Petőfi Népe, 1975. március (30. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-09 / 58. szám

1975. március 9. • PETŐFI NÉPE • 3 A görgőseke történetének újabb fejezete kezdődött Bizonyára sokan látták és hallották a televízió Hét című műsorában a görgőseke legújabb históriáját. Közismert, hogy ennek az új fajta szántóeszköznek már kötetekre menő iro­dalma van. A televízióadás' után talán azért is érdemes fog­lalkozni még egyszer a témával, mert a görgősekét itt mutat­ták be először az országnak annak idején a Garai Állami Gaz­daságban, és úgy látszik a véletlen ismét visszahozta a me­gyébe, méghozzá a mélykúti Alkotmány Termelőszövetkezet­be. Szükséges talán felidézni erről a szántóeszközről ä szakemberek véleményét. Ez az eke háromol­dalú ék, amely a talajban mun­kavégzéskor kényszerpályán kör- dülve halad, ezáltal az ellenál­lást és az energiaigényt jelen­tősen csökkentve végzi munkáját. Öntisztító, rugalmas, gördülő ele­mei alig kopnak, kétévenként igényel rövidített, kormánylemez- cserét, ekevas-garnitúrát. Mindez csökkenti a javítási költségeket, elősegíti az eszközkihasználás fo­kozását. Jól művelhető talajon olyan magágyat biztosít, amely a boronálási. tárcsázási és hengere- lési költségeket minimálisra csök­kenti, ^ esetenként megtakarítja. Rövid^bb idő alatt végzi a szán­tást. Kevesebb ekére, traktorra és traktorosra van szükség a gazda­ságban. ahol általánosan alkal­mazzák. Vontatásához a hazánk­ban használatos traktorok na­gyobb része alkalmas. A Hét című műsor részletesen foglalkozott azzal, hogyan került a budapesti MÉH-telepre a több­száz vadonatúj görgőseke. A ko­hászat céljaira akarták felhasz­nálni. E cikk keretében nincs alkalmunk azt a számos kérdést feltenni, amelyek ezzel kapcso­latban még a laikusnak is eszé­be jutottak. Elsősorban azt, hogy miképp lehet odáig eljutni, hogy egy olyan eszközt, amely iránt külföldön is érdeklődnek, az ócs­kavastelepre szállítsanak. Ennek bizonyára számos oka van, ame­lyekkel mi most nem foglalko­zunk. Felkerestük Muitv Sándort, a mélykúti Alkotmány Termelőszö­vetkezet elnökét és tőle kértünk véleményt arról, mi ösztönözte őket az ekék megvásárlására. — A takarékossági tervükben szerepel az eke alkalmazása. Ed­dig is dolgoztunk vele. Eredeti­leg tíz görgősekénk volt, de az utóbbi időben már csak ötöt tud­tunk használni, mert nem volt alkatrész-utánpótlás. Számítása­ink szerint jelentős üzemanyag­megtakarítást eredményez a ki­váló talajmunkát végző ekék al­kalmazása. Szinte teljesen erre térünk rá. Sőt most. hogy meg­vettük ezeket a komplett új eké­ket, vállaltuk az egész ország ra szólóan a görgősekék karban­tartását is. írtunkba mezőgazda- sági nagyüzemeknek, hogy akinek használaton kívüli ekéje van, hozza el és adunk helyette jutá-r nyos áron újat. Máris több jelent-* kező van. Egy vastag dossziét nyújtott át, amely a görgősekével kapcsola­tos levelezést tartalmazza. Kivet­tem egy levelet a halomból. A hajdúböszörményi Bocskai Ter- ■ melőszövetkezet' elnöke írta. Örömmel üdvözli a kezdeménye­zést, mondja, hogy náluk is be­vált a görgőseke, csak azért nem tudták alkalmazni, mert nem kap­tak a tönkrement berendezések pótlására alkatrészt, öt komplett ekét kér. Mindehhez szükséges hozzáten­ni, hogy a mélykúti Alkotmány Termelőszövetkezet sok gonddal küzd. Az elmúlt esztendőt sok millió alap- és mérleghiánnyal zárta. Ebben a közös gazdaságban van az ország legnagyobb terme­lőszövetkezeti szőlőterülete, 800 hektáron. Az elmúlt ősz milliós károkat okozott a termésben. Ha­sonlóképpen a 250 hektár gyü­mölcsösben is jelentős terméski­esések jelentkeztek a kedvezőtlen időjárás miatt. Ezenkívül sok más gond is van a termlőszövetkezet- ben. A takarékossági terv figyelembe veszi ezt, és a termelőszövetkezet vezetősége igyekszik az idén a veszteségeket, — ahogy a lehetősé­gek engedik — pótolni. A görgős­ekével történt próbálkozás egyik a sok közül. A szakemberek ál­lítják, hogy alkalmazásával 20 százalékkal magasabb teljesít­ményt érnek el a szántásnál és 10 százalékos üzemanyag-megta­karítást Számos nyitott kérdés marad még. Többek között az is, hogy érdemes-e a görgőseké további gyártásával majdan még foglal­kozni, hiszen ha a jelenlegi kész­let elhasználódik, megint nem lesz utánpótlás. K. S. • A 4U00 mé­teres szakaszon most földmunkát végeznek, e ezt követően az árokba 250 millimé­teres csövet helyeznek. Képünkön: a markoló­géppel Monostori József gépkezelő naponta kétszáz mé­ternyi árkot ás. (Pásztor Zoltán felvétele) Tovább folytatják a Duna-men­ti községek ellátását célzó vízmű építését. A Dél-Bács-Kiskun me­gyei Vízmű Vállalat brigádjai je­lenleg Dusnok és Fájsz között dolgoznak. A tervek szerint már­cius végén a fajsziak már az új vezetékből kapják a vizet. KOZOTT tfi'lflzélászedsefr? ül Kiadvány a megyék és a főváros fejlődéséről A Statisztikai Kiadó Vállalat gondozásában megjelent „A két kongresszus között — a megyék és a főváros fejlődése” című ki­advány, amely 'átfogó képet ad a X. és XI. pártkongresszus kö­zött eltelt időszak területi fej­lődésének főbb tendenciáiról és jellemzőiről, az eredményekről és a további fejlesztés feladatairól. A főváros és a tizenkilenc me­gye két kongresszus közötti fej­lődését bemutató tanulmányok a X. kongresszus határozatainak és a megyei pártértekezletek irányelveinek tükrében áttekintik a IV. ötéves tervben foglalt te­rületi célkitűzések időarányos megvalósítását. Értékelik a két kongresszus közötti időszakban végbement társadalmi-gazdasági fejlődést, részletesen bemutatják a lakosság életkörülményeinek' alakulását, a szocialista építőmun­ka megyénként elért eredményeit. MEGHIRDETTÉK AZ IDEI PEDAGÓGUSÁLLÁSOKAT Mintegy 5 600 katedra várja a nevelőket Az Oktatási Minisztérium — az illetékes tanácsok össze­gezése alapján meghirdette az idén betöltendő pedagógus- állásokat. A pályázati felhívás — amely megjelent a Műve­lődésügyi Közlöny leguótbbi számában — a hazai oktatási intézményekben együttvéve mintegy 5 600 álláslehetőséget sorol fel. Ezeket most azok számára hir­dették meg akik már jelenleg is pedagógus-munkakörben vagy másutt állnak munkaviszonyban és pedagógus-képesítésűek. Az érvényben levő rendelkezés értelmében pályázat csupán egy állásra nyújtható be. Meg kell jelölni a pályázó munkahelyét, munkakörét, munkabérét, vala­mint esetleges bér-, vagy egyéb igényeit. Az utasítás hatálya alá tarto­zó intézményeknél munkaviszony­ban; álló pályázóknak a munkál­tatónál (szolgálati úton), más pá­lyázóknak közvetlenül a pályázati felhívást kibocsátó intézménynél (szervnél), a pályázati felhívás megjelenésétől számított tíz na­pon belül — ebben az esztendő­ben legkésőbb március 12-ig — kell kérelmüket benyújtaniok. A pályázatot a munkáltató március 18-ig köteles a felhívást kibocsátó intézményhez (szerv­hez) a pályázó személyi iratai­val és minősítésével együtt to­vábbítani. A pályázati felhívást közzétevő intézmények (szervek) az elbírálásról a pályázót, annak munkáltatóját és a művelődés- ügyi osztályt hat napon belül kö­teles értesíteni. A pályázó az állás elfogadásá­ról márcips 30-ig köteles a pá­lyázati felhívást közzétevő intéz­ményt (szervet) és munkáltatóját' értesíteni. A pályázati felhívást kibocsátó intézmény a már prak­tizáló pedagógusok nyilatkozata után azok munkáltatóit — az át­helyezés miatt — úgynevezett át- i~?táv;*'.-i ke-~"i meg. A más pá­lyán dolgozok esetében az átne- lyezést a munkáltatóktól írásban kell kérni. Július 10-től a tanácsi oktatá­si-nevelési intézmények még be­töltetlenül maradt és a _ későb­biekben megüresedő állásait a megyei művelődésügyi osztályok (a fővárosi művelődésügyi főosz­tály) folyamatosan nyilvántart­ják, s a másutt munkaviszonyban álló pedagógus-képesítésű érdek­lődőknek felvilágosítást adnak el­helyezkedésük lehetőségeiről. A most közzétett állások kö­zött változatlanul" igen sok az óvónői és a tanítói munkahely. Ugyancsak keresettek továbbra is az általános iskolai reálszakos tanárok, és országszertt megnö­vekedett az igény a kollégiumi nevelők iránt, ezért a pályázatok számos ilyen állást is tartalmaz­nak. Együttvéve is jellemző, hogy a vidéki oktatási intézmé­nyek jóval több állást hirdettek meg, mint a nagyobb települé­sek — bár ebben az esztendőben csupán a fővárosban 1300 új pe­dagógusállás várja az érdeklő­dőket. Az idén végző pedagógusjelöl­tek számára április 25-én teszik közzé a betölthető állásokat Az előrejelzések szerint várható, hogy most is több munkahely várja a friss diplomásokat, mint amennyien végeznek: mintegy hatezer állás közül választhatnak. Számukra még egyszer — június 10-én is — hirdetnek majd állá­sokat, s mindkét alkalommal ab­ban a felsőoktatási intézményben ismerhetik meg az állások kö­zelebbi részleteit, amelynek hall­gatói. (MTI) Növekvő forgalom, javuló ellátás A megyei vendéglátó vállalat munkája, tervei Amint olvasóinkat már rövi­den tájékoztattuk, a megyei ta­nács végrehajtó bizottsága a közelmúltban tárgyalta meg és hagyta jóvá azt a beszámoló je­lentést, amely a Bács-Kiskun megyei Vendéglátó Vállalat mun­kájáról és célkitűzéseiről készült. Ha most visszatérünk a beszá­moló részletesebb ismertetésére, azért tesszük, mert az egész me­gyét átfogó vállalat működése igen sok embert érint. Indokolt az érdeklődés, amely olvasóink — a vállalat vendégei részéről megnyilvánul a vendéglátás je­lenlegi gondjaj, eredményei és fejlesztési célkitűzései iránt. A hozzávetőlegesen 1500 em­bert foglalkoztató vállalat a me- , gye területén 170 különféle egy- j> ségetI^;fttermek{zpye^zók,,-,c<ük-, r, rászíjzemek, i?zállO(Já^^tb. -- működtet, s ezáltal a hasonló jellegű vállalatok között köze­pes nagyságúnak számít. \ Az el­múlt évben valamivel több, mint 295 millió forint forgalmat bo­nyolított le, s ennek 29 százalé­ka a saját előállítású áruk el­adásából származott. A vállalat a megye vendéglátó forgalmá­ból mégis csak 25 százalékban részesedik, hiszen ellátási terü­lete elsősorban a városokra és az üdülő területekre terjed ki. Mint köztudott, a kis- és nagyközsé­gekben, a falvakban szinte kizá­rólag az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek látják el ezeket a feladatokat, de „besegí­tenek” termelőszövetkeztek, ál­lami gazdaságok is. A vendéglátó vállalat forgalmi adatai viszont kedvezőek, s ha létszámban, az egységek számát illetően csak a közepesek közé ' lehet sorolni, a forgalom minden­képpen az átlag fölé emeli. Pél­dául az 1970-eshez viszonyítva 1974-re 26,5 százalékos az emel­kedés és 1975 végére várhatóan felülmúlja a harminc százalé­kot a forgalom növekedése. En­nek harminc százalékát az étel­forgalom teszi ki. Igen dicsére­tes törekvése a vendéglátónak, hogy elsősorban az előfizetéses étkezések számának növelésére törekszik. Az elmúlt négy év alatt az előfizetéses adagok szá­ma 400 ezerrel emelkedett. Ez azért is figyelemre méltó, mert az olcsó, tömegétkeztetés megol­dása felé mutat, még akkor is, ha a vállalatnak veszteséges az úgynevezett „alacsony árfekvésű” menük forgalmazása. Másik figyelemre méltó jelen­ség az üdítő italok forgalmának emelkedése. Az 1970-es forga­lomhoz viszonyítva — ha azt száz százaléknak vesszük — az elmúlt év végére közel 233 szá­zalékos emelkedés volt az ilyen italokból a megyében. Célja vi­szont a vállalatnak, hogy továb­bi megoldásokkal javítja az üdí­tőital-kínálatot, az el’átást. Szer­ződést kötött ugyanis a külön­böző előállító vállalatokkal a jobb áruellátásra, s a városok­ban üdítő italt árusító automaták felállítására. Jelentősen fejlődött a vállalat cukrászipari tevékenysége is. A termelési érték eléri a 22 millió forintot. Az előállított árut rész­ben saját egységeiben, részben pedig viszonteladók útján hozza forgalomba. Közismert, hogy ezek a cukrászüzemek ma már túlzsúfoltak, kapacitásukat növel­ni nem lehet. Ezért már a múlt évben is csökkentették a viszont­eladók körét, illetve a részükre átadott áru mennyiségét. Végül nézzük meg a vállalat hálózatfejlesz.tési lehetőségét, ter­veit, hosszú távú elképzeléseit. So­kat mondó adat, hogy az üzlet- hálózatnak csupán 20 százaléka van a vállalat tulajdonában. A többi üzlethelyiséget bérlik, s ezeknek az épületeknek többsége öreg, állagában elavult. Sürgős­ségi sorrendben tehát első he­lyen a fejlesztés áll, amit a vállalat saját erőből nem képes megoldani; De a saját erő, az állami támogatás és a helyi ta­nácsok hozzájárulása sok min­dent megoldhat. így például a vállalat 1975-ben új h ilyen ala­kítja ki a kalocsai cukrászüzemet, 1976-ban pedig Baján építenek újat. Igen nagy gondot okoz az új lakótelepek vendéglátó egysé­gekkel történő ellátása, a szállo­dák bővítése, nem beszélve új szállodák építéséről. A kereskedelem fejlesztésének hosszú távú koncepciója — ame­lyet a megyei tanács ülése elfo­gadott — megállapítja, hogy a vendéglátást külső támogatásban kell részesíteni ahhoz, hogy je­lentős kapacitású cukrász- és hi­degkonyhai üzemeket létesítsen minden városban. A sürgősség sorrendjében 1990-ig mindenütt új üzem építésére van szükség, ezen belül Baján és Kecskemé­ten nagyobb, ezer négyzetméte­ren felüliekre, a többi városban közepes, két-három helyen pedig kisebb egységekre. A tizenötéves tervidőszak első felében feltétle­nül sort kell keríteni Kecskemé­ten és Baján egy-egy B, vagy C kategóriájú szálloda megépítésé­re. Megállapítja továbbá a kon­cepció azt is — ami egyébként a vendéglátó vállalat terveiben is szerepel — hogy fokozott gépesí­téssel javítani kell az ellátást, csökkenteni a szállítási, kiszolgá­lási stb. költségeket. Ugyanakkor a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága olyan határozatot ho­zott, amely szerint a vendéglátó vállalat a kereskedelmi osztály- lyal egyetértésben készítse az V. ötéves tervre szóló hálózatfej­lesztési és rekonstrukciós jellegű beruházási tervét, s ennek elké­szítése előtt konzultáljon a váro­si tanácsok vezetőivel a támoga­tás. illetve együttműködés mér­tékének, lehetőségeinek felméré­se céljából. Amint látjuk „előtérbe került” a vendéglátás fejlesztése, kor­szerűsítése, s nem azért, mintha eddig nem fejlődött, nem haladt volna. Csakhogy a továbblépés­hez mindenképpen összefogásra, a célok, érdekek és lehetőségek egyeztetésére van szükség. Gál Sándor KONGRESSZUSI KÜLDÖTT A közösségért fáradozik Régóta közéleti ember Selyem Zsi gmond ország- gyűlési képviselő. Életútja változatos. Három évti­zeddel ezelőtt még Debrecenben, a felszabadult or­szágrész központjában az ideiglenes kormány mel­lett teljesített szolgálatot. Bihar megyében a de­mokratikus hadsereg szervezésében vett részt, majd családjával együtt hazatért Kunszentmiklósra, és a földreform során kapott földjén gazdálkodott. Ezerkilencszázötvenhétben felvételét kérte a párt- ba. Már akkor megfogalmazódott benne a gondo­lat, hogy a kiskunsági szikkel akkor lehet meg­birkózni, azon jobb eletet teremteni, ha szövetke­zetbe tömörülnek a kisgazdaságok. Az ő kezdemé­nyezésére alakult meg Kunszentmiklóson a Petőfi Tsz, amelynek tagsága Selyem Zsigmondot válasz­totta elnökének. Azóta is,ugyanezt a tisztséget tölti be az időközben egyesülésekkel négy és félsze­resére növekedett és Egyetértés néven gazdálkodó szövetkezetben. A kunszentmiklósi határban szüntelenül vias­kodni kell a mostoha talajjal. Nem hiányozhat a gazdálkodáshoz a szakismeret, a tudomány vívmá­nyainak és a szövetkezetben dolgozók évtizedes ta­pasztalatainak az egyebevetése. Ha egy szövetke­zeti vefcető nem eszerint tevékenykedik, év végén a nyereség helyett, milliós veszteségről adhat szá­mot a közgyűlésen. Az 1960. tavaszán alapított kun­szentmiklósi Petőfi és jogutódja az Egyetértés Tsz fennállásának másfél évtizede alatt még mindig nyereséggel zárta az évet, s' volt anyagi ereje a tartalékolásra, a gazdálkodás korszerűsítésére. A céltudatos tervezés folytán azt az ágazatot fejlesz­tik, amelyre az adottságuk a legjobb, a gabonater­mesztést, a juhászatot és a sertéshizlalást. 1974-ben 43 mázsa búzát, 38 mázsa őszi árpát takarítottak be hektáronként. Pedig a növénytermesztés munka- szervezese nem könnyű, hiszen az Egyetértés Tsz 2650 hektáros szántóföldjét 267 darabra szabdalja a szikes legelő, amiből van elegendő a kunszent­miklósi határban. — Valamikor 29—30 ezer juhot tartottak Kun­szentmiklóson — mondta a termelőszövetkezet el­nöke — most legfeljebb 9—10 ezer lehet a két tsz- ben. A húsbarány nevelése ugyan kifizetődik, a gyapjú termelői árából azonban aligha fejleszthető az ágazat. Talán a műszálalapanyag behozatali árának emelkedése egyszer mégicsak ráirányítja a ruházati ipar figyelmét a gyapjúra, mint ter­mészetes hazai nyersanyagra. Akkor majd többet tudunk áldozni a kiskunsági legelők feljavítására is. Ennek ellenére fejlesztjük az álattenyésztést, ezen belül a juhászatot. Ahol csak lehet, gépesítéssel könnyűjük a munkát. Gépműhelyünk dolgozói nemrég szerkesztettek olyan berendezést, amellyel gyorsan eltávolítható a juhhodályokban összegyűlt szerves anyag és felhasználható a talaj táperejé- nek javítására. A kunszentmiklósi Egyetértés Tsz-ben az idén több millió forintot költenek a gépesítésre, a ter­ményszárító építésére. A gazdasági központokban, ahol még nincs ilyen, hideg, meleg vizű fürdőt éis ét­kezőhelyiségekei létesítenek. A szövetkezet 45 hek­táros kertészetében dolgozó asszonyok régi kívánsá­ga teljesül majd ezzel Saját útépítő részlege van az Egyetértés Tsz-nek, hiszen' a kunszentmiklósj talajon ősztől tavaszig aiig lehet közlekedni. A belső üzemi utak építése pedig igénybe veszi a brigádot. Az utóbbi években nemcsak a termelő­szövetkezetben. hanem a kíjzség belterületén is végzett ilyen munkákat a részleg, összesen tizenegy kilométer utat köveztek ki, hogy kényelmesebben járhassanak a járművek. Selyem Zsigmond közbenjárására - épült képvi­selői választó kerületében Szabadszálláson, Kuna- dacson is kövezett út. A termelőszövetkezet ve­zetésében, és a közéletben kifejtett munkásságát ismerték el a kecskeméti járás kommunistái, akik­nek a képviseletében részt vett a megyei pártér­tekezleten, ahol kongresszusi küldöttnek választot­ták. K. A. • Selyem Zsigmond a megyei párlérlekeziet szü­netében Oláh Pál nyugdíjas tsz-elnökkel és Hor­váth Ignáccal, a kecskeméti járási pártbizottság első titkárával beszélget. Jó víz lesz Füj&zon

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents