Petőfi Népe, 1975. május (30. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-30 / 125. szám

1975. május 30. • PETŐFI NÉPE • 3 ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐJELÖLT Helytállt a forró kemencék mellett is... Pánczél Balázs, a Hazafias Népfront Kalocsai Városi Bizott­ságának elnöke, sok nehéz na­pot látott munkásasszony port­réját rajzolhatta meg, amikor Tóth Ferencné országgyűlési képviselői jelölését ajánlotta a 16. számú választókerület állam­polgárainak. Apja erdőmunkás volt, de már nem érhette meg ötödik gyermeke, Erzsiké szüle­tését. Édesanyja azonban — bár­mily mostoha is volt az élet — becsülettel felnevelte gyermeke­it. Bizonyosan tőle tanulta meg lánya, hogyan kell keményen helytállva leküzdeni a nehézsé­geket. Az általános iskola hatodik osztályánál többre nem futotta a család ereje, kellett a pénz, fodrász mesterséget tanult. Mii­ben már az iparos énekkarral járta a falvakat, hirdetve az új, szabad életet. 1950-ben kötött há. zasságot, férje katonatiszt. Szü­letett egy kislányuk, akit szere­tettel nevelt, a munkát azonban nem hagyta abba. Dolgozott honvédségi mosodában, tanácsi konyhán, majd 1957-ben a Ka­locsa és Vidéke Sütőipari Válla­lathoz került. Volt csomagoló, de megállta a helyét a forró ke­mencék mellett is. Itt éledt fel benne újra a tanulási vágy, szakmunkásvizsgát lett. Hamaro­san kitűnt szorgalmával, s meg­kapta a Kiváló dolgozó kitün­tetést. A pártba 1964-ben lépett be. A politikai megbízatásokat szí­vesen és lelkiismeretesen végez­te el, ily módon rövidesen párt- csoportbizalmi, azután párt veze­tőségi tag, majd 1970 óta tagja a városi pártbizottságnak. A leg­nagyobb megtiszteltetés azonban akkor érte, amikor ez év tava­szán küldöttként részt vehetett a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusán. Az ott hallot­takról, látottakról jó néhány be­számolót tartott nemcsak a vá­rosban. hanem a környező köz­ségekben is. Hallgatósága azóta is elismeréssel emlegeti az okos, talpraesett válaszokat adó mun­kásasszonyt. Jelenleg szakközépiskolába jár. Természetesen politikai tudását is növeli amellett, hogy 5 hóna­pos pártiskolát végzett. Dolgozó társai szeretik, sokszor fordul­nak hozzá gondjaikkal. Ameny- nyiben megválasztják, nem megy üres kézzel a dolgozó nép okos gyülekezetébe. N. O. Lelkes hangulatú választási gyűlés Baján Baja pezsgő társadalmi élete közismert. A helybeliek igazi vá- rosszeretet a közös ügyek iránti őszinte érdeklődésben, a közélet­ben való cselekvő részvételben nyilvánul meg. Ez jutott eszem­be szerdán délután, a hűtőház udvarán, amely negyed kettőkor úgy megelevenedett, mintha itt adtak volna egymásnak randevút a város l^kói. Szihte menetté», verődve lépték át a kaput a busszal, gyalogosan, kerékpáron érkezők. S valójában találkozóra érkez­tek. Meghallgatni, és közös örö­meiket, gondjaikat megosztani országgyűlési képviselőjelöltjük­kel, dr. Gajdócsi Istvánnal, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagjával, a megyei tanács elnö­kével. Mintegy hétszáz résztvevő je­lenlétében — akiknek nem ju tott hely a jókora ebédlőterem­ben, hangszóró segítségével az udvaron követték az eseményt — Szinnai Gyula, a Hazafias Népfront városi elnöke nyitotta meg a nagygyűlést. Köszöntve az egybegyűlteket, külön is üd­vözölte Gajdócsi Istvánt, a kép­viselőjelöltet, Papp Györgyöt, a megyei pártbizottság tagját, a városi pártbizottság első titkárát. Kincses Ferencet, a városi ta­nács elnökét, a gyűlés elnöksé­gében helyet foglaló üzemek, in­tézmények képviselőit, s nem utolsósorban a vendéglátó hűtő­ház vezetőit, dolgozóit. Majd fel­kérte dr. Gajdócsi Isítvánt vá­lasztási beszéde megtartására. A szónok a nagygyűlés élénk érdeklődésétől kísérve, bevezető­ül emlékeztetett rá, hogy az idei képviselőválasztás jelentőségét külön növeli, hogy a pánt XI. kongresszusa nemrégiben meg­mérte eddigi politikánkat, s egy­ben közelebbi és távolabbi célo­kat tűzött ki. Olyan felemelő célokat, amelyekről 30 évvel ez­előtt még álmodni is nehéz volt. Majd beszédes összehasonlító adá.tokkal. a korabeli sajtó idé­zésével adott áttekintést hazánk, s benne Bács-Kiskun megye fel- szabadulása óla eltelt 30 évi fej­lődéséről. Külön részletességgel szólt Baja nagyszerű eredmé­nyeiről, fcsakúgy, mint a fejlő­déssel velejáró gondokról, ame­lyek megoldása az elkövetkező évek feladata. A nagy tetszéssel fogadott vá­lasztási beszédet követően öten kértek szót. Frank László, a Lak- berendezési Ktsz kárpitosa egye­bek között a helyi közlekedés mind feszítőbb voltát tette szó­vá. Fábián János, a 9. számú Volán Vállalat helyi kirendelt­ségének művezetője — mintegy válaszként az előbbi felvetésre — jogosnak tartotta az észrevé­telt, s a vállalat nehéz helyzeté­ről szólt. Hiszen az évi 4,6 mil­liós utasforgalmat mindössze nyolc. többségében '"felújításra szoruló autóbusszal kényszerül­nek megoldani. Jaszlics Antal, nyugdíjas pék­mester kenyérgyár létrehozását szorgalmazta, és a szakma ne­hézségeire. így az utánpótlás elégtelenségére hívta fel a figyel­met. Döményi József nyugdíjas — mintegy kiegészítve a képviselő- jelölt beszédét, a bajaiak közéleti tettrekészségének történelmi gyökereire emlékeztetett, s hang­súlyozta : „A mi képviselőnk csak akkor tud adni, ha mi is te­szünk az asztalra, ténykedését cselekvőén támogatjuk!’ Végül egy fiatalasszony, a hűtőház dol­gozója a Bokodi út, s a RISZ- lakótelep kereskedelmi ellátásá­nak javítását szorgalmazta. A lelkes, szinte családias han­gulatú nagygyűlés dr. Gajdócsi Istvánnak a felvetődött kérdé­sekre adott válaszaival ért vé­get. P. I. Megyei településfejlesztési nagyaktíva Tohai László beszéde Megyénk több mint másfél év­tizedes hagyományának meg fele. lően ismét összejöttünk, hogy egy nagyszerű, nemes versenyről számot adjunk, elismerjük a leg­jobb eredményt elérők munká­ját, s egyben megvitassuk, ho­gyan dolgozhatnánk még jobban szükebb hazánk; megyénk, köz­ségeink, városaink fejlesztése ér­dekében. Jó módszerek, tapasztalatok 1959 óta minden évben ver. senyben vannak városaink, köz­ségeink, hogy miként tudják a tervben biztosított anyagi alapo­kat jobb ötlettel, szervező mun­kával. koordinációval megtolda­ni és hogyan tudják ezt ered­ményesebben a település fejlesz, lésének szolgálatába állítani. El­mondhatjuk. hogy ez a verseny nagyszerű eredményeket hozott minden településünk számára, akát értek el helyezést az elmúlt évek során, akár nem. Többször hangsúlyoztuk és az élet mindig bizonyította is állításunk igazát, hogy ennek a versenynek nin-- csenek vesztesei, sem győztesei, de vannak és nagyon sokan van­nak nyertesei. A verseny nyo­mán kibontakozó közéleti pezs­gés. a tapasztalatok kicserélése, a jól bevált módszerek elterjedő, se hatalmas mértekben megnö­velte a község- és városfejleszté­si munka hatékonyságát, felmér­hetetlenül gazdagította megyénk minden települését és azok min­den lakóját. Településfejlesztési nagyakti. váink — túlzás nélkül állíthatom —, szinte ünnepnek számítanak megyénkben. A dolgos hétköz­napok után ünnepeljük a közös­ségért végzett alkotó munkát és természetesen azokat, akik ennek a munkának részesei, végrehajtói voltak. Együtt örülünk eredmé­nyeinknek, s nemcsak a magun­kénak, de a másokénak is, hiszen azok nem szegényitik, nem csor­bítják a miénket, ellenkezőleg újabb gondolatot, módszert köl­csönözhetnek saját céljaink jö­vőbeni megvalósításához. Minden kezdeményezés, min­den célkitűzés annyit ér. ameny- nvit megválók) tünk belőle. Te­lepülésfejlesztési versenyünket is az elért eredmények alapján he­lyezzük mérlegre minden evben s ezt tesszük ma is, amikor a IV. ötéves tervidőszakra meg­hirdetett verseny 1974. évi ered­ményeiről adunk számol. A versenyszabályok betartása Mint ismeretes, az eredetileg kiírt versenyfeltételeket az első 3 kell mondani őszintén, hogy né­hány tanácsunknál még mindig nem fordítottak erre kellő gon­dot. Ehhez mindjárt hozzáteszem azt is. hogy a verseny értékelé­sekor "figyelmen kívül hagytuk a nem megbízható, kellően nem bizonyított adatokat, s a jövőben is ezt kell tennünk a verseny realitása és tisztasága érdekében. Minden tanácsunknak érdeke te­hát, hogy fordítson gondot a ver­senyszabályok maradéktalan be­tartására. A továbbiakban a versenyfel­tételek 1974. évi teljesítését ér­tékelte a megyei tanács általá­nos elnökhelyettese. Ennek kere­tében beszélt a fejlesztési alap bevételi tervének teljesítéséről, illetve túlteljesítéséről; a társa­dalmi munka tervezéséről, a he­lyi anyagok felhasználásáról, va. lamint fejlesztési alap és társadal­mi munka tervszerű felhasználá­sáról, a kiemelt fontosságú ága­zati célkitűzések megvalósításá­ról. A társadalmi munkáról töb­bek között így szólt: A társadalmi munka szerve­zése kezdettől fogva a település- fejlesztési verseny középpontjá­ban áll. Ennek köszönhető, hogy megyénk országosan évek óta az első az egy lakosra jutó társa­dalmi munkavégzés tekintetében, örvendetes, hogy a társadalmi munka szervezése évről évre új tartalommal bővül, új formákkal gazdagodik és bizonyosok lehe­tünk benne, hogy még mindig kimeríthetetlen tartalékokkal rendelkezik. Tanulni más megyéktől is Az elmúlt évben 207 millió fo. rint értékű társadalmi munkát végzett a megye lakossága kü­lönböző kollektívákban, vagy egyénileg. Így az egy lakosra ju­tó társadalmi munka értéke 360 forint volt, az 1973. évi 338 fo­rinttal szemben. összehasonlításként hadd mondjam el, hogy Szolnok me­gyében 325, Szabolcsban 289 fo. rint az egy lakosra jutó társa­dalmi munka értéke. Megyénk tehát meg tudta tar­tani első helyét az elmúlt évben is, de néhány megye megközelí­tett bennünket. Ennek mi csak örülünk, és gratulálunk ahhoz a dinamikus fejlődéshez, amelyet a társadalmi munkaszervezés terén az utóbbi években más megyék is elértek — nem egy közülük éppen a Bács megyei tapaszta­latok felhasználásával. Ugyan­akkor fed. kell figyelnünk arra, hogy tovább kell fokozni erőfe­szítéseinket, bővíteni kell esz­köztárunkat. S nem is annyira az elsőség megtartása, mint in­kább az előttünk álló feladatok nagysága és sokasága érdekében. Ügy gondolom, arra is érdemes odafigyelnünk, hogy éppen az egyire nagyobb versenytárs Szol­nok megye székhelye, a 900 éves fennállását ünneplő Szolnok vá­ros milyen nagyszerű eredményt ért el, amikor — a Népszabad­ság tanúsága szerint —. 32 mii. lió torint értékű társadalmi mun­kát tudott megszervezni és el­számolni az elmúlt évben. Idő­szerű nekünk is odafigyelni má­sok eredményeire, módszereire és tanulni belőle a magunk haszná, ra. A jelenleg még szerény ered­ménnyel tevékenykedő községek, városok fokozatos felzárkózása egyik forrása lehet a megyei eredmények további javításának. összegezve a fejlesztések anya­gi feltételeinek megteremtése ér­dekében tett tanácsi erőfeszítések eredményeit, elmondhatjuk, hogy összesen 420 millió forintot tesz ki az az összeg, amely az 1974. évi településfejlesztési verseny­ben is ösztönzött és elismert for­rásnövelő tevékenység eredmé­nye. Emlékparkok Az elmúlt évben jelentős tár. sadalmi megmozdulás volt me­gyénkben hazánk felszabadulá­sának 30 éves évfordulója tiszte­letére felszabadulási emlékpar­kok létesítése. A Hazafias Nép­front kiskunhalasi járási elnök­ségének kezdeményezésére és a Hazafias Népfront Megyei Bi­zottságának 1973. februári felhí­vása alapján mind a 6 városban, és 78 községben < megszervezték felszabadulási emlékpark lét­rehozását. Ebben a munkában a szocia­lista üzemek, intézmények és a lakosság igen nagy értékű társa­dalmi munkát végzett, s 1975. áp­rilis 4-re minden helyen a ier- veknek megfelelően átadták az emlékparkokat. Ennek áz akció­nak elsődleges politikai jelentő­sége mellett településfejlesztési hatása is számottevő, hiszen többségükben ezek a parkok a város, a község arculatát szépí­tik, kedvelt pihenőhelyei a tele­pülés lakosságának. Tudomásunk van arról is, hogy folyamatban van további 28 köz­ségben emlékpark létesítése, amelyek átadását ez év novem­ber 7-re tervezik. Jó példája ez a megmozdulás a politikai tölté­sű és a lakosság érdekeit jól szolgáló célok meghatározásá­nak, s egyben bizonyíték arra is, hogy ilyen célokért igen . so­kan és szívesen vesznek részt társadalmi munkával a tervezés­től a megvalósításig. Kiemelkedő teljesítések Ugyancsak felszabadulásunk évfordulójához kapcsolódik a „30 év 30 óra Kecskemétért’ moz­galom, amely a megyeszékhely lakóinak széles rétegeit eredmé­nyesen mozgósította városa fej­lesztése, szépítése érdekében. Né­hány adat az akció keretében elért eredményekről: 80 munka­hely kollektívája csatlakozott a mozgalomhoz, akik vállalásaikat vagy társadalmi munkával, vagy a tanácsi fejlesztési alapra tör­ténő befizetéssel teljesítették. Az így elvégzett társadalmi munka értéke 14 millió forint, a befizetések összege pedig 1 millió 227 ezer forint. Néhány üzem teljesítménye különösen ki. emelkedő. 1 millió forint felett a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat, a 607. sz„ illetve a 823. sz. Ipari Szakmunkásképző In­tézetek teljesítettek; 500 ezen fo­rint felett 3 vállalat: a Fémmun­kás, ä ZIM és a Konzervgyár, míg 300 ezer forint feletti társa­dalmi munkát a BOV, a MEZŐ­GÉP és az UNIVER Szövetkezet teljesített. A vállalások legnagyobb része gyermekintézmények (bölcsődék, óvodák, napközi otthonok, álta­lános iskolák), játszóterek, isko­laudvarok építésére, felújítására, korszerűsítésére irányult. A „30 év 30 óra” mozgalom nagymér­tékben járult hozzá ahhoz, hogy Kecskemét város a településfej­lesztési versenyben első helye­zést ért el a városok között. A továbbiakban a lakásépítés­ről tett említést Tohai László, majd így folytatta beszédét: 5117 óvodai hely Az óvodaépítésben szép ered. ményéket értünk el az elmúlt néhány évben, így 1974-ben is. A IVÓ'"ötéves térvben tervezett 1490 óvodai hellyel szemben 5117 megvalósulása várható. A kü­lönbözet társadalmi összefogás eredményeként. 1974-ben meg­épült 1085 óvodai hely, amelyből nagyobb rész társadalmi segít­séggel jött létre. Így például Kecskeméten 175, Kiskunfélegy­házán 150, Kalocsán 75, Baján 50 óvodai hely létesítése, Izsákon 100 személyes óvoda átalakítása, Kiskőrösön, Lászlúfalván, Tisza- kécskén 50 személyes óvodák lé­tesítése, vagy átalakítása, illetve év tapasztalatai alapján a me­gyei tanács kisebb mértékben módosította az utolsó két évre. Ez a módosítás nem érintette az alapvető célokat, sőt azok jobb megvalósítását igyekszik előmoz­dítani. A változtatás lényege, hogy jobban ösztönözzön az ér- demi. fejlesztő munkára, hogy jelentőségének megfelelően ará­nyosítsa az egyes feltételek tel­jesítéséért adott pontszámokat és hogy nagyobb mértékben ismerje el a verseny egyik legalapvetőbb célkitűzésének. a társadalmi munka szervezésének eredmé­nyeit. Az elmúlt év tapasztalata azt bizonyítja, hogy ezeket a módosí­tásokat helyes volt megtenni. A pontszámok tényleges alakulása tükrözi a versenyt meghirdetők fő célkitűzéseit. Elmondhatjuk azt is. hogy ja­vult a társadalmi munkavégzés értékelésének és nyilvántartásá­nak megbízhatósága, bár meg • A hallgatóság egy része. (Pásztor Zoltán felvételei) bővítése. Ezt követően a kommunális beruházásokról szólt, majd is­mertette a verseny eredményeit. Beszédét az 1975-ös verseny leg­fontosabb feladatainak ismerte­tésével folytatta, s így fejezte be: A városok, községek fejleszté­sét, szépítését elsősorban nem a versenyért, nem az elérhető he­lyezésekért végzik tanácsaink, hanem a lakosság jobb ellátása, életkörülményei javítása érdeké­ben. Ez a tanácsok alapvető fel­adata és kötelessége. Amennyi­ben a településfejlesztési ver­seny ehhez a! munkához újabb erőt, lendületet ad. segít elter­jeszteni a jó tapasztalatokat, úgy betölti hivatását. Szeretnénk, ha ebben az évben is így lenne, és minél több hasznos munkára, a közösségért való cselekvésre ad­na buzdítást ez a nemes ver­seny. Bízom abban, hogy így lesz, s jövő ilyenkor az eddiginél is jobb eredményekről tudunk majd számot adni. Új műszaki és gazdasági előírások a leggyakoribb építményfajtákhoz Könyvek kínálata és kereslete Táplálékfehérje szennyvízből Lengyel tudósok új eljárást, dolgoztak ki táplálékfehérje nye­résére a keményítőgyárakban ke­letkező burgonyaszennyléből. A burgonya feldolgozásában jelen­leg a fehérje, cukor, ásványi só tartalmú száraz anyagnak csak­nem egynegyede veszendőbe ^Tjegy a szennyvízzel. Az új el­járás segítségével a burgonya­lében található fehérjét speciális hőkezelési folyamatban kicsapják és leszűrik, szárított állapotban felhasználható abraktakarmány előállítására. Az új eljárás ál­talános alkalmazásával évente kereken 20 000 tonna értékes szárazfehérjét lehetne előállítani, s ez a mennyiség mintegy -00 000 tonna takarmány előállí­tásához elegendő. Mintegy másféléves körültekin­tő munka alapján befejeződött a leggyakoribb építményfajták építési műszaki-gazdasági norma­tíváinak kidolgozása. Űj előírá­sok váltották fel a több mint tíz évvel ezelőtt megjelent költség- normákat, amelyek az épületek műszaki jellemzőit csak szűk­szavúan. elnagyoltan fogalmazták meg. Az új előrások a fajlagos költségadatokon túl részletesen felsorolják az épület rendelteté­se miatt fontos helyiségeket, meg­határozzák ezek terjedelmét, épü­letszerkezeteit. különböző burko­latait. fölszerelését. Az új normatívák kidolgozásá­nak fontos célja volt. hogy érvé- ! nyesítsék a korszerűség legfonto­sabb követelményeit, tehát meg­húzták azt a határt, amelynél igénytelenebb létesítmény nem építhető, ugyanakkor megállapí­tották azt a szintet is, amely­nek túllépése már túlzásokhoz, luxusigények kielégítéséhez ve­zetne. Eddig harmincöt építményfajta műszaki-gazdasági normatívája jelent meg: ezek a különböző iro­dák. művelődési otthonok, óvo­dák. általános iskolák, s újabban a gimnáziumok, a kisegítő isko­lák. a tornatermek, a szakközép- iskolák. szakmunkásképző isko­lák, a szakmunkásképző tanmű­helyek és a diákotthonok terve­zésénél . beruházásánál követen­dő e' vásokat tartalmazzák. Az alaposságra, s a munka terjedel­mére jellemző, hogy jó néhány épületfajtánál csupán számítási alapként 30—40 tervváltozatot dolgoztak ki. Gondosan érvényesítették az ésszerű takarékosság lehetőségeit is. A műszaki-gazdasági normatí­vák kidolgozásánál figyelembe vették a korszerű építési mód­szereket is. Az új építési műszaki-gazda­sági normatívák a megjelenéssel egv időben léptek érvénybe. így a kivitelezési tervek kidolgozásá­nál már figyelembe kell venni, s az építési engedélyeket csak ak­kor kapják meg a beruházók, ha a tervek megfelelnek a normatí­vák előírásainak. (MTI) Itt az ünnepi könyvhét. Napo­kon keresztül a mai magyar és a kortárs külföldi irodalom fris­sen napvilágot látott alkotásai között lesz alkalmunk válogat­ni. Érthető hát, ha külön érdek­lődéssel vettük kézbe a Könyv­világ című propagandakiadvány új számát. Ennek a hátsó olda­lán találjuk a „Könyvet keres, könyvet kínál'’ című rovatot. Feltűnő érdekességre leltünk. Bi­zonyára másokat is érdekel, hogy milyen arányban sorolják fel az olvasók által keresett és eladás­ra kínált müveket. Első látásra szembetűnő a menyiségi eltérés, a keresett könyi'ek javára. Legalább húsz- harmincszor többen keresik, mint kínálják a köteteket. Ez nagyon jó jel. Mennyivel lehan­golóbb olvasmány lenne a for­dítottja: ha sokan, nagyon sokan igyekeznének — pénz hiányá­ban vagy egyéb okból — meg­szabadulni könyveiktől. Keresik Hemingway csodála­tos regényét, az „Akiért a ha­rang szól"-1; szeretnék megven­ni a Magyarország néprajza cí­mű, négykötetes összefoglaló mű­vet; igény mutatkozik Brehm: Az állatok világa, s a Bolyai Já­nos élete és művei című kötete iránt stb. Van, aki Csokonai ösz- szes verseit óhajtja megvásárol­ni. Más valaki Veres Péter re­gényei után érdeklődik. Külön öröm, hogy ennyi értékes, időt­álló művet keresnek. A kínálat és kereslet aránya tehát kedvező. Sőt, örvendetes. V. M.

Next

/
Thumbnails
Contents