Petőfi Népe, 1975. április (30. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-30 / 100. szám

1975. április 30. • PETŐFI NÉPE • 3 ÜLÉST TARTOTT A MEGYEI TANÁCS (Folytatás az 1. oldalról.) és a munkahelyi közművelődés kérdésére. Megyénk lendületes iparfejlesztése következtében a munkásosztály létszámában is a megye legnagyobb osztályává fej­lődött. A társadalmi szerkezet gyors átalakulása következtében azonban a munkásosztály még korántsem egységes. Közülük még sokan hosszú ideig hordozzák ko­rábbi gondolkodásmódjukat, élet- szemléletüket. Még mindig ma­gas a nyolc áltálánost nem vég­zett fizikai dolgozók száma (29 ezer fő).. A munkásfiatalok a me­gye munkásságának egyharmadát képezik. Bár az ifjúsági klubmoz­galom fejlődik, művelődési életük még sok kívánnivalót hagy maga után. Egyre jelentősebb szerepet töltenek be a szocialista brigádok. A mozgalombban 48 ezer mun­kás vesz részt, kulturális válla­lásaikban azonbán sok formális elem, hiányzik a megfelelő irá­nyítás. A munkásművelődéssel a taná­csoknak. a szakszervezeteknek, a -társadalmi és tömegszervezetek­nek tudatosabban és következete­sebben kell törődniök. nagyobb rangot és folyamatosságot kell biztosítani a munkahelyi közmű­velődésnek. Megnövekedett a köz- művelődési munkában való sze­repük az ipari, gazdasági veze­tőknek. A Központi Bizottság ha­tározata egyértelműen leszögezi, hogy a közművelődés politikai kérdés. A gazdasági vezető tehát nem iktathatja ki vezető, irányí­tó munkájából az üzemi közmű­velődéspolitikát. A közművelődési munka az ál­lami intézményhálózaton túl a munkahelyeken is zajlik, és az állami fedezetforrások mellett vállalati, szövetkezeti pénzeszkö­zökre is támaszkodik. A taná­csoknak egyik legfontosabb fel­adata, hogy a „többcsatornás” rendszerbe jól beilleszkedve, az egész tevékenységet koordinálják, ellenőrizzék nemcsak tartalmi, szakmai kérdésekben, hanem anyagi vetületében is. A lényeget természetesen a tar­talmi munkán van. Tudatformáló munkánknak mind jobban kell igazodnia a társadalmi, politikai és gazdasági fejlődéshez. Olyan embereket kell nevelnünk, akik képesek eligazodni a ma társa­dalmának kérdéseiben, akik fo­gékonyak az új. a haladó, a fej­lődő iránt és képesek a biztató holnapot szocialista valósággá változtatni Szembe kell szállni a túlzott intézménvcentrikus szemlélettel, azzal a nézettel, hogy a közmű­velődési tevékenység csak az in­tézményekben képzelhető el. Jobb irányítással, a szellemi erők ha­tékonyabb felhasználásával és szervezéssel még sok tartaléka van a közművelődésnek, az intéz­ményhálózat erősen hiányos álla­pota mellett is. Megítélésem szerint a megye szellemi energiájának még csak kisebb részét állítottuk eddig a közművelődés szolgálatába. A pe­dagógusok mellett nagyobb meg­bízást kell adni az agrár, és a műszaki értelmiség számára. Bő­víteni kell az egészségügyi, a jo­gász és közgazdász értelmiségiek bevonását, az értelmiségi szerve­zetek tömegeket nevelő funkció­ját. Nem haladtunk eléggé előre az oktatási és közművelődési intéz­mények tudatos és tervszerű együttműködésében. Az intézmé­nyek együttműködésére nemcsak a művelődés általánossá válása miatt van szükség, hanem a sze­mélyi feltételek szélesebb bázisra való helyezése és a közművelő­dési intézmények hiányának eny­hítése miatt is. A tárgyi feltételekről A továbbiakban Major Imre szólt a közművelődés tárgyi fel­tételeinek helyzetéről és hosszú­távú fejlesztésről. Sok gondot okozó kérdés ez — mondotta —, és a népgazdaság anyagi teher­bíróképességét figyelembe véve csak mérsékelt ütemű fejlesztést tűzhetünk reálisan célul. A me­gye településfejlesztési tervével összehangolt távlati intézmény- fejlesztési programot kell kidol­gozni. Súlyos helyiséggondokkal küszködnek múzeumaink, különö­sen a kecskeméti és a bajai. Az Okollégium egész épületének fel­szabadításával kívánunk e gondo­kon enyhíteni. Baján a múzeum helyiségeinek bővítésével — az épületben levő kereskedelmi rész­leg és lakások kitelepítésével — lehet a problémát megoldani. Meg­felelő helvet kell találni a Me­gyei Levéltárnak, és a Pannónia Filmstúdió raiz- és animációs részlegének is. A megyei könyv­tár gondjai ugyancsak közismer­tek. A megoldást csak egy új könyvtár építése biztosítja. Nagy feladatot jelent a mű­velődési otthonok fejlesztése. "Legsúlyosabbak a gondok Kis­kunfélegyháza. Baja és Kiskun­halas városokban, öt nagyközség­ben és tizenegy községben. A há­rom városban csak új, korszerű művelődési központ építése a jár­ható út. azonban ezek anyagi fe­dezetét — ha nagyobb mérvű központi támogatást nem kapunk — megyei és helvi erőforrásból nem tudjuk vállalni A közművelődési beruházások­nál a szakmai követelményeknek és a gazdaságosságnak is eleget téve. a komplex nevelési közpon­tok építési gyakorlatát kell alkal­mazni. Ezek az objektumok több célú hasznosítást elégítenek ki és szakaszosan is megépíthetők. Út­törő kezdeményezést és nagy anyagi áldozatot vállalt Kecel nagyközség, s reméljük, hogy elő­remutató szándékát, országosan is hasznosítható tapasztalatait központi szervek is méltányolják és támogatják. A közművelődési munka kulcs­kérdése a közművelődési appará­tus politikai és szakmai képzett­sége. Sajnos, a személyi feltéte­lek még a tárgyi feltételeknél is kedvezőtlenebbek. Ezt a helyze­tet a nagyarányú fluktuáció is súlyosbítja. A művelődési ottho­noknál a tartalmi munka meg­teremtésének a megfelelően kép­zett személyi állomány stabilizá­lása az elsődleges feltétele. A távlati fejlesztés szempont­jai között a fő figyelmet a sze­mélyi feltételek megteremtésére kell fordítanunk. Ezt a célt szol­gálja. hogy ősztől kezdve Kecs­keméten és Baján egy-egy gim­náziumi osztályban a fakultatív képzés keretében népművelő kép­zést szervezünk. Továbbra is szor­galmazzuk, hogy az Oktatási Mi­nisztérium tegye lehetővé Baján a tanítóképzéssel párhuzamosan a népművelő képzést is. Ennek lehetőségei a bajai tanítóképző főiskolává váló fejlesztésével vál­nak lehetővé. Remélhetőleg né­hány év múlva kedvezően fogja éreztetni hatását, hogy ez évtől kezdve a tanárképző főiskolákon népművelő szakos képzés is in­dul. Nagy segítséget jelentene a közművelődés számára, ha a me­gyében működő vállalatok, terme­lőszövetkezetek. községi és városi tanácsok a szükséges közművelő­dési szakemberek képzéséhez ösz­töndíj formájában is segítséget nyújtanának. Az előadó kérte az írásos elő­terjesztés és a részletesen megfo­galmazott — mintegy másfél év­tizedre szóló — intézkedési terv megvitatását és elfogadását. A közművelődés helyzetéről szóló írásos jelentés, 'az intézke­dési terv és szóbeli kiegészítés felett igen élénk vita bontako­zott ki. Kóczián Zoltán megyei tanács­tag az iskolázottság színvonalá­nak nagymérvű emelkedéséről, s a még meglevő elmaradottságról ismertetett meggyőző tényeket és adatokat, érzékeltetve megyénk közművelődési állapotát az or­szágos előrehaladáshoz viszonyít­va. Kovács Sándor kiskunfélegy­házi tanácstag-társai nevében is szólott, amikor néhány jellemző példával támasztotta alá az elő­terjesztés megállapításait. Az is­kolázottsági helyzet, a művelődés tárgyi és személyi feltétele váro­sunkban sok tekintetben mosto­hább a megyei átlagnál. Az új művelődési ház megépítése ha­laszthatatlan feladattá vált. Bartos József megyei tanácstag a közművelődés egységes irányí­tásának kísérleti jellegű beveze­téséről és annak tapasztalatairól, valamint Madaras község műve­lődési helyzetéről beszélt. Gila János, a megyei művelő­dési központ igazgatója a közmű­velődés munkahelyi feladatait hangsúlyozta, s beszámolt a mű­velődési központ munkájának ed­digi sikereiről. Dr. Jenei Jánosné megyei ta­nácstag az értelmiségiek minél nagyobb részvételének szükséges­ségét említette a napirendhez kapcsolódva, szólt továbbá a kö­zépiskolák ilyen irányú szerepéről is. Gyurics György megyei tanács­tag a nemzetiségiek művelődési igényeiről és lehetőségeiről be­szélt felszólalásában, mint mon­dotta, Hercegszántón elavult a művelődési ház, nincs megfelelő helye a könyvtárnak és a szak­körök is mostoha körülmények között dolgoznak. Gádor József megyei tanácstag Kecskemét város közművelődési helyzetéről, az igényekről és a javuló feltételekről, a kulturális karakter kialakításának szüksé­gességéről szólott a tanácsülé­sen. Bodor Jenő a tanácsi irányítás és a káderkérdések összefüggései­re hívta fel a figyelmet. Katanics Sándor megyei ta­nácstag hangsúlyozta; a közmű­velődés feladataiból mindenkinek részt kell vállalnia. A lakosság kulturális igényei növekszenek, ezt a hagyományos kulturális in­tézmények önmagukban nem tudják kielégíteni. Szükségük van a segítségre minden területen. Aláhúzta a szocialista brigádok szerepét. Hangsúlyozta, szükség van a kulturális alapok növelé­sére és célszerű felhasználására. Részletesen szólott a közművelő­dési igények felkeltésének felada­tairól, módszereiről, az aktivitás, a helyes propaganda fontosságá­ról. az önművelés jelentőségéről. Nagy szerepe van a munkában a népművelők személyének, kép­zettségének, az állandó és rend­szeres szemléletformálásnak. Prohászka János írásban ter­jesztette elő a témához fűződő javaslatait. A tanácskozáson szót kért Ga- ramvölgyi József, kulturális mi­niszterhelyettes is. Elismeréssel nyilatkozott az előterjesztésről. Mint mondotta, a tervek jól tük­rözik a megye sajátos feladatait, érvényesítik a társadalompoliti­kai kívánalmakat. E feladatok elvégzésében támaszkodni kell a szakszervezet, a népfront, a KISZ, a gazdasági egységek se-# gítségére is, mert csakis közös összefogással lehet megoldani a tennivalók sokaságát. A továb­biakban az anyagi és szellemi erő­források koncentrálására hívta fel a figyelmet. Arra törekedje­nek, mondotta, hogy a meglevő intézményeket, az eddig bevált sikeres rendezvényeket erősítsék, ■zmositsák, s az anyagi erőket a művelődési intézmények fokozott fejlesztésére irányítsák. Alapvető követelmény a meglevő intézmé­nyek felújítása, működési feltéte­leinek javítása. Nagyon sok jo­gos igény van, de ahhoz, hogy előbbre lépjünk, rangsorolni kell. Aláhúzta a szakemberképzés fon­tosságát. a meglevő káderek se­gítésének, anyagi megbecsülésé­nek jelentőségét. A vitában elhangzottakat dr. Major Imre foglalta össze, kö­szönetét mondva a sok értékes javaslatért és az elismerő szava­kért. Ellenőrzési Bizottság 1974. évi munkájáról szóló jelentést Miklós Zoltán, a NEB megyei elnökhe­lyettese terjesztette a tanácsülés elé. Az elmúlt évben 247 vizs­gálatot folytatott a megyei NEB 649 egységnél, s ebben a mun­kában több mini ezer népi el­lenőr vett részt. Az előző évhez viszonyítva 52 százalékkal több téma- és célvizsgálatot végeztek. A növekedést a gazdasági fel­adatok sokrétűsége tette szüksé­gessé. A vizsgálatok többségét a mezőgazdaság, a kereskedelem és az ipar területén folytatták le olyan témákban, amelyek a lakosság életszínvonalát, s egyéb szükségleteinek kielégítését, a munka hatékonyságát szolgálták. A vizsgálatokat követően fokozott gondot fordítottak arra, hogy az ellenőrzött szervek a feltárt hiá­nyosságokat megszüntessék, il­letve a törvényes állapot helyre- állítására gyors intézkedéseket tegyenek. A NEB a beszámolá­si időszakban 1666 esetben élt a különböző realizálási lehetősé­gekkel. A feladatok eredményes végrehajtását a népi ellenőrzé­si bizottságok tagjainak és a népi ellenőröknek önzetlen mun­kája és szaktudása tette lehető­vé. A NEB munkájáról szóló je­lentést a megyei tanács elfogad­ta. A településfejlesztési versenyben élenjárók Hatósági ügyintézés és törvényesség A hatósági ügyintézés törvé­nyességi helyzetéről dr. Csenki Ferenc, a megyei tanács titkára számolt be a tanácsi testületnek. Amint a beszámoló is megálla­pította: fokozódik a hatóságok­kal szemben támasztott politikai és szakmai igény működésük minden területén. A törvényes­ség helyzetével kapcsolatos vizs­gálatok feltárták a megyei ta­nács apparátusánál és az egész szakigazgatási tevékenységben tapasztalható fejlődést és kívá­nalmakat A szocialista törvényesség meg­szilárdításában, a törvények be­tartásában kedvező tapasztalatok vannak. Alapvetően szilárd az állampolgári fegyelem, ebből kö­vetkezően csökkent a kényszer- intézkedések száma. A beszámo­ló elsősorban azokra az össze­függésekre mutatott rá, amelyek a továbbfejlődés szempontjából intézkedést igényelnek. A beszámoló után Vincze Fe­renc megyei tanácstag a jogi és igazgatási bizottság nevében ki­egészítéseket fűzött az előterjesz­téshez, mint mondotta, fokozni, fejleszteni kell az ellenőrzést az átfogó vizsgálatok irányába, s konkrét felügyeleti és ellenőrzési terv kidolgozására tett javasla­tot. Dr. Kolozsi Gyula megyei ta­nácstag a törvényesség oldaláról szólt hozzá a témához. Bogár János megyei tanácstag írásban terjesztette be hozzászó­lását. Dr. Fonyó Gyula, a Miniszter- tanács Tanácsi Hivatalának jelen­levő képviselője is szót kért, aki országos tapasztalatok alapján fűzött megszívlelendő megjegy­zéseket az előterjesztéshez. A tanácsülés a beszámolót • a vita alapján elfogadta. * A Bács-Kiskun megyei Népi Az 1974. évi településfejlesztési verseny előzetes értékelésében részt vett a megyei tanács terv­gazdasági, valamint településfej­lesztési, műszaki és kommunális bizottsága is. A versenyértékelő bizottság javaslatával egyetértve, a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága nevében Szigeti Péter tervosztályvezető a következőket terjesztette a tanácsi testület elé elfogadásra. A településfejlesztési verseny­ben a városok között első lett <2400 pontszámmal) Kecskemét, s elnyerte a versenyzászlót és 500 ezer forint jutalmat. Második Baja (2173 pontszám­mal), a kapott jutalom összege 300 ezer forint. Harmadik Kalocsa, pontszáma 2017. A járási hivatalok között első a kecskeméti, amelynek a leg­több értékelt helyezést elért köz­sége van. s elnyerte a verseny- zászlót. A nagyközségek közölt első Lakitelek (pontszáma 3064), el­nyerte a versenyzászlót és 300 ezer forint jutalmat. Második Tiszakécske (pontszá­ma 2776), a kapott jutalom össze­ge 250 ezer forint. Harmadik Kerekegyháza (2434 ponttal), jutalma 200 ezer forint. A 2500 lakost meghaladó lélek­számú községek között első lett Gara (2298 pontszámmal), el­nyerte a versenyzászlót és 201) ezer forint jutalmat. Második Jalcabszállás (2176 ponttal), jutalma 150 ezer forint. Harmadik Kunfehértó (1964 ponttal), a jutalom összege 100 ezer forint. A 2500 lakosnál kisebb lélek­számú községek közül Úszód ér­te el a legjobb eredményt (2870 ponttal), s elnyerte a verseny­zászlót és 150 ezer forint jutal­mat kapott. Második Kunadacs (2638 pont­tal), jutalma 100 ezer forint. Harmadik Csatolja (2547 pont­tal), 50 ezer forint jutalmat ka­pott. A megyei tanács elfogadta a végrehajtó bizottság javaslatát a településfejlesztési verseny érté­keléséré és arra nézve is, hogy a május 29-én, Kecskeméten meg­rendezésre kerülő nagyaktívaülé- sen kiemelkedő szervezési és tár­sadalmi munka végzéséért 53 személy, illetve kollektíva meg­kapja a „Településfejlesztésért’’ emlékérmet. Ugyanitt kerül sor a jutamak átadására is. A megyei tanács elfogadta a végrehajtó bizottság javaslatát az 1971—75. évi ötéves verseny er­kölcsi elismerésének formáira, il­letve az ezzel kapcsolatos ko­rábbi határozat módosítására. En­nek értelmében a megyei tanács által a nagyaktívaülésen kiosz­tásra kerülő emlékérmek és em­léklapok. valamint a helyi taná­csok által kiosztandó érmek és emléklapok számát határozta meg. * A tanácsülés elé különböző bejelentések is kerültek. Tájé­koztatást kaptak a tanácstagok a lejárt határidejű tanácsi hatá­rozatok végrehajtásáról, elfogad­ták a végrehajtó bizottság javas­lata alapján dr. Egyedi Ernőnek, a szervezési és jogi osztály ve­zetőjévé történő kinevezését. Jó­váhagyta a tanácsülés a zománc­művészeti alkotótelep, valamint a kerámia stúdió létesítésére tett javaslatokat is. Az ország- gyűlési képviselőválasztás napjá­ra összesen 129 helyi tanácsi vá­lasztókerületben időközi válasz­tást tűzött ki a megyei tanács. Negv helységben pedig a meg­üresedett megyei tanácstagi he­lyek betöltésére kerül sor. Vé­gezetül elfogadta a Kecskeméti Szolgáltató Vállalat átszervezésé­re és a Bács-Kiskun megyei Eptési és Szerelőipari Vállalat gazdálkodásának megszilárdítá­sára vonatkozó előterjesztést. A tanácsülés interpellációk előterjesztésével ért véget. T. P. Négyen a hetvennyolc kitüntetett dolgozó nő közül A Kecskeméti Konzervgyárat méltán nevezhetjük a nők üzemé­nek, hiszen a 2781 dolgozó közül 1717-en tartoznak a „gyengébb nemhez”, mindössze 1064 férfi vesz részt a termelésben. Nagy Bélá- néval, a gyár nőbizottságának a titkárával a napokban arról be­szélgettünk, hogy milyen megbecsülésben részesülnek az üzem nő­dolgozói. — Természetesen mindenki a munkája után részesül az anyagi és erkölcsi elismerésben — mondta Nagyné. —■ Gyárunk eredményei­nek elérésében igen nagy szerepe van nődolgozóinknak. Nemcsak a létszámuk, hanem a szorgalmuk és egyre gyarapodó szakmai gya­korlatuk, a szocialista munkaversenyben való lelkes részvételük is biztosítéka terveink teljesítésének. A 128 szocialista brigád 1431 tag­ja között nagyon sok a nődolgozó. Hazánk felszabadulásának 30. év­fordulója alkalmából 123-an kaptak kiváló dolgozó jelvényt, vagy más kitüntetést, közöttük 78 nő. Ugyancsak április 4-én kapott 4 bri­gád vállalati kiváló kitüntetést. E kollektívákat is jelentős részben nők alkotják. — A nők „speciális” problémáinak megoldásában is részt vállal a gyár? A lehetőségek szerint. Gyári óvodánk és bölcsődénk sajnos nem tudja kielégíteni az igényeket, állandó túlzsúfoltsággal küzdünk. Nagy segítséget jelent a gyári orvosi rendelő, ahol az általános orvosi ellá­tást és fogászatot naponta, az egy évvel ezelőtt létrehozott nőgyó­gyászati rendelést pedig hetenként kétszer vehetik igénybe dolgo­zóink. Jelenleg 281-en élvezik a gyermekgondozási segélyt, 59-en pe­dig az öthónapos szülési szabadságukat töltik. Részükre néhány héttel ezelőtt jól sikerült találkozót rendeztünk. Az ifjúsági klub tagjai kö­zött nagyon sok a lány és fiatalasszony, könyvtárunk olvasói között is természetesen „túlsúlyban” vannak a nők. A napokban fejeződött be egy varrótanfolyam, ahol harmincán sa­játították el a varrási tudnivalókat. Most elhatároztuk, hogy beren­dezünk egy állandó varrószobát, ahol két varrógépet és különböző eszközöket vehetnek igénybe a varrószakkör tagjai. Az is segítséget jelent, nemcsak a női, hanem a férfi dolgozóinknak — mondotta be­fejezésül a nőtanács titkára —, hogy két autóbuszunk menetrend sze­rint hozza munkába és viszi haza a környékbeli községekben lakókat. A beszélgetés után rövid sétát tettünk a gyárban, s megörökítet­tünk négy kitüntetett nődolgozót a 78 közül. O. L. A Törekvés brigád, amelynek Baksa Istvánná is tagja, már 11- szer érdemelte ki a szocialista brigád címet. Április 4-én elnyer­ték a vállalat kiváló brigádja cí­met is. Baksáné egyébként most harmadszor lett a vállalat kiváló dolgozója. Wéber Lászlóné tizenkét éve dolgozik a gyárban. Tagja az Alkotmány brigádnak, s nem utolsósorban neki is nagy része van abban, hogy már ötször nyerték el a szocialista címet. Megérdemelten kapott ő is ápri­lis 4-én kiváló dolgozó jelvényt. A dobozgyártó üzem Petőfi Sándor brigádjának vezetője Bí­ró Gyuláné. A szorgalmas patai­asszony irányításával már négy­szer szerezték meg a szo< alista címet. Bíró né most április 4-e óta a vállalati kiváló jelvény tulajdo­nosa. Tíz évvel ezelőtt lépte át a gyár kapuját először Celleng Sándomé. A szárítóüzem egyik legszorgalmasabb dolgozója, meg­érdemelten nyújtották át neki is a kiváló dolgozó jelvényt. (#pauszky László felvételei)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents