Petőfi Népe, 1975. május (30. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-23 / 119. szám
1975. május 23. • PETŐFI NÉPE 9 A félegyházi példa Többen felkapták a fejüket a megyei oktatási bizottság ülésén, amikor Kovács Sándor, a kiskunfélegyházi Móra Ferenc Gimnázium igazgatója diákjaik sokoldalú művelődési tevékenységéről beszélt. Különösen az ragadott meg, amit a fiatalok zenei érdeklődéséről mondott. Siettünk meglátogatni a félegyházi iskolát, hogy személyesen győződjünk meg mindarról amit hallottunk. Amit ebben a százhatvan éves iskolában tapasztaltunk felülmúlta várakozásunkat. Jelképesnek érzem, hogy Kovács Sándor igazgató, a megyei oktatási bizottság titkára. Kettős haszon ez: az esztendők alatt megszerzett sokféle tapasztalatait kellően gyümölcsöztet- heti megtisztelő társadalmi funkciójában; s ebben a munkakörében az egész megyét áttekintheti, módszereket intézményükben alkalmazhatja. Ezt mondja; — A párt közművelődési ha-- tározatait iskolánkra nézve is kötelezőnek érzem. Szerencsére tanárainkat nem kell különösebben biztatni, hogy törődjenek tanítványaik sokoldalú nevelésével, műveltségük fejlesztésével. Tanulóink legtöbbjében megvan az érdeklődés, az igény arra, hogy az órákon kívül is gyarapodjanak tudásban, ismeretekben. □ □ □ Naponta gyümölcsöző kapcsolatot sikerült kialakítaniuk a művelődési intézményekkel. Szocialista szerződést kötöttek a mozival; százötven tanuló látogatja a művészfilmsorozat • előadásait. Egyes esetekben a tananyaggal kapcsolatos nevelő célzatú filmeket vetítenek a kérésükre. A városi művelődési ház rendezvényeit a tanulóknak mintegy a fele látogatja rendszeresen. Csaknem ötven bérletük szól a kecskeméti színházba. □ □ □ ! Kevés iskola van — ha van —, • ahol ilyen sokan, s ilyen aktívan olvasnak a fiatalok. A számok önmagukért beszélnek. Működik ugyan egy száztízenegy- ezer kötetes iskolai könyvtáruk, melyet rendszeresen használnak a fiúk és a lányok, de emellett sokan látogatják a városi könyvtárt is. Ebben az évben idáig kétszázhatvanhatan irakoztak be oda. Nemrégiben felmérést végeztek az olvasásról. A háromszázkilencvenkét diák szeptember óta összesen hatezernél több könyvet olvasott el. S a nem egészen négyszáz tanuló otthonában száztizenegyezer kötet húzódik meg 'a polcokon. A diákok ötven százaléka fizikai dolgozó gyermeke. Bevált módszer, hogy az egyes osztályok könyvtárlátogató sétákat szerveznek, s nem egyszer ott tartják meg az irodalomórákat. □ □ □ Nem szakadnak el a várostól; nem érheti őket az a vád, hogy befelé fordulnak. Szavalóik, énekeseik és zenészeik eljárnak az üzemek, téesz-ek rendezvényeire; műsorszámaikkal igyekeznek emlékezetesebbé tenni az eseményeket. Irodalmi színpadi össeállításaikkal gazdagítják a városi ünnepségeket. Több diákjuk muzsikál a helyi mun- kásőrzenekarban. A tanulók között húsz zeneiskolai növendék található. Énekkaruk, szavalóik, s szólóhangszereseik Szombathelyen, Gyulán, Kecskeméten, és másutt léptek közönség elé eddig. Számos aranyérmet, oklevelet hoztak haza az ilyen találkozókról. □ □ □ Lehetetlen nem örülni az ilyen sokoldalú érdeklődésnek. Annak, ha egy középiskola különféle eszközökkel arra neveli a diákokat; úgy készüljenek választott élethivatásukra, hogy közben a művészetekkel ismerkedjenek. A széles körű ismeretek és jártasságok megszerzését a nevelők ügyesen a tananyaghoz igazítják. Különösen a zenei kultúra terjesztésében szorgoskodnak nagyon eredményesen. Az igazgató így fogalmazott: — Az éneklő ifjúság mozgalom országosan úgy valósítható meg tökéletesen, ha életképessé válik az éneklő iskola mozgalom. Ezért rendezzük meg évente intézményünkben a muzsika napját, amely már az első alkalommal kitűnő eredménnyel zárult. Reggeltől estig — beleértve a szüneteket is — a legváltozatosabb módon hallhattak muzsikát a fiatalok. S énekeltek ők maguk is, közösen; a szünetekben visszhangzott a lépcsőház. □ □ □ Elérték, hogy tanulóik kétharmada valamilyen formában kapcsolatban áll a zenével. A Városi Ifjúsági Vegyeskórus tagjainak nyolcvan százaléka a Mó_ ra Ferenc Gimnázium tanulója. Munkában a citerazenekar. (Tóth Sándor felvételei) 9 Kapus Béla vezényli az énekkart. 9 Kovács Sándor igazgató: „Tanulóinkban megvan az érdeklődés.” Működik a saját énekkaruk, s a citerazenekar. Száz operabérletük van a szegedi előadásokra, ahová csoportosan autóbusszal utaznak. A helyi hangverseny- sorozatot kétszáznegyven bérletesük látogatja. □ □ □ A tanárok lelkesen végzik az órákon kívüli munkájukat. Kapus Béla karnagy évek óta sikert sikerre ér el énekkaraival. Gyarmati István tanár-könyvtáros az irodalmat, az olvasást igyekszik megszerettetni a fiatalokkal. Borbély ímréné és Sá- voli Józsefné a színházat és a mozit népszerűsíti; rendszeresen szervezik a csoportokat az előadásokra. • ■ - ■- m A diákok közül számosán kitűnnek sokoldalúságukkal. Nevüket felsorolni sem lehetne egy cikk keretében. Kocsis Ilona ci- terázik és énekel; Dávid Károly vezeti a citerazenekart és játszik a munkásőrzenekarban is. Négy hangszeren tud örömet szerezni másoknak. Kanyó Mónika énekkart vezényel és szaval is. Cseh Gyöngyi aranyérmes szavaló — hogy csak néhányat említsünk azok közül, akik kitűnnek. □ □ □ Sok szó esik mostanában mai ifjúságunk arculatáról, jövőjéről. A holnap felnőttéiről. Nos, a Móra Ferenc Gimnáziumban keveset beszélnek róla. Ám annál többet cselekszenek. Varga Mihály ÚTTÖRŐÉLET Látogatóban a szakmán csapatnál 9 Bóta Zoltánná csapatvezető feleltet Egészséges^ tiszta, világos iskolába járnak a szakmáid 3587. számú Zrínyi Miklós úttörőcsapat tagjai, százharmincán. A kalocsai járásban ők készítették el a legötletesebben a csillagkereső játék riportjait, csapatvezetőjük; Bóta Zoltánná irányításával. Ezzel a munkával mintegy „feltérképezték” a községet az ifjú riporterek. Az összegyűjtött dolgozatok egészséges kíváncsiságról, mindenre kiterjedő figyelemről tanúskodnak. A pajtások először a községi pártalapszervezet titkárát, Dáni Pétert keresték fel. A pártba való felvétel lehetőségéről, a község kitüntetettjeiről beszélgettek vele. Farkas András tanácselnökkel Balogh Ignác és Bors István készített riportot. Bizony sok érdekes dolgot megtudtak az épülő művelődési házról, az útépítésekről, fásításról. A Petőfi Termelőszövetkezetben Vén Ferericnét faggatták a szövetkezet megalakulásáról, a kukoricatermesztési rendszerről, a melléküzemekről. Salacz Margit és Czikora Andrea a helyi postahivatal vezetőjétől tudta meg — sok egyéb érdekes dolog mellett — azt, hogy ötszázan fizetnek elő hírlapot a községben. összesen 23 riportot készítettek a pajtások. Eljutottak a könyvtárba, a takarékszövetkezetbe, az ÁFÉSZ-hez, felkerestek idősebb embereket, akik jól emlékeztek hogyan éltek és dolgoztak a községben a felszabadulás előtt. Érdekesen írták le a földosztókkal történt találkozásukat, az első úttörőcsapat tagjaival lezajlott beszélgetéseket. A szakmári pajtások igazi csillagokat találtak, hiszen a naplóba kötött írások híven rögzítették a múltban történt fontos dolgokat és azokat az eredményekét, amire valamennyien büszkék. A csapat egyébként arról is híres, hogy négy esztendős kirándulási tervét mindig maradéktalanul teljesíti! Ezen kívül — mert kirándulni, hazájukkal ismerkedni nagyon szeretnek — a természetjáró szakkör tagjai, negyvenen, a tavaszi szünetet is felhasználják, hogy turistáskodjanak. Az idén a Balaton-f el vidéken, Szigligeten és Tapolcán jártak. A tanév végeztével a kisdobosok — a közeli keserűteleki iskolával közösen — Budapestre szerveznek kirándulást. Az úttörők a Cserhát legszebb részeit keresik fel. Készül a honvédelmi akadály- pálya, hogy ősszel már valamennyien itt bizonyíthassák ügyességüket. Ottjártunkkor még folyt a ta7 nítás a csapatvezető énekórát tartott, a kitűnő tanuló Rideg Erika felelt a táblánál. De hamarosan kicsengettek, együtt néztük meg az úttörők gyűjtötte, vitrinekben őrzött népművészeti tárgyakat, apró bútorokat, edényeket. Ügy tervezik, hogy a művelődési ház elkészülte után az összegyűjtött tárgyakat külön szobában helyezik el, illetve a távlati elképzelések szerint esetleg még arra is sor kerülhet, hogy egy parasztházat rendezzenek be falumúzeumnak. Valamennyien joggal büszkék arra. hogy a most végzős nyolcadikosok — egy kislány kivételével — valamennyien továbbtanulnak! Eljutnak Kalocsára középiskolába, mennek szakközépiskolába, néhányan pedig szakmunkásképzőben akarnak képesítést szerezni. Szorgalmasan tanulnak és nagyszerűen szervezett úttörőmunkában vesznek részt a szakmári pajtások. Teszik ezt hosszú ideje meghonosított javaslatgyűjtéssel. Ilyenformán valamennyien részt vállalhatnak a csapat tevékenységében, ha kivitelezhető az elképzelésük, amit elmondanak. Arra pedig, hogy tevékenységüket értő pedagógus iráriyítja, a pajtások hívták fel a figyelmem: csapatvezetőjük, Ili nétni jó munkája jutalmául az elmúlt hetekben Szimferopolban ismerkedett a szovjet pionírok életével. Tudósítóink jelentik Bajáról a Bokányi Dezső út- törőhaz riporter őrse jelentkezett. Levelükben arról írnak, hogy az úttörőházban bemutatott expedíciós kiállítás anyaga milyen tartalmas mozgalmi életről ad számot. Az úttörőház naplójában különösen sokan dicsérik a Dózsa György úttörő- csapat kiállítását. * Tatay Sándor író látogatott el a hetényegyházi úttörőkhöz — írja Takács Marika csapattudósító. A helyi művelődési házban találkoztak, ahol a pajtások megtekintették az író Puskák és galambok című regényének film- változatát is. A másik nagy esemény: sportpályát építenek társadalmi munkával. Úgy tervezik, ősszel már használni fogják. Selmeci Katalin Ha Mona Lisa nincs, jó a börtönkorbács is A milánói Modern Képtárból — közölte a napokban a tévé — megint elloptak 33 nagy értékű festményt. Olaszországban igen gyakoriak a műkincsrablások. Meg aztán azok a képek nagyon sokat is érnek. A milánóinál talán furcsább eset történt Kiskunfélegyházán. A Kiskun Múzeum börtönügyi épületének országos gyűjteményéből nemrég „meglovasítottak” egy szíjkorbácsot. A régmúlt idők erdélyi börtöneinek fenyítőeszközét 1910 körül ajándékozták az akkor még Budapesten levő Országos Börtönmúzeumnak. A korbács, más tárgyakkal együtt, jóval később került a kiskun városba, ahol végléges helyet kapott a börtönanyag. A muzeális tárgyat, amelynek a pénzértéke nem nagy, pótolni aligha lehet. Elgondolkoztató. Mit tegyen a közösség szarkája, ha — mint pz esetben is — nem talál világhírű képtárat, de még csak egy picike Mona Lisát sem? Lop más múzeumi csecsebecsét. Any- nyi esze azért volt az illetőnek, hogy a kevésbé életveszélyes tárgyak közül választott. Mert ha például fojtóbilinccsel játszadozik, az könnyen a nyakára szorulhat. Azt érdemelné.-r. -m. ÚJ ZORRO — FRANCIA—OLASZ FILMEN családból, mint Erede karnagy. Apám mérnök, nagyapám földműves volt. Anyai ágról és a skóciai ősöktől örökölhettem a zenei hajlamot. A család zenei múltjáról csak annyit tudok, hogy egy alkalommal nagyapám ifjú korában Viktória királynő előtt fu- volázott. — A fúvós hangszerek különben nagyon megragadtak bennünket, már gyermekkorunkban: a bátyám is kürtművész, otthon. Kanadában. Szeretünk együtt muzsikálni; szerencsére Vivaldi. Telemann és mások is írtak két kürtre és zenekarra darabokat. Nemcsak otthon tanultam — folytatta John McDonald — hanem Csehszlovákiában, a brnói zeneakadémián is. Igen jó iskola volt, s nagyban hozzájárult, hogy a nagyszerű cseh fúvósokat megelőzve nyerhettem első díjat a Prágai Tavasz egyik versenyén. — A fúvósok általában ritkán jutnak szólista szerephez. Kielégíti-e a zenekari munka? — Szívesen dolgozom zenekarban; s örömmel játszom kamarazenét is. Fúvósötösben például néhány magyar szerző alkotását is játszottam. Legszívesebben mégis versenyművek szólistájaként szerepelek. Sajnos, a kürt csak. az utóbbi időkben vált valóban elfogadott szólóhangszerré. Ritkán van alkalmam aszólózásra, bár Csehszlovákiában és Nyu- gat-Németországban többfelé koncerteztem. zongora- és zenekari kísérettel. Lemezt, rádiófelvételt is készítettem, s felléptem a televízióban is. Örömmel tettem eleget a kecskeméti meghívásnak. Ügy látom, hogy a város zenekara fejlődőképes, még csak rövid múltja van, de szép jövő áll előtte, minden Jel szerint. Ittzés Mihály 9 A nálunk is nagy sikert aratott romantikus filmsorozat, a Zorro nemsokára új földolgozásban jelenik meg a filmvásznon. Duccio Tessari rendező francia—olasz koprodukcióban forgatja a rokonszenves mexikói népi hős kalandjait; Zorrót Alain Delon', alakítja. (Telefotó— AP—MTI—KS) Marco Erede és John McDonald A két rokonszenves fiatal muzsikussal kecskeméti vendégszerepléseik alkalmával beszélgettünk, tanulmányaikról, pályafutásukról kérdeztem mindkettőjüket. A magas, szemüveges, gyermekesen mosolygós arcú karnagy szólt először: — Muzsikus családból származom: édesapám, Alberto Erede is karmester. Firenzében tanultam először: zongorát, hegedűt és zeneszerzést. Aztán a bécsi Zeneművészeti Főiskola, Hans Swaröwsky által vezetett, karnagy képzőjére jártam. De tanultam Jean Four- nier-nél és másoknál is. Állandó zenekarom nincs. Egyelőre sokat utazom. Nemcsak otthon, hanem Francia- és Németországban, Bulgáriában és másutt vezényeltem. Magyarországon először járok. Az első benyomásaim nagyon jók: a kecskeméti zenekar teljes mértékben törekedett zenei elképzeléseim megvalósítására. — A magyar komponisták közül kiknek a műveivel találkozott, s milyen zeneszerzői és karmesteri tervek foglalkoztatják? — A magyar zeneszerzők közül elsősorban Bartókot vezényelek. Farkas Ferenc műveivel pedig Bécsben ismerkedtem meg: a zeneszerző fia kollégám volt a karnagyképzőn. Komponálási tervek kevéssé foglalkoztatnak mostanában, bár elkészült egy operám. 9 Marco Erede karmester és John McDonald szólista Az eredménnyel azonban elégedetlen vagyok, és egy időre félretettem. Karmesterként nem az előttem álló lengyelországi és nyugat-európai koncertjeimet tartom a legfontosabbaknak. Ennél lényegesebb tervem, hogy minél több jó muzsikát ismerjek meg és tanuljak meg alaposan. Szeretnék majd operát is vezényelni, de Itáliában — az opera hazájában, ellentétben Németországgal. a szimfonikus zene hazájával — először a koncertdobo- gőn kell bizonyítani, azután kerülhet valaki egy operaelőadás élére. John McDonald, a rőt hajú, szakállas kanadai fiatalember olykor-olykor elejt egy-egy magyar szót is: felesége magyar; egy zenekarban játszik a férjével, a bambergi szimfonikusok első hegedűse. — Én nem származom zenész VENDÉGEINK VOLTAK
