Petőfi Népe, 1975. március (30. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-18 / 65. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1975. március 18.

KÁDÁR JÁNOS ELVTÁRS BESZÉDE

(Folytatás a 3. oldalról.)

nyersanyag- és energiaellátási gondjaink megoldásában is nagyon sokat jelentett számunkra ezúttal is a magyar—szovjet gazdasági együttműködés. Ezért szeretnék itt ás őszinte köszönetét mondani személy szerint Leonyid Iljics Brezsnyev elvtársnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának és a Szovjetunió kormányának a megértésért, a segítőkészségért.

Kádár János‘ezután méltatta a szocialista országoknak a proletár internacionalizmuson alapuló új típusú gazdasági kapcsolatait megvalósító KGST szerepét.

A KGST keretében megvalósuló együttműködés nyújtotta és fogja nyújtani a jövőben is hazai építőmunkánk szilárd nemzetközi támaszát. Minden erőnkkel azon leszünk, hogy a szocialista gazdasági integráció az eddiginél gyorsabb ütemben fejlődjön. A szocialista országok közös érdékeinek, nemzeti érdekeinknek megfelelően részt kívánunk venni a nyers- és alapanyagok agvüttes kitermelésében, további közös szervezetek, közös vállalatok létrehozásában.

— A KGST munkájának kiemelkedő eseménye volt a beszámolási időszakban a szocialista integráció komplex programjának elfogadása a KGST XXV. ülésszakán. Részt vettünk a szocialista integráció ezen új alapvető okmányának kidolgozásában, és teljes erőnkkel részt veszünk a program megvalósításában is.

— A fejlődő országok népei, hogy biztosítsák országuk önállóságát és függetlenségét, önálló

— A Központi Bizottság jelenti, hogy a X. kongresszusnak az élet- színvonal emelésére vonatkozó határozatai megvalósultak. A IV. ötéves tervben a párt életszínvonal-politikájának megfelelően, a nemzeti jövedelem bővülésével és a népgazdaság anyagi teherbíró képességével arányosan javultak népünk életkörülményei.

— Az egy keresőre jutó reálbér öt év alatt 16 százalékkal, az egy főre jutó reáljövedelem 25 százalékkal emelkedik, a lakosság fogyasztása 21! százalékkal lesz több 1975-ben, mint 1970-ben volt. Az áruellátás az utóbbi években kiegyensúlyozott :: Volt-, színvonala emelkedett. A fogyasztói árak a legutóbbi ^vekben külső és belső tényezők hatására évente átlagosan 2—3 százalékkal emelkedtek, de az árszínvonalemelkedés egyik évben sem lépte túl az éves tervben meghatározott mértéket. Az egy lakosra jutó pénzbeni társadalmi juttatások reálértéke 55 százalékkal növekedett.

— Szociálpolitikánknak megfelelően a társadalmi juttatások aránya a lakosság összes jövedelmén belül növekszik; jelenleg már minden ll)0 forint munkajövedelmet országos átlagban 36— 37 forint társadalmi juttatás egé szít ki.

— A IV. ötéves tervidőszak alatt mintegy 1 millió 500 ezer dolgozó munkaideje csökkent, s ezzel 1975 végére a bérből és fizetésből élőknek 95 százaléka 44 órás vagy rövidebb munkaidőben dolgozik. Folytatódott az. egészségre ártalmas munkahelyek korszerűsítése. a nehéz fizikai munka gépesítése, a munkavédelem fejlesztése. Ezek nyomán kevesebb a munkaköri ártalomból eredő megbetegedés, az üzemi baleset, kisebb a fizikai igénybevétel.

— Jelentős eredményeket értünk el a lakásépítésben. A IV. ötéves tervben előirányzott 400 ezer lakást ez év végéig mintegy 30 ezerrel túlteljesítjük. Ez az év egyben a 15 éves lakásépítési tervünknek is befejező része. Az ország nagy eredménye, hogy a kitűzött célt 1975 végére elérjük: a tervezett 1 millió lakás felépül, sőt néhány tízezerrel többet építünk. Ennek eredményeként 15 év alatt hazánkban minden harmadik család új lakáshoz jutott.

— A lakáshelyzet javítását pártunk a továbbiakban is fontos társadalmi feladatnak tekinti. Ezért a terv előírja, hogy az eddiginél több állami lakás épüljön. Megkülönböztetett figyelmet fordítunk rá, hogy az ipari központokban élő nagyüzemi munkások és a fiatalok lakáshelyzete tovább javuljon. Az. állam a jövőben is segíti a lakásépítő szövetkezetek tevékenységét, támogatja a saját erőből történő lakásépítést. Nagy vívmányunk, hogy a lakosság 99 százaléka társadalombiztosításban részesül. Az egészségügyi ellátást tovább fejlesztjük, az év közepétől minden magyar állampolgár jogosult lesz az ihgyenes orvosi kezelésre.

nemzetgazdaságuk kiépítésén és megerősítésén dolgoznak. Kötelességünk ebben a munkájukban segíteni őket, ugyanakkor a mi országunk számára is előnyös gazdasági együttműködést alakíthatunk ki velük. Ezért politikánknak megfelelően a gazdasági kapcsolatok további szélesítésére törekszünk a fejlődő országokkal.

A békés , egymás I mellett élés elvéből kiindulva, a nemzetközi munkamegosztás lehetőségeire építve, a világgazdaság részeként továbbra is gazdasági kapcsolatokat tartunk fenn és építünk a fejlett tőkés országokkal is. Mi hívei vagyunk a szocialista és kapitalista országok közötti, megkülönböztetésektől mentes, kölcsönösen előnyös alapokon nyugvó kereskedelemnek. De elutasítunk minden diszkriminációt, például az Egyesült Államok kongresszusa által a múlt év végén megszavazott kereskedelmi törvényt vagy a Közös Piac néhány ismert lépését.

A IV. ötéves terv utolsó évében — mondotta ezután — a népgazdasági egyensúly biztosítása végett az a legfontosabb feladatunk, hogy a terv sikeres befejezésén munkálkodjunk Ez a feltétele annak, hogy hozzáfoghassunk újabb, immár ötödik ötéves tervünkhöz, hogy még közelebb kerüljünk egész népünk nagy nemzeti céljának megvalósításához: a fejlett szocialista társadalom felépítéséhez. Nagy erőfeszítéseket kell tennünk, de népünk nyugodtan tekinthet előre, és barátainkat is biztosíthatjuk: a Magyar Népköztársaság gazdasági alapjai szilárdak, s fejlődésünk e téren is töretlenül folytatódik.

A népesedési helyzettel foglalkozva a beszámoló megállapította: hazánkban most már — egy sor intézkedés eredményeként — a születési arányszám 17,8 ezrelék. ami európai viszonylatban már magas átlag.

— A már megtett és a tervezett intézkedések egész sora köny- nyíti a családok helyzetét. Az V. ötéves tervidőszakban néhány éven belül minden három- és többgyermekes családot önálló lakáshoz juttatunk. A mostani ötéves tervben az óvodai férőhelyek száma jelentősen, 60 ezerrel gyarapszik; A. hetvenes évek második felében Budapesten, az öt nagyvárosban és az ipari központokban megközelítően kielégítjük az óvodai igényeket. Növeljük a családi pótlékot, a gyermekgondozási segélyt. Ez hozzájárul a családi jövedelmek közötti különbségek mérsékléséhez. A következő 15—20 évben fokozatosan megteremtjük annak feltételeit, hogy minden család és minden családot alapító ifjú pár önálló lakáshoz jusson.

Nagy vívmányunkat, nemzetközileg is elismeri társadalom- biztosítási rendszerünket egységesítjük, nyugdíjrendszerünket lehetőségeink szerint fejlesztjük. Így 1975. július elsejével 1 millió 100 ezer személy nyugdíja, illetve nyugdíjjellegű ellátása fog emelkedni.

—- Társadalompolitikai elveink szükségessé, gazdasági építőmunkánk eredményei lehetővé teszik, hogy a termelőszövetkezeti tagok nyugdíjkorhatára azonos legyen a munkásokéval és az alkalmazottakéval. Ennek megfelelően a férfiak nyugdíjjogosultságának határát náluk is 60 évben, a nőkét 55 évben állapítjuk meg. A korhatár egyszerre történő leszállítása azonban a termelőszövetkezeti gazdaságokban súlyos munkaerő- hiányt okozna. Ezért helyeseljük azt a megoldást, hogy a korhatárt öt év alatt fokozatosan, 1976. január 1-től kezdődően évenként egy-egy évvel szállítják le.

— Továbbra is alapvető követelmény, hogy a fogyasztói árak az életszínvonal-politikai célokkal összhangban alakuljanak. A dolgozók életszínvonalát alapvetően érintő fogyasztói árszínvonalat a jövőben is központilag kell szabályozni és azokon csak Központi elhatározás alapján lehet változtatni. Az ár-, bér-, jövedelem- és szociálpolitika együttesen szolgálja a dolgozók, a lakosság életkörülményeinek javulását.

— Hazánkban az eljövendő 15 —20 évben az egy főre jutó nemzeti jövedelem a mostaninak két— két és félszeresére, az ipari termelés volumene két és fél — háromszorosára. a mezőgazdasági termelés másfél—kétszeresére, az építőipari termelés két és fél—háromszorosára emelkedhet. Az anyagi termelés bővülését teljes egészében a munka termelékenysége növelésével kell és lehet fedezni.

— Pártunk politikája fejeződik ki a fejlett szocializmus építése

15—20 évre szóló programnyilatkozatának az életszínvonal fejlesztésére vonatkozó lelkesítő célkitűzésében is.

— Az egy főre jutó fogyasztás érje el a mai színvonal két—két és félszeresét oly módon, hogy az iparcikkek aránya az összfogyasz- tásnak legalább egvharmada legyen. 1,5—2 millió lakást kell építeni, növelve a többszobás lakáA beszámoló következő része az ideológia, a tudomány, a közoktatás és a kultúra kérdéseivel foglalkozott.

A Központi Bizottság úgy ítéli meg, hogy a beszámolási időszakban társadalmi viszonyaink fejlődésével, gazdasági építőmunkánk eredményeivel összhangban növekedett hazánkban a marxizmus—leninizmus befolyása, erősödött a társadalomban a szocialista közgondolkodás, szélesebb körben tudatosodtak a szocialista erkölcs és életrrfód normái, újabb sikereket értünk el a szocialista kulturális forradalom eredményeinek gyarapításában.

— A marxizmus—leninizmus eszméinek, a szocialista világnézetnek újabb térhódítása örvendetes, nagy eredmény. Ezt látva sem feledkezhetünk meg azonban ideológiai munkánk fogyatékosságairól, az e téren még előttünk álló nagy feladatokról, arról, hogy a társadalmi tudat szocialista átalakulása csak egy egész korszak alatt mehet végbe.

— Az utóbbi időben kettős folyamat ment végbe. A fő irányzat az, hogy erősödött, széles körben teret hódított a szocialista közszellem, amely nagyszerűen megnyilvánul a termelőmunka nagy sikereiben, a szocialista brigádmozgalomban, a szocialista munkaversenyekben, a kommunista szombatokban, a lakóhelyi önkéntes társadalmi munkában, az elemi csapások idején megmutatkozó tömeges, példás helytállásban. Egyidejűleg társadalmunkban jelen vannak, sőt időnként még meg is élénkülnek a szocialista elveinkkel, céljainkkal, erkölcsi értékrendünkkel össze nem egyeztethető jelenségek is. Igen fontos, hogy erről beszéljünk, különösen a mostani helyzetben, amikor az anyagi jólét növekedésével a „miből éljünk” nagy társadalmi kérdése mellett mindinkább szerepet kap az is, „hogyan éljünk”.

— A tudomány, az oktatás, a közművelődés, a művészetek, az ideológia és a propaganda területén dolgozók nagy és eredményes munkát végeztek, de még nagyobb feladatok várnak rájuk.

— A párt ideológiai munkáját a marxizmus—leninizmus általános érvényű tanításainak terjesztése, alkotó alkalmazása, elméletünk gazdagítása jellemzi. A két kongresszus között, különösen a kongresszusra való felkészülés időszakában a párt számos elvi jelentőségű kérdéssel foglalkozott.

— A beszámoló időszakában tovább növekedett a pártpropaganda hatékonysága, szocialista szemléletformáló szerepe. A két kongresszus között évi átlagban több mint kétmillió ember vett részt szervezeti politikai oktatásban. Tovább növekedett és javult a sajtó, a rádió és a televízió szerepe a közvélemény tájékoztatásában, a politikai nevelő munkában és a közművelődésben.

— A társadalom szocialista jellegének erősítése megköveteli az ideológiai területen dolgozó valamennyi párt-, társadalmi és állami szerv jól összehangolt munkáját. Különösen nagy szükség van a párttagság ideológiai képzettségének, a párt eszmei egységének szüntelen erősítésére. Ideológiai kérdésekben is nélkülözhetetlen az igazunkba, igazságunk meggyőző erejébe vetett rendíthetetlen hit, a forradalmi éberség, a nyílt kiállás nézeteink mellett, a vitakészség csakúgy, mint az érvelés, a meggyőzés és bizalom az emberek iránt.

— A X. kongresszus állásfoglalásainak megfelelően tervszerűbbé váltak a tudományos kutatár sok. javult összhangjuk a társadalmi igényekkel. Tudományos kutatásra és fejlesztésre jelenleg a nemzeti jövedelem 3 százalékát fordítjuk; ez a nemzeti jövedelem növekedését meghaladó ütemben emelkedik.

— Eredményekről szólhatunk a társadalomtudományokban — elsősorban a történettudomány, a közgazdaságtudomány területén — abban a tekintetben, hogy munkájuknak jobban középpontjába kerültek fejlődésünk legfontosabb kérdései: a társadalmi fejlődés és a gazdasági építés, a tudományos és technikai forradalom hazai kibontakoztatásának lehetőségei, a szocializmus távlati feladatai. Az igény az, hogy még tevékenyebben vegyenek részt a szocialista tudatformálásban.

— A párt szilárdan vallja a tudományos kutatás szabadságáeok részarányát, javítva a lakások minőségét és fejlesztve a lakás- kultúrát. Át kell térni az ötnapos, 40 órás munkahétre. .

— A fejlett szocialista társadalom építése során megteremtjük végső célunk, a kommunizmus építésébe való átmenet műszaki-gazdasági alapjait.

nak elvét — ^zögezte le a beszámoló — és a jövőben is arra törekszik, hogy ezt a maga eszközeivel érvényesítse. A tudomány művelőitől viszont azt kívánja, hogy ésszerűen használják fel a rendelkezésre álló erőket és eszközöket, vegyék figyelembe a szocialista építés tényleges szükségleteit.

Kádár János ezután a közoktatás feladatairól beszélt, kiemelve az általános iskolai és a szakmunkásképzés fejlesztését. A szocialista társadalom növekvő igényeinek megfelelően 15—20 éven belül általánossá kell tenni a felnövekvő nemzedék középfokú iskolázottságát. Hangsúlyozta: a

társadalom további felemelkedését szolgáló céljaink szükségessé teszik, hogy erőteljesen fejlesszük közművelődési rendszerünket.

— Művészeti életünket is eredményes alkotómunka jellemzi — folytatta. — A párt nagyra értékeli az irodalomban, a művészetekben elért eredményeket. Az írók, az alkotóművészek társadalmi felelősségüknek megfelelően hozzájárultak társadalmunk jó közérzetének kialakulásához, a szocialista nemzeti összefogás, egység kibontakozásához. Müveikké^ segítették népünket kulturális színvonalának felemelésében.

— A párt a valóságból indul ki, amikor megállapítja, hogy politikai egyetértésünk az alkotókkal örvendetesen erősödik, de irodalmi és művészeti közéletünk világnézetileg. eszmeileg még nem egységes. Egyrészről e területen is növekszik a szocializmus eszméinek befolyása, másrészről a szocializmus hazai építésének új kérdései, a nemzetközi munkásmozgalom, a külpolitikai helyzet egyes problémái nyomán az irodalomban, a művészetekben, az alkotásokban nálunk is tükröződik egyes személyek, csoportok, rétegek távlatvesztése. Ez megmutatkozik mind a témaválasztásban, mind a feldolgozás módjában.

— Ezeken a területeken és ezekben a kérdésekben a tisztázódásnak elsősorban ideológiai vitákban kell történnie. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy azok, akik az irodalom, a művészetek terén' eszmei vitapartnereink, az esetek nagy többségében politikai szövetségeseink. Ez a politikai szövetség nem zárja ki, sőt igényli az ideológiai vitát. A vitákat olyan módszerekkel kell folytatnunk, hogy közben a politikai szövetség erősödjék. El kell érni, hogy szövetségeseink a marxizmus—leninizmus eszméi alapján az ideológia területén is közelebb kerüljenek hozzánk.

— A párt továbbra is mindent megtesz szocialista hazánk irodalmi, művészeti életének fejlesztéséért. Kulturális, művészeti életünkben tovább kell erősíteni a politikai és az ideológiai egység irányába ható tendenciákat. Növelni kell a kommunista, szocialista közéletiség erőit.

— Továbbra is biztosítjuk az alkotói szabadságot. Ugyanakkor a pártnak, a munkásállamnak jogában áll, hogy a művek között társadalmi és művészi értékük szerint válogasson. Az idők folyamán szükségszerűen változnak a kifejezési formák is, művészeinknek meg kell azonban érteniük, hogy a forradalom elsősorban nem a művészi formákban, hanem a társadalomban megy végbe. Az alkotók azonosuljanak a néppel, a művészeti alkotások érthetően és valóban a népről, a néphez szóljanak, a szocializmust építő magyar nép életét, munkáját, harcát fejezzék ki.

— Minden humanista értéknek továbbra is helyt adva, elutasítjuk mind a dogmatikus művészetszemléletet. mind a társadalmi kérdésektől elforduló vagy a hibákat hamisan általánosító negativ álláspontokat. Azokat a műalkotásokat pártfogoljuk, amelyek a valóságot szocialista elkötelezettséggel, pártosan, magas művészi Színvonalon ábrázolják.

— A nemzetközi életben végbemenő változások, a békés egymás mellett élés politikájának és vele együtt az ideológiai harcnak az előtérbe kerülése is megkívánja a céltudatosabb, következetesebb ideológiai munkát.

— A különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének viszonyai között ideológiai és kulturális téren is növeljük aktivitásunkat. Mindig szem előtt kell tartanunk, i hogy az ideológiai harc frontján nincs

békés egymás mellett élés: az állami kapcsolatokban partnerek lehetünk, a kapitalizmus és a szo- szocializmus ideológiája azonban két egymással szembenálló, kibékíthetetlen ideológia. Az ideológiai nevelőmunka különösen fontos feladata a szocialista hazafi- ság és a proletár internacionalizmus erősítése.

— A nemzetközi helyzet is szükségessé teszi, hogy fejlesszük együttműködésünket testvérpártjainkkal ideológiai területen is. A testvérpártok ideológiai együttműködése az elmúlt években már szép eredményeket hozott, hozzájárult a szocialista országok, a nemzetközi kommunista mozgalom egységének erősítéséhez, a marxista—leninista ideológia befolyásának növekedéséhez a világ minden részében.

— Fő célunkat abban foglalhatjuk össze, hogy tovább erősítjük társadalmunkban a marxizmus—leninizmus eszméit, a szocialista világnézet befolyását, a tömegek szocialista tudatát, a szocialista erkölcsöt.

— Mindenekelőtt azt a szemléletet kell erősíteni, hogy a társadalom létalapja a munka, a termelés. Eddig is azok voltak többségben, és a jövőben is azoknak a tábora növekszik, akik munkáA párt vezető szerepe teljes mértékben érvényesül társadalmunk életében. Pártunk, mint a munkásosztály politikai pártja, megtestesítette és érvényesítette a munkásosztály vezető szerepét, egyben kifejezte az egész nép érdekeit, amelyeknek szolgálatát a legfőbb kötelességének tartja. A párt eleget tudott tenni kötelezettségeinek, mert eszmei, politikai és szervezeti egysége mindvégig töretlen volt. A beszámolási időszakban a Központi Bizottság és a párttagság, a párt és a munkásosztály, a nép egysége, összeforrottsága tovább szilárdult. Ez sikereink legfőbb forrása.

— A X. kongresszus óta eltelt négy esztendőben megfelelő módon folyt a pártépítő munka. A párt — létszámát és szociális összetételét tekintve — egészségesen fejlődött. A pártnak a X. kongresszus idején 662 000 tagja volt, 1975. január 1-én a taglétszám 754,000 volt. Ez kifejezi pártunk i élcsapat- és tömegpárt jellegét, társadalmunk fejlettségét.

— Javult a tagfelvételi munka, növekedett a pártban a termelésben közvetlenül részt vevő, mindenekelőtt a nagyüzemi munkások aránya. Jó politikai munkával továbbra is el kell érnünk, hogy az új párttagok között a munkások és a termelőszövetkezeti parasztok, a fizikai dolgozók országos többségben legyenek. A pártba való belépés egyéni elbírálás alapján történik. Minden olyan dolgozót, értelmiségit. alkalmazottat is fel kell venni a pártba, aki megfelel a párttagság követelményeinek.

— A pártegység a két kongresszus közötti időszakban kiállta a gyakorlat próbáját. A követelmények szüntelen növekedése miatt, az új kérdések és feladatok tisztázásának menetében, a pártegységet elvszerű vitákkal, a párt álláspontjának védelmével, a téves nézetek elleni szüntelen harccal magasabb színvonalra kell emelnünk, még szilárdabbá, megbonthatatlanná tennünk. A Központi Bizottságnak és a párt 24 000 alapszervezetének, minden tagjának mindenkor egy irányba és együtt kell lépnie.

— Pártunk tevékenységében a legutóbbi négy évben is tovább erősítettük a demokratikus centralizmust, a párt felépítésének és működésének lenini alapelvét. A demokratikus centralizmus fejlődését tükrözi a kollektív vezetés és az egyszemélyi felelősség elvének egyidejű és fokozottabb érvényesítése a pártszervezetei; tevékenységében minden szinten.

— Mégsem lehetünk elégedettek a helyzettel. Előfordul, hogy egyes helyeken megsértik a eentr ralizmus elvét, nem mindig szereznek érvényt a kötelező párt- határozatoknak. A tapasztalatok azt mutatják, különösen fontos hogy a mindennapi munkában nagyobb figyelmet fordítsunk a párthatározatok egységes értelmezésére és következetes képviseletére. A pártunkban megengedhetetlen az egyes határozatok, állásfoglalások önkényes, szubjektív értelmezése, ami nem egyszer, még felelős beosztású tisztségviselők részéről is előfordult.

— A demokratikus centralizmus lenini elveit nem kevésbé sértik meg azok, akik nem tartják meg a pártdemokráciát. Előjukkal, személyes felelősségvállalásukkal, küzdeni tudásukkal, életmódjukkal azt bizonyítják, hogy az egész nép ésf benne az egyén boldogulása is csak a szocializmus útján, munkával és a közösséggel együtt érhető el. Társadalmunkban m^ már milliók gondolkodnak így.' De ha mellettük csak ezrekre vagy néhány tízezerre tehető is azoknak a száma, akik a munka könnyebb végét fogják meg, akik a közösség rovására próbálnak élni, ebbe nem lehet belenyugodni, mert az ilyenek magatartása súlyos erkölcsi kárt okoz a társadalomnak.

— Pártunknak az az álláspontja, hogy az élet minden területén növelni kell a szocializmus aktív híveinek megbecsülését, a szocialista módon végzett munka, a szocializmus ügye iránt elkötelezett magatartás tiszteletét. Erősíteni kell azt a közszellemet, amelyben a társadalom pozitív erői, a szocializmus hívei a hangadók, amely nem tűri el a táFSa- dalomellenes magatartást, a fegyelmezetlenséget, a cinizmust, a közösség megkárosítását. Arra törekszünk, hogy társadalmunk közszellemét illetően is a munka társadalma legyen, a végzett munka értéke szerint osszon erkölcsi és anyagi elismerést.

fordul, hogy nem tartják tiszteletben a párttagok jogait, nem igénylik a véleményüket, javaslataikat, vagy figyelmen kívül hagyják őket. Gyakori, hogy a párttagok nem kapnak választ jogos kérdéseikre, vagy javaslataik nyomán nem történik intézkedés. Az is tény, hogy a tagság egy része maga sem él megfelelően a jogaival, nem elég tevékeny a politika alakításában és végrehajtásában. Ki kell küszöbölni ezeket a hiányosságokat.

— A X. kongresszus megkülönböztetett figyelmet fordított a pártalapszervezétek munkájának javítására. A pártmunka színvonalát és eredményességét nagymértékben az határozza meg, hogy a munka miként halad a végrehajtás első vonalában, az alapszervezetekben. A különböző területeken dolgozó vezetők ösz- szességükben megfelelően látják el feladataikat. Kommunistának, pártfunkcionáriusnak, köztisztség viselőjének lenni nem kényelmes. beosztás, hanem mindenekelőtt kötelességet, munkát, küzdelmet, a kommunizmus eszméjének, a munkásosztálynak, a népnek önzetlen szolgálatát jelenti. A vezetők kiválasztását és nevelését céltudatosabbá kell tenni. A tehetséges, a közügyek iránt érdeklődő, a különböző társadalmi szervekben tevékenykedő. közmegbecsülést élvező, a munkában élen járó dolgozókat kell vezető beosztásba helyezni.

— A X. kongresszus nyomatékosan felhívta a figyelmet, hogy a párt határozatainak végrehajtása a munka egész folyamatában megkívánja a pártellencr- zést.

— A pártellenőrzésnek át kell fognia az egész társadalmi tevékenységet; ki kell terjednie a gazdasági, az állami, a tudományos, a kulturális élet minden területére. A pártellenőrzés célja nem egyszerűen a hibák felfedése és a felelősök megbüntetése. Ez is. A pártellenőrzés lényege azonban a határozatok vég_ rehajtásának segítése, az adott területek helyzetének hiteles felmérése. megfelelő javaslatok kidolgozása a végrehajtás megjavítására, a jó tapasztalatok általánosítása.

— Javasoljuk a XI. kongresz- szusnak, hogy határozzon el tag- könyvcserét, amelyet még 1975- ben előkészítenénk és egy jó esztendő alatt be is fejezhetnénk. Ennek során mód nyílnék a párt tagjaival való személyes beszélgetésre a párt politikájáról szervezeti rendjéről, a párttag személyes kérdéseiről, s minden bizonnyal ez a párt eszmei, politikai, cselekvési egységének erősítését eredményezné.

— A tömegszervezetek és mozgalmak nagymértékben kivették részüket pártunk X. kongresszusa határozatainak végrehajtásából. A szakszervezetek tevékenysége a X. kongresszus óta tovább fejlődött, politikai felelősségük még inkább fokozódott, segítették a munkásosztály, a dolgozó tömegek és a párt kapcsolatának erősítését. A kommunisták fontos feladata, hogy segítsék a szak- szervezetek politikai, mozgalmi jellegének fejlesztését; a dolgozók körében folytatott politikai felvilágosító munkát, a munkás- osztály világnézetének terjesztését, a munkahelyi demokrácia kibontakoztatását, a dolgozók felelősségérzetének növelését a társadalom ügyei iránt.

— A KISZ, mint a párt ifjúsági szervezete, betölti társadalIII.

Következetesen megvalósul a párt életszínvonal-politikája

IV.

Növekedett a marxizmus-leninizmus befolyása, fejlődött a szocialista kultúra

V.

Társadalmunk életében érvényesül a párt vezető szerepe