Petőfi Népe, 1975. március (30. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-18 / 65. szám

• PETŐFI NÉPE • 1915. március 18.

A szovjet SZOJUZZAGRAN- GAZ vállalat az MSZMP XI. kongresszusa tiszteletére a szerződéses határidő előtt teljesítette vállalt kötelezettségét: megépítette a Testvériség földgázvezeték magyarországi első szakaszát. A Be- regdaróctól Leninvárosig terjedő 126 kilométer hosszú, 800 milliméter átmérőjű vezeték építése 1,5 milliárd forintba került. A vezetéken már az idén 600 millió köbméter földgázt szállít a Szovjetunió hazánknak.

A Testvériség földgázvezeték szovjet és magyar szakaszát vasárnap kapcsolták össze ünnepélyesen Beregdaróc térségében.

HÉTMILLIÁRD KÖBMÉTER SZÁLLÍTÁSÁRA ALKALMAS

Elkészült a Testvériség földgázvezeték

Az ünnepségen részt vett dr. Simon Pál nehézipari miniszter- helyettes, Klézl Róbert, az. MSZMP Központi Bizottsága osztályvezető helyettese, Gulácsi Sándor, a Szabolcs-Szatmúr megyei pártbizottság titkára, dr. Czimbalmos Béla, a megyei tanács elnökhelyettes, továbbá A.

I. Szorokin, szovjet kőolaj- és gázipari vállalatépítési miniszter helyettese, V. O. Vas, az Ukrán KP kárpátaljai területi bizottságának titkára. Molnár Bertalan, a területi tanács vb elnökhelyettese. Ott voltak a ve- zetiélc tervezésében és kivitelezésében részt vevő szovjet és magyar vállalatok képviselői.

A szovjet és magyar himnusz elhangzása után E. V. Scsepkin, a SZOJUZZAGRANGAZ magyar- országi építésvezetőségének vezér- igazgatója jelentette: a vállalat dolgozói — szorosan együttműködve a magyar vállalatokkal — elkészítették a földgázvezeték magyarországi első szakaszát. E nagy munka során többek között 1,7 millió köbméter tőidet mozgattak meg, a vezetéken 11 500 varratót készítettek. Ezután V. L. Butenko, V. M. Ja- min, V. Knyaszkín és V. Uliga- jnec szovjet hegesztők elkészítették a vezetéken a magyar és szovjet szakasz összekapcsolását jelképező vörös varratot.

A vezeték összekapcsolása után dr. Simon Pál nehézipari miniszterhelyettes mondott beszédet. Emlékeztetett arra, hogy 13 évvel ezelőtt üzembe helyeztük a ,,Barátság” kőolajvezetéket, amely azóta újabb vonallal is bővült. A szovjet kőolaj- bázison fejlődött ki a magyar kőolaj feldolgozó ipar, amely nemcsak fűtő- és motorhajtó anyagokkal látja el a népgazdaságot, hanem a vegyiparnak is fontos nyersanyagát adja.

A miniszterhelyettes ezután szólt arról, hogy a magyarországi fölgáztermelés a 60-as években gyors fejlődésnek indult, a feltárt mezők termelése ma már megközelíti az ötmilliárd köbmétert. Az igények azonban gyorsabban növekedtek a termelésnél. Ezért fordult a magyar kormány a Szovjetunió kormányéihoz azzal a kéréssel, hogy Magyarország is kapcsolódhasson ahhoz a hatalmas földgázgerincvezeték- rendszerhez. amelv a Szovjetuniót, Közép, és Nyugat-Európá- val összeköti. 1971 őszén jött létre az a kormánymegállapodás, amelynek alapján megépült ez a

vezeték, és megkezdődik a szovjet földgáz . szállítása Magyarország részére. A csővezeték a szovjet tervező vállalatokkal hétmil- liácd köbméter gáz szállítására is alkalmas lesz.

Dr. Simon Pál elmondotta: hazánk területét több mint 3000 kilométer csővezeték hálózza be. Ezt magyar szakemberek hozták létre A Testvériség földgázvezeték építése azonban minőségileg új feladatot jelentett, amelynek megoldásához a hazai vállalatok nem rendelkeztek megfelelő gépekkel. Ezért bízták meg a 800 milliméteres átmérőjű vezeték építésével a" nagy gyakorlattal rendelkező szovjet SZOJUZZAG- P.ANGAZ vállalatot, amely a munkát a szerződésben ' vállait határidőnél két héttel korábban, kiváló minőségben végezte el.

A szovjet építők munkája a Magyar Népköztársaság területén ezzel nem ért véget: megái - lápodás jött létre a vezeték második szakászának megépítésére is, amely Leninvárostól Budapest körzetéig 110 kilométer hosszban és ugyancsak 800 milliméteres átmérővel 1976 elejére épül meg.

Befejezésül a miniszterhelyettes elismerését és köszönetét fejezte ki a vezetéképítési munkák zömét végző SZOJUZZAGRAN- GAZ vállalat, valamint a közreműködő magyar vállalatok vezetőinek, dolgozóinak.

Ezután I. Szorokin mondott köszönetét a szovjet vállalat és a közreműködő magyar vállalatok vezetőinek, dolgozóinak, hogy ezt a nagy létesítményt határidő előtt, az MSZMP XI. kongresszusának kezdetére megépítették. Dr. Bán Ákos, az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt vezérigazgatója engedélyt adott a gázcsap megnyitására. Fölcsattant a taps, amikor a gáz vörös lángja fellobbant. Az ünnepségen okleveleket, jutalmakat nyújtottak át a munkában kitűnt szovjet vállalat vezetőinek, dolgozóinak.

Ezt követően a földgázvezeték

építői elhatározták: táviratban jelentik az MSZMP XI. kongresszusának. hogy a Testvériség földgázvezeték első szakaszának építését a szovjet—magyar határtól Leninvárosig befejezték. A vezeték üzemi próbáit elvégezték, és megkezdték a vezeték feltöltését a Szovjetunióból érkező földgázzal.

A földgázvezeték átadási ünnepsége az Internacionálé hangjaival ért véget. (MTI)

• Képünkön az összekapcsolás pillanata.

(MTI foto — Balogh P. László felv — KS)

Készülődés a Tanácsköztársaság évfordulójára

Az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság 133 napjára, történelmi jelentőségére emlékezve március 20-án megyeszerte koszorúzási ünnepségeket tartanak.

Az első magyar proletárállam létrejöttének 56. évfordulója alkalmából március 20-án délelőtt 10 órakor a kecskeméti Tanácsköztársasági emlékműnél a megyei és városi pártbizottság, a megyei tanács, az SZMT és a fegyveres erők helyezik el a kegyelet és hála koszorúit.

Ugyanezen a napon a kecskeméti új köztemetőben a mártírok sírjánál a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat, a Kecskeméti Konzervgyár, a Budapesti Rádiótechnikai Gyár kecskeméti gyára, valamint a kecskeméti Reszelőgyár kommunistái koszorúkkal, virágokkal emlékeznek meg- a Tanácsköztársaság hősi halottairól. A Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat Vágó Béla KISZ-szervezete névadójának a kecskeméti vasút- kertben levő mellszobrát koszo- rúzza meg.

Március 20-ún az oktatási intézményekben ünnepségeket, a Tanácsköztársasággal kapcsolatos kultúrműsort tartanak a diákok.

Csütörtökön délután 4 órakor Kiskunfélegyházán három emléktáblánál tartanak koszorúzási ünnepséget. Némedi Varga Sándor emléktáblája előtt a kiskunfél- ,j egyházi Vas- Fémipari és Gépjavító Ktsz dolgozói tisztelegnek. Mártonffi Ernő emléktábláját a pedagógus szakszervezet és a i| munkásőr század tagjai, I-ványi j Sándor emléktábláját pedig a Szakszervezetek Szakmaközi Bizottságának munkatársai koszo- rúzzák meg. T. L

A Központi Ellenőrző Bizottság jelentése

(Folytatás az 5. oldalról.)

a kommunista közösségek erejével megelőzhetők. A kommunistának nemcsak önmagáért, hanem más párttagokért is felelősséget kell éreznie.

— Pártunk erejének, eszmeipolitikai, cselekvési egységének, további fejlődésünknek fontos feltétele a bírálat. Ez egyaránt szükséges a káderek neveléséhez, a hibák megelőzéséhez és az elkövetett hibák gyors kijavításához.

— Aki semmibe veszi a jogos bírálatot, az lényegében azon<> sítja magát a bírált hibával, akadályozza annak kijavítását. Sajnos előfordul, hogy a bírálatot vonakodva, kelletlenül, vagy csak formálisan, szavakban fogadják el. Az illetők többnyire hibátlannak tartják magulcat, önelégültek, ami pedig súlyos tévedések forrása lehet, a bírálat elfojtásához, sőt annak megtorlásához is vezethet.

Elsősorban a párton belül kell olyan légkört teremteni, amely lehetetlenné teszi, hogy bárkit hátrány, vagy bár.tódás érjen azért, mert becsületesen feltárta a hibákat, volt bátorsága bírálni. Nem szabad eltűrni, hogy a bírálatot bárki nyíltan vagy burkoltan megtorolhassa, és a bírálót hátrányos helyzetbe juttassa. Ez tűrhetetlen a pártban, merőben idegen a párttól, elnémítja a párttagokat, a dolgozókat, akadályozza, hogy a hibák, •visszaélések napvilágra kerüljenek. A párt minden tagjától elvárja az őszinteséget, a nyíltságot, az egyenességet, azt, hogy

személyekre való tekintet nélkül bíráljon, lépjen fel a hibák, visszásságok ellen.

— A kommunista azért kommunista. hogy szóljon, amikor kell, és áljon ki a meggyőződéséért. a szocializmus ügyéért. A munkásosztálynak olyan pártra van szüksége, amelynek minden alapszervezete, minden egyes tagja szilárdan helytáll.

— A Központi Ellenőrző Bizottság azt tapasztalja, hogy az alsóbb pártszervek is szigorúan fellépnek a bírálat el- fojtói, megtorlói ellen.

A Központi Ellenőrző Bizottság elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a hibák elleni nyílt, következetes harc során szüntelenül ügyelni kell arra is, nehogy egyesek bírálat ürügyén, és a bírálókat védő intézkedésekkel visszaélve megrágalmazzanak ártatlan, becsületes embereket. Ezért a jogos, pártszerű bírálatot minden esetben el kell határolni a rágalmazástól és az intrikától. Vagyis a bírálók következetes védelmének együtt kell járnia a rágalmazók, intri- kusok elleni elszánt harccal.

A Központi Ellenőrző Bizottság beszámolója az ellenőrzésről szólva a többi között a következőket állapította meg: — Szükségesnek tartjuk a rendszeres és hatékony ellenőrzést azért, hogy feltárja a munka kedvező és kedvezőtlen vonásait, • elősegítse fejlődésünket, megakadályozza a hibák a visszaélések elkövetését. Az ellenőrzés lehetővé teszi, hogy mindenkit elsősorban a végzett munkája alapján értékeljünk és minősítsünk, ne pedig

szubjektív meggondolások és benyomások alapján.

— A kommunista közösségekben a rendszeres és segítő ellenőrzés eredményeképpen is fejlődnek az emberek. Az ellenőrzés nem mindenáron való hibakeresés, hanem a munka javításának nélkülözhetetlen eszközét

— Arra kell törekednünk, hogy a kommunista közösségek, a pártcsoportok, a pártszervezetek és a pártszervek még inkább a kommunista jellfemformálás szolgálatában álljanak, ' erősítsék önmagukban és másokban a közösségi tulajdonságokat, következetesen szálljanak szembe a szocializmustól idegen magatartás megnyilvánulásaival, az embertelenséggel, az önzéssel, In gőggel, a törtetéssel, az anyagiassággal, amelyek együttesen és külön-külön is még sok gondot okoznak a. kisebb közösségeknek éppúgy, mint az egész társadalomnak.

■— Feladatunk, hogy az esz- mei-piTitikai munka javításával, a hibás jelenségek határozott és meggyőző bírálatával védjük meg a párt tagjait azoktól a káros nézetektől, hatásoktól, magatartásbeli fogyatékosságoktól, amelyekkel szemben éppen nekik kell harcolniuk.

Brutyó János a következőkre hívta fel a figyelmet:

— A Központi Ellenőrző Bizottság álláspontja az, hogy tovább kell növelni a párttagokkal és a vezetőkkel szemben támasztott követelményeket.

— Gondoskodnunk kell arróí, hogy a nagyobb követelmények

széles körben ismertté váljanak, és így lehetőség nyíljon a következetes számonkérésre Az a véleményünk, hogy az eddiginél szigorúbban kell 'fellépni mindazok ellen, akik nem a párt követelményei szerint élnek és dolgoznak. Soraink tisztasága, pártunk tekintélye és tömegbefolyása védelmében indokolt és szükséges igénybe vennünk minden pártszerű eszközt és módszert. A nagyobb követelmények megvalósításában meghatározó szerepet tulajdonítunk a vezető beosztású párttagok példamutatásának. Mindenekelőtt a veze- ' tőktől kell megkövetelnünk a párt lenini normáinak betartását, e tekintetben semmiféle engedményt sem szabad tenni. A legcsekélyebb elnézés, bármifajta mentegetés csak árthat a pártnak és az érintett személynek. Sehol, senkitől és semmilyen .körülmények között sem lehet eltűrni a párt normáinak megsértését, erre korábbi érdemek sem szolgálhatnak mentségül.

— A szükséges felelősségre- vonásnak azonban mindig párt- szerűen kell megtörténniük, figyelemmel a párt érdekeire, a kommunisták igazságérzetére.

— A Központi Ellenőrző Bizottság a társadalmi-politikai fejlődés jelenlegi szakaszában minden szinten szükségesnek tartja az ellenőrzés javítását. Vonatkozik ez elsősorban -a párt belső ellenőrző munkájára, melyet tovább kell fejleszteni.

— Megítélésünk szerint a népgazdaság minden szektorában erősíteni kell az állami ellenőrzést. Ezzel párhuzamosan min-' denütt meg kell követelni a magas szintű belső ellenőrzést is.

Befejezésül a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke hangsúlyozta :

— A jövőben még inkább arra kell törekednünk, hogy a kommunisták tudatossága, önként vállalt fegyelme, magasabb erkölcsi szemlélete légyen az irányadó a közgondolkodásban. Ennek az az előfeltétele hogy nevelőmunkánkban mindenütt központi helyet kapjon a párttagság politikai öntudatának, erkölcsi színvonalának emelése.

— Mindannyiunk megtisztelő kötelessége, hogy erősítsük pártunk egységét, szilárdítsuk a párt és a tömegek kapcsolatát, óvjuk soraink tisztaságát, éberen őrködjünk az önként vállalt, tudatos pártfegyelem betartásán — mondotta Brutyó János, majd a Központi Ellenőrző Bizottság nevében kérte a X. kongresszus óta Vél^étt " riíűnkafól Szóló jelentés és beszámoló elfogadását.

Brutyó János tapssál fogadott beszámolójával a kongresszus befejezte hétfői tanácskozását. Az elnöklő Apró Antal bejelentette, hogy a kongresszus kedden reggel 9 órakor az 1. és a 2. napirendi pont feletti együttes vitával folytatja munkáját. (MTI)

A testvérmegye üzenete

Bemutatkoznak a krími képzőművészek

A Szovjetunió krími területe és Bács-Kiskun tizennégy éves testvérmegyei kapcsolatai tovább bővültek azzal a nagyszabású képzőművészeti kiállítással, amely vasárnap délelőtt nyílt meg Kecskeméten, a Megyei Művelődési Központ emeletén. A napfényes félszigeten született festmények, szobrok, grafikák kifejezően vallanak a megszenvedett, hősi múltról, a felszabadító partizánharcok résztvevőiről, a jelen dolgos hétköznapjairól, az embert körülvevő egyedülálló természeti környezetről.

A felszabadulásunk közelgő 30. évfordulója tiszteletére rendezett tárlaton hetvennyolc alkotó több mint másfélszáz munkája közvetíti a testvérmegye szép üzenetét. A művek több múzeumból és a műtermekből utaztak ide, hogy fogadják a velük ismerkedni vágyó látogatókat. Ezt a bemutatót ősszel a megyénkbeli képzőművészek szimferopoli vendég- szereplése viszonozza.

• Katanics Sándor megnyitja a kiállítást, amelyen megjelentek szovjet vendégeink, valamint Bács-Kiskun párt- és tanácsi vezetői is.

(Pásztor Zoltán felvétele)

A megnyitó ünnepségen nagy számú közönség jelent meg. A hangulatot a Kecskemét Vonósnégyes teremtette meg Csajkovszkij zenéjének megszólaltatásával. Majd Pécsi Ildikó,' a Katona József Színház művésznője mondta el Vitalij Korotics: A tiszta művészet .című versét. A vendégek között ott volt három kiállító képzőművész is. eljött V. D. Bernadszkij, Ukrajna Képzőművészeti Szövetsége Krími Szervezetének elnöke, képviseltette magát a szovjet nagykövetség, s az ideiglenesen hazánkban állomásozó egyik szovjet alakulat.

Megnyitó szavakat Katanics Sándor, az MSZMP megyei bizottságának titkára mondott. Mint hangoztatta . most üdvözölhetjük első ízben Bács-Kiskun- ban a Krím területén alkotó képzőművészek munkáit. A fel- szabadulást követő időszak megnyitotta az utat annak a baráti viszonynak a kialakulásához is, amely lehetővé tette népeink között az elmélyült, közvetlen kapcsolatok fejlődését. Ennek egyik színfoltja a Bács-Kiskun megye és a Krím félsziget közötti testvéri viszony. Napjainkban tovább szélesednek a kapcsolatok. A gazdasági, technikai, műszaki és kulturális együttműködés eredményeként meleg barátsággal tárják ki otthonuk ajtaját egymás előtt a szovjet és magyar emberek Kunbaján és Borjukban, Tompán és Vojkovban, Baján és Dzsankojban. Most már elmondhatjuk, hogy az összekötő szálak a képzőművészetek területére is kiterjedtek. Az a jelentős társadalmi haladás, amely a Krímben is végbement, visszatükröződik az alkotások kifejező erejében.

A kiállítást V. G. Samangyi- kov, a krími területi tanács művelődési osztályának helyettes vezetője mutatta be. Több kép azokat a történelmi eseményeket örökíti meg, amelyek a fasizmus feletti győzelem kivívásának részei voltak. Az emberek — fűzte hozzá — nem feledhetik el, hogy milyen árat kellett fizetni a szabadságért.

A krími képzőművészek kiállítása vasárnap estig tekinthető meg. A jobb eligazodás, részletes a magyar fordítást is tartalmazó katalógus szolgálja. H. F.

*