Petőfi Népe, 1975. május (30. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-23 / 119. szám
4 • PETŐFI NEPE • 1975. május 23. Üj utakon a fűszerpaprika-termesztés • A háztáji gyümölcsösök közptti parcellákat szántják a jakabszállási határban a Népfront Szakszövetkezet traktorával. A föld nemzeti kincs „Társadalmunk szocialista fejlődése szükségessé teszi, hogy minden termelési eszköznek, így a földnek a hasznosítása is feleljen meg a társadalom, a dolgozó közösségek, az állampolgárok egyetemes érdekeinek.” A Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusán a Központi Bizottság beszámolójának ez a mondata ráirányította ismét a figyelmet arra, hogy az eddigi gazdaságpolitikát folytatva, minden mezőgazdaságilag hasznosítható földet meg kell művelni. Vonatkozik ez az állami kezelésben, szövetkezeti használatban, a személyi, illetőleg magántulajdonban levő földre egyaránt. Annak ellenére, hogy a fűszer- paprika tavaly a megye szántóterületének alig 1 százalékát foglalta el, a termelési értékhez való hozzájárulása sokkal jelentősebb. Az 1974. évi zöldségtermelés bruttó értékének közel egynegyedét a fűszerpaprika adta, jelentősen felülmúlva az országos arányt. A fűszerpaprika-termesztés — 1968. évi változatlan áron számított — értéke a nyerssúly alapján 1974- ben mintegy 135 millió forint volt 6 százalékkal felülmúlta az előző évit Kevés olyan zöldség vagy ipari növényféle van, amely a fű- szerpaprikáéval azonos termelési értéket ad. Termesztését nemcsak az exportlehetőségek népgazdasági jelentősege, hanem a belföldi szükségletek kielégítése is indokolja. A kormányhatározat hatására Szükséges megjegyezni, hogy a fűszerpaprika vetésterülete a gazdaságtalan terrpelési módszerek következtében a megyében és országosan is a hatvanas évek végéhez viszonyítva jelentős mértékben csökkent. A mélypont 1970—71-ben volt, amikor csupán háromezer hektáron termesztették. A termelési kedv hanyatlásának az oka —, az alacsony felvásárlási ár mellett — az átvétel bizonytalansága vplt. Ugyanis a felvásárló vállalatoknál nagy gondot okozott a megtermelt fűszerpaprika tárolása és utóérlelése. A munkaigényesség miatt a fűzés helyett a ládás tárolást vezette be a paprikaipar. Az őrlemény minősítése kedvezőtlenül megváltozott. A termés nagy része a tárolási romlás következtében csak takarmánypaprikának volt alkalmas. A romlási veszteségekből eredő károkat az ipar közvetve áthárította — a minősítések és a nyers súlyra történő számítás útján — a termelőkre. A zöldségtermesztés fejlesztésére 1971 decemberében hozott kormányhatározat hatására — az átmeneti csökkenés után — a megye fűszerpaprika-termőterülete három év alatt 31 százalékkal nőtt. Az állami gazdaságokban a termőterület 1974-ben 383 hektár, a szövetkezeti közös gazdaságokban 2600 hektáron — az 1971. évinél mintegy 20 százalékkal nagyobb területen — termesztették a fűszerpaprikát. A hozamok is jelentősen emelkedtek. A múlt évben a megyében betakarított 31 ezer tonna termésmennyiség egynegyedével felülmúlta a jelen tervidőszak éveinek átlagát. Bár a kedvezőtlen időjárás mind minőségileg, mind mennyiségileg erősen károsította a termést, mégis az eddigi legmagasabb átlagot takarították be. A megye összes gazdaságának 77,3 mázsás hekáronkénti termésátlaga 12,6 mázsával több a harmadik ötéves terv éveinek átlagánál és 8,4 mázsával meghaladta a negyedik ötéves terv eddig eltelt éveinek átlagát. A termés mennyisége érdekében szükséges az öntözés, mivel a fű- szerpaprika vízigényét a tenyész- ideje alatt lehullott csapadék nem elégíti ki. 1974-ben a szövetkezeti gazdaságokban 1677 hektárt — a betakarított terület mintegy kétharmadát öntözték. Az. öntözéses fűszerpaprika-termesztés 95.8 mázsás hektáronkénti termésátlaga 41 százalékkal magasabb volt. mint az öntözetlen területek eredménye. A Duna-melléki termelési kör-, zet rendelkezik a legjelentősebb termelési hagyományokkal — nagyobbrészt Kalocsa környéke — mivel ott a legjobbak a termesztési és a közgazdasági adottságok. A megye fűszerpaprika-területének több, mint kétharmada ebben a termelési körzetben van. Nemcsak kisüzemi növény A körzet szövetkezeteiben 2069 hektáron 91,1 mázsás hozamot takarítottak be, amely ugyan nem érte el a tervezettet és kevesebb az előző évinél is. de 5 mázsával több a termelőszövetkezeti gazdaságok és 14 mázsával magasabb a megye összes gazdaságának termésátlagánál. Az 1974. évi termelési eredmények bizonyítják, hogy a számtalan feszültséggel küszködő üzemek sokat tettek és tesznek a termelés korszerűsítéséért. A közös gazdaságok termelési eredménye alapján megdőlt a korábbi szemlélet, miszerint a fűszerpaprika a kisüzem növénye. Megfelelő szervezettséggel, a korszerűbb agrotechnika alkalmazásával és a termesztés gépesíiésével a fűszer- paprika nagyüzemileg is biztonságosan termeszthető. A termesztés gépesítésének színvonalát nem lehet még a búzáéhoz és a kukoricáéhoz hasonlítani. A szántóföldi növényeknél a technológiai alapelemek egységesebbek, a kertészeti ágazatok sokszínűsége megnehezíti a gépesítést. A fűszerpaprikatermesztés korszerűsítésébe — a kultúra sajátos magyaros jellegéből adódóan — alig hasznosíthatók a külföldi tapasztalatok eredményei. Csak a helyi üzemek céltudatos munkájának következménye, hogy a fűszerpaprikát „átmentették” a nagyüzemi termelésbe. Társulás a korszerűsítésre A termelés hatékonyságának fokozására a körzet három termelő- szövetkezete az eddigi együttműködésre alapozva, társulási alapon — létrehozta a Kalocsa környéki Fűszerpaprika Termelési Rendszert. Tagjai: a fajszi Kék Duna Tsz. amely egyben a rendszergazda is, a miskei Egyetértés és a bátyai Piros Paprika Termelőszövetkezet. A társulás tanácsa meghatározta, hogy a résztvevő és a szerződő partnergazdaságok a fűszerpaprika termésátlagát a következő egy-két éven belül hektáronként 100 mázsa fölé fogják emelni. 1975-ben a rendszer termelési technológiája szerint mintegy 1300 hektáron termesztik a fűszerpaprikát. A kalocsai körzetben egyébként az idén a tavalyinál tíz százalékkal nagyobb területen ültettek ebből a fontos fűszernövényből. Dr. Nagy Lajosné, a KSH közgazdásza a viperának Népgazdaságunk fejlődésével járó szükségszerű területfelhasználás következtében hazánk mezőgazdaságilag művelhető terülte folyamatosan csökken. A megmaradó mezőgazdasági rendeltetésű földek célszerű hasznosítása éppen ezért nagyobb figyelmet érdemel Az 1961-ben megjelent VI. számú földvédelmi törvény és végrehajtási rendeletéi ezért tették kötelezővé valamennyi kezelő, használó és tulajdonos részére a föld megművelését. A helyi tanácsok szakigazgatási szervei minden évben májusban és júniusban határszemlén ellenőrzik, hogy az érdekeltek teljesítették-e kötelezettségeiket A megművéletlenül hagyott területek kezelőit, tulajdonosait felszólítják, hogy pótolják mulasztásukat. Akik ezt ennek ellenére sem teszik meg, azok ellen a földvédelmi jogszabályok értelmében eljárás indul. Az egyéni gazdálkodók esetében ez az eljárás a föld állami tulajdonba vételét jelenti. Bács-Kiskun megyében főként a talaj gyenge termőképessége miatt, az elmúlt években 13 ezer hektár föld maradt megművelet- lenül. Ebből 11 ezer hektár szántó, 2 ezer hektár szőlő. Kétségtelen, hogy a gyenge termőképességű talajokon csak kellő körültekintéssel lehet gazdálkodni. A mezőgazdasági nagyüzemek azonban meg tudják találni a módot arra, hogy az eddig megművelet- len területeket, ha kell. a termelésszerkezet átalakításával a közösség javára fordítsák. A termeléshez fűződő népgazdasági érdekek megkövetelik ezt a nagyüzem mektől még akkor is, ha egyes helyeken a termelés nem nyereséges. Az időjárás alkalmas arra, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek, miután az időarányos teendőiket elvégezték, a megműveletlen területeket is tervszerűen hasznosítsák. Azokon a helyeken, ahol a földek távolsága vagy a kisebb táblák miatt maradt el a munka, az üzemek egymás között önkéntes földcserével segítsék elő a mező- gazdasági művelésbe vonást. A májusi—júniusi határszemlék ennek előkészítésére, lebonyolítására alkalmasak. A magántulajdonban levő földek birtokosainak egy része a kora, egészségi állapota, vagy az életkörülményeiben bekövetkezett változás miatt képtelen arra, hogy földjét megművelje. Legcélszerűbb, ha az ilyen személyek felajánlják ingatlanukat. Ezt az állam javára .történő felajánlásnál a községi tanácsok szakigazgatási szervei intézik. Horváth József a megyei földhivatal vezetője Elörelátóbban Nagy sikere volt márciusban a Virág a lakásban című kiállításnak, amelyet Kecskeméten, a megyei művelődési központban rendeztek. A lakáskultúra fejlődésével együtt nő a rokon- szenv a dísznövények iránt, amelyek hangulatosabbá teszik otthonunkat. Sokan szóvá tették a kiállítás megtekintésekor, hogy több, és olcsóbb virág ke.lene az üzletekbe. Ehhez azonban többet is kell termelni. Az utóbbi években megyénkben néhány mezőgazdasági nagyüzem foglalkozik dísznövénnyel. Egyik legjelentősebb termelő a kecskeméti Magyar-Szovjet Barátság Tsz, amelynek két virágüzlete van a városban. Négyezer négyzetméter üvegfelület alatt fogla'kozik dísznövénytermesztéssel. Az ágazat idei árbevételi terve 3 millió 600 ezer forint. Magyar Ká- rolyné, a telep vezetője elmondja, hogy ha kétszer annyit vinnének az üzletekbe, .akkor is kevés volna. A vásárlási kedv szinte évről évre ugrásszerűen nő, hiszen a virág ma már természetes, állandó dísze a lakásnak. A legnagyobb gondunk — tette hozzá —, hogy kevés a szakmunkásunk. Termelőszövetkezetünknek legalább tíz szakemberre volna szüksége jelenleg, hogy a kertészetben zökkenőmentesen folyjon a munka. Megyénkben a kecskeméti Kisfái Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet foglalkozik dísznövénytermesztés tanításával. A tanulmányi idő 3 év. A tanulókat jól felszerelt diákotthonban, ingyenesen helyezik el. Kulturális és sportolási lehetőségek is rendelkezésükre állnak a fiataloknak. A harmadik év végén szakmunkásvizsgát tesznek. Érdeklődljünk az intézetben, hogyan alakul a szakmunkás- utánpótlás. Elmondták, hogy úgy volt: az idén nem indítanak dísznövénytermesztési szakot. A mezőgazdasági nagyüzemek ugyanis az elmúlt év végén kiadott űrlapokon nem jelentettek be igényeket. Most, amikor lezárás előtt áll a jelentkezési idő, kapkodnak. Kiderült, hogy szükség van ezen az ágon is a továbbképzésre. Ez természetes is, hiszen az élet megköveteli. A szakmunkásképző intézet vezetősége mindent megtett, hogy ezen a szakon is kezdjenek továbbképzést az idei őszön. Az intézetben az ország minden részéből tanulnak a fiatalok, az idén végző harmadik osztály tanulói között csupán egy kecskeméti van. A gondok tehát változatlanul megmaradnak, mert a végzősök valamennyien hazamennek. A jövőre elörelátóbban kell gondolniok a mezőgazdasági nagyüzemeknek. Helyes lenne, ha ezekben a napokban még egyszer számba vennék a várható igényeket. A dísznövénytermesztésre jelentkező fiatalok között jelenleg is a'ig van megyei. K. S. Távdiagnózis séta közben Menlevél Az észak-kaukázusi Kiszlovodszk fürdőváros egyik szanatóriumában az új kutató és gyógyító központ kezdte meg működését — a távmérő biológiai laboratórium. Az orvosok a beteget nemcsak a szobában tudják vizsgálni, de séta idején is, vagy a gyógytornák, a gyógykezelések alatt. Az üdülővendégnek adott készülékbe miniatűr kardiográfot szereltek be, amelynek segítségével a felülvizsgálatot a szervezet állapotáról akár 5 kilométeres távolságban is el lehet végezni. A laboratóriumban levő műszerről egyidejűleg négy beteg szívműködése figyelhető meg. A szakemberek szerint a jól bevált újdonságra nagy jövő vár. Csaknem 40 ezer hektáron terül el a Tiensan- ban, a Huratau hegyeiben létesített vadvédelmi terület. Az argali juhokat, a vaddisznókat, a nyes- teket és más ritka állagokat a vadőrök védelme alá helyezték. „Menlevelet” kapott a levantei vipera is, melynek mérgéből értékes gyógyszerek készülnek. — Üzbegisztán kilenc vadaskerjében számos az UNESCO „vörös könyvébe” bejegyzett állat él. Ilyen a bokharai szarvas, a sivatagi hiúz, az alpesi farkas. A vadaskertek és a védett területek állatainak nemrég elvégzett összeszámlálása azt mutatta, hogy a vadak és a madarak száma növekszik. Az egyik vadaskertben a fácánok száma csupán egy év alatt a háromszorosára nőtt. Brigádjainkra mindig lehet számítani! A Papíripari Vállalat kiskun- halasi gyárában Benke Lajos- néval, az üzemi pártszervezet csúcstitkárával beszélgettünk a szocialista brigádmokgalomról. — Csak a legnagyobb elismerés hangján tudok szólni ezekről az önkéntes kollektívákról — mondotta Benkéné. — Gyárunkban már igen régi hagyományokkal rendelkezik a versenymozgalom, s tudjuk, hogy a brigádokra mindenkor, nvnden. ben számítani lehet. A múlt évben 31 brigád 291 tagja vett részt a kongresszusi és fel- szabadulási versenyben, s közülük — a vállalásaikat jelentő-' sen túl is teljesítve — 28 brigád kapta meg április 4-én a szocialista cím valamelyik fokozatát. Külön örömünkre szolgál, hogy a brigádok közül öt az arany, hat pedig az ezüst fokozat tulajdonosa lett. A helyezést elért brigádok 266 tagja megérdemelten kapott 77 ezer forint jutalmat. — Mik voltak a brigádok főbb érdemei? — Természetesen elsőnek említhetem a termelésben való lelkiismeretes részvételüket. A verseny során 7 millió 400 ezer forint értékű többlettermelést vállaltak. Ez 180 tonnával több papír feldolgozását is eredményezte volna. A tonnatervet nem teljesítették, mert a termékek összetétele a drágább — egyben kisebb súlyú — áruk irányába tolódott el. Értékben viszont 4 millió 852 ezer forinttal tetézték vállalásaikat. Külön elismerést érdemel a dobozüzem. Az itt dolgozók felajánlották, hogy a Szovjetunió megrendelését november 30-ra teljesítik, ezzel szemben már november 15-re befejezték a gyártást. A Csehszlovákia részére gyártott iratrendezők év vége helyett november 20-ra készültek el. Jelentős szerepük van a brigádoknak a takarékossági intézkedési terv megvalósításában. Nem utolsó sorban az ő érdemük is, hogy a múlt év során sikerrel használtuk fel a tőkés importból származó papírok helyett a hazai gyártmúnyűakat, a tervezettnél tíz százalékkal kevesebb anyagból. A fűtőolaj- és KUlamosenergia-takarékoskodás is igen eredményes volt. A brigádoknak nagy szerepe van abban is, hogy a múlt évben 356-an vettek részt a különböző oktatásokon. Emellett vál.'alták a város egyik parkjának gondozását, amelyért 478 óra társadalmi munkát végeztek. Az üzem belterületének parkosítására 300 órát fordítottak. A kunfehértói nevelőotthon részére tévé-készüléket vásároltak. Napirenden vannak a névadó ünnepségeit, szellemi vetél Kedők, író— • A József Attila brigád most kapta meg a szocialista cím arany fokozatát. Két fiatal tagja — Hanák Lászlóné és Batiz Teréz — vállalta, hogy anyagmozgató nélkül végzi a VIM-es dobozok kasírozását, s ezzel sikeresen járultak hozzá a létszámmal való takarékossághoz. (Opauszky László felvételei) olvasó találkozók és más rendezvények. Brigádjaink meglátogatták az ország más városaiban levő társgyárakat és aiok dolgozói is ellátogattak hozzánk. — az idei tervek? — A verseny természetesen tovább folytatódik. A szocialista brigádokkal való megbeszélés után az üzemi párt-, gazdasági és szakszervezeti vezetés új íeladattervet dolgozott ki. Szeretnénk tovább csökkenteni a tőkés importot és mintegy két héttel előbb teljesíteni exporttervünket. Tovább szélesítjük a Dolgozz hibátlanul mozgalmat, még szorosabbá tesszük a társ- gyáraink dolgozóival való kap• A Salvador Allende szabászbrigád most nyerte el első Ízben a szocialista címet. Teljesítményük átlag 106 százalék I körül mozog. Felvételünkön Szabó Ibolya, a brigád vezetője munka közben. • Berki Sándorné tűzőnő, selejtmentes munkájával segíti a gyár eredményeinek növelését • A törzsgárda tagja Mátyási Rozália gépmunkás, aki megkapta a Könnyűipar kiváló dolgozója kitüntetést. .csolatainkat, s még nagyobb gondot fordítunk az anyag- és energiatakarékosságra. Törekvéseink a szocialista brigádmozgalom további szélesítésére irányulnak. Azt szeretnénk, Hogy az év végéig dolgozóink hetven százaléka brigádokba tömörüljön. Bízunk abban, hogy ily módon sikerül elnyernünk a szocialista üzem címet — mondotta befejezésül Benke Lajosné, az üzem pártszervezetének csúcstitkára. O. L.
