Petőfi Népe, 1975. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-26 / 48. szám

1975. február 26. • PETŐFI NÉPE • 3 Az élelmiszeripar idei beruházásai Az élelmiszeripar a IV. ötéves terv beruházási előirány­zatát — a lakosság növekvő szükségleteinek megfelelően — várhatóan túlteljesíti; 1975-ben is a korábban tervezettnél üagyobb összeget fordítanak az iparban felújításra, rekonst­rukciókra, és új üzemek építésére. A MÉM tájékoztatása szerint a tavalyinál 7—8 százalékkal nagyobb idei beruhá­zási terv úgy valósul meg, hogy — az utóbbi 2—3 évben kialakult tendenciának megfelelően — a költségvetési forrá­sok összegének növekedése mellett a vállalati saját forrás és különösen a bankhitel aránya is nagyobb lesz. Az élelmiszeripar állami beru­házási előirányzata az elmúlt évi­nél 40 százalékkal nagyobb. Az egyedi nagyberuházások közül idén adják át a miskolci húskom­binátot, s igyekeznek előbbre hozni a gyulai húskombinát 1978 évre jóváhagyott üzembe helye­zését. Jelentős feladat a ké­sőbbi években kezdődő nagy be­ruházások, gazdasági-műszaki elő­készítése. A kiviteli tervek ké­szülnek el a hajdúsági cukorgyár, a zalaegerszegi hűtőház, a szek­szárdi húskombinát és a szentesi sörgyár beruházási programjához, és helyenként megkezdik a kivi­telezés előkészítését is. A célcso­portos beruházások között foly­tatják a gabonatárolók létesíté­sét; 1975-ben 100 000 tonna befo­gadóképességű vasbeton silók, és 53 000 tonnás raktározásra alkal­mas fémsilók átadását tervezik. A vállalati beruházási progra­mokra előirányzott pénzeszközök mintegy ötödét a húsipar hasz­nálja fel. Pápán és Kapuvárott befejezik a dobozossonka-gyártás második műszakját biztosító mű­szaki fejlesztést, folytatják a pé­csi és a szombathelyi húsüzemek rekonstrukcióját és a ceglédi 2000 tonnás hűtőtároló építését. Az idén induló beruházással korsze­rűsítik a győri, a tatabányai és a keszthelyi húsüzemeket. Gyor­sított ütemben folytatják a mező- gazdasági kooperációval létesülő szolnoki húskombinát előkészíté­sét, a kivitelezést jövőre kezdik meg. A szegedi szalámigyár bő­vítésénél az idén nagyot lépnek előre, az üzemet* jövőre adják át. A baromfiiparban szintén korsze­rűsítést hajtanak végre, egyebek között Békéscsabán 800 tonnás hűtőtároló épül, és Győrött — a konvertibilis export-árualap növelésére igényelhető hitellel — megkezdik egy 5000 tonnás tran- zit-hűtőtároló kivitelezését, a tej­iparban meggyorsítják a folya­matban levő beruházásokat, és terv szerint három városban megkezdik a régi üzemek felújí­tását. A cukorgyári rekonstruk­ciós program során a terveknek megfelelően az idén 32 000 tonná­ra növelik a gyárak répafeldol­gozó teljesítményét, több üzem­ben nagyobb összegekkel modern répa átvevő, -szállító berendezése­ket és tárolókat helyeznek üzem­be. A Szerencsi Csokoládégyár rekonstrukciója idén nyáron fe­jeződik be. A vidéki beruházási program szintén sokrétű, egyebek között Pécsett és Hódmezővásárhelyen új kenyérgyárban kezdik meg a termelést. (MTI) MÁSOLÁS IBOLYÁNTÚLI SUGARAKKAL F orr adalmasítj ák az iratmegőrzés rendszerét Korunk információ- és öoku- mentumözönében nyomasztó gond az írásos anyagok rendsze­rezése, tárolása és megőrzése. S legalább ennyi gondot, fejtörést okoz ezeknek a. használata, az ér­deklődők rendelkezésére bocsátá­sa. Az egyes hivatalos vagy nem hivatalos iratok hitelesítése és sokszorosítása tengersok időt vesz el. Ezáltal gyakran lelassul az élet, s gyakori a bosszúság, a jogos panasz azok részéről, akiket a nehézkes munkamenet érint. Nézzünk egy példát. Bács-Kis- kun megye építési hatóságainak manapság mintegy negyedmillió dokumentumcsomag külön táro­lásáról kellene gondoskodnia. En­nek a helyigénye ezerkétszáz négyzetméter. A szükséges tűz­biztos szekrények értéke három és fél millió forint. A fénymá­solati formában tárolt műszaki dokumentáció alig néhány év alatt, a papírminőség romlása miatt, gyakorlatilag használhatat­lanná válik. A hajtogatások miatt kezdettől fogva lényeges informá­cióveszteség mutatkozik. A megyei tanács a fentiek el­kerülése és az adminisztrációs munka meggyorsítása érdekében az illetékes szervek és szakem­berek bekapcsolásával kidolgoz­tatta a nyilvántartási és sokszoro­sítási rendszer mikrofilmlapos műszaki-technológiai megvalósí­tását. Kecskeméten a nagyállomás és a Baromfifeldolgozó Vállalat mö­götti városrészben található a kecskemétiek által ismert, úgy­nevezett Miron-villa. Ezt a taná­csi tulajdonban levő épületet ren­dezték be megfelelő átalakítással. Így jöhetett létre a megyei tanács határozata értelmében a megyei mikrofilmtechnikai központ. Az igazgató, Zseni József mérnök is­merteti meg velünk az intézmény működését, a Miron-villa „titkát”. Az előszobából nyílik az a te­rem. ahol a másolásra átvett írá­sos anyagokat tárolják. A doku­mentumok ezután a PENTAKTA A—100-as kamera munkalapjára kerülnek, ahol Bán Vilmosáé ka­merakezelő lefényképezi azokat. Ezután Bíró Zsoltné és Gál Ist­vánná a DL—4-es olvasókészülé­ken ellenőrzi az elkészült hár­tyavékony filmlapokat. Zseni József megmutatja a már • Zseni József Igazgató és Csenki Ferenc csoportvezető nézik a film- lap papírra történő visszanagyítását. elkészített filmlapokat. Egyetlen ilyen lapra százhúsz nyomtatott vagy gépelt oldalt lehet ráfény­képezni. Ezek a lapocskák — melyek másolása ibolyántúli sugarakkal történik — könnyen olvashatóak a megfelelő gép segítségével. Minden mikrofilmlap három példányban készül először. Egy a biztonsági archívumba kerül. A másik az úgynevezett mun­kapéldány; erről készítik eseten­ként a hivatalos másolatokat. A harmadikat a megrendelőnek adják; annak az intézménynek, hivatalnak, szervnek, amely má­solásra átadta az iratot a mikro­film-központnak. Amennyiben — mint tervezik — az illetékes mun­kahelyen lesz sokszorosító és le­olvasó berendezés, akkor az ügy­fél kérésének pillanatokon belül eleget tehetnek mindenkor. Ez az egyik fő célja, rendeltetése az új rendszernek. Az építési dokumentációk mel­lett egyelőre az illeték- és illet­ményhivatal hivatalos iratait, va­• Bíró Zsoltné és Gál Istvánné ellenőrzik a filmlapokat. (Tóth Sándor felvételei.) lamint a tanácsi hatóságok írásos anyagait fogják másolni, őrizni, rendszerezni és kívánság szerint sokszorosítani. Később a könyvtá­rak, levéltárak, irat- és adattá­rak hálózatára is kiterjesztik te­vékenységüket. Varga Mihály • Bán Vilmosné kamerakezelő. • Walter Péter laboráns. Pártértekezlet után A megyei mérleg elkészült. 'LElkészült politikai, gazdasági, kulturális, város-községfejlesztési, szociálpolitikai és pártépi- tési vonatkozásokban egyaránt. Az összegezés természetesen az 1970-ben el­határozott és megvalósult célokról szól, mégis lé­nyegesen több annál, mert minden elemében magában hordozza a jövőre vonatkozó terveket, szándékokat is. A pártértekezlet ezzel tulajdon­képpen kimerítette funkcióját, hiszen az elhang­zott harminckét felszólalás (tizenheten időhiány miatt nem jutottak szóhoz) támogatta az írásos és szóban elhangzott referátumokban foglaltakat, és valamennyit a határozat rangjára emelte. A párt­értekezleten részt vett három és fél száz küldött büszke örömmel vette tudomásul a szocialista építés jelentős előrelépését a megyében, és öntuda­tosan hangoztatta: túlteljesítettük az ötven hónap­pal ezelőtti döntéseket. Tudatosan és magabiztosan határozta meg a további öt évre szóló tennivaló­kat, és mindennek pártirányításához — a válasz­tások eredményeként — biztosította a személyi feltételeket is. A pártértekezlet alkotó módon, optimizmust su­gárzó hangulatban vállalkozott mindarra, amit majd a kommunistáknak és az egész megye dol­gozó népének tenni kell, vállalkozott annak a jövőnek formálására, amely kifogyhatatlanul és a nap minden órájában megújuló cselekvést kíván. Mert nincs és nem is lesz soha megállás. A szo­cialista építés folyamata egy pillanatra sem pihen, hanem létének logikus öntörvényei szerint tovább halad a reális tervek és tettek téglákból egymásra épült pilléreit nagy ívben összekötő hídon, le­küzdve a jelen és a holnap közötti távolságot. Ez a szüntelen emberi indítékú mozgás, és az emberért való munkaáramlás visz a tudatos politikai vál­lalkozás eszközeivel, a további társadalmi kifejlő­dés a már felvázolt, vagy jóval odébb a még csu­pán felsejtett távlatok irányába, a fejlett szocia­lista építés útján. Harminc évvel előbb a romok láttán, a didergő szegénység közepette, vajon mellénk szegődhetett-e olyan vérbő optimizmus, mint az a valóság, amely ma kitárulkozik előttünk. A felszabadulás felejt­hetetlen történelmi sorsfordulóját átélők számára mindez még csak az álmok kategóriájába sem tartozhatott. Egy emberöltő elszánt küzdelme, újat és többet akarása kelleti a ma „mindensé- géhez”. A párt lelkesítő és sok-sok emberi tettet, sőt áldozatot igénylő politikai ténykedése, an­nak szinte naponként teremtődött millimétereiből született meg az a visszatekinthető hosszú út, amely a valamikori hibáktól mentesen már több, mint tizennyolc év óta kiegyensúlyozottan vezet tovább a mindig látható újabb és újabb horizon­tokig. Melyek azok az alapvető kérdések, amelyet a megyében a kongresszusi előkészítő munka befe­jező állomása, a megyei pártértekezlet meggyőzően visszaigazolt. Visszaigazolt, mégpedig a széles köz­vélemény előtt, mivel ezekben a napokban lapunk több, mint hatvanezer példányban tárta az olvasó elé a pártértekezleten elhangzottakat és történte­ket. Visszaigazolta mindenekelőtt a párt politiká­jának az élet minden terén érvényesülő helyessé­gét. Ez jelenti tulajdonképpen a párt vezető sze­repe erősödését és a pártpolitika társadalmi mére­tű elismerését, s egyben azt a kívánalmat is, hogy a politika folytatódjék töretlenül tovább, ma­radjanak meg a mindenkor fontos állandó elemei, de változzon is a fejlődés felvetette újabb és újabb igényeknek megfelelően. A párt politikájának to­vábbra is alapelve marad — és ez tulajdonképpen a társadalom minden egyedét érinti — a munkás- osztály vezető szerepének érvényesülése, s ennek következményeként osztályszövetség a szövetkezeti parasztsággal, szövetség a dolgozó nép valamennyi rétegével. A munkásosztály vezető szerepe nem lehet öncélú, hanem a kézből sohasem kienged­hető olyan eszköz, amely a széles nemzeti egységet kovácsolja, hiszen a szocializmus nem csupán egy osztálynak, hanem a nép egészének épül. V zó esett a mezőgazdaság, a szövetkezeti ^ parasztság helyzetéről is. A vitaindító ezt tartalmazta: ,„ ... arra is szükséges rámutatni, hogy a szocialista útra lépett és fejlődő szövet­kezeti parasztság szerepe méginkább, mint eddig bármikor, nem kiegészítő szerep, hanem a mun­kásosztály vezető szerepe mellett a szövetségi po­litikában alapvető jelentőségű”. A pártértekezlet vitája azt is igazolta, hogy a népgazdaság szerkezetében elsődleges az ipar fontossága, mert az ipar hatja át a gazdasági élet egészének tevékenységét. De az iparfejlesztés ön­magában kevés, mert előbbre jutása a mezőgazda­ság és a szolgáltatás előrelépése nélkül elképzel­hetetlen. S ez különösen fontos Bács-Kiskun me­gyében, ahol igaz, az ipar bruttó termelési értéke valamelyest meghaladta a mezőgazdaságét, de az ország gazdasága szempontjából a mezőgazdaság az iparénál nagyobb hányadot mondhat magáénak. Tehát a két szektor szemmel tartása és arányos fejlesztésük, a megyepolitikai munkásság tengelyé­be állítása alapvető követelmény. A megye gazdasága fejlődésének fontos politikai ismérve — ezt a pártértekezlet vitája is hangsú­lyozta — a szocialista demokratizmus érvényesü­lése, amely állandóan napirenden van és marad is. Ezzel kapcsolatban a továbbfejlesztés egyik igé­nye az, amit Nyers Rezső is hangsúlyozott felszóla­lásában. „Nyilvánvaló, hogy a munkásosztály ve­zető szerepéhez az is szükséges, hogy ez áthassa a szocializmus teljessé tétele érdekében az élet minden területét, hogy ne csak osztályméretekben legyen az osztályszervezeteknek beleszólási joguk a gazdasági és a szociális ügyekbe, hanem fokozott beleszólás legyen közösségi méretekben is.” Ennek és egyáltalán az egész társadalmi fejlő-' désnek feltétele a szocialista eszmék terjesztése. Eközben azonban ügyelni, illetve számolni kell az emberek befogadóképességének színvonalával; de a munka folyamatossága nem odázható, a szocialista eszméket a „befogadás” minden fokán az emberek tulajdonává kell tenni Azt hihetnénk, hogy a X. kongresszus óta eltelt négy év fejlődéséről summázottan szólni reményte­len vállalkozás. De éppen a pártértekezlet bizonyít­ja, ez nem így van. Nyilvánvalóvá lett. hogy tár­sadalmunk minden tagja tanúja és cselekvő részese a közéletnek. Ez értelmes vállalkozás, s magán­életünkben is napról napra érezzük, tapasztaljuk az előrehaladást, ami ösztönöz a további erőfeszítések­re. Sőt* egy-egy felszólalás érdekesnek mondható elemzésre is vállalkozott, kijelentvén, hogy az el­telt időszakra vonatkozóan ..érdemes összevetni a pozitív jelenségeket és a nehézségeket. Mi közös a pozitívumokban? Az, hogy a szocialista építésnek leglényegesebb törvényszerűségeit, vonásait fejezi ki, a dinamizmust, a demokratizálódást, a cselekvési egységet, az elkötelezettséget. S mi a közös nehézsé­geinkben? Az, hogv azok a szocializmus természe­tével, annak törvényszerűségeivel nem antagonisz- tikusan ellentétesek.” A/J indezen túl melyek azok a kérdések, amelye- két váltakozó hangsúllyal említett még a pártértekezlet? Felmerült, hogy a termelés ugrás­szerű fejlődését nerh követte a termelésben a dol­gozók tudatának, kultúrájának, szakmai felkészült­ségének hasonló ütemű fejlődése. Az anyagi erők tudományosan megalapozott rendezésében és irányí­tásában sokkal előbbre vagyunk, mint az emberi motivációk és magatartások megfelelő kezelésében. Ebből az aránytalan fejlődésből is adódnak ellent­mondások és feltehetően a technikai fejlődés gyor­sulása ezt még fokozza. A szakmunkások szerezze­nek még magasabb képzettséget, hiszen egyre na­gyobb a technika igénye. Szó esett a hatéko­nyabb munkáról a termelő és a nem termelő helye­ken egyaránt. A fő szempont — mondották — az intenzív fejlesztés és ehhez a belső erőforrások fel­tárása. Szüntelenül erősíteni szükséges a már meglevő pozitív tendenciákat. Jobban kell gazdálkodni a munkaerővel és gátat kell vetni az élőmunka her­dálásának. Bár növekszik a mezőgazdasági termé­kek mennyisége, de a tárolhatóság ezzel nem tart lépést. Többen említették az anyagellátás nehézsé­geit, a határidők késedelmét, amelyet esetenként a munkaverseny többletével próbálnak egalizálni. Az utóbbi években növekedett a túlórák száma és ezzel kevesebb ez érintett dolgozók szabad ideje. A párt­értekezlet vitájának nem kerülte el figyelmét még a lakó- és munkahely közötti ingázás kérdése sem, amelyet az egyik felszólaló szerint ma már termé­szetes életformának kell tekinteni, de javítani kell az utazás kényelmét, és rövidíteni idejét. Szóltak a közművelődés sikereiről, gondjairól is. és megemlí­tették, hogy a feltételek még távolról sem azono­sak a művelődéshez az alkotmány szerint biztosí­tott jogokkal. A pártértekezleten még sok rangos té­ma merült fel a megye gazdasági, társadalmi, szo­ciálpolitikai eredményeivel, gondjaival kapcsolato­san. De megállapítást nyert az is, hogy ha gyakori is a türelmetlenség, annál még gyakoribb a sikerek okozta öröm. Ezért van hát szinte az egész megye lakosságát felölelő társadalmi munka a szűkebb pátria ügyeinek megoldása érdekében, amely a tár­sadalom iránti nagy felelősségét tükrözi. Az emberi gyengék bírálata is hangot kapott. Sen­kinek sincs joga visszaélni beosztásával. A párt vezető stílusától teljesen idegen, és tulajdonképpen retrográd magatartásra vall — kiváltképp a párt ne­vében — a parancsolgatás, diktálás. Ezt a pártérte­kezlet elutasítja. A basáskodás, kiskirálykodás a le­tűnt rendszer módszere volt. A mi szándékunk tö­vestül kigyomlálni az ilyen — enyhén szólva — ta­szító vezetői tartást. A vezetők és vezetettek közös ügye ez „és így szűnik meg majd a megkülönböz­tetés értelme is”. Az elmúlt időszakban állandó dialógus folyt a nép széles körében. Ez tette lehetővé, hogy menetközben korrekciókat tegyünk és ismételten helves döntések­re jussunk. A döntések „jó” és „rossz” aránya minő­sítheti egyedül azok helyességét. A pártértekezlet­nek az a véleménye, hogy jól döntöttünk a legutób­bi megyei pártértekezleten és jól döntött a X. kong­resszus is. Ezért állapította meg a vitaindító: „Ahogy előre haladtunk minden alapvető vívmányunk fej­lesztésében, úgy haladunk előre abban a törekvé­sünkben — ami a fejlett szocialista társadalom épí­tésében nélkülözhetetlen —, hogy uralkodóvá te­gyük a szocialista vonásokat a közerkölcsben, köz- gondolkodásban, s az ennek megfelelő magatartás­ban.” A fejlődés mai mérföldkövénél, legyen az har­minc, vagy az utóbbi négy év útjelzője, különösen érzékeljük a történelem jelenlétét. Előrehaladásunk mai pontján jelenthetjük ki, hogy fejlődésgörbénk először a magyar gazdaság modem kori történelmé­ben „beállóban” van a modern világgazdaság fej­lődési görbéjéhez. De nincs megállás. A növekedés egyik neves teoretikusa szerint: a világunkban még ahhoz is rohanni kell, hogy egyhelyben maradjunk. De ha előbbre akarunk jutni valamelyest, kétszer olyan gyorsan kell haladni. A megyei pártértekezlet a gazdasági és politi­kai realitások talaján a fokozott aktivitás igényével az ütemes haladás útját választotta. Weither Dániel KIEGÉSZÍTŐ TANULMÁNYOK ÚTJÁN MEGSZEREZHETŐ AZ ÉRETTSÉGI Rendelet a középfokú oktatási intézményekről A középfokú oktatási intézmé­nyekről szóló korábbi törvény- erejű rendelet végrehajtási ren­delkezéseit a Minisztertanács ki­egészítette. Eszerint a szakmun­kás-bizonyítvánnyal, egészség- ügyi szakiskolai, valamint gép­író- és gyorsíróiskolái végbizo­nyítvánnyal rendelkező, továbbá az egészségügyi középfokú' szak- tanfolyamokon szakmai képesí­tést (oklevelet) szerzett dolgozók szakmai képesítésük alapján és a szakközépiskola esti vagy leve­lező■ tagozatán folytatott kiegé­szítő tanulmányok útján szerez­hetik meg a középiskolai végzett­séget. Az érettségi bizonyítvány­ban szakmai képesítésként a szakmunkás-képesítést, illetőleg az egészségügyi szakiskolában (szaktanfolyamon) vagy a gépiró- és gyorsíróiskolában szerzett ké­pesítést kell feltüntetni. A rendelet hatályba lépett. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents