Petőfi Népe, 1975. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-28 / 50. szám

4 © PETŐFI NÉPE • 1975. február 28. A MEGYEI PÁRTÉRTEKEZLET UTÁN Hogyan valósul meg a húsprogram Népünk jobban táplálkozik,... mint bár­mikor azelőtt — olvashatjuk a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának irányelveiben. E megállapítás jó illusztrá­ciója volt az a televíziós riport, amelyet az elmúlt év végén, az ünnepek előtt láttunk. A riport bemutatta az üzletek — köztük a húsboltok — kínálatát. Talán csak a szeré­nyebb választékra is emlékező idősebbeknek tűnt fel a hús- és hústermékek soha nem látott bősége, széles választéka. Az elmúlt évben a tervezett 4—5 százalékkal szemben 9,5 százalékkal több hús és hústermék került asztalunkra. © A borotai termelőszövetkezet szakosított telepén az úgynevezett battériás módszerrel teszik gazdaságosabbá a sertéstenyésztést. Hatékony szervezéssel A jubileumi év társadalmi munkái Kiskunhalason Az állam fejlesztési és fenntartási lehetőségeinek kiterjesz­tését hasznosan segíti elő a társadalmi munka. Ennek alap­vető feladata a településfejlesztés és a társadalompolitikai céljainak együttes megvalósítása. A társadalmi munkák révén is válnak településeink kulturáltabbá, szebbé, s a lakosság életkörülményei jobbá. Növekvő fogyasztás Lakosságunk igények szerinti ellátása politikai tennivaló is, s hogy e feladat megoldásában hol tartunk, álljon bizonyságul né­hány számadat. Hazánkban a fel- szabadulás előtt az egy személyre jutó húsfogyasztás évi 33 kilo­gramm körül alakult. Még 1950- ben is alig haladta meg a 34 ki­logrammot. Tíz évvel később már csaknem 48. 1970-ben pedig már megközelítően 58 kilogramm volt. Igaz, ezt már nem tudtuk saját tenyésztésből fedezni, importra szorultunk. Az elmúlt évben már nem kevesebb, mint 69 kiló hús jutott hazánk minden lakosára, e fogyasztásunkkal már a fejlett országokkal vagyunk egy sorban. Báes-Kiskun megye lakóinak fogyasztása is hasonlóképpen ala-^ kult A termelés növelése, a belföldi fogyasztási igények optimális ki­elégítése, a kedvező exportlehető­ségeink kihasználása érdekében mondta ki a párt X. kongresszusa határozatában, hogy gyorsítani kell a modern, iparszerű állatte­nyésztés kiterjesztését és fejlesz­tését. különösen a sertés- és szarvasmarha-ágazatban. Az 1970. évi megyei pártérte­kezlet — mint az ország egyik hústermelésben is kiemelkedő me­gyéjének — feladatként meghatá­rozta, hogy a hús. és állati ter­mékek kiegyensúlyozott termelé­sének feltételeit mea kell terem­teni. ' A X. kongresszus határozata alapozta meg a kormány által a IV. ötéves tervidőszakra meghir­detett húsprogramot. Bács-Kiskun megye mezőgaz­dasága termelési értékében éven­te ma már mintegy 40 százalék­kal részesedik az állattenyésztés, amely csaknem 5 milliárd forin­tot jelent. A legfontosabb a sertés Elsőnek gondoljuk át. mit ered­ményezett a megye sertéstenyész­tésében a kormány húsprogramja. Az 1960-as évek közepén a me­gyében mintegy 400 ezer sertés volt, a szám évenként változott. 1970-ben az állomány meghalad­ta az 500 ezret és csaknem 200 ezer vágósertést értékesítettek a megye nagyüzemi és háztáji gaz­daságai. A lakossági igények kielégítése, exportlehetőségünk növekvő ki­használása érdekében született sertésprogram — mely a hús­program egyik legjelentősebb, és igen hatékony intézkedése volt — terveinket meghaladó, igen nagy­mérvű fejlődést eredményezett. Az elmúlt év végén az állomány megközelítette a 900 ezret. Az összes felvásárlás az elmúlt évben 030 ezer fölött volt. ami több, mint háromszorosa a négy évvel ezelőttinek. A megye mezőgazdasága az el­múlt egy év alatt csaknem 8 ezer vagon vágósertést állított elő és adott át feldolgozásra. Ebből a mennyiségből több. mint 3,5 ezer vagon sertéshús és készítmény került az asztalunkra és határain­kon túlra is. összes húsfogyasztásunknak na­gyobb hányadát a sertés teszi ki, s az utóbbi évtizedben a baromfi mellett ennek fogyasztása nőtt a legdinamikusabban. Másfél évti­zeddel ezelőtt alig 25 kilogramm sertéshúst fogyasztottunk szemé­lyenként. ma már több mint 38 kilogrammot. A rövid idő alatt bekövetkezett erőteljes fejlődést a nagyüzemi sertéstenyésztés gyors elterjedése, a korszerű szakosított telepek fel­építése egyre növekvő termelése és a háztáji gazdaságok anyagi ösztönzése eredményezte. Azt' is tudni kell azonban, hogy az utób­bi szektor reagál leggyorsabban a piaci változásokra, ami a korábbi években nagymértékben befolyá­solta a sertéshústermelésben je­lentkező ciklikusságot. Erre fi­gyelmeztetnek az elmúlt év végi adatok is, melyek szerint a ház­tájiban is csökkenés jelentkezett. Legnagyobb mérvű volt az anya- koca-állománv mérséklődése. Ez elsősorban az idei év tenyészté­sére hat ki. Helytelen lenne ezt a csökke­nést váratlannak tekinteni. Tud­nunk kell, hogy a növekedés csak­nem 50 százalékkal volt magasabb, mint a IV. ötéves terv utolsó évére tervezett Reálisan számol­tunk tehát, bizonyos mértékű mérséklődéssel, amely kizárólag a háztájiban mutatkozik, hiszen a nagyüzemi állomány alig emel­kedett. A nagyüzemi és a kisüzemi te­nyésztés együttes fejlesztésének eredménye, hogy az utóbbi négy évben szinte megszűnt a ciklikus­ság. Húsprogramunknak a háztá­ji sertéshizlalás továbbra is fon­tos része lesz. azonban a kiegyen­súlyozott, növekvő igények minő­ségi szempontból is kielégítő bá­zisai a korszerű technológiával dolgozó, iparszerű termelést foly­tató sertéshúsgyárak, a szakosított telepek lesznek. A megyében a sertésprogram meghirdetése óta a városföldi sertéshizlaló társulás szakosított sertéstelepének üzem­be helyezésével 23 ilyen telep ké­szült el. amelyek csaknem 330 ezer hízósertést képesek kibocsá­tani évente. Megyénkben van az ország legnagyobb sertéshizlaló telepe, a Bajai Állami Gazdaság­ban. Igaz, hogy a telepek többségé­vel gondok voltak és még vannak is. egyes gazdaságoknál számot­tevő anyagi nehézségeket előidéz­ve, de meggyőződésem, hogy egy­két év múlva a telepek mind­egyike gazdaságosan termel. Feszültségek Szólni kell a megye élelmiszer- gazdaságának szinte egészére jel­lemző feszültségre, amely a ter­melés és a feldolgozás egyenlőt­len növekedése miatt alakult ki. Ez a vágósertés-előállítás növe­kedésében és a feldolgozási lehe­tőségek szűkös voltában jelentke­zett legszembetűnőbben. A me­gye egyetlen állami vágóhídján évente alig 100 ezer darab sertést vágnak és dolgoznak fel. Növe­kedett ugyan a termelő üzemek és az ÁFÉSZ*ek feldolgozóképes­sége, saját vágóhidak létesítése eredményeként, de ez közel sem pótolta a hiányt. Évente több százezer sertés ke­rül megyén kívüli feldolgozásra, jó része nagy távolságra szállítva. Ha csak azt a közel 200 ezer son­kasertést számoljuk, amit üze­meink Kapuvárra és Pápára Szál­lítanak feldolgozásra, e mennyi­ségnél a szállítási költség, a mi­nőségi veszteség mintegy 40 mil­lió forint kiesést ielent évente a népgazdaságnak. Ezt megtakarí­tanánk. ha helyben dolgoznánk fel a hízókat. A feldolgozott ter­mékként való értékesítés sokkal gazdaságosabb, mint élősertés­ként, vagy hasított félsertésként való árusítás. Ezt is figyelembe kell venni. Ezenkívül azt is, hogy tovább növekszik a feldolgozott áru és a hús iránti igény. Fontos feladat tehát, hogy a feldolgozási lehetőséget arányosan növeljük a tenyésztés fejlődéséhez igazodva. Molnár István, a megyei pártbizottság munkatársa (Folytatjuk.) Kiskunhalason az idei jubileu­mi évben az eddiginél is több gondot fordítanak a társadalmi munkák megszervezésére, az erők összefogására. Egyrészt a párt, a tanács, a népfront, a KISZ, a szakmaközi bizottság, másrészt a város nagyobb számú dolgozót foglalkoztató gazdálkodási egysé­geinek vezetői és szb-titkárai a napokban vitatták meg' az 1975- re esedékes társadalmi tenniva­lókat. Ezt megelőzően már min­den érdekelt kézhez kapta az ez­zel kapcsolatos tervezetet, s arról véleményt is nyilvánított. így ké­szült el a végleges terv, amelyet az említett tanácskozás résztvevői alaposan értékeltek, elemeztek. A közösségre építeni Hangsúlyozták, hogy az eddigi­nél jobban kell a közösségek, az üzemi kollektívák erejére építeni. Meg kell találni azokat a ‘ mód­szereket is, amelyek segítségévei a lakosság nehezebben mozgósít­ható része is bevonható a tenni­valók végzésébe. Fel kell ébresz­teni és a cél érdekében felhasz­Ezeket a rendszabályokat azért tartottuk szükségesnek előre bo­csátani, mert ma a pálinkaelő­állítás mennyiségét a gyümölcs- termelés alakulásán kívül más tényezők is befolyásolják. Ilyen például a gyümölcs és a pálinka árának alakulása, az exportké­pesség és annak lehetősége. Me­gyénkben az elmúlt öt esztendő­ben huszonkét bérfőzést végző szeszfőzdét szüntettek meg gaz­daságosság, szakértelem hiánya miatt. Ez a tény a tilos pálin­kafőzés lehetőségét és gazdasá­gosságát növeli, s még azokat az embereket is bűnre csábítja, akik korábban legálisan főzették ki gyümölcscefréjüket. Mi bizonyít­ja ezeket? Egyetlen példát erre. Az utóbbi időben a korábban passzív — tilos pálinkafőzéssel nem fog­lalkozó — területeken is kezd elterjedni a zugpálinkafőzés. A Vám és Pénzügyőrség bajai sza­kasza az elmúlt évben 35 enge­dély nélküli pálinkafőző készülé­ket foglalt le az előző, 1973-as évi 16 darabbal szemben. A le­foglalt pálinkamennyiség 1974- ben 188 liter volt, az 1973. évi 40 literrel szemben. Miért van ez Jgy? A bérpá­linkafőzés lehetőségének meg­szüntetésén túl van más ok is. Az üzletekben kapható legolcsóbb nálni a fiatalok lelkesedését, tett- rekészségét. Részletezve a feladatokat, em­lítsük meg elsőnek a felszabadu­lási emléknarkot, amelynek kiala­kítása már folyamatban van, s amely az évfordulóra elkészül. Itt tereprendezésre, a tér burkolásá­ra. a növények elültetésére, pa­dok elhelyezésére és természete­sen az emlékműJelállítására van szükség. Sportpálya, ifjúsági park Az idén fognak hozzá a sport- pályaépítés második ütemének a megvalósításához. Befejezésre vár^ a lelátó építése, ezzel együtt pe­dig a harmadik pálya elkészítése, valamint egyéb felújítások, bő­vítések, javítások szükségesek. A Sóslói csárda előtt ifjúsági park létesítése is egyike a terv­ben szereplő feladatoknak. Kunfehértón három éve folyik az úttörőtábor építése. Erre a munkára az idén — elsősorban a KISZ-isták bevonásával szeret­nének pontot tenni. A Vízmű és az Építőipari Vál­pálinka literje 110 forint. A ti­los főzéssel 12—15 forintért lehet előállítani 1 liter pálinkák A ti­los főzésű szeszt az előállítók 40—45 forintos literenkénti áron értékesítik, s a tiszta hasznuk így is 300 százalékos. Ez a nagy ér­tékkülönbség a közvetítők be­kapcsolására is lehetőséget ad. (Többször közöltünk lapunk ha­sábjain olyan eseteket, amikor Kiskőrösről, Soltvadkertről sze­mélygépkocsival 100 liter számra vitték ipari városokba a tilosán főzött pálinkát.) Az ilyen cse­lekményeket nyilvánvalóan jog­talan vagyoni haszonszerzés cél­jából követik el, ugyanakkor ve­szélyeztetik az egészséget is, mert a zugpálinkafőzők a minimális egészségügyi követelményeket sem tartják be. A tilos pálinka- főzés és a vele való üzérkedés széles rést vág az alkoholizmus elleni küzdelemben, a családi kö­telékek megbomlását eredménye­zi, s nem egy esetben súlyos bűncslekmények elkövetését idé­zi elő. Nem lehet vitás, hogy a tilos pálinkafőzés jelentős társa­dalmi veszélyességet hordoz ma­gában, sőt ma már ennek a bűnös tevékenységnek devizális kihatá­sai is vannak. Milyen devizális hatások je­lentkeznek a zugpálinkafőzőknél? lalat egy volt fürdőépületet saját erőből 75 személyes óvodává ala­kít át. A kórházban 30. az Alsó­városban — 500 adagos konyhá­val kiegészített — 75 személyes óvoda létesül. E munkák elvég­zéséhez is nagy szükség van a társadalom közreműködésére. Ha­sonlóképp a 192 személyes általá­nos iskolai tanyai kollégium és a hozzá kapcsolódó 8 tantermes is­kola bővítése is sok társadalmi munkást tud foglalkoztatni. Mindenkinek jut feladat Felújítják és hatékonyabbá te­szik az utóbbi időben meglehető­sen ellaposodott „Egy üzem, egy iskola” és „Egy üzem, egy óvoda” mozgalmat is. Állandó, de nem elhanyagolható feladat a park- és játszótérépí­tés, gondozás, karbantartás, a fel­szerelések gyarapítása. Ebből szinte valamennyi szerv részt vál­lalhat. és vállal is A vízhálózat- és járdaépítés, csapadékvíz-elvezetés, útkarban­tartás, utcaszépítés folyamatos teendőinek végrehajtásában az ed­digi jó hagyományoknak megfe­lelően fontos szerep vár a válasz­tókerületek lakóira. Tavasszal Kiskunhalason nagytakarítást” rendeznek: az épületeket és a közterületeket, rendbe teszik, to­vábbá csinosítják. J. T. Eléggé elterjedt, különösen a kis­kőrösi járásban, hogy a pálinka- főzéshez szükséges cefrét cukor­ból készítik. A cukor kilója 9,60 forint. Közismert, hogy az ország jelenleg cukorból behozatalra szorul és az állam minden egyes kiló import cukorért — nem té­vedés — 60 forintot fizet. A zugfőzők és üzérkedők fel­derítése— a jól szervezett együtt­működés és kitűnő technikai fel­szereltség mellett is — mind ne­hezebb feladatot jelent. Meg kell mondani őszintén, hogy sokan ma is az ilyen tevékenységet bo­csánatos bűnnek tekintik, közöt­tük néhány vezető is, s ezért a Vám és Pénzügyőrség tagjai a legtöbb támogatást, az igazán ér­tékes segítséget csak a rendőri szervek tagjaitól kapják. A Vám és Pénzügyőrség sze­mélyi állománya az elmúlt év­ben tilos pálinkafőzéssel elköve­tett 31 bűncselekményt és 445 szabálysértés^ derített fel. E sza­bálysértések és bűncselekmények forintértéke meghaladta a 930 ezer forintot, összesen 351 tilos pálinkafőző készüléket foglaltak le, s elkoboztak 9142 liter, 50 fokos pálinkát. S, hogy Kiskőrös a legfertőzöttebb terület, azt bi­zonyítja, hogy Kiskőrösön és kör­nyékén 23 bűntett, 187 szabály- sértés történt, s 132 pálinkafőző készülék került a pénzügyőrök „birtokába”. A Magyar Népköz- társaság glnöki Tanácsának 1974. évi -23-as számú törvényerejű rendelete a pénzügyőrségnek megfelelő hatáskört adott. Ezzel a Vám és Pénzügyőrség szabály­sértési hatósági feladatot ellátó szervei maximálisan élrp fognak. Ebben az esztendőben már sza­bálysértés címén 20-tól 10 ezer forintig terjedhető bírságot szab­hatnak ki. A visszaesők, a nagy tételben főzök, az üzérkedők szá­míthatnak a legmagasabb bün­tetésre. Gémes Gábor TÍZEZER FORINTRA BÍRSÁGOLHATJÁK A SZABÁLYSÉRTŐKET Csökkent a bérmunka, növekedett a zugpálinkafőzők száma A közfogyasztásra kerülő szesz, pálinka, mint élvezeti cikk jelentős adóval kerül a kereskedelembe. Az adót — a többi árutól eltérően — nemcsak az értékesített mennyiség és annak árbevétele után kell fizetni, hanem a termelőknek a saját gyümölcsnyersanyagból, saját részre legálisan elő­állított pálinkamennyiség után is hektoliterfokonként 70 fo­rintot. Ez 35 liter,. 50 fokos pálinkának felel meg. A terme­lőüzemben — szeszfőzdében — a szabad forgalomba még nem került pálinkánál mutatkozó normán felüli hiányok után a rendelkezések hektoliterfokonként 160 forint adó­jellegű bírság követelését is elrendelik. DARUPÁLYA SVÉD EXPORTRA 0 Egy svéd céggel közösen darupálya készül a Csepel Vas- és Fém­művek Egyedi Gépgyárában. Képünk: szerelik svéd exportra a da­rupálya egyik tartóoszlopát. Az esőzések alakulása a jövőben A földkerekség legnagyobb ré­szén az egyenlítői öv és a siva­tagok kivételével, nagy különb­ségek mutatkozhatnak az egyes évek között az esőzések arányai tekintetében. Száraz és esős idő­szakok váltakoznak egymással, hol éhínségek, hol pedig árvizek pusztítanak. Ma már tudjuk, az esőzések alakulásának ezek a szeszélyei abból származnak, hogy az úgy­nevezett nagy földi légcirkulá­ciós rendszer (passzátok, mon­szunok, nyugatiszélöv, frontrend­szerek) viselkedése évről évre el­térően alakul változik az egyes cirkulációs ágak erőssége és el­tolódásokat mutat a földrajzi el­helyezkedésük is. Ezek a légcirkuilációs rendel­lenességek többnyire tartós jel­legűek: hónapról hónapra, sőt gyakran éveken át is megmarad­nak és így következtetni lehet a jövőbeli viselkedésükre is. Angol meteorológusok megvizs­gálták a Földközi-tenger vidéké­nek, a Közép-Keletnek és In­dia északnyugati részének eső­zést viszonyait a század elejétől egészen napjainkig. Az adatokat összehasonlították a nagy földi légcirkuláció eltolódásával és en­nek alapján következtetéseket vont le a csapadékviszonyok vár­ható jövőbeli alakulására, egé­szen a 2030. évig. A vizsgálatok eredményei sze­rint a Szahara ez alatt az idő alatt fokozatosan dél felé fog ter­jeszkedni és összesen kb. száz ki­lométer szélességű területsávot hódít meg Afrika belsejéből. Ha­sonlóképpen várható a Rajahstan- sivatag dél felé terjeszkedése is. ÉPÜL A TESTVÉRISÉG GÁZVEZETÉK • Befejezéshez közeledik a Testvériség gázvezeték első szakaszának építése. Képünkön: magyar és szovjet szakemberek az egyik szakaszoló állomásnál.

Next

/
Thumbnails
Contents