Petőfi Népe, 1975. március (30. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-28 / 74. szám
1975. március 28' • PETŐFI XÉPE • 3 Nyugodt, bizakodó hangulatban Beszélgetés kongresszus után Befejeződött az MSZMP XI. kongresszusa, hazatértek a küldöttek, hogy folytassák munkájukat. Tudjuk, hogy megyénket harmincegy küldött képviselte pártunk legmagasabb politikai fórumán. Közülük dr. Dobos Ferencet, a Kiskunfélegyházi Városi Tanács elnökét kerestük fel, s arra kértük mondja el véleményét, tapasztalatait, benyomásait az ülésről. — Életemben először voltam kongresszusi küldött. Az előző, hasonló tanácskozáson Kiskunfélegyházáiról Sztanojev András, a városi pártbizottság első titkára volt a megyei delegáció tagja városunkból. Amikor február 23-án engem is küldöttnek választott a megyei pártértekezlet, másnap már mentem Sztanojev elvtarshoz, s kértem, hogy tájékoztasson tapasztalatairól. Persze már korábban is beszéltünk vele erről, de úgy gondoltam, nem árt, ha „felkészülök”. Mondanom sem kell, hogy igen jólesett a választás, s mi tagadas, büszke voltam küldetésemre — kezdi a beszélgetést dr. Dobos Ferenc elvtárs. Elmondja a továbbiakban, hogy gyakran elképzelte, milyen lesz majd a kongresszus hangulata, a munkarend, de amint később a tanácskozás első napján kiderült más a képzelet és más a valóság. —• Mindnyájan tudtuk, hogy olyan kérdésekben döntünK, amelyek meghatározzák a következő 10—15 éves fejlődésünket. Mégis nyugodt, kiegyensúlyozott és bizakodó légkör uralkodott a teremben és a szünetekben is. A küldöttek tisztában voltak a XI. kongresszus kiemelkedő jelentőségével, s nemcsak azok voltak láthatóan meghatódva — mint magam is — akik először vehettek részt a párt kongresszusán, hanem az „öreg” küldöttek is, tehát azok, akik korábban, a megelőző kongresszusokon is ott lehettek. — A televízió nézői az újságolvasók úgyszólván maguk is „bent voltak” a tanácskozáson. Arra kértem tehát, beszéljen a küldöttek szabad idejéről. Volt-e kötetlen program, s ha igen, mivel töltötték a munka utáni órákat? — A kongresszus napi munkájának befejezése után mindenki szállására igyekezett. Ott aztán hol egyik, hol a másik szobában jöttünk össze, mi Bács- megyeieki, hogy megtárgyaljuk az aznapi eseményeket, tapasztalatokat, véleményt cseréljünk. Ezek a beszélgetések a késő éjszakába nyúltak, s mondhatom, igen jó hangulatDan, valóban baráti légkörben teltek el. Mi a Szabadság Szállóban laktunk, s gyakran voltak rangos vendégeink. így például meglátogatta a Bács-Kiskun megyei küldötteket Nyers Rezső, dr. Korom Mihály és dr. Rpmány Pál elvtárs is. En- ,-gem személy szerint nagyon megragadott az a közvetlen, baráti és valóban elvtársi hangulat, amely az egész kongresszust, a küldötteket és a mi említett összejöveteleinket is jellemezte. — De nemcsak ez. A kongresz- szusi terem díszítése például egyszerű és nagyon^ ízléses, sokat mondó volt. A hivalkodásnak, a túlzásoknak nyomát sem találta az ember. — Találkozott-e Dobos elvtárs más megyében élő, dolgozó ismerősökkel ! — Nagyon sok barát, ismerős volt a teremben. Nem is tudnám felsorolni kik éu honnan: egyetemi, pártiskolai társakkal, más fórumok tanácskozásain megismert elvtársakkal szoríthattam kezet. De tanúja voltam például annak, hogy két gyerekkori pajtás egymás nyakába borult. Huszonöt éve nem találkoztak: az egyik magas rangú katonatiszt, a másik tudós. — Hallhatnánk-e valami tréfás, hangulatos történetet? — Igen. Például a kiskőrösi Szabó Jánosné, aki népviseletben ült a sorokban, s akit többször is láthattak a televízió nézői, új cipőt húzott a kongresz- szus tiszteletére; de nyár az első napot is alig bírta ki benne, szorította a lábát. Másnap aztán, a mi javaslatunkra papucsban jelent meg az ülésteremben. Senki sem vette észre, de egyébként is a papucs nagyon illett a ruhájához ... Búcsúzás előtt kihúzza zsebéből küldöttigazolványát, s felém nyújtva mondja: — Ezt pedig elteszem emlékbe, bizonyítékként, hogy én is részt vettem ezen a nagy jelentőségű kongresszuson. Gál Sándor A jövendő kertészmérnök bizonyossága Dalosok, táncosok - katonaruhában Alekszandrovék meghódították Kecskemét közönségét Fúvósmuzsikával, piros szegfűkkel és szíves köszöntő szavakkal várta Kecskemét városa csütörtökön délután a világhírű Alekszandrov együttes kétszázhúsz tagját, akik este a megyei művelődési központban léptek pódiumra. A Szovjetunió legrégibb, Vörös Zászlórenddel kétszeresen kitüntetett katonai művészegyüttese a felszabadulási emlékünnepségekre érkezett Magyarországra. 1947 óta ötödik alkalommal turnéznak hazánkban. Ennyiszer, vagy ennél többször csak Franciaországban, Lengyelországban és Csehszlovákiában jártak. Ausztrália kivételével — ahová az idén szólítja őket egy meghívás — minden kontinensre ellátogattak. Nem kevesebb, mint 22 országba vitték el a szovjet zeneszerzők dalait, népdalokat, a kórusművészet klasszikus alkotásait. Fellépéseiket a párizsi világkiállítás Grand Prix elismerése, az egymillomo- dik példányszámért járó „arany lemezek” sora kísérte. Hírük a hírős városban is jóval megelőzte jöttüket. A színházteremben a pótszékekkel kiegészített nézősorok is kevésnek bizonyultak az érdeklődők befogadására. Nagy taps köszöntötte a közönség elé lépő Borisz Alekszandro- vics Alekszandrov vezérőrnagyot, a Szovjetunió népművészét, az u együttes alapítójának fiát, aki hosszú idő óta tölti be a parancsnok és a művészeti vezető vezető tisztét. A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után saját szerzeményeiből vezényelt. A Leninről szóló dala olyan telt, egységes zengésben hangzott fel, amply csaknem szétfeszítette a falakat. Majd egy katonadalt idéztek fel, amelyre a polgárháború éveiben meneteltek a katonák. A szomorúság húrjain csendült fel a Nagy Honvédő Háború egyik legnépszerűbb, emlékezéssel teli dala, a Csalogányok. Igazi mély átéltséggel és művészi fegyelemmel szólaltak meg a művek. Üde színfoltként következett a nálunk is jól ismert, eredeti módon előadott népdal, a Kalin- ka, amelyet vég nélkül ismételhetett volna a szólót éneklő J. Beljajev tenorista és a férfikórus. A tánckar a Vaszilij Tyorkin című, Tvardovszkij elbeszélő költeményéből készült táncjátékkal robbant a színpadra. Felejthetetlen ízelítőt adtak a fergeteges tempóból, akrpbatikus mozgásokból. Megelevenítették a nagy orosz festő, Repin egyik fő művét „A zaporozsjei kozákok levelet írnak a török császárnak” című alkotást. Az együttes hatalmas, 1500 művet tartalmazó repertoárjából á magyar népdalok sem hiányoznak. A. Szergejev basszus, illetve V. Stefuca tiszta tenor hangján csendült fel az ElinduUarin szép hazámból, majd a Gerencséri utca kezdetű dal. S Kodály szülővárosában a Háry János daljáték Toborzóját is bemutatta a kórus V. Anyiszimov bariton szólójával. Mély érzéssel megszólaltatott hazafias és katonadalok, fergeteges kozáktáncok, humorral és férfias bájjal előadott népdalok tették színessé a szerda esti műsort. A háromórás összeállítás nagyszerű élményét a kecskemétiek nevében Gádor József, városi tanácselnök köszönte meg a világhírű együttesnek és az idén 70. életévébe lépő vezetőjüknek. Alekszandrovék fáradhatatlanok az alig egyhetes magyarországi turnéjukon, amikor sűrített programban csaknem annyiszor léptek fel Budapesten és vidéken, mint odahaza a megszokott körülmények között egy egész hónap alatt. Halász Ferenc Takarékosság a közlekedésben Módosították a közületi személygépkocsik, a teherautók és az autóbusz üzemanyagnormáját A Minisztertanács múlt év végi takarékossági határozatának végrehajtására a KPM autóközlekedési főosztálya-rendelkezést adott ki a közúti gépjárművek hajtó- és kenőanyag minőségi és meny- nyiségi normáinak módosításáról, amely a Közlekedésügyi Értesítő 2. számában jelent meg. A március 1-től érvényes rendelkezés meghatározza, hogy milyen típusú gépjárműhöz milyen és mennyi hajtóanyag használható fel, előírja egyes típusokra az olajcsere periódusait és feltünteti, hogy az út minőségétől, a városi belterületi forgalomtól, az időjárástól függő körülmények között menynyi a megengedett eltérés a normától, amit egyébként az átlagos terhelés alapján állapítottak meg. Az új normaelőírás a közületi személygépkocsi, a népgazdaság tehergépkocsi- és autóbusz-állományának mintegy 80 százalékát kitevő típusokra érvényes, a többinél egyelőre változatlan az Országos Tervhivatal 1965. évi utasítása szerinti normát kell figyelembe venni. A KÖTUKI a többi gépjármű hajtó- és kenőanyag-felhasználási normáit folyamatosan dolgozza ki az év végéig. A mezőgazdasági vontatók és munkagépek üzemanyag-felhasználásának módosítását a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium rövidesen kiadja. A KPM Autófelügyelete összeállította es tízezer ’példányban elkészítette az üzemanyag-felhasználással kapcsolatos 1965 óta érvényes és a most kiadott új rendelkezéseket, amelyeket a vállalatok áprilistól kaphatnak meg az autófelügyeletnél. Mi indokolta, mi tette lehetővé az üzemanyagnorma módosítását, milyen hatást, eredményt várnak az intézkedéstől? A kérdésekre a KPM autóközlekedési főosztályán válaszoltak az MTI munkatársá- I nak. Az üzemanyagnormákat legutóbb tíz évvel ezelőtt állapították meg. Azóta az állomány nagy része kicserélődött, számos típus a tehergépjárművek rekonstrukciójának végrehajtása során „kifutott” használata megszűnt.- Időközben a szocialista országok olyan világszínvonalon álló korszerű járműtípusokat alakítottak ki, amelyek fajlagos üzemanyag-felhasználása a korábbinál jóval kedvezőbb, s az ipar jobb minőségű kenőanyagokat gyárt. Mindezek ellenére az üzemanyag- felhasználás ügyével a legtöbb helyen keveset foglalkoztak, az ellenőrzések rendkívül magas fogyasztásokat, laza, hanyag üzemanyag-gazdálkodást találtak. Az új rendelkezés lényege, hogy megszigorította az üzemanyag-felhasználást. A benzinüzemű tehergépkocsiknál átlagosan 5,6 százalékkal, a Diesel-üzemű- eknél 6,1 százalékkal, az autóbuszoknál 3,2 százalékkal csökkentették az üzemanyag-felhasználás normáit, míg az olajcsere idejét kétszeresére, háromszorosára növelték. Ennek eredményeként — a rendelkezés következetes végrehajtásával — csak a teherautóknál már az idén minimálisan 65 000 tonna hajtóanyag takarítható meg. Az új normák szerinti üzemanyag-fogyasztást szigorúan ellenőrzik. Az autófelügyelet negyedévenként kimutatást kér a hajtó- és kenőanyag-felhasználásról a közületektől, amelyek az esedékes műszaki vizsgán hat hónapra visszamenően kötelesek igazolni a módosult norma alapján a kocsi fogyasztását. A vizsgán alkalmatlannak minősítik azt a járművet, amelyik a megengedettnél többet fogyasztott, s az üzembentartó nem tudja igazolni, hogy a kocsit a vizsga előtt megjavították. Az autófelügyelet fokozza a gépjárművek műszaki állapotának ellenőrzését az üzembentartók telephelyén — annak a gépkocsinak, amelynek a fogyasztása a meghatározottnál tíz százalékkal több, azonnal elveszik a rendszámát —, s a BM-mel közösen tervezik a gépjárművek műszaki állapotának rendszeres országúti ellenőrzését is. Áprilisban országszerte megkezdődik az öt, vagy annál több gépjárművet üzemeltető közületi gépkocsielőadók, vezető szerelők, műhelyfőnökök szervezett továbbképzése. . Rendelet. jelenik meg rövidesen az állami személy- gépkocsik éves kilométer-teljesítményének csökkentéséről. Intézkednek az üzemanyag-fogyasztás ellenőrzésére, beszabályozására szolgáló hálózat fejlesztéséről, s gondoskodnak az ehhez szükséges berendezésekről, készülékekről is. (MTI) A Nyíregyházi Városi Tanács művelődésügyi osztálya több más állami és társadalmi szervvel közösen felszabadulásunk 30. évfordulójának tiszteletére meghirdeti a II. országos népművészeti pályázatot. 'A kiírás célja a magyar népi díszítőművészet hagyó, mányainak ápolása,, a népművészeti alkotó tevékenység, az aktív művelődés népszerűsítése. A pályázatot a gyermekjáték, A Budapesti Kertészeti Egyetem Kecskeméti Kertészeti Főiskolai Karának végzős hallgatója Béres Agnes. A Jászságból került a homoki városba. Ujján karikagyűrű csillan, s ez is egy jövőbeli kötelék, mely Kecskeméthez kapcsolja majd. A város környéki termelőszövekezetek valamelyikében kíván elhelyezkedni. Az MSZMP kongresszusa több szempontból is felkeltette érdeklődését. A jövendő kertészmérnököt, az állampolgárt, családalapítás előtt álló fiatalt, s nem utolsósorban mint nőt is közelről érintették az elhangzott felszólalások ék a kongresszusi határozat. — Kádár János elvtárs beszédében és több küldött hozzászólásában is szó esett a zöldségprogram jelentőségéről — mondotta. — Ez azt jelenti, hogy nagy szükség van ránk a mező- gazdasági üzemekben. Ügy érzem — de használhatnék többes számot is hattgatótársaim nevében —, hogy jól felkészültünk a főiskolán, és lesz is tennivalónk. A termesztés és a munkaszervezés egyaránt fejleszhető, ék nem félek, hogy nem találok érdeklődésemnek, képességeimnek megfelelő munkaterületet. A mező- gazdaságban dolgozók szociális hímzett és szőtt textíliák, fafaragások, kerámia, hímes tojás, kovácsolt vas, bőrművesség, kékfestő és egyéb műfajokban bírálják el. Részt vehet mindenki, aki pályamunkáit amatőrként, kedvtelésből készítette. Kereskedelmi forgalomból ismert vagy országos pályázaton már díjat nyert alkotásokat a bíráló bizottság nem fogad el. Valamennyi kategóriában „Gránátalma” níés kulturális ellátottsága — mint azt a kongresszus natározata megfogalmazta — tovább növekszik majd s közelinek látom azt az időszakot, amikor a gépesítés, kemizálás és a modern technológiai eljárások nyomán a munkakörülmények valóban üzemszerűek lesznek mindenütt. — Sok szó esett az üzemi demokrácia kérdéséről is a kongresszuson. Eddigi tapasztalataim kedvezőek, s bizakodó vagyok, hogy a későbbiekben sem csalódom. Azt hiszem, ha a fiatalok szakmai tudásukat lelkesedéssel éh munkatársaik iránti megértéssel párosítják, akkor semmi nem akadályozza érvényesülésünkét. A kezdő szakembereknek azonban az elméleti felkészültség mellett szakmai gyakorlatra is szükségük van. — Erős hatással volt rám az óvodai-bölcsődei program is. Biztos vagyok abban, hogy nem kényszerülök választani: anya vagy dolgozó nő kívánok-e lenni. Inkább két vagy három gyereket szeretnék, mint egyet, de nevelésükért már nem kell lemondanom hivatásomról. Úgy gondolom, ez a nők társadalmi elismerésének egyik legfontosabb bizonysága! P. M. vódíjat alapítottak, a legjobb további műveket arany-, ezüst-, illetve bronzplakettel és diplomával jutalmazzák. A pályamunkákat Nyíregyháza, Városi Művelődési Központ (pf. 53.) címre 1975. május 20. és június 15. között kell eljuttatni. Az elfogadott muhkákból a rendezők augusztusban Nyíregyházán, majd szeptemberben Budapesten kiállítást rendeznek. II. országos népművészeti pályázat
