Petőfi Népe, 1975. március (30. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-18 / 65. szám

1975. március 18. • PETŐFI NÉPE • 5 KÁDÁR JÁNOS ELV TÁRS BESZÉDE mi. politikai szerepét, erédmé- nyesen végzi munkáját. A párt X. kongresszusának útmutatását követve, erősítette és fejlesztette kommunista jellegét. A jövőben arra kell törekedni, hogy a KISZ a párt közvetlen segítőtársaként még önállóbban dolgozzék. Ezzel együtt fejlessze tömegszervezeti, mozgalmi jellegét is, hogy min­denkor az ifjúság vonzó, tekin­télyes politikai szervezete le­gyen. A KISZ fontos feladata, hogy erősítse politikai befolyá­sát a fiatalok, elsősorban a dol­gozó ifjúság körében. .— A párt szervei és szerve­zetei a legutóbbi négy évben eredményes munkát végeztek a nők társadalmi helyzetének ja­vítása érdekében. A jövőben is tekintsék állandó feladatuknak a nők helyzetével, politikai, szak­mai fejlődésével és társadalmi aktivitásának növelésével foglal­kozó határozat valóra váltását. A nők helyzetének további ja­vítása egész társadalmunk ér­deke. — A Hazafias Népfront-moz­galom a párt szövetségi politiká­jának jegyében, a párt vezetésé­vel és a társadalmi szervezetek aktív közreműködésével fejlő­dött, tovább szélesítve a párt és a párton kívüli dolgozók kapcso­latát, segítve a tömegek cselek­vő részvételét politikai, társa­dalmi életünk sokirányú fejlesz­tésében. A fejlett szocialista tár­sadalom építésének korszakában szövetségi politikánk folytatása, a nemzet összes alkotó erőinek tömörítése, a szocialista nemzeti összefogás ' további szélesítése még fontosabbá válik. Az a feladatunk, hogy a párt és szervezetei országosan és helyileg, minden városban és községben az eddiginél még job­ban építsenek a Hazafias Nép­front-mozgalomra. A szocialista nemzeti egység továbbfejlesztése megköveteli, hogy a mozgalom politikai tevékenysége — közéle­ti jelentőségének megfelelően — egész társadalmunkat átfogja és áthassa. — A Központi Bizottság ki­dolgozta, vitára bocsátotta és most a kongresszus élé terjeszti a Szervezeti Szabályzat módosí­tásának tervezetét. Az előterjesz­tésből kitűnik, hogy a Központi Bizottság véleménye szerint az érvényes Szervezeti Szabályzat nem igényel lényeges módosítást, alapvetően jól segíti a párt te­vékenységét. A. javasolt módosí­tások azt célozzák, hogy a szer­vezeti Szabályzat még jobban szolgálja a párt eszmei-politikai cselekvési egységét. — Fontos javaslat, hogy a jö­vőben négy év helyett ötéven­ként kerüljön sor pártunk kong­resszusának összehívására. a pártszervek és pártvezetőségek újjá választására. Így a párt- kongresszusok ciklusai egybees­nek majd az ötéves népgazda­sági tervek periódusaival. A párt legmagasabb fóruma behatóbban megtárgyalhatja a népgazdasági terveket, amelyek a mi viszonya­ink között a szocializmus építésé, nek szinte valamennyi meghatá­rozó feladatát tartalmazzák. — Ezzel a módosító javaslat­tal kapcsolatban meg kell je­gyezni: az 1972 novemberi köz­ponti bizottsági ülésnek, amely ellenőrizte a X. kongresszus ha­tározatainak végrehajtását, je­lentős szerepe volt abban, hogy a kongresszusi határozatok vég­rehajtása meggyorsult és követ­kezetesebbé vált. Ennek tapasz­talatait általánosítva rendszeres­sé lehetne tenni, hogy a Köz­ponti Bizottság a kongresszusi ciklusok félidején ellenőrizze a kongresszusi határozatok végre­hajtásának helyzetét. — Meggyőződésünk, hogy a módosított Szervezeti Szabályzat megfelel a pártmunka általános és új követelményeinek. VI. Az egész világon tovább növekszik a szocializmus vonzóereje ünnepli fennállásának 20. évfor­dulóját. Álláspontunk ismeretes, mi a teljes leszerelés mellett va­gyunk, de hangsúlyoznunk kell, hogy ameddig a NATO fennáll és más imperialista fegyveres blokkok léteznek, addig a népek­nek szükségük lesz a Varsói Szerződés szervezetére. — Bővítjük politikai, diplomá­ciai és gazdasági kapcsolatainkat a teljes nemzeti és gazdasági függetlenségükért küzdő népek­kel, országokkal. A szocialista országok, a fejlődő országok, az el nem kötelezettek harca segíti, a béke és az egyenjogú nemzet­közi együttműködés ügyét a vi­lágban. Külpolitikánkban a jö­vőben is nagy figyelmet szente­lünk Ázsia, Afrika és Latin- Amerika felszabadult országai­nak. — Az utóbbi években tovább élénkültek hazánk és a fejlett tőkés országok politikai, gazda­sági, tudományos kapcsolatai. A jövőben is arra törekszünk, hogy viszonyunk ezekkel az államok­kal a békés egymás mellett élés elveinek megfelelően, a teljes egyenjogúság, a be nem avatko­zás és a kölcsönös előnyök alap­ján tovább javuljon. A beszámoló a továbbiakban hangsúlyozta, a Központi Bizott­ság, a kormány mindig elvi ala­pon és nyíltan foglal állást az időszerű nemzetközi kérdések­ben. Azért dolgozunk, hogy mi­előbb sor kerüljön legfelső szin­ten Helsinkiben az európai biz­tonsági értekezlet harmadik sza­kaszára. A beszámoló állást fog­lalt Ciprus önnállósága, függet­lensége, területi egysége mel­lett. Továbbra is támogatjuk az arab népek igazságos harcát. A magyar nép minden tőle telhető erővel segíti a hős vietnami né­pet, kiáll az indokínai népek igazságos ügye mellett. Kádár János a továbbiakban hangsúlyozta: korunk legbefo­lyásosabb politikai ereje a nem­zetközi kommunista és munkás- mozgalom, s az MSZMP, mint ennek egyik osztaga, mindent megtesz, hogy hozzájáruljon erő­sítéséhez, marxista—leninista egységének megszilárdításához. Pártunk mély meggyőződése, hogy az SZKP példamutató in­ternacionalizmusa elvi jelentősé­gű egész mozgalmunk számára, s a Lenin pártjához fűződő vi­szony minden kommunista párt internacionalizmusának mércéje. — Pártunk teljes egyetértés­sel fogadta és támogatta az euró­pai kommunista és munkáspár­tok értekezletének összehívását. Támogatjuk azt a javaslatot, hogy a Berlinben megtartandó értekezleten az európai testvér­pártok alakítsanak ki közös ál­láspontot földrészünk helyzeté­nek legfontosabb kérdéseiről és dolgozzanak ki konkrét progra­Ezután Kádár János a Köz­ponti Bizottság nevében kérte, hogy a kongresszus erősítse meg és fejlessze tovább a párt eddig is követett politikai fő irányvo­nalát, marxista—leninista elve­ken alapuló gyakorlatát. A továbbiakban emlékeztetett arra, hogy a XI. kongresszus tör­ténelmi évforduló előtt, felsza­badulásunk • 30. évfordulójának előestjén ült össze, s hangsúlyoz­ta: felszabadulásunk közelgő 30. évfordulója alkalmából párttag­ságunk, népünk nevében a kong­resszus is köszönti felszabadítón­kat, a Szovjetuniót, a Szovjet­unió Kommunista Pártját, a szovjet népet. A Központi Bizottság beszá­molója befejezésül megállapítot­ta: a XI. kongresszusnak külön­leges . jelentőséget ad, hogy a párt új programnyilatkozata ügyében is határoz. Az új prog­ramnyilatkozatban megfogalma­mot az európai békéért, bizton­ságért, együttműködésért és a társadalmi haladásért vívott harc további feladataira. Pártunk tá­mogatja a kommunista és mun­káspártok újabb nagy nemzet­közi tanácskozása összehívásá­nak gondolatát. A legszélesebb körű találkozó előmozdítja moz­galmunk elvi egységét, összefo­gását, megsokszorozza erőnket. — A nemzetközi kommunista és munkásmozgalom marxista— leninista egységéért küzdve, a jövőben is határozottan, követ­kezetesen fellépünk mindenfajta jobb- és „baloldali”, antimarxis- ta nézet és gyakorlat, mindenek­előtt a nacionalizmus és a szov- jetellenesség ellen. így a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt elvi harcot folytat a maoizmus ellen, amely gyakorlatilag szakított a tudományos szocializmus, a pro­letár internacionalizmus elveivel, mozgalmunk egységének aláásá­zott, 15—20 évre szóló feladatok teljesítésével, a fejlett szocialista társadalmat építve közelebb ju­tunk végső célunk, a kommuniz­mushoz. — Szocialista építő munkánk hazai és nemzetközi feltételei kedvezőek. Van harcedzett pár­tunk, öntudatos munkásosztá­lyunk. szorgalmas parasztságunk, tehetséges értelmiségünk. És ami a legfontosabb: olyan nép él itt a Duna—Tisza mentén, amely szilárdan elhatározta, hogy fel­építi hazájában a szocialista tár­sadalmat. Ez az elhatározás és céltudatosság adja nekünk azt a semmi mással nem pótolható erőt, ami nélkülözhetetlen to­vábbi előrehaladásunkhoz. . — Országépítő munkánkban nem vagyunk egyedül, velünk van­nak barátaink, szövetségeseink, s büszkén gondolhatunk arra, hogy a Magyar Népköztársaság az egyetemes emberi haladásért sára törekszik és valamennyi fontos nemzetközi kérdésben akadályozni igyekszik céljaink elérését. — Pártunk elvi alapokon szé­lesíti kapcsolatait a szocialista és szociáldemokrata pártokkal a nemzetközi enyhülés, a bizton­ság, a haladás javára. Az anti- imperialista mozgalom, a nem­zeti függetlenség, a társadalmi haladás szolgálatában fejlesztjük kapcsolatainkat Ázsia. Afrika és Latin-Amerika nemzeti demok­ratikus *pártjaival és mozgalmai­val. — A Magyar Szocialista Mun­káspárt nemzetközi tevékenységét abban a szilárd meggyőződésben végzi, hogy meggyorsul az emberi­ség haladása a szocializmus felé. Bizton hisszük, hogy mind több nép tér erre az útra, a társadal­mi haladás, a béke és a szocia­lizmus teljes győzelmet arat az egész világon. küzdő erők élvonalában halad. — Központi Bizottságunk biz­tos abban, hogy pártunk, a ma­gyar nép az eddiginél nagyobb feladatok megoldására is képes, s el tudja érni azokat a lelke­sítő célokat, melyeket kongresz- szusunk most kijelöl. Eddig is volt értelme, eredménye a mun­kának, a harcnak, s a jövőben ez még inkább így lesz. Közös célunk, a fejlett szocialista tár­sadalom megteremtéséért! pár­tunk munkába, harcba hívja az ország népét, szocialista hazánk további felvirágzásának minden hívét. Kádár János beszédét több íz­ben szakította meg a küldöttek tapsa, majd a beszámoló befejez­tével is hosszan zúgott a taps. Ezután Brutyó János, a Köz­ponti Ellenőrző Bizottság elnö­ke terjesztette a kongresszus elé az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának jelentését. A fejlett szocialista társadalom megteremtése közös célunk A Központi Ellenőrző Bizottság jelentése A párt nemzetközi tevékeny­ségét, az állam külpolitikáját elemezve a beszámoló megálla­pította: a Magyar Népköztársa­ság kivette részét azokból a nem­zetközi erőfeszítésekből, ame­lyeknek eredményeként a szocia­lizmus, a haladás, a béke erői világszerte növekedtek. — Az SZKP XXIV. kongresz- szusán elfogadott békeprogram, a Szovjetunió, a szocialista orszá­gok közös erőfeszítéseinek ered­ményeképpen az enyhülés a világ- politika fő irányzata lett. A nemzetközi erőviszonyok jelen­tős mértékben megváltoztak a szocializmus, a béke és a hala­dás erőinek javára. A szocialista világrendszer a társadalmi hala­dás döntő, legyőzhetetlen erejé­vé vált. A Szovjetunió és a szo­cialista országok következetes és összehangolt aktív békepolitiká­ja jobb feltételeket teremtett a vitás nemzetközi kérdések békés rendezésére. A kedvező világ- politikai fejlődést segítették a kapitalista országokban folyó osztályharc és a nemzeti felsza­badító mozgalmak sikerei, a bé­két és biztonságot óhajtó néptö- megeknek, a világ valamennyi békeszerető erejének együttes, aktív megmozdulásai is. — A megváltozott helyzetben a burzsoáziának az erőviszonyok alakulását reálisan felismerő ré­sze politikájában tényként elfo­gadja a szocialista országokkal való békés egymás mellett élés szükségességét, mint az egyetlen lehetséges alternatívát egy új vi­lágháborúval szemben. A szélső­séges imperialisták azonban megkísérlik visszaszerezni el­vesztett hadállásaikat. Gyakran a fasizmus régi és új eszközei­hez nyúlnak, növelik a nemzet­közi feszültséget, szítják a fegy­verkezési hajszát, háborús pro­vokációkat szerveznek. De a né­pek előre akarnak haladni, nem hajlanak meg az imperialista, fasiszta hóhérok előtt! Ezt bizo­nyítja a chilei nép állhatatos harca a zsarnokok ellen, a gö­rög nép küzdelme a demokra­tikus haladás további kibonta­koztatásáért, a portugál haza­fiak és a nép határozott vissza- csapásai az ellenforradalmi kí­sérletekre. — A nemzetközi helyzetben bekövetkezett változások még jobban kidomborították a szo­cializmus 'fölényét és előnyeit a kapitalizmussal szemben. A szo­cializmus vonzereje sohasem lá­tott mértékben növekedett és to­vább növekszik az egész vilá­gon. A szocialista világrendszer léte, a szocialista országok di­namikus fejlődése, a szocializ­mus és a békepolitikájukban megtestesülő és reális erőként ható eszméje a jövőre gondoló emberiség reménye. — A párt és a kormány széles körű nemzetközi tevékenysége. az ország kapcsolatai kiterjed­nek úgyszólván az egész világra. Számunkra ezek közül legfonto­sabbak a szocialista országokkal fennálló kapcsolataink. Hazánk szocialista építőmunkájának leg­fontosabb nemzetközi feltétele a szocialista világrendszer léte, or­szágaink internacionalista össze-- fogása, kölcsönös, testvéri ségí- tése, sokoldalú alkotó együttmű­ködése. Ennek megfelelően ha­zánk a két kongresszus közötti időszakban is gyümölcsözően fej­lesztette kapcsolatait a szocialis­ta közösség országaival. Miként eddig, a jövőben is következete­sen arra törekszünk, hogy cse­lekvőén elősegítsük a szocialista országok egységének erősítését, széles körű politikai, gazdasági, kulturális és ideológiai együtt­működésének elmélyítését. — Megkülönböztetett jelentő­séget tulajdonítunk a Szovjet­unióhoz fűződő mély és meg­bonthatatlan testvéri barátsá­gunk szüntelen erősítésének, őszinte örömünkre szolgál, hogy a beszámolási időszakban is minden területen tovább mélyül­tek és szélesedtek a magyar— szovjet kapcsolatok, amelyek eredményesen szolgálták orszá­gaink, népeink közös érdekeit, erősítették szövetségünket, együtt­működésünket, barátságunkat. Népeinket egyesíti érdekeink, forradalmi eszméink és céljaink kgzössége: a marxizmus—leni- nizmus és a proletár internacio­nalizmus, a szocializmus és a kommunizmus építése. A kong­resszus megelégedéssel állapít­hatja meg: a magyar—szovjet barátság felhőtlen, pártjaink, né­peink kapcsolatai testvériek és megbonthatatlanok. — A barátság és a szocialista internacionalizmus szellemében gyümölcsözően fejlődnek kapcso­lataink a többi testvéri szocialis­ta országgal is. a Bolgár Nép- köztársasággal, a Csehszlovák Szocialista Köztársasággal, a Ju­goszláv Szocialista Szövetségi Köztársasággal, a Kubai Köztár­sasággal, a Koreai Népi Demok­ratikus Köztársasággal, a Len­gyel Népköztársasággal, a Mon­gol Népköztársasággal, a Német Demokratikus Köztársasággal, a Román Szocialista Köztársaság­gal és a Vietnami Demokratikus Köztársasággal. — Nem rajtunk múlt, hogy a kapcsolatok fejlesztésére irá­nyuló szándékaink nem találtak kedvező fogadtatásra a Kínai Népköztársaság és az Albán Nép- köztársaság vezetői részéről. Többször is tanújelét adtuk, hogy egyenlő alapokon, korrekt módon készek vagyunk államközi kap­csolataink fejlesztésére. — A szocialista országok egyeztetett külpolitikai tevé­kenységének fontos ténye­zője a Varsói Szerződés szer­vezete, amely ebben az évben A Központi Ellenőrző Bizott­ság X. kongresszus óta végzett munkájáról szólva Brutyó János bevezetőben megállapította: a Központi Bizottság és a Központi a Ellenőrző Bizottság teljes össz-' j haligbkn, vslsbPosepárt&'fefű •rtiüií- kakapcsolatban harmonikusán dolgozott együtt a határozatok megvalósí tásáér t. — A Központi Ellenőrző Bi­zottság teljes egyetértését fejezi ki a Központi Bizottságnak Ká­dár János elvtárs által elmondott beszámolójában foglaltakkal. Egyetértünk a kongresszusi párt­okmányokban megfogalmazott gondolatokkal, a kitűzött célokkal, pártunk új programnyilatkozatá­nak, a Központi Bizottság által kidolgozott és a XI. pártkong­resszus elé terjesztett tervezeté­vel. — A két kongresszus között to­vább erősödött pártunk tekinté­lye, tömegbefolyása, nőtt a párt iránti bizalom. Ez elsősorban pártunk következetes lenini po­litikájának köszönhető. — Pártunk eredményeinek for­rása az is. hogy a párttagok nagy többsége tiszteletre méltó módon, a legjobb tudása szerint, erejének megfeszítésével, önzetlenül és eredményesen teljesíti kötelessé­geit, a párt normái szerint él és dolgozik. — Jelenthetjük tehát a kong­resszusnak. hogy pártunk több mint 750 000 tagot számláló nagy családja egységben és összefor­rottan támogatta, hűséggel és odaadással szolgálta és védelmez­te pártunk helyes politikáját. A kommunisták nagyszerű munká­val álltak ki e politika mellett, élen jártak mindazoknak a felada­toknak a megvalósításában, ame- p-'-ket a szocializmus építésének jelenlegi szakasza, a társadalmi haladás napirendre tűzött. — A Központi Ellenőrző Bi­zottság tapasztalata és ebből fa­kadó véleménye az, hogy pártunk egységes, szilárd, alkalmas és méltó történelmi küldetésére. — Pártunk a marxizmus—leni- nizmus elvi alapján állva nem­csak az eredményeket tartotta számon, hanem mindig nyíltan feltárta gondjainkat, nehézsége­inket és hibáinkat is. Azt tartva szem előtt, hogy az eredmények kisebbítése, lebecsülése fékezi a szocializmus építésének lendüle­tét, a hibák és fogyatékosságok eltakarása és eltűrése pedig ma­gát az építést veszélyezteti. Brutyó János ezután a KözDOn- ti Ellenőrző Bizottság munkájáról szólva a többi között megállapí­totta : — Az elmúlt négy és fél év alatt végzett vizsgálataink arról tanúskodnak; hogy a pártgazda­sági munka és pénzgazdálkodás a X. kongresszus határozatainak megfelel. Ezt követően a Központi Ellen­őrző Bizottságnak a pártfegye­lemmel és a pártfegyelmi mun­kával összefüggő tevékenységéről adott számot Brutyó János. Hang­súlyozta: — a legfontosabb ta­pasztalatunk, hogy a X. kong­resszus óta — a párt következe­tes munkája nyomán — tovább szilárdult a pártfegyelem, tudato- sabbá vált a párt normáinak vál­lalása és megtartása. — A X. kongresszus támasz­totta nagyobb követelmények kö­vetkezetesen érvényesülnek a Központi Bizottság határozatai­ban, intézkedéseiben. amelyek megnyilvánulnak a pártéletben, a párttagok mindennapi cselekede­teiben és magatartásában. Ennek eredményeként tudatqgabbá vál­tak a szocialista erkölcs normái, kedvezőbbek lettek a lehetőségek feladataink sikeres megvalósítá­sához, a párt- és állampolgári fe­gyelem további erősítéséhez. — Ez a megállapítás helytálló még akkor is, ha sorainkban vol­tak és még ma is vannak olya­nok, akik megsértik a párt lenini normáit, akik nem tudnak, vagy nem akarnak lépést tartani a nö­vekvő követelményekkel, akik a párttagságra méltatlanoknak bi­zonyultak. — A tapasztalatok arról tanús­kodnak, hogy a pártszervek kö­vetkezetesebben lépnek fel a párttagsággal összeférhetetlen cselekedetekkel szemben, a fegye­lemsértőket vétségük arányában felelősségre vonják. — A párttagság egészéhez ké­pest csekély a pártbüntetésben részesültek aránya. A Központi Ellenőrző Bizottság azonban úgy véli, hogy a számszerűségen kí­vül igen fontos a pártfegyelem megsértését kiváltó okok elemzé­se, illetve annak a hatásnak a felmérése, amelyet a párt politi­kai, erkölcsi normáinak megsér­tése kivált. — Kétségtelen, hogy minél előbbre jutunk a szocializmus építésében, annál visszatetszőbbé válnak azok a jelenségek, ame­lyek a kapitalizmusban természe­tesek, de nálunk a szocialista el­vekkel és gyakorlattal nem fér­hetnek össze. — A múltnak e káros marad­ványai helyenként még makacsul tartják magukat. Sőt belső ellent­mondásaink folytán esetleg új erőre kaphatnak, vagy új formát öltenek. A hatalom erősítésének fontos­ságáról szólva a KEB elnöke hangsúlyozta: — A fejlett szocialista társada­lom építésén munkálkodva, a legfontosabb feladatunk változat­lanul a munkáshatalom további erősítése. Erre biztosíték pártunk helyes politikája, a tömegszerve­zetek munkája, a szocialista ál­lam tevékenysége. — A hatalom gyakorlása során előfordulhatnak magatartásbeli torzulások is, amelyekre időben fel kell figyelni. Akadnak, akik tudatosan visszaélnek a hatalom­mal, mások viszont nem tudnak, vagy nem mernek élni vele. Bár az okok különböznek, de ez is, az is kárt okoz, mert gyengíti a munkáshatalmat, a párt iránti bi­zalmat, fékezi munkánkat. — A pártfegyelmi munka ta­pasztalatai arra is intenek, hogy a jövőben a hatalom erősítésé­ben és gyakorlásában méginkább előtérbe kell kerülnie a nép irán­ti hűségnek, a szigorú pártszerű­ségnek, a közügy, a munkáshata­lom szolgálatának. A Központi Ellenőrző Bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy a ha­talommal való legcsekélyebb visz- szaélést éppúgy nem szabad meg­tűrni, mint az erélytelenséget, a huzavonát, majd így folytatta: — A munkáshatalom erősítésé­ben fontos szerepe van a pártta­gok eszmei-ideológiai szilárdságá­nak. politikai éberségének. A párt eszmei, politikai egységét sértő, bomlasztó tevékenység, az antimarxista nézetek hirdetése és terjesztése nem tűrhető meg, az ilyen jelenségek ellen következe­tes szigorral kell fellépnünk. Na­gyon fontos, hogy a politikai éberséget erősítsük az ideológiai, a kulturális és a tudományos te­rületeken dolgozó kommunisták és vezetők körében is. Brutvó János ezután a szocia­lista tulajdon gyarapításának és védelmezésének feladatairól szólt. — Miközben fokozatosaid erő­södik az új, a szocialista ember­re jellemző gondolkodás és er­kölcs, a szocialista tulajdon át- érzett tudata — mondotta — helyenként hat még a régi a visszahúzó szemlélet és gyakorlat is. Ennek tulajdonít­ható, hogy a növekvő lehetősége­ket egyesek önző módon a közös tulajdon rovására, a saját vagyo- nosodásukra próbálják kihasznál­ni, ügyeskedésekkel a törvények kijátszásával jogtalan vagy indo­kolatlan előnyökhöz jutnak. A X, kongresszus óta a szocialista tulajdont sértő, károsító ügyek­ben pártszerveink a korábbinál nagyobb szigorral léptek fel, — Rá kell ébreszteni az egyes embereket és csoportokat, hogy a társadalom kárára nem gazda­godhatnak, nem élhetnek tör­vénytelen eszközökkel, és ilyen utakon ,nem járhatnak, mert ez­zel bomlasztják, gyengítik szociai. lista rendünket. — Félreérthetetlenné kell ten­nünk, hogy aki a közösségi érdek ellenére juttat indokolatlan előny­höz bárkit, az éppoly erkölcste­len és hibás, mint az, aki elfo­gadja. Mindkettő mögött fellel­hető az egyéni érdekek elsőbbsé­ge, az önzés, az anyagiasság, az el ytélén kapcsolatok kihasználása, a kölcsönös lekötelezettség. — Társadalmunk a becsületes munkára épül. A párttagok és a tisztességesen gondolkodó dolgo­zók millióinak igazságérzetét jog­gal sérti, ha valaki a munkájával nem arányosan, vagy éppenség­gel munka nélkül jut jövedelem­hez. A törvényesen is üldözendő tisztességtelen vagyonszerzés kü­lönböző formáin kívül más je­lenségek is nyugtalanítják köz­véleményünket. így például az egyes helyeken már szinte intéz­ményesített borravalózás, az úr­hatnám ajándékozgatások, és nem utolsósorban a hálapénz. Ezek szocialista elveinkkel ellen­tétesek, hatásuk demoralizáló, in­dokolatlan jövedelemkülönbsé­gekhez, feszültségekhez vezetnek. — Ügy látjuk, hogy a nevelő­munka erősítése mellett megfe­lelő intézedések is szükségesek a szocialista társadalomtól idegen gyakorlat mielőbbi megszünteté­sére. Brutyó János ezután így foly­tatta : — A fejlett szocialista társada­lom építése magasabb követelmé­nyeket állít a párt tagjai elé. Ezért a pártfegyelem szilárdítása állandó feladatunk, amelynek eszköze mindenekelőtt a nevelő­munka. — Pártunk a pártfegyelmi bün­tetést is a nevelés egyik eszközé­nek tartja, mely arra szolgál, hogy a párttag okuljon belőle, őt és környezetét egyaránt vissza­tartsa fegyelemsértések elköveté­sétől. Természetesen arra törek­szünk, hogy elvtársainkat ne a felelősségrevonástól való félelem tartsa vissza a helytelen cseleke­detektől, hanem belső meggyőző­désből éljenek és tevékenyked­jenek a párt politikai-erkölcsi normái szerint. A Szervezeti Sza­bályzatot sértő cselekmények ha­tékonyabb nevelő munkával és (Folytatás a 6. oldalon) Brutyó János beszéde

Next

/
Thumbnails
Contents