Petőfi Népe, 1975. március (30. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-06 / 55. szám

res konfliktusok idején való védelméről szóló 1954. évi hágai egyezményhez való csatlakozása révén. Az egyezménynek 1957. évi 14. számú törvényerejű rendeletként jogrendszerünkbe iktatásával a kulturális örökség megtartásának újabb lehetőségei teremtődtek meg. A népek hadijogának ez az ága — mind a nemzetközi jogi szabályozást, mind a ma már meglehetősen fejilett belső (kulturális és polgári védelmi) szabályozást teA lakosság riasztása

A második világháború utáni időszakban a haditechnika igen nagymérvű fejlődése következtében, reális valósággá vált, hogy a korszerű háborúban a hadviselés nem korlátozódik a frontokra, hanem kiterjed a hátország egészére. A támadó fegyverek közvetlen és közvetett hatásai veszélyeztetik "áz egész ország lakosságát, valamint az anyagi javakat. Ennek következtében a hátország védelmének előkészítése a fegyveres erők felkészítésével azonos értékűvé vált. Ezért alapvető követelményként jelentkezik, hogy a

hátország védelme érdekében

már békében igen, sok olyan intézkedést kell foganatosítani,

amelyek az államigazgatási, a népgazdasági szerveket, valamint az ország egész lakosságát érinti. Az intézkedések körében igen jelentős helyen kell megemlítenünk az ország lakosságának

gyors riasztását és tájékoztatását, valamint az ezekhez szükséges figyelő és jelző, továbbá riasztó és tájékoztató rendszerek megszervezését. Az embereknek a legújabb és hatalmas pusztító

lehetséges, úgy a légiriasztási parancs kiadása, illetve elrendelése a Polgári Védelem Országos Parancsnokságon a polgári védelem hírrendszerén keresztül történik. A légiriadó elrendelését az egész országban a polgári védelmi szervek vezetési pontjain az országos riasztó szakszolgálat egységei, valamint a külön utasításra létrehozott rádiófigyelő ügyeleti és postai távbeszélő szolgálat keretében szervezett riasztó őrsök tagjai, és a lakosság a Kossuth-adó hullámhosszára hangolt rádióvevő készülékkel folyamatosan hallgatják, illetve figyelik az adást. A légiriasztási parancs vétele után a területileg illetékes polgári védelmi szervek (megyei, városi, járási) parancsnokai intézkednek a területükön telepített riasztóeszközök működtetésére!. Az üzemekben, ahol a riasztóeszköz nincs bekötve a közterületi riasztóhálózatba, ott az üzemi önvédelem keretén belül felálló riasztó alegység, vagy a riasztással megbízott kiképzett személy gondoskodik arról, hogy a közterületi riasztóeszközök jelAZ ORSZÁG FELOSZTÁSA ZÓHÁKRA

erejű harceszközök elleni védekezés csak akkor lehet hatásos, ha időben tudomást szereznek az ellenség támadásáról, vagyis ha a csapás nem meglepetésszerű. Példaként megemlíthetnénk a Japán elleni atomtámadást, ahol az áldozatok száma jól működő riasztórendszer esetén erősen lecsökkenthető lett volna.

Cikksorozatunk első részében a légi riasztás felépítésével, jelzéseivel, jelzés eszközeivel, valamint magatartási szabályokkal kívánjuk olvasóinkat megismertetni. Az ellenség várható légitámadására, atomcsapására a légiriadó jelzései figyelmeztetnek A korszerű rakéta-atomháborúban — a II. világháborúban megszokott minimum félórás elő- retartás helyett — a légiriadó jelzései és a tényleges légitámadás között igen kevés idővel számolunk, csak néhány perccel. Ezért e feladatok megoldásában részt vevő személyek fel- készültségét igen magas fokra kell emelni.

A légiriadó elrendelésének módjai: Az érvényben levő rendszabályok szerint az ország területe két zónára van osztva. Első a Dunántúl, a második a Dunától keletre eső terület. Megyénk a második zónában van a Duna—Tisza közén. A légiriadót elrendelhetik zónánként külön-kiilön, vagy az egész ország területére. A légiriadó központi elrendelése a Kossuth rádión keresztül történik. (Műsoridő alatt a Magyar Televízió is adja.) A légiriadót nyílt szöveggel három esetben ismételve, 15 másodperces szünetekkel rendelik el, a következő szöveggel: Megyénk területére vonatkozóan: Adásunkat megszakítjuk! Figyelem! Figyelem! Figyelem! Adásunkat megszakítjuk! Figyelem! Figyelem! Duna—Tisza köze, Tiszántúl, Duna—Tisza köze, Tiszántúl! Légiriadó! Légiriadó!

Az egész országra szóló érvénnyel: Adásunkat megszakítjuk! Figyelem! Figyelem! Adásunkat megszakítjuk! Figyelem! Figyelem! Az egész ország területére! Az egész ország területére! Légiriadó! Légiriadó!

A légiriadó elrendelése, ameny- nyiben. a Kossuth rádióban nem

zéseit átvéve, az üzemi riasztó- berendezést működtessék.

A riasztási rendszer eszközei alatt azokat a berendezéseket, eszközöket, vezérlőeszközöket, vezér lő vonalakat, kiszolgáló személyeket kell érteni, amelyek alkalmazásával. illetve közreműködésével a riasztási rendszer rendeltetésszerűen működtethető. A riadó jelzést az akusztikai (hanghatású) követelmények figyelem- bevételével legjobban az elektromos és manuális (kézi kezelésű) hangkeltő berendezésekkel — köznyelven szirénával —• lehet adni. A riasztórendszer egyik alapvető eszköze az elektromos üzemű sziréna, amely nem egyéb, mintegy meghatározott fordulat- számú és teljesítményű elektromos motor, amely egy hangkeltő berendezéssel van egybe építve.

CD

3

HCD

CD\

era

A kulturális javak érdekében

Kézisziréna.

adottságokból függően megyénkben megoldottnak mondhatók. A riasztási feladatokat szükségriasztó eszközökkel is végrehajthatjuk. Szükségriasztó eszköz lehet minden olyan hangkeltő berendezés, amelyek hangjai képesek a lakosságot a nap bármely szakában, a riasztási terület bármely pontján a veszély tudatára ébreszteni. A szükségriasztó eszközök megválasztása minden esetben a riasztandó terület nagyságától és a helyi -adottságoktól függ. Szükségriasztó eszközökként kerülnek alkalmazásra: autósziréna. síndarab, kolomp. gőzduda, gőzsíp, gőzkürt. autóduda, harang stb. Itt kell megemlíteni még a vezetékes rádiórendszereket. az úgynevezett hangos bemondót. Ezek nemcsak mintszük- ségriasztó-eszközök. hanem a lakosság folyamatos tájékoztatási feladatát is ellátják. A riasztási rendszer eszközeinek igen fontos kiegészítője a motoros, illetve a kerékpáros hírvivők akik a kihelyezett objektumok számára biztosítják a riasztási parancs eljutását, s szükség esetén a riasz- ' tóberendezések működtetését.

A légiriadó jelzését bármilyen más cél. feladat végrehajtásához felhasználni, alkalmazni szigorúan tilos! Nagy teljesítményű elektromos üzemű szirénával: háromszor félperces — kétszer félperces szünettel megismételt — periodikusan változó magasságú (úgynevezett üvöltő) hang. Kisteljesítményű elektromos üzemű szirénával: a jelzés azonos az előbbivel. Kéziszirénával, gépjárműbe szerelt autószirénával: a jelzés azonos az előbbiekkél. A helyileg található szükségriasztó eszközök széles skálája miaitt ma még nem lehetséges az ország egész területére kialakítani a szükségriasztó-eszközök teljes fel- használását, de egy adott szük- ségriasztó-eszközön belül leadható, jelzések egységesítését az alábbi kialakított jelzések alkalmazásával kell megoldani: Síndarabbal: négyszer félperces — három

örvendetes, hogy hazánkban az utóbbi évtizedben állami és társadalmi szerveink, továbbá a széles néprétegek egyre inkább felismerik. mennyire nagy jelentőségű a kulturális örökség mind nemzedékünk, mind utódaink számára. A történelmi, művészeti stb. jelentőségű építészeti emlékek megőrzése, az archívumok, a könyvtárak, a tudományos anyagok, a különféle műkincsek és gyűjtemények értékelése és óvása a műemlékvédelmi, honismereti. művészeti és kulturális javakat védő szervek, illetőleg szervezetek munkájának köszönhetően egyre általánosabbá, szélesebb körűvé válik.

Ennek a munkának sajátos alapjai teremtődtek meg hazánknak a kulturális javak fegyvekintve — a nagy értékű kulturális javak ama felbecsülhetetlen veszteségei következtében alakult ki, amelyek, az 1914—1918. évi első világháború, az 1936,— 1939. évi spanyol polgárháború, valamint az 1939—1945. évi második -világháború következtében állottak elő. a hadműveletek közvetlen, vagy másodlagos következményeként.

A kulturális javak védelme a hágai egyezmény szellemében egyfelől a mozgatható és a nem mozgatható kulturális javaknak elsősorban a haderők, továbbá a lakosság részéről való tiszteletben tartását irányozza elő, másfelől az anyagi biztonságot törekszik megteremteni a javak számára egy esetleges fegyveres konfliktus előrelátható következményeivel szemben. Az első célkitűzés

főként a haderők és a lakosság megfelelő felvilágosításával, és a védelemre különösen érdemes kulturális javak nemzetközileg elismert módon (kék—fehér pajzs) való megjelölésével, a második megfelelő védőlétesítmények, építéstechnikai előírások, így a védelmet érdemlő épületek, szobrok védőburkolattal /való ellátásával, a beomlási veszélyeket csökkentő alátámasztással, a tűzveszélyt csökkentő építészeti rendszabályok érvényesítésével, a helyreállításhoz szükséges' okmányok gyűjtésével valósítható | meg A különlegesen védelemre méltó archivált tárgyak, kéziratok. könyvtári tartozékok és más kulturális javak megőrzését mik- romátsolatokkal is lehet, biztosítani, amelyeket már békeidőben célszerű az eredetitől elkülönítve, biztonságosan őrizni.

Ezek az anyagi védelmi rendszabályok sok esetben a békeidőben bekövetkezhető katasztrófák esetén is hatásos védelmet nyújtanak. A kulturál s javak védel- > mét az említett okból — az. oktatási, művészeti stb. szempontokon túl tehát a polgári védelem szempontjából is — mindinkább a közigazgatási feladatokkal egyenlő szintre kell emelni, azokkal azonossá kell termi. E megfontolásból képeznek ezek a munkák — ugyanúgy, mint a polgári védelmi tevékenység általában — már békeidőszakban feladatot, hiszen rögtönzésekre a kulturális javak védelmében már csak azért sem lehet hagyatkozni, mert ezek az élettelen tárgyak az egészséges, felnőtt emberrel ellentétben isemmit sem tehetnek önmaguktól a maguk biztonsága érdekében.

Az ön- és kölcsönös segélynyújtás alapjai

Az elektromos üzemi szirénák teljesítményben különbözhetnek egymástól. ékért beszélhetünk nagy teljesítményű — amelyek 1000—1500 watt — és kis teljesítményű, melyek 1000 watt alatti teljesítményűek. A szirénák körében tartóznák a mechanikus meghajtású kézi szirénák, melyek működtetésére szükség esetén — elektromos áram kimaradása — kerülhet sor. A riasztási rendszer másik fontos eleme a vezérlő rendszer. amelynek eszközei: riasztó központ, kapcsolószekrény.

A riasztó rendszer működtetésének legfontosabb eleme a fenti berendezéseket működtető energiaforrások, amelyek a helyi

(

15 másodperces művelettel megismételt szapora ütögetés, ko- lomppal: négyszer félperces — három 15 másodperces szünettel megismételt szapora kongatás, gőz- vagy villamosduda: négyszer félperces — három 15 másodperces szünettel megismételt váltakozó szaggatott dudálás, kürtölés, haranggal: négyszer félperces — három 15 másodperces szünettel megismételt szapora kongatás (félrevert harangozás); hangosbemondóval, magnetofonszalaggal: fixen telepített és mo- bilitozottal egyformán három félperces, kétszer félperces szünettel megismételt elektromos, vagy kézisziréna által keltett periodikusan változó, üvöltő hang.

Az elsősegélynyújtó feladata -i sérültek felkutatása, mielőbbi életmentő elsősegélyben részesítése. kiszállítása a sebesült gyűjtőhelyre, az első primitív osztályozás elvégzése és előkészítése a további szállításra. A sérültek kimentése és az életmentő elsősegélynyújtás után a további állapotromlás elkerülése érdekében a sérültet fekve helyezzük el. (Földön, hordágyon, szükségeszközökön. sérülésének és állapotának megfelelően félig ülő, ülő, vagy felpócolt végtagokkal.) Eszméletlen sérültet szilárd odalfek- vésben kell elhelyezni. (A sérült jobb, vagy bal oldalán fekszik, alsó lába nyújtott, felső derékszögben behailított helyzetben támaszt, így az arc félig lefele a légutak szabadok, a nyelv előre csúszik, a nyál, esetleges szen.v- nyeződés, hánvadék kifolyik, nincs aspiráció, légutakba jutás veszélye, fulladás.)

A sérülés helvét megfelelően szabaddá kell tenni (ruha, cipő, csizma kíméletes eltávolítása — felhasítás a varrás mentén). A sebet meg kell óvni a további szennyeződéstől, a seb környékét megtisztítjuk, a sebet steril fedőkötéssel látjuk el. Többszörös és kombinált sérülésnél a súlyossági sorrendet vesszük figyelembe. Ha a feltalálás pillanatában az ellátás, szállítás közben a sérült, vagy beteg légzése, szívműködése megszűnne: — nincs mellkasmozgás, nincs radiális pulzus, pupillák maximálisan tágak, a bőr, ajak. köröm szederjes lilás. A klinikai halál állapotáról beszélünk, amely kb 1—5 percig tarthat. Ez idő alatt a szervezet életfunkciói normalizálódhatnak (légzés, szívműködés, anyagcsere), maradandó károsodás még nincs. Ezután a vissza- állítódás, regeneráció lehetőségei gyorsan megszűnnek a halál visz- szavonhatatlanná válik, beáll a biológiai halál.

A légzés leállása esetén az elsősegélynyújtó feladata a légzés biztosítása mesterségesen. Oxi- génizáció (légcsere) biztosításának ma egyetlen (eredményes) elfogadott módja a szájból szájba^ vagy szájból orrba való fúvásos lélegeztetés. A sérült háton fekszik (szilárd alapon), vállát kissé meg- emeljüki, alátámasztjuk (összehajtott takaró, kabát, köpeny stb.) a fejét há traf eszí tjük a légutak átjárhatóságának biztosítása céljából. A légzésmegállással egy időben, illetve azt követően a szívműködés is leáll, ezért a mesterséges lélegeztetéssel egy-> idejűleg szívmasszázst is végziíhk. Az újraélesztést (reanimáció) opI 1. Halántékütőér leszorítása ujjal. 2. Halántékütőér leszorítása ujjal. 3. Aajak, száj, és arc ütőerének leszorítása ujjal. 4. Kulcs- csont alatti ütőér leszorítása a kulcscsont feletti árokban.

timális esetben két fő. de adott esetben egv is képes végrehajtani- A beavatkozást 4—5 befú- vással és 4—5 szívmasszázzsal- kezdjük. majd 3—4. illetve 2—8 ritmusban folytatjuk. A szívmasz- százst a szegycsont alsó harmadára helyezett, egymásra merőlegesen álló kézzel végezzük a beteg bal oldalán a törzs magasságában térdelve. A mellkasra erőteljes nyomási gyakorolva, amely annak 5—7 centiméter kitörését eredményezi. Két elsősegélynyújtó esetén, egyik a szívmasszázst, másik a befúvásokat végzi a szívműködés és légzés megindulásáig, vagy a biológiai halál beálltáig- A szervezetben külső erőművi behatásra sérülés keletkezik. Ha a bőr folytonossága megszakad, sebzésről beszélünk Sebzés esetén különböző vérzés léphet fel: hajszáleres, vénás, ütőeres, belső vérzés. Az ön- és kölcsönös segélynyújtás során szükséges a vérzéscsillapítás ideiglenes, vagy végleges biztosítása. Belső vérzés gyanúja esetén mielőbb orvosi, szakorvosi segély biztosítása szükséges. Rendkívüli körülmények (árvíz, földrengés, háború stb.) sérüléseit mindig különösen szennyezettnek kell tekinteni. A vérzéscsillapítás fedőkötéssel. szorítókötés felhelyezésével, vagy kézzel az erek csontos alapra való leszorításával történhet. A szorító kötést mindig a sérüléstől centrálisán, tehát a sérülés és a szív között kell felhelyezni. A leszorítást leghatásosabban a hosszú csöves csontok felett lehet alkalmazni. A leszorítás idejét fel kell jegyezni és a leszorítást hosszú szállítás esetén kb. 120 perc után meg kell oldani. A vérzések nagy része önmagától is. az erek izomzatának összeug- rásra a környező izmok nyomása, vagy vérrögképződés miatt megszűnnek, csillapodnak. Az ellátástól azonban nem lehet eltekinteni, mert mozgatás, rázódás esetén a vérzés ismét megindulhat.

A segélynyújtó mindig a sérüléssel szemben helyezkedik el, a sérültet mindig fekvő, vagy ülő helyzetben látjuk el. (összeesés.

újabb sérülés keletkezésének elkerülése végett). A sérült testrészt szabaddá kell tenni, a seb ' környékét meg kell tisztítani, a sebre csak steril kötszer vagy szükség esetén, tiszta, frissen mosott és vasalt (fehér, világos) vászon alkalmazható. Törés, ficam, vagy annak gyanúja esetén a testrészeket rögzíteni kell. A sérült testrészeket olyan helyzetben kell rögzíteni, amely a sérült testrész számára a legkedvezőbb és a nyugodt, fájdalommentes szállítást biztosítja. A végtagokon a kötést mindig úgy helyezzük el. hogy az ujjak szabadon maradjanak (az ujjak állapota, szín. duzzanat a kötés szorosságának a végtag keringésének indikátora is lehetővé teszi az ujjak kisfokú mozgását is).

Rándulás, ficam, törés nagyobb erőművi behatásra keletkezik. Rándulásról akkor beszélünk, ha a különböző ízületekben találkozó csontvégek kórosan elmozdulnak, majd eredeti helyükre visz- szatérnak (eközben az ízületet rögzítő és körülvevő képletek megsérülhetnek). (Izületi szalag, erek, izmok stb.). Ficam keletkezése esetén a csontvégek rendellenes helyen rögzülnek és ezt az állapotot megtartják, (alakváltoztatás, duzzanat, bevérzés, mozgáskorlátozottság és fájdalom jellemzi). Törésről beszélünk, ha a csontok folytonossága megszakad külső erőművi hatásra. Nyílt törésről akkor beszélünk, ha tört csontvégek nagyfokban elmozdulnak. sebzés keletkezik, a bőr folytonossága megszakad és ezen keresztül a tört végek mutatkoznak. Rándulás, törés, ficam esetén az elsősegélynyújtó feladata a sérült testrész nyugalomba helyezése. rögzítése, a seb ellátása, fájdalomcsillapítás. Törésnél a rögzítés lényege, hogy az alkalmazott rögzítőeszköz, sín. szük- Ségeszközként két szomszédos ízületen túlérjen. Nyílt törés esetén a vérzéscsillapítás és az általános sebellátás szabályait alkalmazzuk. d( figyelemmel kell lenni arra, hogy a fertőzés veszélye nyílt törés esetén igen nagyfokú.

• Felkar ütőerének ösz- szenyomása ujjal.

• Hónaljütőér leszorítása a hónaljjáratokban.

• Szájból szájba lélegezetés 2 darab „S”-alakú összekapcsolt nyelvtubus segítségével.

I