Petőfi Népe, 1975. április (30. évfolyam, 77-100. szám)
1975-04-09 / 82. szám
TOFT NEPE • 1973. április 9. A tanácsi útfenntartás eredményei, gondjai • Bene Árpád. Ifjú Bene Árpád. Ugyanabban a gyárban, a Lampart Zománcipari Művekben, egyazon család második és harmadik nemzedéke Az elsőt említve, kezdi vallomását Bene Károly, a legidősebb fiú.- Apám itt élte le az életét, ő még a húszas években kezdte . .. 3 így a testvér, Bene Árpád: Bsziergályos inasnak apám hozott az üzembe, négyrnnonvKon- Av, unoka, iijabt) Bene Árpád pedig: —, Nagyapám, még nyugdíjasán is sokat bejárt ide, azt hiszem, szerette a gyárat. . .. Most hármuké a. szó. Munkások Bene k coly, elektroműszerész: — Mint gyerek, 1936-ban kerültem a zom'ánéozópa, az öntve n ym. >sd ók zom án cozásá h oz. Egy évvel később inas lett belőlem \ i!lan> szerelő inas. 1939-ben szabadultam és Pesten, egy Pal- kovics nevű magánvállalkozónál próbáltam szerencsét. Negyven- kelt*",b-a: visszatértem, de volt itt egy Jakab nevű nyilas művezető, s az övével sehogy sem egyezett a természetem'. Újra a Palkovics -cég. Onnan hívtak be katonának. A ■ ogsáji után azonban ismét ide tértem haza . .. Az'an 1 S' I ben a Rákóczi üti Csepel-üzlet vezetésével bíztak m . .. Nem telt el egv év. visszajöttem. Szeretem a szakmámat.. Meg a baráti k, régi mun- U *t '.í.Mik. mind itt... Univerzális vilh.i'i,s erelő vagyok. Szép, ösz- ‘s,;> munka' Tekercselünk. ■ -m; torokat készítünk. ■HtrúHlj1, valami új, izgalmas. .. ■ ám ezt. a helyet. Megbecsül il; az embert És ha belegondolok • 1037 ben milyen primitív eszközökkel folyt a termelés. Például kézicl .ngölővel ... stamfer- nak neveztük. Fizikailag nagyon nehéz volt. Azóta a v áltozás óriási nagyi Automata berendezés irar-vii M gépeket. Nagyban hozzájárult ehhez Szabó Lajos főmérnök 1 Ma ’ en más. Sokkal tisztábban iát az. ember. A régi politikától távol tartöttara magam. Az ösztönöm súgta úgy. Egyszer, még ina -l e; '.inban megpofoztak a renders» gen. Fejőssel, a könyvkötő barátommal az Internaeio- nálét óneki link a lógóban. A rendőrség azt firtatta, kitől tanultuk .. Otthon negyén voltunk testvérek. \y. ak. jo géplakatos volt, azon ip.ukodett. hogy szakmát, adjon a kezünkbe. Egyik öcsém, a Jenő. h-chniUumot végzett. A Fémmunkásnál dolgozik. Béla öcsém a kisbútorgyárban géplakatos. Árpád meg esztergályos itt, nálunk... Legalább tizennyolc-húsz szakember nevelkedett már a kezem alatt. Elismertek mind. Itt van például mellettem Váncsai Laci, elektrogép-tekercselő. Állítom, hogy megyei viszonylatban is tekintély ... Meg a jó barátok. Nép Sanyi például, itt a szomszédos műhelyben. Vele együtt gyere- keskedtünk és katonák együtt voltunk. Őt 1947-ben én hívtam ide. Megbecsült szakember. Balesetvédelmi felelős vagyok és mühelybizottsági lag. Elég hegyesen el szoktam mondani a véleményemet. Ez persze, a mi belső ügyünk. A balesetvédelmi vonalon nagyon kell vigyázni, ilyen gepek között nem játék a munka . . . Én itt a gyárban tettem le a hetedik-nyolcadik osztályt, de a kislányom főiskolát végzett. Üzemmérnök az IGV-nél. A nejem pedig nemrég lett kiváló dolgozó, ő a magasépítőknél gépíró és adminisztrátor. Családunk legidősebb tagja pedig a Dédi. Nyolcvannyolc éves, őt gondozzuk Jó kis öregasszony. Szülésznő volt, sokat járta valamikor a kecskeméti határt! Így élünk. Szerényen, de tartalmasán. Lakásunk, bérlemény egy régi házban. Van viszont egy kis hobby-földünk. Kikapcsoló- dásnak. És majd nyugdíjas időtöltésnek. Most 53 éves va-_ gyök... Bene Árpád, forgácsolóműliel.y- vezeto: — Tulajdonképpen ablakon keresztül tetszett meg a szakma. Azidőben még az utcára néztek a műhely ablakok. Mert bejárni nem lehetett. Három évi tanonc- idő után átsoroltak segédnek. Valamivel később „kiruccantam”, átmentem az Alföldi Konzervgyárba. Negyvennyolcban onnan vonultam be tényleges' szolgálatra, de leszereléskor visszajöttem. Furcsa ez, vagy inkább természetes? Itt nőttem fel, az esztergályos szakmában jó, változatos a munka, egyszóval itt érzem jól magam! Munkásként dolgoztam, maid csoportvezető lettem. 1902-ben beiratkoztam a gépipari technikumba. Nős voltam, két gyerek ... Elég nébéz szakasz volt. A munka mellett hetenként háromszor iskola. De ha már belefogtam, komolyan vettem. És sikeresen vizsgáztam. 196‘7-ben az öntőcsarnokban lettem karbantartó művezető. Tavaly februárig. Akkor felkínálták, vállaljam el a forgácsolót. Örömmel! Azóta dolgozom itt. Nem hinném, hogy az elsők, de az. is biztos, hogy nem az utolsók között. Mindenesetre a legjobb tudásom szerint. 1941 óta harmincnégy év telt el. A különbséget mindenki tudja. Azért dolgoztunk, dolgozunk. A háború előtt — a gyár piszkos — a munkás bejött, ledolgozta a 10—12 óráját és ugyanabban a ruhában ballagott haza. Fürdőszoba? Otthon a lavór... És milyen természetes, hogy a volker- telepi. kis Mázunk két szoba lúr-/- dőszobás. :Majdnem új, egy régi fala, ha tViegfriavádü. Áfáink!- J toltuk a kis házat, feleségem örökségét. Elégedett ember vagyok, úgy általában. De sokszor elégedetlen, mert valami jobban is sikerülhetett volna. Ilyesmi gyakran foglalkoztat otthon is. Amíg esztergáltam, letelt a nyolc óra és kész. Most meg nem egyszer hazaviszem a harminc ember gondját. Mert nagyon el kell találni, hogy kivel, hogyan, miként. . . Büntetni is, mint egy jó családapának, igazságosan . .. Végül is család ez, nagyon jó közösség' A fiam is itt, a műhelyben. Nyugodtan rá lehet bízni mindenféle munkát. Feleségem a kórházban adminisztrátor, csaknem húsz éve már. Kislányom eladó az Állami Áruházban, egyébként nemrég ment férjhez. ■ Hanem a gyárral úgy van az ember, mint a fa: gyökeret ver, mélyet. Pedig nem nőnek nálunk sem töpörtyű fák. Felhozhatnám példának a bányász munkáját. Mindenki tudja, milyen nehéz, mégis... Vagy a kazánkovácsét. Nem könnyű az sem, de el sem tudja képzelni, hogy ne csinálja... Ifjú Bene Árpád, esztergályos: Amikor technikumba jelentkeztem 1966-ban, és nem vettek föl, apuék így jobbnak látták, ők ajánlották a szakmát. Én akkor csak egyetértettem, de most: jól megvagyok a szakmával! Zavar-e apu főnöki mivolta? Ellenkezőleg, mint ahogy gondolni tetszik. Sokszor mondják a kollégák: te már megint kifogtad, már megint rajtad a sor? Az igazság persze az, hogy itt mindenki becsületesen dolgozik. Ami pedig engem illet, egy idő után szeretném elérni, hogy olyan esztergályos legyek, mint amilyen apu. Jó munkakör ez, a TMK mindig változatos feladatot jelent. És jók a munkatársak. Igazi haverok, a iiatalok csakúgy, mint az idősebbek. Ha nehéz is különbséget tenni, a fiatalok között talán Tokodi Gyuri a legjobb barátom. Mestereim közül pedig apám, Gyenes Laci, de még sorolhatnám. Keresetem 14.50 forintos teljesítmény órabér, ebből hazaadok konyhapénzt, a többivel magam gazdálkodom. Nyáron Csehszlovákiába készülök, arra tartalékolni kell. No, meg az akváriumom, az is sok pénz! Ezenkívül természetbúvárkodni, horgászni szeretek. Minden szabad időnkben a Holt-Tiszához motorozunk ki apuval. Es szívesen' • háziasko- dom, mosok, takarítok. És minőién- magyaros1 ételt “ megfőzök, a halászlétől a csirkepaprikásig, de csak azért, mert szeretem!... Műhelyünkben két szocialista brigád van, a miénk az Ady brigád. Tagjai közül többen megszerezték már az érettségit. Akad aki most tanul és vagyunk egy •páran, akik ősszel akarjuk kezdeni. Tavaly szereltem le, egy évet kihagytam. Sima, humán gimnáziumot akarok, később pedig a szakmával kapcsolatos tanulásra gondolok. Majd, ahogy hozza magával az idő... Azt még nem is említettem, hogy március 15-én sikerült kongresszusi műszakot tartottunk! Haszna lett a gyárnak is, mert a leggyakrabban hiányzó alkatrészeket csináltuk. Legyen tartalék. Lett is, egy műszakra elegendő. A kereset egy részét pedig a Kerekdombon épülő vállalati üdülőre, a másikat a vietnami szakmunkásképző iskolára szántuk ... Perny Irén 2. Ahol dicséretes a munka A megye négy járásában — Baján. Kalocsán. Kiskunhalason és Kecskeméten — működik úgynevezett tiszta profilú járási útfenntartó szervezet. Ezek munkájával kapcsolatban megállapítható: a járások valamennyi községére kiterjedően, a ténylegesen szükséges és legfontosabb feladatokra koncentrálva végezték az utak javítását, karbantartását. Rendeltetésszerűen és gazdaságosan használták fel a rendelkezésükre álló költségvetési előirányzatokat. Munkájuk eredményességének tudható be. hogy a községek saját fejlesztési alapjukból mintegy 633 ezer forinttal egészítették ki 1974-ben a költségvetést. Jelentős, egymillió 145 ezer forint volt az a társadalmi munka, amelyet az útfenntartó szervezetek és a községek 1974-ben közösen végeztek el. A bajai járásban a járási hivatal vezetői és a műszaki osztály irányító, szervező tevékenysége jónak mondható, a hivatal aktív törekvésének köszönhető, hogy az útfenntartó szervezet telephelye Vaskúton alakult ki. Ez a szervezet munkáját kiegyensúlyozottan végzi, a fenntartási feladatokat kiemelkedő szakszerűséggel és jó munkamegosztással oldja meg. A szervezet- gépei kifogástalan műszaki állapotban vannak. Hasonló a helyzet a kiskunhalasi járásban. Jó minőségű munkát végeznek, és jelentős társadalmi munkára is vállalkoztak. Külön is érdemes foglalkozni a kecskeméti iárás útfenntartó szervezetével. A járási hivatal elnök- helyettese személyes közreműködésével. alapos elemző munkájával segíti, hogy a járásban az útkarbantartás a községi tanácsokkal egyeztetve történjék. Ennek köszönhető, hogy az elmúlt évben 800 ezer forint értékű társadalmi munkával segítette a lakosság a tanácsi utak rendbehozatalát. A községek saját fejlesztési alapjukból 600 ezer forintot fordítottak az utak karbantartására. építésére, s a kecskeméti ion' ÍJ o/l y li;>!/:o/ A kukori catermesztés forradalma Az iparszerü termelési rendszer» k elterjedése a mezőgazdaságban növeli a termelékenységet. jelentős hutást gyakorol az. üzemek termeli i szerkezetére. Előtérbe* kerül a szakosítás, a táblásitás A tei i'.elési rendszerek főbb jellemzői ... nagy termőképességű fajták alkalmazása, a technológia n sz.lotes megtervezése, a személyi, ainagi. műszaki feltételek cg. idejű előteremtése, a kölcsönös érdekeltségen nyugvó < gvüttműk.kü ■- a kezdeményező gazé.1, .ig és a partnerek között. Végűi az. állandó továbbfejlesztés termelési tényezők korszert/ ország legf .otosabb takar- máira,öveim* i kukorica, ami az allah ílomáov takarmánvszükség- letéiok több mint kétharmadát adja. A meg\ ében tavaly a szán- lótetul-.'i ’! százalékán, az. országost is meghaladó arányban — 141 ezer hektáron — termelték kukoricát A Vetés te rillet 16 százai- C a! nag'v. bi- betakarított íerrr*• *srr • • n r.y i* é-.*. őr iig .79 száza! több volt a megye gazda?/ a m r! 196(5—1970-es A /élsósóges időjárás ellenére lavalv minden eddiginél több. <>(I2 a ( tonna kukorica termett a m gvében. Ez. az ország ter- inér.- P! v i égének mintegy tizedei r..l*u’ii. A hektáronkénti hozam i.uval magasabb volt. mint a .ibb években. A kukorica to: ■ -; inga a megyében 1971tői 1974-ig számítva 7.3 mázsával. az állami gazdaságokban 8,1, a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben pedig 8,8 mázsával több volt. mint a harmadik ötéves terv időszakában A termésátlagok növekedését döntően befolyásolta a termelés korszerűsítése. Csak egy példa: 1974-ben egy hektárnyi kukorica vetésterületre átlagosan — hatóanyagban számolva — 401 kilogramm műtrágyát, az előző évinél 19 százalékkal többet szórtak ki. Az iparszerű termelési módszert a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát kezdeményezte. 1979- ben 6 ezer hektáron alakította ki kukorica termesztési rendszerét. A kedvező eredmények úiabb módszerek kialakítására ösztönöztek. Így jött létre a BKR. vagyis a Bajai Kukoricatermelési Rendszer. A KITE a nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezet szervezésében 1973-ban alakult közös vállalkozás. A megyei üzemek jelentős része csatlakozott a kezdeményezésekhez. A terület évről évre emelkedett. 1974-ben hét állami gazdaság és 48 mezőgazdasági szövetkezet, mintegy 46 ezer hektáron iparszerűen termelte a tengerit. Az előbb említett három termelési módszerről a Központi Bizottság kongresszusi beszámolója külön is megemlékezett és mint követendő példát említette. A kongresszusi határozat pedig további elterjesztésükre ösztönöz. Az összes vetésterület' egyharmaüa. ezen belül az állami gazdaságokban 86. a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben 52 százalék tartozott a termelési rendszerekhez. A területi, arányt meghaladva az összes betakarított kukorica 44 százalékát az ezekhez tartozó üzemek adták. A hektáronként 57.2 mázsa termésátlag 34 százalékkal volt magasabb a megyei átlagnál. Ezen belül az állami gazdaságok termésátlaga 58,9 mázsa volt hektáronként, apai 12 százalékkal, a szövetkezeti közös gazdaságoké 56,6 mázsa. ami 16 százalékkal volt ma- gasabb. mint a rendszereken kívüli gazdaságokban a területegységenkénti hozam. A BKR szerint termelő üzemek termésátlaga mintegy 26 ezer hektáron átlagosan 54,4 mázsa, a bábolnai rendszerben termelőké 61,8 mázsa, a KITE-hez csatlakozott üzemekben 61.5 mázsa volt a hektáronkénti termésátlag tavaly. Ezek a különbségek arra is tigyelmeztetnek. hogy még nagy lehetőségek vannak a termésátlagok növelésére a rendszereken belül is. Az idén újabb üzemek csatlakoztak az iparszerű kukoricatermesztési módszerekhez, és várhatóan tovább emelkednek a termésátlagok. Dr. Nagy Lajosné, a KSH közgazdásza « Kukoricáitombáiü' i. i ajai Állami Gazdaságban. Karola ötven év nagy idő egy ember életében, hát még ha az munkában telik el. A mi Karolánk pedig éppen fél évszázada lépte át először vállalatunk küszöbét fiatalon, 17 évesen. — Ön tehát Gál Karola — szólította meg Tóth Lásziló, az Első Kecskeméti Hírlap Kiadó Nyomda RT igazgatója. — Nos, hát foglaljon helyet és írjon le emlékezetből egy verset. Karola kissé csodálkozva tett eleget a kívánságnak, s amikor elkészült, Laci bácsi hosszasan, gondosan tanulmányozta az írást. Azután elégedett hangon csak annyit mondott — fel van véve. Mint később kiderült, nem a verstudás, hanem a szépen írt betűk döntötték el egy életre a fiatal lány sorsát. Akkor ugyanis még nem volt a vállalatnak írógépe, a cikkeket is kézzel írt kéziratról szedte Fodor János, Sebők István, Gara- guly Gyula, Kerekes István és a többi nyomdász, Mert akkoriban még mindent kézzel csináltak, még az újságot készítő flak- nyomógöpet is azzal hajtották. — Adácsi Erzsébet és Sebők Mihályné voltak a berakónők. — emlékezik a húszas évekre Karola. — Az MTI-híreket telefonon vették, összesen 12 folyóiratot nyomtak itt a kecskeméti nyomdában. Később természetesen vásárolt írógépeket a vállalat, a nyomdába szedőgépeket és rotációs gépeket is. Az Irodában nem voltunk sokan. Én és Garaguly Gyuláné végeztük el az összes adminisztrációs, valamint pénztári tennivalókat. Botvinniknak, a későbbi szovjet sakkvilágbajnoknak a nevét is akkortájt ismertem meg, hiszen az itt nyomott szakkönyvekből Tóth László annak is küldött. Szabó László, Barcza Gedeon sakkmesterek pedig személyesen jöttek el hozzá. Ezenkívül sok szépirodalmi mű is itt látott napvilágot. Sűrűn vendégünk volt Móricz Zsigmond, akit csak Zsiga bácsinak neveztek itt a nyomdában. Jókedélyű ember lévén, mindig vidáman köszöntött be az irodába is. Erdei Ferenc a feleségét is sokszor magával hozta, jól érezték itt magukat Molnár Erik kellemes modorú, de zárkózott ember volt. Németh László műveit is a mi nyomdánk formálta könyv alakba. Az írók pedig maguk korrigálták, tördelték alkotásaikat. járásban valósult meg legjobban az út-híd költségvetési előirányzatokkal való koncentrált gazdálkodás. Példa erre, hogy a fenntartási feladatok ellátása »mellett 1974-ben hét kilométer útstabili- záció készült. Ebben a járásban szervezetté és rendszeressé vált a meglevő burkolatok tervszerű, megelőző karbantartásra. Az állagmegóvási feladatok mellett gazdaságos stabilizációk készültek Kerekegyházán. Szabadszálláson és más községekben. Az út- stabilizálás tulajdonképpen lehetőséget teremt a szilárd burkolattal történő fokozatos kiépítésre is. A kecskeméti útfenntartó szervezet elvégzett 80 ezer négyzet- méternyi út kátyúzását. 85 ezer négyzetméter út felújítását és 50 kilométer földút fenntartását. Mindez nem tűnik soknak, különösen ha tudjuk, hogy a kecskeméti járásban összesen 1583 kilométer út van. amelyből csupán 62.2 kilométer a kiépített. Ennek ellenére azonban igen jelentős az a munka, amelyet a kecskeméti útfenntartó szervezet igen jó minőségben elkészített, hiszen az útkorszerűsítés, javítás, felújítás kilométerenként több százezer forintba kerül, s a költségvetés keretei meglehetősen szűkre szabottak. Nem érdektelen megemlíteni, hogy a bajai iárásban 53 kilométer a kiépített. 590 a földút. A kiskunhalasi iárásban a kiépített út 22.6. a kiépítetlen pedig 1706.8 kilométer Ezek a számok már önmagukban is mutatják, hogy mennyire szükséges és fontos volt ezeknek az útfenntartó szervezeteknek a létrehozása, hiszen ha arányait vizsgáljuk a kiépített és a kiépítetlen utaknak a megyében, kiderül, hogy még a tíz százalékot sem éri el átlagosan. tehát van mit tenni a járási szerveknek is. Miután a keletek adottak, csakis a megyei elképzelések alapién lehet és kell a bel- és külterületi utak karbantartását elvégezni. Gémes Gábor c . jj ua A Tóth László szerkesztésében megjelent Kecskeméti Lapok baloldali újságnak számított. Nem véletlen, hogy május elsejéken az ő nyomdászai — és velük mi is — Laci bácsi vezetésével Kisnyirbe jártunk kirándulni. Éppen negyedszázada voltam a vállalatnál, amikor 1950-ben megalapították a Bács-Kiskun megyei Népújságot, amelyből később a Petőfi Népe lett — idézi tovább emlékeit Karola. — Az íróaszrtalomtól fel sem kellett állnom, úgy kerültem az új ki- adóhivatalhoz. Azóta sok új emberrel ismerkedtem meg. Hogy melyik időszak volt jobb? Mindenki úgy van, hogy a fiatal korára emlékezik szívesebben, de azt mondhatom, hogy a mai fiataloknak a jobb. Ha csak azt hasonlítom össze, hogy milyen körülmények között dolgoztunk a felszabadulásig, és milyenek között ma, szívesen cserélnék a mostani fiatalokkal. Sajnos, öt éve már csak mint nyugdíjas járok be ide. Igaz, nehezen tudnám elképzelni munka nélkül az életemet. Amint elköszöntem Karolától, ismét csendesen, szótlanul hajolt kartotékjai fölé. Ismét már csak ezek létetek számára. Huszon- egynéháhy éve — amióta ismerem — a legtöbbször csak így láttam őt. Ügy szeret dolgozni, csendesen, szorgalmasan, mintha csak most kezdené — tizenhét évesen. Nagy Oltó
