Petőfi Népe, 1975. március (30. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-18 / 65. szám
1975. március 18. • PETŐFI NÉPE • 5 KÁDÁR JÁNOS ELV TÁRS BESZÉDE mi. politikai szerepét, erédmé- nyesen végzi munkáját. A párt X. kongresszusának útmutatását követve, erősítette és fejlesztette kommunista jellegét. A jövőben arra kell törekedni, hogy a KISZ a párt közvetlen segítőtársaként még önállóbban dolgozzék. Ezzel együtt fejlessze tömegszervezeti, mozgalmi jellegét is, hogy mindenkor az ifjúság vonzó, tekintélyes politikai szervezete legyen. A KISZ fontos feladata, hogy erősítse politikai befolyását a fiatalok, elsősorban a dolgozó ifjúság körében. .— A párt szervei és szervezetei a legutóbbi négy évben eredményes munkát végeztek a nők társadalmi helyzetének javítása érdekében. A jövőben is tekintsék állandó feladatuknak a nők helyzetével, politikai, szakmai fejlődésével és társadalmi aktivitásának növelésével foglalkozó határozat valóra váltását. A nők helyzetének további javítása egész társadalmunk érdeke. — A Hazafias Népfront-mozgalom a párt szövetségi politikájának jegyében, a párt vezetésével és a társadalmi szervezetek aktív közreműködésével fejlődött, tovább szélesítve a párt és a párton kívüli dolgozók kapcsolatát, segítve a tömegek cselekvő részvételét politikai, társadalmi életünk sokirányú fejlesztésében. A fejlett szocialista társadalom építésének korszakában szövetségi politikánk folytatása, a nemzet összes alkotó erőinek tömörítése, a szocialista nemzeti összefogás ' további szélesítése még fontosabbá válik. Az a feladatunk, hogy a párt és szervezetei országosan és helyileg, minden városban és községben az eddiginél még jobban építsenek a Hazafias Népfront-mozgalomra. A szocialista nemzeti egység továbbfejlesztése megköveteli, hogy a mozgalom politikai tevékenysége — közéleti jelentőségének megfelelően — egész társadalmunkat átfogja és áthassa. — A Központi Bizottság kidolgozta, vitára bocsátotta és most a kongresszus élé terjeszti a Szervezeti Szabályzat módosításának tervezetét. Az előterjesztésből kitűnik, hogy a Központi Bizottság véleménye szerint az érvényes Szervezeti Szabályzat nem igényel lényeges módosítást, alapvetően jól segíti a párt tevékenységét. A. javasolt módosítások azt célozzák, hogy a szervezeti Szabályzat még jobban szolgálja a párt eszmei-politikai cselekvési egységét. — Fontos javaslat, hogy a jövőben négy év helyett ötévenként kerüljön sor pártunk kongresszusának összehívására. a pártszervek és pártvezetőségek újjá választására. Így a párt- kongresszusok ciklusai egybeesnek majd az ötéves népgazdasági tervek periódusaival. A párt legmagasabb fóruma behatóbban megtárgyalhatja a népgazdasági terveket, amelyek a mi viszonyaink között a szocializmus építésé, nek szinte valamennyi meghatározó feladatát tartalmazzák. — Ezzel a módosító javaslattal kapcsolatban meg kell jegyezni: az 1972 novemberi központi bizottsági ülésnek, amely ellenőrizte a X. kongresszus határozatainak végrehajtását, jelentős szerepe volt abban, hogy a kongresszusi határozatok végrehajtása meggyorsult és következetesebbé vált. Ennek tapasztalatait általánosítva rendszeressé lehetne tenni, hogy a Központi Bizottság a kongresszusi ciklusok félidején ellenőrizze a kongresszusi határozatok végrehajtásának helyzetét. — Meggyőződésünk, hogy a módosított Szervezeti Szabályzat megfelel a pártmunka általános és új követelményeinek. VI. Az egész világon tovább növekszik a szocializmus vonzóereje ünnepli fennállásának 20. évfordulóját. Álláspontunk ismeretes, mi a teljes leszerelés mellett vagyunk, de hangsúlyoznunk kell, hogy ameddig a NATO fennáll és más imperialista fegyveres blokkok léteznek, addig a népeknek szükségük lesz a Varsói Szerződés szervezetére. — Bővítjük politikai, diplomáciai és gazdasági kapcsolatainkat a teljes nemzeti és gazdasági függetlenségükért küzdő népekkel, országokkal. A szocialista országok, a fejlődő országok, az el nem kötelezettek harca segíti, a béke és az egyenjogú nemzetközi együttműködés ügyét a világban. Külpolitikánkban a jövőben is nagy figyelmet szentelünk Ázsia, Afrika és Latin- Amerika felszabadult országainak. — Az utóbbi években tovább élénkültek hazánk és a fejlett tőkés országok politikai, gazdasági, tudományos kapcsolatai. A jövőben is arra törekszünk, hogy viszonyunk ezekkel az államokkal a békés egymás mellett élés elveinek megfelelően, a teljes egyenjogúság, a be nem avatkozás és a kölcsönös előnyök alapján tovább javuljon. A beszámoló a továbbiakban hangsúlyozta, a Központi Bizottság, a kormány mindig elvi alapon és nyíltan foglal állást az időszerű nemzetközi kérdésekben. Azért dolgozunk, hogy mielőbb sor kerüljön legfelső szinten Helsinkiben az európai biztonsági értekezlet harmadik szakaszára. A beszámoló állást foglalt Ciprus önnállósága, függetlensége, területi egysége mellett. Továbbra is támogatjuk az arab népek igazságos harcát. A magyar nép minden tőle telhető erővel segíti a hős vietnami népet, kiáll az indokínai népek igazságos ügye mellett. Kádár János a továbbiakban hangsúlyozta: korunk legbefolyásosabb politikai ereje a nemzetközi kommunista és munkás- mozgalom, s az MSZMP, mint ennek egyik osztaga, mindent megtesz, hogy hozzájáruljon erősítéséhez, marxista—leninista egységének megszilárdításához. Pártunk mély meggyőződése, hogy az SZKP példamutató internacionalizmusa elvi jelentőségű egész mozgalmunk számára, s a Lenin pártjához fűződő viszony minden kommunista párt internacionalizmusának mércéje. — Pártunk teljes egyetértéssel fogadta és támogatta az európai kommunista és munkáspártok értekezletének összehívását. Támogatjuk azt a javaslatot, hogy a Berlinben megtartandó értekezleten az európai testvérpártok alakítsanak ki közös álláspontot földrészünk helyzetének legfontosabb kérdéseiről és dolgozzanak ki konkrét prograEzután Kádár János a Központi Bizottság nevében kérte, hogy a kongresszus erősítse meg és fejlessze tovább a párt eddig is követett politikai fő irányvonalát, marxista—leninista elveken alapuló gyakorlatát. A továbbiakban emlékeztetett arra, hogy a XI. kongresszus történelmi évforduló előtt, felszabadulásunk • 30. évfordulójának előestjén ült össze, s hangsúlyozta: felszabadulásunk közelgő 30. évfordulója alkalmából párttagságunk, népünk nevében a kongresszus is köszönti felszabadítónkat, a Szovjetuniót, a Szovjetunió Kommunista Pártját, a szovjet népet. A Központi Bizottság beszámolója befejezésül megállapította: a XI. kongresszusnak különleges . jelentőséget ad, hogy a párt új programnyilatkozata ügyében is határoz. Az új programnyilatkozatban megfogalmamot az európai békéért, biztonságért, együttműködésért és a társadalmi haladásért vívott harc további feladataira. Pártunk támogatja a kommunista és munkáspártok újabb nagy nemzetközi tanácskozása összehívásának gondolatát. A legszélesebb körű találkozó előmozdítja mozgalmunk elvi egységét, összefogását, megsokszorozza erőnket. — A nemzetközi kommunista és munkásmozgalom marxista— leninista egységéért küzdve, a jövőben is határozottan, következetesen fellépünk mindenfajta jobb- és „baloldali”, antimarxis- ta nézet és gyakorlat, mindenekelőtt a nacionalizmus és a szov- jetellenesség ellen. így a Magyar Szocialista Munkáspárt elvi harcot folytat a maoizmus ellen, amely gyakorlatilag szakított a tudományos szocializmus, a proletár internacionalizmus elveivel, mozgalmunk egységének aláásázott, 15—20 évre szóló feladatok teljesítésével, a fejlett szocialista társadalmat építve közelebb jutunk végső célunk, a kommunizmushoz. — Szocialista építő munkánk hazai és nemzetközi feltételei kedvezőek. Van harcedzett pártunk, öntudatos munkásosztályunk. szorgalmas parasztságunk, tehetséges értelmiségünk. És ami a legfontosabb: olyan nép él itt a Duna—Tisza mentén, amely szilárdan elhatározta, hogy felépíti hazájában a szocialista társadalmat. Ez az elhatározás és céltudatosság adja nekünk azt a semmi mással nem pótolható erőt, ami nélkülözhetetlen további előrehaladásunkhoz. . — Országépítő munkánkban nem vagyunk egyedül, velünk vannak barátaink, szövetségeseink, s büszkén gondolhatunk arra, hogy a Magyar Népköztársaság az egyetemes emberi haladásért sára törekszik és valamennyi fontos nemzetközi kérdésben akadályozni igyekszik céljaink elérését. — Pártunk elvi alapokon szélesíti kapcsolatait a szocialista és szociáldemokrata pártokkal a nemzetközi enyhülés, a biztonság, a haladás javára. Az anti- imperialista mozgalom, a nemzeti függetlenség, a társadalmi haladás szolgálatában fejlesztjük kapcsolatainkat Ázsia. Afrika és Latin-Amerika nemzeti demokratikus *pártjaival és mozgalmaival. — A Magyar Szocialista Munkáspárt nemzetközi tevékenységét abban a szilárd meggyőződésben végzi, hogy meggyorsul az emberiség haladása a szocializmus felé. Bizton hisszük, hogy mind több nép tér erre az útra, a társadalmi haladás, a béke és a szocializmus teljes győzelmet arat az egész világon. küzdő erők élvonalában halad. — Központi Bizottságunk biztos abban, hogy pártunk, a magyar nép az eddiginél nagyobb feladatok megoldására is képes, s el tudja érni azokat a lelkesítő célokat, melyeket kongresz- szusunk most kijelöl. Eddig is volt értelme, eredménye a munkának, a harcnak, s a jövőben ez még inkább így lesz. Közös célunk, a fejlett szocialista társadalom megteremtéséért! pártunk munkába, harcba hívja az ország népét, szocialista hazánk további felvirágzásának minden hívét. Kádár János beszédét több ízben szakította meg a küldöttek tapsa, majd a beszámoló befejeztével is hosszan zúgott a taps. Ezután Brutyó János, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke terjesztette a kongresszus elé az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának jelentését. A fejlett szocialista társadalom megteremtése közös célunk A Központi Ellenőrző Bizottság jelentése A párt nemzetközi tevékenységét, az állam külpolitikáját elemezve a beszámoló megállapította: a Magyar Népköztársaság kivette részét azokból a nemzetközi erőfeszítésekből, amelyeknek eredményeként a szocializmus, a haladás, a béke erői világszerte növekedtek. — Az SZKP XXIV. kongresz- szusán elfogadott békeprogram, a Szovjetunió, a szocialista országok közös erőfeszítéseinek eredményeképpen az enyhülés a világ- politika fő irányzata lett. A nemzetközi erőviszonyok jelentős mértékben megváltoztak a szocializmus, a béke és a haladás erőinek javára. A szocialista világrendszer a társadalmi haladás döntő, legyőzhetetlen erejévé vált. A Szovjetunió és a szocialista országok következetes és összehangolt aktív békepolitikája jobb feltételeket teremtett a vitás nemzetközi kérdések békés rendezésére. A kedvező világ- politikai fejlődést segítették a kapitalista országokban folyó osztályharc és a nemzeti felszabadító mozgalmak sikerei, a békét és biztonságot óhajtó néptö- megeknek, a világ valamennyi békeszerető erejének együttes, aktív megmozdulásai is. — A megváltozott helyzetben a burzsoáziának az erőviszonyok alakulását reálisan felismerő része politikájában tényként elfogadja a szocialista országokkal való békés egymás mellett élés szükségességét, mint az egyetlen lehetséges alternatívát egy új világháborúval szemben. A szélsőséges imperialisták azonban megkísérlik visszaszerezni elvesztett hadállásaikat. Gyakran a fasizmus régi és új eszközeihez nyúlnak, növelik a nemzetközi feszültséget, szítják a fegyverkezési hajszát, háborús provokációkat szerveznek. De a népek előre akarnak haladni, nem hajlanak meg az imperialista, fasiszta hóhérok előtt! Ezt bizonyítja a chilei nép állhatatos harca a zsarnokok ellen, a görög nép küzdelme a demokratikus haladás további kibontakoztatásáért, a portugál hazafiak és a nép határozott vissza- csapásai az ellenforradalmi kísérletekre. — A nemzetközi helyzetben bekövetkezett változások még jobban kidomborították a szocializmus 'fölényét és előnyeit a kapitalizmussal szemben. A szocializmus vonzereje sohasem látott mértékben növekedett és tovább növekszik az egész világon. A szocialista világrendszer léte, a szocialista országok dinamikus fejlődése, a szocializmus és a békepolitikájukban megtestesülő és reális erőként ható eszméje a jövőre gondoló emberiség reménye. — A párt és a kormány széles körű nemzetközi tevékenysége. az ország kapcsolatai kiterjednek úgyszólván az egész világra. Számunkra ezek közül legfontosabbak a szocialista országokkal fennálló kapcsolataink. Hazánk szocialista építőmunkájának legfontosabb nemzetközi feltétele a szocialista világrendszer léte, országaink internacionalista össze-- fogása, kölcsönös, testvéri ségí- tése, sokoldalú alkotó együttműködése. Ennek megfelelően hazánk a két kongresszus közötti időszakban is gyümölcsözően fejlesztette kapcsolatait a szocialista közösség országaival. Miként eddig, a jövőben is következetesen arra törekszünk, hogy cselekvőén elősegítsük a szocialista országok egységének erősítését, széles körű politikai, gazdasági, kulturális és ideológiai együttműködésének elmélyítését. — Megkülönböztetett jelentőséget tulajdonítunk a Szovjetunióhoz fűződő mély és megbonthatatlan testvéri barátságunk szüntelen erősítésének, őszinte örömünkre szolgál, hogy a beszámolási időszakban is minden területen tovább mélyültek és szélesedtek a magyar— szovjet kapcsolatok, amelyek eredményesen szolgálták országaink, népeink közös érdekeit, erősítették szövetségünket, együttműködésünket, barátságunkat. Népeinket egyesíti érdekeink, forradalmi eszméink és céljaink kgzössége: a marxizmus—leni- nizmus és a proletár internacionalizmus, a szocializmus és a kommunizmus építése. A kongresszus megelégedéssel állapíthatja meg: a magyar—szovjet barátság felhőtlen, pártjaink, népeink kapcsolatai testvériek és megbonthatatlanok. — A barátság és a szocialista internacionalizmus szellemében gyümölcsözően fejlődnek kapcsolataink a többi testvéri szocialista országgal is. a Bolgár Nép- köztársasággal, a Csehszlovák Szocialista Köztársasággal, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársasággal, a Kubai Köztársasággal, a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal, a Lengyel Népköztársasággal, a Mongol Népköztársasággal, a Német Demokratikus Köztársasággal, a Román Szocialista Köztársasággal és a Vietnami Demokratikus Köztársasággal. — Nem rajtunk múlt, hogy a kapcsolatok fejlesztésére irányuló szándékaink nem találtak kedvező fogadtatásra a Kínai Népköztársaság és az Albán Nép- köztársaság vezetői részéről. Többször is tanújelét adtuk, hogy egyenlő alapokon, korrekt módon készek vagyunk államközi kapcsolataink fejlesztésére. — A szocialista országok egyeztetett külpolitikai tevékenységének fontos tényezője a Varsói Szerződés szervezete, amely ebben az évben A Központi Ellenőrző Bizottság X. kongresszus óta végzett munkájáról szólva Brutyó János bevezetőben megállapította: a Központi Bizottság és a Központi a Ellenőrző Bizottság teljes össz-' j haligbkn, vslsbPosepárt&'fefű •rtiüií- kakapcsolatban harmonikusán dolgozott együtt a határozatok megvalósí tásáér t. — A Központi Ellenőrző Bizottság teljes egyetértését fejezi ki a Központi Bizottságnak Kádár János elvtárs által elmondott beszámolójában foglaltakkal. Egyetértünk a kongresszusi pártokmányokban megfogalmazott gondolatokkal, a kitűzött célokkal, pártunk új programnyilatkozatának, a Központi Bizottság által kidolgozott és a XI. pártkongresszus elé terjesztett tervezetével. — A két kongresszus között tovább erősödött pártunk tekintélye, tömegbefolyása, nőtt a párt iránti bizalom. Ez elsősorban pártunk következetes lenini politikájának köszönhető. — Pártunk eredményeinek forrása az is. hogy a párttagok nagy többsége tiszteletre méltó módon, a legjobb tudása szerint, erejének megfeszítésével, önzetlenül és eredményesen teljesíti kötelességeit, a párt normái szerint él és dolgozik. — Jelenthetjük tehát a kongresszusnak. hogy pártunk több mint 750 000 tagot számláló nagy családja egységben és összeforrottan támogatta, hűséggel és odaadással szolgálta és védelmezte pártunk helyes politikáját. A kommunisták nagyszerű munkával álltak ki e politika mellett, élen jártak mindazoknak a feladatoknak a megvalósításában, ame- p-'-ket a szocializmus építésének jelenlegi szakasza, a társadalmi haladás napirendre tűzött. — A Központi Ellenőrző Bizottság tapasztalata és ebből fakadó véleménye az, hogy pártunk egységes, szilárd, alkalmas és méltó történelmi küldetésére. — Pártunk a marxizmus—leni- nizmus elvi alapján állva nemcsak az eredményeket tartotta számon, hanem mindig nyíltan feltárta gondjainkat, nehézségeinket és hibáinkat is. Azt tartva szem előtt, hogy az eredmények kisebbítése, lebecsülése fékezi a szocializmus építésének lendületét, a hibák és fogyatékosságok eltakarása és eltűrése pedig magát az építést veszélyezteti. Brutyó János ezután a KözDOn- ti Ellenőrző Bizottság munkájáról szólva a többi között megállapította : — Az elmúlt négy és fél év alatt végzett vizsgálataink arról tanúskodnak; hogy a pártgazdasági munka és pénzgazdálkodás a X. kongresszus határozatainak megfelel. Ezt követően a Központi Ellenőrző Bizottságnak a pártfegyelemmel és a pártfegyelmi munkával összefüggő tevékenységéről adott számot Brutyó János. Hangsúlyozta: — a legfontosabb tapasztalatunk, hogy a X. kongresszus óta — a párt következetes munkája nyomán — tovább szilárdult a pártfegyelem, tudato- sabbá vált a párt normáinak vállalása és megtartása. — A X. kongresszus támasztotta nagyobb követelmények következetesen érvényesülnek a Központi Bizottság határozataiban, intézkedéseiben. amelyek megnyilvánulnak a pártéletben, a párttagok mindennapi cselekedeteiben és magatartásában. Ennek eredményeként tudatqgabbá váltak a szocialista erkölcs normái, kedvezőbbek lettek a lehetőségek feladataink sikeres megvalósításához, a párt- és állampolgári fegyelem további erősítéséhez. — Ez a megállapítás helytálló még akkor is, ha sorainkban voltak és még ma is vannak olyanok, akik megsértik a párt lenini normáit, akik nem tudnak, vagy nem akarnak lépést tartani a növekvő követelményekkel, akik a párttagságra méltatlanoknak bizonyultak. — A tapasztalatok arról tanúskodnak, hogy a pártszervek következetesebben lépnek fel a párttagsággal összeférhetetlen cselekedetekkel szemben, a fegyelemsértőket vétségük arányában felelősségre vonják. — A párttagság egészéhez képest csekély a pártbüntetésben részesültek aránya. A Központi Ellenőrző Bizottság azonban úgy véli, hogy a számszerűségen kívül igen fontos a pártfegyelem megsértését kiváltó okok elemzése, illetve annak a hatásnak a felmérése, amelyet a párt politikai, erkölcsi normáinak megsértése kivált. — Kétségtelen, hogy minél előbbre jutunk a szocializmus építésében, annál visszatetszőbbé válnak azok a jelenségek, amelyek a kapitalizmusban természetesek, de nálunk a szocialista elvekkel és gyakorlattal nem férhetnek össze. — A múltnak e káros maradványai helyenként még makacsul tartják magukat. Sőt belső ellentmondásaink folytán esetleg új erőre kaphatnak, vagy új formát öltenek. A hatalom erősítésének fontosságáról szólva a KEB elnöke hangsúlyozta: — A fejlett szocialista társadalom építésén munkálkodva, a legfontosabb feladatunk változatlanul a munkáshatalom további erősítése. Erre biztosíték pártunk helyes politikája, a tömegszervezetek munkája, a szocialista állam tevékenysége. — A hatalom gyakorlása során előfordulhatnak magatartásbeli torzulások is, amelyekre időben fel kell figyelni. Akadnak, akik tudatosan visszaélnek a hatalommal, mások viszont nem tudnak, vagy nem mernek élni vele. Bár az okok különböznek, de ez is, az is kárt okoz, mert gyengíti a munkáshatalmat, a párt iránti bizalmat, fékezi munkánkat. — A pártfegyelmi munka tapasztalatai arra is intenek, hogy a jövőben a hatalom erősítésében és gyakorlásában méginkább előtérbe kell kerülnie a nép iránti hűségnek, a szigorú pártszerűségnek, a közügy, a munkáshatalom szolgálatának. A Központi Ellenőrző Bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy a hatalommal való legcsekélyebb visz- szaélést éppúgy nem szabad megtűrni, mint az erélytelenséget, a huzavonát, majd így folytatta: — A munkáshatalom erősítésében fontos szerepe van a párttagok eszmei-ideológiai szilárdságának. politikai éberségének. A párt eszmei, politikai egységét sértő, bomlasztó tevékenység, az antimarxista nézetek hirdetése és terjesztése nem tűrhető meg, az ilyen jelenségek ellen következetes szigorral kell fellépnünk. Nagyon fontos, hogy a politikai éberséget erősítsük az ideológiai, a kulturális és a tudományos területeken dolgozó kommunisták és vezetők körében is. Brutvó János ezután a szocialista tulajdon gyarapításának és védelmezésének feladatairól szólt. — Miközben fokozatosaid erősödik az új, a szocialista emberre jellemző gondolkodás és erkölcs, a szocialista tulajdon át- érzett tudata — mondotta — helyenként hat még a régi a visszahúzó szemlélet és gyakorlat is. Ennek tulajdonítható, hogy a növekvő lehetőségeket egyesek önző módon a közös tulajdon rovására, a saját vagyo- nosodásukra próbálják kihasználni, ügyeskedésekkel a törvények kijátszásával jogtalan vagy indokolatlan előnyökhöz jutnak. A X, kongresszus óta a szocialista tulajdont sértő, károsító ügyekben pártszerveink a korábbinál nagyobb szigorral léptek fel, — Rá kell ébreszteni az egyes embereket és csoportokat, hogy a társadalom kárára nem gazdagodhatnak, nem élhetnek törvénytelen eszközökkel, és ilyen utakon ,nem járhatnak, mert ezzel bomlasztják, gyengítik szociai. lista rendünket. — Félreérthetetlenné kell tennünk, hogy aki a közösségi érdek ellenére juttat indokolatlan előnyhöz bárkit, az éppoly erkölcstelen és hibás, mint az, aki elfogadja. Mindkettő mögött fellelhető az egyéni érdekek elsőbbsége, az önzés, az anyagiasság, az el ytélén kapcsolatok kihasználása, a kölcsönös lekötelezettség. — Társadalmunk a becsületes munkára épül. A párttagok és a tisztességesen gondolkodó dolgozók millióinak igazságérzetét joggal sérti, ha valaki a munkájával nem arányosan, vagy éppenséggel munka nélkül jut jövedelemhez. A törvényesen is üldözendő tisztességtelen vagyonszerzés különböző formáin kívül más jelenségek is nyugtalanítják közvéleményünket. így például az egyes helyeken már szinte intézményesített borravalózás, az úrhatnám ajándékozgatások, és nem utolsósorban a hálapénz. Ezek szocialista elveinkkel ellentétesek, hatásuk demoralizáló, indokolatlan jövedelemkülönbségekhez, feszültségekhez vezetnek. — Ügy látjuk, hogy a nevelőmunka erősítése mellett megfelelő intézedések is szükségesek a szocialista társadalomtól idegen gyakorlat mielőbbi megszüntetésére. Brutyó János ezután így folytatta : — A fejlett szocialista társadalom építése magasabb követelményeket állít a párt tagjai elé. Ezért a pártfegyelem szilárdítása állandó feladatunk, amelynek eszköze mindenekelőtt a nevelőmunka. — Pártunk a pártfegyelmi büntetést is a nevelés egyik eszközének tartja, mely arra szolgál, hogy a párttag okuljon belőle, őt és környezetét egyaránt visszatartsa fegyelemsértések elkövetésétől. Természetesen arra törekszünk, hogy elvtársainkat ne a felelősségrevonástól való félelem tartsa vissza a helytelen cselekedetektől, hanem belső meggyőződésből éljenek és tevékenykedjenek a párt politikai-erkölcsi normái szerint. A Szervezeti Szabályzatot sértő cselekmények hatékonyabb nevelő munkával és (Folytatás a 6. oldalon) Brutyó János beszéde