Petőfi Népe, 1975. április (30. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-30 / 100. szám

4 • PETŐFI NEPE • 1975. április 30. Boltot nyitottak 1945-ben Négy idős kiskunfélegyházi iparos, illetve kereskedő szólal meg az alábbikban: 30 év­vel ezelőtti eseményekről, életútjuk egyik legjelentősebb szakaszáról vallanak. Olyan emberek, akik mindjárt a kezdet kezdetén becsülettel, derekasan kivették részüket az élet újjászervezéséből és szorgos munkájuk­kal fontos, olykor létszükségleteket elégítet­tek ki. A vaskereskedő Csillogó szemű bácsika igazít el a levéltárban. „Sípos Palit ke­resse meg, itt lakik a Kazinczy utcában, igen rendes ember. Vas­boltja volt a tanácsháza alatt, a Petőfi-szoborral szemben ...” A véletlen siet segítségemre, ép­pen őt szólítom meg: „Ugyan mu­tassa már, hol lakik...?” Sípos Pál fékez, fürgén leugrik kerék­párjáról. Bemutatkozom, kívánsá­gom máris kedvező fogadtatásra talál: szívesen elhalasztja fél érával a bevásárlást, ahová ép­pen indult. A kérdés még útköz­ben elhangzik, amikor pedig az egyszerű kis konyhába lépünk, már csak a figyelmes jegyzetelés a dolgom. — 1945 januárjában nyitottam •ki a kereskedést a Petőfi téren, ahonnan most költözött el a pa­pírbolt. Háztartási eszközök, la­katosszerszámok, rúdvas, edény, lakat, szeg. Volt ott minden, ami egy ilyen vasüzletbe való. Hogy elejét vegyük a betöréseknek, fosztogatásoknak, á szomszédok­kal még idejében hazacipeltük, aztán — amikor rendeződni kez­dett a világ — szépen visszato­logattuk a készletet. Mert a ve­vők, azok gyorsan jelentkeztek, sok volt ugye a javítanivaló, hát vitték a szöget, a drótot, a le­mezt. ’ — Egy ízben Vörös Sári, tudja az énekesnő is beállított hozzám egy férfival. Nagy kosárban von­szoltak mindenféle kacatot, evő­eszközöket, zárakat, oszt’ lisztet, zsírt, meg baromfit kértek érte. No, hát én adtam. Eljöttek ide a lakásomra, itt laktak pár napig, szereztem nekik élelmet bősége­sen. De megfordult hálám a sop­roni vasgyár egyik vezetője, Klein Zsigmond is. Két segéddel és.kél tanulóval dolgoztam akkoriban és állandó vevőim közé tartozott a polgármester, meg a rendőrkapi­tány is. 1950-ben át kellett adni a helyiséget a tanácsnak, akkor a helyi földművesszövetkezet vas­boltjába, később Kecskemétre, a MESZÖV-höz kerültem, 1971 óta élvezem a nyugdíjat. Hát kérem ennyi lenne... I Pali bácsi, a vasáruk szakértője. • Karsai László munka közben. (Tóth Sándor felvételei) A szerző tudatában van annak, hogy darázsfészekbe nyúl, amikor a termelőszövetkezeti üzemi méretek, divatosabb szóval a téesz-koncentráció, vagyis egyesülések fogalomkö­rét érinti. Az elmúlt esztendőkben, de nem kevés helyen éppen a legutóbbi időkben ez a téma foglalkoztatta egész körzetek termelőszövetkezeti parasztságát. Sok helyen úgy döntöttek — reméljük bölcs megfontolás után —, hogy egye­sítik közös gazdaságaikat, tágasabb határban, az eddiginél eredményesebben gazdálkodnak majd. Az optimális üzemnagyságot hazánkban tudósok, gyakor­lati gazdák és agrárpolitikusok évtizedek óta kutatják. Ta­nulmányok, könyvek születtek, de egyértelmű, mindenhol és mindenkor megfogadható jótanácsot még nem tudott ad­ni senki. Gyorsan meg kell mondani, hogy erre a szerző sem vállalkozik. Bizonyos „kapaszkodók” azonban segítségül szolgálhatnak. A kelmefestő A neve márka Félegyházán. Az elismerést kétkezi munkájával ér­demelte ki. Közismert, megbízha­tó, dolgos mesterember. Elmúlt 50 éves. A kelmefestés és vegy- tisztítás immár harminc eszten­deje az ő nevéhez kapcsolódik a városban. Karsai Lászlónak hív­ják. Daru utca 5. szám alatti há­zának folyosóján és az egyik szobában megszámlálhatatlan va­salt ruha, kabát, nadrág várja gazdáját. Munkát hozó ügyfelek, s két vasaló asszony közé toppa­nok. Tanakodás nélkül kiáltanak ki az udvarba, ahonnan feltűrt ingujjban siet elő a főnök. Kí­váncsiságom egyáltalán nem te­szi próbára emlékezetét, már-már az az érzésem, várta ezt a talál­kozást. — Itt helyben, Velischeknél ta­nultam a szakmát, utána voltam segéd Pécsett, Komáromban, Fe­hérváron. 1943-ban jutottam ha­Szerencse vagy tudatos megelőzés? — Húsz éve nem történt gyer­mekbaleset Madarason. — mond­ta a minap Müller Márton, a községi általános iskola igazgató- helyettese. Vajon ez a nem le­becsülendő tény szerencsés vélet­len egybeesése, vagy a tudatos megelőzés eredménye? A vála­szokból, amelyeket egyrészt az általános iskolában, másrészt az óvodában Mundrics Józsefné ve­zető-óvónőtől hallottunk, egyér­telműen bizonyítják: a megelőzés a közlekedési szabályok oktatása az, amely elhárítja a gyerekekre leselkedő veszélyt. Madarason az általános isko­lában az igazgatóhelyettes foglal­kozik a gyermekek KRESZ, illet­ve közlekedési oktatásával. Az évek óta tartó munka eredmé­nyeként általában egy tanulójuk bejut a megyei KRESZ-döntőbe. Gajdócsi Sándor 1973-ban meg­nyerte az általános iskolások XRESZ-vetélkedőjét, s hogy jó alapokról indult, azt az is bizo­nyítja, hogy ebben az esztendő­ben ez a fiú — már középisko­lásként — a megyei döntőn he­lyezést ért el. — A mostoha körülmények el­lenére — mondta Müller Márton igazgatóhelyettes — sikerült ki­alakítanunk egy közlekedési tan­termet, amelyet a legszüksége­sebb bemutatóeszközökkel, KRESZ-táblákkal felszereltünk. Ebben a tanteremben tartjuk a felső tagozatosok számára az évi hat óra közlekedési foglalkozást, de ugyanebben a tanteremben működik a közlekedési szakkör is. A szakköri foglalkozásokon a gyermekek nemcsak a közlekedés szabályait tanulják meg, de is­merkednek a jármüvek típusai­val, a robbanómotor működésével is. A felsőtagozatos gyermekek számára segédmotorkerékpár-ve- ■zetői tanfolyamot indítunk min­den évben, amelynek eredménye­képpen a kerékpárral közlekedők js betartják a szabályokat. Az alsó tagozatosok immár hat éve minden nap reggel, és az iskolai oktatás végeztével irányítják a forgalmat. Az iskola nevelőtestülete Mül­ler Márton irányításával és ja­vaslatára közlekedési parkot ké­szít az iskola mellett. Egyelőre csak saját erejükre támaszkod­hatnak, a községi tanács ehhez anyagi eszközöket nem tud ren­delkezésükre bocsátani, de úgy véljük, más gazdasági egységek segítségükre siethetnének. — Nagyon örülök — mondta az iskolaigazgató-helyettes, — hogy a megyei Közlekedésbizton­sági Tanácstól öt úttörő közleke­désrendőri felszerelést kaptunk, ebből arra következtetünk, hogy megbecsülik tevékenységünket. Nemcsak az általános iskolá­ban, de az óvodában is fontosnak tartják a kis emberpalánták he­lyes közlekedésre való nevelését. A vezetőóvónő társaival együtt aprócska kis KRESZ-táblákat ké­szített, s az iskolától függetlenül elhatározták, KRESZ-játszópar- kot építenek. Kedves epizód játszódott le, amikor dr. Pálvölgyi István rend­őr hadnagy átadta azt a két köz­lekedésrendőri felszerelést, ame­lyet a KBT megyei elnöksége jut­tatott az óvodának. Az egyik nagycsoportos kisfiú — akinek a legnagyobb álma, hogy rendőr legyen, de ez csak később derült ki — állandóan ott settenkedett a rendőrtiszt körül, simogatta zubbonyát, öt öltöztették fel el­sőnek az újonnan kapott egyen­ruhába. A helyes közlekedést, akárcsak az idegen nyelvet, nagyon korán, az óvodában kell megtanítani a gyermekekkel, .s az iskolában ezt továbbfejleszteni. Madarason, eb­ben a kis községben ezt a szük­séges folyamatot nemcsak felfe­dezték, de jól is csinálják, amely­nek eredménye nagyon is kézzel­fogható: húsz éve nem történt gyermekbaleset! Gémes Gábor za, de 1944. augusztus 8-án ismét irány a front. A háborút követő­en, 1945. szeptember 9-én szaba­dultam a fogságból, elő is vettem azonnal az ipart. A József Attila utcában egy előszobában egyet­len üsttel, üstházzal, lemosóasztal­lal, néhány festőbottal... szóval ezekkel indultunk. A Holló Béla utcában komoly nagyüzem mű­ködött már akkor, vállalkozásom tehát — úgy is mondhatnám — bolha volt az elefánt mellett. Kezdetben főleg festegettem, ki­sebb tételekben. Hozták a ruha­neműt szép számmal. Hogy mi­ért? Megúnták a színét a régi gúnyának, esetleg használtan ju­tottak hozzá és nem akarták ugyanúgy hordani. Fonók is beko- po Rattak, mondván: mi szebben megcsináljuk és nem szaggatjuk el a szálat. Szó, ami szó, a minő­ségre mindig ügyeltem, de a ha­táridővel sem volt hiba sosem. Megesett, hogy fát, túskót adtak ellenszolgáltatásul, vagy zsírt, sőt bort is. Ki mivel tudott fi­zetni. — Ma már egészen más, kor­szerűbb körülmények között vé­gezhetjük a munkát, elsősorban persze a vegytisztítást. 1952-ben bővítettem a műhelyt, majd 1958 —60-ban száraztisztító gépet, gőz­bábukat, gőzölőket is sikerült be­állítani- Ami a forgalmat illeti — nem titok ez kérem — eléri a 300—320 ezer forintot évente. Csongrádról, .Halastól, Majsáról js idejárnak a kuncsaftok és akár hiszi, akár nem, nálam a gyors­tisztítás öt perc, természetesen felár nélkül. De nem dicsekszem tovább, nem is volna sok értel­me. Lassan itt a nyugdíj. Úgy érzem, én már megtettem a ma­gamét, talán a fiaim folytatják.. . Kutasi Ferenc (Folytatjuk) Kétségtelen, hogy az egész ki­csi, ezer, sőt kétezer holdon aluli téesz ma már nehezen boldogul. Azonban nem elsősorban a határ gzűk méretei miatt, hanem azért, mert egy kicsi gazdaság nem nyújt módot olyan nagyságú föl­halmozásra és beruházásra, ami a mai, de méginkább a holnapi korszerű gazdálkodáshoz nélkü­lözhetetlen. A minimális mérete­ket könnyen felbecsülhetjük a zárt termelési rendszerek oldalá­ról. Egy „adag” zárt rendszerű kukorica területe ma általában 700 hektár, ekkora nagyságú az a szántóföld, amelyen gazdaságo­san ki lehet használni egy ilyen termelési rendszerhez szükséges gépláncot. Amennyiben a téesz területének harminc százalékán tervezi a ku­korica termesztését, akkor két— két és fél ezer hektár szántóföld­Elektronos hegesztés Tömeggyártáshoz alkalmas elektronsugaras automata hegesz- tőbirendezést készítettek közösen kijevi és NDK-beli kutatók. Az eljárást jelenlegi formájában ők alkalmazták először a világon. Az elektron sugárágyú és az összehe- gesztendő alkatrészek rögzítettek, maga a sugárnyaláb vándorol a varrat mentén. Különleges beren­dezéssel megoldották, hogy a munkadarabok megmunkálás köz­ben lassan haladjanak a hegesz­tőkamrán keresztül, ezáltal a ter­melékenység tízszeresére nőtt. (APN — KS) Faipari kombinát a Kárpátokban A világ erdő- állományának egyharmadával rendelkező Szovjetunió •évente mintegy 2 millió hek­tárnyi terüle­ten végez erdő- felújítást, vagyis gyakor­latilag az ös7- szes kitermelt területen. Ez a hatalmas mé­retű erdősítési munka az utóbbi 10—15 évben nagy fa- ibari komp­lexumok létre­hozását ered­ményezte, ame­lyek sok száz aoró feldolgo­zó üzemet egyesítettek magukban. Az APN munkatársa az egyik ilyen egyesülés, a Kárpát-ukrán Faipari Komplexum főmérnöké­vel. Vaszilii Veresszel beszélge­tett a kombinát tevékenységéről. — Tizenöt évvel ezelőtt a „Pri- karpatlesz” kombinát 89 olyan erdőipari üzmet egyesített, ame­lyek Ivano-Frankovszk területen fakitermeléssel, fafeldolgozással, valamint az erdőállomány felújí­tásával fogalkoztak — mondotta a főmérnök. — Az új egyesülés lehetővé tette az anvagi és a tech­nikai eszközök koncentrációját. Itt a fakitermelők, az erdészek és a fafeldolgozók érdekei is har­monikusan összekapcsolódtak. Következésképpen lehetőség nyílt arra, hogy a kitermelés és az er­dőfelújítás problémáját magasabb szinten oldják meg. A kombinát a faanyag komplex hasznosításá­nak a szervezete, amely nemcsak magát a faanyagot, dolgozza fel, hanem a hulladékot is: az ágakat, a gallyakat, a gyökereket és a lombtömeget. 1960 és 1973 között a kombinát árutermelése két és félszeresére növekedett, s bővült re van szüksége, hogy a kukori­cát jól beilleszthesse termelési szerkezetébe. Kiindulhatunk fi­nomabb szántóföldi struktúrákból is, mint pl. amilyen a zöldbor­só, dohány, cukorrépa stb. Itt a gépláncok kihasználásához meg­kívánt terület nagysága általában 100—200 hektár. Tehát ha valaki egy-egy ilyen belterjesebb kultú­rát szántóterületén 10 százalékos arányban akar szerepeltetni, ugyancsak legalább két—két és fél ezer hektárnyi művelhető terü­letre van szüksége. Megkockáz­tathatjuk tehát az állítást, hogy ez a két—két és fél ezer hektár (3—4 ezer kataisztrális hold) az a nagyságú terület, amelyen a fő- agronómus már „jól elfér”. Az utóbbi idők koncentralizáló folyamatának eredményeként Ma­gyarországon a termelőszövetke­zetek területe átlagosan három és fél ezer hektárra (mintegy hat­ezer holdra) nőtt. Elmondhatjuk, tehát, hogy a mai üzem­méretek általában megfelelőnek tekinthetők; a fejlődés további útja nem — vagy nem elsősorban —, az újabb egyesülésekben kere­sendő. Egyéb tennivaló persze van. Nem elégszer és nem eléggé hang­súlyozzuk ugyanis, hogy a terü­leti egyesülés a koncentrációnak csupán az egyik útja. A másik, legalább -ennyire' fontos koncent­rálódási folyamat az önálló gaz­daságok összefogása, közös vállal­kozása, bizonyos célkitűzések el­érésére. Gyakorlatilag nem léte­zik ugyanis olyan üzemméret, amely mellett a közös gazdaság minden feladatot önállóan tudna megoldani. Ennek bizonyítására talán annyit, hogy . az ország egyik legnagyobb téesz gazdasá­ga, a nádudvari Vörös Csillag területének nyolcvan százaléká­val (!) különböző termelőszövet­kezeti összefogásokhoz csatlako­zott. Érdekes jelenség, hogy a kooperációnak ezt az útját ha­zánkban általában, éppen a leg­nagyobb és legjobb közösségek járják. Ez nem lehet véletlen és arra inti, sőt sarkallja a többi, a közepes és a kisebb; az átlagos színvonalú, vagy gyengébb gaz­daságokat is, hogy ismerjék fel az együttműködésnek ebben a formájában rejlő fantáziát, vá­lasszák ki a számukra legalkal­masabb, legelőnyösebbnek ígér­kező összefogásokat, társulásokat. F. B. (Következik: A szövetkezeti de­mokrácia új formái) Az új jogszabályokról A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter 3/1975. szá­mú rendeletével kiegészítette a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek tagjainak továbbtanulására vonatkozó rendelke­zésedet. • Ezekből a faforgácslemezekből a „Prikarpatlesz” kombinátban kitűnő bútort készítenek. (Foto: APN — B. Kristul felvétele — KS) az áruk választéka is. Jelenleg a kombinát üzemi fűrészárut, bú­toripari félgyártmányokat, aszta­losárut. parkettát, ipari faforgá­csot.' forgács- és farostlemezeket, bútort, sportcikkeket stb. gyár­tanak. A fő áruféleség termelésével párhuzamosan a ..melléküzem- ágak” is fejlődnek. Vitamintartal­mú fenyőtűlisztet, lucfenyő-kéreg- kivonatot készítenek. Ez utóbbit a bőriparban hasznosítják. A .Prikarpatlesz”- másik fontos feladata az erdők felújítása. A kevésbé értékes fafaitákat nagy­hozamú fajtákra cserélik. 1960 és 1973 között 121 000 hektár terüle­ten javították a faállományt. A kombinátot a legújabb szov­jet gyártmányú gépekkel, és be­rendezésekkel látták el. Fő részle­geiben a gépesítés és az automa­tizálás szintje már most eléri a 80—95 százalékot. A gépeket és az automata berendezéseket az erdőfelújítási munkáknál is ered­ményesen használják. Vlagyimir Popov (APN—KS) Nincs szükség engedélyre A rendelet kimondja, hogy a vezetőség engedélyére nincs szük­ség, ha a közös munkában rend­szeresen részt vevő tag az álta­lános iskola elvégzésére, a ter­melőszövetkezet tevékenységi kö­rének megfelelő szakmában szak­munkás-bizonyítvány. illetőleg felsőfokú politikai képesítés meg­szerzésére az ezt szolgáló oktatá­si intézményben kíván tovább­tanulni. Az említett célból to­vábbtanuló tagot a munkavi­szonyban álló dolgozókéval azo­nos feltételekkel és mértékben az összes tanulmányi kedvezmények megilletik. Ha a folyamatosan dolgozó tag a vezetőség engedélyével olyan iskolai rendszerű továbbtanulás­ban. vagy továbbképzésben vesz részt, amelynek megszerzése mun­kakörének betöltéséhez a jogsza­bály. alapszabály, vagy egyéb belső szabályzat értelmében szük­séges. a munkaidő-kedvezmény és a tanulmányi szabadság idejére átlagrészesedés illeti meg. Ezen felül jogosult a munkajog rendel­kezései szerint járó összes egyéb kedvezményre. E rendelkezést kell alkalmazni a termelőszövet­kezettel kötött tanulmányi szer­ződés esetére is. A vezetőség engedélyével kö­zépfokú oktatási intézményben (gimnáziumban, szakközépiskolá­ban) továbbtanuló tag a munka­jogi szabályok szerint munkaidő- kedvezménvre és tanulmányi sza­badságra jogosult. Erre az időre a tagot átlagrészesedés illeti jneg. A szakközépiskola levelező ta­gozatán továbbtanuló tag részére a vezetőség a munkajogi szabá­lyok szerint útiköltség-térítést is engedélvhezhet; az engedély az egyébként adható útiköltség rész­beni megtérítésére is szólhat. írásba kell foglalni Az előbbiekben nem említett iskolai rendszerű továbbtanulás­ban. vagy továbbképzésben a ve­zetőség engedélyével részt vevő tag részére a munkajogi szabá­lyokban meghatározott munka­idő-kedvezmény és tanulmányi szabadság jár. de erre az időre át­lagrészesedésre nem jogosult. A vezetőség azonban — az alapsza­bály keretei között — engedé­lyezheti az átlagrészesedés meg­térítését az ilyen címen távol töl­tött időre is; ennek során dönt ar­ról, hogy a munkajogi szabályok szerint járó legkisebb mértékű fizetett munkaidő-kedvezményt és tanulmányi szabadságot bizto- sítja-e. Az engedélyezhető ked­vezmények köre és mértéke a munkajogi szabályokban 'megha­tározott kereteken túl nem ter­jedhet. A tanulmányok folytatá­sát engedélyező vezetőségi hatá­rozatot írásba kell foglalni, a ve­zetőség döntésétől függő kedvez­ményeket az engedélyező határo­zatban részletesen meg kell je­lölni. A rendelet utal arra. hogy a termelőszövetkezeti jogszabályok által nem szabályozott egyéb kér­désekben a vonatkozó munkajo­gi rendelkezéseket kell értelem­szerűen alkalmazni. Megemlítjük, hogy a továbbtanuló dolgozók kedvezményeit a munkaügyi mi­niszter 23 1974. számú rendelete szabályozza. A mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter most ismertetett rendelete 1975. március 3. napján lépett hatályba, rendelkezéseit azonban 1975. január 1. napjától kezdődően kell alkalmazni. Adók módjára behajtani Az építésügyi és városfejleszté­si miniszter 4 1975. számú rende­letével kiegészítette az építésren­dészeti bírságról szóló 3 1973. szá­mú rendeletét. A kiegészítési ren­delkezések szerint az építésren­dészeti bírságot meg nem fizeté­se esetén adók módjára kell be­hajtani. Az 1973. március 1. nap­ja előtt végeztetett, illetőleg vég­zett építési munka miatt kisza­bott építésrendészeti bírság meg­fizetésére az annak behajtására illetékes pénzügyi feladatot ellá­tó szakigazgatási szerv — a fize­tésre kötelezett kérelmére — ka- matmenes részletfizetési kedvez­ményt. vagy fizetési halasztást engedélyezhet. A részletfizetési kedvezmény — a fizetésre kötelezett jövedelmi, vagyoni és szociális helyzetének továbbá a megfizetendő összeg nagyságának figyelembevételével legföljebb ötévi időtartamra en­gedélyezhető. Fizetési halasztás — részletfi­zetési kötelezettség megállapítása nélkül — különös méltánylást ér­demlő esetben (pl. alacsony jö­vedelmű. nyugdíjas, nagycsaládos személv esetében) és meghatáro­zott időre engedélyezhető. Ha a fizetésre kötelezett az építésren­dészeti bírság megfizetése előtt az ingatlant elidegeníti, a részlet- fizetési kedvezmény, illetőleg a fizetési halasztás megszűnik. Dr. Kerék Lajos csoportvezető ügyész Üzemméret és lehetőségek a termelőszövetkezetekben Az optimális üzemnagyság

Next

/
Thumbnails
Contents