Petőfi Népe, 1975. március (30. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-11 / 59. szám
1975. március 11. • PETŐFI NÉPE • 3 BESZÉLGETÉS EGY KONGRESSZUSI KÜLDÖTTEL Mindenki - mindenkiért — Ezerki lencszáznegyvenhat óta dolgozom a konzervgyárban ... Lopva pillantok a csoportvezetőre, Ijori Gyulánéra. Ilyen asz- szonyokról szokták írni, hogy piros-barna menyecske, meg tűzről pattant fehérnép. Patyolatfehér itt a munkaszerelése mindenkinek. Jövőre lesz tehát harminc éve. Nőnap táján ennek kimondása nélkül illenék bókolni. Segítségemre jön a családi konyhára emlékeztető illat. Ilyen édes meg nehéz a levegő odahaza befőzéskor. De befőzés márciusban? Hol van már a cseresznye, szilva, körte, alma, őszibarack szezonja! Hja kérem, ez a modern élelmiszeripar. Lehet tél vagy nyár — akkor csinálnak befőttet, amikor akarnak. — Itt örök gyümölcsérés van. Azért nem látszanak meg az •évek ... Huszonkilenc esztendő múltán is takarosak, fiatalosak. — Egy riapon léptünk be a nővéremmel, a másik nővérem tizennyolc éve követett minket. Ez az egyetleíx bejegyzett hely a munkakönyvünkben. — Szakmaszeretet? — Kislány koromban az volt az álmom, hogy fodrász leszek. De sokan voltunk. Háború, négy gyerek ... Minden kis pénz kellett. Aztán, nagylány korában pláne szereti az ember, ha keres. Eszembe se jutott, hogy itthagyjam a gyárat... Ez a mi világunk ... , Odamosolyog a két gyümölcsvonalon serénykedő szaktársnőkre. Azok vissza. Persze, csak a szemük sarkából figyelhetnek. A kéz nem állhat meg negyed percre sem. A szalagon finoman rezegve, telt hangú, halk koccanásokkal menetelnek végeérhetetlen sorban a testes meg karcsú be- főttesüvegek. Ha valaki kihagyná a maga beidegzett mozdulatát, társánál okozna zavart. Ebben egyrészt a monotonság fárasztó, másrészt a begyakorlottság biztonságot ad. Szólni is lehet egymáshoz. Meg oda-odalesni a masinákkal íelszerszámozoti, fotóriporterre. Vajon melyik csoportot veszi célba? □ □ □ : ■í Ebben a csarnokban — a két gyümölcsvonalon — hatvanöt nő szorgoskodik. Fele-fele arányban tartoznak egy-egy csoportvezetőhöz. Bori Gyuláné körbemutat. — Egy műszak alatt negyvenhat-negyvennyolcezer kész belőtt jön ki a kezük alól. Száz-százhúsz százalékos teljesítmény. Sűrű párafelhők kelnek a létöltők felől. Legdúsabb az őszibarack aromája. Annyira ínycsiklandozó, hogy legalább egy disznótoros menüt kell hozzáképzelni. Automata ... Ott „evakuál és zár a gép”,.. Üvegmosó ... Mérleg... Fedő, rá a zárókarika ... — A pakolás még kézzel történik — int a szalag elejére. Persze. vegyesbefőtt-gyártás folyik. Az automata csak nem olyan okos, hogy szortírozná, ennyi alma, ennyi cseresznye. — Férfiak szolgálják ki a gépsort. Nemrég még az asszonyok emeltek, rakosgattak, ürítettek ládákat. Kiküszöbölték a nehéz fizikai munkát. Üzemileg saját maguk változtattak a gépeken. Folyamatos az anyagellátás. Adják a termelők. Sokat, segítettek a gazdaságokat zöldség-, s gyümölcstermesztésre ösztönző párthatározatok. — Pártfeladat volt az üzem- és munkaszervezés megjavítása. Beszámoltattak, rendszeresen számon'kérték a tagságtól, mit tett. Így érte el a termelékenység színvonala már 1973-ban, s haladta meg 1974-ben az 1975-re előirányzott mértéket. □ □ □ — Mit tettek még a nők érdekében? — Volt idő, amikor még nem érvényesült nálunk az egyenlő munkáért egyenlő bért elve... Kivívtuk. 1971-hez képest 45 százalékkal növekedett a munkások átlagbére, de a nyereségrészesedéssel számítva kiteszi az 50 százalékot. Nem volt esztendő, hogy ne bővítették volna a munkásjóléti intézményeket. Százezreket fordítottak az üzemorvosi’ rendelő 'bővítésére. Hetenként van nőgyógyászati szakrendelés a II-es telepen is. De kevés az orvos. A korábbi kettő helyett most csak egy fogorvos van, akit 2 műszakja mellett iskolafogászatra is berendelnek. A rendelőintézetben — a szemészeten is sort kell állni... — Sokfelé pazarlódik az. asz- szonyok munkán kívüli ideje. Nyári csúcsok idején, nem egyszer tizenkét órázunk. Nincs szabad szombat, s vasárnap is dolgozni kell. Jön a töméntelen áru, nem Várhat a feldolgozás... S milyen jó volna olyankor, ha a városban fejlett szolgáltatás köny- nyítene rajtunk. De a szalonmosoda is rég kinőtte a helyét. Űj kellene, még ha ezt bővítik is ... — Elintéztük itt gyáron belül, hogy az egyedülálló, két-három gyerekes anyák úgy vehessenek mosógépet, porszívót, hogy az első részletet a vállalat fizesse be helyettük. Felkerestük a három gyerekes asszonyokat, kj akar egy műszakban dolgozni, vagy kinek jobb, ha váltóműszakos marad. Megkeressük a gyermek- gondozáson levő kismamákat. Hogy élnek, mint vannak, várjuk őket vissza. Már csak a bölcsődei hely miatt is tájékozódunk... Sorolja, sorolja a kismamaV találkozót, a férfiak „mozgósítását” nőnapi köszöntésükre. — No, nem én tettem mindezt. A nőbizottság indítványozta. Két percen belül csak kiderül, hogy Bori Gyuláné kardoskodása már azért sem hiányozhatott e tettek mögül, mert hiszen az itteni 4-es pártalapszervezet nőfelelőse. Újraválasztva is. S ha már a párttisztségeknél tartunk: most választották a városi pártbizottság és végrehajtó bizottság tagjává. Ott volt a megyei pártértekezleten, és küldöttnek választották őt a XI. kongresszusra is. De mennyi minden van még az elvtársnő émberi „sarzsiján”. Közéleti munkásságának skálájából érzékeltettünk már „valamit”. De volt műhelytitkár, munkavédelmis — „Ezt most is csinálom”. Tizenötödik alkalommal viseli a szocialistabrigád-tag rangot, Négyszeres kiváló dolgozó, s az élelmiszeripar kiváló dolgozója. .Amellett mindig tanult. Most első éves esti iskolán. D □ □ — Hogy fogadta, mikor kongresszusi küldöttnek választották? Most is kipirul, arcához kap. — Szinte' megdermedtem az örömtől... Aztán csak a gratulációkat fogadtam — Kőrös elvtársét, az igazgatómét, Hantos Jánosét, az itten; pártbizottság titkáráét, a telepvezetőét, s a szaktársnőkét... — Csak megmondom őszintén, még most nem szeretnék felszólalni. Ügy érzem, torkomon akadna a szó... — Majd töprengve elmosolyodik. — Bár... tudom, hogy ilyen fórumokon nekünk, fizikai munkásoknak van mondanivalónk. Élettapasztalatunk. Ahogy a kétkezi munka mellől látjuk a világot. Ahógy kis család; fészküket is építették 1963—65-ben. — Mi magunk, a fiunkkal... De — hogy is mondjam — három brigádtag is ugyanakkor épített az utcában. Szóval — összedolgoztunk. Mindenki — mindenkiért. . • - - Mint itt a gyümölcsvonalon. Tóth István (Tóth Sándor felvétele) /Szenthelyi Miklós hegedűművész Kecskeméten Szombaton este Kecskeméten, a művészklub vendégeként a fiatal magyar előadóművész-nemzedék egyik kiváló egyénisége. Szenthelyi Miklós lépett fel, aki Kovács Dénes vezetésével végezte a Zeneművészeti Főiskola hegedű tanszakát. Jelenleg volt mestere mellett asszisztensként dolgozik. Mint szólistát évek óta a legjobbak között tartja számon a szakma és a zenei közvélemény. Kecskeméten és a megyében is többször szerepelt már, legutóbb egy évvel ezelőtt a „hírős városban” adott hangversenyt Brahms szonátáiból. Neve ismertté vált külföldön is: az elmúlt évben többek között hosszabb turnén vett részt a Magyar Állami Hangversenyzenekarral a távol-keleti országokban, A találkozó első részében nagy sikerrel játszotta Bach, Mozart, Paganini és Ravel műveit. Zongorista partnere a nővére, Szenthelyi Judit volt. Kiemelkedő élményt jelentett Mozart ritkán hallható B-dúr hegedűversenyének igen muzikális, stílushű előadása, valamint Ravel Tzigane című fantáziájának virtuóz, színes tolmácsolása. Ezt követőén kérdésekre válaszolva Szenthelyi Miklós a tanulmányairól, eddigi pályafutásáról, valamint az előadóművészettel kapcsolatos felfogásáról és a zenepedagógia időszerű kérdéseiről beszélt fiatalos közvetlenséggel. K. T. • szavalnak, műsort adnak. Az iskola tanárai pedig segítik üzemünkben a felnőttoktatást. Jelenleg huszonnégyen tanulnak, s fejezik be általános iskolai tanulmányaikat O. L. Társadalmi munkások a hunyadivárosi iskolában Délutánra általában elcsendesedik Kecskeméten a hunyadivárosi iskola, de mostanában két óra tájban ismét benépesül. Nem' a diákok jönnek vissza; felnőttek, fiatalok, idősebbek, férfiak* nők szorgoskodnak a tantermekben és a folyosókon. — Segítünk az iskolának — mondja Laczi Mihály parkettagyári csoportvezető a serényke- dők irányítója. — Mozaikpar- ketta-gyártó üzemünk szocialista brigádjai szerződést kötöttek az iskolával és most ennek a kölcsönös megállapodásnak a teljesítésén dolgozunk. Az. iskola megvásárolta a faburkoló léceket amit mi társadalmi munká- bari leszabtunk, elkészítettünk és most a brigádok munkaidő utáfi be is burkolják vele a falakat. Elhatároztuk, hogy a párt- kongresszus megkezdésének napjára — március 17-re — teljesítjük szerződésben vállalt felajánlásunkat. Nem kis munka ez, hiszen 1200 négyzetméternyi falfelületről van szó. A részlegben dolgozó hat brigád negyven tagja személyenként nyoc órai munkát vállalt. Bízunk abban, # hogy be tudjuk tartani a határidőket és a munka minőségére is ügyelünk. A szocialista szerződésnek egyébként kölcsönösen hasznát látjuk. A hunyadivárosi diákok eljönnek az ünnepségeinkre, • Szerényen dolgoznak a parkettagy áriak a hunyadtvárosi iskolában. Rácz Istvánná, Fehér László, Szommer Lászlóné és Balajti Józsefné az egyik tanterem' falainak burkolását végzi. (Pásztor Zoltán felvétele.) iiiiillc* Sorozatok Taps a „főpróbán” A vasárnapi pihenőnapra csoportosítja a televízió a sorozatoknak az egyharmadát. Ráérnek az emberek — vélik — és így egy folytatás se marad ki a témák iránt érdekiődőknéL Tetszetős gondolatnak, jó ötletnek látszik ez a megoldás, míg a gyakorlat nem ugrasztja ki gyengéit. Az azonos elvek szerint építkező műsor idővel unalmassá, megszokottá válik. Még a jóból is megárt a sok! A folytatásos művek csak növelik az egyhangúság érzését. A Michelangelo élete az efféle életrajzokhoz hasonlóan a beavatottság illúzióját adja a. nézőknek. A kor megértéséhez, a művész akotásainak értékeléséhez szükséges ismereteket kissé romantikusra színezett jelenetekbe szőve tolmácsolják. A film, bár olykor kissé felszínesen, érzékelteti a városállamok mindennapi életét, a Michelangelo számára adott alkotási körülményeket. A Delta most is érdekes, hasznos volt, de ideje lenne új ruhába öltöztetni ezt az összeállítást. A látás hatalma című sorozatról a tévé nagy vállalkozó- * A III. területi döntőn kitűnően szerepelt a kalocsai Ju- rinovics Miklós irodalmi színpad. A Kiskőrösi Periszkóp után most ők bizonyították, hogy a néphadseregben milyen színvonalas, következetes e kulturális képzés. Módot kapnak a sorkatonák tehetségük kibontakoztatására. A 15—20 tagú együttest képviselő fiatalok pontosan elemezték és hatásosan tolmácsolták a választott költeményeket. Érződött, hogy rendszeresen Veszprémben vasárnap felavatták az ország 9. házgyárát, amely 418 millió foridtba került és teljes kapacitásával majd évente 2500 lakáshoz elegendő elemet ad az építőiparnak. Ezt a szintet a terv szerint 1977-re kell elérni, de a Veszprémi Állami Építőipari Vállalat arra törekszik, hogy a határidőt egy évvel előbbre hozza. Újdonság a veszprémi házgyárnál, hogy elemei méreteiben eltérnek az országosan gyártott szabványoktól. Az eddigi 3,6 méter helyett Veszprémben 4,8 méteres fesztávolságú elemek készülnek. A veszprémi elemek alkalmat kínálnak a tervezőknek variációs lehetőségekre is. Mindez lehesáról még írunk. Tegnapelőtt ötletesen, szemléletesen magyarázták, mutatták be, hogy a tér a síkon miként kelthet térhatást. Biztató, hogy a képi kifejezésnek és a valóságnak meglehetősen bonyolult viszonyát sikerült ilyen meggyőző egyszerűséggel felvázolniok. A Nők a holnapok felé, a Hazánk, Magyarország sorozat eddigi dokumentumfilmjeihez hasonlóan jól válogatott,, lazán összefűzött felvételekből kialakított összképpel, az érzelmekre is hatva ábrázolta az asszonyok kettős teherviselését. Tisztelettel adózott a gyárakban, hivatalokban, kutatóintézetekben, az élet legkülönbözőbb területein munkálkodó és az anyaság csodálatos tisztét vállaló asszonyoknak. A Kezed melegével című szovjet film mintha erre a műsorra rímelne. Más környezetben dolgozott családjáért, övéiért a grúz Szidónia, sokszor emberfeletti erővel viaskodva a történelmi próbatételekkel. A magyar és grúz alkotásból egyaránt kiviláglott, hogy a nők sorsa elválaszthatatlan a társadalom állapotától. szerepeltek eddig is. A Jurino- vics Miklós irodalmi színpad szívesen látott vendég a Duna menti város ifjúsági klubjaiban, üzemeiben. Most egy felszabadulási összeállítással látogatnak a kalocsai iskolákba, a környező falvak gazdaságaiba. 208 ponttal megérdemelten jutottak a József Attila-sza- valóversenyben az irodalmi színpadok közül az első helyre. Bízunk további jó szereplésükben. Heltai Nándor tőséget ad majd a házgyári épülettömbök eddig sokat kifogásolt egyhangúságának feloldására. A veszprémi házgyár termékeiből a lakásokon kívül más jellegű épületeket, többek között iskolákat, óvodákat és üdülőket is építhetnek. Az új házgyár a gyorsan fejlődő Veszprém megye igényeinek kielégítésén túl Fejér és Somogy megye ellátására is berendezkedik. Az új típusú elemek gazdagabb felhasználási lehetőségeivel élnek a Balaton- parti üdülőtelepek tervezői is. Felhasználják ezeket az elemeket többek között a siófoki Aranypart üdülőszállóinak'' építésénél. (MTI) Becsöngetnek. Nem az iskolában, hanem a megyei művelődési központ színháztermében. A függöny előtt megjelenik a rendező, Rüszt József, aki beavatja a nézőtéren ülő kecskeméti diákokat a most induló iskolaszínház „titkaiba”. Az ötlet a nyáron fogalmazódott men. Az új művelődési központ — * mint annyi másnak — teret adhatott a megvalósuláshoz. A kecskeméti Katona József Színház bemutatja a diákok számára rendezendő előadásokon azokat a drámákat, amelyek egy- egy művelődéstörténeti korszakot fémjeleznek. A sorozat nyitányaként a gimnázium első osztályos tananyagához kapcsolódva a Rómeó és Júliára esett a választás. Elviszik oda is — középiskolásoknak és 7.—8. osztályos tanulóknak — ahol alig járt színház eddig. A soron következő vállalkozásként Katona Bánk bánját tűzik műsorra. A tragédia színpadra állításakor didaktikai szempontok is érvényesültek. A merész sűrítés érthetőbbé tette a szerkezeti ívet, a hűbéri társadalom családi viszályán túlemelkedő nemzedéki küzdelmet, külön hangsúlyt kapott Shakespeare vérbő, szókimondó stílusa, érvényesültek az élcelődések, szójátékok. A huszonkilenc „személy” helyett hat szereplő vonult fel, s beugrott egy narrátor, aki összekötötte a cselekmény részeit. Ez alkalommal nyilvános összpróbát láthatott a Rómeó és Júlia ifjú hőseivel körülbelül azonos életkorú közönség, a rendező az első sorból beleszólt a darabba, történeti és belső összefüggéseket tárt fcL Nagyon jó kezdeményezés ez az iskolaszínpad, amely elsőnek a Montague- és Capulet-ház viszályát. a halhatatlanná vált, „baljós csi.llagzatú" szerelmespár tragédiáját vitte színre. Az eddigi gyakorlat esetleg addig jutott el, hogy a diákok keresztmetszetet kaptak egy-egy színpadi műből, részleteket olvastak fel előttük. A vasárnapi előadás egyszerre volt ismeretterjesztés, az iskolai tananyag élményfedezele, a színházi munkába beavató izgalmas produkció és régi korokat érzékletes közelségbe hozó cselekedet. A nézőtér nemcsak valóságosan, de jelképesen is szinte összeért a színpaddal. A szereplők méltán kaptak ezen a főpróbán akkora tapsot, mintha premier zajlott volna le. Valójában premier volt a tegnapelőtti esemény. Igaz, nem a megszokott esti, hanem a déli órákban történt, nem gongütés, hanem berregő csengő szólalt meg. A közművelődés egyik új csapásán indult el a színház és a művelődési központ szép vállalkozása, amely minden támogatást megér. A kezdeményezés annyira új, hogy a tapasztalatokat összegezve, a lehetőségeket föltérképezve, ezután kell dönteni a „merre tovább” kérdéséről. A legyűrendő nehézségek inkább technikai jellegűek, ismét jelentkezik a pénzkérdés. Segíthetnének például szállító járművekkel azok az üzemek, gazdaságok is, amelyek egy-egy iskolát patronálnak, hogy eljussanak a távolabbi helyszínekre a színészek és a díszletek. Az iskolaszínpad megoldása nagyszerű, a hatás visszhangos, az egész szép nagyon. Halász Ferenc József Attila-szavalóverseny • Gáspár Sándor honvéd, Bán János örvezető és Kovács Béla honvéd, a kalocsai irodalmi színpad tagjai a képernyőn. Felavatták az ország 9. házgyárát