Petőfi Népe, 1975. február (30. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-11 / 35. szám
A • PETŐFI NÉPE • 1975. február 11. VÁROSI PÁRTÉRTEKEZLETEK (Folytatás a 3. oldalról.) lyi feladatok kialakításában. Megszűnt a pártoktatásban korábban esetenként jellemző statisztikai szemlélet. figyelembe Veszik a hallgatók igényeit, tervszerűbbé vált a tanfolyamformák kiválasztása. A 4 év alatt 4333 fo vett részt valamilyen pártoktatási formában. Ezek közül Í046 fő a beiskolázott párttagok száma, 29 fővel nőtt az esti egyetemet végzettek száma. Elmondhatjuk, hogy pártunk politikája, a marxizmus—leninizmus eszméi eljutnak a pártoktatás révén nemcsak az üzemekbe, intézményekbe, hanem az élő szó erejével hatnak a külterületi lakosok, a tanyai emberek között is az évek óta sikeres falusi téli elő. adássorozatokon keresztül. A lakosság köznapi érdeklődése főként a belpolitikai kérdésekre irányul. Jellemző volt a gazdaságpolitika iránti fokozott érdeklődés, de az utóbbi egy-két évben a társadalompolitikai, ideológiai és kulturális kérdések is egyre inkább az érdeklődés előterébe kerültek. Nőtt a helyi kérdések iránti érdeklődés és felelősség, az emberek igénylik a megfelelő információt, a bele. szólást az üzem. az intézmény dolgaiba. A beszámoló, ezután a közművelődés néhány alapvetően fontos kérdését tárgyalta. — Az a dinamikus fejlődés, amely a gazdasági, társadalmi, ideológiai életünkben végbement, s amelynek eredményeként növekedett a lakosság életszínvonala. emelkedett kulturális igénye is, szinte követelte a köz- művelődés. á kulturális élet fejlesztését városunkban. Annál is inkább, mert — mint ezt az 1970- es pártértekezlet is megállapította — munkánknak ez volt korábban a leggyengébb pontja. Ennek alapvető oka: a tárgyi és személyi feltételek hiányos volta, valamint az a helytelen szemléletmód. ami a kulturális tevé- kenvséget sokadrendű. a gazdasági tevékenység mellett másodla-» gos kérdésnek fogta fel. Az elmúlt négy évre visszatekintve megállapíthatjuk, hogy közművelődési tevékenységünk ben — a lehetőség k megteremKISKUNFÉLEGYH 4 Z A tésében — még soha ekkorát nem léptünk előre. Az elavult, korábban más rendeltetésű közművelődési intézmények helyett, melyeknek felszereltsége korszerűtlen, és hiányos volt, felépült a megye egyik legszebb művelődési háza, amely korszerű felszereltségével megjavította kulturális munkánk feltételeit. Két év alatt kialakult a vonzáskörzetre. sőt más városokra is ható színházi élet, jelentősen fejlődik zenei életünk, egyre növekszik képzőművészeink tábora. A szimfonikus zenekar, a Petőfi, kórus, az irodalmi színpad, a különböző kiscsoportok tevékenysége általában színvonalasabbá, rendszeresebbé vált. A könyvtár az új épületbe költözéssel a megye egyik legszebb, legjobban felszerelt intézménye lett. Speciális gyűjtőköre a Petőfivel. Ligetivel, a szlovák kultúrával, homoki kultúrával, főként szőlő- és gyümölcstermesztéssel foglalkozó irodalom — melyet azonban szakembereink alig használnak. Az olvasói létszám lassan, nem ki. vánt mértékben fejlődik. Ennek oka egyrészt a könyvtár kapcsolatteremtésének hiányában, rendezvényeik szűk körében keresendők. Igen jelentős a mozi kulturális szerepe. 1970 óta látogatóinak száma több mint kétszeresére nőtt; jelenleg havonta közel 10 ezer látogatója van; a filmklub munkája jelentősen járul hozzá a művészeti nevelőmunkához. A Petőfi-szülőház és irodalmi múzeum jól szolgálja Petőfi emlékének megőrzését, jóllehet nem kapcsolódik hozzá még szűkkörű tudományos munka sem. Tevékenysége nemcsak városi, hanem országos, és ezen túli is; ezt bizonyítja, hogy a Petőfi-év során a hazai és külföldi látogatók száma közel háromszorosára nőtt, és majdnem annyi látogatója volt, mint a megye összes múzeumainak. A beszámoló és az előterjesztés ezután a párt- és tömegszervezeti munkával foglalkozott. Többek között megállapította: — Városunkban érvényesült a párt vezető szerepe. Pártbizottságunk megválasztása óta minden területen érvényre juttatta a X. kongresszus határozatait. Nem elégedett meg azzal, hogy jó ha- határozatai vannak a központi, vagy megyei bizottságnak, hanem következetesen kidolgozta azok alapján saját feladatait és irányította, szervezte, ellenőrizte a végrehajtásukat. Mindezzel az elméletet megfelelő gyakorlat követte, bevonva ebbe a város egész párttagságát és 'igen sok párton- kívülit is. Fontos szerepet szántunk annak, hogy munkánkban a mozgalmi-politikai jelleg erősödjön. A politikai feladatok emberközelségbe kerültek, a politikai munka — a meggyőzés, az érvelés, a vita, a végrehajtás — nincs hivatalhoz és munkaidőhöz, vagy formaságokhoz kötve. Tudatában vagyunk annak, hogy eredményre akkor számíthatunk, ha városunk párttagságán belül megvan az eszmei, politikai, szervezeti és cselekvési egység. A vitaindítót követően tizenhatan szóltak hozzá a tanácskozáshoz, többen írásban nyújtották be véleményüket. Iván Istvánná a megyei pártbizottság megbízásából értékelte azt a munkát, amelyet Kiskőrös kommunistáinak küldöttei végeztek a fiatal város legmagasabb szintű politikai fórumán. A vitát Juhász István foglalta össze. Majd megválasztották a városi pártbizottság negyvenegy tagját és a megyei pártértekezlet hat küldöttét. Ezt követően a pártbizottság összeült, és megvá- laszotta a tizenegy tagú végrehajtó bizottságot, valamint a tisztségviselőket. A városi titkár továbbra is Juhász István lett. A végrehajtó bizottság többi tagja: dr. Csamangó Szilveszter jogtanácsos, Diószegi Pál, a Vegyesipari Szövetkezet munkása, Földi János, a Rákóczi Szakszövetkezet főagronómusa. Izsák László, a városi pártbizottság politikai munkatársa, Kudron László, az IGV Finommechanikai Gyárának igazgatója, Lakos József né, a Petőfi Általános Iskola tanítónője, Molnár Károlyné, a konzervgyár munkásnője, Oláh Pál, városi tanácselnök. Somogyi György, a MEZŐGÉP gyáregységének csoportvezetője és Szűcs László rendőr alezredes. A fegyelmi bizottság elnöke: Bányai János. A növekedés lehetőségei sokat javultak A városi alapszervezetek kül- -döttei pártértekezletre gyűltek -össze vasárnap Kiskunfélegyházán. A város kommunistáinak tanácskozásán Ormándi János városi titkár elnökölt. Részt vett és felszólalt a pártértekezleten Borsodi György, a megyei pártvégrehajtóbizottság tagja, az SZMT vezető titkára, valamint dr. Cserháti László, a munkásőrség megyei parancsnoka. A munkabizottságok megválasztása után Sztanojev András, a pártbizottság első titkára tartott vitaindítót a pártbizottság írásos beszámolójához. Az 1970-es pártértekezlet óta több mint négy esztendő telt el — mondotta beszámolójának bevezető részében Sztanojev András, a városi pártbizottság első titkára. — A feladatok végrehajtásánál a területünkön élő lakosság érdekeit a népgazdaság érdekeivel összhangban mindig szem előtt tartottuk. Tettük ezt azért- mert a párt politikája osztálypolitika, amely kifejezi a dolgozók érdekeit. Kiskunfélegyházán és a hozzá tartozó négy községben 44 és fél ezer ember lakik. Ezeknek fele aktív kereső, akiknek 10,1 százaléka párttag. A foglalkoztatottak 34,5 százaléka dolgozik az iparban és az építőiparban. A munkásoknak egyre növekszik a szerepe a közéletben, s mind nagyobb a képviselete a tanácsban és a különböző társadalmi szervezetekben. Az ipari munkások fele tömörült a szocialista brigádokban, s több- -ségük eredményesen vesz részt a szocialista munkaversenyben. Az ipari munkásság legfőbb szövetségese a szövetkezeti parasztság, amely az aktív kereső lakosság 20,1 százalékát teszi ki. A mezőgazdaságban is széles körben bontakozott ki a szocialista brigádmozgalom, és a szövetkezeti parasztság mind aktívabban veszi ki részét a közéleti tevékenységből. Városunk szocialista ipara a jelenlegi ötéves tervet négy év alatt túlteljesítette. Termelési értéke 1970-hez viszonyítva 49,8 százalékkal növekedett, ami évi 12,4 százalékos emelkedésnek felel meg. Ez az arány jobb, mint a megyei és az országos átlag. Az ipari termelés ilyen arányú növekedéséhez nagymértékben .hozzájárult, hogy az ipar fejlesztésére — állami preferenciával együtt — 427 millió forintot Irányoztak elő. Ennek azonban -csak 66 százalékát használtuk Jel, a ma már biztos, hogy a teljés beruházási program nem valósulhat meg. Ennek okát részben a fejlesztési program előkészítésének hiányosságaiban, részben a • beruházások menetközben szabályozásában kereshetjük. Az ipar állóeszközértéke 1970-ben 505 millió forint Volt, jelenleg 684 millió forint. Nem lehetünk azonban elégedettek a korszerű állóeszközök kihasználásával. Az elmúlt négy évben 35 százalékkal növekedett a munkások átlagkeresete. Az 1973. március 1-vel végrehajtott bérrendezés az állami iparban közel 7 millió forint keresetnövekedést jelentett. A mezőgazdaság termelési értéke az 1970. évi 441 millió forintról 1974 végére 659 millió forintra emelkedett. A termelésnövekedés évi üteme 12,2 százalék volt. A háztáji és kisegítő gazdaságok szövetkezeti áruértékesítése az említett időszak alatt megkétszereződött. A legutóbbi pártértekezlet óta több szövetkezet egyesült, ami jól szolgálta az eredményesebb gazdálkodás feltételeinek megteremtését. Egy-egy szövetkezet földterületének nagysága ma már átlagban 3287 hektár. A Lenin Tsz területe pedig meghaladja a 8 ezer hektárt. A mezőgazdasági szövetkezetek a IV. ötéves tervre előirányzott 344 millió forintos beruházásból az elmúlt év végéig 238 millió forint fejlesztést valósítottak meg. Ezen belül 115 Nagy figyelmet fordítottunk az elmúlt négy évben a lakosság jó ivóvízzel történő ellátására, és a csatornázásra. Eddig 18,7 kilométer vízvezeték-hálóeat és 7 kilométer zárt csapadékvíz-elvezető csatorna, 6,6 kilométer szennyvízcsatorna-gerincvezeték: épült Elkészült a déli ipartelep csatornája és a napi 2 ezer* köbméter kapacitású szennyvíztisztítója. A földgázvezeték építése városunkban 1972-ben kezdődött. A tervidőszak végére 12,9 kilométer földgázvezeték létesült, s 1345 lakás lesz bekapcsolható a gázfűtésbe. Ezután az előadó a város ideológiai és kulturális fejlődéséről beszélt, majd a pártélet kérdéseit taglalta. Elmondta, hogy a város területén 85 pártalapszervezet, egy üzemi pártbizottság és 11 csúcsvezetőség működik. A párt- alapszervezetek eredményesen törekednek a párt politikájának megvalósítására. A pártszervezetek taglétszáma 1970 óta 8,9 százalékkal nőtt. A fizikai munkások aránya jelentősen javult, de még nem érte el a kívánt mértéket. Az elkövetkező évek feladatairól szólva Sztanojev András hangsúlyozta, hogy a társadalmi KISKUNHALAS élet minden területén előbbre kell lépni. A gazdasági építőmun- ‘ kában fontos tennivaló, hogy a közepes szinten gazdálkodó vállalatok, szövetkezetek a jó gazdasági eredményeket elérők soraiba emelkedjenek. Minden lehetőség megvan arra, hogy az idén 8—10 százalékkal növekedjen az ipar termelése. Az V. ötéves tervben az ipari és építőipari termelés évi 6—7 százalékos növelését irányozzák elő. Nagy figyelmet kell fordítani a Vegyipari Gépgyár, a Villamosszigetelő és Műanyaggyár, a Húsipari Vállalat, az Alföldi Cipőgyár fejlesztésére. A mezőgazdaság reális célkitűzése, hogy az V. ötéves tervben évi 4—5 százalékkal növelje termelését. A gabona és az ipari növények hozamának emelésével egyidőben folyamatosan gondoskodni kell a zöldség-gyümölcs, szőlőtermelés fejlesztéséről. Továbbra is kiemelten kell kezelni a város kereskedelmi hálózatának fejlesztését és gyorsítani a lakásépítés ütemét. Jelenleg 800 jogos lakásigénylő van a városban. Az V. ötéves tervben 1600— 1700 lakás építését kell megoldani. A beszámolót követő vitában tizennégyen szólaltak fel. A vitát Sztanojev András foglalta össze, majd a késő délutáni órákban került sor az új 51 tagú városi pártbizottság és a megyei pártértekezlet 29 küldöttének megválasztására. Ez követően a pártbizottság megtartotta első ülését, megválasztotta az első titkárt, titkárt és a végrehajtó bizottság, valamint a fegyelmi bizottság tagjait. A kiskunfélegyházi városi pártbizottság első titkára ismét Sztanojev András lett, titkárrá Ormándi Jánost választották. Az új végrehajtó bizottság tagjai: dr. Dobos Ferenc, a városi tanács elnöke, Bíró Imre, a Húsipari Vállalat igazgatója, Kertész Jánosné, az Alföldi Cipőgyár dolgozója, Kádár Jánosa a V illamosszigejtelő és Műanyaggyár művezetője, Laczkó Gyula, az Egyesült Lenin Tsz elnöke, Makány Jánosné, a Vegyipari Gépgyár igazgatóhelyettese, Némedi Ferenc, a kunszállási Alkotmány Tsz dolgozója Pesir István, a Vörös Csillag Tsz elnöke és Serege Gábor, a szakmunkásképző intézet igazgatója. A fegyelmi bizottság elnöke Gergely Miklós, a BIK igazgatója lett. Ezt követően megválasztották a pártbizottság mellett működő bizottságokat. Eredményes, gazdag időszakot összegeztek millió forint értékű gépet vásároltak. A növénytermesztésben elért eredmények azt igazolták, hogy a tudomány és technika felhasználásával gyorsabban növekedtek a hozamok. Búzából például közel 40 mázsa a hektáronkénti átlag, ami az 1970. évi termésnek csaknem kétszerese. A kukoricatermesztési rendszerben a Lenin és a Vörös Csillag Termelő- szövetkezet vesz részt, s e termékféleségből megkétszerezték a hektáronkénti átlagtermést. A közös gazdaságok szarvasmarha-állománya 5989-ről 8529- re növekedett. Ez ellensúlyozta a háztáji gazdaságokban bekövetkezett • szarvasmarhaállpmány- csökkenést. A szövetkezetek a sertésállományt felszámolták, ugyanakkor a szakosodás is létrejött. A Lenin és a Vörös Csillag Termelőszövetkezet társult a Városföldi Sertéshizlaló önálló Közös Vállalkozáshoz, ahol évi 17 ezer sertés hizlalásában érdekelték. A libahizlalás 1973-ban rekordot ért el, ugyanis a város és környéke 367 ezer májlibát értékesített. Azóta a libahizlalás csökkenő tendenciát mutat. összességében megállapítható, hogy a szövetkezetek jó eredményt értek el. Dicséret illeti ezért a téeszek párt- és KISZ- szervezeteit, a szövetkezetek szorgalmas dolgozóit és vezető szakembereit. Az életszínvonal emelésére vonatkozó párt- és kormányhatározatok folyamatosan megvalósulnak. A városban a pénzjövedelmek az évi 10 százalékot meghaladó ütemben növekedtek. Az OTP-betétállomány négy év alatt kétszeresére emelkedett. A kereskedelmi forgalom 59,4 százalékkal nőtt. Hozzátehetjük, hogy a korszerű üzlethálózat-fejlesztés is az utóbbi négy évben volt a legsikeresebb a város történetében. A szolgáltatások a városban és a környező községekben elmaradnak az igényektől. E téren bizonyos javulást a 2300 négyzetméter alapterületű, 1976-ban átadásra kerülő új szolgáltatóház eredményez majd. Megnövekedett a lakásépítési igény is. A felszabadulást követő 25 évben 1554 lakás épült, ugyanakkor a IV. ötéves terv időszakára 1500 új lakás létesítését irányoztuk elő. A meggyorsult lakásépítés ellenére is a legnagyobb gond a városban a lakáshiány. Kiskunhalas MSZMP-alapszer- vezeteinek 1636 kommunistája képviseletében mintegy másfélszáz küldött gyűlt össze vasárnap a városi pártértekezletre, amelyen részt vett és felszólalt Ka- tanics Sándor, az MSZMP me- g^i bizottságának titkára, jelen volt Tohai László, a megyei tanács általános elnökhelyettese. Dr. Szabó Miklósnak, a városi pártbizottság első titkárának üdvözlő szavai után megválasztották a munkabizottságokat, majd a pártértekezletet levezető elnök, Kispéter Imre, a városi pártbizottság titkára nyitotta meg a tanácskozást és tett javaslatot a napirendre. Ezután dr. Szabó Miklós számolt be vitaindító előadásában a végzett munkáról és vázolta a további feladatokat. A társadalmi viszonyok, az alapvető osztályok és rétegek helyzetének elemzésével kezdődött a beszámoló. Hangsúlyozta, hogy a város társadalmi-gazdasági életében bekövetkezett változások a szocialista fejlődés, az ipartelepítés eredményeként értékelhetők. Elsősorban az ipar vonzásával magyarázható a város lakosságának három év alatt elért 5 százalékos gyarapodása is. ami szinte teljes egészében az aktív keresők számát növelte. Napjainkban Kiskunhalason az üzemi munkásság olyan alapvető társadalmi erő. amelyre valamennyi politikai. gazdasági, szociális, kulturális probléma megoldásánál bizton lehet számítani. Míg 1970-ben a keresők 40 százaléka dolgozott az iparban, arányuk ma meghaladja az 50 százalékot. Szembetűnő a szakmai műveltség színvonalának az emelkedése. Négy év alatt a szakmunkások aránya 20-ról 30 százalékra nőtt. Tovább erősödött a munkásság politikai felkészültsége, fokozódott közéleti aktivitása. Legszembetűnőbb a1 szocialista munkaversenyben résztvevők számának, gyors emelkedése. A versenybe 1974-ben a munkásoknak már a 83 százaléka bekapcsolódott. A parasztság helyzetének további javulása, a munkás-paraszt szövetség erősödése á másik jellemző vonás. A. hagyományos, ismereteit pusztán tapasztalati úton elsajátító paraszti gazdálkodás jórészt már a múlté. A modern agrotechnika új szakismereteket. s ezzel együtt a gondolkodás és az életmód változását is megköveteli. A mezőgazdaságban foglalkoztatott népesség számának csökkenését az ágazat csak úgy viselheti el, ha ezzel párhuzamosan megteremti az intenzív gazdálkodás feltételeit. Az értelmiség legjobbjai mind nagyobb aktivitással vesznek részt a közéleti tevékenységben. Joggal igényli az értelmiség, hogy fel- készültségét a társadalom érdekében hasznosítsák Továbbra is főni os feladat azonban e réteg szakmai-politikai műveltségének szélesítése, közéleti aktivitásuk fokozott kibontakoztatása. Az alapvető osztályok életszínvonaláról 'szólva a beszámoló annak további javulását állapította meg. A közvetett juttatások közül jelentős erőfeszítéssel sikerült az óvodai, iskolai napközik helyeit bővíteni, s emelkedett az egészségügyi ellátás színvonala. Bővült a fürdő-, az út- és a vízhálózat. s újabb családokat kapcsoltak be a külterületen a vil... ö isesn ns'ífiíK! üV'Sárn s .aojfiil Ww. ,i! hf&l toy KV pi frtd V: ... . ; • 'AHjfcn ,• - V '19S KmÉi lamosenergia-szolgáltatásba. Talán a legjobban jelzi az életszínvonal változását, hogy az ipari munkások átlagkeresete 1974-ben 25 százalékkal haladta meg az 1970. évit, amiben pártunk és kormányunk központi bérintézkedéseinek jelentős szerepe van. A továbbiakban a város gazdasági életének fejlődését ismertette a beszámoló. A tervidőszak végére kitűzött termelési értéket már 1972-ben sikerült elérni, s jelenleg Kiskunhalas város ipari termelése megközelíti a 2 milliárd forintot. Továbbra is fontos feladat az ipari üzemek korszerűsítése, a gépi és épületberuházások arányának szem előtt tartása, valamint a nagyobb fokú automatizálás A város mezőgazdasága teljesítette a pártértekezlet határozatában megszabott célkitűzéseket, sőt azokat több vonatkozásban felül is múlta. Eredményei alapján a Vörös Szikra Tsz kétszer, a Vörös Október pedig egyszer elnyerte a Kiváló Termelőszövetkezet címet. A tsz-ek közös termelése négy év alatt 61,3 millió forinttal nőtt, vagyis lényegében megkétszereződött. A város gazdasági fejlődésével lépést tartva emelkedett a kereskedelmi áruforgalom. A növeli, vő igények a megnövekedett vásárlóerővel párosulva vezettek el szükségképpen a Halasi Áruház, maid a Kiskun Áruház megnyitásához. ami a város kereskedelmi fejlődésének legjelentősebb eredménye. Ezután a szocialista világnézet és kultúra helyzetét elemezte a beszámoló. Hangsúlyozta, hogy az 1970-es pártértekezlet óta tovább fejlődött a tömegpolitikai munka, az agitáció rendszere, személyi feltétele és tartalma. A közművelődés, az egészségügy és a szociális gondoskodás helyzetének elemzése után a beszámoló rátért a pártélet kérdéseire. A város 63 alapszervezetében dolgozó 1638 kommunista a felnőtt lakosság 9 százalékát teszi ki. Tény. hogy a beszámolási időszakban az alapszervezetek zöme kellő színvonalon oldotta meg feladatát, s töltötte be irányító, ellenőrző szerepét a gazdasági és politikai munka végrehajtása során. Különös jelentőségük van emellett a pártcsoportoknak a párt tömegkapcsolatainak fejlesztésében. A párttagság összetételében javult a nők aránya, s az általános műveltség szintje. A politikai iskolát végzettek aránya 22- ről 31 százalékra emelkedett. A társadalmi és tömegszervezetek munkájának értékelését követően a szocialista demokratizmus fejlődését vázolta ’ a beszámoló, hangsúlyozva, hogy ennek szélesítésére, mélyítésére egyaránt Szükség van. A szocialista demokratizmus legfontosabb pillére a pártáiét demokratizmusának a fejlődése. A pártmegbízatások, a véleményezési jog gyakorlása, a pártcsoportok léte, a beszámoló taggyűlések elősegítették, hogy a párttagok társadalmi-gazdasági környezetük eredményeiről és gondjairól értően nyilatkozzanak. A beszámoló befejező része a további feladatokra hívta fel a figyelmet. Népgazdasági ágazatonként véve sorra a gondokat, az iparról szólva az eddigi ütem tartását, 1980-ig háLornmilliárd forint termelési érték elérését szorgalmazta a többi közt. Kiemelt társadalmi feladatként kell kezelni a lakásépítés ügyét. Tovább fejlesztendő a szocialista brigádmozgalom, a munkaverseny, s az üzemi demokrácia. A szolgáltatások fejlesztése a várospolitikai munka szerves része kell, hogy legyen. A város gazdasági-társadalmi életének fejlődése a pártmunka minden szintjén fokozott igényeket támaszt — hangoztatta végezetül a beszámoló. — A párttagság eszmei, politikai, cselekvési egységének érdekében fontos a politikai, ideológiai ismeretek bővítése, a határozatok egységes értelmezése, s a következetes fellépés a párt erkölcsi normáit sértő magatartás és életforma ellen. Kiemelten kell foglalkozni a káderutánpótlás nevelésével; a nők, a fiatalok és a fizikai dolgozóknak a vezetésbe történő bevonásával. Alapvető feladat ezenkívül a párttagság összetételének javítása. A tagfelvételnél a politikai aktivitás, a magatartás a döntő szempont. A beszámolót követő vitában — amelynek szünetében az úttörők küldöttsége köszöntötte a résztvevőket — tizenkilencen szólaltak fel. A vita tapasztalatait dr. Szabó Miklós foglalta oszsze. Ezt követően megválasztották a 49 tagú városi pártbizottságot és a megyei pártértekezlet húsz küldöttét. A pártbizottság első ülésén megválasztotta a tisztség- viselőket. Az első titkár dr. Szabó Miklós. titkár pedig Kispéter Imre lett. A végrehajtó bizottság tagjaivá választották: Benke Lajosáét. a Papíripari Vállalat kiskunhalasi gyárának szállítási előadóját, Fiam Mártont, a MÁV vontatási főnökség művezetőjét, Huri Bélát, a Kiskunhalasi Vörös Október Tsz elnökét, dr. Judok Imrét, a Fémmunkás Vállalat kiskunhalasi gyárának igazgatóját, Komlós Lajosnét, a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat kiskunhalasi gyárának munkásnőjét, Sipos Jánost, a Halasi Kötöttárugyár igazgatóját, Szalai Józsefet, a Dél-Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalat igazgatóját. Tallér Sándort, a Kiskunhalasi Építőipari Vállalat ács-szakmunkását, és Tánczos Sándort, a városi tanács elnökét. A fegyelmi bizottság elnöke Béres László, a Kiskunhalasi Kórház gazdasági
