Petőfi Népe, 1975. március (30. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-06 / 55. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1975. március 6. • Az Antal-brigád (középen svájcisapkában a brigádvezető) egy vasszerkezet elkészítését tárgyalja meg (Tóth Sándor felvétele) A kommunista brigádvezető * Hetvenkettő nyarán találkoztam először Antal Mihállyal, a Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyárának lakatosbrigád-ve- zetojével a ceglédi határban. Éppen hidroglóbuszt állítottak fel. Személye azért érdekelt, mert akkortájt kapta meg a Munka Érdemrend arany fokozatát. Azután ott voltam azon munkásgyűlésen is, ahol Szakonyi János művezető a kong­resszusi munkaverseny felhívását ismertette. Az Antal-bri­gád az elsőív között tette meg vállalásait. Azt kérték, hogy minél előbb adjanak számukra jól mérhető, ellenőrizhető fe­ladatokat. AZ ÚJ JOGSZABÁLYOKRÓL Rendelet az újításokról Amit vállaltak, teljesítették. Budapesten, a mezőgazdasági ki­állításon egy hónap alatt felállí­tottak 3 darab 200 köbméteres víztornyot. Igaz, éjt nappallá té­ve dolgoztak, de tudták, hogy a vállalat becsületéről van szó. Oroszlánrészük volt abban is, hogy az elmúlt évben csehszlo­vák és bolgár megrendelésre több, mint hét tucat hidrogló­buszt szállított le az üzem. Szo­rított a cipő a vasszerkezeti mun­káknál is. A művezető rövid töp­rengés után Antal Mihályékat bízta meg a solti rádióadó ener­giaszolgáltató épületéhez rendelt acélszerkezetek elkészítésével. Elem tévedett! .Az acélszerkezet, tel megrakott vagonok ^szerző­désben lekötött határidő előtt'gu­rultak ki a gyári iparvágányról Solt irányába. Ezután még nagyobb feladatot kaptak. A Betonipari Művek 100 méter hosszú héjszerkezetű sza- laghidat rendelt. Ezzel nagy je­lentőségű, — szállítást ésszerűsí­tő — magyar találmányt valósí­tottak meg a gyakorlatban. A kö- vetkező tettük az volt, hogy ki­váló minőségben adták át az NDK részére kooperációs együtt­működés keretében legyártott kohósalakszállító-rendszer haj tó­egységeinek acélszerkezeteit. Legutóbb, amikor kerestem, hegesztőpisztolyok villodzó fé­nyében hajlongó munkások kiraj­Vízben oldódó palack Egyre több műanyagpalack hal- -mozódik fel a világ szeméttele­pein, vagy válik levegőszennyező gázokká az elégetés során. Kör­nyezetvédelmi céllal a kutatók most olyan palacktípust alakítot­tak ki, amelv használat után 95 százalékban elbomlik. Az újfajta palack falazata 1.5—2,0 mm vas­tag középső rétegből áll, amelyet két 0,1 mm-es, kémiailag állandó hártyaréteg vesz' közre. A középső réteg anyaga hidroxipropenilcel- lulóz. amelv feloldódik, ha vízzel kerül kapcsolatba. Az egészségre teljesen ártalmatlan anyag, akár meg is ehető. Eldobás előtt a pa­lackon egy kis tépőszalagot meg kell húzni, mire felszakad a kül­ső védőréteg, s a behatoló éíz egy órán belül-feloldja a középső ré­teg anyagát, s csak a kétoldali vékony filmréteg marad vissza. A palack ily módon való „felemész­tése” akár a háztartási vízcsap. ^latt is elvégezhető. zolódó sziluettjei között pillan­tottam meg ismerősöm. Fiatal munkatársával. Darányi Károly lakatossal egy sablon összeállítá­sán dolgozott Fehéredő hajtán- csei, s a szeme sarkából szétfutó barázdák már arról árulkodnak, hogy túl van a negyedik X-en. Mint mindig, ezúttal is mosolyog­va nyújtotta kezét. A légszűrők sikoltozásától a kompresszorok monoton zúgásától alig hallottam a szavát. — Mihez készül ez a sablon? — kérdeztem. — Szép feladatot kaptunk — válaszolta. — Két brigáddal együttműködve rövidesen, bekap­csolódunk-mi. is az Uszty—Ilmi-i eellulózkombinát építésébe. Több mint' ezer daráb vonórudat készí­tünk majd a hatalmas csarnokok tetőszerkezeteinek főtartóihoz. Körülbelül 20 ezer órás munka lesz. Ehhez kell nekünk az állí- tósabíon, s ha beválik, csinálunk a Karcsival még egyet Ügyes, jó kezű szakember. Jól sikerült sablonon pedig öröm dolgozni, sorozatban jön le róla a termék. Ügy tudom, ezeknél a Sz.bé- riába készülő csarnokoknál ma­gasak a minőségi követelmények? — Hát bizony, a Bajkál-tó kör­nyékén más az időjárás, mint ná­lunk. Bírniuk kell a 70 fokos hő­ingadozást, a nagy meleget, és főleg a nagy hideget. — Hallom, rendszeresen részt A Vám- és Pénzügyőrség szinte va­lamennyi beosztottja, olykor még sza­bad idejét is feláldozva dolgozik azért, hogy felderítse a tilos pálinkafőző-ké­szülékek tulajdonosait, leleplezze gaz­dasági rendünket sértő üzelmeiket. Néhány kirívó esetet említünk meg ezek közül, akiket nem rettentett visz- sza a jelentős összegű pénzbüntetés. önként, az első szóra A pálinkafőzők közül nőm mindegyik megrögzött, fondorla­tos, akad köztük naiv is. Ezek közé tartozik Molnár József, Ke­cel, Bacsó Béla utca 33. szám alatti lakos. Amikor a pénzügy­őrök megjelentek lakásán, önként bevallottá, hogy főzött pálinkát, s hajlandó átadni a készüléket húsz liter pálinkával együtt. A beismerés, a vizsgálat segítése enyhítő körülménynek számított, s ezért csppán a pálinkát foglal­ták le, s háromezer forintra bűn-, tették. Eddig háromszor érték tetten Szlanka I.ászióné Kiskőrös, Rá­kóczi út 18. szám alatt lakó há­ziasszonyt, ám ezen kívül egy­szer adócsalás bűntettét is elkö­vette, amelyért négyezer forint kifizetésére kötelezték. A közel­múltban ellenőrzést tartottak pin­céjében a pénzügyőrök, s ott egy kannában 18 liter pálinkát talál­tak. Az asszony azonnal kész volt a magyarázatta’: egy ismeretlen személytől vásárolta. Mondani sem kell, a pénzügyőrök nem hit­ték el ezt a mesét, s lefoglalták a szeszt. Szlanka Lászlónénak vesznek társadalmi munkákban. Hogyan vélekedik a kommunista szombatokról ? — Nemrég forgattam egy tör. ténelmi materializmussal foglal­kozó könyvet. Ebben olvastam, hogy Lenin nagy jelentőséget tu­lajdonított az ilyenfajta társadal­mi munkának. Az szb-irodán tudtam meg, hogy Antal Mihályék a második őszj kommunista szombaton a csőhengeritő műhely felújításán dolgoztak Nekik, es a csoport­hoz tartozó többi brigádoknak köszönhető, hogy az építés terve­zett ütemét tartani tudták. Az Antal-brigád tagjai tanuló, művelődő emberek híréljen áll­nak. Nagy János, fiatal hegesztő végzett. Takó Antal és Király szakmai továbbképzőre jár. A brigadéros tavasszal pártiskolát végzett. Takó Antal • és Király Sándor az egyéves intenzív szak­munkástanfolyamról került hoz­zájuk. Műveli magát szakmailag Pécsi András és Molnár János betanított’ munkás is. Elújságol­ták mégis, hogy a brigádnak van egy kislánya, Mikula Erzsiké, másodéves hegesztő tanuló. Hoz- pÁjpl5„.osztották .be, s, hatott rá a .'.brigád, igyekezete. Jelenleg az országos szakmai versenyre ké­szül. Távozóban utánam szói még Szakonyi János művezető: — Képzelje csak, Antalék leg­újabb hobbyja, líogy olyan em­bereket vesznek maguk közé, akik máshói nem állják meg a helyüket Ami igaz. az igaz, ed­dig még bebizonyították, hogy nincs értéktelen ember. * A február 25-i Petőfi Népében 1 olvastam: Antal Mihályt a Fém­munkás Vállalat kecskeméti gyá­rának lakatos brigádvezetőjét a megyei pártértekezlet a megyei pártbizottság tagjává választotta. T. F. még háromezer forint büntetést is ki kellett fizetnie. 100 liter ,,kisüsti szilva“ Csengőd, Kiscsengőd dűlő, 77. A pénzügyőrök a „szag” után mentek, s az istállóban kötöttek ki, ahol főtt a híg cukorcefre, amelybe az ízesítés céljából szil­vamagokat dobált Takacs Pál. A pálinkafőzés nem akkor kez­dődött, hiszen a működésben le­vő készülék mellett két 55 lite­res műanyag kannában pontosan 100 liter „kisüsti szilva” kotyo­gott. Takács nem tagadhatott, s Előbb-utöbb közismert lesz ifj. Nemcsók Sándor, Tázlár, I. kerü­let 64. szám alatti lakos neve. /-Hogy miért? A Petőfi Népe de­cember 19-i számában .szerepelt” ugyanis az ezt megelőző napok­ban érték tetten tilos pálinkafő­zésen. Nem a régi szabálysértést hénytorgatjuk fel, hanem az újabbat. Januárban ismét megje­lentek nála a pénzügyőrök, s az egy helyett két pálinkafőző-ké­szüléket és 62 liter pálinkát ta­láltak nála. Ifj. Nemcsók az öt­ezer forintos bírságot már be is fizette. Nem lehet vitatni; miből. Stadler József Akasztó, Vörös­marty utca 18. szám alatti lakos elmondhatja magáról, hogy nincs túl nagy szerencséje. Január 2Íi- án egy pálinkafőző-készüléket foglaltak le nála, az udvar hát­A KGST és a fejlődő országok A KGST mintegy 2000 üzem­mel és gazdasági objektummal segítette eddig a fejlődő orszá­gokat. A Szovjetunió és a KGST-tag- országok többsége oly módon nyújt segítséget, hogy az maxi­málisan biztosítja a nemzeti gaz­daság kiépítését. Az utóbbi évek­ben szovjet közreműködéssel nyi­tottak meg Guineában egy ba­uxitbányát. Szomáliában nagy húsfeldolgozó üzemet adtak át. Irakban pedig üzembe helyeztek egy kőolajfeldolgozó kombinátot. Bulgária és az NDK segítségével textilkombinátot építenek Szí­riában és Algírban, Lengyelor­szág tíz iraki cukorgyárnak szál­lított berendezéseket. A KGST tagországai erőműveket és más üzemeket építenek Tuniszban, Marokkóban, Líbiában és Indiá­ban. Az összes objektumot telje­sen kész állapotban adják át az illető országoknak. A fejlődő országok az üzeme­kért, gyárakért cserébe hagyomá­nyos exporttermékeiket: teát, ká­vét, citromot és más árukat szál­lítanak. Az elmúlt 25 évben a KGST és az ázsiai—afrikai országok áru­cseréje huszonkétszeresére emel­kedett. (APN—KS) Kétszeres sebesség Az egyre nagyobb mélységeket ostromló kőolaj- és földgázbá­nyászat az ún. rotary fúróberen­dezések használatával éri el ered­ményeit. E fúróberendezések mo­torhaj tásúak. Diesel-villamos, vagy turbó-villamos hajtásúak le­hetnek A turbófúrógépek családját újabb taggal gyarapították a Szovjetunióban. Elkészült a gömbcsuklós, bolygóorsós, nyo­máscsökkentő TR—2S típusú tur­bófúrógép. A korábbi berendezé­sekkel szemben az új szerkezet sokkal egyszerűbben gyártható, felépítése korszerűbb. Segítségé­vel a fúrási sebesség kétszeresére emelhető,, ami nagy előrelépés­nek számít a kőolajt és földgáz­feltárás technikájában. Az új tur- bofúrógép további előnye, hogy a fúrás során mindvégig biztosít­ja a fúrólyuk ió műszaki állapo­tát. fájó szívvel írta alá a 100 liter pálinka lefoglalásáról szóló jegy­zőkönyvet. Később pénztárcáján érezte meg a szabálysértést, őt ugyanis ötezer forintra bírságol­ták. * Szlovák Pálné Kiskőrös, Pozso­nyi út 48. szám alatti lakoshoz január 10-én tértek be az ellen­őrzést végzők. Szlovákné önként előadta a pálinkafőzőt, no meg azt a 60 liter pálinkát, amely nemrég csöpögött ki a páracső­ből. A pálinkát lefoglalták, s ezen kívül még négyezer forint bírságot kellett kifizetnie. só részén levő kamrában. A sza­bálysértéssel kapcsolatban meg­kezdődött az iratok elkészítése, ám február 10-én ismét megláto­gatták, de ekkor már egy műkö­désben levő berendezést és 35 liter pálinkát foglaltak le a pénz­ügyőrök. Büntetését még nem szabták ki, s ezért megkérdezzük; Stadler József elrettentéséhez va­jon elég lesz-e az ötezer forint büntetés kiszabása? A kecskeméti pénzügyőr 'sza­kasz, mint felsőfokú szabálysérté­si hatóság, egyre-másra szabja ki a szabálysértési büntetéseket. Nincsenek irigylésre méltó hely­zetben, hiszen munkájuk akad bőven. Remélhető, hogy a tízezer forintig terjedő büntetések végül- is jobb belátásra bírják a zug­pálinkafőzőket. Gémes Gábor 1975. január 1-én lépett ha­tályba a Minisztertanács 38/1974. számú rendelete az újítá­sokról. A rendelet szerint az újító­mozgalom a műszaki haladás tár­sadalmi erőforrása, a dolgozók ön­ként vállalt és tudatos alkotó te­vékenységének szervezett formá­ja. Célja, hogy a dolgozók — munkaköri kötelességük ellátásán túl — újítási javaslatokkal segít­sék a műszaki fejlődést, a terme­lés és a gazdálkodás hatékonysá­gának növelését. \ Az újítás fogalma Üjítás az a műszaki, illetőleg' munka- vagy üzemszervezési megoldás, amely viszonylag új, hasznosítása a vállalat részére eredménnyel jár, nem tartozik előterjesztőjének munkaköri kö­telességei közé, vagy munkaköri kötelessége ugyan, de jelentős al­kotó teljesítménynek minősül, nem eredményez a fogyasztói ér­dekeket séríő minőségromlást. Az újítás fogalmát meghatá­rozó fenti elemeknek együttesen kell fennállniuk. A jogalkalmazó szerveknek következetes az az ál­láspontjuk, hogy a javaslat a megvalósítás kidolgozásának mód­ja nélkül újításnak nem tekint­hető. Például az olyan javaslat, amely csak ötlet és a meg­oldás kidolgozását nem tar­talmazza, nem minősül újításnak. A megoldás akkor viszonylag új, ha benyújtása előtt azzal azo­nos megoldást a vállalat — a vállalati újítási szabályzat ilyen rendelkezése esetén a gyáregység — még nem hasznosított, vagy azonos megoldás birtokában- an­nak hasznosítását nem tervezte. A viszonylagos újdonság hiányá­nak bizonyítása a vállalatot ter­heli. A viszonylagos újdonság kér­désének megítélésénél — vita esetén — egyes vállalatok nem egyszer arra hivatkoztak, hogy a megoldást a hozzá hasonló pro­filú vállalatoknál már alkalmaz­ták. Az ilyen védekezés nem al­kalmas a viszonylag újdonság megdöntésére, mivel nem azt kell vizsgálni, hogy az ajánlott mód­szert alkalmazták-e már, hanem azt a konkrét munkahelyre kell vonatkoztatni. Beruházási újításnak tekinten­dő az a megoldás, amelynek hasz­nosítása következtében valamely beruházás kivitelezési 1 költségei csökkennek. Hasznosítás: az újí­tás tárgyát képező megoldás fel- használása a vállalat termelési, gazdálkodási tevékenysége köré­ben (megvalósítás), vagy értéke­sítése más vállalat részére. Az újítás szerzője Az újítás szerzőjének — az el­lenkező bizonyításig — azt kell tekinteni, aki a megoldást tartal­mazó újítási javaslatot elsőként nyújtotta be a vállalathoz. Akik közösen nyújtanak be újítási ja­vaslatot, társszerzők. A javaslat- tevőket egyenlő- arányban kell társszerzőknek tekinteni, ha az újítási javaslatban nem jelölik meg a szerzőség arányát.^ Az újítási javaslat nyilvántar­tásba vétele után a szerző sze­mélyét vagy a szerzőség arányát csak a javaslattevő hozzájárulá­sával, vagy jogerős bírói ítélet alapján lehet megváltoztatni. Aki a javaslattevővel szemben bizo­nyítani kívánja, hogy a javaslat tárgyát képező megoldás egész­ben vagy részben tőle származik, kérheti a bíróságtól, hogy szer­zőnek, vagy társszerzőnek ismer­jék el. A hasznosító vállalattal szem­ben újítói jogokat csak az ér­vényesíthet, aki legkésőbb a hasznosítás megkezdésétől számí­tott hat hónapon belül a válla­lathoz újítási javaslatot nyújtott be. Ha az újítási javaslatot a vállalat azért utasította el, mert azt nem tartotta hasznosítható- nak, vagy nem kívánta hasznosí­tani, de az elutasítást követően mégis hasznosítja, a javaslatot elsőként benyújtó javaslattevőt kell a megoldás szerzőjének te­kinteni. Az újítás szerzősége nem ru­házható át. Az újításból szár­mazó vagyoni (újítási díj és költ­ségtérítés iránti) igény azonban a polgári jog szabályai szerint átruházható és örökölhető. Meg­említjük, hogy a módosított Csa­ládjogi Törvény rendelkezései szerint az újítót a házassági élet- közösség fennállása alatt megil­lető esedékes díj a házastársak közös vagyonához tartozik. Az újító erkölcsi elismerése A hasznosított újítás szerzőjé­nek az újítási díj — szakaszos folyósítás esetén az utolsó díj­részlet — kifizetésével egyidőben újítói tevékenysége elismerése­ként a „Kiváló Űjító” kitünte­tés arany, ezüst, vagy bronz fo­kozata adományozható. Erre az érdekelt vállalat vezetője a szak- szervezettel vagy a szövetkezet vezetősége a szövetkezetek területi érdekképviseleti szervével egyet­értésben tehet javaslatot. A ki­tüntetéssel arany fokozat esetén 9, ezüst fokozat esetén 6, bronz fokozat esetén 4 munkanap ju­talomszabadság jár. Az újító anyagi elismerése Az újítás hasznosítása esetén a szerzőt újítási díj illeti meg. Az újítási díj megállapításánál többek között figyelemmel kell lenni az újítás műszaki szín­vonalára, a hasznos eredményre. Pénzben mérhető hasznos ered­mény esetén az újítási díj leg­kisebb mértéke általában a hasz­nosítás első éve alatt keletkezett hasznos eredmény két, beruházá­si újításnál egy százaléka. Nagy­fokú aránytalanság esetén ettől lefelé el lehet térni. A pénzben nem mérhető hasz­nos eredménnyel (pl. a baleset- veszély vagy az egészségre káros tényezők csökkentésével, a mun­kahelyi körülmények javulásával) járó újítás díját minden körül­mény gondos mérlegelésével egy összegben kell megállapítani. Az újítási díj összege nem lehet ke­vesebb háromszáz forintnál. Az újítási díj kiszámításának módját és mértékét a hasznosí­tási szerződésben, pályázatban vagy feladattervben kell megha­tározni. Megállapodás hiányában az újítási díjat e rendelet alkal­mazásával a hjróság állapíthat­ja meg. Az újító részére meg kell téríteni munkája ellenérté­két és készkiadásait, ha javasla­tához — munkaidőn kívül ké­szített — rajzot, tervet, kísér? leli darabot vagy egyéb eszközt mellékel és azt a vállalat a kí­sérlet, illetőleg a hasznosítás so­rán felhasználja. Ha a vállalat a javaslattevőt a javasolt megoldás kísérletéhez vagy hasznosításához szükséges rajz, terv, kísérleti darab, egyéb eszköz elkészítésével, illetőleg ki­vitelezési, ellenőrzési vagy más munka végzésével bízza meg, a javaslattevő részére — munka­időn kívül végzett — munkájá­nak ellenértékét és készkiadásait akkor is meg kell téríteni, ha a kísérlet nem sikerül, vagy a vállalat az újítást nem haszno­sítja. Az említett esetek alap­ján járó térítés módját és mér­tékét a .vállalat és a javaslat- tevők szerződésben határozzák meg. Megegyezés hiányában a té­rítés összegét a bíróság állapítja meg. Dr. Kerék Lajos csop. vez. ügyész Kongresszusi verseny a Győri Vagon- és Gépgyárban Akiket egymás után kétszer is tettenértek I Az idén mintegy húszezer Rába-Man motort gyártónak Győrben. 9 és fél perc alatt hagyja el a szalagot egy motor. (MTI fotó—Hadas János fel. KS) Leleplezett zugpálinkafőzők

Next

/
Thumbnails
Contents