Petőfi Népe, 1975. március (30. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-02 / 52. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÄCS-KISRUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXX. évf. 52. szám Ára: 90 fillér 1975. március 2. vasárnap Megkezdődött a budapesti pártértekezlet Szombaton a Csepeli Sportcsarnokban mintegy 600 küldött részvételével meg­kezdődött a budapesti párt­értekezlet. A tanácskozás Somogyi Sándornak, a buda­pesti pártbizottság titkárá­nak elnökletével kezdte meg munkáját Az elnökségben helyet foglalt Kádár* János, az MSZMP Központi Bi­zottságának első titkára és Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára. Katona Imre. az MSZMP KB tagja, a budapesti pártbizottság első titkára fűzött szóbeli kiegé­szítést a pártbizottság írásos elő­terjesztéséhez. A többi között megállapította: a főváros társa­dalmi, politikai, gazdasági és kul­turális élete az elmúlt évek so­rán a X. kongresszuson megha­tározott irányban fejlődött. Szi­lárdult a szocialista demokrácia, növekedett a köziigyek iránti ér­deklődés, erősödött a főváros tár­sadalmának szocialista jellege. Hangsúlyozta azt is. hogy a jö­vőben még színvonalasabb mun­kával kell törekedni a párt ve­zető szerepének következetes ér­vényesítésére. a munkásosztály társadalmi, politikai vezető sze­repe, a munkáshatalom erősíté­sére. A X. kongresszus óta el­telt időszak fontos politikai ta­pasztalata: a budapesti kommu­nisták helyeslik, támogatják a párt politikáját, egyértelműen annak folytatását kívánják, s megvalósításáért készek legjobb tudásuk szerint dolgozni. A pár- tonkívüliek nagy többsége is az eddigi politika következetes foly­tatását igényli. Beszédének befejezéseként Ka­tona Imre a következőket mon­dotta : — A budapesti pártbizottság, a kerületi pártbizottságok és a pártszervezetek a beszámolási időszakban is nagy önállósággal dolgoztak a párt politikájának megvalósításáért. Munkánkban mindvégig éreztük pártunk Köz­ponti Bizottságának és szervei­nek irányító, ellenőrző és segítő támogatását. A Központi Bizott­ság, mint eddig, ezután is szá­míthat a budapesti kommunisták­ra, arra. hogy erőnket nem kí­mélve dolgozunk majd a XI. kongresszus határozatainak vég­rehajtásáért. becsülettel szolgál­va a főváros és az ország fejlő­dését. A pártértekezlet ezután meg­kezdte a budapesti pártbizottság írásos jelentésének és szóbeli ki­egészítésének vitáját. Iskolai MSZBT-tagcsoportok táj értekezlete Kecskeméten Hazánkban a Magyar—Szovjet Baráti Társaság csaknem ezer tag­csoportja működik, ennyi helyen munkálkodnak szervezett kere­tek között a két nép barátságá­nak, egymás minél tökéletesebb megismerésének érdekében. A különböző oktatási intézmények­ben is megalakultak az elmúlt esztendőkben a tagcsoportok. Kecskeméten a 607. számú Ipari Szakmunkásképző Intézetben mutatnak példát arra, hogyan lehet és kell ezt a társadalmilag fontos politikai munkát tartósan és következetesen folytatni. Az itteni kimagasló eredmények alapján döntött úgy az MSZBT országos elnöksége, hogy ebben az intézményben rendezi meg “három megye alsó- és középfokú oktatási intézményeiben műkö­dő tagcsoportok tájértekezletét. A Csongrád, Szolnok és Bács- Kiskun megyéből tegnap reggel Kecskemétre érkező vendégeket a 607. számú Ipari Szakmunkás- képző Intézet igazgatója, Wei­ther Vilmos üdvözölte. Ezt kö­vetően Katanics Sándor, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának titkára tartott be­vezető előadást. Hangsúlyozta, hogy valamennyi MSZBT-tag- csoportnak azonos a feladata: a Szovjetunió eredményeinek, a szovjet emberek munkájának megismertetése, a két nép kö­zötti barátság elmélyítése, a ha­zafias, internacionalista nevelés. Kiemelte az előadó: a tagcsopor­tok irányítói és aktivistái sokat tehetnek annak érdekében, hogy ifjúságunk helyesen értelmezze a történelmi eseményeket, s ezekben minél jobban felismer­je a Szovjetunió szerepét. El­mondta, hogy nem véletlenül esett a 607. számú intézetre a választás, amikor kijelölték a mostani értekezlet színhelyét. Ebben az iskolában .ugyanis pél­damutató az MSZBT-tagcsoport tevékenysége. Katanics Sándor beszéde után hárman tartottak kiegészítő elő­adást: ezekben beszámoltak egy- egy intézmény tagcsoportjának a munkájáról, eredményeiről és törekvéseiről. Leviczky József, a 607. számú Szakmunkásképző In­tézet tagcsoportjának ügyvezető elnöke szerint a barátsági, mun­ka egyre inkább az oktató-neve­lő munka szerves részévé válik, s az egyes tantárgyak tanításá­ban is szerepet játszik. Papp Imréné, az egyik szolnoki álta­lános iskola tagcsoportjának ügyvezető elnöke a szovjet ifjú­sági szervezetekkel történő együttműködés lehetőségeit és formáit ismertette. Nádas László, a szegedi Tömörkény Gimnázi­um párttitkára a kulturális ren­dezvények szerepét emelte ki a barátság elmélyítésében. A későbbiek során a jelenle­vők érdekes hozzászólásokkal gazdagították az értekezletet. Brenner Péter, a Magyar— Szovjet Baráti Társaság osztály- vezetője összefoglaló zárszavá­ban elmondta, hogy sok szem­pontból hasznos a mostani táj- értekezlet, mely a hasonlóak kö­zött harmadik az országban. Ki­jelentette, hogy a sikereken fel­buzdulva tovább folytatják; a tapasztalatátadásnak, a jó mód­szerek elterjesztésének ezt a be­vált módját. A tájértekezleten jelent volt a megyei tanács műyélődésügyi osztályának képviseletében Tö­vis Ferenc osztályvezető-helyet­tes. Eljöttek a találkozóra a há­rom megye pártbizottságainak a barátsági munkával foglalkozó munkatársai is. V. M. • Az asztalos- ipari szövetkezetben egyre nagyobb gondot fordítanak a nehéz fizikai munka meg­könnyítésére. Korszerű emelővillás targoncák és autódaru segíti az anyag rakodását. dolgozók bérszintje megközelítet­te a 30 ezer forintot. 1974-ben a gazdaságtalan cik­kek gyártásának megszüntetésé­vel megváltozott a szövetkezet termékösszetétele. Előtérbe került a kolóniái bútorok gyártása, ami az össztermelés 42 százalékát tet­te ki. A laboratóriumi berende­zések részaránya 39. a kárpitozott bútoroké pedig 15 százalék volt. A megszüntetésre váró gondok számbavételekor Rigó Endre rá­mutatott, hogy a termelés üteme nem megfelelő, a negyedévi ter­mékmennyiség 80 százaléka általá­ban csak az utolsó hónapra ké­szül el. Ilv módon a kiszállítás sem folyamatos, ezért olykor pénzügyi nehézségek adódnak. A kedvezőtlen ütemű árukibocsátás a pénzeszközök forgási sebessé­gének lassulását idézte elő ta­valy. 1975-ben az említett hibák kiküszöbölésén kívül javítani kell a készletgazdálkodáson is. A ter­melés hatékonyságát az elavult gépek lecserélésével, a felület­kezelés korszerűsítésével szintén fokozni kívánják. A Kecskeméti Asztalosipari Szövetkezet — annak ellenére, hogy termelési mechanizmusában van mit javítani — tavaly közel 5 millió forint nyereségre tett szert. A tagságnak mintegy 410 ezer forint részesedést osztot­tak ki A Kecskeméti Fémipari Szö­vetkezetben ugyancsak március 1-én tartották a mérlegzáró köz­gyűlést. A legfontosabb adatokat tartalmazó beszámolót már egy héttel előtte a dolgozók rendel­kezésére bocsátották, s a közgyű- (Folytatás a 2. oldalon.) Tegnap tartotta mérlegzáró közgyűlését a 164 dolgozót fog­lalkoztató Kecskeméti Asztalos- ipari Szövetkezet. A múlt évi gazdasági eredményeket és a ter­melés hatékonyságának növelésé­re tervbe vett intézkedéseket Ri­gó Endre elnök ismertette beszá­molójában. A szövetkezet tavalv megköze­lítőleg 24 millió forintos terme­lési értéket ért el. ami 7,4 szá­zalékkal több az 1973. évinél. A növekedésben szerepet játszott a létszám gyarapodása is. Az egv dolgozóra jutó termelési érték 145 ezer forint volt. 5.4 százalék­kal magasabb az előző évinél. A-# Réti Ferenc koloniálbútor , esztergált alkatrészét méri. Tavasz a szántóföldön és a kertekben Március ele­iének hűvös, verőfényes napjai szorgos munkában ta­lálják megye szerte a mező- gazdaság dol­gozóit. Ősszel a Bácskában és a Duna mentén a sár és víz miatt képtele­nek voltak el­végezni a szán­tást. talajerő- pótlást. A tá­lai szerkezetét is tönkre tette volna akkor a munka. A tél végi és kora tavaszi napok, amikor csak néhány órára enged ki a föld fagya, viszont alkal­masak a szán­tásra. Élnek is ezzel- a lehető­séggel a szövetkezetek. Fülöp- szálláson szőlőtelepítésre készül­nek. A talaj forgatást és talajerő­pótlást már elvégezték Telek­pusztán, a telepítésre kijelölt te­rületen. Amint melegebbre for­dul az idő. a kertészeti ágazat kétszáz dolgozója, elülteti a gyö­keres vesszőket. Fülöpszálláson egyesült két termelőszövetkezet. A megna­gyobbodott Vörös Csillag Tsz 280 hektárról 400 hektárra egészíti ki nagyüzemi ültetvényeit. Termését a Közép-magvarországi Pincegaz­dasággal kötött hosszúlejáratú szerződés alapján a vállalatnak adia át. Ugyanebben a gazdaságban a helyi adottságok jó kihasználásá­ra, a gabonatermesztés kiegészítő beruházására áldoznak sokat. Hat és fél millió forintért bábolnai rendszerű terményfogadó, szárító és tároló üzem épül. amelyben 400 vagon gabonát lehet elhe­lyezni. Az építés 1974-ben kez­dődött, az új termést már abban szeretnék elhelyezni a Vörös Csil­lag Tsz gazdái. Bács-Kiskun megyében másutt is telepítenek. A keceli egyesült szakszövetkezet, a Szőlőfürt gaz­dái, tavasszal 11 hektárt, még eb­ben az évben összesen 55 hektárt ültetnek be szőlővesszővel. Balo- taszálláson az Aranyhomok Szőlő- termesztő és Értékesítő Közös Vállalkozás dolgozói a szőlőültet­vény támberendezésének építésé­re készülnek. 1975-ben 60 hektá­ron végzik el ezt a munkát, 175 hektáron pedig a talaj tápanyag­feltöltésével serkentik bő termés­re a szőlőt. A kecskeméti Ma­gyar—Szovjet Barátság Tsz a ko­rábbi telepítésű szőlő korszerűsí­tésére fordít nagyobb összeget és folytatja a csonthéjas gyümölcs­fajok telepítését. 35 hektár kaj­szit és 20 hektár cseresznyét ültet a közeljövőben. A császártöltési Kossuth Tsz kiscsalai üzemegységében a pap­rikapalánták nevelése foglalkoz­tatja ezekben a hetekben a ker­tészet dolgozóit. Császártöltésen hagyománya van a dohányter­mesztésnek. A szövetkezet évek óta szerződéses kapcsolatban van a Duna—Tisza közi Dohányfer­mentáló Vállalat beváltó üzemé­vel. A kertészek ezért a 30 hek­tár zöldségtermő területen kívül a dohánvtermő területre is nevel­nek palántákat K. A. Metszik a szőlőt a Szikrai Állami Gazdaságban. • Megkezdték a szőlőnyitást a nemesnádudvari Kossuth Tsz 175 hektáros sorművelésű ültetvényében. Tramini szőlőfajtát ültetnek erre a helyre a keceli Szőlőfürt Szak- szövetkezetben. • Paprika- és dohánypalántát nevelnek a fóliaágyakban a császár­töltési asszonyok. • Katona Imre, a budapesti pártbizottság első titkára beszédét mondja. (Telefoto — MTI—KS.) Eredményes évet zártak

Next

/
Thumbnails
Contents