád A minimális talajművelés gépei
