Petőfi Népe, 1975. május (30. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-23 / 119. szám

\ 1975. május 23. • PETŐFI NÉPE • 3 Májusi határszemlék Bács-Kiskunban Megkezdődtek a tavaszi ha­társzemlék az ország legna­gyobb mezőgazdasági megyéjé­ben, Bács-Kiskunban. A gazdák megelégedéssel szemlélik a má­jusi esőktől egyenletesen fejlődő gabonatáblákat, a szépen soroló kapásokat. Az összefüggő nagy­üzemi táblákon tengernyi ka­lászt lenget a szél, s a maga­sabb fekvésű homokon már az aratás közeledtét jelzik a virág­zó rozsföldek. Szépen fejlődnek a tavaszi ve­tésű növények is, arasznyiak a kukoricák, s fejlettek a cukor­répák. A termőföldek tisztaságá­val azonban elégedetlenek a szakemberek: még a vegyszer­rel kezelt táblák sem mentesek az idén a gyomtól. Ezért a kö­vetkező napokban a növényápo­lásra kell összpontosítani a gé­pi- és kézierőt. Ezzel egyidőben gyorsítást igényel a pillangósok, a szénafélék betakarítása is. Szá­rításukra nem a legkedvezőbb az esős május. A gazdaságok többsége azonban már széna­szárítókkal, feldolgozókkal ren­delkezik, s így csak a kaszálást kell pontosítani az időjáráshoz. Az állami gazdaságokban, ter­melőszövetkezetekben a tavaszi szemlékkel egyidejűleg a tanya- központok, majorok tisztaságát, rendezettségét is ellenőrzik a gazdaságvezetők. Ez utóbbiban a bajai járás gazdaságai mutatnak példát. Itt mozgalommá nőtt a tanyaközpontok, állattenyésztő telepek szépítése, tisztántartása. Városföldön is dr. Várkonyi Imrét jelölték Egy kis vásártörténelem! Május 15-én Izsákon tartották a 6. számú választókerület je­lölőgyűlését, amelyen az ágas­egyházi, ballószögi, bugaci, hel- véciai, jakabszállási, orgoványi és az izsáki választópolgárok je­löltjüknek választották dr. Vár­konyi Imrét, az Actio Catholica országos igazgatóját. Szerdán este Városföld polgárai csatla­kozó gyűlést tartottak a hely­beli művelődési házban, hogy élve állampolgári jogaikkal, ar­ról döntsenek, ki képviselje őket a következő ciklusban az. ország- gyűlésben. Horváth Istvánná, a Hazafias Népfront községi bizottságának elnöke köszöntötte az egybegyűl­teket: azt a mintegy háromszáz embert — zömmel az állami gazdaság és a két helybeli ter­melőszövetkezet dolgozóit —, akik eljöttek a számukra fontos eseményre. Ezután Kurucz Bá­lint, a község tanácselnöke tar­tott előadást. Többek között be­szélt Városföld örvendetes fej­lődéséről, s a lakosság előtt álló *Az Országos Mezőgazdasági Fajtaminősítő Tanács tavaszi ülése csütörtökön kezdődött a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban. A szakbizottságok előterjeszté­se alapján a tanács 30 fajta nö­vény és hat állatfajta minősíté­feladatokról. Külön kiemelte, hogy a dolgozók milyen értékes társadalmi munkát végeznek Községük érdekében. Az előadást követően javasol­ták, hogy eddigi érdemeire való tekintettel a városföldiek — csatlakozva a már említett köz­ségek választópolgárainak aka­ratához — fogadják el képviselő- jelöltjüknek dr. Várkonyi Imrét. Többen felszólaltak, s egyetér­tésüknek adtak kifejezést. Nyílt szavazással, egyhangúlag a jelölt személye mellett döntöttek. A csatlakozógyűlésen megje­lent és az elnökségben foglalt helyet dr. Major Imre, a megyei tanács elnökhelyettese, Panko- vits Józsefné, a Hazafias Nép­front megyei elnökségének tag­ja, Budai József, a járási párt- bizottság titkára, Dorogi Béla, a járási hivatal elnökhelyettese, valamint a község párt-, tanács- és gazdasági vezetői. A csatlakozógyűlés a helybeli úttörők kulturális műsorával ért véget. séről, 13 növény forgalombaho- zatali engedélyezéséről, és 18 fajta minősítésének és forgalma­zásának visszavonásáról tárgyal. Az ülésen ezenkívül ismertetik az állatfajta-összehasonlító kí­sérletek módszertanát, s a tanács megtárgyalja a fajtaminősitő szabályzatot. (MTI) Betűkkel és számokkal. * Transzparenseken és pavi­lonhomlokzatokon. S a mai vásár- és nagydíjas dobogósai felett a ki­tüntető táblákon, mint a győzte­sek mellén a medailonok vésett dátumai. Tavaszi BNV a felszaba­dulás 30. esztendejében ... Ju­bileum esztendei vásár. Én még emlékszem — őrzöm a képét — az elsőnek, amelyet a felszabadulás után rendeztek. Ama első nagy vásár, díszes ka­puzatát a Városligeti-tó partján három magasodó oszlop tartotta. A jövő oszlopain az esztendők számai: 1947, 48, 49. A három­éves terv jelképes oszlopai tartot­ták azt a kapuzatot. (A „jövő oszlopai", messze tűnnek már mö­göttünk. Történelem lett a meg­valósult tervekből, tankönyvi ada­tok; az akkori gépcsodákból, ipa­ri, múzeumi emlékek. Pedig alig harminc esztendő repült csak el...) „ \ Az első 47-es őszi nemzetközi kiállítás — hivatalosan még nem ez volt a neve — külkereskedel­mi pavilonja büszkén hirdette: ti­zenhét állammal kötöttünk már kereskedelmi szerződést, s nullá­ról indulva 1947 első felében kül- forgalmunk értéke elérte már az 1 milliárd 256 millió forintot. (Ma 142 országba exportálunk, 102 országból érkeznek' hozzánk az áruk, külkeréskedelmünk tavalyi forgalma: 98 milliárd devizaforint volt.) Az első „nagy vásár” mondjuk, pedig mekkora is volt? A Vajda­huny ad várában volt a gépgyári, a bútoripari, a házi- és kisipari, valamint a divatbemutató. A Cik- ta Cipőgyár és a Cipőkereskedel­mi Export-Import Vállalat együtt állított ki. A hároméves tervben — ígérték — két és fél millió pár cipőt gyártanaik. (Megpróbáltam követni a cipők útját. Az 1969- ben tartott BNV szenzációja — hosszú sor állt érte a Vörösmarty téri Luxus Áruház előtt — a Gou- laschki, a szombathelyi gyár könnyű, hajlékony, hasított sertés- felsőrésszel készült cipője volt. „E termék — nyilatkozta a gyár vezetője — az első magyar már­kacsoportban megjelenő mechani­kai cipő a nyugati piacon, 90 ezer párat csak Franciaországba ex­portálunk. Tavaly 4 és fél millió pár cipőt gyártottunk”. Két és fél millió pár cipő a hároméves terv­ben? 1974-ben- 41 millió pár bőrlábbeli készült Magyarorszá­gon.) A centenáriumi kiállítás — az 1948-as — egyik szenzációja „a Beszkart új. korszerű hármas táwezetésű villamosa volt”. Persze még csak a modellje. A bemuta­tott modell szerint a kalauz is, a vezető is ülve végzi a munkáját. És a nagyszerű újítás! „Kocsin­ként három kiló bőrt takarítanak meg, a fogantyúk fából készül­nek.” A hároméves tervben egyébként száz új autóbuszt és száz új villamost ígérnek. Ez 1948- ban volt. 1965-ben pedig ismét egy új villamoskocsi a sztár: a nyolctengelyes. 25,6 méter hosszú, csuklós kocsi 265 utast repít egy­szerre. fűtőberendezése is van, s hogy suhanjon, gumibetétes kere­keken gurul. Egyik példánya a vá­sáron tekinthető meg, a másik a Rákóczi úton. a 44-es vonalán tart bemutató szolgálatot. Hová lettek ezek a 44-esek, a Rákóczi úti haj­dani modern kocsik? A mostani kiállításon megtudjuk, hogy a fő­város tömegközlekedésében részt­vevődnek már 12,5 százaléka a metrót használja, az északi—déli vonal elkészülte után az utazók 25 százaléka veszi igénybe a föld­alattit, az ezredévfordulón pedig az utasok 40 százalékát szállítja majd Budapesten a metró, vágj’ a kis földalattihoz hasonló kéreg­vasút. inén „Ez a legmagasabb l7t)0. szinvonalú ipari kiállítá­sunk a felszabadulás óta” — mondotta a megnyitón a kormány akkori elnöke, dr. Münnich Fe­renc A csepeliek bemutatták a következő év motorkerékpár-típu­sát, a teljesen burkolt Pannóniát Az Orion gyár pedig az új tele­víziókat. „Húszezer tv van az or­szágban, érthető, az új készülé­kek utáni nagy érdeklődés. Az AT—403-as. hétcsatornás, tizen­négy elektroncsővel működik. Üj szalagon készül ez, s naponta 100 készüléket szerelnek össze.” — ad­ta hírül az egyik újság. Évente az Orion — hirdeti a mostani ki­állításunk — 130 ezer darab tv-t készít. 1975. slágere a: Sensorion. Csövek? Nyomtatott és integrált áramkörök, elektronikus műsor­választás, nincs már mechanikus, mozgó-forgó alkatrész. Kezelő- szerkezete az újdonság, érintésre váltja a csatornákat. A kongresz- szusi munkaversenyvállalás ered­ményeként született. 1Q6A A legnagyobb sor az épí- 17UU. tőipar kiállítása előtt hú­zódik. Milyen lesz a jövő lakása? Megjelenik a beépített bútor. „Már a II. ötéves terv során a lakások egy részét beépített bú­torral látjuk el”. Beépített bútor nélkül nem is épülnek ma új ma­gas házak. S a jövő tervei, ma­kettokon — megvalósulva már — a vidéki iskolák, a budapesti Vi­gadó újjáépítése, az Üllői úti la­kótelep, a 400 ágyas pécsi klini­ka, a Dunai Vasmű meleghenger­műve .... /\t év múlva — 65-ben — '^ugyanezen a helyen egy háromemeletes, magas, különleges daru emelkedik az építőipari kiál­lítás fölé. Jelkép ez a torony: a korszerű épületszerkezeteket, a nehéz vasbetonelemeket, hazai gyártású eszköz emeli. És a türel­metlenség is — így írnak a tíz évvel ezelőtti lapok —- „ha a szov­jet pavilonból jön az ember, ahol a házgyári berendezett lakások­ban gyönyörködhet, akkor hiá­nyoljuk már a mi első házépítő kombináfünkat”. (Házépítő kombi­nát volt a házgyár első neve. Már nem sokáig kellett várakozni: 65. szeptember 1-én Budapesten, a Szentendrei úton az első házgyár megkezdte próbaüzemét.) Tubileumi vásár várja aven- ** dégeit. Űj, a jövő gépcso­dái, berendezései, műszerei, vá­sár- és nagydíjas kitüntetettjei. Az elmúlt harminc esztendő erő­feszítéseinek, eredményeinek jel­képei. ők is — robogó, fejlődő élet — történelemmé lesznek, em­lékeztető kiállítási tárgyakká. Mint az elődök, a hajdani vásárdíjasok. K. Gy. A KECSKEMÉTI ÖREGEK NAPKÖZI OTTHONÁRÓL Az idős emberekért ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐJELÖLTEK Munkát a bizalomért Dolgozni a határozatok végrehajtásáért Négy esztendeje megváltozott Raffai Sarolta életrendje. Té­len, nyáron lakásán töltötte a hétfői napot. Várta választóit, a panaszosokat, a segítségért fo­lyamodókat, a tanácsot kérőket. Tíz község tartozott képviselői körzetéhez, messze földön tud- ták, hogy a hét első napján mehetnek. Postája is megduz­zadt, amióta az országgyűlésen képviselte a Kalocsa környéki falvakat. Lelkiismeretesen vála­szolt jelentéktelen ügyekben is. A levelezésre jó néhány óra rá­ment hetenként. Legalább havonta egyszer el­látogatott a körzethez tartozó falvak egyikébe. A személyes ta­pasztalatokkal felvértezve biz­tosabban ítélte meg a felbuk­kanó problémákat, hatékonyab­ban évveit az illetékes helye­ken. A legtöbb időt ügyintézésre fordította. Általában akkor for­dultak hozzá, ha valami kezde­ményezés elakadt, vagy nagyon összebogozódtak a szálak. Volt úgy, hogy öt-tíz nekifutásra si­kerűit valamit elérni. A miskei óvoda, a fajszi víz­mű építése is ezek közé tarto­zott. Ordason a termelőszövet­kezet kért támogatást. El­járt a dunapataji helytörténeti gyűjtemény besorolásának a módosításáért, az igazgató stá­tuszának rendezéséért. Harcolt, igen harcolt azért, hogy az isko­lai hivatalsegédek nyugdíjába a kályhapénz is beszámítson: szá­mukra minden fillér fontos. Érvelt, győzködött, adatokat gyűjtött annak érdekében, hogy a bedolgozóként kenyeret kereső asszonyok is kaphassanak gye- rekgohdozási segélyt. Ha úgy érezte, hogy lényeges ügyet képvisel, elment a legfel­ső fórumokig. Tudunk olyan esetekről is, amikor nem várta meg a javaslatot, az észrevételt: kezdeményezőként lépett föl, ha jobbítani lehetett valahol. Berta Somogyi László, a Ka­locsai Járási Hivatal elnöke jól ismeri, pontosan jellemezte a je­lölőgyűlésen. „Mindig és min­den témához volt véleménye, ja­vaslata. Közvetlen kapcsolatot tartott a körzet lakosságával, tájékoztatást adott falugyűlése­ken és tájékozódott maga is az eredményekről. Az érsekuradal­mi bognár leánya erős akarat­tal, tudásvággyal tört ki az ura­dalmi cselédsorsból és választot­ta a néptanítói hivatást.” Raffai Sarolta kérdéseinkre elmondta, hogy nem sajnálja megbízatásának lelkiismeretes el­látásához szükséges időt. Ügy érzi, hogy így közvetlenül is részt vehet tíz falu életében, többszörözve élhet, alkothatj, Képviselőként szerzett élményei segítik a valóság, az emberek megismerésében, irodalmi mun­kásságában. Ha megválasztják, nyilván így lesz az országgyűlés új ciklusában is. H. N. Kissé elérzékenyült a dunave- csei jelölőgyűlésen Boza József, amikor a helybeliek és a kör­nyékbeli községek lakói egyhan­gúan országgyűlési képviselőnek jelölték. Messziről indult Boza József. Édesapja napszámosként dolgozott Egerben, s az 193‘1-ben született fiú nagy nehézségek árán jutott el a középiskolá­ba, s jó tanulmányi eredményei, a felszabadult Magyarország tet­te lehetővé számára, hogy elvé­gezze Gödöllőn az Agrártudomá­nyi Egyetemet. 1954 óta tagja a pártnak. Először a Kunszent- miklósi Állami Gazdaságban dolgozott. Ezt követően a szalk- szentmártoni Békéért Tsz elnöki tisztségét töltötte be, s ebben az időszakban a megyei tanácsban Szalkszentmárton és Apostag községeket képviselte. Jutott ide­je és energiája arra, hogy mun­kásonként is tevékenykedjen. A dunavecsei pártbizottság titkára volt 1962-től, s ebben az időben jól megismerte a jelen­legi választókerület politikai, gazdasági, társadalmi, művelő­désügyi és kulturális helyzetét, gondjait és a fejlesztés lehetősé­geit. Vitán felüli, hogy Dunave- cse és a környék lakói jól meg­ismerték Boza József szervező munkáját, amelyet a termelő- szövetkezet megerősítése, nagy­üzemmé válása időszakában fej­tett ki. Eredményes munkássá­gáért a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntették ki. Még Dunavecsén dolgozott, amikor elvégezte a kétéves párt- főiskolát, s ezután a kiskőrösi járásba helyezték, ahol az első titkári teendőket látta el há­rom évig. A kalocsai járási pártbizottság első titkárának 1974-ben választották meg. Ez idő alatt a járásban mindenütt nemcsak megszerették, de tisz­telik is megfontoltságáért, ala­posságáért. Rendkívül szerény ember, nem csoda hát, ha a jelölögyülésen csupán a következőket mondta: „Nagy megtiszteltetés számomra ez a jelölés, munkám elismeré­se, mondhatom kitüntetése. Úgy vélem, a jövőben is azt kell ten­nem, amit eddig, dolgozni a párt politikájának érvényre juttatá­sáért, a XI. kongresszus hatá­rozatainak végrehajtásáért. A jelölést köszönöm, de bízom ab­ban, hogy e feladat ellátásában választóim is segítségemre lesz­nek. A szocializmus felépítése valamennyiünk ügye, jól felfo­gott érdeke.” G. G. • A ház, amelyben a napközi otthon lesz. A pádon üldögélve. Egy napfényes, tavaszi napon elindultam Kecskeméten a Sza­badság térről, végig mentem a Rákóczi út árnyas fái alatt, és bejártam a Vasútkert egy ré­szét. Sétáló, padokon üldögélő idős emberekkel beszélgettem ar­ról, hogy érzik magukat, hogy telnek nyugdíjas napjaik. Nyolc férfival és egy asszonnyal. Mindannyian megemlítették valamilyen formában, hogy az idő nehezen telik, unatkoznak. Az unokák sem kötik le az ide­jüket, mert a nap nagy részé­ben óvodában, iskolában vannak, a gyerekek meg dolgoznak. Alig várják, hogy délután legyen. Ketten még erről sem panasz, kodhattak. Magukra maradva, rossz anyagi körülmények között élnek. / — Voltam én már minden hi­vatalban, hogy télire vigyenek él szociális otthonba, de nem visz­nek, mert nincs hely, én még valahogy el tudom magam látni. Olyanokat visznek el, akik nem tudják magukat ellátni, tetszik tudni? A rendélőbe szoktam télen járni. Mindig akad Vala­mi baja az embernek, ott meg eltelik az idő. Többen is szok­tunk lenni. — Hol ebédel? — kérdezem K. bácsitól. — Az Expressben, néha a Hí­rős bisztróban, mert nagyon szeretem a levest. Abból este is eszem. Cigarettát csak hatot szívhatok, azzal meg megkínál­nak. Ez nagy megtakarítás ne­kem. K. bácsi túl van a hetvenen. Járadéka 871 forint és ősszel ta­nácsi szociális segély. H. néni hatvanöt éves, szociális segé­lyezett. * Kecskemét város közigazgatási területén — tájékoztattak a ta­nács szociálpolitikai csoportjá­nál — 16 ezer 60 éven felüli em. bér él. A posta közülük 11 ezernek kézbesít nyugdíjat vagy járadékot. Az ötezerből sokan még dolgozgatnak vagy család­juk eltartottjai. A rendszeres szociális segélyezettek is közü­lük kerülnek ki. Első, legelső sorban az ő helyzetükön kell ja­vítani, hisz a háború utáni újjá­építés, a szocializmus alapjait megteremtő kor munkásai, pa­rasztjai, vagy napszámosai voltak ők, akiknek nem volt családjuk, vagy más okok miatt egyecíül maradtak öregségükre, s lettek a társadalom gondozottjai... Az elmúlt 6—8 évben a megye községeiben, nagyközségeiben, városaiban sorra létesültek a magukra maradt öregek részére napközi otthonok, a társadalmi humanizmus eme intézményei kedvező hatással voltak a köz­véleményre: a társadalmi gon­doskodás szópár intézményesült, testet öltött, valósággá vált. Kecskeméten két éve született javaslat, hogy kell az idős em­bereknek napközi otthon. A Ha­zafias Népfront és a tanács egészségügyi osztályának kezde­ményezése határozatban is meg­fogalmazódott. A Jókai utca 15. számú ház egyik épületrészéből kiköltözött a palackozó üzem és átmeneti megoldásként a helyiségekbe há­rom családot’ költöztettek. Kettő még ott lakik. A napközi ott­honná alakulás tanulmánytervei az elmúlt év nyarán elkészül­tek. Hosszú idő után az átala­kítást engedélyezte az Építési és Városfejlesztési Minisztérium. Halász Erzsébet, a tanács szo­ciálpolitikai csoportjának veze­tője kiteríti a terveket: — Harmincszemélyes lesz. Két társalgó, pihenőszobák, mele­gítő konyha, dohányzóhely, zu­hanyozó, mosdó és mellékhelyi­ségekből áll. Az átalakítás és berendezés négyszázezer forint­ba kerül, két gondozónőt kívá­nunk itt alkalmazni főfoglalko­zásban. * Harminc idős ember napjait könnyebbé, kellemesebbé teszi majd ez az intézmény: — Mikorra készül el? — kér­dezem a csoportvezetőtől azok­nak a nevében is, akik türel­metlenül várják. — Az idén még szeretnénk át­adni, de minden attól függ, ho­gyan tudunk az ott lakó két családnak másik otthont biztosí­tani. Harminc személy. A rendszeres szociális segélyezettek közül is, akik nem magatehetetlenek, ha­nem el tudnak ballagni a nap­közibe — csak harminc sze­mélyt tudnak fölvenni. És ez kevés, nagyon kevés. Korábban kellett volna már ennek az in­tézménynek megszületni: leg­alább mint Tiszakécskén, Kerek­egyházán, stb. De ha már a kez­det is elkésett, talán nem lehe­tetlen az a kívánság, hogy ez, amire már minden megvan, mi­nél előbb betölthesse rendelteté­sét. A továbbiakban pedig az eddiginél nagyobb gondot kell erre fordítani: be kell hozni az eddigi hátrányt, s azt hiszem, ebben a tekintetben a társadalmi összefogás nagyon sokat tehet. Felhasználása pedig — tudjuk és hisszük — kötelesség! Jele­nünk és távlataink miatt is az ... Csató Károly • A palackozót még az Idén átalakítják. A fajtaminősitő tanács ülése

Next

/
Thumbnails
Contents