Petőfi Népe, 1975. február (30. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-28 / 50. szám
4 © PETŐFI NÉPE • 1975. február 28. A MEGYEI PÁRTÉRTEKEZLET UTÁN Hogyan valósul meg a húsprogram Népünk jobban táplálkozik,... mint bármikor azelőtt — olvashatjuk a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának irányelveiben. E megállapítás jó illusztrációja volt az a televíziós riport, amelyet az elmúlt év végén, az ünnepek előtt láttunk. A riport bemutatta az üzletek — köztük a húsboltok — kínálatát. Talán csak a szerényebb választékra is emlékező idősebbeknek tűnt fel a hús- és hústermékek soha nem látott bősége, széles választéka. Az elmúlt évben a tervezett 4—5 százalékkal szemben 9,5 százalékkal több hús és hústermék került asztalunkra. © A borotai termelőszövetkezet szakosított telepén az úgynevezett battériás módszerrel teszik gazdaságosabbá a sertéstenyésztést. Hatékony szervezéssel A jubileumi év társadalmi munkái Kiskunhalason Az állam fejlesztési és fenntartási lehetőségeinek kiterjesztését hasznosan segíti elő a társadalmi munka. Ennek alapvető feladata a településfejlesztés és a társadalompolitikai céljainak együttes megvalósítása. A társadalmi munkák révén is válnak településeink kulturáltabbá, szebbé, s a lakosság életkörülményei jobbá. Növekvő fogyasztás Lakosságunk igények szerinti ellátása politikai tennivaló is, s hogy e feladat megoldásában hol tartunk, álljon bizonyságul néhány számadat. Hazánkban a fel- szabadulás előtt az egy személyre jutó húsfogyasztás évi 33 kilogramm körül alakult. Még 1950- ben is alig haladta meg a 34 kilogrammot. Tíz évvel később már csaknem 48. 1970-ben pedig már megközelítően 58 kilogramm volt. Igaz, ezt már nem tudtuk saját tenyésztésből fedezni, importra szorultunk. Az elmúlt évben már nem kevesebb, mint 69 kiló hús jutott hazánk minden lakosára, e fogyasztásunkkal már a fejlett országokkal vagyunk egy sorban. Báes-Kiskun megye lakóinak fogyasztása is hasonlóképpen ala-^ kult A termelés növelése, a belföldi fogyasztási igények optimális kielégítése, a kedvező exportlehetőségeink kihasználása érdekében mondta ki a párt X. kongresszusa határozatában, hogy gyorsítani kell a modern, iparszerű állattenyésztés kiterjesztését és fejlesztését. különösen a sertés- és szarvasmarha-ágazatban. Az 1970. évi megyei pártértekezlet — mint az ország egyik hústermelésben is kiemelkedő megyéjének — feladatként meghatározta, hogy a hús. és állati termékek kiegyensúlyozott termelésének feltételeit mea kell teremteni. ' A X. kongresszus határozata alapozta meg a kormány által a IV. ötéves tervidőszakra meghirdetett húsprogramot. Bács-Kiskun megye mezőgazdasága termelési értékében évente ma már mintegy 40 százalékkal részesedik az állattenyésztés, amely csaknem 5 milliárd forintot jelent. A legfontosabb a sertés Elsőnek gondoljuk át. mit eredményezett a megye sertéstenyésztésében a kormány húsprogramja. Az 1960-as évek közepén a megyében mintegy 400 ezer sertés volt, a szám évenként változott. 1970-ben az állomány meghaladta az 500 ezret és csaknem 200 ezer vágósertést értékesítettek a megye nagyüzemi és háztáji gazdaságai. A lakossági igények kielégítése, exportlehetőségünk növekvő kihasználása érdekében született sertésprogram — mely a húsprogram egyik legjelentősebb, és igen hatékony intézkedése volt — terveinket meghaladó, igen nagymérvű fejlődést eredményezett. Az elmúlt év végén az állomány megközelítette a 900 ezret. Az összes felvásárlás az elmúlt évben 030 ezer fölött volt. ami több, mint háromszorosa a négy évvel ezelőttinek. A megye mezőgazdasága az elmúlt egy év alatt csaknem 8 ezer vagon vágósertést állított elő és adott át feldolgozásra. Ebből a mennyiségből több. mint 3,5 ezer vagon sertéshús és készítmény került az asztalunkra és határainkon túlra is. összes húsfogyasztásunknak nagyobb hányadát a sertés teszi ki, s az utóbbi évtizedben a baromfi mellett ennek fogyasztása nőtt a legdinamikusabban. Másfél évtizeddel ezelőtt alig 25 kilogramm sertéshúst fogyasztottunk személyenként. ma már több mint 38 kilogrammot. A rövid idő alatt bekövetkezett erőteljes fejlődést a nagyüzemi sertéstenyésztés gyors elterjedése, a korszerű szakosított telepek felépítése egyre növekvő termelése és a háztáji gazdaságok anyagi ösztönzése eredményezte. Azt' is tudni kell azonban, hogy az utóbbi szektor reagál leggyorsabban a piaci változásokra, ami a korábbi években nagymértékben befolyásolta a sertéshústermelésben jelentkező ciklikusságot. Erre figyelmeztetnek az elmúlt év végi adatok is, melyek szerint a háztájiban is csökkenés jelentkezett. Legnagyobb mérvű volt az anya- koca-állománv mérséklődése. Ez elsősorban az idei év tenyésztésére hat ki. Helytelen lenne ezt a csökkenést váratlannak tekinteni. Tudnunk kell, hogy a növekedés csaknem 50 százalékkal volt magasabb, mint a IV. ötéves terv utolsó évére tervezett Reálisan számoltunk tehát, bizonyos mértékű mérséklődéssel, amely kizárólag a háztájiban mutatkozik, hiszen a nagyüzemi állomány alig emelkedett. A nagyüzemi és a kisüzemi tenyésztés együttes fejlesztésének eredménye, hogy az utóbbi négy évben szinte megszűnt a ciklikusság. Húsprogramunknak a háztáji sertéshizlalás továbbra is fontos része lesz. azonban a kiegyensúlyozott, növekvő igények minőségi szempontból is kielégítő bázisai a korszerű technológiával dolgozó, iparszerű termelést folytató sertéshúsgyárak, a szakosított telepek lesznek. A megyében a sertésprogram meghirdetése óta a városföldi sertéshizlaló társulás szakosított sertéstelepének üzembe helyezésével 23 ilyen telep készült el. amelyek csaknem 330 ezer hízósertést képesek kibocsátani évente. Megyénkben van az ország legnagyobb sertéshizlaló telepe, a Bajai Állami Gazdaságban. Igaz, hogy a telepek többségével gondok voltak és még vannak is. egyes gazdaságoknál számottevő anyagi nehézségeket előidézve, de meggyőződésem, hogy egykét év múlva a telepek mindegyike gazdaságosan termel. Feszültségek Szólni kell a megye élelmiszer- gazdaságának szinte egészére jellemző feszültségre, amely a termelés és a feldolgozás egyenlőtlen növekedése miatt alakult ki. Ez a vágósertés-előállítás növekedésében és a feldolgozási lehetőségek szűkös voltában jelentkezett legszembetűnőbben. A megye egyetlen állami vágóhídján évente alig 100 ezer darab sertést vágnak és dolgoznak fel. Növekedett ugyan a termelő üzemek és az ÁFÉSZ*ek feldolgozóképessége, saját vágóhidak létesítése eredményeként, de ez közel sem pótolta a hiányt. Évente több százezer sertés kerül megyén kívüli feldolgozásra, jó része nagy távolságra szállítva. Ha csak azt a közel 200 ezer sonkasertést számoljuk, amit üzemeink Kapuvárra és Pápára Szállítanak feldolgozásra, e mennyiségnél a szállítási költség, a minőségi veszteség mintegy 40 millió forint kiesést ielent évente a népgazdaságnak. Ezt megtakarítanánk. ha helyben dolgoznánk fel a hízókat. A feldolgozott termékként való értékesítés sokkal gazdaságosabb, mint élősertésként, vagy hasított félsertésként való árusítás. Ezt is figyelembe kell venni. Ezenkívül azt is, hogy tovább növekszik a feldolgozott áru és a hús iránti igény. Fontos feladat tehát, hogy a feldolgozási lehetőséget arányosan növeljük a tenyésztés fejlődéséhez igazodva. Molnár István, a megyei pártbizottság munkatársa (Folytatjuk.) Kiskunhalason az idei jubileumi évben az eddiginél is több gondot fordítanak a társadalmi munkák megszervezésére, az erők összefogására. Egyrészt a párt, a tanács, a népfront, a KISZ, a szakmaközi bizottság, másrészt a város nagyobb számú dolgozót foglalkoztató gazdálkodási egységeinek vezetői és szb-titkárai a napokban vitatták meg' az 1975- re esedékes társadalmi tennivalókat. Ezt megelőzően már minden érdekelt kézhez kapta az ezzel kapcsolatos tervezetet, s arról véleményt is nyilvánított. így készült el a végleges terv, amelyet az említett tanácskozás résztvevői alaposan értékeltek, elemeztek. A közösségre építeni Hangsúlyozták, hogy az eddiginél jobban kell a közösségek, az üzemi kollektívák erejére építeni. Meg kell találni azokat a ‘ módszereket is, amelyek segítségévei a lakosság nehezebben mozgósítható része is bevonható a tennivalók végzésébe. Fel kell ébreszteni és a cél érdekében felhaszEzeket a rendszabályokat azért tartottuk szükségesnek előre bocsátani, mert ma a pálinkaelőállítás mennyiségét a gyümölcs- termelés alakulásán kívül más tényezők is befolyásolják. Ilyen például a gyümölcs és a pálinka árának alakulása, az exportképesség és annak lehetősége. Megyénkben az elmúlt öt esztendőben huszonkét bérfőzést végző szeszfőzdét szüntettek meg gazdaságosság, szakértelem hiánya miatt. Ez a tény a tilos pálinkafőzés lehetőségét és gazdaságosságát növeli, s még azokat az embereket is bűnre csábítja, akik korábban legálisan főzették ki gyümölcscefréjüket. Mi bizonyítja ezeket? Egyetlen példát erre. Az utóbbi időben a korábban passzív — tilos pálinkafőzéssel nem foglalkozó — területeken is kezd elterjedni a zugpálinkafőzés. A Vám és Pénzügyőrség bajai szakasza az elmúlt évben 35 engedély nélküli pálinkafőző készüléket foglalt le az előző, 1973-as évi 16 darabbal szemben. A lefoglalt pálinkamennyiség 1974- ben 188 liter volt, az 1973. évi 40 literrel szemben. Miért van ez Jgy? A bérpálinkafőzés lehetőségének megszüntetésén túl van más ok is. Az üzletekben kapható legolcsóbb nálni a fiatalok lelkesedését, tett- rekészségét. Részletezve a feladatokat, említsük meg elsőnek a felszabadulási emléknarkot, amelynek kialakítása már folyamatban van, s amely az évfordulóra elkészül. Itt tereprendezésre, a tér burkolására. a növények elültetésére, padok elhelyezésére és természetesen az emlékműJelállítására van szükség. Sportpálya, ifjúsági park Az idén fognak hozzá a sport- pályaépítés második ütemének a megvalósításához. Befejezésre vár^ a lelátó építése, ezzel együtt pedig a harmadik pálya elkészítése, valamint egyéb felújítások, bővítések, javítások szükségesek. A Sóslói csárda előtt ifjúsági park létesítése is egyike a tervben szereplő feladatoknak. Kunfehértón három éve folyik az úttörőtábor építése. Erre a munkára az idén — elsősorban a KISZ-isták bevonásával szeretnének pontot tenni. A Vízmű és az Építőipari Válpálinka literje 110 forint. A tilos főzéssel 12—15 forintért lehet előállítani 1 liter pálinkák A tilos főzésű szeszt az előállítók 40—45 forintos literenkénti áron értékesítik, s a tiszta hasznuk így is 300 százalékos. Ez a nagy értékkülönbség a közvetítők bekapcsolására is lehetőséget ad. (Többször közöltünk lapunk hasábjain olyan eseteket, amikor Kiskőrösről, Soltvadkertről személygépkocsival 100 liter számra vitték ipari városokba a tilosán főzött pálinkát.) Az ilyen cselekményeket nyilvánvalóan jogtalan vagyoni haszonszerzés céljából követik el, ugyanakkor veszélyeztetik az egészséget is, mert a zugpálinkafőzők a minimális egészségügyi követelményeket sem tartják be. A tilos pálinka- főzés és a vele való üzérkedés széles rést vág az alkoholizmus elleni küzdelemben, a családi kötelékek megbomlását eredményezi, s nem egy esetben súlyos bűncslekmények elkövetését idézi elő. Nem lehet vitás, hogy a tilos pálinkafőzés jelentős társadalmi veszélyességet hordoz magában, sőt ma már ennek a bűnös tevékenységnek devizális kihatásai is vannak. Milyen devizális hatások jelentkeznek a zugpálinkafőzőknél? lalat egy volt fürdőépületet saját erőből 75 személyes óvodává alakít át. A kórházban 30. az Alsóvárosban — 500 adagos konyhával kiegészített — 75 személyes óvoda létesül. E munkák elvégzéséhez is nagy szükség van a társadalom közreműködésére. Hasonlóképp a 192 személyes általános iskolai tanyai kollégium és a hozzá kapcsolódó 8 tantermes iskola bővítése is sok társadalmi munkást tud foglalkoztatni. Mindenkinek jut feladat Felújítják és hatékonyabbá teszik az utóbbi időben meglehetősen ellaposodott „Egy üzem, egy iskola” és „Egy üzem, egy óvoda” mozgalmat is. Állandó, de nem elhanyagolható feladat a park- és játszótérépítés, gondozás, karbantartás, a felszerelések gyarapítása. Ebből szinte valamennyi szerv részt vállalhat. és vállal is A vízhálózat- és járdaépítés, csapadékvíz-elvezetés, útkarbantartás, utcaszépítés folyamatos teendőinek végrehajtásában az eddigi jó hagyományoknak megfelelően fontos szerep vár a választókerületek lakóira. Tavasszal Kiskunhalason nagytakarítást” rendeznek: az épületeket és a közterületeket, rendbe teszik, továbbá csinosítják. J. T. Eléggé elterjedt, különösen a kiskőrösi járásban, hogy a pálinka- főzéshez szükséges cefrét cukorból készítik. A cukor kilója 9,60 forint. Közismert, hogy az ország jelenleg cukorból behozatalra szorul és az állam minden egyes kiló import cukorért — nem tévedés — 60 forintot fizet. A zugfőzők és üzérkedők felderítése— a jól szervezett együttműködés és kitűnő technikai felszereltség mellett is — mind nehezebb feladatot jelent. Meg kell mondani őszintén, hogy sokan ma is az ilyen tevékenységet bocsánatos bűnnek tekintik, közöttük néhány vezető is, s ezért a Vám és Pénzügyőrség tagjai a legtöbb támogatást, az igazán értékes segítséget csak a rendőri szervek tagjaitól kapják. A Vám és Pénzügyőrség személyi állománya az elmúlt évben tilos pálinkafőzéssel elkövetett 31 bűncselekményt és 445 szabálysértés^ derített fel. E szabálysértések és bűncselekmények forintértéke meghaladta a 930 ezer forintot, összesen 351 tilos pálinkafőző készüléket foglaltak le, s elkoboztak 9142 liter, 50 fokos pálinkát. S, hogy Kiskőrös a legfertőzöttebb terület, azt bizonyítja, hogy Kiskőrösön és környékén 23 bűntett, 187 szabály- sértés történt, s 132 pálinkafőző készülék került a pénzügyőrök „birtokába”. A Magyar Népköz- társaság glnöki Tanácsának 1974. évi -23-as számú törvényerejű rendelete a pénzügyőrségnek megfelelő hatáskört adott. Ezzel a Vám és Pénzügyőrség szabálysértési hatósági feladatot ellátó szervei maximálisan élrp fognak. Ebben az esztendőben már szabálysértés címén 20-tól 10 ezer forintig terjedhető bírságot szabhatnak ki. A visszaesők, a nagy tételben főzök, az üzérkedők számíthatnak a legmagasabb büntetésre. Gémes Gábor TÍZEZER FORINTRA BÍRSÁGOLHATJÁK A SZABÁLYSÉRTŐKET Csökkent a bérmunka, növekedett a zugpálinkafőzők száma A közfogyasztásra kerülő szesz, pálinka, mint élvezeti cikk jelentős adóval kerül a kereskedelembe. Az adót — a többi árutól eltérően — nemcsak az értékesített mennyiség és annak árbevétele után kell fizetni, hanem a termelőknek a saját gyümölcsnyersanyagból, saját részre legálisan előállított pálinkamennyiség után is hektoliterfokonként 70 forintot. Ez 35 liter,. 50 fokos pálinkának felel meg. A termelőüzemben — szeszfőzdében — a szabad forgalomba még nem került pálinkánál mutatkozó normán felüli hiányok után a rendelkezések hektoliterfokonként 160 forint adójellegű bírság követelését is elrendelik. DARUPÁLYA SVÉD EXPORTRA 0 Egy svéd céggel közösen darupálya készül a Csepel Vas- és Fémművek Egyedi Gépgyárában. Képünk: szerelik svéd exportra a darupálya egyik tartóoszlopát. Az esőzések alakulása a jövőben A földkerekség legnagyobb részén az egyenlítői öv és a sivatagok kivételével, nagy különbségek mutatkozhatnak az egyes évek között az esőzések arányai tekintetében. Száraz és esős időszakok váltakoznak egymással, hol éhínségek, hol pedig árvizek pusztítanak. Ma már tudjuk, az esőzések alakulásának ezek a szeszélyei abból származnak, hogy az úgynevezett nagy földi légcirkulációs rendszer (passzátok, monszunok, nyugatiszélöv, frontrendszerek) viselkedése évről évre eltérően alakul változik az egyes cirkulációs ágak erőssége és eltolódásokat mutat a földrajzi elhelyezkedésük is. Ezek a légcirkuilációs rendellenességek többnyire tartós jellegűek: hónapról hónapra, sőt gyakran éveken át is megmaradnak és így következtetni lehet a jövőbeli viselkedésükre is. Angol meteorológusok megvizsgálták a Földközi-tenger vidékének, a Közép-Keletnek és India északnyugati részének esőzést viszonyait a század elejétől egészen napjainkig. Az adatokat összehasonlították a nagy földi légcirkuláció eltolódásával és ennek alapján következtetéseket vont le a csapadékviszonyok várható jövőbeli alakulására, egészen a 2030. évig. A vizsgálatok eredményei szerint a Szahara ez alatt az idő alatt fokozatosan dél felé fog terjeszkedni és összesen kb. száz kilométer szélességű területsávot hódít meg Afrika belsejéből. Hasonlóképpen várható a Rajahstan- sivatag dél felé terjeszkedése is. ÉPÜL A TESTVÉRISÉG GÁZVEZETÉK • Befejezéshez közeledik a Testvériség gázvezeték első szakaszának építése. Képünkön: magyar és szovjet szakemberek az egyik szakaszoló állomásnál.