Petőfi Népe, 1975. április (30. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-19 / 91. szám

1975. április 19. • PETŐFI NÉPE • 3 Az eddiginél is szorosabb kapcsolat a mezőgazdasági üzemekkel A párt XI. kongresszusának irányelvei utaltak a kutató munka fontosságára. Ki­mondják: fontos feladatnak tekintjük a nö­vekvő ráfordításokat jól hasznosító és hono­sításra alkalmas növény- és állatfajták kivá­lasztását, hazai nemesítését, elterjesztését. Dr. Balázs Sándorral, a Kecskeméti Zöld­ségtermesztése Kutató Intézet igazgatójával — aiki megyei küldöttként maga is részt vett a kongresszuson — erről a témáról beszélget­tünk. ÉRSEKCSANÁDON A KONGRESSZUS UTÁN Reális tervek, egészséges fejlődés Uj feladatok a kutatómunkában — A kongresszuson több vo­natkozásban szó esett a kutatás­ról. Németh Károly elvtárs, a Központi Bizottság titkára külön is kiemelte fontosságát — mond­ja dr. Balázs Sándor. A pártélet e fontos eseménye a mi feladatainkat is hosszú időre meghatározta. A kutatómunkát szervezettebbé kell tenni, éfe ránk is vonatkoznak a szakosítással kapcsolatos tennivalók, összehan- goltabbá kívánjuk tenni a kuta­tást. A csemegepaprika nemesí­tésén például több kutatócso­port dolgozik. Mivel nincs össze­hangolva a tevékenységük, ese­tenként saját elképzeléseik alap­ján végzik a munkát. Ha szerve­zettebbé tesszük a feladatok vég­rehajtását, akkor egy-egy cso­port lehetőségeinek megfelelően részletkérdésekkel foglalkozik, de azzal alaposan. így gyorsab­bá válik az előrehaladás. Példá­ul külön feladatként kaphatják a nemesítést, az agrotechnika tö­kéletesítését, a növényvédelem javítását, a gépesítés megoldá­sát. Mi például most hozzáfogunk a paradicsompaprika nemesíté­séhez, keressük azokat a fajtákat, amelyek hamarabb érnek, rpeift közismert, hogy a kora őszi fa­gyok kárt okoznak e fontos nö­vényben. Felvesszük a küzdelmet a paprika betegségei ellen is. A kutatócsoportot dr. Kiss Árpád, az intézet igazgatóhelyettese ve­zeti. A programban együttműkö­dünk a MEZÖTERMÉK Szövet­kezeti Vállalattal és a HUNGA ROFRUCT Külkereskedelmi Vál- Jattal, A kutatómunka szakosítása céljából egyéb szervezeti intézke­dések várhatók. Ezekről is szó esik beszélgetésünk sarán. — Több segítséget nyújtunk majd az iparszerű termelési rendszerek fejlesztéséhez. Közis­mert, hogy zöldségtermesztés­ben a korszerűsítés máig csak az elején tart. Segítünk az üzemek­nek az iparszerű termeléshez szükséges fajták nemesítésében, a technológiák kidolgozásában, a gépesítésben és így tovább. A tapasztalatok azt mutatják, hogy helyesebb hazai fajtákat alkal­mazni a termesztésben. Lega­lább kétszáz fajta paradicsom­mal kísérleteztünk és bebizonyo­sodott, hogy a hazaiak vizsgáz­tak legjobban a mi körülménye­ink között. Ez érthető is. Az amerikai paradicsomok közül csak egy-kettő vált be a zárt- rendszerű termesztésben. A nemesítésnek új útjait ke­resik manapság az egész vilá­gon a kutatók. A kalocsai inté­zetben is ezt teszik. — A tapasztalaitok azt bizo­nyítják, hogy sugár- és vegysze­res kezeléssel olyan egyedeket is hozhatunk létre, amelyek előnyös tulajdonságokkal rendelkeznek — hangoztatja az intézet igaz­gatója. — Igaz, hogy az ilyen kezelés számos degeneráLt egye- det is eredményez, de ha csak egy olyat találunk, amely jobb, mint az előző, akkor már megéri. Intézetünk foglalkozik vető­magtermesztéssel. A paradicsom és a fűszerpaprika szaporítóanya­gán kívül rátérünk a csemege- kukorica vetőmagjának előállí­tására is. Elképzeléseink szerint egyes külföldről, behozott fajták szaporító anyagát "is mi áflíta- nánk elő, ezzel is jelentős de­vizát takarítanánk meg az or­szágnak. A csemegekukorica egyébként — de csak a sárga fajták — jó ex;po$t|íkfeunJC' leg­nagyobb területen a\ fífisszúhegyi Állami Gazdaság foglalkozik ve­le, amely a termelést teljesen gépesítette. Mint érdekességet jegyzem meg, hogy nálunk inkább a fehér fajtákat kedvelik és ál­talában a kiskertekben termelik, nagyüzemben alig fordul elő. Két csemegekukorica ^fajtaje­löltünk is van. Nemesítése egyéb­ként kutatási programunkban szerepel. Foglalkozunk még az uborka, a gomba, a dinnye, és a tojásgyümölcs nemesítésével is. A szántóföldi növények közül pedig a triticáléval, a rozzsal és a somkóróval. Programunk bővítésén dolgo­zunk. Foglalkozunk azzal, hogy a hagymát is felvesszük a listá­ra. Közismerten sok gond van e fontos fűszernövény termeszté­sével. Az iparszerű termelési módszerek bevezetésére történ­tek már' kísérletek. v"iH|-Vnö^®beh azonban az eddígtörőtáíkózaSok nem jártak eredménnyel. Ebben szeretnénk segítséget nyújtani a mezőgazdasági üzemeknek. Az intézet erősíti nemzetközi kapcsolatait. A Német Demokra­tikus Köztársaság kutatóival az uborka, a jugoszláv nemesítők- kel a gomba, a hollandokkal és franciákkal a paradicsomter­mesztésben dolgoznak együtt. Ez az együttműködés is gyor­sítja az előrehaladást. K. S. ,Romén” nézőterén Nemrég egy kis tudósítás adta Jiíriil a Film, Színház, Muzsika című hetilapban, hogy a budapes­ti bemutató után külföldön első­ként Pozsonyban vitték színre Szakcsi Lakatos Béla és Csemer Géza Piros karaván című cigány­musicaljét. „A közönség a pre­mieren 25 perces vastapssal kö­szöntötte az előadás művészeit és a megjelent nézőket. A főpró­bán több ország zenés színházá­nak dramaturgját és rendezőjét láttuk, köztük a moszkvai cigány­színházét is, amely még ebben az évben szeretné bemutatni a Piros karavánt.” Egyedülálló a világon A „Romen” nevű moszkvai ci­gányszínház egyedülálló a vilá­gon. A szovjet fővárosba látogató turisták nagy része szeretné meg- nénzd valamelyik produkciójukat. •Jegyet viszont ugyanolyan nehéz szerezni, akár a Bolsoj-ba, vagy máshová. A cigányszínház nemes külde­tést teljesít. Megóvja és egyúttal átmenti annak a népcsoportnak a hagyományait, amely szétszó­ródva — Japánon kívül — min­denütt megtalálható a világon. A Szovjetunióban viszonylag keve­sen, 175 ezren élnek közülük. A szovjet állam megteremtette azt a színpadi fórumot, ahol estéről estére megelevenednek szenvedé­lyes történeteik, fölcsendülnek az érzelmektől fűtött szilaj, vidám és szomorú dalok, tűzbe hozzák a közönséget a lendületes táncok. Erről beszél az igazgatói szobá­ban Valentyin Dmitrijevics Tru- bin, a társulat vezetője: — Sok vendégünk érkezik min­den országból. Ugyanakkor válto­zatlanul élénk érdeklődéssel kísé­rik előadásainkat a moszkvaiak és a többi szovjet szocialista köz­társaság lakói. Színházunk immár több mint n,egyven éve, 1931 óta működik. Azóta újabb helyre köl­töztünk. Az eredeti épületünk né­zőterén ötszázan fértek el, ami kevésnek bizonyult. Itt. a Szov- jetszkaja nevű szálloda nagyter­me nyolcszáz nézőt fogad be. Előadásaink telt házzal mennek. A mostani helyünket is átmene­tinek tekintjük. Készül már a színház új épülete, 5 és fél mil­lió rubeles ráfordítással, ahol az eddigieknél jóval nagyobb: 1200 személyes nézőtér alakul ki. A főrendező, Szemen Arkagye• vies Barkan, az Orosz SZSZK ér­demes művésze kiegészítésül hoz­záteszi, hogy a színház sajátos céljait hetvenhat tagú társulat valósítja meg. Nem kevés gondot jelent viszont számukra a frissí­tés, hogy gondoskodjanak a szí­nészek utánpótlásáról, hiszen a cigányság létszáma viszonylag ki­csi ebben az országban. Tehetség­kutató körutakra indulnak, előké­szítő stúdió-foglalkozásokat szer­veznek. Őrzik a cigányság kultúráját — Megőrizzük későbbi korok­nak a cigányok kultúráját, ugyan­akkor másokkal is megismertet­jük az életüket — mondja. — El szeretnénk érni, hogy akik eddig inkább csak távolról és kívülről nézték őket, jobban megértsék a kuriózumként ható szokásokat. A moszkvai „Romen” társulata nagy elődök munkájára támasz­kodhat, sok művész példamutatá­sa erősíti vállalkozásukat. Gondol­junk csak Puskinnak a száműze­tésben írt elbeszélő költeményé­re, az orosz klasszikusok szimpá­tiájára. Az 1938-ban meghalt re­gényírót és elbeszélőt, Kuprint az A XI. pártkongresszus utáni kis epizód: amikor a párt legmaga­sabb fórumának egyhetes tanácskozásáról hazaérkeztek a Bács-Kis- Icun megyei küldöttek, Horváth István, a megyei pártbizottság első titkára eképp búcsúzott tőlük: „Elvtársak, felmértük az előző kong­resszus óta végzett munkánkat, eredményeinket, meghatároztuk kö­zös feladatainkat. Most a kongresszusi dokumentumok végrehajtá­sán van a sor. Ehhez jó egészséget, jó munkát kívánok önöknek, választóiknak, a megye minden dolgozójának." 9 A Kecskeméti Zöldség- termesztési Kutató Intézet kalocsai kutató- állomásán új fűszeipaprika- fajták előállításán fáradoznak. A megyei pártértekezlet és a pártkongresszus határozatainak végrehajtása mindenütt termé­szetesen a dokumentumok fel­dolgozásával, alapos megismeré­sével kezdődik. A munkahelyi kollektívák, szocialista brigádta­gok különböző előadások kereté­ben a párthatározatnak elsősor­ban ama részével ismerkednek \ meg. amely egész népgazdasá­gunkat érinti. A párt aktivistái, a pártszervezetek tagjai pedig ennél JV^zkAesebben is feldolgoz­zák a kongresszus anyagát. Ez a több hónapos munka Bács-Kiskun megye községeiben is megkezdődött. Mint azt Kür­tös Adám, az érsekcsanádi párt- szervezet titkára mondta, a köz­ségben dolgozó ötvenkét kommu­nista a televízió, rádió, s a la­pok részletes tájékoztatása útján figyelemmel kísérte a kongresz- szus eseményeit. Kádár János elvtárs beszámolója, s egy-egy jelentősebb hozzászólás után rendkívüli párttaggyűlésen be*- szélték meg az elhangzottakat. — Jelenleg a párt-alapszerve- zet héttagú vezetősége tanul­mányozza és feldolgozza a kong­resszus anyagát — magyarázta a párttitkár. — Ezzel majdnem párhuzamosan előadássorozato­kat indítunk a községben* A cé­lunk az, hogy a pártoktatásokon, a tanácstagi beszámolókon, a Ha­zafias Népfront helyi szervezete által rendezett előadásokon a kommunistákkal, a község min­den lakosával megismertessük és megértessük a fontos dokumen­tumot. A kongresszus határozatának A gazdasági építő munka fel­adatai című fejezete részletesen foglalkozik a népgazdaság terv­szerű fejlesztésének egyik alap­vető feltétélével, a beruházási tevékenység javításával. Figye­lembe véve a gyors műszaki ha­ladást, az erőforrásokat összpon­tosítani kell a népgazdaság szer­kezetét meghatározó átfogó prog­ramot, nagyobb beruházások meg­valósítására, és csökkenteni kell az eszközök szétaprózott felhasz­nálását. A célszerű beruházásra, s az ezt követő gyors termelékenység­növekedésre egy jó példa: ha az érsekcsanádi Búzakalász Ter­melőszövetkezet tojótelepe 1976- ra elkészül, illetve teljes kapaci­tással működik, a közös gazdság termelési értéke megkétszerező­dik. A termelékenységet a szarvasmarha-szakosítással — tej, hús — is fokozzák. Kürtös Ádám párttitkár el­mondta, hogy a községben a Ka­locsai Sütőipari Vállalattal közö­sen tésztaüzemet létesítenek. A község épületet és munkaerőt, a kalocsai vállalat gépeket ad a kooperációhoz. így a termelőszö­vetkezet két problémája is meg­oldódik. A törött, tehát szállí­tásra már nem alkalmas tojáso­kat helyben fel tudják használ­ni, s mintegy harminc községbeli asszonynak állandó jelleggel, té­len is munkát tudnak adni. A közös gazdaság 117 holdnyi gyü­mölcsösének jelentős része meggy. A helybeli felhasználást segítené elő az a törekvés, mely szerint ugyancsak a Kalocsai Sü­tőipari Vállalattal, illetve a Ma­gyar Édesiparral együttműködve konyakosmeggyet gyártanának Érsekcsanádon. — A IV. ötéves terv végére az érsekcsanádi utcák egyik olda­lán szilárd burkolatú járda lesz — jegyezte meg a párttitkár. — Már csak egy-két utcában van köves járda. Ezt a 2300 lélek­számú községben úgy értük el, hogy a pártszervezet kezdemé­nyezésére a lakosság portánként 600 forint értékű cementet ka­pott. A sódert minden család megvásárolta, s társadalmi mön­kában elkészítették a ház előtti járdát. A pártkongresszus szelleme ér­vényesül-abban a nagy jelentő­ségű akcióban, amelyet az érsek- csanádiak az iskolabővítés céljá­ból indítottak el. A község dol­gozói elhatározták, hogy éves ke­resetük egy százalékát felajánl­ják az általános iskolák bővíté­sére. Tervük szerint a következő ötéves tervben négy új tantermet és egy tornaszobát kapnak az ér­sekcsanádi diákok. Távlati el­képzelésükben szerepel, hogy a termelőszövetkezet által létesí­tett Sárköz étterem íölé emele­tet építenek, amely kulturális célokat szolgál majd. A régi. a községbeliek igényét nem kielé­gítő művelődési házat kis átala­kítással oktatási célokra lehetne felhasználni. Tervekkel, reális elképzelések­kel, az anyagi jólét és a gazda­sági hatékonyság növelése érde­kében, a helyi kommunisták irá­nyításával indulnak el az ér- sekcsanádiak is azon az úton, amelyet pártunk Nf. kongresz- szusa az egész ország számára megjelölt. Tárnái László A szibériai kőolaj második „szintje” ;A szakend?erek megkülönböz­tetett érdeklődéssel vizsgálják a nyugat-szibériai nyizsnye-taba- gani lelőhelyen feltört új nyers­olaj forrást. Ebben a körzetben ed­dig mintegy 2500 méteres mély­ségből nyerték a kőolajat. (Eddig több. mint negyven ilyen lelő­helyet tártak fel.) Most pedig 3000 méter mélységből tör elő a kőolaj. Az új kőolajforrás alátámasztja a geológusok feltevését, hogy Szi­bériában két rétegben található a kőolaj. (BUDAPRESS—APN) Honnan vegyünk új munkást? a terv foglalkoztatta, hogy a vi­lág minden részéről összegyűjti a cigányisag folklórját. Vagy em­lékezzünk Lorca és' Apollinaire verseire. Telt széksorok előtt Az előadás kezdetére figyelmez­tetve megszólal az első gongütés. A ruhatár előtt elhaladva, a tá­gas előcsarnokban mintha a tár­sulat egyik művésznőjének hang­ját hallanám. Itt bontakoztatta ki képességeit Marika Bálán is, aki­nek moldáviai cigányszámokat tartalmazó lemeze nagy siker a Szovjetunióban. Dalokat, balladá­kat, románcokat szólaltat meg. S az ember szeme előtt akaratlanul is felvillannak különböző, tár­gyukat a cigányság életéből me­rítő festmények, August Von Pet- tenkofen például a kétkerekű, ponyvás taligával vándorló csa­ládot örökítette meg. Hasonló té­mát dolgozott fel a magyar Mé­szöly Géza is a múlt század het­venes éveiben. Barabás Miklós „A menyasszony érkezése” című képén ugyancsak feltűnnek a lagzihoz zenét szolgáltató muzsi- gus cigányok. Markó Ferenc a sivár putrit emelte ki a jellegzetes múlt századi környe­zetből, Böhm Pál pedig egy pusz­tai megbeszélésen ábrázolta őket. ÁÍa este ismét megtelnek a széksorok a „Romen” nézőterén. Szétgördül a függöny, s az A. Kalinyin elbeszélése alapján ké­szült, a „A cigány” című szín­mű újságíró narrátora belefog egy kissé romantikus ízű törté­netbe. Megvilágosodik a háttér, a sziklás tájon kis kunyhó áll, színes ruhadarbok száradnak, a távolból dal csendül. Megkezdő­dött az előadás. Halász Ferenc (Folytatjuk) 9 Ami alig egy évtizede még csak előrejelzés volt — sokak szá­mára csupán komolytalan jóslat .—, .az ma a gazdasági élet súlyosabb gondját nihcäJ skábáti munkaerő. Megszűnt, elfogyott, mert úgy kezeltük, mintha ki­meríthetetlen volna. A pillanat­nyi és a várható munkaerőhelyzet például szinte soha nem szere­pelt a gazdaságfejlesztési dönté­sek megvalósítását alapvetően be­folyásoló tényezők között. Ügy tűnik, hogy a -12 milliárd forint befektetésével korszerűvé rekonstruált textilipar munkaerő­gondjait nemcsak a gyermekgon­dozási segélyt igénybe vevő mun­kásnők távolléte okozza. Valóban nem volt, vagy nincs mód pél­dául arra. hogy két ilyen nagy jelentőségű programot — a jó­részt nőket foglalkoztató textil­ipar fejlesztését és a népesedés- politikai intézkedéseket — köl­csönhatásaiban is vizsgáljanak? Még akkor sem. ha a két program alapgondolata közel azonos idő­ben — a hatvanas -évek végé felé született? El kell fogadni a munkaérő­gazdálkodással és a munkaerő­tervezéssel foglalkozó szakembe­rek véleményét: gyakorlatilag semmit sem — vagy csak na­gyon keveset — tehettek annak érdekében, hogy a rohamosan csökkenő munkaerőtartalék fel­frissüljön. A népesség száma annyi, ameny- nyi. A nyugdíjasok foglalkoztatá­sára minden elképzelhető intézke­dést megtettek, ám a szövőgépek vagy más nagy termelékenységű gépek mellé nem lehet nyugdíja­sokat állítani. 9 Bármelyik oldalról is köze­lítjük a kérdést, be kell látni, hogy miközben minden lehetőt elkövettünk a munkaerőforrások bővítéséért, úgyszólván semmi sem történt a munkaerő ésszerű foglalkoztatása érdekében. Leszá­mítva a nagy és elvi jelentőségű felismeréseket. Mert felismertük Déldául.-hogy az embereket lehetőleg a gazda­ságosság kritériumainak megfele­lő termelőhelyeken szabad foglal­koztatni. Felismertük. továbbá, hogy a vállalati és általában a népgazdasági fejlesztésekkel kap­csolatos döntéseket nem szabad függetleníteni a mindenkori és a várható munkaerőhelyzettől. De mégis számolatlanul gyarapítjuk a munkahelyeket, nagy elszánt­sággal fogunk hozzá a legmun- kaerőigényesebb iparágak fejlesz­téséhez és közben azon töpren­günk. hogyan lehetne legalább napi néhány órára munkába állí­tani a kismamákat és egyáltalán érdemes dolog-e a 3 évig tartó gyermekgondozási szabadság? Annyi szó esett korábban a munkaerő-prognózisokról, hogy már csak ezért is — meg esetleg emlékéztetöként — érdemes fel­idézni a legfrissebb számítások y eredményeit. Ezek szerint a kö­vetkező 15 évben az aktív kere­sők száma minden eddiginél mér­sékeltebb ütemben növekszik. A munkába állítás lehetőségeinek vizsgálatából kiderül, hogy 1976 és 1990 között összesen 130—140 ezer fiatallal számolhatunk, akik jó esetben éppen csak pótolhat­ják a nyugdíjazás és á halálozás miatti létszámcsökkenést. Marad­nának még — a szabad munka­erőként számon tartott — nők, de a népesedéspolitikai intézkedések hatásait is mérlegelve, nyilván­való. hogy a nők 1973. évi körül­belül 65 százalékos foglalkoztatá­si aránya számottevően nem emelhető. 9 Ha a teljes foglalkoztatott­ság egyben hatékony foglalkoz­tatottságot is jelentene, akkor azt kellene mondanunk, hogy az egyetlen számításba jöhető mun­kaerőtartalék a nyugdíjasok, il­letve a nyugdíjkorhatárt elérők körében kereshető. A hatékony foglalkoztatástól azonban még messze vagyunk. Erre utal a XI. kongresszus határozata is, ami­kor kimondja: ..Javítani kell a munkaerőgazdálkodást, követke­zetesen erősíteni a munkafegyel­met. Gyorsabb haladást kell el­érni az üzem- és munkaszerve­zésben ...” Ez az egyetlen — de nem kis — lehetőség, hogy a következő tervidőszak gazdaságai feladatait teljesíthessük. Részben a gépesí­téssel. a jobb munkaszervezéssel, a szakképzéssel és a továbbkép­zéssel, részben pedig a belső lét­számtartalékok igénybevételével kell növelni a munka termelé­kenységét és csökkenteni a vál­lalatok túlzott munkaerőigényeit. 9 A termelékenység kapcsán egy megjegyzés még idekíván­kozik; azt eddig is tudtuk, hogy a termelékenység növekedését a vállalatokon belül kell biztosíta­ni. De ideje észrevenni, hogy pusztán ettől az óhajtól a terme­lékenység nem javul. A vállala­tok vezetőinek egyrészt konkrét ismereteket, információkat kelle­ne adni a termelékenység gyor­sabb ütemű növelésének lehető­ségeiről, másrészt még konkré­tabb segítséget. Az ilyen lehető­ségek feltárása nem csupán el­méleti • probléma. A termelékeny­ség színvonala és növekedési üte­me sohasem egyetlen tényezőtől függ, s nálunk még hiányzik az olyan intézményrendszer, amely képes a feladat sok-sok összete­vőjével (közgazdasági, műszaki, szakképzési, bérezési, munkalé­lektani és szociológiai problémái­val) gyakorlatiasan foglalkozni. V. Cs. I Üzenet Moszkvából

Next

/
Thumbnails
Contents