Petőfi Népe, 1975. február (30. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-11 / 35. szám
19T5. február 11. • PETŐFI NÉPE • 3 VÁRÓ SI P Á R T É R T E K E Z L E T E K BAJA A tartalékok feltárása az előrelépést szolgálja Baja város pár (értekezletén 74 alapszervezet, négy csúcsvezető- - ség és egy üzemi pártbizottság küldöttei vettek részt. A négy év eredményekben gazdag munkájáról számot adó tanácskozá- J son az elnökségben helyet foglalt Nagy Tibor, a Központi Bizottság párt- és tömegszeryezeti osztályának helyettes vezetője és dr. Gajdócsi István, az MSZMP megyei végrehajtó bizottságának tagja, a megyei tanács elnöke is. A városi párt vb nevében Pető József titkár köiszöntötte a pártértekezlet résztvevőit. Ő egyben a pártértekezlet levezető elnöki tisztét is betöltötte. Papp Györgynek, a városi párt- bizottság első titkárának üdvözlő szavai után a munkabizottságok megválasztására került sor, és meghatározták a napirendi pontokat. Papp György, a bajai városi pártbizottság első titkára az írásos beszámoló jelentéshez kap- , . csolódó vitaindító referátumában szólt a pártértekezletet megelőző alapszervezeti taggyűlések gondos előkészítéséről, a pártmunkát sokrétűen elemző beszámolókról, az igen hasznos javaslatokat felvető hozzászólásokról. Elismeréssel illette a város kommunistáit, a- pártonkívülieket, a szocialista brigádokat, akik tettekkel, új munkasikerekkel készülnek pártunk XI. kongresszusára, felszabadulásunk 30. évfordulójára. Külön kiemelte a Ganz bajai üzemének takarékosságra tett íelhi. vasát, amelyhez máris több, mint 25 millió forint értékű vállalással , csatlakoztak a város és a járás dolgozói. Amint a városi pártbizottság négy évre visszatekintő beszámolója megállapítja, pártunk X. kongresszusa óla kétezerrel nőtt Baja város Iákosainak száma, amely most elérte a 36 800-a.t. Az ipar aránylag gyors ütemű fejlődésének hatására tovább folytatódott a társadalmi szerkezet változása a munkásosztály javára. A városban nemcsak számszerűen, de politikai érettségében is fejlődött a munkásosztály, s megnövekedett a vezető ■szerepe. Fokozódott — de még nem kielégítő — a munkások részvétele az irányító munkában, a politikai, társadalmi és gazdasági élet különböző területén. Az üzemek gazdasági eredményeinek ma már meghatározója a szocialista brigádmozgalom, amely Baján a követésre méltó példák egész sorával szolgál. A városban nem nagy, mindössze ezerszáz fő a szövetkezeti parasztság létszáma, mégis igen jelentős feladatot vállaltak Baja zöldségellátásában A beszámoló időszakában fokozódott az értelmiség munkájának szerepe a termelésben, az egészségügy, az oktatás, a közművelődés valamennyi területén. A beszámoló megállapította, hogy Baja város az eltelt négy esztendőben minden eddiginél jobban fejlődött. Ez elsősorban az ipar területén mérhető le. A városban a vas- és textilipar fejlődése a legszámottevőbb. Ezt követi a faipar, majd a gyors ütemben fejlődő élelmiszer-gazdaság, ezután az építőipar és a szolgáltatás. A város iparának évi növekedési üteme meghaladja az országos és megyei átlagot. Igen kedvezően alakult a városban az exporttermelés növekedése, amely a tárcaiparban elérte a 270, a szövetkezeti iparban a 230 százalékot, s ez 1974- ben 400 millió forint termelési értéknek felelt meg. Ez annál is inkább örvendetes, mert a többlettermelés 80—85 százaléka a termelékenység növekedéséből származik. Továb javult a városban a vil- lamosenergia-ellátás, a gázszolgáltatás viszont elmaradt a növekvő ' igényektől. A közlekedés területén a fejlődés ellenére igen sok a tennivaló. Elavult a város hírközlő rendszere, túlterhelt a telefonhálózat, nem kielégítő a rádió és a tv adásainak vétele. A beszámoló megállapította, hogy a kereskedelem teljesítette a feladatát, s az éves forgalma az elmúlt évben meghaladta sz 1 milliárd- forintot. A város szolgáltatási munkáiban minőségjavulás tapasztalható, de elmarad a növekvő igényektől. Baján éppúgy, mint az ország más területén, az érdeklődés középpontjában a lakásépítés áll. A tervben 2 ezer lakás megépítése szerepelt, de 1972-ben ezt 1555-re módosították, amit teljesítettek. Ebben a tervidőszakban több lakás épült, mint az előző ciklusok bármelyikében. A beszámoló időszakában tovább javult a város egészségügyi helyzete, felépült a kórház 90 ágyas belgyógyászati pavilonja és az .idegbeteg-gondozó. Épül a 180 ágyas sebészeti pavilon. Az előbbié jutás ellenére további gondot okoz a peremkerületek, munkáslakta körzetek orvosi rendelőkkel való ellátottsága. A pártértekezlet elé lerjeszlett jelentés tartalmazza azokat . a főbb célkitűzéseket is, amelyeket az V. ötéves terv során a város gazdaságának tervszerű, arányos fejlődése érdekében el kell érni. Az anyagi-technikai bázis növelése lehetővé teszi a dolgozók élet- körülményeinek folyamatos javítását. A belső tartalékok feltárásával törekedjenek az anyag- és energiatakarékosságra. A szocialista munkaver.seny középpontjában a termelés hatékonyságának növelése álljon. Az V. ötéves tervben mintegy 2700 új lakás szerepel Baja beruházásában. Ez időszakban meg kell oldani az ivóvíz rozsdamentesítését. Jelentős helyei foglalt el a pártértekezlet beszámolójában az ideológiai nevelés és a közművelődés. Az elmúlt négy évben KALOCSA sokat fejlődött a közgondolkodás, amelyben nagy szerepe van a párt- és társadalmi szervek ideológiai nevelő tevékenységének. A pártszervezetek sokrétű politikai munkát végeznek, amelynek hatására erősödött a marxizmus-leni nizmus eszmei befolyása, a lakosság, elsősorban a munkásság körében. Baján jó a pedagógiai színvonal. Képesítés nélküli nevelő nem tanít. Az elmúlt négy évben, a városi tanács és az üzemek összefogásának eredményeként, 350 hellyel bővült az óvodai hálózat. Javult a középiskolások kollégiumi elhelyezési lehetősébe is, amely azonban még ma sem kielégítő. A közművelődés hatékony segítői a különböző klubok, énekkarok, könyvtárak, a folklórfesztivál, a Bajai nyár és egyéb rendezvények. Az információ, a politikai tájékoztatás egyik legfőbb eszköze a sajtó, amely jelentős példányszámban kerül Baja lakóinak, kezébe. A városi pártértekezlet megállapította. hogy a párt. vezető, irányító szerepe az eltelt négy évben tovább erősödött, nőtt a párt tekintélye. Javult a párt- szervezetek elméleti és politikai tevékenysége, sokat fejlődött gyakorlati, szervező munkája. Jelentősen nőtt azoknak a kommunistáknak a száma, akik személyes példamutatással végzik munkájukat. A párttagság a Szervezeti Szabályzatban foglaltak szerint él és dolgozik. Jól bevált az év végi beszámo. ló taggyűlések rendszere, ahol az éves munka értékelése kapcsán számonkérik a pártmegbi- zatások teljesítéséi. A pártszervezetek azonban nem minden esetben lépnek fel azokkal szemben, akik passzív szemlélői a hibáknak, vagy akik magánéletükben nem feddhetetlenek. A városi pártbizottság mellett, műkő. dő munkabizottságok jól segítik a párthatározatok végrehajtását. A párt- és tömegszervezetek kapcsolatára a sokoldalú együttműködés jellemző. A szakszervezetek mind magasabb színvonalon segítik a X. kongresszus határozatainak végrehajtását, aktívan részt vesznek a szocialista munkaverseny s/.ervezésében. A KISZ-szel'vezetek kommunista jellege erősödött, munkájuk középpontjában az ifjúság tudat- formálása. a párt politikájának megértetése, a fiatalok nevelése, mozgósítása áll. A Hazafias Népfront-mozgalom tovább szélesedett. és átfogja a társadalom minden rétegét. Az. MHSZ is eredményes munkát végzett az elmúlt négy évben. A beszámoló — összegezve az elmúlt négy év munkáját — azt a következtetést vonta le. hogy összességében teljesültek a városban a X. kongresszus állal kijelölt célok. A város kommunistái — de a pártonkívüliek jelentős részét is beleértve — egyetért a XI. kongresszus irányelveivel. Az a meggyőződés hatja át őket, hogy a további előbbre jutás érdekében minden területen még következetesebben és eredményesebben kell dolgozni. A szóbeli kiegészítői elénk vita követte- melynek során húszán szólaltak fel. A vitában elhangí zott megállapításokat, és javaslatokat Papp György foglalta össze, majd ezt követően megválasztották a városi pártbizottságot és a megyei pártért ekezlet 31 küldöttjét. Ezután összeült a pártbizottság é- első ülésén megválasztotta a tisztségviselőket. Az első titkár Papp György, a titkár pedig Petii József lett. A végrehajtó bizottság tagjaivá a következőkét választották: Kincses Ferenc, a városi tanács elnöke, Horváth József, a BRK igazgatója, Zimmermann János, az ÉPFA bajai gyára igazgatója, Of ti Gyula, a Kismotor- és Gépgyár 5. sz. gyárának gépbeállitója. Szabó Gergelyné, a FÉKON bajai gyára munkaszervezője. Szabó II. Lajos, a Ganz Villamossági Művek vízvezeték-szerelője- Teleki Zoltánná, a Finomposztó Vállalat szb-titkára, Márity János, az ÉVIG művezetője, és Szentjóbi Szabó Tibor, a Tóth. Kálmán Gimnázium és Vízügyi Szakiskola igazgatója. A fegyelmi bizottság elnökévé Gácsér Gyula nyugdíjast választották meg. Dinamikusan fejlődött a város ipara Vasárnap délelőtt Kalocsán, a városi tanács dísztermében tanácskoztak a város kommunista küldöttei. A pártértekezleten részt vett Terhe Dezső, a megyei pártbizottság titkára, Brachna János, a megyei pártbizottság fegyelmi bizottságának elnöke. Juhász Lászlóné, a pártértekezlet levezető elnöke üdvözlő szavai után javaslatot tett a napirendre és a munkabizottságok tagjaira, amelyet a pártértekezlet küldöttei egyhangúan elfogadtak. Ez- ■ után Mester József, a városi pártbizottság titkára az előre kiküldött írásos beszámolóhoz adott szóbeli kiegészítést. A városi pártbizottság beszámolója elsőként a pártbizottság, majd a végrehajtó bizottság négyéves tevékenységéről adott számot. Megállapította, hogy a párt- alapszervezetek szervezeti élete, irányító tevékenysége jelentősen javult. működésük rendszeresebb, tervszerűbb lett. A párt- alapszervezeti vezetőségek felelőssége nőtt. A pártmegbízatások számonkérése, meghatározása állandó elemmé vált a pártalap- szervezetekben. A kommunisták mintegy 75—80 százalékának van állandó pártmegbízatása. Az alapszervezetek munkájában erőteljesebb a pártcsoportok szerepe, amelyek rendszeres tevékenységükkel a Szervezeti Szabályzat szellemében működnek. A pártélet demokratizmusának fejlesztésére irányuló erőfeszítéseket a párttagság egyetértéssel és fokozódó aktivitással fogadta. Ennek erősödését szolgálta a párttagok észrevételeinek, javaslatainak felkarolása és a v’eze- tőségek részéről az a törekvés, hogy a nyitott kérdésekre az illetékesek gyorsan válaszoljanak, intézkedjenek. A pártdemokrácia '— állapította meg a beszámoló — ,fontos erjesztőjévé vált az üzemi demokráciának is. A pártbizottság és a pártalap- szervezetek jelentős figyelmet fordítottak a káderekkel szembeni követelmények érvényesítésére, a személyzeti munka ellenőrzésére. A fontos beosztású vezetők 65 százaléka rendelkezik a marxista—leninista esti középiskolai vagy ennél magasabb politikai végzettséggel, 61 százalékának pedig felsőfokú szakmai végzettsége van. A X. pártkongresszus óta eltelt négy év alatt 111 fizikai, és 34 szellemi dolgozót vettek fel a párt tagjai sorába, ezek közül 26 éven aluli: 91, a 39 éven aluli pedig 82. Az adatokból kitűnik, hogy a tagfelvételi munka hozzájárult a párt munkásjellegének erősítéséhez, emelkedett a nők és a fiatalok aránya. Javult a párttagság /erkölcsi és fegyelmi helyzete. A beszámoló ezután a munkásőrségben, a szakszervezeti és a KISZ-életben, a Hazafias Népfrontban, az MHSZ-szervezetek- ben végzett pártmegbízatásokat értékelte, majd a tömegpolitikai munkáról és a kulturális élet változásairól adott számot. A társadalmi viszonyok elemzésénél kitűnt, hogy Kalocsán tovább emelkedett az ipari munkások száma, nőtt a magasabb műszaki képzettségű és szakképzett munkások aránya, de még így is alatta van a megyei és az országos átlagnak. A mezőgazdasági szövetkezeti dolgozók összetételében csökkent a ■ tagok, és nőtt az alkalmazottak aránya, de emelkedett a .magasabb szakmai végzettségű munkások, technikusok, mérnökök száma. A város gazdasági fejlődését a beszámoló dinamikusnak tartotta, az 1970. évi városi pártértekezleten meghatározott feladatok valóra váltak. A város gazdaságában és annak fejlődésében az ipar a meghatározó. Az ipar termelése évente mintegy 25 százalékkal növekedett, a fejlődés üteme meghaladja a tervezettet, nagyobb az országos és a megyei ütemnél. A termelés nagysága 1974-ben elérte a 2,3 milliárd forintot. Ennek 25 százaléka export útján térült meg, az export zömét a város élelmiszer- ipara adja. Kedvezően emelkedett a munka termelékenysége, amely elérte az évi átlagos 8 százalékot, ez a termelés növekményének 75 százalékát eredményezte. Nyilvánvalóan van további javítanivaló — emlékeztetett a beszámoló — a munka termelékenységének emelésében. Az iparban foglalkoztatottak száKISKŐRÖS Érvényesültek a X. kongresszus határozatai A kiskőrösi városi pártértekezletet a pártszékház tanácskozó- termében hívták össze., Az elnökség tizenhét tagja a helyi társadalmi élet minden rétegét képviselte. A pártértekezletet levezető elnök, Földi János, a városi pártvégrehajtóbizottság tagja üdvözölte a megjelenteket, köztük Iván lstvánnét• a megyei pártvégrehajtóbizottság tagját, a megyei pártbizottság párt- és tömegszervezeti osztályának vezetőjét, Németh Ferencet, a KISZ’ megyei bizottságának első titkárát és ironies Lajosi, a kiskőrösi járási pártbizottság első titkárát. A kiskőrösi pártértekezleten Juhász István, a városi pártbizottság első titkára tartott vitaindítót. Beszéde és az írásbeli előterjesztés alapján az alábbiakban ismeretjük a pártbizottság beszámolóiát. — Társadalmi viszonyaink megítélése helyzetünk, s jövőnk szempontjából nagyon fontos kérdés. Fejlődésünk mozgató erői , itt gyökereznek. A termelési és a tulajdonviszonyok, a társadalmi osztályok és rétegek helyzete, viszonya sokat mondanak rólunk, megmutatják, hogy milyen erők hatnak, merre vezet az utunk. A munkásosztály létszáma 30 évvel ezelőtt — a feszabadulás- kor— alig volt említésre méltó. Az 1966-os pártértekezleten 1800, az 1970-es pártértekezleten 2600 és jelenleg a 3000 főt is meghaladja a munkások száma. Tagjai között ott található a régi tősgyökeres munkás, annak gyermeke, a régi kisiparos, akiből közben lett munkás, a szakszövetkezeti tag, aki az iparba ment ma 15 százalékkal magasabb, mint 1970-ben, s megközelíti a kilencezer főt. Tovább emelkedett a, nők foglalkoztatottsági részaránya, mely a város iparában 50 százalék körül mozog. A munkásokon belül nőtt a szakmunkások és csökkent a segédmunkások aránya, ennek ellenére több üzemben még kevés a szakmunkás. Az igények szükségessé tették az ipari szolgáltatások fejlesztését. Az elmúlt négy év alatt ezek nagysága 66 százalékkal növekedett; a fejlődés nem érte el a kívánt ütemet, nem ösztönöztek a fejlődésre a gazdasági szabályozók sem. A szolgáltatás fejlesztését változatlanul fontos feladatnak tekintik. Részletesen elemezte a beszámoló az üzem- és munkaszervezés, az üzemi demokrácia érvényesülése valamint a szocialista munkaversenv- mozgalom kérdéseit. Megállapította, hogy széles körűen kibontakozott a kongresszusi és a leiszabadulási munkaverseny, amely kiterjedt a gazdálkodás, minden területére. A város mezőgazdasági termelőszövetkezete gazdaságilag és politikailag erősödött, gazdasági fejlődése dinamikus. Módosult a termelési szerkezet, korszerűbb a gazdálkodás. A kenyérgabona, a szemes- és szálastakarmány, a cukorrépa, valamint a tömegtakarmány termesztése teljesen gépesített. Javultak az állattenyésztés tárgyi körülményei, jobbak a munkafeltételek. A beruházott vagyon értéke 57,9, a bruttó jövedelem pedig 17,2 százalékkal emelkedett. A közös munkából származó részesedés meghaladja a 23 ezer forintot. A beszámoló részletesen foglalkozott a közlekedés fejlesztésével, a kereskedelmi hálózat bővítésével. Az életszínvonal Kalocsán is javult, s megfelelően változtak az életkörülmények. A reáljövedelmek kedvező alakulásán túl jobb a vásárlóerő kielégítése, a szocialista és kommunális, valamint az egészségügyi ellátás. Az elmúlt négy esztendő alatt törekedtek a teljes foglalkoztatottságra, különösen a munkára jelentkező nők elhelyezésében. A foglalkoztatott lakosság jövedelme mindenekelőtt a központi béremelések és szociális intézkedések révén emelkedett. Számottevő béremelést és bérjellegű juttatást tettek lehetővé évről évre a vállalati nyereségek. A növekvő jövedelmek .-segítségével a kiskereskedelmi forgalom mintegy 11 százalékkal növekedett évente. A napi — és a tartós fogyasztási cikkek évi forgalma elérte a 450 millió forintot. A vásárlóerő nagy részét a lakásépítés és a személygépkocsi- vásárlás kötötte le. A lakosság fokozottabb takarékosságát jelzi a takarékbetét-állomány alakulása, amely négy év során 239,4 millióról 362 millió forintra emelkedett. A szociálpolitikai munka nagyon fontos része volt a lakás- helyzet javítása. A város párt- és tanácsi szervei igyekeztek feltárni és felkarolni minden olyan kezdeményezést, amelyek e gond enynitesei segítettek. Előtérbe kerültek az OTP- és társasházépítkezések, amelyek keretében mintegy kilencszáz lakás épült a beszámolási időszakban. Kedvező teltételt jelent a városnak a munkáslakás-építési akció, amely azonban ez ideig nem talált kellő megértésre a munkások körében és megfelelő támogatásra a vállalatok j-észéről. Összesen mintegy 3U ilyen lakás épült. A munkahelyi, a szocialista közösségek összefogásával és együttműködésével számos íiatal épített családi házat. Ezt a jól bevált tormát a jövőben is támogatják. Az egészségügyi és- szociális helyzetről adott átfogó képet ezután a beszámoló, majd meghatározta a következő időszak tennivalóit. A legtontosabb feladatokat a következőkben határozták meg: a pártbizottság a jövőben is nagy gondot fordítson a szervezeti munka fejlesztésére, segítésére. A pártbizottság és a pártalapszer- vezetek teladata továbbra is a párt vezető szerepének, a pártirányításnak és a pár.ellenőrzésnek a helyi megvalósítása. Ehhez alapvetően szükséges a pártszervezetek eszmei, politikai és cselekvési egysége, a Szervezeti Szabályzat érvényesítése. Kívánalom a tömegszervezetek és — mozgalmak pártirányításának javítása, különösen az alapszervezetek szintjén. Nagyobb határozottságot és következetességet kell tanúsítani a Icádéi politikai elvek érvényesítésében. A párttagságon belül továbbra is növelni kell a fizikai munkások arányát. A feladatok között tett említést a beszámoló az agitáció, a tájékoztatás jobb megszervezéséről, a gazdasági munka hatékonyabb segítéséről és ellenőrzéséről, az oktatás fejlesztéséről, a lakosság életszínvonalának, egészségügyi, és szociális ellátottságának javításáról. A beszámolót követő vitában huszonkettőn szólaltak fel, köztük Terbe Dezső, a megyei párt- bizottság titkára. A vitát Mester József foglalta össze. A pártértekezlet egyetértőleg állást foglalt a beszámoló, a párt Xí. kongresz. szusának irányelvei és a párt Szervezeti Szabályzatának módosítása mellett. Délután került sor a pártértekezlet második napirendi pontjának lebonyolítására a negyvenöt tagú pártbizottság és a megyei pártértekezlet tizenöt küldöttének megválasztására. Az újjáválasztott pártbizottság ülést tartott ahol titkos szavazással megválasztották a tizenegy tagú végrehajtó bizottságot, a tisztségviselőket és a fegyelmi bizottságot. A városi pártbizottság első titkárának Szvorény Jánost, titkárának Juhász Lüszlónét választották meg. A vb tagjai még: Czár István, Geri István, dr. Horváth Mihály, Korsós Lajos, Molnár Ferencné, Romsics Sándor, Soós Ferencné, Végvári István, Vörös Istvánná. A fegyelmi bizottság elnöke Érsek Kálmán lett. át, s a háztartásbeli. Arányaiban túlsúlyban vannak a betanított és a segédmunkások. Ez mintegy sajátossága is munkásságunknak. Hozzátéve még, hogy a vegyes család, az egyszemélyben „munkás-paraszt” nagy számban található. A munkásosztály számszerű fejlődése, a munkások szakképzettsége 4 év alatt javult. A legegyenletesebb és nagyobb arányú fejlődés az IGV gyáránál tapasztalható. ahpl a gépek, az állóeszközök is korszerűsödtek. A magasabb technikai színvonal kulturált műszaki szakembereket igényel. Megközelítően hasonló a helyzet a MEZŐGÉP-nél és az ipari szövetkezetnél bár létszám vonatkozásában az utóbbinál stagnálás, illetve csökkenés volt. f A munkások politikai, szakmai fejlődésében szemmel látható eredmények születtek. A munkásság életkörülményei javultak. Az egy ‘ főre jutó évi munkabér valamennyi üzemben kivétel nélkül emelkedett. Az úi lakások számának növekedése, a kulturált lakáskörülmények, gépkocsi-tulajdonosok számának emelkedése, a betétállomány növekedése a jellemző. A továbbiakban • a szövetkezeti parasztság életében bekövetkezett változásokról, az értelmiség fokozott felelősségéről szerepéről. a várds gazdasági helyzetéről esett szó a beszámolóban. Majd az iparfejlesztés, a kereskedelem és a közlekedés feladatai után részletesen elemezte a beszámoló az ideológiai és művelődéspolitikai kérdéseket. — Örökségünk — így szólt a beszámoló —■ a termelési és társadalmi viszonyaink korábbi viszonylagos elmaradottsága, ezzel összefüggésben a vallásos ideológia, a kispolgári nézetek elég széles körű elterjedtsége számunkra külön is indokolta, hogy az elmúlt négy év alatt tennivalóink egyik legfontosabb területének tekintsük a közművelődést, az ideológiai-kulturális munkát. A mindennapi gyakorlat azt bizonyítja, hogy városunk társa-- dalmában a kommunista eszmék meghatározó . szerepet játszanak, alapvetően ez motiválja az emberek tevékenységét, gondolkodását. Pártalapszervezeteink megértették a propaganda jelentőségét és egyre jobban hasznosítják a he- (Folytatás a 4. oldalon.)
