Petőfi Népe, 1975. április (30. évfolyam, 77-100. szám)
1975-04-19 / 91. szám
1975. április 19. • PETŐFI NÉPE • 3 Az eddiginél is szorosabb kapcsolat a mezőgazdasági üzemekkel A párt XI. kongresszusának irányelvei utaltak a kutató munka fontosságára. Kimondják: fontos feladatnak tekintjük a növekvő ráfordításokat jól hasznosító és honosításra alkalmas növény- és állatfajták kiválasztását, hazai nemesítését, elterjesztését. Dr. Balázs Sándorral, a Kecskeméti Zöldségtermesztése Kutató Intézet igazgatójával — aiki megyei küldöttként maga is részt vett a kongresszuson — erről a témáról beszélgettünk. ÉRSEKCSANÁDON A KONGRESSZUS UTÁN Reális tervek, egészséges fejlődés Uj feladatok a kutatómunkában — A kongresszuson több vonatkozásban szó esett a kutatásról. Németh Károly elvtárs, a Központi Bizottság titkára külön is kiemelte fontosságát — mondja dr. Balázs Sándor. A pártélet e fontos eseménye a mi feladatainkat is hosszú időre meghatározta. A kutatómunkát szervezettebbé kell tenni, éfe ránk is vonatkoznak a szakosítással kapcsolatos tennivalók, összehan- goltabbá kívánjuk tenni a kutatást. A csemegepaprika nemesítésén például több kutatócsoport dolgozik. Mivel nincs összehangolva a tevékenységük, esetenként saját elképzeléseik alapján végzik a munkát. Ha szervezettebbé tesszük a feladatok végrehajtását, akkor egy-egy csoport lehetőségeinek megfelelően részletkérdésekkel foglalkozik, de azzal alaposan. így gyorsabbá válik az előrehaladás. Például külön feladatként kaphatják a nemesítést, az agrotechnika tökéletesítését, a növényvédelem javítását, a gépesítés megoldását. Mi például most hozzáfogunk a paradicsompaprika nemesítéséhez, keressük azokat a fajtákat, amelyek hamarabb érnek, rpeift közismert, hogy a kora őszi fagyok kárt okoznak e fontos növényben. Felvesszük a küzdelmet a paprika betegségei ellen is. A kutatócsoportot dr. Kiss Árpád, az intézet igazgatóhelyettese vezeti. A programban együttműködünk a MEZÖTERMÉK Szövetkezeti Vállalattal és a HUNGA ROFRUCT Külkereskedelmi Vál- Jattal, A kutatómunka szakosítása céljából egyéb szervezeti intézkedések várhatók. Ezekről is szó esik beszélgetésünk sarán. — Több segítséget nyújtunk majd az iparszerű termelési rendszerek fejlesztéséhez. Közismert, hogy zöldségtermesztésben a korszerűsítés máig csak az elején tart. Segítünk az üzemeknek az iparszerű termeléshez szükséges fajták nemesítésében, a technológiák kidolgozásában, a gépesítésben és így tovább. A tapasztalatok azt mutatják, hogy helyesebb hazai fajtákat alkalmazni a termesztésben. Legalább kétszáz fajta paradicsommal kísérleteztünk és bebizonyosodott, hogy a hazaiak vizsgáztak legjobban a mi körülményeink között. Ez érthető is. Az amerikai paradicsomok közül csak egy-kettő vált be a zárt- rendszerű termesztésben. A nemesítésnek új útjait keresik manapság az egész világon a kutatók. A kalocsai intézetben is ezt teszik. — A tapasztalaitok azt bizonyítják, hogy sugár- és vegyszeres kezeléssel olyan egyedeket is hozhatunk létre, amelyek előnyös tulajdonságokkal rendelkeznek — hangoztatja az intézet igazgatója. — Igaz, hogy az ilyen kezelés számos degeneráLt egye- det is eredményez, de ha csak egy olyat találunk, amely jobb, mint az előző, akkor már megéri. Intézetünk foglalkozik vetőmagtermesztéssel. A paradicsom és a fűszerpaprika szaporítóanyagán kívül rátérünk a csemege- kukorica vetőmagjának előállítására is. Elképzeléseink szerint egyes külföldről, behozott fajták szaporító anyagát "is mi áflíta- nánk elő, ezzel is jelentős devizát takarítanánk meg az országnak. A csemegekukorica egyébként — de csak a sárga fajták — jó ex;po$t|íkfeunJC' legnagyobb területen a\ fífisszúhegyi Állami Gazdaság foglalkozik vele, amely a termelést teljesen gépesítette. Mint érdekességet jegyzem meg, hogy nálunk inkább a fehér fajtákat kedvelik és általában a kiskertekben termelik, nagyüzemben alig fordul elő. Két csemegekukorica ^fajtajelöltünk is van. Nemesítése egyébként kutatási programunkban szerepel. Foglalkozunk még az uborka, a gomba, a dinnye, és a tojásgyümölcs nemesítésével is. A szántóföldi növények közül pedig a triticáléval, a rozzsal és a somkóróval. Programunk bővítésén dolgozunk. Foglalkozunk azzal, hogy a hagymát is felvesszük a listára. Közismerten sok gond van e fontos fűszernövény termesztésével. Az iparszerű termelési módszerek bevezetésére történtek már' kísérletek. v"iH|-Vnö^®beh azonban az eddígtörőtáíkózaSok nem jártak eredménnyel. Ebben szeretnénk segítséget nyújtani a mezőgazdasági üzemeknek. Az intézet erősíti nemzetközi kapcsolatait. A Német Demokratikus Köztársaság kutatóival az uborka, a jugoszláv nemesítők- kel a gomba, a hollandokkal és franciákkal a paradicsomtermesztésben dolgoznak együtt. Ez az együttműködés is gyorsítja az előrehaladást. K. S. ,Romén” nézőterén Nemrég egy kis tudósítás adta Jiíriil a Film, Színház, Muzsika című hetilapban, hogy a budapesti bemutató után külföldön elsőként Pozsonyban vitték színre Szakcsi Lakatos Béla és Csemer Géza Piros karaván című cigánymusicaljét. „A közönség a premieren 25 perces vastapssal köszöntötte az előadás művészeit és a megjelent nézőket. A főpróbán több ország zenés színházának dramaturgját és rendezőjét láttuk, köztük a moszkvai cigányszínházét is, amely még ebben az évben szeretné bemutatni a Piros karavánt.” Egyedülálló a világon A „Romen” nevű moszkvai cigányszínház egyedülálló a világon. A szovjet fővárosba látogató turisták nagy része szeretné meg- nénzd valamelyik produkciójukat. •Jegyet viszont ugyanolyan nehéz szerezni, akár a Bolsoj-ba, vagy máshová. A cigányszínház nemes küldetést teljesít. Megóvja és egyúttal átmenti annak a népcsoportnak a hagyományait, amely szétszóródva — Japánon kívül — mindenütt megtalálható a világon. A Szovjetunióban viszonylag kevesen, 175 ezren élnek közülük. A szovjet állam megteremtette azt a színpadi fórumot, ahol estéről estére megelevenednek szenvedélyes történeteik, fölcsendülnek az érzelmektől fűtött szilaj, vidám és szomorú dalok, tűzbe hozzák a közönséget a lendületes táncok. Erről beszél az igazgatói szobában Valentyin Dmitrijevics Tru- bin, a társulat vezetője: — Sok vendégünk érkezik minden országból. Ugyanakkor változatlanul élénk érdeklődéssel kísérik előadásainkat a moszkvaiak és a többi szovjet szocialista köztársaság lakói. Színházunk immár több mint n,egyven éve, 1931 óta működik. Azóta újabb helyre költöztünk. Az eredeti épületünk nézőterén ötszázan fértek el, ami kevésnek bizonyult. Itt. a Szov- jetszkaja nevű szálloda nagyterme nyolcszáz nézőt fogad be. Előadásaink telt házzal mennek. A mostani helyünket is átmenetinek tekintjük. Készül már a színház új épülete, 5 és fél millió rubeles ráfordítással, ahol az eddigieknél jóval nagyobb: 1200 személyes nézőtér alakul ki. A főrendező, Szemen Arkagye• vies Barkan, az Orosz SZSZK érdemes művésze kiegészítésül hozzáteszi, hogy a színház sajátos céljait hetvenhat tagú társulat valósítja meg. Nem kevés gondot jelent viszont számukra a frissítés, hogy gondoskodjanak a színészek utánpótlásáról, hiszen a cigányság létszáma viszonylag kicsi ebben az országban. Tehetségkutató körutakra indulnak, előkészítő stúdió-foglalkozásokat szerveznek. Őrzik a cigányság kultúráját — Megőrizzük későbbi koroknak a cigányok kultúráját, ugyanakkor másokkal is megismertetjük az életüket — mondja. — El szeretnénk érni, hogy akik eddig inkább csak távolról és kívülről nézték őket, jobban megértsék a kuriózumként ható szokásokat. A moszkvai „Romen” társulata nagy elődök munkájára támaszkodhat, sok művész példamutatása erősíti vállalkozásukat. Gondoljunk csak Puskinnak a száműzetésben írt elbeszélő költeményére, az orosz klasszikusok szimpátiájára. Az 1938-ban meghalt regényírót és elbeszélőt, Kuprint az A XI. pártkongresszus utáni kis epizód: amikor a párt legmagasabb fórumának egyhetes tanácskozásáról hazaérkeztek a Bács-Kis- Icun megyei küldöttek, Horváth István, a megyei pártbizottság első titkára eképp búcsúzott tőlük: „Elvtársak, felmértük az előző kongresszus óta végzett munkánkat, eredményeinket, meghatároztuk közös feladatainkat. Most a kongresszusi dokumentumok végrehajtásán van a sor. Ehhez jó egészséget, jó munkát kívánok önöknek, választóiknak, a megye minden dolgozójának." 9 A Kecskeméti Zöldség- termesztési Kutató Intézet kalocsai kutató- állomásán új fűszeipaprika- fajták előállításán fáradoznak. A megyei pártértekezlet és a pártkongresszus határozatainak végrehajtása mindenütt természetesen a dokumentumok feldolgozásával, alapos megismerésével kezdődik. A munkahelyi kollektívák, szocialista brigádtagok különböző előadások keretében a párthatározatnak elsősorban ama részével ismerkednek \ meg. amely egész népgazdaságunkat érinti. A párt aktivistái, a pártszervezetek tagjai pedig ennél JV^zkAesebben is feldolgozzák a kongresszus anyagát. Ez a több hónapos munka Bács-Kiskun megye községeiben is megkezdődött. Mint azt Kürtös Adám, az érsekcsanádi párt- szervezet titkára mondta, a községben dolgozó ötvenkét kommunista a televízió, rádió, s a lapok részletes tájékoztatása útján figyelemmel kísérte a kongresz- szus eseményeit. Kádár János elvtárs beszámolója, s egy-egy jelentősebb hozzászólás után rendkívüli párttaggyűlésen be*- szélték meg az elhangzottakat. — Jelenleg a párt-alapszerve- zet héttagú vezetősége tanulmányozza és feldolgozza a kongresszus anyagát — magyarázta a párttitkár. — Ezzel majdnem párhuzamosan előadássorozatokat indítunk a községben* A célunk az, hogy a pártoktatásokon, a tanácstagi beszámolókon, a Hazafias Népfront helyi szervezete által rendezett előadásokon a kommunistákkal, a község minden lakosával megismertessük és megértessük a fontos dokumentumot. A kongresszus határozatának A gazdasági építő munka feladatai című fejezete részletesen foglalkozik a népgazdaság tervszerű fejlesztésének egyik alapvető feltétélével, a beruházási tevékenység javításával. Figyelembe véve a gyors műszaki haladást, az erőforrásokat összpontosítani kell a népgazdaság szerkezetét meghatározó átfogó programot, nagyobb beruházások megvalósítására, és csökkenteni kell az eszközök szétaprózott felhasználását. A célszerű beruházásra, s az ezt követő gyors termelékenységnövekedésre egy jó példa: ha az érsekcsanádi Búzakalász Termelőszövetkezet tojótelepe 1976- ra elkészül, illetve teljes kapacitással működik, a közös gazdság termelési értéke megkétszereződik. A termelékenységet a szarvasmarha-szakosítással — tej, hús — is fokozzák. Kürtös Ádám párttitkár elmondta, hogy a községben a Kalocsai Sütőipari Vállalattal közösen tésztaüzemet létesítenek. A község épületet és munkaerőt, a kalocsai vállalat gépeket ad a kooperációhoz. így a termelőszövetkezet két problémája is megoldódik. A törött, tehát szállításra már nem alkalmas tojásokat helyben fel tudják használni, s mintegy harminc községbeli asszonynak állandó jelleggel, télen is munkát tudnak adni. A közös gazdaság 117 holdnyi gyümölcsösének jelentős része meggy. A helybeli felhasználást segítené elő az a törekvés, mely szerint ugyancsak a Kalocsai Sütőipari Vállalattal, illetve a Magyar Édesiparral együttműködve konyakosmeggyet gyártanának Érsekcsanádon. — A IV. ötéves terv végére az érsekcsanádi utcák egyik oldalán szilárd burkolatú járda lesz — jegyezte meg a párttitkár. — Már csak egy-két utcában van köves járda. Ezt a 2300 lélekszámú községben úgy értük el, hogy a pártszervezet kezdeményezésére a lakosság portánként 600 forint értékű cementet kapott. A sódert minden család megvásárolta, s társadalmi mönkában elkészítették a ház előtti járdát. A pártkongresszus szelleme érvényesül-abban a nagy jelentőségű akcióban, amelyet az érsek- csanádiak az iskolabővítés céljából indítottak el. A község dolgozói elhatározták, hogy éves keresetük egy százalékát felajánlják az általános iskolák bővítésére. Tervük szerint a következő ötéves tervben négy új tantermet és egy tornaszobát kapnak az érsekcsanádi diákok. Távlati elképzelésükben szerepel, hogy a termelőszövetkezet által létesített Sárköz étterem íölé emeletet építenek, amely kulturális célokat szolgál majd. A régi. a községbeliek igényét nem kielégítő művelődési házat kis átalakítással oktatási célokra lehetne felhasználni. Tervekkel, reális elképzelésekkel, az anyagi jólét és a gazdasági hatékonyság növelése érdekében, a helyi kommunisták irányításával indulnak el az ér- sekcsanádiak is azon az úton, amelyet pártunk Nf. kongresz- szusa az egész ország számára megjelölt. Tárnái László A szibériai kőolaj második „szintje” ;A szakend?erek megkülönböztetett érdeklődéssel vizsgálják a nyugat-szibériai nyizsnye-taba- gani lelőhelyen feltört új nyersolaj forrást. Ebben a körzetben eddig mintegy 2500 méteres mélységből nyerték a kőolajat. (Eddig több. mint negyven ilyen lelőhelyet tártak fel.) Most pedig 3000 méter mélységből tör elő a kőolaj. Az új kőolajforrás alátámasztja a geológusok feltevését, hogy Szibériában két rétegben található a kőolaj. (BUDAPRESS—APN) Honnan vegyünk új munkást? a terv foglalkoztatta, hogy a világ minden részéről összegyűjti a cigányisag folklórját. Vagy emlékezzünk Lorca és' Apollinaire verseire. Telt széksorok előtt Az előadás kezdetére figyelmeztetve megszólal az első gongütés. A ruhatár előtt elhaladva, a tágas előcsarnokban mintha a társulat egyik művésznőjének hangját hallanám. Itt bontakoztatta ki képességeit Marika Bálán is, akinek moldáviai cigányszámokat tartalmazó lemeze nagy siker a Szovjetunióban. Dalokat, balladákat, románcokat szólaltat meg. S az ember szeme előtt akaratlanul is felvillannak különböző, tárgyukat a cigányság életéből merítő festmények, August Von Pet- tenkofen például a kétkerekű, ponyvás taligával vándorló családot örökítette meg. Hasonló témát dolgozott fel a magyar Mészöly Géza is a múlt század hetvenes éveiben. Barabás Miklós „A menyasszony érkezése” című képén ugyancsak feltűnnek a lagzihoz zenét szolgáltató muzsi- gus cigányok. Markó Ferenc a sivár putrit emelte ki a jellegzetes múlt századi környezetből, Böhm Pál pedig egy pusztai megbeszélésen ábrázolta őket. ÁÍa este ismét megtelnek a széksorok a „Romen” nézőterén. Szétgördül a függöny, s az A. Kalinyin elbeszélése alapján készült, a „A cigány” című színmű újságíró narrátora belefog egy kissé romantikus ízű történetbe. Megvilágosodik a háttér, a sziklás tájon kis kunyhó áll, színes ruhadarbok száradnak, a távolból dal csendül. Megkezdődött az előadás. Halász Ferenc (Folytatjuk) 9 Ami alig egy évtizede még csak előrejelzés volt — sokak számára csupán komolytalan jóslat .—, .az ma a gazdasági élet súlyosabb gondját nihcäJ skábáti munkaerő. Megszűnt, elfogyott, mert úgy kezeltük, mintha kimeríthetetlen volna. A pillanatnyi és a várható munkaerőhelyzet például szinte soha nem szerepelt a gazdaságfejlesztési döntések megvalósítását alapvetően befolyásoló tényezők között. Ügy tűnik, hogy a -12 milliárd forint befektetésével korszerűvé rekonstruált textilipar munkaerőgondjait nemcsak a gyermekgondozási segélyt igénybe vevő munkásnők távolléte okozza. Valóban nem volt, vagy nincs mód például arra. hogy két ilyen nagy jelentőségű programot — a jórészt nőket foglalkoztató textilipar fejlesztését és a népesedés- politikai intézkedéseket — kölcsönhatásaiban is vizsgáljanak? Még akkor sem. ha a két program alapgondolata közel azonos időben — a hatvanas -évek végé felé született? El kell fogadni a munkaérőgazdálkodással és a munkaerőtervezéssel foglalkozó szakemberek véleményét: gyakorlatilag semmit sem — vagy csak nagyon keveset — tehettek annak érdekében, hogy a rohamosan csökkenő munkaerőtartalék felfrissüljön. A népesség száma annyi, ameny- nyi. A nyugdíjasok foglalkoztatására minden elképzelhető intézkedést megtettek, ám a szövőgépek vagy más nagy termelékenységű gépek mellé nem lehet nyugdíjasokat állítani. 9 Bármelyik oldalról is közelítjük a kérdést, be kell látni, hogy miközben minden lehetőt elkövettünk a munkaerőforrások bővítéséért, úgyszólván semmi sem történt a munkaerő ésszerű foglalkoztatása érdekében. Leszámítva a nagy és elvi jelentőségű felismeréseket. Mert felismertük Déldául.-hogy az embereket lehetőleg a gazdaságosság kritériumainak megfelelő termelőhelyeken szabad foglalkoztatni. Felismertük. továbbá, hogy a vállalati és általában a népgazdasági fejlesztésekkel kapcsolatos döntéseket nem szabad függetleníteni a mindenkori és a várható munkaerőhelyzettől. De mégis számolatlanul gyarapítjuk a munkahelyeket, nagy elszántsággal fogunk hozzá a legmun- kaerőigényesebb iparágak fejlesztéséhez és közben azon töprengünk. hogyan lehetne legalább napi néhány órára munkába állítani a kismamákat és egyáltalán érdemes dolog-e a 3 évig tartó gyermekgondozási szabadság? Annyi szó esett korábban a munkaerő-prognózisokról, hogy már csak ezért is — meg esetleg emlékéztetöként — érdemes felidézni a legfrissebb számítások y eredményeit. Ezek szerint a következő 15 évben az aktív keresők száma minden eddiginél mérsékeltebb ütemben növekszik. A munkába állítás lehetőségeinek vizsgálatából kiderül, hogy 1976 és 1990 között összesen 130—140 ezer fiatallal számolhatunk, akik jó esetben éppen csak pótolhatják a nyugdíjazás és á halálozás miatti létszámcsökkenést. Maradnának még — a szabad munkaerőként számon tartott — nők, de a népesedéspolitikai intézkedések hatásait is mérlegelve, nyilvánvaló. hogy a nők 1973. évi körülbelül 65 százalékos foglalkoztatási aránya számottevően nem emelhető. 9 Ha a teljes foglalkoztatottság egyben hatékony foglalkoztatottságot is jelentene, akkor azt kellene mondanunk, hogy az egyetlen számításba jöhető munkaerőtartalék a nyugdíjasok, illetve a nyugdíjkorhatárt elérők körében kereshető. A hatékony foglalkoztatástól azonban még messze vagyunk. Erre utal a XI. kongresszus határozata is, amikor kimondja: ..Javítani kell a munkaerőgazdálkodást, következetesen erősíteni a munkafegyelmet. Gyorsabb haladást kell elérni az üzem- és munkaszervezésben ...” Ez az egyetlen — de nem kis — lehetőség, hogy a következő tervidőszak gazdaságai feladatait teljesíthessük. Részben a gépesítéssel. a jobb munkaszervezéssel, a szakképzéssel és a továbbképzéssel, részben pedig a belső létszámtartalékok igénybevételével kell növelni a munka termelékenységét és csökkenteni a vállalatok túlzott munkaerőigényeit. 9 A termelékenység kapcsán egy megjegyzés még idekívánkozik; azt eddig is tudtuk, hogy a termelékenység növekedését a vállalatokon belül kell biztosítani. De ideje észrevenni, hogy pusztán ettől az óhajtól a termelékenység nem javul. A vállalatok vezetőinek egyrészt konkrét ismereteket, információkat kellene adni a termelékenység gyorsabb ütemű növelésének lehetőségeiről, másrészt még konkrétabb segítséget. Az ilyen lehetőségek feltárása nem csupán elméleti • probléma. A termelékenység színvonala és növekedési üteme sohasem egyetlen tényezőtől függ, s nálunk még hiányzik az olyan intézményrendszer, amely képes a feladat sok-sok összetevőjével (közgazdasági, műszaki, szakképzési, bérezési, munkalélektani és szociológiai problémáival) gyakorlatiasan foglalkozni. V. Cs. I Üzenet Moszkvából
