Petőfi Népe, 1975. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-13 / 37. szám

iOFI NEFE • 1974. február 13. A TÁRGYALÓTEREMBŐL Aranytömbök, pizsamák HARMINC ÉVE TÖRTÉNT A népi önkormányzat első lépései Különös időszak volt, a mai ember, az ifjabb nemzedék szá­mára szinte elképzelhetetlen. Az ország kétfelé szakadt. Nyu­gati részén még dúlt a harc, a fasiszta német csapatok nem könnyen adták fel pozícióikat. Az ország szíve a főváros ép­pen ezekben a napokban nyerte el szabadságát, Budát is fel­szabadították kemény harcok árán a szovjet hadsereg katonái, s a magyar ellenállásban részt vevő honfitársaink. Ugyanak­kor a keleti és déli országrészeken már mozdult az élet. Nem csupán a gazdasági vérkeringés megindításáért kellett küzde­ni, habár ez volt a legfontosabb, a lakosság ellátása, üzem­anyag, vetőmag, szállítóeszközök előteremtése, az áramszol­gáltatás, a vasúti közlekedés újra indítása. Ezzel együtt meg kellett kezdeni azoknak a szerveknek a létrehozását is, ame­lyek kézbe fogják, irányítják a munkát, elvégzik a nélkülözhe­tetlen közigazgatási, rendészeti stb. feladatokat. Örményország aranya A horthysta államhatalom és államgépezet prominens képvi­selői elmenekültek,, de sokan itt maradtak olyanok, akik nem ■óhajtottak változást. Az új rend megvalósításáról nagyon sokféle elképzelés élt a köztudatban. Akadtak nyílt visszahúzó törek­vések is, de még több volt a fejekben levő zűrzavar, s nem hunyt ki valamiféle polgári tár­sadalom létrehozásának illúziója sem a vagyonukat mentő rétegek körében. □ □ □ A politikai kezdeményező erőt mindenütt a Magyar Kommu­nista Pórt képviselte, amelynek helyi szervei már decemberben, sőt néhol előbb megalakultak. A többi párt jórészt december vé­gén és januárban szerveződött újjá. Például Kecskeméten a Szociáldemokrata Párt december 23-án, a Kisgazda Párt 31-én, Ka­locsán a Nemzeti Parasztpárt január 26-án, a Szociáldemok­rata Párt 27-^n, s másnap Ba­ján a Független Kisgazda, Föld­műves és Polgári Párt. Az együttműködés elvi alap. jelit Szegeden még 1944. decem­ber 2-án, az MKP javaslatára, kimondta a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front programja, mely szerint: „... a fasiszta és feudális reakció szétzúzására és a demokratikus átalakulás bizto­sítására községenként és váro­sonként a demokratikus pártok megbízottaiból, a kipróbált Hit- ler-ellenes hazafiakból Nemzeti Bizottságokat kell teremteni. A Nemzeti Bizottságok a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front he­lyi szervei." Elsőként, ugyancsak Szegeden, majd Debrecenben alakult meg a nemzeti bizottság a demokra­tikus pártok — a Magyar Kom­munista Párt, a Független Kis­gazda Párt, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, a Polgári Demokrata Párt — és a Sza­bad Szakszervezetek két-két képviselőjéből. Ezek a nemzeti bizottságok sikeresen teljesítet­ték az Ideiglenes Nemzetgyűlés megválasztása érdekében meg­határozott fontos teendőjüket majd a helyi szervezési és igaz­gatási tennivalókhoz fogtak hoz­zá. • Az alapszervezeti titkárokat ós vezetőségi tagokat újjáválasz­tó taggyűléseken — mint aho­gyan ez korábban is történt —, a régi vezetőségi tagok mellett Viszonylag nagy számban új elv­társakat is választottak a veze­tőségekbe. A párttagság alapos mérlegelés után olyan embereket küldött újonnan a vezetőségekbe, akik­nek ismeri hűségét, odaadását, •elvi szilárdságát, akik jó emberi tulajdonságokkal rendelkeznek, tisztelik és megbecsülik elvtársai­kat, s a párttagságot a személyük iránti megbecsülés alapján is mozgósítani tudják. Nagy erőfor­rás ez és nem szabad az esetle­ges tapasztalatlanság, a vezetés­ben való járatlanság miatt ve­szendőbe mennie. Fontos feladat az új titkárok ■és vezetőségi tagok felkészítése. Az irányító pártszervek többsé­gének megvannak a jó elképzelé­sei, megfelelő módszerei, és min­den bizonnyal a XI. kongresszus utáni időben sor kerül az új tit­károk és vezetőségi tagok folya­matos képzésére. Az elkövetkező hetekben azon­Adva volt tehát a példa a he­lyi hatalom, az önkormányzati népképviseleti szervek létreho­zásához. Sőt ehhez a hivatalos utasítás is támogatást nyújtott, hiszen az 1945. január 4-én meg­jelent Magyar Közlöny első szá­mában napvilágot látott a kor­mány rendelete, amely a nem­zeti bizottságok feladatává telte, hogy a pártok megbizottaiból létrehozzák az ideiglenes képvi­selőtestületet és a törvényható­sági bizottságokat. Mindez azonban mégsem volt olyan egyszerű, mint ahogyan ma elképzeljük, s a történelem- könyvekben leírva olvashatjuk. Sokféle szervezési forma és el­nevezés alakult ki eleinte, s kez­dettől fogva tükröződtek a kü­lönböző helyi viszonyok a bizott­ságok munkájában, sőt megala­kulásuk körülményeiben is. Nem hiányoztak a politikai csatáro­zások sem, s ezekben már bele­vegyültek a hatalomért folytatott harc és a későbbi kibontakozó választási küzdelmek előjelei is. Voltak eltérések a feladatok megjelölésében, az együttműkö­dés kialakulása sem ment si­mán, s akadt még gyanakvás és bizalmatlanság is kölcsönösen. A sokféleségre néhány megyei példa is rávilágít. □ □ □ Kiskunhalason már december 6-án megkezdődött a nemzeti bizottság szervezése — bizonyá­ra a közeli szegedi események hatására. December 17-re nagy­gyűlést hívtak össze, majd ezt követte a bizottság megalakítá­sa, amelynek feladata: az egész közigazgatás ellenőrzése. Itt a kommunista, a szociáldemokrata és a kisgazda párt közös vezető­ségi ülésén mondták ki a nem­zeti bizottság megalakulását. Alpáron december 27-én ke­rült sor a bizottság létrehozásá­ra, méghozzá úgy, hogy a kom­munista párt és a szakszervezet delegált négy-négy tagot a nem­zeti bizottságba. (A jegyzőkönyv szerint azért, mert akkor Alpár községben más párt még nem működött.) Kalocsán egészen sajátságosán zajlott le mindez. Február 4-én a város tanácsa — amely de­cember 8-án kelt megalakulásá­ban az irányító pártszervek az optimálisnál kevesebb segítséget tudnak adni az a'lapszervezeteik- nek, mint amire szükség lenne. Ennek oka az, hogy az irányító pártszervek saját munkájuk ér­tékelésével lesznek elfoglalva. Ilyen körülmények között foko­zott jelentőségű a vezetői önte­vékenység. Az alapszervezetek aktív, politizáló légköre, a kom­munisták tettrekészsége lehetősé­get ad az öntevékeny munkára. 1975. kiemelkedő feladatai nem is engedik meg a bizonytalansá­got, a várakozást. • Az újjáválasztott vezetősé­gek a munka folytatásához ren­delkeznek a legfontosabb ismere­tekkel. Ismerik a párt kongresz- szusi irányelveiben megfogalma­zott elképzeléseket: a szervezeti szabályzat módosítási tervében rögzített magasabb követelmé­nyeket; a KB 1974. december 5-i határozatát. Ismert előttük saját beszámoló taggyűléseik határoza­ta, a legfontosabb éves tenniva­lók, a régi vezetőség által elkez­dett, de még meg nem valósított jó elképzelések. Többségükben alapszervezeteik­tól kezdve a város összes ügyeit intézte — önmagát nyilvánította ki nemzeti bizottságnak, s fel­hívta a pártokat, hogy küldöt­teik nevét öt nap alatt jelent­sék be a polgármesternél. A Független Kisgazda és a Polgári Demokrata Párt törvé­nyesnek ismerte el az így létre­hozott bizottságot. A két mun­káspárt, valamint a Nemzeti Pa- raszjpárt és szakszervezetek közös tanácskozása azonban til­takozott ez ellen, s a bizottság ily módon való létrehozását törvénytelennek minősítette. A kommunista párt azt javasolta, hogy az öt elismert párt és szak- szervezetek küldötteiből alakul­jon meg a nemzeti bizottság. Végül is csak az előbb említett három párt és a szakszerveze­tek képviselőiből jött létre feb­ruár 7-én Kalocsán a nemzeti bizottság, melynek alakuló ülé­sén, a meghívás ellenére sem jelentek meg a kisgazda és de­mokrata párt megbízottai. □ □ □ Nem sokat javult később sem a helyzet, erre utal a Magyar Kommunista Párt kalocsai tit­kárának március 5-én kelt hely­zetjelentése, amelyben leírja a nemzeti bizottság megalakulása körüli nézeteltéréseket és ebben arról tesz említést: ...... a vá­r os urai, élükön dr. Hazay Gyu­la ideiglenes városvezetővel (volt főszolgabíró) a Nemzeti Bizott­ság minden határozatát szabo­tálják és munkáját minden esz­közzel gátolják.” Ennek ellenére a nemzeti bi­zottság eredményesen tevékeny­kedett. Kinevezte a rendőrség új vezetőit, elhatározta a városi képviselőtestület összehívását, határozat született egy hetilap kiadására, s az elmenekült fa­siszták földjeinek bérbeadására. Március 21-én már a földigény­lő bizottságot is sikerült megala­kítani. Hasonló aktív tevékenységről vallanak a többi nemzeti bizott­ság jegyzőkönyvei is. Hozzátéve, hogy közben szerepük és fel­adatuk is tisztázódott. Például Kiskunhalason leszögezik: ,,A Nemzeti Bizottság kimondottan és félreérthetetlenül politikai szerv, melynek politikai jellege minden változáson át megőrzen­dő." □ □ □ Egy újságcikk keretében nehéz lenne felsorolni mi mindennel foglalkoztak a megalakulásuk utáni első hónapokban a nem­zeti bizottságok. Annyi bizonyos, számos igen fontos politikai, közigazgatási és egyéb feladatot teljesítettek öntevékenyen és ál­dozatkészen, mellyel a kibonta­kozó néphatalom megerősödését szolgálták. Legközelebb e mun­kából adunk néhány helyi példa alapján ízelítőt. F. Tóth Pál ben maradtak az újjá nem vá­lasztott titkárok és vezetőségi ta­gok is, akik bizonyára szívesen segítenek a vezetőségnek az át­menet zökkenőmentes megvalósí­tásában. Nem szégyen tanácsot, segítséget kérni tőlük (s vélt mel- lőztetés miatt ők se húzódjanak vissza). 0 Az új vezetőségek kezdetben gyakrabban tartsanak megbeszé­léseket. Vegyék sorba a tenniva­lókat, osszák fel maguk között a munkát, határozzák meg, ki miért felelős és mikorra kell el­végezni az egyes feladatokat. Be­széljék meg a végrehajtás mód­szereit. A kollektív gondolkodás és cselekvés, a tapasztalatok, az ismeretek hasznosítása, a párt­tagság véleményének, javaslatá­nak ismerete és figyelembe véte­le, a kommunisták, bevonása a végrehajtásba, mind-mind alap- feltétele a sikeres munkának. Az 1975-ös év ötéves tervünk utolsó éve, egyben a kongresszus éve is. Ismertek gazdasági cél­kitűzéseink és nehézségeink. Vizs­gálják meg az új vezetőségek, hogy megtörténtek-e a kellő helyi gazdasági, politikai intézkedések a takarékosság fokozására, a munka minőségi feltételeinek biztosítására, a kongresszusi fel­ajánlások maradéktalan teljesí­tésére. Ha szükségesnek látják, számoltassák be a gazdasági ve­zetőket a megtett intézkedések­ről. A tömegszervezetekkel együtt érjék el, hogy a vezetők és a dol­gozók mindent megtegyenek az ■ j 1 : w mlI«*. • Ezeknek a kőmintáknak a se­gítségével határozzák meg a talaj különböző mélységeiben levő arany mennyiségét. Az örmény Begyek között, nem messze a Zod hegyi tótól új aranylelőhelyet tárnak fel. A le­lőhely érdekessége, hogy igen rit­kán előforduló aranyképződmé­nyeket is találtak. Az aranybá­nya mellett kísérleti üzem épül, melyben felhasználják azokat a korszerű módszereket, melyeket a moszkvai és jereváni tudósok dolgoztak ki a fémércek feldolgo­zására. A közeljövőben áz Ararát-völ- gyében építik fel az aranybánya- kombinátot. (APN—KS.) „Világító" szarvasok A lappföldi szarvas igen gyak­ran gépkocsik áldozata. A sötét téli nappalokon, mikor a nap­fény igen ritka vendég, a gépko­csik mintegy 1700 rénszarvast ütnek el évente. Egy-egy elgá­zolt rénszarvas 170 dolláros vesz­teséget jelent gazdájának, de a sofőrnek sem olcsó mulatság, mért a kocsi javítása borsos ösz- szegbe kerül. A rénszarvas-pásztorok egye­sülete tavaly megpróbált megol­dást találni a problémára. Sok rénszarvasagancsot foszforesz- káló festékkel mázoltak be. A kísérlet valóban sikeresnek mondható, mert a „világító” szarvasok közül egy sem pusz­tult el. A pásztorok azóta még hatásosabb megoldást találtak. Már nem az agancsot festik be, hanem „plasztikus reflektort” szerelnek szarvasaik nyakára, ami csillog, ha a kocsi reflekto­rának fénye rávetődik. Furcsa gépkocsi-baleset A gépkocsi feltalálása óta a legfurcsább balesetre a spanyol- országi Puente Genilben került sor egy autószerelő műhelyben. Juan Lara Morend a kocsija bel­sejét tisztogatta, amikor egy hidraulikus daru a magasba emelte a kocsit, hogy a szerelők szemügyre vehessék az alvázat. Morend annyira elmerült a mun­kában, hogy ezt észre sem vet­te. Kinyitotta az ajtót, és — mi­vel azt hitte, hogy szilárd talaj van a lába alatt — hanyaguí ki­lépett az autóból. Súlyos zúzódá- sokat és lábtörést szenvedett. 1975. évi feladatok teljesítése ér­dekében. • A párt erősítése a munká­ban kitűnt fizikád dolgozókkal és az értelmiség legjobbjaival állan­dó, folyamatos tevékenység. A számításba vettek munkájának, fejlődésének segítése, figyelem­mel kísérése, a párthoz vezető útjuk egyengetése az új vezető­ségnek is alapvető feladata. Környezete politikai hangulatá­nak kialakítása, a párt politiká­jának magyarázása, megértetése és elfogadtatása minden kommu­nista kötelessége. A vezetőségek­nek kötelességük figyelemmel kí­sérni az észrevételeket és azon­nali .magyarázatot adni a kérdé­sekre. Különösen most nagy je­lentőségű ez, amikor a kongresz- szusi irányelvek mindenki szá­mára ismertekké váltak, amikor a Központi Bizottság kéri, igény­li a kommunisták és a párton kí­vüliek véleményét az elképzelé­sekről. a tervekről. Mindez bizonyítja, hogy az adap- szervezeti vezetőségek várakozás és különösebb külső segítség nél­kül, azonnal hozzáfoghatnak meg­bízatásuk teljesítéséhez. Az új ve­zetőségi tagok munkáját könnyít- hetik meg, ha a régiek átadják azokat az okmányokat, emlékez­tetőket, jegyzőkönyveket, amelye­ket az előző vezetőség vagy a taggyűlés tárgyalt, és az új veze­tőségi tag feladatköréhez kapcso­lódnak. Ez elősegíti, hogy az ille­tő elvtársak jobban megismerjék a helyzetet, és a problémákat fo­Még az elmúlt év végén, a tele­vízió egyik Kék fény műsorában többek között a megye lakossága is „találkozhatott” a Bács-Kiskun megyei Textilfeldolgozó Vállalat kalocsai üzemének áruforgalmi osztályvezetőjével, Mesterházy Nagy Andorral, akit azóta termé­szetesen fegyelmileg elbocsájtot- tak állásából, s aki több társával együtt a vádlottak padjára került. A Kecskeméti Járásbíróság nem­régiben hozott ítéletet Mesterházy és hét társa bűnügyében, s bizony az ember meglepődve tapasztalja a tárgyalási anyag alapján, hogy egy kis kapcsolat hová, meddig terjedhet, ha nem éppen tisztessé­ges üzleti érzékkel megáldott em­berek találkoznak egymással. Mielőtt röviden ismertetnénk a vádlottak által elkövetett bűncse­lekményeket, kicsit nézzük meg őket közelebbről. A már említett Mesterházy letartóztatása előtt néhány hónappal még kiváló dol­gozó kitüntetést kapott, noha ak­kor már régen és alaposan benne volt a devizagazdálkodást sértő bűncselekményekben. Kovács Bé­la, budapesti lakos hatodik mun­kahelye a diósdi szakszövetkezet volt, ahol 1968 óta üzemágvezető- ként dolgozott. A szövetkezet ve­zetői bizonyára elfelejtettek tőle erkölcsi bizonyítványt kérni, s így nem derült ki előttük, hogy Ko-. vács még 1963-ban a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett lo­pás miatt másfélévi börtönt ka­pott, majd újabb bűncselekményt is elkövetett. Ilyen körülmények között mégis háromszor kapta meg a kiváló dolgozó kitüntetést. Érdekesen alakult a vállalat fő­mérnökének, Juhász János Gyu­lának a sorsa, aki az ügy másod­rendű vádlottja. Nos, amikor az ügy „kipattant”, a főmérnököt azonnali hatállyal elbocsájtották, ugyanakkor a textilfeldolgozó vál­lalat egyből vissza is vette, mint üzemmérnököt. Balaton Ferenc, a vállalat áruforgalmi osztályve­zető helyettese ugyancsak ki­váló dolgozó, éppen úgy mint felettese; Mesterházy, s őt nyol- cadrendű vádlottként ismerhet­jük meg a bűnügyben. Mit csi­náltak ezek az emberek? A Bács-Kiskun megyei Tex­tilfeldolgozó Vállalat a HUNGA- HOTEX Külkereskedelmi Válla­laton keresztül több nyugati, tő­kés érdekeltségű vállalattal áll kapcsolatban, minden fizetési és termelési műveletet a HUNGA- ROTEX-en keresztül bonyolít­hatnak le. De Mesterházy Nagy Andornak, mint osztályvezetőnek munkaköri feladatát képezte, hogy a textilfeldolgozót képvi- seje a vevő és a szállító partne­rekkel történő tárgyalásokon, s itt szállítási szerződéseket is köt­hetett, amelyeket a cégszerű alá­írásokkal kellett ellátni. Mesterházy beszélt németül, s így, amikor 1972 tavaszán az egyik nyugatnémet cég képvise­lőjével, Juhász János Gyulával és a vállalat igazgatójával egy reprezentatív vacsorán voltak a kalocsai Piros Arany étterem­ben, jól megértette magát a kül­földi cég emberével. Az viszont kilátásba helyezte, hogy ha to­vábbra is jó minőségben és pon­tos időre szállítanak, akkor kü­lön premizálja Mesterházyt és lyamatukban. fejlődésükben lát­hassák. Természetesen nélkülözhetetlen az irányító pártszervek által a titkárok, vezetőségi tagok számá­ra rendezett előadássorozat, tan­folyam, és nem kevésbé a hely­színi segítés, ellenőrzés. Az ösz- szefüggéseket megmutató, érvek­kel alátámasztott előadások, kon­zultációk, viták során kialakuló tapasztalatcsere nagy lehetőséget nyújt arra, hogy fejlődjék a régi és az új vezetőségi tagok tudása, ismerete, tapasztalata. Sok a feladat az új esztendő­ben, mégis aízt kell tanácsolnunk a vezetőségeknek, hogy az új ta­gokat apránként vezessék be a munkába. Igyekezzenek megta­lálni a szükségletnek és képessé­geiknek leginkább megfelelő fel­adatokat. így a taggyűléseken el­hangzott igények — amelyek a pártmunka hatékonyságának nö­velését. a kommunista magatar­tás erősítését célozták — foko­zatosan testet ölthetnek a gya­korlati életben. • Azt várja a tagság, az új ve­zetőségektől, hogy irányítsák a cselekvést. A vezetőségek tagjait az a törekvés vezeti, hogy jól oldják meg feladataikat. Termé­szetes szándék ez. és teljesítésé­hez minden lehetőség adott, öt évre szól a most megválasztott vezetőségek mandátuma, sokat tehetnek ez alatt, s hogy milyen lesz pz az öt év. az nem kis mér­tékben múlik az indulás hetein, hónapjain. S. Gy. Juhászt. Juhász — miután főnö­ke tolmácsolta neki az ajánla­tot — azzal egyetértett Az igaz­gatónak azonban ezt nem hozták a tudomására. Ezt a megbeszélést követően rövid idő múlva Mesterházy Nagy Andor különböző összegű nyugatnémet márkát kapott Leo Wahlertől, a külföldi cég kép­viselőjétől, 1972 áprilistól 1973 közepéig összesen 10 500 nyugat­német márkát kapott, amiből háromezret adott át Juhásznak, a többit pedig — márkánként tíz forintért, tehát a hivatalos árfolyamnál drágábban — eladta különféle személyeknek. Nos, Mesterházy 1973 júliusá­ban elhatározta, hogy háromta­gú családjával külföldi turista- útra indul. Az első állomás ter­mészetesen Nyugat-Németország volt, ahol a már említett Leo Wahlert kereste fel. Az illető tudta miről van szó, s nyomban átadott az osztályvezetőnek 3500 márkát (ez az összeg már benne van a 10 500 márkában), amit Mesterházy még külföldi útja so­rán elköltött. Nyugat-Németor- szágban például két darab, ösz- szesen 100 gramm súlyú, szín­arany finomságú aranytömböt vásárolt, de vett aranyláncot, karkötőt, magnetofont, 30 darab magnókazettát, fűmagot, füg­gönyt, villanyfúrógépet stb. Eze­ket a tárgyakat aztán — a vám­szabályok megszegésével — Leo Wähler szállította Kalocsára, amikor kamionnal ruhaanyagot hoztak a vállalathoz. De a Mesterház.ynál lefoglalt és elkobzott bűnjelek között ta­lálunk még 110 darab flanel pizsamakabátot, 146 darab leány­karuhát, 46 darab férfiinget, 54 darab női blúzt, közel 140 mé­ter, különböző színű jersey anyagot is, nem beszélve a százezer forintos takarék betét­könyvről, a 10 darab, egyenként ötezer forintos autónyeremény- betétkönyvről. a 25 köves, nap­táras aranyórákról, a Philips márkájú magnetofonról stb. Amint emliteüük is, az ügy­ben a közelmúltban hirdetett íté­letet a bíróság. Ennek megfele­lően Mesterházy Nagy Andort nyolc rendbeli különböző bűncse­lekményért halmazati büntetés­ként két év, tízhónapi börtönre ítélte, két évre eltiltotta a köz­ügyekben való részvételtől és kötelezte, hogy Juhász János Gyulával egyetemlegesen — az ítélet jogerőre emelkedését kö­vető 15 napon belül — fizessen meg 25 ezer 821 forintot, Mester­házy pedig külön 131 ezer 890 forintot. Juhász János Gyula 10 hónap börtönt kapott és ötezer forint pénzbüntetést. A szabad­ságvesztés végrehajtását azon­ban a bíróság két évi próbaidőre feltételesen felfüggesztette. Bala­ton Ferencet hathónapi börtön­re és kétezer forint pénzbünte­tés megfizetésére ítélték. A bör­tönbüntetés végrehajtását azon­ban nála háromévi próbaidőre feltételesen felfüggesztette a bün­tetőtanács. Az ügy többi vádlott­ja különböző tartalmú szabad­ságvesztést, illetve pénzbüntetést kapott. Az ítélet még nem jog­erős. G. S. „LEHALKÍTOTT” DIESEL-MOTOR A képen látható 1500 lóerős Diesel-motorral zajcsökkentési kísérletet végeztek. A motort há­rom rétegből álló burkolattal vették körül. A legbelső gyantá­val kötöttt üvegrostszövet, amely szorosan a motorházra simul. Er­re 50 milliméter habanyag réteg fekszik, azt pedig egy szendvics­réteg — két gyantával kötött üvegrostszövet-réteg között 1,6 milliméter vastag ólombádogle­mez — burkolja. A védőburok mechanikus rezgésrendszert al­kot, amelynek saját rezgésszáma kisebb, mint azé a hangé, ame­lyet az ember még hall. így el­érték, hogy a kísérletben a teljes terheléssel, 1400 percenkénti for­dulatszámmal járó gép közvet­len közelében még zavartalanul lehetett beszélgetni. A burkolat nélküli motor közelében nem le­hetett megmaradni a fülsértő, mindent elnyomó zaj miatt. A pártvezetőségek öntevékenysége

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents