Petőfi Népe, 1975. április (30. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-11 / 84. szám

-v\ •

IDŐJÁRÁS

Várható időjárás ma estig: erősen felhős idő, sokfelé ismétlődő eső, zápor, keleten néhány helyen zivatar. A hegyekben havaseső, esetleg hózápor. Időnként élénk, helyenként erős délkeleti, déli, a Dunántúlon északnyugatira, északira forduló szél. Legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet l—S, legmagasabb nappali hőmérséklet S—13 fok között. (MTI)

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!

A társadalombiztosítási törvényjavaslat az országgyűlés tavaszi ülésszakán

PETŐFI

NÉPE

AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA

XXX. évf. 84. szám Ára: 90 fillér 1975- áPrllis n- péntek

Kitüntették és előléptették a Thieu palotáját bombázó dél-vietnami hadnagyot

Csütörtökön délelőtt 11 órakor megnyílt az országgyűlés tavaszi ülésszaka. Az ülésen részt vettek: Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, továbbá Aczél György, Apró Antal, Gáspár Sándor, Lázár György, Németh Károly, Sarlós István az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt <a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek több vezetője.

9 A Parlament folyosóján Kádár János, az MSZMP KB első titkára, Czinege Lajos, Pap János, Borbándi János és Benkei András társaságában. (MTI foto — Kovács Gyula felv. — KS.)

HANOI

Nguyen Thanh Trung hadnagy, a saigoni elnöki palota bombázása után F—5 típusú bombázógépével Dél-Vietnam felszabadított övezetébe repült — jelentette a Felszabadulás Hír- ügynökség.

A Dél-Vietnami Köztársaság

Ideiglenes Forradalmi Kormányának hadügyminisztériuma a hadnagyot a katonai érdemérem II. fokozatával tüntette ki és a Dél-Vietnami Népi Felszabadító Fegyveres Erők századosává léptette elő.

A felszabadulás hírügynökség tudósításából kitűnik, hogy Nguyen Thanh Trung teljes épségben vezette el gépét a felszabadított övezetbe. Leszállásakor a DNFF bizottságának a forradalmi hatalomnak, a népi fegyveres erőknek a képviselői

és annak a helységnek a lakosai, ahol gépével földet ért, meleg fogadtatásban részesítették.

A tiszt a Felszabadulás Hír- ügynökség tudósítójának kérdéseire válaszolva felháborodásának adott hangot az amerikai imperializmus összeesküvései és a Thieu-klikk tettei miatt. Azt mondotta, hogy a saigoni bábkormányzat a katonák és a lakosság vérének árán gazdagodik. Hangsúlyozta, hogy különösen a légierő, de általában a Thieu-féle fegyveres erők tisztjei és közkatonái, valamint a saigoni diktátor által ellenőrzött övezet lakossága körében sokan osztják ezt a véleményt. Nguyen

Thanh Trung hozzáfűzte: a nemzeti felszabadítási frontnak, a DIFK-nek, a Dél-vietnami Népi Felszabadító Fegyveres Erők parancsnokságának a bábkormányzat katonáihoz és állami tisztviselőihez intézett felhívása nyitotta meg előtte a szabadság útját és ösztönözte őt arra, hogy április 8-án végrehajtsa hazafias tettét. A volt saigoni pilóta önként csatlakozott a felszabadító fegyveres erőkhöz, hogy hozzájáruljon a nemzet üdvéért vívott harchoz. (VNA)

Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Kegyelettel emlékezett meg az országgyűlés legutóbbi ülésszaka óta elhunyt Ragó Antal képviselőről, a párt és a munkás- mozgalom régi harcosáról. Személyéiben a nép a szocializmus ügyének szerény, fáradhatatlan munkását, 'pártunk hűséges harcosát vesztettük el — mondotta. Az országgyűlés néma felállással adózott Ragó Antal emlékének, ■amelyet jegyzőkönyvben is megörökített.

Ezt követően Apró Antal bejelentette, hogy -az Elnöki Tanács az orskággyűlés legutóbbi ülésszaka óta , alkotott törvényerejű rendeletéiről ázóló jeléntásét — az Alkotmány rendelkezéseinek megfelelően — az országgyűlésnek bemutatta. A jelentést a képviselők tudomásul vették.

Az elnök ezután bejelentette, hogy a Minisztertanács a társadalombiztosításról, az Elnöki TaOrszággyűlésünk jelen üilés- ss^akának napirendjén szereplő társadalombiztosítási törvénytervezet a felszabadulásunk 30. évfordulóját ünneplő államunk eddig elért politikai, gazdasági és társadalmi fejlődésének szemléltető bizonyítéka.

Olyan szociálpolitikai intézkedés, amely — miként a törvény- tervezet 1. paragrafusa is kiemeli — a társadalom munkájában részt vevő dolgozókról és hozzánács az Alkotmány egyes rendelkezéseinek módosításáról törvényjavaslatot nyújtott be az országgyűlésnek. A két törvény- javaslatot előzetes tárgyalásra az illetékes állandó bizottságoknak kiadták, és az országgyűlés tagjai között szétosztották.

Az országgyűlés ezután elfogadta a tavaszi ülésszak tárgysorozatát. A napirend a következő:

1. A társadalombiztosításról szóló törvényjavaslat;

2. A legfőbb ügyész beszámolója;

3. A Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolója;

4. Az Alkotmány egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslat.

Ezután a napirend szerint megkezdődött a társadalombiztosításról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Elsőként Karakas László munkaügyi miniszter emelkedett szólásra.

tartozóikról való sok irányú társadalmi gondoskodás eddigi eredményeinek összegezését és a népgazdaság lehetőségeihez igazodó továbbfejlesztését tartalmazza.

Ez a párt XI. kongresszusán elfogadott azon határozaton alapul, amely szerint:

„Tovább kell egységesíteni nyugdíjrendszerünket, csökkenteni a korábbról megmaradt különbségeket ... Fokozatosan meg

kell szüntetni a társadalombiztosításban még fennálló eltéréseket.”

A társadalombiztosítás mai funkciója jóval szélesebb körű, mint volt 30, vagy akár csak 10 évvel ezelőtt is. Életszínvonalpolitikai céljaink ugyanis nem valósíthatók meg a fejlett társadalombiztosítási intézmény-rendszer hiányában. De a gazdaság- politika oldaláról sem nélkülözhetők azok a társadalombiztosítási intézkedések, amelyek végső soron a gazdaságépítés, a társadalmi-gazdasági haladás fontos előfeltételét jelentik.

A társadalombiztosítás a gazdasági építő munka szociális hátterét, a szociális biztonságot teremti meg a maga eszközeivel arra az esetre, amikor a dolgozók — akár ideiglenesen, akár véglegesen — kiesnek a termelő munkából.

A szociálpolitika súlypontját alkotó társadalombiztosítás — a gyakran hallott hibás felfogással ellentétben — nem a gazdasági élettől elkülönülő, valamiféle „jóléti” intézmífny, hanem a jövedelem-elosztás rendszerébe épülve,

szerves része a szocialista társadalompolitika egészének.

Igazolja ezt az, hogy jelenleg a lakossági jövedelmek mintegy 30 százalékát a pénzbeni és természetbeni társadalmi juttatások alkotják. Ezen belül a legnagyobb tételt a társadalombiztosítási ellátások jelentik — mutatott rá a miniszter, majd a társadalombiztosítási rendszer fel- szabadulás óta elért fejlődéséről beszélt, s hangsúlyőzta: míg 1938-ban és 1946-ban a lakosságnak csupán egyharmada részesült valamilyen társadalombiztosítási ellátásban, addig ma gyakorlatilag mindenki részese a juttatásoknak, aki munkaviszonyban állt, vagy áll.

A fejlődés mutatója az is, hogy a társadalombiztosításunk kiadásai azfelmúlt 15 évben megnégyszereződtek: ma már évi 42 milliárd forintot, a nemzeti jövedelem több mint 8 és fél százalékát teszik ki.

Karakas László a továbbiakban kitért arra. hogy a sok jogszabály az ellátások terén az egységességre törekedett; maga a szabályrendszer azonban mégsem volt egységes.

Biztosítási ágazatonként tagozódott, és az egyes ellátási formákat az egymást követő változásoknak megfelelően, a különböző szintű jogszabályok többszörösen is szabályozták. Mindezek mellett a különböző területeken és időpontokban alkotott több száz szabály szinte áttekinthetetlenné vált. Mindenképpen szükséges az eddigiek helyett egy ösz- szefoglalt. könnyen kezelhető törvény, amelyben nemcsak a szakemberek. hanem mindenki kiismerheti magát. Az érintettek könnyen tudomást szerezhetnek az őket megillető jogokról és az azok érvényesítésével kapcsolatos kötelezettségeikről.

A munkaügyi miniszter ezután szólt a törvénytervezet néhány konkrét rendelkezéséről is.

Nyugdíjrendszerünk egységessé válik. A jelenlegi három különböző nyugdíiskála helyett sikerült olyan mértékszabályt kialakítani. amely senkinél sem jár szerzett jog megsértésével.

Majdnem mindenkinél a maival azonos vagy kedvezőbb mértékek alapján állapítja meg a nyugdíjat.

Jelenleg a munkások és alkalmazottak öregségi nyugdíja 10 évi szolgálati idő esetén az átlagkereset 22 százaléka; 25 évi szolgálati idővel eléri a kereset

62,5 százalékát.

A mezőgazdasági szövetkezeti tagok esetében 10 évi szolgálati időnél az átlagjövedelem 33 százaléka. 25 évi szolgálati idővel pedig 63 százaléka.

(Folytatás a 2. oldalon.)

9 Diákok és rendőrök öszetűzésére került sor a dél-vietnami fővárosban, a fiatalok kormány- ellenes megmozdulásán.

Karakas László expozéja

„Ha a nép uralkodni fog a költészetben” — visszhangzik bennünk most, a költészet ünnepén az ismert Petőfi-sor. „Ha a szellem napvilága” — tesszük hozzá ehhez gyorsan gondolatban, amikor eltöprengünk, miként és mennyit haladtunk előre az elmúlt három évtized alatt, mióta ! igazán közkinccsé lett a kultúra, a művészet, s elsősorban a költészet.

Lehetetlen nem gondolni arra ilyenkor, mikor a szép versek diadalát, széles körben történő elterjedését ünnepeljük országosan, hogy a legnagyobb proletár költőnk, József Attila is miként próbált a „nép okos gyülekezetéhez” szólni, közvetlen szóval, s hogyan akarta megértetni mindenkivel hogy „az a költő, aki ma emberies állásfoglalás dolgában az embernek a politikában felvetett létkérdésére megtagadja a választ, s a szellemet az érdeknek elárulja, a szellem terén is elveszett ember.”

Vagyis: egybehangzó vélemények alapján nem lehet igazi költő az, aki nem akar azonosulni mások — a sokak — sorsával, aki hátat fordít az emberek örömének-gondjának, aki nem a közösség érdekeiért harcol, sajátos fegyvereivel.

A költészet napján verskedvelő emberekről szólunk. Olyanokról, akik szeretik és értik a költészetet. Kétszeresen is fontos ezt tennünk: mert a költészet ünnepét legnagyobb proletárköltőnk születése napján tartjuk, s másrészt, mert azt tapasztaljuk, hogy ma már nemcsak o kivételes sorsú embereknek adatott meg a költeményekben gyönyörködés öröme.

Közművelődésünk hétköznapi eredményeit, „fegyvertényeit” figyelembe véve hányszor, de hányszor könyvelhetjük el manapság elégedetten: olyanok is gazdagodnak a versek által, akiket naponta fáraszt a nehéz fizikai munka. Akiknek iskolai végzettsége nem könnyíti meg a rendszeres művelőlést: szakmunkásokat, fiatal és idősebb dolgozókat találunk a legkülönfélébb munkahelyeken, akik értően szólnak nemcsak Petőfiről, József Attiláról, de mai idősebb és fiatalabb költőink működéséről is.

Amikor arról hallunk, hogy a kecskeméti ZIM-ben sorra kerülő városi szavalóversenyre -a megyeszékhely üzemeiből huszonnyolcán beneveztek; ha arról értesülünk, hogy a bajai szakmaközi művelődési ház irodalmi köre újabb és újabb eredményt ért el; ha a halasi szakmunkásjelöltek versolvasó szenvedélyéről szerzünk tudomást; s amikor megtudjuk, hogy egy-egy gyárban, üzemben eredményesen zárult a könyvhét: olyankor mindig a lelkesedés tölt el bennünket.

Beszéltem munkásszálláson lakó munkásemberrel, aki azt mondta: neki éppen úgy kell a vers, mint a napi újság, vagy a rádió, a televízió hírei, a józan beszéd, a barátság, a munkásokkal való szótértés. Mert úgy gondolja: a költő mindnyájónkért írja műveit; azért hogy többek legyünk gondolatai által.

Megismerkedhettem mostanában fiatal szakmunkásnővel, aki a munkapadnál kima- magaslóan eleget tesz a kötelességeinek, s munka végeztével kezébe veszi a könyvet; szeretettel, és érdeklődéssel hogy gyümölcsöző szenvedélyének hódoljon. Az üzemi és városi szavalóversenyeken is eredményesen lép közönség elé.

A példákat sokáig sorolhatnánk: egytől egyig azt bizonyítanák: a líra, a költészet ma már nem a „széplelkek” tulajdona, hanem olyan közkincs, amelytől nap mint nap a társadalom lesz gazdagabb.

V. M.

A tiszakécskei Űj Élet Termelőszövetkezetben másodszorra permetezik az almafákat. Kasza György és Vonák Gyula traktor- vezetők MTZ—50-esei után tízhektoliteres permetezőgépből száll a védőszer a gyümölcsfákra. A két jó teljesítményű permetezőmasinával egy nap alatt beszórják a kerekdombi határban levő 60 holdas gyümölcsöst.

A lakiteleki Szikra Termelő- szövetkezet gyümölcsöseiben szintén kinn szorgoskodnak a dolgozók. Képünkön a lányok és asz- szonyok az elszáradt gallyaktól tisztítják meg az egyik őszibarackost.

(Tóth Sándor felvételei.)

Tisza menti gyümölcsösökben