Petőfi Népe, 1975. április (30. évfolyam, 77-100. szám)
1975-04-25 / 96. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1975. április 25. A TÉMÁK: A FELSŐFOKÚ SZEREPKÖR, A SZANÁLÁS, A KÖZVILÁGÍTÁS, A PEREMKERÜLETEK, A KERESKEDELEM, A KULTURÁLIS ÉS SPORTÉLET, A TANÁCSI MUNKA Kecskemét a jelen és jövő tükrében Beszélgetés Gádor Józseffel, a városi tanács elnökével Grisa bácsi jóslata Gödör József néhány hónapja irányítja a megyeszékhely tanácsának munkáját. Reggel az elsők között érkezik az új köntösbe bújtatott szecessziós épületbe. Esténként üzemi klubokban, sport- eseményeken. ismeretterjesztő előadásokon találkozhatunk vele. Elfoglalt ember, előjegyzési naptára hetekre telítve. Szívesen csinálja, tudta mire vállalkozott. Hosszabb ideje ismeri Kecskemétet. 1966-ban kertészmérnökként került Lakitelekre. Felfigyeltek szervező, áttekintő képességére, s a megyei pártbizottsághoz hívták. 1971-től a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának az élén bizonyíthatta felkészültségét, kamatoztathatta tapasztalatait. Nehéz feladatra vállalkozott. Kecskemét egyik lábával a XIX. században ragadt, a másik előrenyújtózik a nyolcvanas évekbe. Több összetett probléma foglalkoztatja itt a lakosságot, mint másutt. Sokan elégedetlenkednek a kereskedelmi ellátással, az úthálózat állapotával. Több következetességet. erélyt. határozottságot, érzékenységet várnak a lakosságot érintő közügyekben a választott testülettől, a szakapparátustól. A tanácselnök optimista. A másfél órás beszélgetésen bizakodva szólt a város jövőjéről, munkatársai felkészültségéről, emberi tisztességéről. Őszintén vázolta a nehézségeket és pontosan tájékoztatott a várható, a szocialista nagyváros kialakulását segítő országos és helyi intézkedésekről. Kecskemét hosszú történetének különösen fontos szakaszát éli. A jövőben el kell látnia a felsőfokú központoktól várt feladatokat. Első kérdésünk az új szerepkörre vonatkozik. — Kérjük, határozza meg a felsőfokú szerepkör betöltéséhez szükséges teendőket. — Mint ismeretes, Kecskemét egyike a hét ■ felsőfokú szerepkört betöltő városnak. Feladatai vannak a körzet, bizonyos vonatkozásokban az egész megye ellátásában. A megfelelő körülmények kialakítása érdekében nagy erőfeszítéseket tett a megye és a város. Csak néhány példával jelezhetem most a változásokat. Fejlődött a megyei hatáskörű vállalatok szervezettsége, személyi és anyagi ellátottsága, ötven százalékkal növekedett, a bolthálózat, megnyitotta kapuit a Tudomány és Technika Háza. felépült a Megyei Művelődési Központ, megkezdődött az új. 600 ágyas megyei kórház építése A dinamikus haladás ellenére sajnálattal állapítható meg, hogy a hét hasonló szerepkörű város között sok szempontból az utolsók között vagyunk. Itt a legrosz- szabb a lakások állapota, a legkevesebb az óvoda és a bölcsőde. 1960 és 1970 között öt felsőfokú központban épült több lakás, mint nálunk. A vízvezetékkel ellátott lakások tekintetében az ötödik helyen van a város a hét település között. Az ezer lakosra jutó boltalapterület- tel sem büszkélkedhetünk: csak egyetlen felsőfokú központot előzünk meg. Lényegesen javult ugyanakkor az egészségügyi ellátottság. Az elsők vagyunk az egészségügy fejlettségét jelző mutatók tanúsága szerint. A kulturális ágazat a harmadik helyet foglalja el. A múltból örökölt elmaradás megállapításával egyidejűleg ki kell jelenteni: a megyei pártbizottság és tanács vezetői ismerik ezeket a tényeket. Kecskemét arányosan kiemelt támogatást kap, hogy be tudja tölteni felsőfokú szerepkörét A városban levő 29 ezer lakás egyharmada 1960 óta épült. Az V. ötéves ' tervben 6 ezernél többet építhetünk. Készül az új lakberendezési, a kétezer négyzetméteres csemege-, • az iparcikkáruház, az autószalon, a Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet. Több oldalt venne igénybe a teljes felsorolás. A példák is jelzik, hogy a város a gyors fejlődés korszakát éli. — A gazdaságossági, esztétikai érdekek egyaránt azt sürgetik, hogy elsősorban a régi, rozzant házak lebontásával szerezzenek teret az új lakónegyedekhez. utcákhoz. Így csökkennének a közművesítési, közlekedési gondok. Meggyorsul-e a városközpont átépítése? — A tétel sok szempontból igaz. Egy pillanatra sem feledkezhetünk meg azonban arról, hogy 6 ezer lakásigénylést tartunk nyilván. A körülmények arra köteleznek bennünket, hogy lehetőleg minél kevesebb régi lakást bon- tassunk le: a város korszerű újjáépítése új lakások ezreit is jelentse. A lakónegyedek, háztömbök kijelölésénél figyelembe vesz- szük az ott levő lakások állagát, hogy mindig a legöregebbet, leg- elavultabbat szanáliuk. Ügy érzem. hogy sikerült a különböző érdekek között a helves arányt kialakítáni. A IV. ötéves tervben 4500-at építettünk. 527-et bontottunk le. Nagyobb közintézményeknek — iskolák, gyárak, kollégiumok, stb. — 176 lakás árán tudtunk helyet találni. 89 lakásból életveszély miatt költöztettük ki a lakókat. A többi főként az új negyedek építését akadályozta. — Sokan panaszkodnak a város közvilágítására. Egyetért-e elnök elvtárs az elégedetlenkedőkkel? Ha igen, mit tesznek a több fényért? — Az utóbbi években a felsőfokú központok közül számottevően csak Kecskeméten gyarapodott a közvilágítási lámpahelyek száma. Gondiaink elsősorban a város környéki, peremkerületi utcákban vannak, de korántsem vagyunk elégedettek a központ megvilágításával. Ez év nyarára a Rákóczi út mindkét oldala korszerű világítást kap. Folyamatban van a központi térrendszer és a Kada Elek utca világításának a tervezése. — Korábban egyéb, fontos tennivalók elvonták az úgynevezett peremkerületekről á figyelmet. Mit várhatnak az V. ötéves tervben? — Fejlesztésükre a IV. ötéves tervben tanácsunk lényegesen többet fordít, mint korábban bármikor Hadd hivatkozzak a hunyadivárosi óvodára, iskolára, az orvosi rendelőre és gyógyszer- tárra. A Czollner köz új ABC- áruházhoz jutott. A Műkertvárosban eddig 20 millió forintot költöttünk. pedig még mennyi minden hiányzik. Arra törekszünk, hogy a perem- kerületek lakói helyben beszerezhessék 1 a napi szükségleti cikkeket. ne kelljen mindenért a „városba” szaladniok. Valamennyi lakóterületet bekapcsoljuk a városi közlekedés hálózatába. Anyagi teherbíró képességünktől függően legalább az utcák egyik oldalán köves járdát készítettünk. Ennek üteme az ottani lakosok támogatásától is függ. A Petőfi Népe a közelmúltban ismertette a családiház-övezetbe tartozó Sze- leifaluval kapcsolatos elgondolásokat — Mit tesz a tanács a tettekre, munkára, állásfoglalásra ösztönző. az eddiginél alaposabb tájékoztatásért, a lakosság javaslatainak, észrevételeinek összegyűjtése, elemzése cs hasznosítása érdekében? — A nyílt várospolitika hívei vagyunk. A tanács vezetői sűrűn járnák üzemi, hivatali fórumokra — az elmúlt évben több ezer emberrel találkoztak —. s tapasztalhatják. hogy nagy az érdeklődés a közügyek iránt. Jó kontroll az efféle találkozás, tudjuk, hogy mire kell odafigyelni őszintén szólunk az igények és a lehetőségek között feszülő ellentmondásokról. Igyekszünk megértetni, hogy például egyes család iház-övezetekben egyelőre csak villanyt, járdát adhatunk. A víz. és csatornahálózat esetleg csak évek múlva jut el hozzájuk. Minden lehetséges módszert felhasználunk a lakosság tájékoztatására, amihez a Petőfi Népe is nagy segítséget nyújt. Természetesen arra is törekszünk, hogy a kapcsolattartás hagyományos formái minél élőbbek, tartalmasabbak legyenek. Főként a tanácsülések. vb-ülések hatékonyságának növelésére és a tanácstagi beszámolók tartalmi elmélyítésére gondolunk. — Hallottuk. tapasztaltuk, hogy elnök elvtárs behatóan foglalkozik a város kulturális és sportéletével. Milyen összképet alakított ki? — Az elmúlt évtizedben a mostoha körülmények ’ellenére, hatalmas erőfeszítéssel nagyszerű kezdeményezések szerveződtek a közművelődésben. Sikerült végre jelentős állami és megyei támogatással a -kulturális tevékenység kiváló feltételeit kialakítani. Most az a cél. hogy az új intézmények a lakosság újabb rétegeihez szóljanak. bővítsék a művelődő emberek körét és sajátos eszközeikkel járuljanak hozzá a haladó művészeti alkotások népszerűsítéséhez Elhatározott szándékunk, hogy évenként egy műterem építésével segítsük Kecskemét művészeti életének régi rangját visszaállítani. Szeretnénk, ha a városban levő felsőfokú oktatási intézmények is minél erőteljesebben formálnák Kecskemét szellemi arculatát. Ügy véljük, hogy csak széles körű összefogással, az adottságok maximális kihasználásával tartható a megyeszékhely minőségi snortja azon a szinten, ahova eljutott. Itt elsősorban — más városok példája, alapján — a vállalatok arányosabb, összességében az eddiginél nagyobb támogatására gondolok. Ügy hiszem, mindenki büszke a város kosárlabdázóira, röplab-" dázóira. a cselgáncs- és birkózócsapatra. Kevésbé vagyunk elégedettek a labdarúgással. Ha ez utóbbit fejleszteni akarjuk — márpedig határozott szándékunk ez — pontosan meg kell fogalmaznunk. hogy kinek mi a teendője ennek érdekében A tömegsport fejlesztésében új utakat keresünk, állandóan javítjuk a feltételeket. — Kérj'ik. ismertesse a kereskedelemmel kapcsolatos elgondolásokat. a kialakított alapelveket. — A felsőfokú központ jellegéből következően Kecskemétnek mintegy 180—200 ezer embert kell ellátni tartós fogyasztási cikkekkel. Ügy véljük, hogy az ezeket árusító üzleteket továbbra is a városközpontba kell telepíteni. Itt könnyen megközelíthetők és koncentráció révén hatalmas választékot alakíthatnak ki. Elősegítjük az egészséges vetélkedést, helyeseljük a szövetkezeti ágazat fejlődését is. Alapvető fontosságúnak tartjuk. hogy a napi (heti) szükségleteket mindenki megtalálja otthona közelében. Üiabb ABC-áru- házakat avatunk az elkövetkező években. — Miként minősíti elnök elvtárs a tanácsi apparátus munkáját? — Kilencvenezer társadalmi ellenőrünk van: ezzel a meghonosodott szólással is jelzem, hogy a lakosság nagyon érzékenyen reagál a tanácsnál elkövetett hibákra. Bizonyos fokig érthető a nagyfokú igényesség. Döntéseink általában sok embert érintenek. Kötelességünknek érezzük az apparátus munkájának rendszeres javítását. Fellépünk a legkisebb hiba. hanyagság ellen Természetesen itt is emberek dolgoznak. s általában nagyon sokat. Törvényszerű, hogy hibák is előfordulhatnak. Foglalkozunk a tanácsi munka további korszerűsítésével, mindenekelőtt a lakosság ügyeinek gyorsabb intézése érdekében. Terveink között szerepel az információs iroda tevékenységének további javítása, bővítése, az ügyvitel gépesítése. Legfontosabbnak azonban dolgozóink állandó politikai, szakmai és kulturális továbbképzését tartom Ez a kulcskérdés. Szeretném elmondani, hogy a városi tanács vezetői, dolgozói élethivatásuknak tekintik ' a közösség szolgálatát, ami — a városi párt- bizottság irányító tevékenységével, a lakosság támogatásával együtt — biztosítéka a város fejlődésének Heitai Nándor Mint az élő történelemkönyv, olyan a Kunbaján élő, 76 esztendős Csupity István elvtárs. Szenvedő tanúja volt az első világháborúnak, cselekvő részese az 1918-as őszirózsás forradalomnak, majd aktív tényezője Kunbaján a felszabadulást követő új élet kibontakozásának és formálásának. S a maga módján m# is rendíthetetlen harcosa a párt eszméinek, politikájának. Sok mindent átélt, s önmaga számária szinte naplószertűen feljegyzett. Épp ezért elegendő, ha előveszi az időcserzette, keményfedelű kis könyvét, rápillant az egyik, vagy másik dátumra, a mellé rótt jegyzetre, s máris megelevenedik számára a közel- vagy régmúlt megannyi jeles emléke, élménye. Így volt ez a közelmúltban is, a nála tett látogatásomkor. — Mondja meg, hogy mi érdekli, hol kezdjem? Mert sokszor eljönnek hozzám, hogy: Pista bácsi, mikor és hogyan1 is volt ez, vagy az. Kezdjem talán azzal, hogyan kötöttem ismeretséget a politikával? — tudakolja beszédeskedvűen Pista bácsi, miközben a drótkeretes szemüvege felett az arcomat fürkészi. Miután közlöm, hogy örömmel veszem, ha koraifjúságával kezdi, emlékeztetőül a naplójába lapoz, elgondolkozik, majd így sorolja: — Érdekes története van annak, legalábbis számomra, ahogyan Lenin nevét megismertem ... Szüleim szakmányosok (napszámosok) voltak itt, Kunbaján. Én meg 1917-ig a közeli Mátételkén cselédeskedtem a Ro- penberg-féle birtokon, ahová 1915-ben orosz hadifoglyok jöttek. Volt közöttük egy nagyon jó- ravaló ember, Grisa bácsinak hívták. Negyvenvalahány éves lehetett, én meg akkoriban tizenhat. Ide tartozik, hogy soha nem dohányoztam, viszont a betű már akkor is érdekelt. Mondtam a szüleimnek: adjátok ide a cigarettára valót, inkább újságot veszek érte. No, már most, ez a bizonyos dolog, hogy én olvastam az újságot, összehozott engem Grisa bácsival. Anyáméknak volt egy tehenük, a hadifoglyok többször eljöttek hozzánk tejért. Volt közöttük egy zsidó ember is, Lembergnek hívták, aki tudott németül. Én is tudtam, mert az iskolában németül is tanultunk. Mindig kíváncsiak voltak, mit ír az újság. Grisának én magyaráz- gattam el, mert egy kicsit szerbül is tudok, meg amit tőlük eltanultam oroszul... Ez az öreg Grisa az 1912-es japán háborúban. Port Artúrnál a japánok fogságába esett; sokat póbált már, amire a mi tájunkra vetette a sorsa. Forradalmi tapasztalaid ember volt, de írni-ol- vasni nem tudott. Lényeg az, hogy ő kezdte el magyarázni nekem, ami magamtól azelőtt eszembe sem jutott. Mégpedig azl a kérdést, hogy miért kell háborúznunk, egymás ellen mennünk, amikor nem is ismerjük egymást és egyformán szegény emberek vagyunk... Nagyon bennem élnek ma is a szavai .amikor- ezeket mondta: „zsalkó tebja, szinok (sajnállak, fiam), mert még a te apád is e! fog menni a háborúba. Sokáig eltart még. És a sok gyerekkel egyedül marad szegény anyád. Te is el fogsz menni a háborúba. Csak azt fogadd meg, szinok. hogy te nem lősz senkire. És akkor terád sem céloz a bajtársad aki a másik oldalon van ...” Minden úgy bekövetkezett, ahogyan megmondta a jó, öreg Grisa. Elvitték apámat és én is sorra kerültem... Egyszer azt kérdezte tőlem ez a Grisa bácsi: fiam, tudod te, mi a politika? Eddig mindig csak rossz volt, mert háborúra fordították. De lesz majd egyszer egy másféle politika is, egy nagy ember fogja elhozni! Ez az ember létezik. Orosz ember. Csakhogy nincs Oroszországban, onnan el kellett menekülnie. De eljön a nap, amikor visszatér! Még nagyon nehéz napok várnak az én hazámra. Tudod, ott vannak nálunk a gazdag kozákok, akik kancsukával verik-ölik a szegény embert. De eljön a nap, amikor elsöprik a cárt és a grófokat és a burzsujokat. Biztosan hallasz majd róla, mert bekövetkezik, hogy nem lesz többé cár és nem lesznek burzsujok. És ezt annak a bujdosó nagy embernek köszönhetjük majd, akinek neve: Lenin!... Így ismertem én meg a nagy Lenin nevét. Grisa bácsi minden szava, mint a jóslat, úgy bevált. Az ő felvilágosítása alapján kezdtem ismerkedni a politikával, innen kezdve lettem én az eszmének hű harcosa. Később, 1917 őszén a frontra kerültem, decemberben pedig gránáttól sebesülten Zilahra, kórházba. Amputálni kellett a lábamat. Ott, a kórházban kaptam kézbe a francia forradalom történetéről szóló könyvet, abból még többet tanultam. De ez már egy másik történet — szegte be elbeszélését Csupity István bácsi. P. I. Tizedesi rangban Felsőszenti váni tervek Ez év elején egyesült a két felsőszentiváni termelőszövetkezet. A napokban tartotta az új megnagyobbodott gazdaság ez évi tervtárgyaló közgyűlését. Az üzem jelenleg 4263 hektár területet művel, a taglétszám elérte a 855-öt. Ennek valamivel több mint a fele aktívan dolgozik, a többi nyugdíjas, járadékos. • Balanyi Jenő minden tantárgyból ötösre vizsgázott. A határőrség egyik tisztestanfolyamán Balanyi Jenő bajai esztergályos kiválóan vizsgázott. A fegyelmezett, példamutató fiatalember öt hónappal ezelőtt öltötte magára az egyenruhát, s bevonulása után már az alapkiképzésen is jeleskedett, a háromhónapos tisztestanfolyamon pedig valamennyi tantárgyból és lőgyakor- latból ötösre vizsgázott. A bajai ÉVIG-gyár technológusa Tóth Imre főtiszt által irányított tanfolyamon a katonai tantárgyak mellett az alparancsnoki munkához szükséges pedagógiai elveket és módszereket is megismerte. Magas szinten sajátította el a beosztottak meggyőzéséhez szükséges egyéni foglalkozás módszereit, a marxista—leninista oktatás szervezésének segítését. Továbbá azt is, hogy mint rajparancsnok, vagy szakaszparancs- nok-helyettes alárendeltjei körében milyen módszerekkel irányítsa a szocialista versenymozgalmat, a kultúr- és sportmunkát, illetve hogyan segítse a KISZ tevékenységét. A bajai fiatalember a kiváló teljesítményéért tizedessé lépett elő, s a kiérdemelt jutalomszabadság után a tanfolyamon szerzett ismeretét a gyakorlatban fogja majd hasznosítani. S bizonyára május végétől a megyéből bevonuló ifjú határőröket is nagy kedvvel és eredményesen oktatja az újonckiképzésen. G. B. Az egyesülés — amelynek során a község nevét vette fel a szövetkezet — lehetővé tette, hogy jó és biztonságos alapokkal kezdjék meg az idei esztendőt. A csaknem 62 millió forint pénzügyi alap elegendő ahhoz, hogy a gazdaság az idén jobban előrelépjen. Számos elképzelést gyorsabban tudnak megvalósítani, mintha külön-külön gazdálkodnak. Itt van például a növénytermesztés. A cukorrépa vetésterületét megháromszorozták az idén. Az eddigi 58 hektárról 181 hektárra növelték az elvetett területet. A búza területe meghaladja az 1100, a kukoricáé pedig az ezer hektárt. Termesztenek vetőmag céljára is kukoricát. Szá- motte'Tő a lucernaterület, megközelíti az 500 hektárt. Elképzelésük szerint a háztáji gazdaságokat az idén jobban segítik lucernaliszttel, sőt a társgazdaságok részére is adnak el ebből a fontos takarmányból. Az állattenyésztésben is gyorsabb fejlődést ütemeztek be. Az idén csaknem 280 hízómarhát és 3200 hízott sertést szándékoznak értékesíteni a közösből. Folytatják a 420 férőhelyes szakosított szarvasmarhatelep építését. Az idén elkészül a szemesterményszárítójuk. Megszervezték a háztáji gazdaságokban hizlalt sertések értékesítését is. A múlt esztendőben több mint 2500 hízott sertés került a háztájiból a közösön keresztül eladásra. A kisgazdaságokat takarmánnyal segítik. A gépesítés és a szállítás javítására 3 millió 100 ezer forint ös zeget szánnak. A termelőszövetkezet egyik feladatának tekinti a lakosság ellátásának segítését. Ezért tovább fejlesztik sütőüzemüket, ahonnan a község és a környékbeli helységek kenyérellátását segítik. Bo- rotára, Csávolyra szállítanak rendszeresen. Évi tervük 6800 mázsa kenyér és több mint félmillió péksütemény. A tej egy részét saját bolthálózatukban értékesítik. Zöldség-gyümölcseláru- sító üzletet is létesítettek. Erre, valamint az egyéb élelmiszerek árusítására nagy gondot fordítanak. Kiskereskedelmi forgalmi tervük meghaladja az 5 millió forintot. Az eredményeket segíti az egyre fejlődő versenymozgalom. Tavaly hét, az idén már tíz brigád küzd a megtisztelő címért, összlétszámúk 170. Terven felül másfél millió forint termelési érték előállítását, valamint 250 ezer forint megtakarítást vállaltak. A gazdaság vezetése 100 ezer forint összeget szán a versenyben jó eredményt elért brigádok jutalmazására Tavaly a vállalat 1 millió 700 ezer forint helyett több mint 1 millió 800 ezer forint termelési értéket „hozott” a versenymozgalom. Túlteljesítették takarékossági tervüket is a brigádok. A vállalt 325 ezer forint helyett csaknem 400 ezer forint értékű megtakarítást értek el. A tavaszi munkában is sokat segít a szocialista brigádmozgalom. A kukorica kivételével a vetés befejeződött, sőt már 1400 hektáron a gabona területét repülőgéppel kétszer fejtrágyázták. A szövetkezet vezetősége sokat tett azért, hogy javítsa a munka- körülményeket. Egyik jelentős esemény lesz az idén, hogy május 1-én üzembe helyezik a termelőszövetkezet konyháját. Egyelőre száz személy tud itt majd étkezni. Ennek az intézkedésnek különösen a szövetkezet nőtagjai örülnek. Csorba Tibor Fogszuvasodás elleni vakcina Az első injekciót akkor adják a’ gyermeknek, amikor kezd jönni a foga. Majd évente megismétlik. Az injekciót mindig az ínybe adják. Ily módon a gyermek immunissá válik a fogszuvasodás ellen és felnőtt korban messzire elkerülheti a fogorvost. 12 gyermekkel Végeztek kísérletet. Az eredmény rendkívül .kedvező: a vakcinával beoltott gyermekek 85 százalékánál fogszuvasodás elleni immunitást tapasztaltak. Geoffrey Smith angol fogász találmánya valóban' igen nagy jelentőségű, különösen ha tekintetbe vesszük, hogy a világ népességének 85 százalékát sújtja a fogszuvasodás. Smith, aki jórészt saját költségén végezte kutatásait, nemsokára kereskedelmi forgalomba hozza a vakcinát, amely iránt elsősorban Olaszország és Japán tanúsít nagy, érdeklődést.
