Petőfi Népe, 1975. február (30. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-12 / 36. szám
A • PETŐFI NÉPE • 1975. február 12. Kunszent miklós —1975 Gondolatok a nagyközség pártértekezlete után Szinte bizonyosra veszem, hogy Kunszentmiklós nagyközség közelmúlt napokban megtartott pártértekezlete olyan mérföldkőnek számít, amelyet okkal feljegyeznek a település történetében. Az a fejlődés ugyanis, amelyről a helyi pártbizottság az elmúlt négy év eredményeként a pártértekezletnek számot adhatott, nemcsak a jelen, hanem a község jövője szempontjából is jelentős. Aligha túlzás állítani: Kunszentmiklós újjászületésének, várossá fejlődésének kezdetét jelenti. Mire alapozható ez az állítás? Arra például, hogy nemcsak megszűnt a községből az elvándorlás, amelynek következtében 1968-ban 7500-ra csökkent a helybeli lakosság száma hanem immár folyamattá vált a visszatérés. Bizonysága hogy ismét növekvő tendenciájú napjainkra 8100-ra gyarapodott a nagyközség lakossága. Mint ahogyan egyazon' okból az elmúlt évtized végi csaknem másfélezer ingázóval szemben 1973-ban hozzávetőleg négyszázra apadt a budapesti és más távoli munkahelyekre utazgatni kényszerülő a mezőgazdaságból felszabadult, zömmel segéd- és betanított munkások száma. Az 1970. évi pártértekezlet célkitűzésének megfelelően lezajlott bizonyos fajta ipartelepítés, illetve fejlesztés. Létrejött, s a tervezettnél máris több munkást — főleg nőt — foglalkoztat és az előirányzottat meghaladó értéket állít elő a TEMAFORG Vállalat, vagy az Akkumulátor és Szárazr -elemgyár. Említhetnénk még az állóeszköz állományában, munkáslétszámban, s a termelés értékében ugyancsak jelentős VÁV üzemet is. Az ipari foglalkoztatottság helyi lehetőségeinek megteremtésével, s annak velejárójaként számos egyéb vonatkozásban is tisztes volt a fejlődés. Az utóbbi három év átlagábán például 10,8 százalékkal növekedett az iparban, és 9,3 százalékkal a mező- gazdaságban dolgozók bére. Vagy: a kiskereskedelmi forgalom 24 százalékkal haladta meg a 4 évvel korábbit. Motorkerékpár tulajdonosok száma több mint négy és fél százalékkal, a személygépkocsi tulajdonosoké 170-el, a tv-előfizetőké 800-al haladja meg az 1970. évit. Nem szólva a háztartási gépek jelentős térhódításáról, amelyek a villamosítás eredményeként mind több külterületi — kunbábonyi, szed- riai — otthonban is megtalálhatók. A villamosítást említve, ide kívánkoznak a lakosság kommunális ellátása fejlesztésében elért eredmények. Kiépült 5 kilométer út 10 ezer négyzetméter járda, csaknem 12 kilométer vízhálózat. Az üzembe helyezésre készen álló víztorony csakúgy, mint a majdnem 3 kilométer szennyvíz- előrehaladásnak mennyi olyan je- beszél. De talán legelőbb kelleti volna említeni a 4 esztendő alatt felépült 504 lakást, amelyeknek jelentős hányada emeletes lakóházakban található, szintén Kunszentmiklós városiasodásáról Vall. S a fejlődés e látható, adatokban kifejezhető fényein túl az előrehaladásnak mennyi olyan jegyéről is beszámolhatott a párt- bizottság, amelyek számokkal kevésbé mutathatók ki de hatásuk annál beszédesebb! Például említhető a lakosság szemléletében bekövetkezett változás, amely a közösségi gondok, feladatok vagy éppen a közös vagyon iránti felelősségben nyilvánul meg. A mezőgazdasági üzemekben mind ritkábban hangzik el, hogy' a „téeszé”. annál inkább ez: „a miénk!” S a közösségért a miénkért érzett, megnövekedett felelősség olyan alkotó erővé lett, amelynek hatása máris megfogható. Az üzemi munkások által társadalmi munkával létrehozott játszóterek, parkok, az útépítés — amelyhez a helyi, az Egyetértés Tsz nyújtott nagyon értékes segítséget — és sok minden egyéb is erről a fejlődésről beszél. Néhány évvel ezelőtt az egyszerű vasszerkezetek gyártását a VÁV üzemében komoly szakképzettséget igénylő, nagyrészt exporttermékek előállítása váltotta lel. Kóta György, a TEMAFORG üzemvezetője a pártértekezlet vitájában meggyőződéssel mondotta: ezekről az örvendetes tényezőkről, hogy a munkásosztály és pártjának vezető, irányító szerepe érvényesül Kunszentmik- lóson, és a munkásság mind alkalmasabb e felelősségteljes szerep betöltésére. Azt is megalapozottan tehette hozzá: tovább kell javítani a munkások s egyáltalán a lakosság tájékoztatását. A szocialista brigádok nagy erőt képviselnek, szívesen megszervezik, csak legyenek munkás- gyűlések, ahol a község vezetői tájékoztatást adnak a célokról, ,arról, mit, miért csinálunk, miben szükséges segíteni. Az eredményekről szólva, gyakran mondjuk önmagukért beszélnek. S ez igaz. Mint ahogyan az js bizonyos, hogy soha nem születnek önmuguktól. S talán az ezzel öszelüggő gondolatok a legfontosabbak, amelyek a nagyközségi pártértekezlet munkája, s így a kommunisták e helyi plénumán jóváhagyott beszámoló, és feladatmegjelölés kapcsán elmond á s ra kívánkoznak. A lényeget a pártbizottság beszámolóját előterjesztve K. Tóth Ferenc pártbizottsági titkár így fogalmazta meg: a X. pártkongresszus és felettes pártszerveink határozatai megszabták a követendő irányt, saját határozatainkban pedig a helyileg ránk háruló politikai, gazdasági, ideológiai feladatokat rögzítettük, és a kisebb hiányosságoktól eltekintve, sikeresen megoldottuk. A helyi politika céltudatosságaiban és a pártbizottság, valamint a pártalapszervezetek munkastílusa és módszereinek fejlődésében, hatékonyabbá válásában lelhető meg a sikeres előrehaladás kulcsa. A nagyközség vezető politikai testületé érzékennyé vált) a különböző jelenségekre. Tanulmányozta és frissen reagált, válaszolt, intézkedett a különböző társadalmi, tömegpolitikai, kulturális, s egyéb kérdésekre, problémákra. Ez a magyarázata, hogy megnőtt a párt iránti bizalom, a pártbizottság tekintélye a kommunisták, de a pár- tonkívtiliek előtt is. Nem egy jó módszert említhetnénk a pártbizottság munkájának gyakorlatából. Például azt, ahogyan a 16 pártalapszervezetet irányítja, ellenőrzi, segíti. A korábbi általános beszámoltatás helyett — mert hatékonyabb —, rendszerint egy-egy határozat, vagy feladat végrehajtását kéri számon a pártszervezetektől. Nem kis mértékben ennek köszönhetően vált tervszerűbbé például a káderképzés. Vagy a vezetőkkel szembeni hármas követelmény figyelembe vételében is igen következetesek az alapszervezetek. Akadt rá példa az elmúlt időszakban, hogy nem riadtak vissza az olyan vezetők félreállításától, akik vagy nem voltak képesek, vagy nem akarták következetesen végrehajtani a párt irányelveit. Tény, hogy a kunszentmiklósi pártalapszervezetek mindjobban betöltik szerepüket, irányítják, következetesen érvényre juttatják pártunk politikáját, a gazdaság- politikai tervek végrehajtásában csakúgy, mint eszmei, ideológiai téren. A gazdasági vezetők pedig egyre jobban igénylik ezt a segítséget. Csupán felvillantottunk néhányat a nagyközségi pártérfekezle- ten összegezett eredményekből. Nem szóltunk a számos meglevő, leszítő gondról — így a jó egészségügyi ellátás feltételeinek hiányáról, a kereskedelem, a szolgáltatások fogyatékosságairól és így tovább —. amelyekről a további teendők között ugyancsak sok szó esett. Mégis jogosnak véljük a bevezetőül mondottakat. Mert aki a mai Kunszentmiklóst a négy-öt évvel ezelőttivel szembesíti, csak a legnagyobb tisztelettel és elismeréssel adózhat a tisztes előrehaladás, letéteményeseinek. Az ipartelepítéssel, s a minden irányú fejlődéssel olyan szilárd fundamentumot teremtettek a nagyközségben, amelyre bízvást lehet építeni, sikerre vinni a pártértekezlet által megjelölt további nagy, Kunszentmiklós megújhodását célzó feladatokat. P. I. AZ ÚJSÁGÍRÓ KÉRDEZ — /ÍZ ILLETÉKES VÁLASZOL Mikor lesz öregek napközi otthona Kecskeméten? Évek óta nagy gond, újra visszatérő kérdés a megyeszékhelyen: lesz-e ebben a városban végre öregek napközi otthona? A kérdés teltevését és a gyors intézkedést az a tény is sürgeti, hogy az immár nyolcvanezres létszámú felsőfokú központban mindenfelé látni helyüket, nem lelő, otthont nem találó, öreg napjaikban minden törődést, gondoskodást nélkülöző embereket. Várótermek padjain, az orvosi rendelők, s az SZTK folyosóin keresnek menedéket a hideg és az eső elől: s hasonló helyeken próbálnak emberi szót. kicsi megértést találni azok a megfáradt idős emberek, akiknek senki nem viseli gondját. Az egyetlen szociális otthon a rászorulóknak csupán egy részét képes befogadni. A meglevő nyugdíjas klub is meglehetősen mostoha körülmények közt tengeti éleiét; sőt nem egyszer a puszta léte is veszélyben forog. Ezért kerestük fel a városi tanács elnökhelyettesét, Gyapai Józsefet, hogy a közvéleményt, foglalkoztató kérdésre választ kapjunk. — A város vezetői előtt teljes egészében ismert ez a gond. Nyugodtan állíthatom azt is. hogy jriá már megvan a törekvés bentiünk a viszonylag gyors intézkedésre is. Sietek kijelenteni, hogy ma már nem csupán az anyagi helyzetük miatti rászorulókról van szó. hanem mindazokról az idősebbekről, akik valamilyen oknál fogva nem lelik a helyüket a mindennapokban. A többgenerációs együttélés a családi kötelékeken belül például egyre nehezebbé válik. A mai Hálálok és az előttük járó nemzedékek gondolkozásában, életvitelében stb. olv nagy lett az eltérés, szinte alig lehet az így kialakult szakadékot áthidalni. Természetesen ennek társadalmi méretű megoldása a jövő feladata. Ami sürgős tennivalónk, hogy a rossz lakás- és egyéb körülmények mialt rászorulók olyan helyet kapjanak, ahol békésen és közösségben tudják eltölteni napjaikat. — Van-e adatuk arra, hogy mekkora ez az igény? Végeztek-e valamilyen felmérést? — Kecskeméten mintegy tizenkétezer hatvan éven felüli ember él. 1973-ban a városi tanács szociálpolitikai csoportja a házigondozói hálózat útján adatgyűjtést végzett. A megkérdezetteknek csaknem a fele igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy látogatná-e — ha lenne — a/, öregek napközijét. — A vizsgálódások után tör- ténl-e valamilyen intézkedés e gond enyhítésére? — A Hazafias Népfront, munkatársainak kezdeményezésére azt kezdtük kutatni: miként lehetne minél előbb létrehozni a város központjában — vagy ahhoz nagyon közel — egy ilyen napközi otthont. Végül a Jókai utca 15. szám alatti ház melleit döntöttünk. Ez megfelelő átala- kilássul a követelményeknek megfelelő,, alkalmas otthonná teltető. — Mikorra várható ennek az elkészülte? Mikor tudják átadni az intézményt a rendeltetésének? '— Feltétlenül még ebben az évben. Amint az épületben lakó három családnak megfelelő helyet tudunk adni cserébe, megkezdjük az átalakítást. Lesz benne két társalgó-étkező helyiség, konyha-tálaló, ruhatár, orvosi rendelő, melegvizes zuhanyozó, iroda, dohányzó és mellékhelyiségek. Egyelőre harmincöt személy kényelmes elhelyezéséről tudunk gondoskodni. Elkészítettük már az otthon működési szabii lvzatát is. — Hol jelentkezhetnek felvételre a jogosultak? — A városi tanács egészségügyi osztályán. — Nagyon kevésnek tűnik a harmincötös létszám. — Tudjuk, hogy kevés: töredéke ez csupán annak, ahány helyre szükségünk lenne. Éppen ezért e lépést csak kezdetnek szánjuk. Feltétlenül folytatjuk a bővítést a későbbiek során. — A közelmúltban megjelent miniszteri rendelet jelent-e valami változást? — Két j alapvetően új vonását kell kiemelni. Akik nyugdíjban részesülnek, ezentúl azok is kérhetik felvételüket. A másik: a térítési díjak megállapítását a rendelet a tanácsokra bízza. Szükség esetén mentesíthetjük a térítési kötelezettség alól azokat, akiknél ez indokolt. V. M. Döntött a Legfelsőbb Bíróság KÖNYVESPOLC Gvümölcsöskert Egy mátraalji kis faluban gye- rekeskedtem. Szomszédunkban, l.övey Miska bácsi és Verőn néni kertjében állt egy — az én szememben toronymagasnak tűnő — körtefa. Sokszor megmásztak pajtásaimmal ezt a fát, ingünk bugyrában hozva le a búzával érő jóízű körtéket. Máig is keresem egy görbe törzsű kajszibarackfa gyümölcsének különleges zamatét, csodálatos ízét (ez a fa olyan görbe volt, hogy a töve a kertben gyökerezett, de koronája már kívül- hajolt a kerítésen, ezért könnyű volt felmászni rá és megdézsmálni termését). Ma már tudom, hogy a gyermekkor napsugara adott annak a baracknak ízt, és sohasem találhatom meg újra. Azután megismertem, megszerettem, majd mesterségemnek választottam a nagyüzemi gyümölcstermesztést. Munkát, kenyeret leltem a végeláthatatlan gyümölcsültetvényekben. S még most is a gyümölcskert az igazi alkotó szórakozásom, a gyümölcsöskert, amely oly sok örömet nyújt az embernek. A kert, ahonnan a gyermek elindul, és ahová a munkában megfáradt ember öregségére pihenni visszatér. így cslekedték azt a haza nevezetes gyümölcskertészei, Mo- hácsy Mátyás, Okályi Iván, Fejes Sándor és ezt teszik majd a jelenlegi fiatalok is. A gyümölcsöskertekben szerzett tapasztalataimat szeretném e könyv lapjain megosztani olvasóimmal. olyan szándékkal, hogy mindenekelőtt azoknak nyújtsak segítséget, akik most kezdenek gyümölcsfáikkal bajlódni. Elmondom tehát, amit a telekről, mint a termesztő munka helyéről érdemes tudni. Bemutatom a gyümölcsfák formáit, fajtáit, és tanáccsal segítem a házikert művelőjét, hogy melyik gyümölcsfajból mennyit telepítsenr Remélem kedvet kap majd ahhoz, hogy az általánosan ismert gyümölcsökön kívül olyan fajokat is iiltesspn, amelyek gyümölcse a piacon vagy az üzletekben nem vásárolható meg. Könyvem önálló fejezete a gyümölcsöskert berendezése, s csemeték telepítése és felnevelése. A fák' gondozási teendőit részletesen leírtam, hiszen olyan sokszor érkeznek kérdések hozzám: hogyan kell táplálni, öntözni, metszeni a gyümölcsfákat a szebb és több termés érdekében. A már „haladó" kerlészkedők- nek szól „Az én specialitásom” és a „Termeljünk még szebb gyümölcsöt” című fejezet, amelyben a kiemelkedő értékű, különleges minőségű gyümölcs felnevelésére igyekeztem néhány tanácsot adni. A könyv csupán rövidre fogott gyűjteménye a gyümölcstermesztés szerteágazó tudományának és úgy gondolom, tartalmát majd az olvasók megfigyelései, tapasztalatai teszik teljessé. Ha így lesz — érdemes volt szerény munkámat önöknek átnyújtani — írja könyvéről Bálint György. EGY TERMELŐSZÖVETKEZET gépkezelőjét növényvédelmi traktorosi képesítést nyújtó tanfolyamra küldték. A költségeket a tsz vállalta. A szerelő kötelezte magát, hogy tanulmányai elvégzése után legalább három évig alkalmazásban marad. Amennyiben ezt a kötelezettségét megszegné, a taníttatására fordított kölséget visszafizeti. A gépkezelő a tanfolyam elvégzése ut;jn fél évvel munkahelyéről kilépett és másutt helyezkedett el. Ezek után a szövetkezet a munkavállalói igazolólapra rávezette, hogy volt alkalmazottja négyezer forinttal tartozik, és ezen az alapon az új munkaadó a fizetéséből levonásokat eszközölt. A szerelő ezt sérelmesnek tartotta és pert indított a tsz ellen. Arra hivatkozott: a szövekezettel kötött szerződése törvénysértő, mert a Munka Törvénykönyvében előírt, két évvel szemben háromévi munkaviszonyra kötelezték. Hangoztatta: nem követett el szerződésszegést: több társával együtt azért lépett ki, mert a növényvédelmi munkához szükséges munka- és védőruhát nem kapta meg. Az egyik munkaügyi bíróság a szerelő keresetét elutasította. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bí róság a következőket mondta ki: — A munkavállalói igazolólapnak — a dolgozó munkabéréből történő levonás szempontjából — okirati szerepe van, tehát csak jogerős bírói ítélettel, vagy jogerőre emelkedett munkáltató! határozattal megállapított tartozást, kártérítést lehet rajta feltüntetni, csak olyan tartozást, amelynek fennállását, jogalapját, ösz- szegszerűségét a dolgozó nem vitatja. A munkaügyi bíróság azonban nem tisztázta, van-e olyan jogerős határozat, amely a szerelőt a tanulmányi költségek visz- szafizetésére kötelezi. Ezért a bíróságnak a tsz-t fel kellett volna szólítania ilven határozat csatolására és be kellett volna szereznie a munkavállalói igazolólapot is. Meg kellett volna vizsgálnia a szerelő felmondását elfogadó szövetkezeti nyilatkozatot is abból a szempontból, hogy az a tartozás megfizetésért kötelező határozatnak minősül-e. Érdemben el kell bírálni, hogy a tanulmányi költségeket a szerelő köteles-e visszájáizetni, figyelembe véve azt is, hogy a Munka Törvénykönyvétől eltérő hároméves munkaviszonyt kötöttek ki. Meg kell vizsgálni: a szerelőnek az a magatartása, hogy munkahelyéről kilépett, szerződésszegésnek tekintendő-e. Amennyiben megfizetésle kötelező határozat nincs, a MIL-lapon feltüntetett összeget törölni kell. Ebben az esetben előzőleg meg kell keresni az új munkáltatót, mennyit vpnt le eddig a szerelő munkabéréből és ezt a tsz-nek vissza kell fizetni. Mivel a munkaügyi bíróság mindezt figyelmen kívül hagyta, a Amióta 1970-ben a ciklamátot. a szaccharin mellett legelterjedtebb mesterséges édesítőszert az Egyesült Államokban és számos más országban kivonták a forgalomból, mert kimutatták, hogy a szervezetben részben a hólyagrákot okozó ciklonhexilaminná bomlik le, világszerte intenzív kutatás folyik megfelelő veszélytelen édesítőszerek rtan. Ezt az igyekezetei még fokozza, hogy az U>79 óta használt s/.accnarin • ról is kimutatták, hogy esetleg hólyagrákot okozhat, bár ezt sokan vitatják. Sajnos, az édes íz és a kémiai szerkezet összefüggése, bár számos elmélet van már rá. nem tisztázott, így a kutatások nagyjából heurisztikus jellegűek. Az elmúlt évben sokféle édes ízű tényállást nem tisztázta, ítélete megalapozatlan és törvénysértő, ezért új eljárásra és új határozat hozatalára kellétt utasítani. * A HÁZASTÁRSAK között nagy volt a korkülönbség. Az asszony 26 évvel volt fiatalabb a férjénél amikor egybekeltek. Két év múlva az együttélés már annyira megromlott, hogy az asszony — férje tettleges bántalmazásaira hivatkozva — válópert indított. Elpanaszolta, hogy a brutális embertől való félelmében kénytelen volt elköltözni hazulról, de a lakásra igényt tart. Az alsófokú bíróságok a házasságot felbontották és az asszonyt a lakás kizárólagos használatára feljogosították. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság az ítéletet hatályon kívül helyezte és a járásbíróságot új eljárásra kötelezte. — Házasság felbontása esetén — hangzik a határozat — ameny- nyiben a lakás használata nem osztható meg, a bíróság a bérlőtársi jogviszonyt megszünteti és az egyik felet a lakás elhagyására kötelezi. Ennek eldöntésénél figyelemmel kall lenni arra, melyikük magatartása eredményezte a házasság felbontását, illetve tette lehetetlenné a közös lakás- használatot — Az alsófokú bíróságok a házasság leibontását a férj durva magtartására és féltékenykedésére alapították. A féltékenységet, s ennek következtében az ellentétek kiéleződését, a köztük levő nagy korkülönbségre vezették vissza. A korkülönbség azonban már a házasság megkötésekor is fennállott, erről mindkét fél tudott, így keltek egybe. Nem bizonyosodott be. hogv a férj akkor féltékenykedett. azonban kétségtelen, hogy az asszony nem tanúsított vele* szemben őszinte és egyértelmű magatartást. Ehhez járult, hogv a feleség az életközösség megszakítását kiváltó eseményekről többféleképpen nyilatkozott, Tehát tisztázni kellett volna. a bontóper megindításának előzményeit, ami a felek szavahihetősége szempontjából nagyon lényeges. A továbbiakban a Legfelsőbb Bíróság rámutatott arra. vizsgálni kell, vajon az asszony ideiglenes, vagy végleges szándékkal hagyta-e el a lakást. Amennyiben az utóbbi nem állapítható meg, tisztázandó: mclvik fél magatartása eredményezte a házasság megromlását. illetve tette lehetetlenné a lakás közös használatát. Csupán ez után lehet dönteni abban a kérdésben is. hogy a lakásból távozni köteles házastárs rosszhiszemű, vagy jóhiszemű jogcím nélküli lakónak minősül —. azaz elhelyezkedéséről saját maga Iföteles-é gondoskodni, vagv sem. H. E. xeg.yülelei állítottak elő és vizsgáltak meg, de eddig még egyik sem került forgalomba. A Német Hoechst-cég kutatói a közelmúltban hozták nyilvánosságra egy új típusú szintetikus édesítőszerrel kapcsolatos eredményeiket. Az új édesítőszerek kémiailag kisebb szénatomszámú akii csoportokkal helyettesített oxatiazinodioxidok Ezek édes ízűek, nagyon jól oldódnak vízben, stabilak és még tartós fogyasztás esetén sem mérgezöek. Még folynak a vizsgálatok felbomlásuk tisztázására, hogy ennek során sem keletkeznek-e káros anvagok. Csak ezek lezárása után derül maid ki. hogy sike- rüll-e új. valóban jó és veszélytelen mesterséges édesítőszerekhez jutni. Új mesterséges édesítőszerek Olcsó vizsótalanítás Jóllehet a Föld felületének kétharmadát víz borítja az emberiség nagy részének életét — még a tengerparton élőkét is — megnehezíti a vízhiány. A tengervíz ugyanis csak a benne oldott sók kivonása után használható fel ivóvízként, háztartási ipari és mezőgazdasági célokra. A desztillációval való vizsótalanítás többnyire csak ott fizetődő, ahol természetes eredetű (pl. geotermikus) hő áll rendelkezésre. Szovjet kutatók merőben új eljárást dolgoztak ki a víz sótalanítására, amit világszerte nagy érdeklődéssel fogadtak. A tengervízhez krétaport adagolnak, amelynek részecskéi kristályosodási gócokat alkotnak, elősegítvén a vízben oldott sók gyors kikristályosodását. A sókristályok leülepednek és a tiszta víz leszívható róluk. A kép a Krasznovodszk közelében, a Kaszpi-tenger partján épített víztisztító üzemet mutalja, amely napi 550 tonna víz sótalanítását végzi el.
