Petőfi Népe, 1975. február (30. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-14 / 38. szám
* 9 PETŐFI NEPE 9 1975. február 14. Konzervgyári képes híradó A Kecskeméti Konzervgyárból a múlt évben 1225 vagon áru került a belföldi fogyasztókhoz, a külföldi megrendelők címére pedig 3814 vagonnal továbbítottak. A gyár 2900 dolgozója elé ez az év is újabb feladatokat tűzött. Ezekből villantunk fel most néhányat. 9 A gyár dobozüzemcben három műszakban 115-en dolgoznak és évente mintegy 45— 50 millió dobozt készítenek. Kapacitásukból még arra is telik, hogy társvállalatoktól fogadjanak el megrendelést. Felvételünkön Farkas Istvánná a Debreceni Húsipari Vállalat részére készít dobozokat. 9 Jelenleg a zakuszka a gyár egyik fő terméke. A rendelt 300 vagon árunak már a fele elkészült, a másik felét Is határidőre továbbítják a szovjet megrendelő címére. Felvételünkön Baksa Istvánná (jobbról) a Törekvés brigád tagja és Kecső Mária zöldség, keverékkel tölti a paprikákat. A PÁRTÉRTEKEZLETEN HANGZOTT EL Ellenőrzés, takarékosság Matos Lőrincnek, a Jánoshalmi Termelőszövetkezetközi Vállalkozás igazgatójának a kiskunhalasi Járási pártértekezleten elhangzott felszólalásából adunk közre részleteket: Az elmúlt négy évben, de azt megelőzően is, számos épületberuházást, férőhelybővítést, exten- zív fejlesztést végeztünk el, amely hozzájárult a gazdasági méretek, arányok és a gazdálkodás irányának meghatározásához. Általában a beruházások célja egybe esett az üzemi, népgazdasági, de az egyéni érdekkel is. Azonban meg kell jegyezni, hogy sok olyan épület, állattenyésztő-telep vagy egyéb építmény van a mezőgazdasági üzemekben, amelyek nincsenek benépesítve, kihasználva vagy éppen a céltól eltérően hasznosítják azokat. Több helyen tapasztalható az egyes beruházások feltöltésének a tervtől való lényeges eltolódása, amely a termelést drágítja és a gazdálkodás eredményeit rontja. Jelentős gond a takarmány termelés, főleg a tömegtakarmány termelésének kérdése. A mező- gazdasági termelés intenzitásával párhuzamosan növekszik a mező- gazdasági üzemekben a különböző melléktermékek tömege, így például a szalma, kukoricaszár, a répafej, szüreti és borgazdasági, valamint szesz- és állattenyésztési melléktermékek. Ezek hasznos!-, tása nincs megoldva és így ezek az anyagok veszendőbe mennek, bár értékes takarmányt nyerhetnénk belőlük. Ez is a takarékosság egyfajtái módja, amely nem hanyagolható el. Az intenzív, iparszerű mező- gazdasági termelés feltétele a ke- mizálás mind az agro-, mind a zootechnikában. Véleményem szerint azonban nincs megoldva az ehhez szükséges területi laboratórium és vizsgáló központ. A korszerű termelés, takarmányozás, borkészítés nem végezhető tudományos megalapozottság nélkül. A mezőgazdasági szakközép- iskola ezt a feladatot alkalmat- lan ellátni, ugyanakkor a mező-1 gzdasági üzemek egyáltalán nem, vagy alig tudnak a Kiskőrösön székelő Alföldi Mezőkémia Közös Vállalatról. Több éves megfigyelés alapján arra a megállapításra jutottam, hogy a gondok nem elsősorban a gyenge termőhelyi adottságú területeken állnak elő, hanem a közepes, vagy a jó területeken levőkön, ahol mind a műszaki, mind a szellemi koncentráció megfelelő. Az ellenőrző bizottságok tevékenysége mellett egyre több helyen található már belsőellenőr, kapcsolt munkakörrel, vagy másodállásban, egyre több a főállású és megfelelő végzettséggel rendelkező belsőellenőr, illetve ellenőrzési csoport is. Az ellenőrzés terén éppen ezért a politikai hatás eszközét is igénybe véve erőteljes lépést kellene tenni ha lehet már holnap, önmagunk, a kollektívák, a tiszta gazdálkodás érdekében. A hatóságok kétévenkénti ellenőrző munkája csak átmeneti megoldás, a folyamatos, mélyreható, elemző ellenőrzésre van szükség a gazdálkodás javítása érdekében. A termelés növelése, a gazdálkodás javítása, a fejlett technika működtetésének elsajátítása és a cél érdekében való felhasználása elképzelhetetlen hozzáértő emberek nélkül. Ez önmagában, és az is, hogy a járás lakosságának csaknem 50 százaléka nem végezte el a nyolc általánost — és ez ugyanígy jelentkezik a gazdaságokban is — szükségsezrűen veti fel a dolgozók esti iskolájának megszervezését és elvégzését. Alapok nélkül lehetetlen a szakmunkásképzés. E téren sok jó kezdeményezés van már, hiszen egyes gazdaságok, szövetkezetek évfolyamokat szerveznek, hogy a dolgozók elvégezzék az általános iskolát és megtanulják a különféle szakmákat. Több gazdaság önerőből szakmunkás-tanfolyamokat szervez, s a dolgozók egy része szakközépiskolai. főiskolai és egyetemi oktatásban is részt vesz. Ennek biztosításához azonban egységes és határozott ’ álláspontra kell jutni, nehogy még egyszer úgy járjunk, mint az elmúlt évben, amikor Jánoshalmán a környező termelőszövetkezetek dolgozóiból a mezőgazdasági üzemeltető gépész-szakon 33 fős kihelyezett évfolyamot szerveztünk. Bár minden feltételt biztosítottunk, a kiskunhalasi szakközépiskola nem vállalta az évfolyamot, és a dolgozók képzés nélkül maradtak. Nagyon fontos a takarékosság. Az úgynevezett kapun belüli takarékosságon kívül oda kell figyelni az egyéb takarékossági lehetőségekre is, például az indokolatlan tapasztalatcsereként elkönyvelt tömeges kirándulásokra, vagy a külföldi utazások nagy méreteire. Ezek nem a takarékosság, hanem a pazarlás fogalomkörébe tartoznak. A négyéves munka értékelése részeként a gazdasági és szövetkezetpolitikai kérdésekkel kapcsolatosan kikértük a nagyközségek párt- és tanácsi vezetésének véleményét is. Ezek a szervek hiányolják, néhány, a területükön munkálkodó intézmény segítségét, nevezetesen a kiskőrösi és a kiskunhalasi területi szövetség távolmaradását a nagyközségek szövetkezetpolitikai és gazdaság- politikai ténykedésének segítését illetően. 1 A szárító üzemben 12 nagy teljesítményű Schilde gépet alkalmaznak a különböző zöldségfélék szárítására. Jelenleg külföldi megrendelésre vöröshagymát szárítanak, s április végéig mintegy 30 vagon készáru hagyja el az üzemet. Felvételünkön Egedi Istvánné, Kulmann Ferencné és Kovács Mihályné válogatja a szárítóból kikerült hagymát. Termelj óránként két forinttal többet! • Elkészült az új KISZ-klub, és itt kapott helyet a könyvtár és az olvasóterem is. A gondosan és ízlésesen berendezett helyiségben szívesen tartózkodnak a fiatalok, s itt most már módjuk van különböző rendezvények megtartására. A 9 ezer kötetes könyvtárnak is sok a látogatója, jelenleg 1300 rendszeres olvasót tartanak nyilván. (Opauszky László felvételei.) Fenyőmag a Kiskunságból Az új fenyvesek telepítéséhez az alföldi homokon már meghonosodott fenyőfák magjából nevelik a csemetéket a Duna—Tisza közi erdészetek. Ehhez, a Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság területén, a téli hónapokban gyűjtik össze a tobozt. Mivel az előző évinél jóval kevesebb toboz díszíti az erdei- és a feketefenyőfákat, eddig csak 16 vagonnyit szedtek le. Ezenkívül mintegy négy vagonnyira lenne szükség a tavaszi fenyőmagellá- táshoz, ezért még dolgoznak a gyűjtők, ugyanakkor megkezdték a pergetést is. A kelebiai erdészet tobozüzemében 60—70 fokos hőségben pattogatatják ki a magvakat a ..faszirmokból”. A Bugac környéki erdőkben termett tobozt pedig a matkópusztai dö- hányszárító telepen dolgozzák fel. A m.ag nagy részét a homoki csemetekertek használják fel, de a társgazdaságoknak is jut belőle. A hazai igények kielégítése után exportjára is lehetőség van. Tallózás üzemi lapokban A kiskunfélegyházi Vas, Fémipari és Gépjavító Ipari Szövetkezetben a közelmúltban értékelték a szocialista brigádok tevékenységét, a kongresszusi felajánlások teljesítésének helyzetét. — A múlt év első felében, amikor brigádjaink megtették kongresszusi felajánlásaikat, szövetkezetünkben egyik óráról a másikra „felröppent” egy korábban nem hallott jelszó: Termelj óránként két forinttal többet! — mondja Hercegh Pál elnök. — Akkor a brigádok elhatározták, hogy az év végéig 756 ezer forinttal többet termelnek a tervezettnél. Nos. vállalásaikat igen szépen túlteljesítették, december 31-ig elérték az 1 millió 200 ezer forintos többletet. Gyorsan kiszámítottuk. az eredetileg tervezett óránkénti kétforintos túlteljesítés 3 forint 16 fillér lett. — Kik jártak az élen.? — Minden brigádunk, a verseny minden résztvevője dicséretet érdemel, annak ellenére, hogy nem minden kollektíva ért el „kimagasló” eredményt. Ez elsősorban annak tudható be, hogy nem minden munkán dolgozóknak van lehetőségük jelentős túlteljesítésre. A „szerencsések”, akik az adott időszakban megfelelő munkát kaptak, önzetlenül ellensúlyozták más brigádok, rajtuk kívül álló okok miatt alacsonyabb teljesítményét. Elismerést érdemel például Iványi István lakatosbrigádja, ők a versenyben két darab, egyenként 10 köbméteres saválló tartályt gyártottak terven felül. Ezzel 600 ezer forinttal járultak hozzá a felajánlás teljesítéséhez. Szelepcsényi András, valamint Bogár Károly brigádjai legalább olyan lelkesen dolgoztak, mint Iványiék, az ő teljesítésük mégis alacsonyabb. 246. illetve 142 ezer forint értékű. A termelési eredmények növelése mellett derekasan megállták a helyüket ezek a kollektívák a társadalmi munkában is. A múlt évben 65 ezer 800 forint értékű volt az a tevékenység, amelyet városunk óvodái, iskolái patroná- lása során végeztek. Ott a kezük nyoma a petőfivárosi óvodában, a bankfalusi és a fülöpjakabi iskolában és még több gyermekintézményben. — Tovább vetélkednek? — A versenyt természetesen folytatják, március elején teszik meg újabb felájánlásaikat. Akkor majd felmérjük azt is, hogy külön felajánlások nélkül mennyit teljesítettek januárban és februárban. Ekkor döntünk majd a szocialista címek odaítéléséről és április 4-én a címekkel együtt jelentős pénzjutalmat is kapnak ezek a szorgalmas kollektívák. —i —ó A Fákon Hírlap január 20-i száma interjút közöl Pogány Béla igazgatóval a Férfifehérnemű- gyár bajai üzemének múlt évi eredményeiről és az idei feladatokról. 1974-re 256 millió 754 ezer forintos árbevételi terve volt a bajai gyáregységnek, de a dolgozók fegyelmezett és jó munkája révén az előirányzatot túlteljesítették. 270 millió forintra. A főbb idei célkitűzések között az igazgató a készáru kiszállításának ütemességét, a nyersanyagkészlet csökkentését és a népszerű Juni- form termékcsalád gyártási feltételeinek időbeni megteremtését említette. Mint a nyilatkozatból kitűnik, a bajai üzem legfőbb gondja az új év eleién az, hogy nem rendelkezik kellő nagyságú alapanyagtároló térrel. A bajai gyáregységhez tartozó garai részleg munkájáról szólva Pogány Béla azt mondotta, hogy akadozik a termelés és olykor nem megfelelő a minőség sem. Az idén felmérést végeznek a hátráltató tényezők felkutatására és kiküszöbölésére. * Hogyan indult az 1975-ös esztendő? — tette fel a kérdést a Fémmunkás Vállalat hat gyára igazgatójának a vállalat üzemi újságjában az egyik cikk szerzője. „Kecskeméten bizakodunk” — kezdődik Horváth János igazgató válasza. Rendelésállományuk már januárban meghaladta a negyed- milliárd forintot, ami az előzetes bejelentéseket figyelembe véve 600 millió forintra fog növekedLEGFIATALABB MÚZEUMUNK ÉVKÖNYVE Érdekes adatok a megye olajiparáról ni. Biztató az is, hogy a termelő- egységeket csaknem kétszer jobban sikerült ellátni műszaki dokumentációkkal. mint tavaly. Vannak gondjai is a kecskeméti gyárnak: hiány van lakatos és hegesztő szakmunkásokból, Judák Imre, a halasi Fémmunkás-gyár igazgatója a körkérdésre adott válaszában az indulást lassító nehézségekről szólt. Kiskunhalason többek közt házgyári szerelvényeket gyártanak, és az ezekhez kapott dokumentációk nem egyértelműek. A felmerült problémák tisztázása' jelentősen megnövelte a gyártáselőkészítők munkáját. A Fémmunkás üzemi lapjának ugyanebben a kiadásában Újítók Kiskunhalason címmel arról olvashatunk, hogy a halasi kollektíva 1974-ben — nem először az utóbbi években — első helyre került a vállalati újítási ranglistán. A gyár dolgozóinak 11 százaléka újító, a tavaly beadott és elfogadott újításaik előkalkulált értéke 2.8 millió forint. * A Bács megyei Építők januári száma ismerteti a doglozókkal a Minisztertanács újításokról kiadott 38/1974. számú rendeletét, amely január 1-én lépett életbe. Növeli az újító kedvet, hogy a határozat alapján rövidebb lesz az újítások elbírálásának határideje, egyszerűsödik az ügyintézés. A rendelet az újításokat elbíráló vállalatvezetőkre és az állami irányító szervekre a korábbinál nagyobb felelősséget ró. A. T. S. A távoli Zalaegerszegen tipográfiailag is kitűnő kivitelben megjelent a Magyar Olajipari Múzeum első évkönyve. Kőolaj- és gáziparunk technikatörténet szempontjából rendkívül érdekes relikvái ismertetésén túlmenőleg az öt évvel ezelőtt alakult múzeum nemcsak sajátos kulturális missziót teljesít, hanem ezen, hazánkban viszonylag a legújabb iparágaknak, magyar nyelven az első átfogó és enciklopédikus freskóját adja. Maga a szerzőgárda nemcsak az olajipar hagyományos központjából, Zalából verbuválódott, hanem az ország minden részéből, sőt tulajdonképpen nemcsak hazánk, hanem a Kárpát-medence földgáz- és kőolajkutatásának történetébe nyújt szakszerű betekintést. Megemlít neves külföldi műszaki múzeumokat, mint a Napoleon-alapította párizsi Conservatoire des Arts et Métiers-t, a londoni Science Museumot, a moszkvai Politehnicseszkij Mu- zej-t, vagy a washingtoni Smithsonian Institution-t azzal a célzattal, hogy sürgesse nálunk is a műszaki múzeum tényleges megalakítását. Áttekintést nyújt az országban elszórtan már létező műszaki gyűjteményekről, a miskolci IKM például három múzeumot hozott létre, említi Kőbányán a tűzoltó múzeumot, a pápai textiltörténeti, az egri csillagászati, a várpalotai, Európában az első vegyészeti, a siófoki vízügyi, a gyomai nyomdaipari, a rudabányai érc- és ásványipari, vagy a budapesti közlekedési múzeumot is. A 447 oldalas reprezentatív kötet ezután hazánk kőolaj- és földgázmezőit ismerteti, a zalait, a muraközit, nagyalföldit. A Nagyalföldi Kőolajtermelő Vállalat munkája ismertetése során érdekes adatokat tudhatunk meg a megyénkben, első „bányászközség”-ről, Szánkról, ahol a kőolaj- és földgázmezőt tíz évvel ezelőtt, 1964. októberében nyitották meg. Az ország hatodik üzemvezetősége 1968-ban alakult itt és Pintér István olajmérnök tervei alapján Molnár Sándor üzemegységvezető irányításával rekordidő alatt készült el és kapcsolódott be az ország energiaellátó távvezeték- rendszerébe az itteni provizórikus gázüzem, majd utána Falit Miklós, Magos Imre, Tóth KáU mán, Pál Imre és társaik sikeresen helyezték üzembe az újabb Gázüzemet, kialakítva megyénkben egy új ipart és letéve alapjait a Bács-Kiskun megyei homokon az olajbányász törzsgárdának. Műszaki érdeklődésű olvasóinknak olyan témákkal is szolgál ez a könyv, mint a mély- és nagymélységű kutatás módszerei, a földkéreg szerkezetének megismerése, vagy a különféle olaj kihozatali eljárások ismertetése és a szénhidrogén ipar távlati tervei. összekapcsolja az anyagot a különféle olajipari vállalatok, a MAORT, a Schell, a MASZO- VOL, a MASZOLAJ és a már említett Nagyalföldi Kőolajter- melő Vállalat működésének ismertetésével az új iparág kifejlődése vonatkozásában. Rövid ismertetőnk nem térhet ki a 24 cikkíró összesen 21 tanulmányának ismertetésére, mégis ki kell emelni Tóth Ferenc, a zalaegerszegi múzeum igazgatójának nemcsak a múzeumot ismertető cikkét, hanem azt a hatalmas, koordinatív munkáját — amiről egyébként a kötetben szó sem esik — de amely más ipari szakmáknak is példát mutatva, a múzeumi műhelymunkából kiindulva lehetővé tette két új iparág, a kőolaj- és a gázipar fejlődésének bemutatását is. K. A. Meteortó Észtországban Európa egyetlen meteor-becsapódás következtében keletkezett vízgyűjtője az észtországi Kaali- tó. A tavat kialakító kozmikus katasztrófa részleteit csak napjaink tudománya tisztázhatta. A karbon-radioaktivitás módszerével Ago Aaloe észt geológus megállapította, hogy a világűr vándora 2660 évvel ezelőtt hullott a Földre. Az atmoszféra sűrűbb rétegeibe érve, az ezertonnányi meteor darabokra hullott és részben megolvadt. A legnagyobb, 70 tonnás töredéke másodpercenként 20 kilométeres sebességgel ütközött a Földnek. A hatalmas becsapódás következtében 110 méter átmérőjű, 16 méter mély kráter keletkezett, amely fokozatosan megtelt vízzel. A meteor kisebb töredékei még hat apróbb krátert hoztak létre ebben a körzetben. (APN)
