Petőfi Népe, 1975. március (30. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-02 / 52. szám

1975. március 2. • PETŐFI NÉPE • 3

Űj szer: az Akrepol

Segíti a virágkötődést

Az új növényvédő szerek kutatása mellett egyre többet foglalkoznak a veszprémi Nehézvegyipari Kutató Intézet szakemberei az összetett hatású vegyül etekkel. Olyan anyagokat keresnek, amelyek nemcsak a kártevők — gyomok, gombák, rovarok — kiirtásával, de más hatással is növelik a terméshozamot. Ilyen irányú kutatásaik első eredménye az Akperol nevű szer, amely a Virágkötődést segíti.

A laboratóriumban és a kis- parcallákon folytatott kísérletek már bebizonyították előnyeit a gyümölcsfáknál és a paradicsomnál. (MTI)

A Magyar Tudományos Akadémia Országos Kutatófilm Központjában egy különleges technikai eszköz, a thermovízió hazai alkalmazásának lehetőségeit keresik. Az infravörös, vagyis a hő- sugarakat érzékelő kamerából és egy képernyőt magában foglaló készülékből álló berendezéssel különféle tárgyak hősugárzását lehet megjeleníteni — fényképezni. A ,,hőtévét'’ jóformán valamennyi iparág használhatja; alkalmazható az orvosi diagnosztikában és a régészeti kutatómunkában is. Képünkön: a thermovízio-berendezést a rákot megelőző állapot diagnosztikájánál próbálják ki. (MTI-foto — Csikós Gábor felvétele — tele- foto KS)

,,Hőtévével a rák ellen ”

JÖN A TAVASZ

• A MAHART Balatoni Hajózási Üzemigazgatóságán rövidesen befejezik a hajók téli felújítását, motorcseréjét.

Befejező szakaszban a falugyűlések

Decemberben kezdődött, s lassan befejező szakaszához érkezik megyénkben a falugyűlések időszaka. Kialakult már tehát olyan összkép, amelyből az egész folyamatra most jellemző következtetéseket vonjuk le. A „most”-tal azt kívánjuk hangsúlyozni, hogy ennek az évváltásnak a falugyűlései is mutattak olyan jellegzetességeket, melyek változást, magasabb színvonalat tükröznek elmúlt esztendők hasonló találkozóihoz képest.

E sajátosságokat vettük számba B. Nagy Mihállyal, a Hazafias Népfront megyei titkárságának főelőadójával.

Tartalmi szempontból valamennyire közösen' jellemző, hogy napirenden a IV. ötéves terv eredményei a befejezéssel járó feladatok, valamint a következő ötéves tervciklus általános, és helyi célkitűzései, s természetesen a XI. pártkongresszus irányelvei, a 30. évforduló eseményei szerepeltek.

Egy-egy járás községeinek falugyűlésén — a helységek harmad-negyed arányában — az adott terület országgyűlési képviselői is részt vettek. Sőt a kalocsai járásban 11 helyen jelent meg, s adott számot munkásságáról a képviselő. Ugyanúgy találkozott a lakosság a megyei tanácstagokkal, akik természetesen több községbe kijutottak — számuk is több lévén — és szintén szóltak tevékenységükről.

Előadóként általában a tanácselnökök szerepeltek.

A választott tisztségviselők megjelenése is fémjelezte — a napirend fontossága mellett — a mostani párbeszéd jelentőségét. Ennek is tudható be, hogy a lakosság érdeklődése jóval felülmúlta az eddigieket, akár a

résztvevők számát, akár a hozzászólások „mennyiségét’’, de elsősorban tartalmi súlyát vesszük figyelembe. Ahg akadt hely, ahol száznál kevesebben voltak; zömmel 100—120-as létszámmal zajlottak a gyűlések, de szép számmal jelenteitek 300—450-es megjelenést is. S a részvevők harmad-negyed része felszóialt.

Ami a tartalmat illeti: igen kevés híján — csupa közérdekű kérdést vetettek fel a felszólalók, az egyén; problémák jelentéktelen hányadot képviseltek. Anélkül, hogy statisztikai sorrendet állítanánk föl, legtöbb esetben út. járda. kereskedelem, víz. kultúrház, iskola, óvoda, bölcsőde, egészségügy, közlekedés ügye került szőnyegre. Magától értetődően olyan bangsúly- lyal, hogy melyik a legjobban iszorító probléma egy-egy községben s utánuk mi következik a sorban.

Nemcsak a beszámolókból, hanem a lakossági véleményekből is kicsengett közös erőfeszítéseinkkel elért eredményeink elismerése, megbecsülése. S a hiányosságok, gondok feltárása is azzal a szándékkal történt, hogy összefogással azokon is úgy túljutunk, mint régebbi bajainkon. Ebben a vonatkozásban is érezhető változás volt, hogy most máy, nem egyszerűen „felpanaszolták” — nincs utunk, rossz a vizünk stb., hanem ötleteket, javaslatokat adtak a megoldás módjaira is. Legtöbb esetben felajánlva a lakossági segítséget is. Mint Kiskunmajsán az iskolabővítéshez, Alsómégyen a gáz- cseretelep-építéshez, Dunatetét- lenen az útgond megszüntetéséhez — és sorolhatnánk sok tucatjával a példákat.

A város- és községpolitika minden szakterülete bőségesen kapott visszajelzést tevékenységének sikereiről éppúgy, mint kritikát, s elképzeléseket esetleges késedelmek bepótlásáról, hibák elhárításáról.

Ezért is tapasztalható „kétoldalú” igény és elégedettség a falugyűlések rendszerének állandósításával összefüggésben. A lakosság .nemcsak megjelenésének, aktivitásának fokával mutatta ezt ki, hanem olyan fordulattal is, hogy olyan községekben is száz-százhúsz képviselőjét küldte el a falugyűlésre, ahol ezelőtt alig-alig lehetett rendezvényre néhány résztvevőt verbuválni.

A tanácsi vezetők pedig számos alkalommal kifejezték örömüket, hogy a lakossággal való találkozás, beszélgetés mennyivel nagyobb biztonságot, kedvet ad fontos közéleti megbízatásuk ellátásához.

Az ezután sorra kerülő városi körzeti részgyűlések, a nagyobb ipari üzemekbe összehívott találkozók minden bizonnyal több sajátos új vonással gazdagítják a falugyűléseken szerzett tapasztalatokat.

T. I.

ELŐADÁSOK, KIÁLLÍTÁSOK, VETÉLKEDŐK EL ŐTÉR BEN A FÉLSZ A BA D ULÁSÍ É V FORDULÓ

Változatos a bajai kulturális program

A Bajai műsor új száma változatos és gazdag kulturális programot ígér. Az immár jó ideje változatlanul érdekes, tartalmas műsorfüzetben — a szerkesztők szép szokása ez — most is egy vers áll az első olda'on. I. A. Krilov: A lomb és a gyökerek című költeményében többek között ezt a sort olvashatjuk: „Nem e gazdag dísz vonz- za-e körénk táncba a népet?” Jelképes ez a sor: azt szimbolizálja, hogy a bajaiakat a kimondottan gazdag közművelődési program vonzza — nem a táncba, hanem a művelődésre.

Az egyébként is színes, változatos havi kulturális tervet az teszi különösen gazdagabbá, hogy a felszabadulásunk harmincadik évfordulóját komplex módon igyekeznek megünnepelni. Az alábbi néhány példa jól mutatja ezt.

A Kossuth rádióban máricus 21-én hallhatják majd az érdeklődők a Hangtárlat című vetélkedőt. Az ország legjobb művelődési házainak csapatai — köztük a bajaiak — mérik össze tudásukat ekkor a mikrofon előtt. Ennek az eseménynek a város lakói előtt külön érdekessége is lesz: Baja egykori diákja, Rap- csányi László rádióriporter lesz a játékvezető.

A harmincadik évforduló tiszteletére rendezik meg a tavaly

meghirdetett gyermekrajz-pályázat legjobb munkáiból azt a kiállítást. amelyet Búza Mátyás, az MSZMP Bajai Járási Bizottságának titkára nyit meg 27-én. Március 23-ig megtekinthető a már előbb megnyitott Pálfy-ki- állítás is a Tiirr István Múzeumban látható. A Kirakat Galériában a Kunszentmiklóson élő Gál Sándor festőművész műveit mutatják be a képzőművészet barátainak.

Játék és muzsika hatvan percben címmel ünnepi hangversenyt rendeznek a József Attila Művelődési Központ színháztermében. A Kecskemét Vonósnégyes működik közre, s fellépnek az Országos Filharmónia szólistái. A Magyar Rádióból .ismert népszerű Czigány Györgyöt kérik fel a játék vezetésére.

A művelődési központ felnőttklubjában Bonczos Miidós tart ismertetést Három évtized képekben címmel. A Kismotor- és Gépgyár vízitelepén 14-én vetélkedőt rendeznek Bánáti Tibor igazgató irányításával. Az MSZMP VIII. körzeti alapszervezetének helyiségében 21-én Magyarország 30 éve a szocialista fejlődés útján címmel ugyancsak Bonczos Miklós tart előadást.

A .magyar irodalom három évtizedes fejlődéséről beszél az irodalom barátai előtt Tóth Pál

Zoltán könyvtárigazgató 12-én délután, a József Attila Művelődési Központban. A Ganz Villamossági Müvek bajai gyárának munkásklubjában 4-én a MADISZ megalakulásának harmincadik évfordulójára emlékeznek. Néhány egyéb évforduló is alkalmat ad a bajai művelődés vezetőinek arra, hogy gazdagítsák a város márciusi kulturális programját. Klossy Irén festőművész az ötszáz évvel ezelőtt született Michelangeloról, Bánát; Tibor igazgató a száz esztendővel ezelőtt született Ravelről tart előadást. Megemlékeznek halála 225. évfordulóján J. S. Bachról is, egy hangverseny keretében, amelyen a,. Kecskeméti Városi Szimfonikus Zenekar lép a dobogóra, Kemény Endre vezényletével.

Márciusban folytatják a már elkezdett előadássorozatokat is. Baja városrendezésének múltjáról, jelenéről és jövőjéről 5-én hallanak az érdeklődők előadást a zeneiskola kamaratermében. Ugyanitt tartják meg 11-én A szülői ház szerepe a gyermeknevelésben című előadást is. A képzőművészeti szabadegyetem első rendezvényére 7-én kerül sor, a zeneiskolában. Ekkor dr. Solymár István művészettörténész Nagy István festőművész életművéről beszél.

V. M.

Készül az új dísztribün a Dózsa György úton

0 A Fővárosi 2. számú Építőipari Vállalat dolgozói készítik az új dísztribünt Budapesten, a Felvonulási téren. (MTI foto — lluzsonyi 1 Gábor felv. — KS.)

Társadalmi tulajdonunk és lehetőségeink

• „Szocialisaa fejlődésünk

döntő fontosságú biztosítéka a termelőeszközök zömének társadalmi tulajdona. Előrehaladásunk üteme és eredményessége nagymértékben attól függ, hogy jobban kihasználjuk a szocialista állami és szövetkezeti tulajdonban levő lehetőségeket.” A kongresszusi irányelvből idézett mondatok egyértelműen jelzik feladatainkat szocialista társadalmunk további és hatékonyabb építésében.

Napjainkban, a kongresszusi versenyről szóló híradásokban gyakran kerül szóba ez a téma, ha nem is mindig az idézett kifejezésekkel, megállapításokkal. A kongresszusi verseny felajánlásai. részeredményei arról tanúskodnak, hogy üzemek, gyárak, az eddigieknél többet, jobbat adnak a közösségnek. Mintegy bizonyítva, hogy van még reális lehetőség a szocialista állami és szövetkezeti tulajdon jobb kihasználására. Természetesen nem arról van szó, hogy több munkával emelkedjék a termelési érték százaléka. Inkább az „okosság”, takarékosság, gazdasági hatékonyság kerül manapság előtérbe. Az üzemek a belső és külső erőforrásokat az eddigieknél jobban használják fel. a termelési szerkezetet tovább kell korszerűsíteni, gyorsítani szükséges a műszaki-tudományos előbbrelépést a termelés minden területén. Ü.í. technológiák, jövedelmezőbb módszerek bevezetésével.

• Nem újkeletű dolgokról van szó. hiszen a felsoroltak munkánk meghatározó követelményei voltak eddig is. Ami most hangsúlyozottan felhívja a,figyelmet a tennivalókra, az a termelés gazdasági feltételeinek számunkra kedvezőtlen változása. Az utóbbi időkben kiéleződött a világgazdaságban a nyersanyag, és energiaprobléma. értékesítési gondok jelentkeznek. nagyarányú árváltozások történtek a világpiacon. Gazdaságunk bizonyos mértékig kivédi hatásukat, de nem függetlenítheti magát a folyamatoktól. Közös érdekünk és önös érdekünk tehát mindent elkövetni, hogy gazdasági, társadalmi fejlődésünk töretlen legyen.

A feladat, ahogy mondani szokták, adva van. A kérdés a

hogyan? Nos. érdemes alaposan,, vizsgálódva körülnézni üzemeinkben és máris kiderül, hogy akad jócskán lehetőség, tennivaló. Sorolni lehetne azokat az üzemeket, ahol nagy értékű, rendkívül termelékeny gépek csak egy műszakban termelnek, de más gépek, berendezések is hosszabb- rövidebb ideig kihasználatlanul állnak. Az elmúlt napokban egyik lapunkban riport jelent meg a hazánkban dolgozó NDK-beli munkásokról, akik elmondották, hogy odahaza is ilyen gépen dolgoztak, csak az itteninél lényegesen termelékenyebben. Ott talán többet kellett dolgozni? — kérdezte a riporter. Dehogy. Egyszerűen arról van szó. hogy mi megvásároltuk az NDK-tól az alapgépet, de a munkát gyorsító kitűnő kiegészítő berendezéseket már nem.

• Spóroltunk! Ez volna az észszerű takarékosság? Nem kevés azoknak az üzemeknek a száma, ahol nagy teljesítményű gépek állnak sokszor órákig kikapcsolva, mert az anyagellátást rosszul szervezték, a késztermék elszállítása késik, emiatt, viszont nem fér el a nyersanyag. Az építőiparban ma már soha nem látott teljesítményű óriásdaruk dolgoznak — ha nem állnak. Az a helyzet ugyanis, hogy néhány hetes munkájuk utón szervezetlenség miatt leállnak és hetekig tart néha. mire újabb munkahelyre szállítják őket

Az irányelvek egyértelműen vázolják a követendő utat: „Javítani kell a gazdasági, műszaki előkészítést, a szervezettséget, rövidíteni az indokolatlanul hosszú kivitelezési időt Intézkedéseket kell tenni abból a célból, hogy a nemzeti vagyon tetemes részét kitevő termelőberendezéseket jobban használjuk ki, a műszakszó- mol növeljék, s ezáltal beruházásokat takaríthassunk meg.”

• Van tehát lehetőség az előbbrehaladás ütemének fokozására. Nem kell elvben új dolgokat „kitalálni”. Inkább az szükséges, hogy mindenki alaposan körülnézzen a maga portáján, hogy valóban biztosítéka legyen szocialista fejlődésünknek a termelőeszközök társadalmi tulajdona

E. Gy

,Sohasem hagyjuk el egymást...!”

Megkerült a harmadik Török testvér

• Együtt a három Török-testvér és Sanyi felesége, kisfia: „Eddig árvák voltunk, nem tudtunk egymásról, de most már van családunk, testvérünk, s most már mindhárman boldogok vagyunk.. .”

Olvasóink bizonyára emlékeznek lapunk október 5-i számára, amelyben Húsz év után egymásra találtak címmel egy riport jelent meg. Ebben adtuk hírül, hogy Török György honvéd és Török László, a Győr- Sopron megyei Tanács Építőipari Vállalat segédmunkása 20 év után találkozott. Ennek megszervezésében, a másik testvér felkutatásában óriási feladatot vállalt Kulcsár alezredes, aki még a Néphadsereg című lap segítségét is igénybe vette. A két fiú húsz -év után először Kecskeméten, a Petőfi Laktanyában látta viszont egymást, s akkor sem ők, de még Kulcsár alezredes sem sejtette, hogy ennek folytatása lesz.

Az egyik országos lapban megjelent a Török testvérek találkozásáról szóló riport, amelyet elolvasott Máthé Ferencné, Pécs, Zerge utca 17. szám alatt lakó szövőnő. Az asszony, aki 1957- ben Szegeden örökbe fogadott egy Török Etel nevű kislányt, hasonlatosságot vélt felfedezni a fénykép alapján a két fiú és a kislány között. A pécsi textilgyár munkásnője nem sokáig habozott, s levelet írt Kulcsár alezredesnek Kecskemétre, a Petőfi

Laktanyába, s találkozót kért tőle.

Havas, jeges, csúszós volt az út, de Kulcsár alezredest ez sem tartotta vissza. Kocsiba ült, s felkereste Máthé Ferencnét, akivel megállapodtak, együtt mennek Szegedre, s tisztázzák a gyermekek adatait, mert Máthé Ferencné — ha kiderül, hogy örökbefogadott lánya, s a két Török-fiú testvérek — a fiúkat is örökbe fogadja. Máthé Ferencné, Kulcsár alezredes, dr. Nemes Attilához, a Csongrád megyei Ifjúságvédő Intézet munkatársához fordultak. Akták százait nézték át most már hármasban, keresték az összekapcsoló szálakat, de mindhiába. Török Etel személyi adatai nem egyeztek meg a két Török-fivér adataival. Kulcsár alezredesnek a keresés. közben eszébe jutott valami : A kecskeméti találkozáskor beszélgetés közben Török László olyasmit mondott, hogy talán van még egy testvérük, de emlékezete szerint az fiú. Ezt a tényt csak úgy mellékesen megemlítette dr. Nemes Attilának. Reménytelennek tűnt megtalálni, ám a két férfi mint a megszállott, kutatott az iratok között. Már-már elvesztették a reményt, amikor az egyik nyilvántartási lapon

Karácsonyi Sándor neve mellett egy használható szálra bukkantak: ugyanis Karácsonyi Sándor édesanyját Török Máriának hívták, ugyanúgy, mint a másik két Török-fiú édesanyját. Az azonosítás már nem tartott sokáig, megállapították, hogy Karácsonyi Sándor a harmadik Török-testvér.

Miképpen lett Török Sándorból Karácsonyi Sándor? Ezi már testvérei körében mesélte el.

— Karácsonyi Ferenc, a szegedi Gumi Ktsz segédmunkása egészen fiatalon fogadott örökbe, s 12 éves koromban a szomszédoktól tudtam meg, hogy nem vagyok Karácsonyiéknak édesgyermekük. Örökbefogadó szüleim ezt azonban nem éreztették velem. Elvégeztem a 8 általánost, s géplakatosnak tanultam. Még néhány héttel ezelőtt sem rejtettem, hogy édestestvéreim vannak, csupán 1969-ben, amikor megnősültem mondtam a feleségemnek, hogy jó lenne megtalálni édesanyámat, de nem tudtam a keresést hol kell kezdeni. Nagyon váratlanul ért dr. Nemos Attila látogatása, aki elmondta: két testvérem is van. Még ma .sem tudok szavakat találni arra, hogy mit éreztem akkor. Munkatársaim, a Délalföldi Építőipari Vállalat lakatosai, alig bírtak visszatartani, mert rohanni

akartam Kecskemétre, Győrbe, hogy minél hamarabb megtaláljam, meglássam Gyurit és Lacit. Nagyon hosszú volt az a pár hét, éveket tett ki, amíg végre megkaptam Kulcsár alezredes elvtárs levelét, s azt a kedves figyelmet, hogy kocsit küld értem és családomért.

A három Török-testvér fehér asztal mellett ült, s nem győzött betelni egymással. Az elér- zékenyülés nemcsak belőlük, de Kulcsár alezredesből, dr. Nemes Attilából is könnyeket csalt ki, hiszen olyan fennkölt emberi érzés volt ismét együtt látni azokat, akiket a sors húsz évvel ezelőtt, mint a pelyvát a szél, szét. szórt a világba. S a testvérek a találkozás első, örömtől és meghatottságtól teljes percei után már a jövőt, a közös sorsot kovácsolták. Sanyi, aki rövidesen lakást kap Szegeden, hívta testvéreit, jöjjenek oda lakni, legalább egy városban éljenek, hegy sűrűn láthassák egymást. Laci már döntött. Ugyanoda megy dolgozni, ahol bátyja, Sándor, géplakatos-csoportvezető. Gyuri, a katona is elhatározta, ha leszerel. Szegedre megy vissza a Délalföldi Építőipari Vállalathoz, de beiratkozik a gimnáziumba, s korábban az NDK-ban szerzett német nyelvtudását tovább gyarapítja.

A legidősebb testvér jogán Karácsonyi Sándor átfogva két öccse vállát, ezekkel a szavakkal mondott köszönetét Kulcsár alezredesnek :

— Testvéreim nevében is fogadja szívből jövő hálámat azért a nagy emberszeretetért, fáradságért, amellyel sikerült három elszakadt testvért felkutatni, ön három fiatal ember életét tette szebbé, boldogabbá, teljesebbé, s ezért mi nem tudunk eléggé hálásak lenni. Köszönjük ezt önnek, a magyar néphadseregnek, s mindazoknak, akik ebben a munkában közreműködtek. Eddig árvák voltunk, nem tudtunk egymásról, de most már van családunk, testvérünk, s most már mindhárman boldogok vagyunk, ígérjük, soha sem hagyjuk el egymást... Gémes Gábor