Petőfi Népe, 1975. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-28 / 50. szám

1975. február 28. • PETŐFI NÉPE • 3

• Nemesnádudvari utca. (Pásztor Zoltán felvétele.)

Miniszteri utasítás a rajztanárképzésről

ŐSBEMUTATÓ

Raffai Sarolta: Vasderes

A kulturális miniszter utasításban módosította az egyes pedagógusok középiskolai rajztanán képzéséről szóló korábbi rendelkezését. A miniszteri utasítás értelmében a Képzőművészeti Főiskolán három és fél éves levelező oktatás keretében sikeres államvizsgával művészi rajz, szerkesztő és ábrázoló geometria, valamint művészettörténet oktatására jogosító középiskolai rajztanári oklevelet szerezhetnek azok, akik pedagógus munkakört töltenek be, általános iskolai rajztanári oklevéllel rendelkeznek, vagy a Képzőművészeti Főiskolán, illetve az Iparművészeti Főiskolán legalább négy évet végeztek, a felvételkor 45. életévüket még nem töltötték bei, s alak-rajzból kiemelkedő képességet tanúsítanak.

A tanév • január elsejétől december 31-ig tart, a szorgalmi idő tanévenként három részre (évharmadra) tagozódik: február 1-től május 31-ig. július 15-től augusztus 15-ig és október 1-től december 31-ig. Az utolsó félév pedig két részre tagozódik: február 1-től május 31-ig és július 15-től augusztus 15-ig.

Az utasítás hatályba lépett, rendelkezéseit első ízben az 1975. tanévben az első évfolyam hallgatóira, azt követően pedig fokozatosan a magasabb évfolyamok hallgatóira kell alkalmazni. Azok a hallgatók, akik tanulmányaikat az 1975. év előtt kezdték meg, azt változatlan tanulmányi renddel folytatják és fejezik be. (MTI)

A főpróbák időszakában mintha minden más ütemre járna a színházi üzemben. Óvatosabban nyitják az öltözők ajtaját, a szokottnál is csendesebben közlekednek műszakiak, színészek a folyosókon, feszülten lesik a rendező utasításait. A társalgóban a mű fogadtatását találgatják, a műhelyek dolgozói utolsó hajrával tesznek eleget a kívánságoknak.

Eredeti bemutatók előtt mintha a levegő is kicserélődne az újat teremtő, szavakból hús-vér embereket teremtő intézményben. Az igazgatótól az alkalmi bedolgozóig az foglalkoztatja az érdekelteket, hogy jól választottak-e? Megtalálták-e a mű leghatékonyabb megjelenítését? Miként fogadja a közönség az egyhónapos előkészületek után összeállt, végső formát kapott előadást.

Miszlay István Jászay-díjas rendező Raffai Sarolta Vasderes című művének bemutatója előtt bizakodó. Ismeri jól a művet, hiszen ő kérte a Kalocsán élő írót a téma színpadi feldolgozására.

— Néhány esztendeje Miszlay István rendezte vendégként Aradon a Diplomásokat. Kérem, hasonlítsa össze a Vasderessel.

— A Diplomások című színműben a mellékszálak és a főszálak

Csütörtökön délelőtt Kecskeméten, a Fegyveres Erők Klubjában tartotta ülését a megyei közbiztonsági tanács elnöksége. Az ülésen megjelent dr. Szalóki László, az MKBT elnöke. Lengyel László, a megyei pártbizottság munkatársa. Elsőként Dávid József rendőr alezredes elemezte a megye közútjain a múlt évben, bekövetkezett sérüléses baleseteket. dr. Franyó János rendőr ezredes, a megyei KBT ügyvezető elnöke ismertette az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács elé terjesztett, a múlt évi munkával foglalkozó jelentést. Elmondta, hogy az OKBT elnöksége elismerését fejezte ki a Bács-Kiskun megyei Közlekedésbiztonsági Tanács elnökségének azért a munkáért, amit az elmúlt évben a közlekedés biztonságáért. a balesetek megelőzéséért tettek. A beszámolót példásnak minősítették, s valameny- nyi megyei KBT számára megküldték.

Dr. Pálvölgyi István rendőr hadnagy, a megyei KBT titkára az elmúlt évre vonatkozó számszaki, költségvetési jelentést ismertette, majd az elnökség határozatot hozott Kecskeméten a Czollner téri általános iskolában

nem kötődtek olyan szorosan, mint az író legújabb alkotásában. A Vasderes nagyon szép ívet rajzol, nem utolsósorban azért, mert a „mellékszereplők” (nem szerencsés ez az elterjedt kifejezés) jobban árnyalják a főszereplőket, közvetlenebbül részt vesznek a legfontosabb cselekvésekben, szükség szerint erősítik vagy visszafogják a jellemek, érdekek, helyzetek ütközését.

— Miért tekinti fontosnak, jelentősnek a színház igazgató-rendezője a ma esti bemutatót?

— Arra törekedtünk, hogy visszajöjjön egy tehetséges író a színházhoz. Raffai Sarolta bebizonyította, hogy olyan lényeglátó és láttató, figuraalkotó adottságok birtokosa, amelyek képessé teszik értékes drámai művek alkotására. Alkalmakat kell teremteni számára, örülök, hogy most sjkef rült.

Nagy öröm, hogy a felszabadulás 30. évfordulóját társulatunk egy Bács-Kiskun megyében élő író művével ünnepelheti.

Raffai Saroltától azt kérdeztük, hogy mi ragadta meg a Vasderes egyéniségében.

— Az elmúlt 30 esztendőben annyi minden történt ebben az

egy KRESZ-tanterem kialakítására. Dr. Szalóki László rendőr ezredes végezetül ismertette: a belügyminiszter a.megye közlekedés- biztonsági helyzetének megszilárdítása érdekében kifejtett tevékenysége elismeréseként Gyenes Bertalant, a megyei tanács főelőadóját. a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozata; Ekker Lajost, az SZMT munkavédelmi felügyelőségének vezetőjét a Közbiztonsági Érem arany fokozata kitüntetésben részesítette.

A napirenden kívül felvetődő kérdések között szerepelt a Vezess baleset nélkül versenymozgalomba való benevezés kiadása, illetve az alapszabály megküldése a járművekkel rendelkező vállalatok részére. Szó volt arról is, hogy g megyei KBT, különböző társadalmi szervek bevonásával, tegyen lépéseket az 1976-ban életbe lépő új KRESZ ismertetésének megszervezésére. Ezzel kapcsolatban Dávid József elmondta, hogy az új jogszabály még nem teljes, s a központi elképzelés szerint a jogszabály ismertetésére, az egységes KRESZ-tankönyvek kibocsátására csak ez év szeptemberében kerül sor. Addig még önálló kezdeményezésként sem helyes az új jogszabály ismertetése.

G. G.

országban, annyi agyszerű esemény tanúi voltuk, amennyit az előző nemzedékek elképzelni sem tudtak. Ügy vélem, hogy az úgynevezett középkáderek, az intézmények, kisebb üzemek, közös gazdaságok vezetőinek többsége az átlagosnál szenvedélyesebben, lelkesebben dolgozott gyarapodásunkért. Főként azokat illeti elismerés, kik évtizedeket töltöttek a köz szolgálatában.

A felszabadulás után sokan azért vállalták a nehezét, mert hittek valamiben. 25—30 évet áldoztak az életükből, dolgoztak tiszta kézzel és tiszta szívvel. A közéjük tartozó termelőszövetkezeti elnök, a Vasderes is megérdemli a tiszteletet? az elismerést.

Színművem hősét abban a helyzetben ábrázolom, amikor át kell adnia tisztségét. Embertelenül nehéz a helyzete, de ő úrrá lesz érzésein és belátja a fiatalítás szükségességét, mert kiváló ember, mert közösségben gondolkodik.

A téma időszerűségét aligha kell bizonygatnom..

Örülök, hogy a Katona József Színház művészei magukénak érzik a Vasderest, és nagy lelkesedéssel készülnek a bemutatóra.

Heltai Nándor

A zeneiskolában folyó munkának egyik legszebb része a társas zene. A kamarazene nemcsak oktatási szempontból fontos, hanem nevelő ereje is kiemelkedő. Nem annyira szólistaként érezhetik .meg a jó muzsika és a zenélés élményt, lelki felüdülést adó erejét a növendékek, hanem még fokozottabban az egyéni és közös, művészi és emberi felelősséget összesítő csoportos produkcióban. Ugyanakkor az is igaz, hogy éppen nem a hyilvá- nos bemutatkozás lehetőségében rejlik a kamarazenélés fontossága, hanem a bensőséges magunk- nak-játszás ban, a nagy mesterek üzenetével való közvetlen találkozásban. Ilyen módon aztán nemcsak eszköze a hangszeres zenei nevelésnek a kamarázás, hanem célja is. A kamarazene szeretete és igénye a legtöbb, amit a zeneiskolából kikerülő fiatalok magukkal vihetnek egész életűkre. Fokozottan érvényes ez azok számára, akik nem készülnek zenei pályára.

PÁRBESZÉD

Szemetes utcák

Két férfi megy az utcán.

— Nézd, mennyi szemét van mindenfelé! — mondja indulatosan az egyik.

— Mert rendetlenek az emberek! — így a másik.

— A városnak kellene törődni ezzel! — replika zik az előbbi.-— Hiába törődik akárki vele, ha a járókelők mindent eldobálnak.

A vita tovább folyik.

— Mindig felbosszant, ha látom, hogy eldobálják a csikket, a cukrospapírt, az almacsutkát.

— Engem meg az, ha látom: négy-öt. utcaseprő cseveg az utcasarkon, ahelyett, hogy csinálnák a dolgukat!

— Nem értem, miért nem értik meg az emberek, hogy csúnya, ha egy város tele van szeméttel! Mintha nem is az ő városuk lenne!

— Nyugodj mpg, az ilyeneknek az otthonuk is rendetlen.

— Nem mindig: a múltkor láttam egy ismerős diplomás embert, akinek gyönyörű, Ízlésesen berendezett lakása van, s aki nagy ívben dobta el a banánhéjat a téren. Más. baj van: az emberek egy része a lakását sajátjának érzi, de a várost már nem.

— Lehet, hogy igazad van.

V. M.

Ezek a gondolatok a Kecskeméti Állami Zeneiskola 80. tanévét köszöntő második növendékhangverseny kapcsán ötlöttek fel bennünk. A kamarazeneest műsora és színvonala céltudatos nevelőmunkáról vallott. A Háry Péter, Héjjas Pál, Homoki Ferenc, Kovács Sándor, Lakó Sándor, Palotás József és Seöbő Ildikó tanárok vezetésével felkészülő csoportok, ha olykor a szereplés okozta elfogódottsággal muzsikáltak is, jó felkészültségről, színvonalas irányításról tettek tanúbizonyságot. Nagyon jó, hogy a legkisebbekkel is megéreztetik a társaszene örömét, de ugyanolyan fontos, hogy a legnagyobbak, a továbbképzősök eljutnak az igazi magasrendü kamarazenéig. például Haydn műveivel, Öcsai László, Károlyi Klái’a, Jánosi Imre, Szabó Gel- lért, Kalmár Ágnes, Oláh Lajos, Márkus Szilvia, Gyöngyösi Marianna műsora és előadása lehet a példamutató, mérce a még fiatalabbak részére. —s —y

MAGYAR GYÁRTMÁNYÚ RADIÁLGUMIK

• A TAURUS Gumiipari Vállalat Abroncsgyárában új üzemel avattak.

Itt gyártják ezentúl

az acélradiál- szerkezetű teherautó-, autóbusz- és kamion- abroncsokat, amelyeknek gyártási rendszerét az osztrák SEMPERIT- cégtől vette át a hazai cég. Az új fajta abroncsból már az idén 100 000 készül; a gumiabroncsok élettartama 80—100 ezer kilométer.

(MTI foto: Fehér József felv. — telcfoto — KS.)

Munkakerülő a forgózsámolyon

A határőrség illetékes szerve tiltott határátlépés kísérlete miatt büntető feljelentést tett Gál Gábor bajai lakos ellen. A huszonöt éves Gál negyedszer ütközött össze a törvénnyel. Először 1966-ban jogtalan használatért hét hónap, két év múlva hasonló jellegű bűncselekményért 12 hónap és 1970-ben ugyancsak jogtalan használatért 32 hónap szabadságvesztésre ítelte a bíróság. Gál legutóbb 1973. június 25-én szabadult a börtönből, s azóta többször is munkahelyet változtatott. Az utóbbi hónapokban pedig egyáltalán nem dolgozott, csavargó életmódot folytatott.

Szeptemberben kezdődik az új KRESZ oktatása

Ülést tartott a megyei KBT elnöksége

I

IFJÚ KAMARAZENÉSZEK

Növendékhangverseny Kecskeméten

Állok a sorban

A sorbaállásnak Magyaror** szágon története van. Harminc évvel ezelőtt, ha elterjedt a híre annak, hogy a városban valahol kenyeret, lóhúst, melaszt, esetleg burgonyát lehet kapni, az üzletnyitás előtti este már kis- székkel jelentek meg az emberek, pokrócot csavartak maguk köré, s a fakírok türelmével várták az idő múlását, illetve a bolt nyitását. A sorbaállásnak ezt a módját természetesen a szükség, az akkori állapot határozta meg.

De kiment-e a divatból a sorbaállás? Nem. Ma is látunk hullámzó, gyakran meglepően hosszú sort egy-egy bolt előtt, ahol talán ugyanazt az árut kínálják, de kedvesebb az eladó, modernebb az üzlet, sárgább, érettebb a banán,1 őstermelői tejfölt, körtét, őszibarackot lehet kapni. Magam is megrögzött és visszaeső sorba- álló vagyok. Kecskeméten, a Csongrádi úton van az az üzlet, ahol az úgynevezett Csorba-féle kenyeret árusítják. Ez a kenyér minőségileg a legjobb a városban. Hát itt. ebben a tenyérnyi kis boltban szoktam én sorbaállni, jó néhány, immár törzsvendégnek számító sorstársammal együtt. A két kiszolgálónő gyorsan, pontosan dolgozik, kedvesek, tréfálkoznak a vevőkkel, amit az utóbbiak szívesen vesznek, sőt gyakran ők kezdik a tréfát.

De nem mindenki egyszerű vásárló. Akadnak olyanok, akikhez körülbelül tíz birka türelmére van szükség. Megáll egy asz- szonyság például a pult előtt és

kijelenti, hogy neki a második polcon balról a harmadik kenyérnek a külső vége kell. Leveszi a kiszolgáló az „illető” kenyeret, de közben a hölgy meggondolja magát. Jaj, kedveském, nem azt gondoltam ám. hanem a mellette levőt. Ugye nem tetszik haragudni?

Ekkor még nem haragszik a kedveském. de az arca mintha már pirosabb volna. Leveszi a másik kenyeret. Megkérdezi, hogy ez jó lesz-e? Jönnek a kételyek a vásárló részéről: jól meg van ez sülve? Elég meleg? Amikor kielégítő választ kap, már-már megnyugszik az eladónő és kettévágja a ropogós, látszatra is finom kenyeret. Mérlegre teszi, s bemondja az árát. A hölgy a fejéhez kap, hogy jaj, aranyoskám. ez nekem sok lesz. mert én pont egy kilót kértem, ez pedig ugyebár egy kiló és öt deka. Jó, rendben van, megméri az eladónő a kenyér másik felét. Az viszont csak 95 deka.

ÉJ e a vásárló láthatóan már le- tett ennek a kenyérnek, illetve valamelyik felének a megvételéről, s tekintete a polcokon kutat. Kiszúr egyet, anhak kéri a külső végét, bár az sem egészen olyan, amilyet elképzelt. A sor — vagy tizenöt ember — már ideges morgásokat hallat. Mikor azonban az eladónő leveszi a másik kenyeret, a hölgy kijelenti, hogy az előbbinek az utóbbi fele mégis megfelel, A mérleg mögé pillantva látom, hogy a barna kiszolgálónő arca a

biborlila és a búzayijágkék színeket variálja.

S ez így megy még öt ember esetében, amikor vásárlói jogainak teljes tudatában a pult elé lép egy ötven körüli férfi.

— Egy egész kenyeret kérek. Azaz két kilót

— Melyiket lesz szabad ...? — bizonytalankodik a válogatáshoz szokott kiszolgálónő.

— Ott. a legalsó polcon belüi van egy, amelyiknek csak a sarka látszik ki. Ügy veszem észre, hogy az nem is túl világos, nem is túl sötét Ha a formája is jó. akkor megfelel

A z eladónak húsz kenyeret

^ kell arrébb rámolnia, hogy a megjelölt kenyérhez hozzáférjen. Türelmesen pakol, majd előhúzza a nem is ilyen, nem is olyan darabot. Mérlegre teszi. A férfi szemei láthatóan kijjebb jönnek, és dermedten m^red a kenyéren levő pici, négyszögletes papírkára.

— Ez nem Csorba-kenyér? — kérdezi olyan hangsúllyal, mint akit be akartak csapni, de ő szemfüles és rájött

— Dehogynem! — hangzik a

válasz.

— Akkor mért fehér papír van rajta, hiszen a Csorba-kenyéren rózsaszínű szokott lenni?

— Kérem szépen, elfogyott a rózsaszínű és most ilyet tettek rá. Ilyen fehéret. Megfelel a kenyér önnek?

— Ez nem Csorba-kenyér, nekem ne tessék ilvet mondani, ezt a Klapka utcán sütötték, csak így akarják eladni — hangzik a felháborodott válasz.

— Uram. a Klapka utcán már két éve nem is sütnek kenyeret, csak süteményeket. Nyugodjon meg, ez CsorbfL-kenyér

— De mi lesz. ha otthon kiderül, hogy mégsem az?

— Akkor vissza tetszik hozni és én itt, a maga szeme előtt megeszem az egészet — jön ki a sodrából érthetően az eladónő. A férfi a szatyorba süllyeszti a kenyeret. de látszik az arcán, hogy nincs meggyőzve. Az eladónő megkérdezi, kér-e még valamit?

— Igen! Hat darab kiflit is kérek. De ne görbét tessék adni — jelenti ki a sorbaállók és az eladó nagy megdöbbenésére a tisztelt vásárló.

— Kérem, nagy*. í sajnálom, de itt csak görbe kiflik vannak. Vagy viccel itten a kedves vevő? — kérdezi 300-as vérnyomással az eladó

— Már úgy értve eztet, hogyne nagyon legyen görbe.

— Aha! Szóval nem vajas, hanem amolvan. Miért nem így kéri?.;

p n következem a pultnál.

— Kérek egy kiló kenyeret — dobom be a „rendelést”, de a fiatalasszony csak néz rám. Még vár valamit

— Milyet parancsol?

— Egy kiló kenyeret.

— Milyen legyen, szőke, barna, magas, alacsony, vagy milyen, tessék már nyilatkozni, itt sokan várnak még.-— Mindegy, csak kenyér legyen! — válaszolom határozottan, de az eladónő gyanúsan néz rám. Levesz a polcról egy egészet, kettévágja, s időnként az arcomat kémleli. Nem akarja elhinni, hogy mindegy. Fizetek, elteszem a kenyeret és indulok kifelé. Valaki megjegyzi, jó hangosan:

— Minek áll sorba az ilyen, ha

r.eki mindegy, milyen kenyeret kap ? Gál Sándor

A rendőrség korábban körözést adott ki ellene, mert korábbi munkahelyén sem tudtak róla, de a lakásán sem találták. Utóbb megállapítást nyert, hogy miután Gál a munkahelyét felmondás nélkül elhagyta, Fonyódon, Baján, Debrecenben és Budapesten csavargóit. Közben esetenként alkalmi munkát vállalt, de inkább a szemétgyűjtő-telepeken és más helyeken üres üvegek, palackok gyűjtésével foglalkozott, amelynek értékéből fedezni próbálta kiadásait.

A munkától undorodó Gál Gábor Budapesten, munkakerülő cimboráinak társaságában italozott, s mámoros hangulatban elhatározta. hogy illegális körülmények között az Amerikában élő nagybátyjához szökik. A Keleti pályaudvaron -különös ötlete támadt: kieszelte, hogy a 908-as nemzetközi gyorsvonat valamelyik vagonja forgózsámolyán meghúzódva esetleg észrevétlenül kijuthat Jugoszláviába, majd ■ Nyugatra. Alkalmas időpontban a szerelvény utolsó előtti vagonjának forgózsámolyán bújt meg, s a mínusz 5—6 fokos hidegben 90 kilométeres sebességgel száguldott a kelebiai határállomás felé.

Bonczidai Károly őrmester és Hegedűs László határőr kétszeres élenjáró katona 2.40 órakor a mozdonynál kezdte ellenőrző munkáját, hogy a merészkedők számára alkalmas búvóhelyeket átkutassa. Az útlevélkezelőkkel együtt — akik az utasok okmányait ellenőrizték — párhuzamosan haladtak a szerelvény vége felé. A koromtól és füsttől feketére festett, s hidegtől dermedt Gál a határőrök ébersége

Bonczidai Károly határőr őrmester.

• Hegedűs László határőr.

révén, Nyugat helyett az illetékes rendőrkapitányságra érkezett. Gazsó Béla