Petőfi Népe, 1975. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-26 / 48. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1975. február 26. Meggyorsult a fejlődés Borotán Magam is részt vettem azon az egy évvel ezelőtt tartott közgyűléseh, ahol a borotai két termelőszövetkezet tagsága, alapos vita után, döntött az egyesülésről. A község nevéről Borotai Termelőszövetkezetnek nevezték el a megnagyobbodott közös gazdaságot. Az új üzem csaknem 4900 hektáron gaz­dálkodik, megközelítőleg ezer taggal. A gazdák több mint 40 százaléka nyugdíjas vagy járadékos. A dolgozó tagság átlagélet- kora 38 esztendő. Az elmúlt évben 42 je­lentkezőt vettek fel, nagyrészt fiatalokat. iá* Az 1974-es esztendőt — a ked­vezőtlen időjárás ellenére — jól zárta a Termelőszövetkezet. A na­pokban lezajlott zárszámadási részközgyűléseken — a gazdákat ugyanis két alkalommal hívták össze a magas taglétszám miatt — dr. Fekete László elnök szá­mottevő előrehaladásról szólha­tott. 1973-ban a halmozott tér melési érték a két jogelőd ter­melőszövetkezetben . 94 millió fo­rint volt, az 1974-es év végén 50 millióval több. A közös va­gyon 13 millió forinttal emelke­dett egy év alatt. Hasonló arány­ban nőtt a tagság jövedelme is. Mindez egyrészt igazolja, hogy helyesen döntöttek a gazdák egy évvel ezelőtt, másrészt azt is bi­zonyítja. hogy a tagság változat­lan szorgalommal, jó munkával, a kedvezőtlen időjárás okozta gondok leküzdésével sikeresen gvüttműködött az új vezetőség­A növénytermelés szakosítását már mindkét jogelőd termelőszö- vclkezet a korábbi években meg- Itotta. Csak két-három nő­vé" ■ yfeleség termelésével foglal- ' kozott a megnagyobbodott üzem is. 'Tavaly 536 hektáron termesz­tetek búzát. Érdemes megemlí­teni hogy a 40 mázsa hektáron­kénti átlagtermés helyeit 46,1 mázsát takarítottak be, amire még nem volt példa, őszi árpa 90 hektáron szintén jó termést hozott A tervezett 20,5 mázsa helyett 35,2 mázsát arattak hek­táronként, A kukorica a terve­zettnél 2,4 mázsával adott keve­sebbet, de ebben közrejátszott az, hogy 300 hektárt újra kellett vet­ni, 15 hektáron pedig belvízkár jelentkezett. Így is hektáronként 62,6 mázsát takarítottak be má­jusi morzsoltban számítva. A korszerű sertéstelepükből csaknem 7 ezer hízó került kd az elmúlt esztendőben.A sertések zö­mét sonkasertésként értékesítet­ték. A termelőszövetkezet által szállított állomány jó minősítést kapotí Máris megkötötték a szer­ződést a jövő esztendőre 4500 son­kasertés szállítására. • A termelő-' szövetkezet ABC-áruházat nyitott a község ellátásának javítására. Az áruellátást más szövetkezetekkel és az állami keres­kedelemmel együttműködve szervezi meg. A műhelyben a tavaszi munkában részt vevő gépeket javítják. (Kovács János felvételei.) Jó eredményt értek el a ba­romfitenyésztésben is. Egy kilo­gramm súlygyarapodáshoz 2,5 ki­ló abraktakarmányra volt szük­ség. A tiszta haszon 140 ezer fo­rint volt ebben az ágazatban. Űj tevékenységük a gombater­mesztés. Laskagombát nagyüzemi módszerrel eredményesen csak itt termesztenek az országban. Csaknem svO jházsát értékesítet­tek tavaly, Több mint 200 ezer forint 'tiszta 'rtyéreségét értek el. *"* Említést érdemel, hogy a ter­melőszövetkezet eredményesen működteti a húsfeldolgozó üze­met. Tavaly több mint 2500 hí­zott sertést dolgoztak fel. Az érté­• A vemhes kocákat naponta kiengedik a szabad levegőre. kesítéisi árbevételük meghaladja a 8 és fél millió forintot. Az üzemben összesen tízen dolgoz­nak. A tervek között szerepel a vágóhíd bővítése. Az idei elképzelésekről be­szélgetve az elnök elmondja: — Az 1975-ös év a takarékos­ság esztendeje. Kidolgozzuk az er­re vonatkozó tervet- Valamennyi­en úgy érezzük, hogy nem hasz­náltunk ki-minden lehetőséget, a termelés növelése érdekében töb- “ bet kell tennünk. Termelőszövet­kezetünk vezetésében, az irányí­tásban, a munka megszervezésé­ben, még sok a kihasználatlan erő. A tagsággal összefogva, jobb-s munkaszervezéssel többet jutha­tunk előre az idén. mint az el­múlt esztendőben. Tervünk a ho­mok további hasznosítása. Több mint 40 hektár szőlő telepítésére készültünk fel. Száz hektáron te­lepítettünk erdőt, 50 hektár ül­tetvény létesítésére megtettük az előkészületet, 26 hektáron pe­dig erdőfelújítást valósítunk meg. Bővítjük a szállítógépparkot is. A termelőszövetkezet hazánk felszabadulásának 30. évforduló­ján ünnepli negyedszázados fenn­állását. Dr. Fekete László elnök az elő­készületekről szólva hangoztatja: — Az április 4-i jubileumi köz­gyűlésre egy kiadványt készítünk, amely bemutatja a termelőszövet­kezet fejlődését. A mi gazdasá­gunk is híven tükrözi, hogy szo­cialista társadalmunkban a szö­vetkezeti tulajdon milyen nagy lehetőségeket teremt a parasztság életkörülményeinek javítására, mennyire segítette annak fel- emelkedését. K. S. Földrengésjelző szolgálat A szovjet Közcp-Ázsia es a szomszédos Kazahsztán föld géseihől 80 százalék Tádzsikisz­tánra jut. Ez a hegyes vidék szeizmikus szempontból különö­sen veszélyes zóna. Ugyanakkor széles körű ipari és polgári épít kezés folyik itt. E látszólag eg;, mással össze nem egyeztethet.) jelenségek is hozzájárultak ah hoz, hogy Dusanbéban speciális szeizmológiád és a szeizmikus zó­nák építészeti problémáival fog­lalkozó intézetet hozzanak létre. Az intézet egy időben old meg szeizmiológiai és a földrengés- állósággal kapcsolatos kérdéseket. Az intézetben még a talaj 10 mikronos, azaz a hajszál átlagos vastagságánál ötször kisebb el­mozdulásait is azonnal kimutat­ják. Az automatikus regisztráló műszerek munkája egy szerkesz­tőségi távíróéhoz hasonlítható. A tudósok a föld mélyéről érkező .,hírek” alapján vonják le követ- i, ható földren­gései ■ nag, A földrengés-előrejelzés világ- li eietű probléma. Megoldásáért három alapvető irányban folyik a munka: a földrengés helyének, erősségének és bekövetkezte va­lószínűsíthető időpontjának meg- 'határozására. Az első két kérdést a Tádzsikisztánról készített szeiz­mikus térkép segítségével oldják meg. A térkép sok éves tapaszta­lat alapján mutatja a földrengé­sek helyét és gyakoriságát, lehet­séges erősségét — következés­képpen azt is, hogyan kell az adott helyen építkezni. Ami a földrengés ......utó időpontját il­leti, e fenyegéiő természeti jelen­ség közeledtét sok módszerrel előre lehet jelezni. Az intézet kísérleti telepén konkrét feladatokat oldanak meg. Házakat rombolnak le föld alatti robbantások segítségével. De mi­lyen legyen az épületek konstruk­ciója, hogy kilenc hallos földren­géseket is elbírjanak? Milyen s.i lárd.iági l.o . et,..né:., <-.! lilám a \ ahs folvCi« . ..««, VÁLASZOL AZ ILLETÉKES Rend lesz a Fürdő utcán Lapunk 1974. december 24-i számának Olvasóinké a szó ro­vatában jelentettük meg a Sáros, bűzös a Fürdő utca című soro­kat, melyeket Túra Mihály kecs­keméti olvasónk panasza alap­ján hoztuk nyilvánosságra. Egye­bek között megírtuk a kiépítet­len úttestet és járdát gyakran borítja sártenger, s hogy a köz­területeken éktelenkedő hulla­dékhalmazok, trágyadombok orr­facsaró bűzt árasztanak. A sorokra a Kecskeméti Városi Tanács V. B. műszaki osztályának vezetője, Leitner László vála­szolt. Leveléből kiderül, hogy az említet máriavárosi peremkerü­let nagyobb arányú fejlesztésére csak a későbbi években kerülhet sor; amikor azt a pénzügyi lehe­tőségek megengedik. így az utak szilárd anyagú burkolására, illet­ve a járdásítás szintén távolobbi feladatot jelent. Addig is gon­doskodnak arról, hogy a kör­nyékbeli lakosság ne közlekedjen vízzel, latyakkal borított terüle­teken, mert azt rendszeresen fel­töltik és elegyengetik. Február J5-én befejeződött a Fürdő és Puskin utca menti csapadékvíz­elvezető árok kitisztítása. Ez azt eredményezi, hogy az esőzéskor már nem keletkeznek errefelé nagyobb tócsák, nem igen lesz sártenger. Egyébként a szemetet is elszállították a közterületekről. Ez utóbbiak tisztasága védelmé­ben ezentúl szigorúbb ellenőrzést végez a hatóság és szabálysértési eljárást indít azok ellen, akik hulladékaikat az utcán vagy annak mentén tárolják. Summa summárum: a megyeszékhely Fürdő utcájában és szomszédságá­ban fokozatosan rend lesz majd, de szükség lesz még az ott la­kók türelmére, valamint társa­dalmi összefogására. Pusztuló madarak és emlősök Az utóbbi három évszázad fo­lyamán az állatfajok 1 százaléka eltűnt ä földT «Színéről. A látszó­lag jelentéktelen százalékarány mögött azonban drámai valóság húzódik meg. „Számokban kife­jezve — mondotta nemrégiben a francia televízióban Jean Dorst, a Természetvédelmi Világ- szervezet alelnöke — ez azt je­lenti, hogy az eltelt három év­század alatt legalább 280 emlős- és madárfajta pusztult ki.” A különböző állatfajok tömeges pusztulása elsősorban a környe­zet elembertelenedésének, a fele­lőtlen erdőirtásnak és az egyre aggasztóbb méreteket öltő szeny- nyeződésnek tulajdonítható. „Ez a kipusztulási folyamat megfordíthatatlannak látszik — mondotta a neves francia tudós. Kiszámították, hogy a következő évek folyamán — hacsak hatha­tós intézkedéseket njem fogana­tosítunk a pusztulás megakadá­lyozására — több mint 450 faj tűnik el végérvényesen a föl­dünkről”. Világos beszéd! • Olykor alaposan félreértjük egymást. A minap is kaptam egy ingerült hangnemben írt levelet. Feladója mérnökember, aki beve­zetőként dacosan felsorolja, hogy van egy pesti úgynevezett luxus lakása, továbbá háromszobás nya- ralóvillája a Balatonnál, továbbá autója és motorcsónakja, továbbá tetemes takarékbetétje. „Az ilye­neket. mint én — folytatja — mostanában kiváltképp támadják, amolyan fekete báránynak kiált­ják ki, ellenük próbálják fordí­tani a közhangulatot. Elismerem, hogy a mi viszonyaink között va­gyonos embernek számítok, de egyetlen fillérem sem származik spekulációból, harácsolásból, vagy ügyeskedésből. Többszörös felta­láló vagyok, találmányaimból a népgazdaság sok milliós hasznot lát, ennek egy része a jog szerint engem illet. De ha egyszer így van, akkor mit tegyek, utasítsam vissza a pénzt? Vagy akasszak ki táblát a villámra, motorcsóna­komra. autómra, hogy figyelem emberek, nem loptam, nem csal­tam. csak feltaláltam, nézzétek el nekem hogy a pénzt nem kocs­mára. nőre. lóversenyre költöt­tem. hanem a családomra és ma­gamra ...” Mit mondtak, a levél írójának a helyzete nem egészen tipikus, hiszen meglehetősen kevés nagy­jövedelmű feltalálóiéról tudok, bárcsak több volna belőlük, mert eszükkel. tehetségükkel, nem mindennapi képességeikkel nem­csak magukat, hanem vala meny­nyiünket is gazdagítanak. Azt hi­szem. a tollat ragadó mérnök ez­úttal. alaposan belelovalta magát a túlzó hangulatba. így fantáziá­ja, amelynek különben ő is és mi is hasznát látjuk, most elszaba­dult és elragadta a józan valóság talajáról. Most először is: nem venni ész­re, hogy bármiféle támadás in­dult volna azok ellen, akik az átlagosnál jobb módban élnek, Gyorsan hozzáteszem, hogy amennyiben vagyonukhoz, ingat­lanukhoz tisztességes úton jutot­tak hozzá. (Magunk között szól­va, sajnos, még előfordul, hogy azok is háborítatlanul élnek, akik spekulációval, vagy ügyeskedés­sel szerezték vagyonukat, jóllehet, az ő tevékenységükből nem hasz­na, hanem éppenjsára származik, a társadalomnak, azaz nekünk, de erről bővebben talán majd egy más alkalommal.) Másodszor minden ellenkező híreszteléssel szemben senki sem kívánja, hogv az emberek kocs­mába vagy lóversenyre hordják a napi megélhetésen felüli pénzü­ket. Az állampolgárokat inkább takarékosságra, értelmes vásárlá­sokra. lakásépítésre buzdító hatá­sok érik, én legalább is úgy ve­szem észre, mert noha nem so­rolhatom magam a fölösleges pénzzel rendelkezők közé, de azért figyelek. 9 És azt tapasztalom — ez a harmadszor —, hogy a közhan­gulat azokkal szemben mondható határozottan ellenségesnek, akik úgy viselkednek, mintha ebben az országban nem is szocialista rend volna. Nehéz szívvel ma­rasztalnám el emiatt a közvéle­ményt, mert magam is úgy va­A LEGEREDMÉNYESEBB ÉV UTÁN Jelentős szociális, kulturális fejlesztés Közép-Ázsia viszonylatában leg­nagyobb vízierőmű — a Nureki — zárógátia iránt? Például az utóbbi kérdés meg­válaszolására az’ intézet tudósai és mérnökei kezdetben egy 300- szoros kicsinvítésű modellen, majd a zárógát 50-szeresen kicsi­nyített másával végeztek szeizmi­kus kísérleteket. Az ő javaslataik képezték az erőmű tervének alap­ját, Most pedig, amikor már épül a magasgát, állapotának ellenőr­zésére szeizmikus műszereket épí­tenek falába Valamikor Dusanhéban nem volt egyemeletesnél magasabb ház. de ma már hétemeletes épü­letek állnak a tadzsik város su- gárútjain. És már ennél maga­sabb objektumok építéséről is született döntés —. a földrengés­előrejelző szolgálat egyetértésével. Pedig a közép-ázsiai földrengések 80 százaléka Tádzsikisztánt sújtja. Vitalij Szasin (APN—KS) Három évvel ezelőtt alap- és mérleghiány miatt szanálták a tompái Szabadság Termelőszövet­kezetet. A szorgalmas tagság az új elnök, Körmendi Géza irá­nyításával az eltelt években megmutatta: nem a téesz-gazdá- kon múlott, hogy eredménytele­nül zárták az 1972-es évet. Az elmúlt esztendőt értékelő köz­gyűlésen ugyanis örömmel nyug­tázhattuk, hogy a szövetkezet fennállása óta a legjobb ered­mények születtek. A halmozott termelési értékük meghaladta a 41 millió 700 ezer, az összes be­vétel a 39 millió 700 ezer forin­tot. Tiszta nyereségük pedig 4 millió 750 ezer forintra emelke­dett. Általában elmondható, hogy a gazdálkodási eredmények 15 százalékkal nőttek 1973-hoz ké­pest. A termésátlagok javulásához hozzájárult a lelkiismeretes és szakszerű munka, valamint az is, hogy a kukoricát és a búzát a rendszerhez csatlakozva termesz­tik. A gépesítésben is nagyot lépett előre a szövetkezet, komp­lex gépsorokat, ■ és teherautókat fvásároltak. Az állattenyésztési ágazatban a hízómarha- és a ser­téstenyésztés mellett legjelentő­sebb a baromfinevelés. Tavaly 2453 mázsa húscsirkét adtak el. Az idei negyedszázados jubi­leumi évet még jobb eredmé­nyekkel szeretnék zárni. A nye­reségből a közgyűlés 1 millió 200 ezer forintot szavazott meg a szociális alapra, amely az 1974- esnél háromszor nagyobb. Ebből többek között a járadékos és nyugdíjas tagok segélyezését, va­lamint az üdültetést fizetik. A fejlesztési alap 50 százalékkal gyarapodott. Az e célra félretett 2 millió forint feléből a központi majorban üzemi konyhát, ebéd­lőt, valamint fürdőt és öltözőt építenek. A szövetkezetnek jó kapcsolata van a Bácsalmási Ál­lami Gazdasággal, amelyet az is mutat, hogy az állami gazdaság tompái kerületében levő üzemi konyháról hozzák az ebédet. A tagság azonban étkező híján a munkahelyeken tudott csak ebé­delni. A már elkezdődött épít­kezés augusztus 20-ig befejeződik, s ezután már saját konyhájukon készül az ebéd, s kulturált kö­rülmények között fogyaszthatják el. Az oktatás és továbbképzés, valamint az egyéb kulturális cé­lok megvalósítására a tavalyinak négyszereséit növelték a kultu- ■!s alapot, amely így 380 ezer gyök vele, hogy kinyílik a bicska a zsebemben, valahányszor úr- hatnámságot, pimasz pénzhajhá- szást, egészséges elveinktől idegen „élelmességet” észlelek némelyik ember életformájaként. Tudom persze, hogy az alapkérdés nem a magatartás, hanem az. hogy vala­ki miképpen jut hozzá a jövede­lemhez, munkával, vagy anélkül szerezte személyi tulajdonát. Am szerintem az sem teljesen mind­egy, hogy miképpen él vele, ha teszem azt a munkával szerzett ingatlanával spekulációkba bo­csátkozik. Vagy esetleg úgy él, hogy minden újabb szerzéssel kü­lönbnek érzi magát másoknál, lenézi azokat akiknek nincs autó­juk, vagy nincs olyan autójuk, fűnyírógépük és kutyájuk sem a legdivatosabb. (Ismert színésznő szájából hallottam, hogy „lecse­réltem a kutyámat skót juhász­ra, mert most ez a menő” és az a szomorú, hogv az illető hölgy láthatólag nem viccelt.) • Szerencsére nagyrészt túlju­tottunk azon a gyermekbetegsé­gen, amely a hűtőszekrényt, az autót, vagy a hétvégi üdülőtelket státusz-szimbólumnak láttatta. Ha nem is mindig egyenletesen és nem mindenkinél egyformán, de folyamatosan javulnak az életkö­rülmények és természetesen kö­vetkezményükként mindinkább „bővül a személyi tulajdonban levő íavak köre. növekszik az ál­lampolgárok személyi tulajdona. Pártunk ezt szocialista fejlődé­sünk fontos eredményének te­kinti” — olvasható a kongresszu­si irányelvekben. Ma már ko­molytalanság volna a fridzsidert státusz-szimbólumnak tekinteni, amikor több mint kétmillió ma­gyar család korántsem jelképként tart otthon hűtőszekrényt. És ha kissé késve is. de eljutunk oda, hogy az autó szintén az lesz, ami­nek készült: közlekedési eszköz. A telekkel némileg bonyolultabb a helyzet, minthogy a felparcel­lázható föld véges, de a jelek sze­rint sikerül útját állni a speku­lációnak. törvényesen elejét ven­ni annak, hogy a négyszögölek adásvétele munka nélküli vagyon szerzésére nyújtson lehetőséget. • Élnek még félreértések, mint az elöljáróban idézett lévé' is tükrözi, de ezek szinte kivétel nélkül tájékozatlanságból vagy az egvénl helyzet téves megítéléséből származnak. Az állampolgárok óriási többsége nyílván félreért­hetetlennek tartia — minthogy az is — a kongresszusi irányelvek erre vonatkozó állásfoglalását: ,„Államunk törvényeivel is elisme­ri, támogatja a munkával szer­zett személyi tulajdont, a népgaz­dasági és egyéni szempontból, hasznos lakásépítési akciókat, a személyi tulajdonú lakások épí­tését. A családi szükségleteket meghaladt), spekulációs jellegű ingatlanszerzési lehetőségeket, törvényes eszközökkel visszaszo­rítja. Érvényt szerez törvényeink­nek, s olyan irányba fejleszti őket tovább, hogy gátat vessenek a nem munkából származó, a szo­cialista elveket sértő jövedelem- felhalmozásnak” Ez az. amire azt szokták mon­dani, hogy világos beszéd. Árkus József Vendégfogadás az Antarktiszon Minden antarktiszi nyáron özö­nével érkeznek a túristák — ten­gerjáró hajókon, sőt vitorlásokon is — a „Bellinghausen” szovjet tudományos állomásra. A Dél- Amerikától a Drake-öböl által elválasztott félszigeten levő állo­más a legkönnyebben elérhető helység a hatodik földrészen. Szá­zával jártak már ott a lelkes ér­deklődők. a távoli utazások ba­rátai a különböző országokból, köztük a tenger fáradhatatlan ku­tatója, Yves Costeau. Természetesen mindenki, aki az Antarktiszra érkezik, szeretne va­lamilyen emléktárgyat, élményt magával vinni — mondotta Va- gyim Popov, a Szovjetunió an­tarktiszi hidrometeorológiai szol­gálatának vezetője. Filmbemutatót rendezünk a vendégeknek az orosz konyhaművészet termékei­vel kínáljuk őket és emléktárgya­kat. azonkívül könyvecskéket és levelezőlapokat biztosítunk szá­mukra az Antarktiszról. Idén eléa zordon volt a nyár az Antarktiszon. ahol most már közeledik az ősz: a legfőbb do­logidő sarkvidéken élők számára. Hamarosan végleg beáll a jég, a szovjet flottila hajói sietve be­fejezik szállító útjaikat és tudo­mányos látogatásaikat. Az an­tarktiszi állomások legénységét minden szükségessel el kell lát- niok a hosszú télre. (TASZSZ)

Next

/
Thumbnails
Contents