Petőfi Népe, 1975. április (30. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-22 / 93. szám

1975. április 22. • PETŐFI NÉPE • 3 „Az én hazam” Egy kiállítás tanulságai Hogy az ötlet kitől származott, azt Szabados József, a jánoshal­mi belterületi általános iskola t igazgatója sem tudja megmon­dani. S ebben talán nem is a memória a ludas, hanem egy­részt valamilyen túlzott szerény­ség most, a jól sikerült esemény után, másrészt anélkül, hogy összebeszéltek volna, valóban "többek szinte egyszerre szavak­ba öntött szándéka indíthatta el — a műit év őszén —. az akciót. A lényegre térve, történetünk ott kezdődik, hogy az említett iskola nevelői és tanulói egy akarattal határozták el egy ki­állítás ' megrendezését, „Az én hazám” címmel, felszabadulá­sunk 30. évfordulója tiszeletére. Meg kell mondani, hogy a lelke­sedésben és a szervezésben is élen járt az iskola Szatmári Sándor úttörőcsapata. —> A legfőbb célunk a hazafi­assápra való nevelés kibontakoz­tatás«; volt — mondotta az igaz­gató. —■ S ehhez csak kirándul- dulní, tájakkal ismerkedni nem elegendő. Jóval több ennél: tár­gyi dokumentumok segítségével ismerni meg a szabad három év­tized során elért fejlődést. Min­denhová az országban úgysem juthatunk el, jöjjön hát hozzánk az ország: valami ilyesféle el­képzelés sarkallt bennünket. És az ország valóban eljött Jánoshalmára! Segített ebben az ÁFÉSZ-től kölcsönvett telefon­könyv' is, amelyből a gyerekek hosszú heteken át gyűjtötték ki a kulturális intézmények, gyár­üzemek, kereskedelmi vállalatok, sportegyesületek, színházak stb. címét. A címzetteknek nemcsak mintegy a 80 százaléka válaszolt, és adott postára értékes külde­ményeket. hanem — Özdtól Za­# laegerszegig —, hatvan szocia­lista brigád tagjai személyesen is eljöttek. Beszélgetni a gyerekek­kel, és mondanunk sem kell: nem üres kézzel. Az első postacsomag novem­ber -közepén a Bodrogkeresztúri Kerámiaipari Szövetkezet aján­déka volt. A REMIX gyár el­lenállások, kondenzátorok gyűj­teményét juttatta el, s több olyan gyár is akadt, amelyik műszaki berendezéseinek kicsi­nyített másával kedveskedett. A • “ríflídg^árak teirtnékmintáiból'íííiy­nyi jött, hogy egy kis'e&b,„divat­áruüzlet megtélne velük. A hős városokból, majd Berlinből, Drezdából, Cottbusból rengeteg kép, zászló, dokumentumanyag, ismertető képes nyomtatvány ér­kezett. A bányászok lámpákból, szerszámokból, sisakokból szinte minden változattal ellátták az iskolát. Dr. Polinszky Károly oktatás­ügyi miniszter kedves levélben mentette ki magát a megnyitás­ról. Hasonlóképp jóleső sorokat küldött Kőszeg város tanácselnö­ke, aki beszámolt a város múlt­járól, fejlődéséről, s ajándékcso­magot is küldött, nem szólva ar­ról, hogy a tanulókat meghívta Kőszegre. Egyébként jóformán nem akadt olyan városa ahonnét cí­mert, emblémát, plakettet, kis zászlót, fényképeket ne küldtek volna. Egy győri művész 30 kilós szobrot készített, kifejezetten az ünnepi kiállításra: gépkocsival kellett a szoborért menni. Tövis Ferenc, a megyei ta­nács vb művelődésügyi osztályá­nak helyettes vezetője nyitotta meg április 1-én a kiállítást, amelyhez fogható aligha akad az országban. — Fájó szívfel számoltuk föl április 4. után a kiállítást, amely­nek anyagát természetesen gon­dosan őrizzük. Űjabb gond azon­ban: mi legyen á további sorsa? Számos elképzelés, terv vary egy komolyabb helyitörténeti múze­um létrehozására, de a végső megoldás egyelőre még késik — ezzel búcsúzott Szabados József igazgartó. . .. Még most, több nappal a kiállítás befejezésé után is jön­nek a postai küldemények. Kis­sé megkésve ugyan, de annál több jóindulatba ,.göngyölve” ... Igaz, már nem tucatjával, mint a „nagy hajrá” napjaiban. Ami­kor ott jártunk, épp akkor vet­ték kézhez az Athenaeum gyö­nyörű ajándékát, amellyel ke­vés iskola büszkélkedhet: mini­könyvek, kiadványok sokasága, a nyomda története (csak na­gyítóval olvasható!), s ki tudná mind elsorolni... Ha a jánoshalmi úttörők) min­den meghívásnak eleget akarná­nak tenni, amelyet üzemektől,'" vállalatoktól, brigádoktól kaptak’, évekre szóló gazdag programot készíthetnének. E hó végén pél­dául az Ózdi Kohászati Művek hívásának tesznek eleget, s a környező vidéket is útba ejtve, négynapos túrára indulnak. ­Ügyes, hasznos, életrevaló öt­letük jól kamatozik tehát. Túl az, új kapcsolatok ápolásán, ta­nulmányaikhoz olyan segéd­ért j*ägot\ , amelynek henaigen,. ákiad„,párja -másutt. S ne -feledjük azt se, hogy a nö­vendékek majdani pályaválasz­tásakor milyen felbecsülhetetlen segítséget jelent az ismeretség az ország több tucatnyi üzemével, intézményével. A hatvan szocia­lista brigád nem hiába járft Já­noshalmán ! Jóba Tibor A történelem alkotója kí rí RNYO Lenin filmen Százöt esztendeje, 1870. április 22-én született Vlagyimir Iljics Lenin. Kivételes egyéniség volt, aki korán elhatározta, milyen út­ra lép — és végig kitartott a vá­lasztott út mellett. Motívumait talán Mdxim Gorkij érezte meg legjobban, aki az írta róla, hogy még nem találkozott senkivel, aki olyan erős gyűlöletet, megve­tést és szenvedést érzett volna a szerencsétlenséggel és bánattal, o szenvedéssel és igazság­talansággal szemben, mint Lenin. A történelem óvatos­ságra tanít a felsőfok­kal szemben ,de ezt már bebizonyította a histó­ria: Földünkön még so­ha, egyetlen ember nem gyakorolt olyan nagy hatást a következő gene­rációk gondolkodására és cselekvésére, mint ő. Az oroszországi hely­zetet elemezve Lenin — Arkhimédész gondolatát idézve -— azt mondotta: „Adjatok egy forradal­márokból álló szerveze­tet, és kiforgatjuk sar­kából Oroszországot." Ilyen szervezet azonban - nem létezett, létre kel­lett tehát hozni. Ezt a feladatot vállalta ma­gára. Kidolgozta a mun­kásosztály új típusú marxista forradalmi pártjának elméleti, ide­ológiai, politikai és szer­vezeti alapelveit. Veze­tésével előbb a forradal­márok egy kis csoportja egyesült, akik életüket a munkásosztály ügyének, szentelték. Ez a csoport volt a sejt, amelyből a Szovjetunió Kommunista Pártja, Lenin pártja alakult. A párt számára az a legveszé­lyesebb, ha elszakad a tömegek­től — vallotta. — A kommunis­táknak a tömegek között kell él- niök, ismerniök kell a tömegek igényeit, hangulatát, óhajait és reményeit. A tömegeket soha nem szabad becsapni, nem szabad tit­kolni előttük a nehézségeket és a bonyolult helyzeteket, bármilyen nagyok és nehezek legyenek is azok, hiszen a szovjethatalom csak a tömegekre támaszkodva győzheti le a nehézségeket és vív-, hatja ki a győzelmei. Lenin mindenkor szigorúan és következetesen betartotta azt a szabályt, hogy csak igazat szabad mondani a népnek. Ebből táplál­kozott a dolgozók mérhetetlen bizalma minden szava iránt. Ilyen, valóban lenini gondolatok jegyé­ben váltak a kommunista pártok korunk legnagyobb történelem­formáló erejévé. Romain Rolland francia író megrázó szavakkal festi le „El­varázsolt lélek" című regényében Lettin halálának napjait. „Gyötrelmesen szenvedő világ volt ez! Egész népek estek áldo­zatul az elnyomatás és a nyomor pusztításainak ... Róma feje fölé fekete liklorok bárdja és vessző­nyalábja emelkedett. Magyaror­• Lenin (Pálfy Gusztáv domborműve). szág és a Balkán börtöneiből megkínzottak elfojtott üvöltései hallatszanak. A szabadság régi országai — Franciaország, Anglia, Amerika — hagyják, hogy erősza­kot kövessenek el a szabadság el­len, sőt támogatják az erőszak­tevőket. Németország elpusztítot­ta a maga Keresztelő Szent Já­nosait. És egy Moszkva-környéki nyírfaerdöben kihunyóban van Lenin fényes tekintete, utolsókat lobbap tudata. A forradalom el­veszíti vezérét. Mintha« éjszaka ' borulna Európai).. eb ben az éjjimMP.dJÍ .inár.-haHom, qz újs.zü- , lőtt első kiállításait is.” Ez az újszülött a szocialista rend volt, amely akkor már az ő eszméi és tervei alapján épült a Szovjetunióban. A ^ szocializmus akkor válftudományos elmélet­ből eleven realitássá. Először jött létre a munkások és parasztok ál­lama, amelyben megvalósultak az igazi társadalmi egyenlőség es szabadság, a demokrácia és a né­pek közötti testvériség eszméi. Ez a szocialista állam azokban az évtizedekben, amíg egyedül állt a kapitalizmus tengerében, vilá­gítótorony volt a népek számára — a mi népünknek is. Lenin világosan látta, hogy a forradalom elkerülhetetlenül győ­zelemre jut más országokban is. Mindent nem láthat előre senki: de Lenin egyik legfontosabb tu­lajdonsága a lényeg meglátása és ~ megláttatása volt. öt­venegy évvel halála után a leninizmus világ­méretű győzelmének, vi­lágméretű megszilárdítá­sának korát éljük. A le­nini eszmék - diadalt aratnak a Szovjetunió-, ban, amelynek döntő része volt abban, hogy az emberi civilizáció győzelmet aratott a má­sodik világháború vér­zivatarában. Győzelmet arattak ezek az eszmék a többi szocialista or­szágban, köztük hazánk­ban. Mély gyökeret eresztettek a nemzetkö­zi kommunista és fel­szabadító mozgalmak-- ban. napról napra foko­zódik a dolgozók gon­dolkodására gyakorolt' hatásuk d világ vala­mennyi országában. És így ma már nem­csak azt mondhatjuk el, ' hogy a tőkés rend vál­sága — és Lenin sosem hitt aban, hogy a kapi­talizmus válságmentessé válhat — elmélyült és behatolt az élet minden szférájába. Elmondha­tunk következésképp va­lami mást. is, hogy sosem volt olyan kiáltó az ellent­mondás szocializmus és kapitaliz­mus közöttr mint napjainkban. A megalakult szocializmus vissza­fordíthatatlanná vált és fejlődés- vonalát a maóizmus egységbontó törekvései sem törhették meg. Példájával és aktivitásával mind nagyobb hatást gyakorol a világ- események menetére, reális lehe- iőséggé'déve1 tr különböző társa-:­, p ív-irr ff»r ” i ■' ■' dalmi rendszerű országok békés egymás’’mellett'1élésétr És”irfimá- ron nem egy elfogadott modell, hanem létező szocializmus. Élet­ereje és kapcsolatainak rendszere a történelmi holnap általánossá váló normáit vetíti előre. J. R. A Bács-Kiskun megyei Békeéts Barátság vonat utasaként néhány napja hosszasan gyönyörködtem a Kreml kőcsipkés falaiban, aranyló toronyerdejében. A Szé­kesegyházak tere egy nagy ország múltját idézte, a Legfelsőbb Tanács és a Minisztertanács palotáihoz suhanó, majd onnan távozó álla­mi és diplomáciai autók, a kupo­lákon lobogó vörös zászlók újra és újra eszünkbe juttatták, hogy a világpolitika egyik irányító köz­pontjának közvetlen közelében vagyunk. Bevallom, hogy alig-alig figyel­tem a 40 tonnás Cár-ágyút be­mutató idegenvezetőre. A túlol­dali kétemeletes épületet néztem, s korábbi ismereteim alapján megpróbáltam kideríteni, hogy hol lakott, hol dólgozott a kom­munista párt, a Szovjetunió meg­teremtője. Milyen volt, hogyan öltözködött, járt, beszélt, tárgyalt. Magam sem reméltem ott, hol „Lenint hallotta minden ház és torcfriy”, hol „ismeri Lenint min- den'sarok”, hogy hamarosan oda- háza mozgó képeket láthatok ró­la. A jól szerkesztett „Pillanatké- pek”-nek köszönhetem a kivételes élményt. Korompai Márton r<fn- dező felkutatta a Vlagyimir Ilji- cset. megörökítő filmszalagokat. Sajnos, nem tudom, hogy ki volt az az operatőr, aki ama bizonyos Cár-ágyúnál néhány perces „snittet” készített a győztes forra­dalom vezetőjéről. Kora ősz volt, kiskabátban beszélgetett va­lakivel. Állványos masinával dolgoztak akkoriban; nyilván • megbeszélték előre a dolgot. A felvevőgép lencséje előtt is köz­vetlenül, . természetesen viselke­dett Lenin. Nyilván azért vállal­kozott közismert szerénysége el­lenére a felvételekre, mert óriási jelentőséget tulajdonított a film­nek. Különleges biztonsági intézke­dések, előkészületek nélkül per­gethették a felvevőgépet, mert a beszélgető Lenin mellett elhalad­va vette csak észre az egyik járó­kelő, hogy valami érdekes ese­ménybe keveredett. Vissza-visz- szanézett, hogy mi is történik. A Lenin születésének évfor­dulójára készített dokumentum­film bemutatta a forradalom esz­méit hirdető politikust, láthattuk őt az 1919-es május elsejei ün- - népségeken és gyógyíthatatlan betegként. Hallhattuk hangját; egyik beszédét viaszhenger őrzi. Tekintetét mindvégig a gondol­kodó ember optimizmusa fényesí­tette. A felbecsülhetetlen értékű, dokumentumfelvételek kockái is azt mutatják, hogy ez az ember hitt az értelemben, szenvedélye­sen küzdött az ember megváltoz­tatásáért. Minden gesztusa, min­den szava, mozdulata a meggyő­zést szolgálta. Heltai Nándor Iparszerű termelés 145 ezer hektáron A korszerű növénytermesztési módszerek kialakításának folyamatában elsők között jött létre az állami gazdaságok által kezde­ményezett bajai kukoricatermesztési rend­szer. Gyorsan fejlődött, a kezdeti gondokat legyőzték a kezdeményezők, és ma már szinte az egész Alföldön vannak partner­gazdaságai. • A kukorica- termesztési rendszert kezdeményező Bajai Állami Gazdaságban csaknem hétezer hektáron vetnek az idén tengerit. Képünkön a K—700-as erőgépekkel vetéshez készítik elő a talajt, kulti- vátorozással. / 9 A földeken már a vetőgépek is munkához láttak. 9 Vegyszerrel kezelik a talajt, hogy a kártevők elpusztuljanak. Az elmúlt esztendőben a BKR- hez csatijakottott gazdaságodban már számottevő területen fogla­koztak a kukoricán kívül szója- és napraforgó-termesztéssel is. A megoszlás a következő volt: 64 ezer hektár kukorica, több mint 2200 hektár szója és csaknem há­romezer hektár napraforgó, östz- szesen 102 mezőgazdasági üzem csatlakozott a bajai kezdeménye­zéshez. A bajai körzetben a part­nergazdaságok 1972-ben 52 és fél mázsa kukoricát takarítottak be hektáronként, tavaly már csak­nem 57 mázsát. A terméseredmé­nyek hasonlóképpen emelkedtek a többi körzetben is, összesítve 1972-ben 8,6, 1973-ban 23,8, 1974- ben pedig -.25,2 százalék volt a termésemelkedés hektáronként. A tavalyi jó betakarítási ered­mények annál is inkább figyelem­re méltóak, mert az időjárás je­lentékenyen eltért a sok éves átlagtól. Ez nemcsak hazánk­ban, hanem egész Európában gondot okozott. A mezőgazdaság egyik fő ágazatában, a növény­termesztésben az elmúlt években bevezetett iparszerű termelési rendszerek csökkentették az idő­járás termésmeghatározó szere­pét. A növénytermesztésben a ter­mesztendő fajták kiválasztásával korszerű talajműveléssel, a táp­anyag-utánpótlás és a növényvé­delem szakszerű megszervezésé­vel arra törekednek, hogy minél magasabb termést érjenek el, a jievénv minél nagyobb mérték­ben, hasznosítsa a napenergiát. Az asszimilációt az éghajlati té­nyezők közül a fény, a csapadék és a hőmérséklet alakulása dön­tően befolyásolja. Az elmúlt esz­tendőben a sok eső okozta a leg- töb gondot. Május—június—au­gusztus és október hónapokban a szokásosnál 120—300 millimé- terrrel több csapadék hullott. A napfényes órák száma ugyanak­kor 150—400-zal kevesebb volt. Mindezek ellenére sikerült minden eddiginél magasabb ku­koricatermést betakarítani. Ez egyik döntő bizonyítéka, hogy milyen nagy jelentőségük van az iparszerű termelési módszerek­nek. A bajai kukoricatermesztési rendszer elsősorban KGST-or­szágokban gyártott gépekre ala­pozott. Tavaly csaknem 100 mil­lió forint értékben vásároltak a szocialista országokból gépeket, de szükség volt — több mint 180 millió forint értékben —, tőkés országokból származó berendezé­sek meg/ételére is. Meg kell jegyezni, hogy a tő­kés államokból beszerzett gépek szállításánál gondok jelentkez­tek. A szállítások elhúzódását el­sősorban a megkésett szerződés- kötés okozta. Ennek ellenére sikerült min­den partner részére az elmúlt év májusának végéig legalább egy traktorról gondoskodni, a meg­felelő munkagépekkel együtt. Az elmúlt esztendő végéig, illetve ez év első két hónapjában a töb­bi berendezést is eljuttatták a partnergazdaságokhoz. A gépek üzembe helyezésével egyidőben megszervezték a kar­bantartást is. Az idén a hálóza­tot tovább bővítik, gépkocsikat szereznek be, gondoskodnak a szakemberlétszám növeléséről. Az idén már nyolc szervizgépkocsi dolgozik a hálózatban. Az 1975-ös évben elsősorban a szocialista államokból kívánják beszerezni a szükséges gépeket, többek között mintegy 30 K—700-as traktort szeretjének vásárolni. A BKR szakemberei közgazda- sági számításokat is végeztek és megállapították, hogy jövedelme­zőség tekintetében a partnergaz­daságokban a búza után a ku­korica következik. A legmaga­sabb és a legalacsonyabb termés­átlagot elért termelési körzet kö­zött csaknem 15 mázsa a hek­táronkénti különbség, -ez bizo­nyítja, hogy még sok tartalék van a terméseredményeket te. kintve. Kétségtelen viszont az is, hogy a partnergazdaságok rend­kívül eltérő talajadottságok, gaz­dasági „körülmények között ter­melik a növényeket. Ebben az esztendőben már több, mint 140 partnergazdaság­gal kötött megállapodást a bajai kukoriematermesztési rendszert kezdeményező Bajai Állami Gaz­daság. Ezek a mezőgazdasági nagyüzemek több. mint 145 ezer' hektáron vezették be az ipar­szerű termelési módszereket. Eb­ből megközelítőleg 90 ezer hek­tár a kukorica, 36 ezer hektár a búza, a többi szója, napraforgó és lucerna. •Milyen célokat tűztek ki erre az esztendőre? Csak néhány fon­tosabbat említünk meg. A ter­méseredményeket újabb, 13—14 százalékkal emelik, a termelési költségek növelése nélkül. Igye­keznek alkalmazni a takarékos- sági irányelveket. Sokféle lehe­tőség van a termelési költségek további csökkentésére. A rend­szer szervezetét továbbfejlesztik. A Bajai Állami Gazdaságon be­lül külön központot alakítanak ki a megnövekedett feladatok magasabb színvonalon történő teljesítése érdekében. Közös be­ruházással az idén két helyen tárolót építenek. Keresik a le­hetőséget a kutatóintézetekkel történő jobb együttműködésre. Tóvább, bővítik a rendszeren be­lül a növények skáláját, kidol­gozzák ezekre is a legkorszerűbb termelési módszereket, gondol­junk itt a szójára, a naprafor­góra, a lucernára és a cukorré­pára. A mezőgazdasági termelés kor­szerűsítésében jelentős szerepük van a termelési rendszereknek. Pártunk XI. kongresszusának irányelvei kimondják: „A me­zőgazdaságban folytatjuk a nagyüzemi, iparszerű termelés el­terjesztését.” E. céloknak megfelelően fej­lesztik a bajai kukoricatermesz- tési rendszert is. Ennek során hazánk és a többi szocialista or­szág tudományos eredményeibe, valamint eszköz- és anyagellátá­sára alapoznak. A fejlesztést a népgazdaság célkitűzéseivel, össz­hangban valósítják meg. ■ K. &

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents