Petőfi Népe, 1975. május (30. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-23 / 119. szám
\ 1975. május 23. • PETŐFI NÉPE • 3 Májusi határszemlék Bács-Kiskunban Megkezdődtek a tavaszi határszemlék az ország legnagyobb mezőgazdasági megyéjében, Bács-Kiskunban. A gazdák megelégedéssel szemlélik a májusi esőktől egyenletesen fejlődő gabonatáblákat, a szépen soroló kapásokat. Az összefüggő nagyüzemi táblákon tengernyi kalászt lenget a szél, s a magasabb fekvésű homokon már az aratás közeledtét jelzik a virágzó rozsföldek. Szépen fejlődnek a tavaszi vetésű növények is, arasznyiak a kukoricák, s fejlettek a cukorrépák. A termőföldek tisztaságával azonban elégedetlenek a szakemberek: még a vegyszerrel kezelt táblák sem mentesek az idén a gyomtól. Ezért a következő napokban a növényápolásra kell összpontosítani a gépi- és kézierőt. Ezzel egyidőben gyorsítást igényel a pillangósok, a szénafélék betakarítása is. Szárításukra nem a legkedvezőbb az esős május. A gazdaságok többsége azonban már szénaszárítókkal, feldolgozókkal rendelkezik, s így csak a kaszálást kell pontosítani az időjáráshoz. Az állami gazdaságokban, termelőszövetkezetekben a tavaszi szemlékkel egyidejűleg a tanya- központok, majorok tisztaságát, rendezettségét is ellenőrzik a gazdaságvezetők. Ez utóbbiban a bajai járás gazdaságai mutatnak példát. Itt mozgalommá nőtt a tanyaközpontok, állattenyésztő telepek szépítése, tisztántartása. Városföldön is dr. Várkonyi Imrét jelölték Egy kis vásártörténelem! Május 15-én Izsákon tartották a 6. számú választókerület jelölőgyűlését, amelyen az ágasegyházi, ballószögi, bugaci, hel- véciai, jakabszállási, orgoványi és az izsáki választópolgárok jelöltjüknek választották dr. Várkonyi Imrét, az Actio Catholica országos igazgatóját. Szerdán este Városföld polgárai csatlakozó gyűlést tartottak a helybeli művelődési házban, hogy élve állampolgári jogaikkal, arról döntsenek, ki képviselje őket a következő ciklusban az. ország- gyűlésben. Horváth Istvánná, a Hazafias Népfront községi bizottságának elnöke köszöntötte az egybegyűlteket: azt a mintegy háromszáz embert — zömmel az állami gazdaság és a két helybeli termelőszövetkezet dolgozóit —, akik eljöttek a számukra fontos eseményre. Ezután Kurucz Bálint, a község tanácselnöke tartott előadást. Többek között beszélt Városföld örvendetes fejlődéséről, s a lakosság előtt álló *Az Országos Mezőgazdasági Fajtaminősítő Tanács tavaszi ülése csütörtökön kezdődött a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban. A szakbizottságok előterjesztése alapján a tanács 30 fajta növény és hat állatfajta minősítéfeladatokról. Külön kiemelte, hogy a dolgozók milyen értékes társadalmi munkát végeznek Községük érdekében. Az előadást követően javasolták, hogy eddigi érdemeire való tekintettel a városföldiek — csatlakozva a már említett községek választópolgárainak akaratához — fogadják el képviselő- jelöltjüknek dr. Várkonyi Imrét. Többen felszólaltak, s egyetértésüknek adtak kifejezést. Nyílt szavazással, egyhangúlag a jelölt személye mellett döntöttek. A csatlakozógyűlésen megjelent és az elnökségben foglalt helyet dr. Major Imre, a megyei tanács elnökhelyettese, Panko- vits Józsefné, a Hazafias Népfront megyei elnökségének tagja, Budai József, a járási párt- bizottság titkára, Dorogi Béla, a járási hivatal elnökhelyettese, valamint a község párt-, tanács- és gazdasági vezetői. A csatlakozógyűlés a helybeli úttörők kulturális műsorával ért véget. séről, 13 növény forgalombaho- zatali engedélyezéséről, és 18 fajta minősítésének és forgalmazásának visszavonásáról tárgyal. Az ülésen ezenkívül ismertetik az állatfajta-összehasonlító kísérletek módszertanát, s a tanács megtárgyalja a fajtaminősitő szabályzatot. (MTI) Betűkkel és számokkal. * Transzparenseken és pavilonhomlokzatokon. S a mai vásár- és nagydíjas dobogósai felett a kitüntető táblákon, mint a győztesek mellén a medailonok vésett dátumai. Tavaszi BNV a felszabadulás 30. esztendejében ... Jubileum esztendei vásár. Én még emlékszem — őrzöm a képét — az elsőnek, amelyet a felszabadulás után rendeztek. Ama első nagy vásár, díszes kapuzatát a Városligeti-tó partján három magasodó oszlop tartotta. A jövő oszlopain az esztendők számai: 1947, 48, 49. A hároméves terv jelképes oszlopai tartották azt a kapuzatot. (A „jövő oszlopai", messze tűnnek már mögöttünk. Történelem lett a megvalósult tervekből, tankönyvi adatok; az akkori gépcsodákból, ipari, múzeumi emlékek. Pedig alig harminc esztendő repült csak el...) „ \ Az első 47-es őszi nemzetközi kiállítás — hivatalosan még nem ez volt a neve — külkereskedelmi pavilonja büszkén hirdette: tizenhét állammal kötöttünk már kereskedelmi szerződést, s nulláról indulva 1947 első felében kül- forgalmunk értéke elérte már az 1 milliárd 256 millió forintot. (Ma 142 országba exportálunk, 102 országból érkeznek' hozzánk az áruk, külkeréskedelmünk tavalyi forgalma: 98 milliárd devizaforint volt.) Az első „nagy vásár” mondjuk, pedig mekkora is volt? A Vajdahuny ad várában volt a gépgyári, a bútoripari, a házi- és kisipari, valamint a divatbemutató. A Cik- ta Cipőgyár és a Cipőkereskedelmi Export-Import Vállalat együtt állított ki. A hároméves tervben — ígérték — két és fél millió pár cipőt gyártanaik. (Megpróbáltam követni a cipők útját. Az 1969- ben tartott BNV szenzációja — hosszú sor állt érte a Vörösmarty téri Luxus Áruház előtt — a Gou- laschki, a szombathelyi gyár könnyű, hajlékony, hasított sertés- felsőrésszel készült cipője volt. „E termék — nyilatkozta a gyár vezetője — az első magyar márkacsoportban megjelenő mechanikai cipő a nyugati piacon, 90 ezer párat csak Franciaországba exportálunk. Tavaly 4 és fél millió pár cipőt gyártottunk”. Két és fél millió pár cipő a hároméves tervben? 1974-ben- 41 millió pár bőrlábbeli készült Magyarországon.) A centenáriumi kiállítás — az 1948-as — egyik szenzációja „a Beszkart új. korszerű hármas táwezetésű villamosa volt”. Persze még csak a modellje. A bemutatott modell szerint a kalauz is, a vezető is ülve végzi a munkáját. És a nagyszerű újítás! „Kocsinként három kiló bőrt takarítanak meg, a fogantyúk fából készülnek.” A hároméves tervben egyébként száz új autóbuszt és száz új villamost ígérnek. Ez 1948- ban volt. 1965-ben pedig ismét egy új villamoskocsi a sztár: a nyolctengelyes. 25,6 méter hosszú, csuklós kocsi 265 utast repít egyszerre. fűtőberendezése is van, s hogy suhanjon, gumibetétes kerekeken gurul. Egyik példánya a vásáron tekinthető meg, a másik a Rákóczi úton. a 44-es vonalán tart bemutató szolgálatot. Hová lettek ezek a 44-esek, a Rákóczi úti hajdani modern kocsik? A mostani kiállításon megtudjuk, hogy a főváros tömegközlekedésében résztvevődnek már 12,5 százaléka a metrót használja, az északi—déli vonal elkészülte után az utazók 25 százaléka veszi igénybe a földalattit, az ezredévfordulón pedig az utasok 40 százalékát szállítja majd Budapesten a metró, vágj’ a kis földalattihoz hasonló kéregvasút. inén „Ez a legmagasabb l7t)0. szinvonalú ipari kiállításunk a felszabadulás óta” — mondotta a megnyitón a kormány akkori elnöke, dr. Münnich Ferenc A csepeliek bemutatták a következő év motorkerékpár-típusát, a teljesen burkolt Pannóniát Az Orion gyár pedig az új televíziókat. „Húszezer tv van az országban, érthető, az új készülékek utáni nagy érdeklődés. Az AT—403-as. hétcsatornás, tizennégy elektroncsővel működik. Üj szalagon készül ez, s naponta 100 készüléket szerelnek össze.” — adta hírül az egyik újság. Évente az Orion — hirdeti a mostani kiállításunk — 130 ezer darab tv-t készít. 1975. slágere a: Sensorion. Csövek? Nyomtatott és integrált áramkörök, elektronikus műsorválasztás, nincs már mechanikus, mozgó-forgó alkatrész. Kezelő- szerkezete az újdonság, érintésre váltja a csatornákat. A kongresz- szusi munkaversenyvállalás eredményeként született. 1Q6A A legnagyobb sor az épí- 17UU. tőipar kiállítása előtt húzódik. Milyen lesz a jövő lakása? Megjelenik a beépített bútor. „Már a II. ötéves terv során a lakások egy részét beépített bútorral látjuk el”. Beépített bútor nélkül nem is épülnek ma új magas házak. S a jövő tervei, makettokon — megvalósulva már — a vidéki iskolák, a budapesti Vigadó újjáépítése, az Üllői úti lakótelep, a 400 ágyas pécsi klinika, a Dunai Vasmű meleghengerműve .... /\t év múlva — 65-ben — '^ugyanezen a helyen egy háromemeletes, magas, különleges daru emelkedik az építőipari kiállítás fölé. Jelkép ez a torony: a korszerű épületszerkezeteket, a nehéz vasbetonelemeket, hazai gyártású eszköz emeli. És a türelmetlenség is — így írnak a tíz évvel ezelőtti lapok —- „ha a szovjet pavilonból jön az ember, ahol a házgyári berendezett lakásokban gyönyörködhet, akkor hiányoljuk már a mi első házépítő kombináfünkat”. (Házépítő kombinát volt a házgyár első neve. Már nem sokáig kellett várakozni: 65. szeptember 1-én Budapesten, a Szentendrei úton az első házgyár megkezdte próbaüzemét.) Tubileumi vásár várja aven- ** dégeit. Űj, a jövő gépcsodái, berendezései, műszerei, vásár- és nagydíjas kitüntetettjei. Az elmúlt harminc esztendő erőfeszítéseinek, eredményeinek jelképei. ők is — robogó, fejlődő élet — történelemmé lesznek, emlékeztető kiállítási tárgyakká. Mint az elődök, a hajdani vásárdíjasok. K. Gy. A KECSKEMÉTI ÖREGEK NAPKÖZI OTTHONÁRÓL Az idős emberekért ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐJELÖLTEK Munkát a bizalomért Dolgozni a határozatok végrehajtásáért Négy esztendeje megváltozott Raffai Sarolta életrendje. Télen, nyáron lakásán töltötte a hétfői napot. Várta választóit, a panaszosokat, a segítségért folyamodókat, a tanácsot kérőket. Tíz község tartozott képviselői körzetéhez, messze földön tud- ták, hogy a hét első napján mehetnek. Postája is megduzzadt, amióta az országgyűlésen képviselte a Kalocsa környéki falvakat. Lelkiismeretesen válaszolt jelentéktelen ügyekben is. A levelezésre jó néhány óra ráment hetenként. Legalább havonta egyszer ellátogatott a körzethez tartozó falvak egyikébe. A személyes tapasztalatokkal felvértezve biztosabban ítélte meg a felbukkanó problémákat, hatékonyabban évveit az illetékes helyeken. A legtöbb időt ügyintézésre fordította. Általában akkor fordultak hozzá, ha valami kezdeményezés elakadt, vagy nagyon összebogozódtak a szálak. Volt úgy, hogy öt-tíz nekifutásra sikerűit valamit elérni. A miskei óvoda, a fajszi vízmű építése is ezek közé tartozott. Ordason a termelőszövetkezet kért támogatást. Eljárt a dunapataji helytörténeti gyűjtemény besorolásának a módosításáért, az igazgató státuszának rendezéséért. Harcolt, igen harcolt azért, hogy az iskolai hivatalsegédek nyugdíjába a kályhapénz is beszámítson: számukra minden fillér fontos. Érvelt, győzködött, adatokat gyűjtött annak érdekében, hogy a bedolgozóként kenyeret kereső asszonyok is kaphassanak gye- rekgohdozási segélyt. Ha úgy érezte, hogy lényeges ügyet képvisel, elment a legfelső fórumokig. Tudunk olyan esetekről is, amikor nem várta meg a javaslatot, az észrevételt: kezdeményezőként lépett föl, ha jobbítani lehetett valahol. Berta Somogyi László, a Kalocsai Járási Hivatal elnöke jól ismeri, pontosan jellemezte a jelölőgyűlésen. „Mindig és minden témához volt véleménye, javaslata. Közvetlen kapcsolatot tartott a körzet lakosságával, tájékoztatást adott falugyűléseken és tájékozódott maga is az eredményekről. Az érsekuradalmi bognár leánya erős akarattal, tudásvággyal tört ki az uradalmi cselédsorsból és választotta a néptanítói hivatást.” Raffai Sarolta kérdéseinkre elmondta, hogy nem sajnálja megbízatásának lelkiismeretes ellátásához szükséges időt. Ügy érzi, hogy így közvetlenül is részt vehet tíz falu életében, többszörözve élhet, alkothatj, Képviselőként szerzett élményei segítik a valóság, az emberek megismerésében, irodalmi munkásságában. Ha megválasztják, nyilván így lesz az országgyűlés új ciklusában is. H. N. Kissé elérzékenyült a dunave- csei jelölőgyűlésen Boza József, amikor a helybeliek és a környékbeli községek lakói egyhangúan országgyűlési képviselőnek jelölték. Messziről indult Boza József. Édesapja napszámosként dolgozott Egerben, s az 193‘1-ben született fiú nagy nehézségek árán jutott el a középiskolába, s jó tanulmányi eredményei, a felszabadult Magyarország tette lehetővé számára, hogy elvégezze Gödöllőn az Agrártudományi Egyetemet. 1954 óta tagja a pártnak. Először a Kunszent- miklósi Állami Gazdaságban dolgozott. Ezt követően a szalk- szentmártoni Békéért Tsz elnöki tisztségét töltötte be, s ebben az időszakban a megyei tanácsban Szalkszentmárton és Apostag községeket képviselte. Jutott ideje és energiája arra, hogy munkásonként is tevékenykedjen. A dunavecsei pártbizottság titkára volt 1962-től, s ebben az időben jól megismerte a jelenlegi választókerület politikai, gazdasági, társadalmi, művelődésügyi és kulturális helyzetét, gondjait és a fejlesztés lehetőségeit. Vitán felüli, hogy Dunave- cse és a környék lakói jól megismerték Boza József szervező munkáját, amelyet a termelő- szövetkezet megerősítése, nagyüzemmé válása időszakában fejtett ki. Eredményes munkásságáért a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntették ki. Még Dunavecsén dolgozott, amikor elvégezte a kétéves párt- főiskolát, s ezután a kiskőrösi járásba helyezték, ahol az első titkári teendőket látta el három évig. A kalocsai járási pártbizottság első titkárának 1974-ben választották meg. Ez idő alatt a járásban mindenütt nemcsak megszerették, de tisztelik is megfontoltságáért, alaposságáért. Rendkívül szerény ember, nem csoda hát, ha a jelölögyülésen csupán a következőket mondta: „Nagy megtiszteltetés számomra ez a jelölés, munkám elismerése, mondhatom kitüntetése. Úgy vélem, a jövőben is azt kell tennem, amit eddig, dolgozni a párt politikájának érvényre juttatásáért, a XI. kongresszus határozatainak végrehajtásáért. A jelölést köszönöm, de bízom abban, hogy e feladat ellátásában választóim is segítségemre lesznek. A szocializmus felépítése valamennyiünk ügye, jól felfogott érdeke.” G. G. • A ház, amelyben a napközi otthon lesz. A pádon üldögélve. Egy napfényes, tavaszi napon elindultam Kecskeméten a Szabadság térről, végig mentem a Rákóczi út árnyas fái alatt, és bejártam a Vasútkert egy részét. Sétáló, padokon üldögélő idős emberekkel beszélgettem arról, hogy érzik magukat, hogy telnek nyugdíjas napjaik. Nyolc férfival és egy asszonnyal. Mindannyian megemlítették valamilyen formában, hogy az idő nehezen telik, unatkoznak. Az unokák sem kötik le az idejüket, mert a nap nagy részében óvodában, iskolában vannak, a gyerekek meg dolgoznak. Alig várják, hogy délután legyen. Ketten még erről sem panasz, kodhattak. Magukra maradva, rossz anyagi körülmények között élnek. / — Voltam én már minden hivatalban, hogy télire vigyenek él szociális otthonba, de nem visznek, mert nincs hely, én még valahogy el tudom magam látni. Olyanokat visznek el, akik nem tudják magukat ellátni, tetszik tudni? A rendélőbe szoktam télen járni. Mindig akad Valami baja az embernek, ott meg eltelik az idő. Többen is szoktunk lenni. — Hol ebédel? — kérdezem K. bácsitól. — Az Expressben, néha a Hírős bisztróban, mert nagyon szeretem a levest. Abból este is eszem. Cigarettát csak hatot szívhatok, azzal meg megkínálnak. Ez nagy megtakarítás nekem. K. bácsi túl van a hetvenen. Járadéka 871 forint és ősszel tanácsi szociális segély. H. néni hatvanöt éves, szociális segélyezett. * Kecskemét város közigazgatási területén — tájékoztattak a tanács szociálpolitikai csoportjánál — 16 ezer 60 éven felüli em. bér él. A posta közülük 11 ezernek kézbesít nyugdíjat vagy járadékot. Az ötezerből sokan még dolgozgatnak vagy családjuk eltartottjai. A rendszeres szociális segélyezettek is közülük kerülnek ki. Első, legelső sorban az ő helyzetükön kell javítani, hisz a háború utáni újjáépítés, a szocializmus alapjait megteremtő kor munkásai, parasztjai, vagy napszámosai voltak ők, akiknek nem volt családjuk, vagy más okok miatt egyecíül maradtak öregségükre, s lettek a társadalom gondozottjai... Az elmúlt 6—8 évben a megye községeiben, nagyközségeiben, városaiban sorra létesültek a magukra maradt öregek részére napközi otthonok, a társadalmi humanizmus eme intézményei kedvező hatással voltak a közvéleményre: a társadalmi gondoskodás szópár intézményesült, testet öltött, valósággá vált. Kecskeméten két éve született javaslat, hogy kell az idős embereknek napközi otthon. A Hazafias Népfront és a tanács egészségügyi osztályának kezdeményezése határozatban is megfogalmazódott. A Jókai utca 15. számú ház egyik épületrészéből kiköltözött a palackozó üzem és átmeneti megoldásként a helyiségekbe három családot’ költöztettek. Kettő még ott lakik. A napközi otthonná alakulás tanulmánytervei az elmúlt év nyarán elkészültek. Hosszú idő után az átalakítást engedélyezte az Építési és Városfejlesztési Minisztérium. Halász Erzsébet, a tanács szociálpolitikai csoportjának vezetője kiteríti a terveket: — Harmincszemélyes lesz. Két társalgó, pihenőszobák, melegítő konyha, dohányzóhely, zuhanyozó, mosdó és mellékhelyiségekből áll. Az átalakítás és berendezés négyszázezer forintba kerül, két gondozónőt kívánunk itt alkalmazni főfoglalkozásban. * Harminc idős ember napjait könnyebbé, kellemesebbé teszi majd ez az intézmény: — Mikorra készül el? — kérdezem a csoportvezetőtől azoknak a nevében is, akik türelmetlenül várják. — Az idén még szeretnénk átadni, de minden attól függ, hogyan tudunk az ott lakó két családnak másik otthont biztosítani. Harminc személy. A rendszeres szociális segélyezettek közül is, akik nem magatehetetlenek, hanem el tudnak ballagni a napközibe — csak harminc személyt tudnak fölvenni. És ez kevés, nagyon kevés. Korábban kellett volna már ennek az intézménynek megszületni: legalább mint Tiszakécskén, Kerekegyházán, stb. De ha már a kezdet is elkésett, talán nem lehetetlen az a kívánság, hogy ez, amire már minden megvan, minél előbb betölthesse rendeltetését. A továbbiakban pedig az eddiginél nagyobb gondot kell erre fordítani: be kell hozni az eddigi hátrányt, s azt hiszem, ebben a tekintetben a társadalmi összefogás nagyon sokat tehet. Felhasználása pedig — tudjuk és hisszük — kötelesség! Jelenünk és távlataink miatt is az ... Csató Károly • A palackozót még az Idén átalakítják. A fajtaminősitő tanács ülése
