Petőfi Népe, 1975. április (30. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-10 / 83. szám

PETŐFI NÉPE Nemzetközi szövetkezeti hetek Kecskeméten az Alföld Áruházban: NDK- és bolgár vásár Ebben az esztendőben is meg­rendezik több külföldi partner, illetve hazai szövetkezet együt­tes akcióját; a nemzetközi szö­vetkezeti heteket. A fő cél ezzel a szocialista országok szövetkeze­tei közötti kapcsolatok elmélyí­tése, a szövetkezeti gondolat nép­szerűsítése, nem utolsósorban pe­dig a termékforgalom bővítése, s ezzel párhuzamosan a vásárlási kedv fokozása. A SZÖVOSZ szervezésében az idén 12 helyen tartanak az or­szágban szövetkezeti hetet. Az Alföld Kereskedelmi Vállalat kecskeméti Alföld Áruházában a vásárlók két ilyen alkalom elő­nyeivel is élhetnek. Augusztus 26-án kezdődik az immár hagyo­mányosnak mondható NDK-hét, a baráti állam termékeinek be­mutatója és vására. A „visszavá­góra” — hazai áruink seregszem­léjére — néhány héttel később Lipcsében kerül maid sor. Most első ízben bolgár szövet­kezeti hetet is rendeznek az áru­házban. előreláthatólag ugyan­csak a nyár végén. A magyar cikkek vására Plevenben lesz. Az említett négy alkalommal összesen mintegy 32 millió forint értékű áru cserél maid gazdát. Űjabb üzem Péten • Még _ ebben a hónapban meg­kezdődnek az üzemi próbák a péti nagy kapacitású mű­trágyagyár ammóniaüzemében. A fontos műtrágya-alapanyag­ból naponta ezer tonnát fog gyártani az új üzem. Képün­kön: az utolsó ellenőrzéseket végzik az ammóniaüzem abszorberein. (MTI foto, Jászai Csaba felv. — KS.) Megjelent a XI. kongresszus rövidített jegyzőkönyve A Kossuth Könyvkiadónál megjelent a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusának rövidített jegyzőkönyve. A könyv tartalmazza a Központi Bizottság előzetes jelentését a XI. kong­resszus küldöttei részére, valamint a Központi Bizottság beszámoló­ját és a Központi Ellenőrző Bi­zottság jelentését. A kötet közli Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának vitazáró beszédét, a kongresszus határozatát a párt munkájáról, és a további felada­tokról. végül a programnyilatko­zatot, a szervezeti szabályzatot és a párt központi vezető szervei tagjainak névsorát is. (MTI) Jubileumi kiállítás a huszas évek munkásmozgalmáról ötven évvel ezelőtt, 1925. ápri­lis 14-én alakult meg a Magyar- országi Szocialista Munkáspárt, az illegális kommunista párt le­gális fedőszerveként. Ennek em­lékére az MSZMP KB Párttörté­neti Intézete és a Magyar Mun­kásmozgalmi Múzeum kiállítást rendez az MSZMP Budapesti Bi­zottságának oktatási igazgatósá­gán. Április 11-től bemutatják az illegális KMP tevékenységét, az 1920-as évek munkásmozgal­mának, a párt politikájának, tö­rekvéseinek; a fasizmus ellen, a polgári demokratikus jogokért, a szociális helyzet javításáért, a földreformért folytatott harcának dokumentumait. A két hétig lát­ható kiállítás anyagát Nagykőrö­sön, majd az ország más helyi­ségeiben is kiállítják. (MTI) Tavaszi virágpompa a Kiskunság gyümölcsöseiben Üvegangolna meghonosításával kísérletezik a Bajai Üj Élet Ha­lászati Termelőszövetkezet. A kí- gyóhalat, amely 1.5—2 éves ko­ráig üvegszerűen áttetsző, a zsi­lippel ellátott karapancsai dunai holtágba telepítették. A halvá­laszték bővítéséhez Franciaor­szágból érkezett az angolnaiv^­dék, s egyelőre jól érzik magukat az új környezetben. A továbbiak­ban is figyelemmel kísérik majd sorsukat, gyarapodásukat a halá­szok, s ha megkedvelik a dunai vizet, növelik az állományt. Ez lesz a termelőszövetkezet angol­natava. • • Üvegangolnák a dunai holtágban Teljes a vi­rágpompa az ország „gyű- mölcsöskfirtjé- ben” Bács- iCiskunban, ahol egymást váltva tizenhá­rom millió gyümölcsfa bont szirmot. A hűvös idő utáni felmele­gedésben szem­látomást feste­nek a bimbók, s óriási virág­csokrok a ker­tek, az ültetvé­nyek. Elvirág- zott a korai kajszi, amely­ben kárt tett a fagy, s most nyílik a kései rózsa, az őszi­barack és a meggy. A gyü­mölcsvirágzást záró almások­ban a szirom­bontás előtti növényvédelmi munkánál tar­tanak, nagytel­jesítményű per­metezőgépek szórják a fákat. A virágos városért Beszélgetés a Hazafias Népfront Kecskemét városi titkárával Három dve már annak, hogy a HNF Kecskemét városi elnök­ségének javaslatára határozatot hozott a városi tanács, s életre hívta a „Tiszta, virágos Kecske­métért” mozgalmat. Ez a min­denképp dicséretre méltó akció azóta évről évre megújul, s irá­nyítói tisztes eredményekről ad­hatnak számot. Az idei évben a március 4-i tanácsülés hívta fel a figyelmet arra, hogy a város­szépítő mozgalom 1975-ben is folytatódik, s a korábbiaknál nem kisebb célokat tűz maga elé. Az igazsághoz tartozik azonban annak megállapítása, hogy ami a „virágos” jelzőt il­leti, e törekvésnek inkább sike­rül érvényt szerezni, mint a tisz­taság követelményének. Közte­reink jó részét színpompás vi­rágerdő ékesíti, ugyanakkor Kecskemétnek csupán a kisebbik hányada nevezhető annyira- amennyire tisztának. Van tehát még tennivaló az esztétikai, s a higiénikus nevelés frontján! Bartha Imrénét, a Hazafias Népfront városi - bizottságának titkárát azért kerestük fel, hogy nyilatkozzék a mozgalom céljai­ról, eredményeiről, a jubileumi év feladatairól. — Szeretnénk az idei jubileu­mi évben még jobban kiszélesí­teni, még hatékonyabbá tenni ezt a városszépítő, — csinosító, s nem utolsó sorban környezet- védelmi akciót — mondotta a tit­kár. — Nem véletlen, hogy éjp- pen városunkban nyitották meg pár napja az országos fásítási hónapot. — Melyek a mozgalom előtt álló legközelebbi, soron levő tennivalók? — A napokban Kecskemét valamennyi üzeme, intézménye, s rajtuk kívül a népfront- és la­kóbizottságok is megkapták a felhívást, amelyet az akciót irá­nyító három szerv — a városi tanács, a népfront városi elnök­sége és a Vöröskereszt városi szervezete — bocsátott ki.. Eb­ben körvonalazva vannak a leg­alapvetőbb feladatok: az általá­nos tisztaság' mellett a terepren­dezés, a fásítás, parkosítás, lo­csolás; az épüilettatarozás, a homlokzatok tisztán tartása, stb. A feladatok végrehajtására in­tézkedési terv készült és opera­tív bizottság alakult. — Kikre számítanak a mun­kákban? — Mindenek előtt a népfront­aktivistákra, akik magukra vál­lalják a lakóterületeken történő mozgósítás jó részét. Nélkülöz­hetetlen ezenkívül a lakosság összefogása, részvétele a teen­dőkben. Természetesen az üze­mek támogatását is igényeljük, de az a tapasztalatunk, hogy ők „a maguk portáján” jobban kéz­ben tudják tartani a szervezést, s anyagi erőik is számottevőek. — Közelebbről milyen lehető­ségek vannak a fásításban, par­kosításban való részvételre? — A városi tanács kommuná­lis költségvetési üzeme a konk­rét igénybejelentések alapján díjmentesen bocsát rendelkezés­re facsemetéket A lakóbizott­ságok igénylése alapján pedig, kizárólag közterületi, utcai tele­pítésre, palántaanyagot is jut­tat. — Említhetnénk-e néhányat az eddigi igénylők közül? — Nemcsak hogy részvételü­ket jelentették, be az akcióba, hanem már szociális szerződést is kötöttek az említett üzemmel cserjetelepítésre, vagy pázsitfe­lület kialakítására; a Kecskemé­ti Fémipari Szövetkezet, az OTP megyei igazgatósága, a megyei tanács Klapka utcai napközi ott­hona, a Klapka utcai bölcsőde, a Molnár Erik és a méheslaposi általános iskola, a Csongrádi utcai és a műkertvárosi óvoda, a Baross utcai társasházrépítő kö­zösség, stb. Láthatjuk hát, hogy lakóterü­leteink minél csinossabbá, von­zóbbá tételéért a lakosság apra- ja-nagyja összefog. A fontos most már a továbbiakban; az akciót rendszeressé, az ültető­anyaggal való ellátást folyama­tossá tenni. Az irányító szervek joggal számíthatnak aktivistáik lelkesedésére, s a lakosság szé­les rétegének támogatására. Bi­zonyosak vagyunk abban, hogy a „Tiszta, virágos Kecskemétért” mozgalom — méltóan az idei történelmi jelentőségű évfordu­lóhoz — rövidesen az eddiginél még szebb eredményeket mutat majd föl. —a —r Mi bízunk a kövérekben! Bántottuk mi valaha is a kö­véreket? Legföljebb meg-meg- csipkedtük őket. Nemcsak azért, mert van rajtuk mit csípni, ha­nem mindenekelőtt az ő érdekük­ben. Akkor sem anyagi romlá­sukra céloztunk, holmi bús em­lékű „több nap, mint kolbász” jelszót vagdosva fejükhöz. Ha­nem egészségüket védtük — és óvjuk — mindannyiszor, valahány alkalommal felhívjuk figyelmü­ket az elhízás káros következmé­nyeire. A szokásosnál ékesebben szó- 'lott hozzájuk ezügyben Buga doktor. Külön szekciókat nyi­tottak tudományos társaságok, ahol makro-, illetve mikrokoz­mosz magasságig és mélységig dolgoztak ki feszesebbnél fesze­sebb kalóriatáblázatokat a tere- bélyesedők közhasználatára. Addig nyaggattuk a könnyű­ipart, míg föl nem találta, majd gyártani nem kezdte az Amolett kekszet. Amit úgy vártak az ön­\ szántukból éhezni képtelenek, mint jól élő társadalom a maga messiását. Terebélyeseknek szóló taná­csoktól visszhangzott a rádió. Majd a televízió is, midőn meg­kezdte rendszeres „fellépését” a hízékonyak klubja. Bizonyára a képernyő mutatkozott mind szű- kebbnek az egyre szaporodó as­piránsok befogadására, azért dőlt aztán lassan dugába a klub. Am szó, ami szó — mindent megteszünk ma is azért, hogy miután már van mit enni, azt is megtanuljuk, miként fogyasz- szuk el mindennapi betevő falat­jainkat — el- és túlhájasodás ve­szélye nélkül. Elmagyarázzuk, ha kell százszor, milyen az a jólla­kottsági szint, amelyen túl már meg kell a szívnek hasadnia, ha tetszik nekünk, ha nem. Irodal­mid stílusban játszunk az érzé­kenyebb lelkületű testesek lélek- húrjain, midőn a szerelem /és testi gömbölydedség mély össze­függéseit ecseteljük. Mert minálunk első: a kövé­rek — soványsága. Nem úgy a világkapitalizmus fellegvárában, Amerikában, ahol egzisztenciálisan kerülnek mind nagyobb hátrányba a kövérek. Egybehangzóan állapítják meg az ottani munkaközvetítő irodák, hogy egyre több munkáltató vo­nakodik kövér férfiak vagy nők alkalmazásától — különösért jobb, előnyösebb, fontosabb munka­körbe. Képzeljük el, hol tartanak, amikor egy portlandi munkaköz­vetítő iroda vezetője, Miss Kay Snow egyenesen azt állítja, hogy könnyebb jelenleg az USA-ban egy sötét bőrűnek munkahelyet szerezni, mint egy kövér vagy túlsúlyos fehér amerikainak. Miért ilyen háklisak a kapi­talisták? Sok munkaadó lustának és neurotikusnak véli a kövére­ket, és attól tart, hogy állandó nehézségeket okoznának ... Tessék: ez Amerika. Mi bízunk a mi kövéreinkben. Tóth István Vitorlás sportiskola • A kedvező tavaszi időjárást kihasználják az agárdi vitor­lásiskola növendékei. Csaknem 140 diák a tavaszi szünetben sporttáborban sajátítja el a vitorlázás fortélyait. • Magyar—mongol külügyminiszteri tárgyalások Lodongijn Rincsin, a Mongol Népköztársaság külügyminisztere, aki Hivatalos, baráti látogatásra hazánkba érkezett, megkezdte tárgyalá­sait Púja Frigyes külügyminiszterrel. (MTI foto — Szebellédy Géza felv. — KS.) • Rendelet a tanyák helyzetének rendezéséről • Lapzártakor érkezett Hamarosan megjelenik az építésügyi és városfejlesztési miniszter- rendelete, amely a tanyavilág tervszerű átalakítását kívánja elő­segíteni — erről tartott sajtótájékoztatót szerdán Szilágyi Lajos építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes. Jelenleg mintegy 860 ezren élnek tanyán. Az évtizedek óta tartó átrétegződés nyomán sokan — főként a nagyobb településektől távol fekvő, úgynevezett szórványtanyák lakói — elköltöztek, egyes tanyacsoportok pedig felvirágoztak, lakóik viszonylagos jó módban élnek. Népgazdasági és társadalompolitikai szempontok mérlegelésével bebizonyosodott; a tanyák hosszú távon sem szűnnek meg, hiszen a mezőgazdasági termelés fontos bázisai, s lakói közül sokan ragaszkodnak a tanyai életformához. Nehéz azonban eldönteni, hogy melyik tanyát célszerű a mai kor követelményeinek megfelelően támogatni, s melyik gátja a fejlődésnek. Ezért készítette el az ÉVM — több más tárcával együtt­működve — a hamarosan megjelenő rendeletet, amelynek nyomán» a megyei tanácsok az év közepéig felmérik, hogy területükön melyik tanyákat ésszerű támogatni. A rendelőt szerint építési engedélyek kiadásával, a jelenleginél magasabb színvonalú ellátás biztosításával és ha lehet, anyagilag is támogatni kell a hosszútávon is életképes tanyák fejlődését. Ebbe a kategóriába főként azok a tanyák tartoznak, amelyek a környező mezőgazdasági üzemekkel együttműködve hasznos tevékenységet fejtenek ki. Tartósan megmaradó tanyának tekintendő az a terület, ahol legalább 40 tanya húzódik meg egy négyzetkilométeren és a tanyacsoport házainak száma legalább 80. Azok a tanyák sincsenek lebontásra ítélve, amelyek nem tartoznak az említett, támogatásra kijelölt kategóriába. Sőt, ezek lakói számára is biztosítani kell az egészségügyi és más ellátás színvonalának eme­lését. A tanyát tulajdonosa felújíthatja, korszerűsítheti. A lakóépület alapterületét is bővítheti, de legfeljebb 25 négyzetméterrel. A rendelet megjelenése után a megyei tanácsok hamarosan hoz­zálátnak a felméréshez és az eredményt a minisztérium rendelkezé­sére bocsátják. (MTI) • Ferencváros—Crvena Zvezda 2:1 (1:0) A Közép-európa Kupa elődöntőjének első mérkőzésén tegnap a Népstadionban 56 ezer néző előtt a Ferencváros 2:L (1:0) arányban győzött a jugoszláv - Crvena Zvezda ellen. Góllövők; Branikovits • (44. perc), Szavics (54. perc), és Magyar (77. perc). • Kiosztották az icíei Oscar-díjakat Az amerikai Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia ked­den este Los Angelesben ünne­pélyesen kiosztotta a legmaga­sabb amerikai filmművészeti ki. tüntetést, az Oscar-díjat. A zsűri az 1974. év legkitűnőbb amerikai filmjének járó „Oscar”-t „A keresztapa” című film má­sodik részének ítélte oda. A leg­jobb rendezői teljesítményért ugyanennek a filmnek az alkotó, jút, Francis F. Cappolát jutal­mazták Oscar-díjjal. Az év leg­jobb színészeként Art Carney, legjobb színésznőiéként Ellen Burstyn kapott Oscar-díjat. Ingrid Bergman — pályafutása alatt immár harmadik alkalom­mal — 1974 legjobb epizódsze- replőjeként kapott Oscar-díjat. A zsűri a legjobb férfi epizód- szereplőnek Robert de Niro-t minősítette. A dokumentumfii. mek közül egy, a vietnami há­ború borzalmait bemutató alkotás kapott Oscar-díjat. Az 1974-es év legkiválóbb külföldi filmje­ként Federico Fellini olasz ren­dező „Amarcord” című alkotását jutalmazták Oscar-díjjal. • Federico Fellini, a világ­hírű olasz filmrendező negyed­szer kapott Oscar-díjat, ezúttal „Armacord” című filmjéért. , (Telcfoto — AP—MTI—KS.) PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Klskun megyei Bizottságának napilapja. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel Kiadja: a Bács megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Preiszinger András Igazgató Szerkesztőség és kiadóhivatal: 6001 Kecskemét. Szabadság tér 1/a Telefon: 12-619, 12-516 (központi): 11-709, 11-132. Telexszám: 26 216 bmlv h Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél Előfizetési díj: havi 20,— forint Postautalványon, valamint átutalással KHI 215—95162 Jelzőszámlára. Készült a Petőfi Nyomdában ofszet rotációs eljárással. 6001 Kecskemét, Külső-Szegedi út 8. Telefon: 13-729 igazgató: Ablaka István Index: 25 065

Next

/
Thumbnails
Contents