Petőfi Népe, 1975. április (30. évfolyam, 77-100. szám)
1975-04-16 / 88. szám
4 » PETŐFI NÉPE • 1975. április 16. Mérföldes léptekkel Paprikás kérdőjelek A nagyközség szép, rendezett, s hogy ez így van, az a lakosság szorgalmát, a közügyek cselekvő megértését bizonyítja, vagy ahogy egy felsőbb tanácsi fórumon hallottam: „az emberek saját portájukon túli érdekeikért is hajlandók ma már tenni”. A lakosság és a tanács összefogása, a helyi gazdálkodó szervek és a tanács együttműködése a községpolitikai munka egyre több területén valósul meg Kerekegyházán is. Eredményei az új járdák, utak a környezetet kellemessé élénkítő virágágyások, szociális, kulturális létesítmények — és még hosszan sorolhatnám — szinte észrevétlenül, a fejlődés tényének természetes elfogádásával illeszkednek egyik nap- ról a másikra a hétköznapok életébe. Mindezek jó alapot szolgáltatnak a külterületen élő lakosság életkörülményeinek a javításához is. Folyamatosan Kovács István, a nagyközségi tanács vb-titkára ízig-vérig tanácsi ember, a település minden gondját-baját szívén viselő,« szenvedélyesen ügyszerető, a szó jó értelmében vett igazi lokálpatrióta. — Hatszázötven tanyánk van a külterületeken, úgy kétezernél több lakossal — mondja. — Mondanom sem kell, hogy megélhetésük alapja a közös gazdálkodás. Alsópusztán van egy és Kunpusztán két tanyai iskolánk. A Dózsa Termelő- szövetkezet központjában levőt megszüntetjük, mert elnéptelenedik. Az elmúlt évben a Kaszata- nya-dűlőben, a Papszéken, a Repülő dűlőben, Alsópusztán és Kunpusztán hatvannyolc tanyát villamosítottunk. A takarékszövetkezet több mint ötven családn'k adott ehhez hitelt. A hálózatépítéshez átlagban tizenötezer forinttal járult hozzá egy család. Hat autóbuszvárót építettünk, hogy se az iskolás gyerekek, se a felnőttek ne ázzanak a járatokra várva. — A szövetkezetek gazdasági megerősödésével, a tanyákon élők anyagi gyarapodásával együtt jár, hogy egyes külterületi központok dinamikusan fejlődnek: Kerekegyházán melyek ezek? — A Dózsa Termelőszövetkezet központját és Kunpusztát tartjuk fejlesztésre alkalmasnak, bár el kell mondanunk, hogy a tanyai lakosság beköltözése túlnyomó többségében nem ide, hanem a községbe történik. Számunkra ez a jobb, s ezeket a törekvéseket tánogatjuk, de a kintmaradók helyzetét is folyamatosan javítjuk. A Dózsa központjában például orvosi rendelőt szeretnénk kialakítani a környék lakói számára. Elmondhatom, hogy igen jutányos áron adunk telkeket a beköltözőknek, négyszögölenként 50—70 forintért. Jelenleg 58 üres házhelyünk van, ez fedezi az igényeket. De ha több kell, többet is ki tudunk jelölni. ez nálunk nem probléma — Sokfelé gondot okoz, hogy engedély nélkül építenek tanyát. Önöknek mi a tapasztalata? — Telkek szempontjából jók a lehetőségeink, ezért ez a gondunk szinte jelentéktelen. Eddig mindössze hét építési bírságot kellett kiszabnunk. Interpellációk A múlt évben kétszer is foglalkozott a tanács végrehajtó bizottsága a külterületen élők helyzetével, gondjaival. Április 11-én a villamosítás, szeptember 12-én pedig a szociálpolitikai tennivalók voltak napirenden. A 48. számú határozat kimondta, hogy egy öreggondozó a külterületeken egyedül élő, magára maradt, beteg embereket nem tudja ellátni és egy második személy alkalmazása is szükséges. A nagyközségi tanács ennek érdekében keresi a kapcsolatot a helyi termelőszövetkezetekkel, hogy közösen alkalmazzanak még egy gondozót, mert mindkét részről közös érdek ez; az együttműködésnek pedig ezen a területen sincs semmi akadálya. Jelenleg 37 idős ember jár az öregek napközi otthonába, ahol kulturált körülmények között, jó ellátás mellett tölthetik napjaikat. Élelmezésükhöz szintén hozzájárulnak a közös gazdaságok. Tanácsüléseken a tanyai körzetek tanácstagjai jól képviselik választóik érdekeit, amit az elhangzott interpellációk is bizonyítanak. íme néhány: Zólyomi István (Kunpuszta) arról interpellált, hogv évek óta Lájosmizse és Kerekegyháza között az autóbusz hajnali 4 óra 25 perckor .indul. Ha egy tanyai ember ezzel akar utazni, akkor éjjel kettőkor kell fölkelnie. Kérése az, hogy reggel hét és nyolc óra között induljon ez a járat. Mások arról szóltak, hogy a Hetényegyházára vezető földutat kövezzék le. továbbá a helyi ÁFÉSZ bölcsőde is kellene majd. • Jó lenne, ha Lajosmizsére nem 4 óra 25 perc kor indulna a busz. • Itt emlékpark lesz és játszótér. mozgóboltja, amely a tanyavilágot járja, pontos időben érkezzen a megszokott helyekre. Horvát István az elsógusztai Balogh-tanya és környékének villamosítását kérte megszervezni. Cseh Pál javasolta, hogy az Izsáki út mellett is építsenek egy buszvárót a környékbelieknek. G. Nagy Ferenc indítványozta, hogy a Papszéken legyen közvilágítás és az állattartók érdekében nyissanak valamelyik tanyában darálót. — Mint látja, a tanyai tanácstagjaink bőven adnak nekünk munkái, s mi örömmel vállaljuk, s az lenne a jó, ha minden kérést teljesíteni tudnánk, de az nem csak nálunk, hanem másutt is az országban, szinte lehetetlen. Azt azért elmondom, hogy a jogos, a legsürgetőbb igényeket kielégítjük; ez is nagy előrelépésnek számít. Tervek a jövőért Kovács Istvánnal a tanácsháza sarkánál, a szép, új buszmegálló mellet beszélgetünk. — Ilyen a mi nagyközségünk — mutat a széles utcára, ahol kerékpárral ebédre sietnek haza az emberek és hozzáteszi, hogy nagyközségnek írjam, ne falunak. — Ott a Habselyem Kötöttáru- gyár üzeme, itt szemben a parkban épül majd fel az egészségügye kombinát. Ez a park itt mellettünk emlékpark lesz és társadalmi összefogással játszótérnek rendezzük be. Persze, a jövőre is gondolnunk kell. Nálunk — mondhatnám így — bőven születnek a kisbabák és éppen ezért bővíteni kell az óvodát és bölcsődére lesz szükség. A tanyai emberek is inkább ide. a központi iskolába járatják már a gyermekeiket, hát kell egy tornaterem a tornaszoba helyett. így változunk lassan, — ez a folyamat pedig minden Kerekegyházán élő ember érdeke ... Csató Károly A zöldségfélék közül a paradicsompaprika a legértékesebb exportcikkünk. Az összes termés mintegy 60 százalékát szállítjuk külföldre. Az idei tervek szerint a megyében mintegy 100 ezer vagonnal kívánnak a mező- gazdasági nagyüzemek és a háztáji gazdaságok termelni ebből az értékes cikkből. Termesztése az utóbbi években számottevően emelkedett. A megyében az utóbbi öt év átlagában az egy hektárra jutó termelés 150—180 mázsa körül ingadozott, ami 5—10 százalékkal magasabb, mint az országos átlag. A viszonylag magas átlagtermések és a kedvező értékesítési lehetőségek miatt szívesen foglalkoznak vele a gazdaságok. Néhány gond azonban van, amelyre most fel kell figyelni. A paradicsompaprika betakarítása általában augusztus 25. és szeptember eleje között kezdődik. A terméjs egy részének leszedése áthúzódik októberre. A szeptember Végi fagyok jelentős gazdasági kárt szoktak okozni a termésben. Joggal igénylik tehát a gazdaságok, hogy rövidebb tenyészidejű fajtákat kellene termeszteni. Ez utóbbit indokolja a fagyveszélyen túl az őszi esőzések gyakorisága és a napfényes órák számának csökkenése is. Tavaly a megtermelt paradicsompaprikának csak 30 százaléka pirosodott meg — a termés többi részét zöld állapotban kellett értékesíteni. Ez utóbbi körülmény a megye nagyüzemi gazdaságainak 10 millió forint bevételi kiesést okozott. A külföldi partnerek ugyanis a nyugati országokban csak pirosán hajlandók átvenni a paprikát. Októberben szóba kerülhet az úgynevezett kormos termés, amelv csak kissé színesedett. Ebben az időszakban már valamennyi partner nemcsak Nyugat-Európában, hanem másutt is átveszi az ilven paprikát. A zöld termést viszont egyáltalán nem hajlandók külföldön megvásárolni. Ezért került napirendre elsősorban a megyében, hogy rövidíteni kell a tenvészidőt. Nemrég a MEZÖTERMÉK. a HUNGARO- FRUCT vezetői felvették a kapcsolatot a Kecskeméti Zöldségter- mesztési Kutató Intézettel. Tárgyalások folynak arról, hogy az itteni kutatók vállalnák a rövidebb tenyészidejű paprikafajta előállítását. Ugyanakkor felvennék a harcot a két közismert növényi betegség, az úgynevezett magházpenész és a vírusos lágyrothadás ellen is. Mindkettő közismerten sok gondot okoz a termelőknek és a felhasználóknak egyaránt. Veszélyezteti a termelést a munkaerőhiány. A szedés gépesítése egyelőre nem oldható meg. A szeletelést is kézzel végzik. Helyes lenne ezt is gépesíteni, annál is inkább, mert külföldön erre megfelelő berendezés áll rendelkezésre. A szárítási kapacitást is bővíteni kellene. A paradicsompaprika szárítása ugyanis egybeesik a hagymáéval, emiatt szezonban nem lehet megoldani a szárított termésre vonatkozó igények kielégítését. Számos kérdőjel jelentkezik tehát a termelésben. A megoldásuk annál is inkább sürget, mert ez az egy zöldségféleség, amelynek korlátlan piaca van és értékesítési lehetőségei a legkedvezőbbek. K. S. A TÁRGYALÓTEREMBŐL: A visszaeső rabló EGYÁLTALÁN nem mondható idős embernek Kurucsai József, hiszen alig valamivel több mint harmincéves: 1945. február 14-én született Az igazságügyi orvosszakértőnek mégis az a véleménye róla. hogy „húszéves kora óta. italozik, alkoholista, kényszerelvonó kezelésre van szüksége. Nem szenved olyan betegségben, amely a kezelést megakadályoz, ná ... " Nos, ez a harmincéves ember eddig már háromszor állt bíróság előtt. Először öt évvel ezelőtt. 1970-ben ítélték el lopás rni_ att, majd gondatlan veszélyeztetésért ült, azután pedig súlyos testi sértésért zárták be. Legutóbb a Kiskunhalasi Járás- bíróság ítélte el, méghozzá öt különböző bűncselekmény miatt: visszaesőként elkövetett könnyű testi sértés, visszaesőként elkövetett lopás, közlekedési vétség és visszaesőként elkövetett rablás szerepel a listán. Meglehetősen sok tehát egy viszonylag fiatal embertől, de amint később látni fogjuk, Kurucsai Józsefet egyáltalán nem lehet galamblelkűnek nevezni, de még gátlástalannak sem; Harmadik büntetéséből 1971 júliusában szabadult, pontosabban feltételes szabadságra bocsá. tották. Ez még abban az évben, októberben, szerencsésen letelt, viszont 1973 januárjában a korábbi szabadságvesztéséről már bizonyára elfeledkezett. Az történt ugyanis, hogy élettársával, aki akkor Negrics Károlyné néven szerepelt, de aki azóta már Dömötöri Sándorné lett, megjelentek Krizsák Bálint Borota, III. kerület 5. szám alatti lakásán, hogy a Negricsné néven szereplő, de tőle különváltan élő Negrics Károly által hasznait motorkerékpárt elvigyék. Ezt azoban az éppen ott-tartózkodó Negrics Károly nem engedte. Kurucsai elkapta az illető nyakát, másik kezével pedig állón vágta, majd a segítségért kiabáló ember száját befogta. A motort persze ennek ellenére sem tudta elvinni mert az le volt zárva. EMLÍTETTÜK MÁR, hogy Kurucsai italozó ember. Nos, 1973. március 12-én is erősen ittas állapotban tért haza Borotán, az V. kerület 28. szám alatti lakásába, s mert tovább akart inni, pénzt követelt élettársától, Negricsné- től, aki nem adott. Összevesztek és a férfi pofozni kezdte az asz- szonyt, majd kezeit hátra csavarva nekilökte a folyosó oszlopának. megragadta a torkát, fojtogatta, követelte a pénzt. Persze, Kurucsainak nem ez volt az első támadása élettársa ellen. Korábban, 1973 februárjában — ugyancsak részegen — az asszony ruháját benzinnel leöntötte és meggyújtotta... Majd egy évig semmi különösebb baj nem volt Kurucsaival. Tavaly, február 2-án azonban, amikor a borotai Egyesülés Termelőszövetkezet lovas kocsijával fuvarozott, együtt dolgozott J. I.- vei, aki táskáját és abban a pénzét a lovas kocsi ülésén hagyta. Észre vette ezt a mindig szomjazó Kurucsai József, s amikor délután a lovakat kifogták, és társa az istállóba vezette az állatokat, ő kiemelte a pénzt az igazolványtartóval együtt. A sértett nem vett észre semmit, hazament. Kurucsai viszont a köny- nyen szerzett pénz birtokában azonnal sör után nézett. Sőt, más. nap reggel első útja a kocsmába vezetett, ahol italozás közben eladó motorkerékpár után érdeklődött. Akad is egy Danuvia, amit Kurucsai meg is vett, sőt egy bukósisakot is kapott hozzá. Á motor megvételéig azonban már öt-hat üveg sört ivott, de ez nem zavarta abban, hogy felüljön a járműre, sőt pótutast is szállítson, aki vele együtt ivott. Elmentek az úgynevezett antallaposi italboltba — mellesleg Kurucsainak jogosítványa sem volt — s ott további négy-öt üveg sört ivott. A KŐVETKEZŐ ESET a korábbiaknál is ékesebben bizonyítja, mennyire rabja volt Kurucsai József az alkoholnak. Februártól kezdve nem dolgozott, csupán alkalmi munkát vállalt időnként. Június 27-én már a megvásárolt motort is felajánlotta az eladónak, hogy vegye tőle vissza. De mert annak nem volt rá szüksége, Kurucsai ötven forint kölcsönt kért. Ebből a pénzből ivott este a már említett antallaposi italboltban, ahol egy László napot ünneplő társaságba vegyült. Ismerősök voltak a név - napozók, közöltük H. M. is, akinél néhány száz forint volt, s ezt Kurucsai észre vette. Éjszaka 10— 11 óra között, amikor EI. M. kiment az udvarra, Kurucsai utána sietett és a sötétben leütötte, pénzét elvette, igazolványát pedig a bozótba dobta. Ezután visz- szatért az asztaltársasághoz és a rablott pénzből újabb kört rendelt. A többieknek gyanús volt ez a hirtelen „gazdagodás”, de az italos emberek inkább a poharak felé fordultak, s az sem nagyon tűnt fel nekik, hogy Kurucsai hirtelen eltávozott. Éjfél körül keresni kezdték eltűnt társukat, de nem találták, s visszaültek az asztalokhoz. Rövidesen — zokniban és vérző arccal — megjelent a közben magához tért H. M. s elmondta a történteket. Nem ismerte meg a sötétben a támadóját. de a többiek azonnal megtalálták az összefüggést a dolgok között. Másnap a rendőrség Ku- ruesait letartóztatta. AMINT EMLÍTETTÜK, a Kiskunhalasi Járásbíróság Kurucsai József ügyében már ítéletet hirdetett és halmazati büntetésként négy évi fegyházra ítélte, s további négy évre eltiltotta a közügyekben való részvételtől. Az ítélet fellebbezés folytán a megyei bírósághoz került, ahol a négy évi fegyházat öt évre emelték fel. A bíróság az ítélet kiszabásánál enyhítő körülményként értékelt részbeni beismerő vallomását. viszont súlyosbító tényező volt a többszörös halmazat és az italozó, alkoholista életmód. Az ítélet jogerős s végrehajtható. G. S. A Covent Garden piac halálára Londonban megszüntették a Covent Garden piacot, amelyet kivétel nélkül minden külföldi turistacsoport felkeresett. A 250 elárusító, a 4000 piaci alkalmazott és a több száz teherautó-sofőr átköltözött Nine Elmsbe. A Covent Garden megszüntetésével eltűnt egy darab az öreg Angliából. Eltűnnek a virágárusok az opera elöl, végérvényesen megszűnik számos irodalmi) alkotás színtere. Mert ne feledjük, hogy Sherlock Holmes a Covent Garden piacon egy karácsonyi kacsa torkában találta meg a rejtély nyitját, Liza Doolittle pedig az opera előtt árulta a kis ibolyát, mielőtt találkozott volna Pigma- lionjával. Bajától Bagdadig ízlésesen berendezett, háromszobás lakásába hívott meg Gulyás József a Munka Érdemrend arany fokozatával kitüntetett, aranyjelvényes szocialistabrigád- vezető. Már ott várt a jó barátja, Simity József, a brigád vezető helyettese is. Mindketten gépkocsivezetők, a napokban érkeztek haza Bagdadból. Arra kértem őket, hogy beszéljenek útiélmé- nyeikről. Az asztal tele színes képeslapokkal, melyet Gulyás József küldött családjának a hosszú út egy-egy állomásáról. Hogy hogyan kerültek Bagdadba? Ezt ők mondják el. Kényszerpihenő — Magyarország tartálygépkocsikat ad el Iraknak, amelyeket főleg a bejáratás miatt saját „lábukon” kell eljuttatnunk. Bajáról kettőnket jelöltek erreahosz- szú útra. amelyen 25 tartálykocsinak kellett vizsgázni, hogy úticélunk végén hibátlanul átadhassuk őket. Budapesten volt a találkozó a többi kollegával: eligazítás, útiokmányok, majd ponorámás autóbusszal Belgrádba vittek bennünket. A tartálykocsik már ott vártak, előkészítve a hosszú útra. Másnap reggel indult el a karaván a 4000, kilométeres útra. Az első szakasz Belgrád-Szófia volt. A kocsik jól bírták a próbát. igaz csak 60-70 kilométeres sebességgel vezettünk. Útközben többször megálltunk műszaki pihenőre, széthúztuk a ene -«szlopot, hogy a városokon áh. va ne okozzunk forgalmi dugót Bulgáriában 15-16 fokos hideg fogadott bennünket, ami a motorok hűtésének jót tett, viszont csúszósabbá váltak az utak. Bulgárián keresztül mintegy 400 kilómétert, tettünk meg. Itt az útviszonyok nagyobb próbára tették mind a vezetőket mind a gépkocsikat. Délután érkeztünk a török határra, ahol közölték velünk, hogy másfél napig nem mehetünk tovább, mert szombat délután van. s a teher, és tartálykocsikat hétfő reggelig nem vizsgálják. Hálaadás Allahnak Egy zárt térre irányítottak bennünket. ahol két éjszakára rendezkedtünk be 5—6 fokos hidegben. Spirituszfőzőn teafőzés, kon- zervmelegítés, majd étkezés következett. Végre hétfőn reggel 6 órakor elvették az útiokmányokat. Alaposan megvizsgálhatták őket, mert délig eltartott. Ezután felemelkedtek a sorompók és indulhattunk Istambulba. Már az első török város. Edirne lenyűgöző látványt nyújtott égbenyúló mecsetjeivel. Az utcákon lefátyolozott arcú nők. török bazár. Amint megálltunk. 8—10 éves gyerekek szaladtak hozzánk és rimánkod- tak cigarettáért. Nyomban rá is gyújtottak. Innen egyfolytában tettük meg a 250 kilométeres utat Istambulig, ahol a Londva hotelben szálltunk meg. Végre lemosakodhattunk. Istambult elhagyva egy autóbusz kitérőben tartottunk műszaki pihenőt. Alig, hogy megálltunk, mellénk gördült egy török család gépkocsija. Kiléptek az autóból, kabátjukat a földre dobták, letérdeltek rá, s földig hajladozva adtak hálát Allahnak. hogy idáig nem történt bajuk. Utunk legérdekesebb élménye a Boszporusznál volt. Mint ismeretes négy és fél kilométeres híd köti össze Európát Ázsiával. A hídnak mindössze két tartópillére van, s egyik Európában, másik Ázsiában. A hidat hatsávos autóút szeli át. s ezen teherautó csak éjjel közlekedhet, gyalogos egyáltalán nem. Minket kivételesen — rendőrségi kocsi kíséretével — átengedtek. Az ázsiai oldalon még mintegy 150 kilométert tettünk meg török területen, de az út nehezebbik fele még ezután következett. Betonút a sivatagon A török határtól Irakig még 2000 kilométert kellett vezetni. A táj egyre unalmasabbá vált. Sziklás, kopár, hegyek, havasok. A legveszélyesebb szakasz a Bolu- hegységen vezetett át 3800 méteres magasságban. Meredek szerpentinek, éjjel 10—15 fok hideg, nappal 8—10 fok meleg váltotta egymást. Itt a Bolu nevű községben éjszakáztunk. Az erőgyűjtésre ' vglóban szükség volt, mert olyan szakasz következett, amelyre egyikünk sem emlékszik szívesen. Tele veszélyes, kanyarokkal, szakadékokkal, vízmosással. A további 900—1000 kilométert Irakig ilyen utakon tettük meg. Az iraki határnál kétórás VÁM-vizsgálat. A határon páncélosautó jött elénk. Az ország- úttól nem messze ágyúcsövek, géppuskák sorakoztak. Fényképezni nem volt szabad. Éjjel lövöldözés. torkalati tüzek felvillanása jelezte, hogy itt nem éppen békeállapotok uralkodnak. Az időjárás viszont tavaszias volt. Éjjel plusz 5 fok. nappal plusz 18—20 fok. Igaz. ez csak nekünk volt kellemes, az ottaniak „hideg télre” panaszkodtak. Irak—Bagdad 600 kilométer. Négysávos, kitűnő betonút a sivatagon keresztül. Sehol egy fa. de még füvet sem láttunk. Bagdadban vártak bennünket. Egy nagy telepre vittük a tartálykocsikat, ahol megtörtént a végleges átvétel. Kissé elfáradtunk. de büszkeség töltött el bennünket, hogy odahaza jó munkát végeztek a csepeliek, mert a hosz- szú, erőltetett út után sem találtak hibát, kifogást egyetlen gépkocsiban sem. Mindössze két és fél órát töltöttünk Bagdadban, amely érdekes. látványos város. Délután beültünk a bennünket végigkísérő kényelmes, panoráma buszba, mint utasok. Visszafelé jobban volt idő nézelődésre, de a kényelmes buszon talán éppen úgy elfáradtunk, mint vezetés közben ... Szabó Ferenc
