Petőfi Népe, 1975. május (30. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-27 / 122. szám

4 9 PETŐFI NEPE • 1975. május 27. Gazdálkodás és jogvédelem Ma már csak szórványosan ta­lálkozunk olyan nézettel, amely a szövetkezeti jogász alkalmazá­sát nem tartja indokoltnak. A vállalati gazdálkodás és a de­mokratikus önkormányzat a szö­vetkezetektől fokozottabb fele­lősséget, széles körű belső és külső garanciarendszert, fegyel­mezett munkát kíván. Ez viszont igényli a szövetkezeti jogász te­vékenységét is. Előkészíteni a döntéseket A Homokhátsági Mezőgazdasá­gi Szövetkezetek Területi Szövet­sége elnökségének szövetkezetpo­litikai bizottsága sok-sok tapasz­talat gyűj tése alapján nemrég ér­tékelte a közös gazdaságok jog­védelmét. A fejlődés egyre inkább meg­követeli, hogy a döntéseket jól előkészítsék. Ez a munka nagy felelősséggel jár. A szakszerűt­lenül előkészített határozatok jogi következményeit vállalni kell, de a helyes döntésekért tör­ténő kiállás kötelezettségét is. Nem menthető a felelősség alól az a jogvédő, aki a szövetkezet alkalmazásában évekig szó nél­kül hagyja a törvénysértő gya­korlatot. Ezzel párhuzamosan küzdeni kell azzal a még elő­forduló megítéléssel, amely a törvényesség betartását szorgal­mazó jogászt kellemetlenkedőnek tekinti. Sokatmondó számok Ezekkel a megállapításokkal — amelyeket a bizottság a jelen, tésbe foglalt — messzemenően egyet lehet érteni. Nagyon érde­kesek és sok mindent bizonyíta­nak azok a számok, amelyek a különböző peres ügyekre vonat­koznak. A körzetben 28 mező- gazdasági szövetkezet az elmúlt esztendőben 187 esetben volt fel­peres, (a kereseti összeg megkö­zelítette a 8 millió 700 ezer fo­rintot), 186 esetben pedig alpe­res, (a kereseti összeg csaknem 7' millió 700 ezer forint volt). A szövetkezetek, mint felperesek 6 millió 200 ezer forintot nyer­tek, mint alperesek 3 millió 500 ezer forintot. A fenti perekből 13 keletkezett termékértékesítési és 20 szállítá­si szerződések be nem tartásából A szövetkezetek ellen általában szerződéses partnereik, vállala­tok, intézmények, társszövetke­zetek indítottak pereket. A számokból az is következik, hogy meg lehetett volna előzni néhány keresetet. Jobb együtt­működéssel talán elkerülhetők lettek volna ezek a perek. A szövetség 71 mezőgazdasági szövetkezete közül tavaly 61 vet­te igénybe jogvédő képviseletét. Érdekes a tagsági viták meg­oszlása is. Huszonhat szövetke­zet adatai alapján 33 kártérítési, tí földjáradéki és ugyanennyi háztáji, valamint 66 munkabér­rel kapcsolatos ügy szerepelt a viták során. A megyei főügyész- s<3|g tájékoztatása szerint az ügyészségek a jogpolitikai szem­pontból kiemelkedő tagsági pe­rekben részt vettek. Különböző intézkedésekkel elősegítették a szövetkezet és a tagja közötti ér­dekek összehangolását, a törvé­nyes jogok és igények elismer­tetését. Vezető állás A szövetkezeti jogvédő nem­csak kizárólag a törvényességgel összefüggő feladatokat végzi, ha­nem a gazdálkodás szinte min­den területét ismeri, vagy leg­alábbis kell, hogy ismerje. A szövetkezetekben a gazdálkodás színvonala az utóbbi években általában dinamikusan fejlődött. Ez egyúttal feltételezi, hogy a jogvédő munkája is eredménye­sebb. Az ő feladata a törvényes­ség betartása mellett a közgyű­lés, az elnök, a tisztségviselők és a bizottságok munkájának segí­tése. Ezért is határozza meg a szövetkezeti törvény, hogy a szö­vetkezeti jogászt vezető állású­nak kell tekinteni. A homokhátsági körzetben szerzett tapasztalatok bizonyít­ják, hogy a közös gazdaságok­ban egyre jobban megbecsülik a jogvédői munkát, de ez utóbbi még mindig nem elég hatékony. A területi szövetség elnökségé­nek véleménye szerint szorosabb munkakapcsolat kialakítása szük­séges a jogász és a szövetkezet többi vezetői között ahhoz, hogy a törvényesség betartása, illetve betartatása lépést tartson a gaz­dálkodás fejlődésével. Ahol a vesszőből kosár lesz Május 15-én reggel a kosárfonókon kívül csá­kánnyal felszerelt munkások is munkához láttak a Tiszaalpári Háziipari Szövetkezetben. Felszedték az utcai járdát és gyors ütemben lebontották az igen jó állapotban levő, betonba ágyazott üzemi vaske­rítést. — Talán még díszesebbet készítenek? — kérdez­tem Papp Elemér elnöktől. — Ez a kerítésbontás nevezetes eseménynek szá­mít nálunk — hangzott a válasz. — Most kezdtük meg ugyanis egy nagyon régi gondunk megoldását, egy új — ötven dolgozónak megfelelő munkakö­rülményeket nyújtó — üzemcsarnok építését, 1,8 millió forintos beruházással. Bízunk abban, hogy november elsejére el is készülnek az építők, s ez­zel megszűnik a jelenlegi zsúfoltság. Az elnök néhány szót vált még a kerítést bontó dolgozókkal, majd kérésemre készségesen végigka­lauzol az egyes munkahelyeken. Szakszerűen elma­gyarázza. hogy hogyan lesz ízléses kosár a nyers fűzvesszőkből. — Az áztatás után ezeken a gépeken történik a hántás — mondja, miközben benézünk két kis he­lyiségbe, ahol olajosruhás munkások etetik az örök­ké éhes masinákat. Az udvar sarkában állványoknak támasztva va­kító fehér vesszők száradnak. Látogatást teszünk a munkatermekben is, ahol nők, férfiak ügyes, szor­gos ujjai között alakulnak ki a szebbnél szebb ko­sarak. — Ezt a munkát nem tudjuk gépesíteni — mond­ja az elnök. — Sajnos, pedig dolgozóink között vi­szonylag kevés a fiatal, ezért nehéz a kosárfonók utánpótlása. így azután az idősebbek minden igye­kezetére szükség van ahhoz, hogy terveinket telje­síteni tudjuk. Mert munkánk az van bőven. A múlt évben például az előirányzott 11 millió forintos tervvel szemben 13 millió forint értékű árut készí­tettünk. Erre az évre 12 millió a tervünk, de már szinte biztosak vagyunk abban, hogy elérjük a 14— 15 milliót. — Kik vásárolják a kosarakat? — Elsősorban a külföldi cégek. Francia és olasz megrendelésre hosszú évek óta gyártjuk a külön­böző kosarakat. Ugyancsak ezekbe az országokba macska és kutya elhelyezésére alkalmas kosarakat gyártunk. Szállítunk az NSZK-nak, az USA-nak, de még Finnországba is eljutnak a termékeink. Most éppen egy újabb amerikai üzletfeléit várunk, aki még az ősszel jelezte, hogy 20 ezer kutyakosarat szeretne rendelni. — Van elég nyersanyag? — Sajnos, ezzel sem dicsekedhetünk — egyelőre. Az amerikai nemesfűz az árvizek következtében sok helyen kipusztult, s gondolkodnunk kellett azon, hogyan tudnánk magunkon segíteni. Találtunk is megoldást. Tavaly itt, Tiszaalpáron, az idén pe­dig Szánkon telepítettünk 100—100 hold nemesfűzt. Két-három év múlva már a szükségletünk legalább nyolcvan százalékát fedezi ez a két fűatelep. • Takács Julianna időnként megforgatja a száradó vesszőket. harmincán készítik a különböző díszdobozokat, re- keszes kazettákat, az égetett-festett motívumokkal díszített tálcákat. Ezek iránt a svájci, holland, fran­cia és olasz cégek érdeklődnek. A kézimunkadobo­zokból például tavaly ezer darabot készítettünk most meg már 3 ezerre van megrendelésünk. Fa­ipari üzemünk termékeivel különben a hazai vá- vásárlók is találkozhatnak Kecskeméten, az Ipari és Háziipari Szövetkezeti mintaboltban, a kiskun­félegyházi Cenítrum Áruházban és egyéb boltokban. A szocialista munkaverseny is egyre mélyebb gyökereket ver szövetkezetünkben. Május elsején a nyolc brigádból egy az arany, két kollektíva pe­dig az ezüst fokozatot szerezte meg. Akad különben mifelénk furcsának tűnő dolog is, amit meg kell említenem. Alpár néhány éve egyesült Tiszaújfaluval. Akkor azt hittük, hogy a Tiszaújfalun működő — a mienkhez hasonló pro­filú szövetkezet — s közöttünk szorosabbá válik a kapcsolat. Ki is alakult a kooperáció, a 45 tagú szöveltkezet mintegy 2,5 millió forintos árukészle­tének értékesítésében segítettünk. Most, két év után meglepődve vettük tudomásul, hogy a Hl- SZÖV intézkedésére egyesüllek a Csongrádi Házi­ipari Szövetkezettel. A csongrádiaknak egyébként a konfekció és a szőnyeg a profiljuk, s most eb­ben a megyében egy kosárfonó részleggel bővültek ?! Tavaly létrehoztunk egy faipari üzemet, ahol O. L. 0 A macskabarátok kedvenc ál­latainak készíti Bársony András ezeket az ügyes fedeles kosa­rakat. • Bársony András ezzel a gép­pel bántolja a vesszőket. • A szövetkezet egyik alapító tagja, Győri Istvánná a Szö­vetkezeti ipar kiváló dolgozója. (Opauszky László felvételei) Tallózás üzemi lapokban Az üzemi lapokról hallottam már olyan véleményt, hogy „sem­mi értelme az ilyen újságosdi já­téknak.” Mivel nem értettem vele egyet, vitapartnerem sorolni kezd­te érveit: időben nem tudják kö­vetni az eseményeket, szűkös ter­jedelműek, többnyire botcsinálta újságírók írják őket, és így to­vább. Amibe kapaszkodni próbált, az mind az üzemi lap szerepét, feladatát illető alapvetően téves elképzeléseiből fakadt. A felelősséggel és jól szerkesz­tett üzemi újságok létjogosultsá­gát elvitatni nem lehet. Számta­lanszor tapasztaltam, hogy a vál­lalatuk ügyeit tulajdonosként szá- montartó dolgozók érdeklődéssel várják üzemi lapjuk megjelenését, s a benne foglaltakat kellő ko­molysággal olvassák el. fontolják meg. * Mire is hivatott az üzemi új­ság? Tájékoztat a vállalat belső életéről, ismerteti a termelési és egyéb feladatokat, s igyekszik megnyerni azok megoldásához minden egyes dolgozót. Erősíti az olvasókban annak tudatát, hogy a nagyközösség terveinek valóra vál­tása mindenkinek személyes érde­ke. A népgazdasági feladatokat „lebontja” helyi, konkrét tenni­valókká, s kritikus szemmel fi­gyel azok végrehajtására. Ismer­teti a dogozók jogait és kötelessé­gét, tudósít, a munkaverseny ál­lásáról. bemutatja az élenjáró bri­gádokat. Az üzemi lap a munka­helyi demokrácia megvalósulásá­nak fontos eszköze: mindenki el­mondhatja benne véleményét, észrevételeit. Hallatja hangját ha­sábjain a párt-, a KIS£-és a szak- szervezet. Lehetőséget nyújt a családiasabb hangulatú vállalati események megörökítésére is — és még hosszasan sorolhatnánk, mi mindenre hasznosíthatók az üzemi lapok, ha terjedelmük szűkre sza­bott is. Az üzemi újság az építőipari vállalatok életében különösen fontos szerepet tölt be. mivel nem „kapun belül” folyik a termelés, munkahelyei egymástól távol es­nek. Ilyen körülmények között jó­val nehezebb az irányítás, a dol­gozókkal való érintkezés, azok tá­jékoztatása, a más-más építkezé­seken dolgo.zó emberek vélemény- cseréje. a kollektívák eredményei­nek és gondjainak közzé tétele. A közös akarat kialakításában, érvé nvesítésében nagy segítséget nyújt az üzemi újság. A fentieket konkrét példákkal támaszthatjuk alá. ha belelapo­zunk a Bács-Kiskun megyében megjelenő, illetve ide eljutó szá­mos üzemi sajtókiadvány májusi számai közül néhányba. A Bács megyei Építők például tudósít a solti új Kossuth-adó építéséről, a pártkongresszus tiszteletére ren­dezett vállalati kommunista mű­szákról, a ceglédi építésvezetősé­gen zajló KISZ-életről. az egykori bajai Posványos helyén épülő Új­város munkálatairól, s arról is, hogv a BÁÉV darusainak tekecsa­pata a szocialista brigádok felsza­badulásunk 30. évfordulója tiszte­letére rendezett emlékversenyé­nek országos döntőjén ötödik lett. A lapszám második oldalán cikk­sorozat indul a vállalat IV. öt­éves tervbeli előirányzatainak tel­jesítéséről, Az első írás Életszín­vonal és szociálpolitikai intézke­dések címmel a munkások és al­kalmazottak jövedelmének alaku­lását elemzi. Köszönti a lap má­jus elsejét, s közli Laczy Endré­nek, az Építők Szakszervezete me­gyei titkárának A szakszervezeti választások elé című cikkét. A Törődünk velük című írás a vál­lalati segélyezési bizottság mun­kájáról számol be. A munkavé­delem mindannyiunk kötelessége — figyelmeztet egy másik cikk cí­me. A Bács-Kiskun megyei Építési és Szerelőipari Vállalat Híradó­jának utolsó száma szabadságunk három évtizedének eredményeit tekinti át Harminc éve szabadon című publicisztikájában. A válla­lat múltjáról, jelenéről és a me­gye fejlesztési terveinek megvaló­sításában neki jutó szerepről ol­vashatnak a dolgozók 2. Bizalom és segítség című elemzésben, mely­nek szerzője Sándor Béla. a me­gyei tanács vb építési- közle­kedési és városfejlesztési osztá­lyának vezetője. A vállalati szak- szervezeti választásokat előkészítő cikk — Vezetőségválasztás válla­latunknál — a szakszervezeti munka jövőbeni javításához ad megszívlelendő tippeket Besenczi Mihály szb-titkár tollából. Az Épszer Híradó ellátogat né­hány munkahelyre is. Így például a kunszentmiklósi építésvezető­séghez, melynek dolgozói a párt- kongresszus tiszteletére határidő előtt átadták az új fülöpszállási ÁBC-áruházat és pártszékházat. A Versenyben a közösségért című riport színhelye a kecskeméti hu­nyadivárosi építkezés, illetve a tatársori gépészeti telep. A szerző szocialista és kiváló brigádok tag­jaival beszélget vállalásairól. Mit terem a szabad idő? — kérdi egy másik riport címe. amely Kalmár Pált, a ráérő idejében szobrokat faragó és képeket festő, tehetsé­ges yillanvszerelőt. a vállalat dol­gozóját mutatja be. Magyari Béla főtechnológus Űj technológiák az építőiparban című írásából merít­hetnek a több tudásra vágyó szak­emberek. Az Irodagépipari és Finomme­chanikai Vállalat lapja májusi számának egyik figyelemre méltó cikkét Pulai Miklós, a kecskeméti sokszorosítógyéogyár dolgozója ír­ta,1 Megoldani vagy túljutni a problémákon? címmel. A szerző cáfolhatatlan érvekkel áll ki a Dolgozz hibátlanul munkarend- szer bevezetése mellett. A Fémmunkás Vállalat május ö-i lapszámában a többi közt a kecskeméti gyár Ságvári Endre szocialista brigádjáról olvasha­tunk riportot Ez a kollektíva nyerte el a vállalat pártbizottsá­gának kongresszusi serlegét, amit a munkaverseny kezdetekor a legjobban dolgozó közösségnek ajánlottak fel. Az üzemi újság be­számol a kiskunhalasa gyár bra­vúrjáról is: dolgozói hetedszerre vívták ki a Kiváló gyár címet. A. T. S. Olajmezők lovagjai ÜJSAGHlR: Nigéria nemzeti kő- olajvállalata hozzákezdett a part­menti kontinentális talapzatban le­vő kőolajlelőhely feltárásához és kiaknázásához. Ezzei korábban nyugati monopóliumok foglalkoz­tak. A nigériai bányászati minisz­térium képviselője közölte, hogy az országban két kőolajlepárló- üzemet Is építenek. — Az OPAB olajtársaság szóvivője Stockholm­ban bejelentette, hogy a napokban Gotland szigetén jelentős olajlelő­helyet tárt fel. A kút az első két napon. 20 ezer liter kőolajat szol­gáltatott. A legutóbbi másfél évben ki­ben takozott olajválság nagy lökést adott a tudománynak és a techni­kának. Sok országban hozzákezd­tek a víz-, a szél- és a napenergia hasznosítását célzó kutatásokhoz. Fokozott mértékben folytatódott a hasadóanyagok felhasználása ipari célokra. Ezzel egy időben sok he­lyen hozzáláttak vagy erőltetett ütemben folytatják az olaj kuta­tását. új lelőhelyek feltárását. Másfél év alatt húsznál több or­szágban találtak olyan mennyi­ségben olajat, amely már alkal­mas kereskedelmi hasznosításra. Egyes ipari szakemberek becslése szerint e legutóbbi időszak felfe­dezései 30 milliárd hordónyi mennyiséggel növelték a világ is­mert olajtartalékait. Ázsia: a leggazdagabb Ha hinni lehet a hírügynökségi jelentéseknek, az új felfedezések élig nagy része Ázsiában találha­tó. Lázas kutatások után Malay­siában két olajmezőre bukkantak. Biztató hírek érkeztek Dél-Viet- namból is, éppen a tengerparti sávból, ahonnan még nem is olyan régen nagyarányú hadmű­veletekről szóltak a jelentések. Ez utóbbi helyen a Mobil Oil végezte a fúrásokat, de aligha kétséges: eredményeit nem fogja élvezni. Az olajban gazdag Indonézia reméli, hogy Borneo és Űj-Gui- nea távoli helyein eredményes kutatások segítségével az ország 1980-ra naponta 2 millió hordó olajat termel majd. Indiában a nemrégiben még évi 7 millió hor­dós olajtermelést 1976-ra meg akarják tízszerezni. Nyugati jelentések szerint az ázsiai földrészen főleg Kína előtt állnak nagy olajfeltárási lehetősé­gek. Peking adatokkal nem szol­gál, de egyes nyugati források szerint 1980-ra Kína elérheti a napi 8—10 millió hordót. Európa: a tengerre tekint Nyugat-Európa hagyományosan szegény olajban. Az új kutatások sem az NSZK-ban, sem Franciá­séin Spanyolországban nem ve­zettek eredményre. Olaszország­• A Féld új olajlelőhelyei. (TEBIA-K8) ban azonban, Milánó mellett ál­lítólag van remény kisebb olaj- feltárásra. Az Északi-tengerben viszont hetenként bukkannak új clajlelőhelyekre, és ez Norvégiát, esetleg Angliát is a nyolcvanas évekre olajat exportáló országgá teheti A keleLeurópai országok közül a Szovjetunió a legnagyobb olaj­termelő. Nagyrészt az ország Ura- lon túli lelőhelyein nagy mér­tékben növekszik a kitermelés. Észak-Amerika: még mindig Alaszka! Az Egyesült Államokban az alaszkai új olajmezők 1980-ra vár­hatóan naponta 2 millió hordó olajat adnák. Egyes szakértők nagy reményeket fűznek a kali­forniai partok mentén állítólag húzódó nagy tartalékokhoz, ame­lyek szerintük kb. 23 milliárd hordónyi ólai at és 16 trillió köb­láb földgázt rejtenek magukban. Az eddig is önellátó Kanadában a kormányzat most egymilliárd dol­láros beruházással kívánja elő­mozdítani a 300 milliárd hordó­nyira becsült albertai olajmezők kiaknázását. Mexikóban az állami olajtársaság a déli lelőhelyek fel­fedezésével 1976-ban elérheti a napi 900 ezer hordó olajtermelést. Dél-Amerika: Trinidad előretört Csalódások után Brazília most reméli, hogv a jelenlegi minimá­lis termelést új olajkútjaival felemelheti és megtermelheti szükségletének a felét. Trinidad szigetállam röviddel ezelőtt zár­kózott fel a földrész második he­lyére. megelőzve Ecuadort, Vene­zuela pedig az Orinoco közelében újabb mezők kiaknázásával növeli vitathatatlan előnyét. Szakértők szerint Peru az Amazonas men­tén számottevő lelőhelyekre buk­kant Afrika: Nigéria vezet A fekete-afrikai legnagyobb olajtermelő, Nigéria a múlt két évben napi 2.4 millió hordóra nö­velte a termelését Növekszik Zai­re olajfeltárása és biztatók a kilá­tások Angolában is. TÁ B LÁZ AT a világ kőolajtermeléséről, millió tonnában (Forrás: Nemzetközi Statisztikai Évkönyv, Központi Hivatal, Bp. 1974.) Statisztikai Ev: i»*o 13«5 1971 Európa Ázsia Afrika Amerika Óceánia Az egész Ebből világ SZU USA 231 384 18 793 » 139« 193 #75 3€4 €00 139 899 • 2001 31# 527 539 1178 380 107« 20 3171 «9« «37 Z. T. K. S.

Next

/
Thumbnails
Contents