Petőfi Népe, 1975. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-25 / 47. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Befejezte munkáját a megyei pártértekezlet Nyers Rezső felszólalása Nyers Rezső, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának ragja felszó­lalásában a következőket mon­dotta: — A megyei pártértekezlet do­kumentumai, előadói beszéde és vitája tükrözi azt a fejlődést, amely ebben a megyében pártunk X. kongresszusa óta mind a mai napig végbement. Tükrözi a kom­munisták helytállását a megye minden vidékén és területén, ér­tékes hozzájárulást ad pártunk összességének. Segít abban, hogy a X. kongresszuson olyan határo­zatok szülessenek, amelyek továb­bi fejlődésünk forrását jelentik. A kongresszus hivatása ket­tős: értékeli a két kongresszus közötti munkát, s meghatározza a következő, moist már 5 éves időszakra a párt politikai irányát és a főbb tennivalókat. Ezen túl­menően a kongresszuson hosz- szabb időre szóló programot is elfogadunk. Pártunk sikeresen teljesítette az 1948-ban, még a két munkáspárt egyesülésekor, elfogadott programnyilatkozatát, megvalósította mindazokat a cé­lokat, amelyeket a program tar­talmazott, sőt azon túlmenő fej­lődést is elértünk. Szükséges tehát, hogy a távlati céljainkat világossá tegyük egész párttagsá­gunk előtt. Mozgalmunknak a végső cél­ja természetesen mindig is vilá­gos és köztudott volt, és ez a kommunizmus. Az a társadalmi rendszer, amikor majd a társa­dalom osztályokra tagozódása végképp és teljesen megszűrni^ az anyagi javak termelése és á termelőerők fejlettsége olyan szintet ér el, hogy a bőség lesz megvalósítható, amikor a fizikai és a szellemi munka közötti — bár csökkenő mértékben, de meg­levő — különbségek megszűn­nek, amikor a város és a falu közötti különbség is teljesen meg­szüntethető. A kommunizmus nem a min­dennapok kérdése, nem is a hosszútávú programunk céljaként szerepel. Ami a program célja: a szocializmus, mégpedig a fejlett szocializmus megvalósítása. Mi­ben különbözik ez eddigi cél­jainktól, amit úgy formuláztunk, hogy a „szocializmus teljes felépí­téséért” harcolunk. Elvileg nem különbözik az eddigitől, de pon­tosabban, világosabban, hogy úgy mondjam tudományosabban fogalmazza meg ugyanazt a célt Ugyanis kétségtelen, hogy ma a magyar társadalomban nem csu­pán szocializmus alapjai létez­nek, hanem a szocializmus léte­zik a maga intézményi rendsze­rével, s a felépítményében is szo­cialista jellegű ez a társadalom, de még nem a kifejlett állapot­ban. Ezt fejezi ki tudományos igényességgel a pártprogram nyi­latkozatában foglalt meghatáro­zás, amely 20—25 esztendőre szó­ló távlati célja a magyar mun­kásmozgalomnak. Most tehát az a feladatunk, hogy a szocialista viszonyokat az élet minden területén: gazdaság­ban, kultúrában, a társadalom irányításában, politikai felépít­ményében és az emberek tudatá­ban, magatartásában fejlesszük és teljesebbé tegyük. Amikor po­litikai programot készítünk és po­litikai határozatot hozunk a kö­vetkező 5 év feladataira, akkor a jelent és a távlati jövőt együt­tesen tartjuk szem előtt politikai cselekvésünkben Ezért tehal pár­tunk elvi álláspontja tükröződik abban, hogy egyidejűleg és egy­szerre tárgyaljuk majd a kong­resszuson a_ távlati célokat, a fe­léjük vezető utat és a következő 5 esztendőre szóló politikai cse­lekvési programot, az erre vo­natkozó határozatokat. Nem külön-külön akarunk cse­lekedni a jövő és a jelen érdeké­ben. Pártunk eddig is és ezután is támaszkodik a nemzetközi kommunista mozgalom tapaszta­lataira. Ennek során ezután sem szűnünk meg eszmei, politikai harcot folytatni a világ imperia­lizmusa ellen, amely a világ ba­jainak forrása ma is. A világot átszelő számos válságnak a szü­lője, és az emberiség humánu­sabb. gyorsabb fejlődésének, az emberiséget szorongató sok-sok baj gyorsabb megszüntetésének az akadálya. Amikor a világ im­perializmusa ellen harcolunk, hangsúlyozni kell. hogy ez nem ország harca ország ellen, hanem nemzetközi méretekben folyó osz­tályharc, a munkásosztály harca a tőkés osztály ellen. Ennek nagy fontossága van az imperializmus elleni küzdelem helyes megértése és mindennapi cselekvés szem­pontjából. A nemzetközi munkásegység, osztályegység megteremtése, újra való megteremtése, és megerősí­tése a mai időszak legfontosabb feladata a kommunista mozga­lom nemzetközi stratégiájának, taktikájának alapvető vonása az, hogy az államok közötti békés egymás mellett éléséért harcol­tunk, harcolunk és harcolni fo­gunk ezután is. Ez nem megbé­kélés az imperializmussal, ez nem osztálybéke, itt az államok közöt­ti viszonyról van szó, amit nem szabad összekeverni az osztályok közötti viszonnyal. Az államok közötti békés egymás mellett élés megvalósítása 'alapvető fontossá­gú azért, hogy nyugodt, békés körülmények között fejlődhessen az emberiség, s megvalósíthassa többek között a kapitalista ki­zsákmányolás megszüntetését, az ennek érdekében folytatott har­cát. A békés egymás mellett élés megvalósítása és tartóssá tétele azt jelenti, hogy az emberiség figyelme, a népek figyelme a fegyveres konfliktusokról a társa­dalmi élet alapvető kérdései, a társadalom megjavítása felé te­relődik. A nemzetközi kommunista és munkásmozgalom politikája szem­pontjából alapvető jelentőségű, hogy az enyhülési folyamatot — amely kezdetét vette és bizonyos fejlődést ért el mind mostanáig — visszafordíthatatlanná és tar­tóssá tegyük, és továbbfejlesszük a fegyverkezés csökkentése, lé­nyeges visszaszorítása frányában. Növelnünk kell a szocialista or­szágok vonzerejét a világban, a fejlett kapitalista országok és a fejlődő országok tömegei előtt is, hogy a szocializmus perspektívá­jával alakíthassák saját viszo­nyaikat. Nem propagandával első­sorban, bár a propaganda is szükséges, hanem a mi viszo­nyaink további fejlesztésével, a szocializmus objektív valóságá­nak magasabb szintre emelésével lehetjük ezt meg. Alapvető szerepe van ebben a nemzetközi kommunista mozga­lom leghatalmasabb, legnagyobb erejével, a Szovjetunió Kommu­nista Pártjával való szövetsé­günknek, és valamennyi szocia­lista országgal való szoros együtt­működésünknek. Nem szűnhetünk meg ezt szem előtt tartani, erősí­teni ezután sem. A továbbiakban Nyers Rezső arról beszélt, hogyan hat a tő­kés gazdasági és politikai válság a mi viszonyainkra. A tőkés vi­lágot ma számos válság szabdal­ja. Energiaválság keletkezett, amely nagyon súlyos és tartós lesz. Az egész kapitalista világ­piacra kiterjedő válság jelentke­zik a mostani években a nemzet­közi pénzügyi helyzetben. A vál­ság fokozódik napjainkban, ami a fejlődő országok és a fejlett kapitalista országok viszonyait érinti, A világ élelmezése is vál­ságos helyzet fölé halad és a tő­kés országokban az infláció je­lentős méreteket öltött. Az inflá­ció nyomán most véget ért az az elég hosszú időszak, amikor a fejlett kapitalista országok gaz­dasági életét észrevehető kon­junktúra jellemezte. Most még nem általános és teljes a gazda­sági válság, de recesszió valósul meg és ennek mélyülése felé ha­lad a tőkés világ. Ha úgy tesszük fel magunknak a kérdést, hogy vajon napirenden van-e jelenleg a világkapitaliz­mus összeomlása, akkor erre vi­lágos marxista választ kell ad­nunk, és tudnunk kell, hogy ez nincs napirenden. Idáig a dolgok nem fejlődtek. De általános poli­tikánkban és a gazdaságpoliti­kánkban is fokozott mértékben számításba keld vennünk ezt a jelenlegi! helyzetét a világkapita­lizmusnak és azoknak a kapita­lista országoknak, amelyekkel mi érintkezünk a külpolitikában, a gazdasági életben, a kereskede­lemben és a nemzetközi kérdések számos területén. Nem gondolhatjuk, hogy ezek a válságok semmiféle hatással nin­csenek ránk. s nem nehezítik a mi gazdasági építőmunkánkat, de ezt ki tudjuk védeni, s mindent megteszünk, hogy ki is védjük ezeket a hatásokat. Nekünk nincs okunk félni politikailag, társadal­milag ezektől a gazdasági hatá­soktól. Minden eszközzel, a szo­cialista tervgazdálkodás eszkö­zével rendelkezünk a tekintetben, hogy nálunk, ha nehézségei okoz­nak is ezek, nem megoldhatatlan nehézségek, és még kevésbé vál­ságjelenségek legyenek. A szocia­lista világ ma és a jövőben sem lesz képes arra, hogy önellátó Je­gyen, és nem is célunk önellátó gazdasággá változni. Nekünk érintkeznünk kell, érdekünkben áll érintkezni, gazdaságilag és ke­reskedelmileg a világpiaccal. A mostani időszakban legkevésbé sem az érintkezés szűkítése van napirenden, annak ellenére, hogy a tőkés világ inflációja bizonyos negatív hatást gyakorol ránk. Most a tőkés infláció következ­tében teher nehezedik a magyar népgazdaságra, s ez a külkeres­kedelmi cserearányoknak a rom­lása. Most az a feladatunk, hogy — miután a cserearányok romlá­sa átmenetileg szűkíti az eloszt­ható nemzeti jövedelmet — a ha­tékonyságért új harcba indul­junk az iparban, a mezőgazdaság­ban, a közlekedésben, de még a szolgáltatási és igazgatási szfé­rában is. Igyekezzünk hatéko­nyabbá tenni gazdálkodásunkat és visszaszerezni azt a nemzeti. jövedelemrészt, amit most a cse­rearányromlások elvisznek. A továbbiakban Nyers elvtárs a politikai irányvonal érvényesíté­sének szempontjairól, feladatai­ról, módszereiről beszélt. Meg­jegyezte: — Jó volt hallgatni itt a párt­értekezleten, hogy a megye bár­mely vidékéről és bármely váro­sából szólaltak fel a küldöttek, jó néhányan hangsúlyozták, hogy érvényesül a párt vezető szerepe. Ez annyit jellent, hogy érvényesül a munkásosztály vezető szerepe, a helyi viszonyok közepette is. Aki erről külön nem beszélt és nem hangsúlyozta ezt. annak a mondanivalójából is kicsendült ez a megállapítás. Természetesen minden periódusban újra meg kell vívni a magunk politikai harcát, mégpedig helyes felfogás­ban kell ezután is érvényesíte­nünk, nem szűklátókörűén. .Ma a munkásosztály vezető szerepe osztályszövetség kereté­ben érvényesül, abban a felfogás­ban, amit szintén nagyon jól hangsúlyoztak a referátumok, hogy a szocializmus az egész nép­nek épül. A munkásérdek nem­csak az ipar fejlesztéséhez kap­csolódik most és a jövőben sem, hanem a mezőgazdaság fejlesz­téséhez, a szolgáltatás széles kö­rű fejlesztéséhez, az urbanizáció­hoz és egyáltalán a szocialista életviszonyok egészének fejlesz­téséhez. Alapelveink között változatlan erővel, sőt ha lehet, az eddigiek­től jobban kell követnünk azt, hogy hatékonyabbá tegyük a gaz­daságot, a gazdálkodást, a ter­melő és a nem termelő munkát. Hogy termelékenyebben dolgoz­zunk ott, ahol termelékenyebben lehet dolgozni, hogy jövedelme­zőbb legyen a gazdálkodás min­denütt, ahol a nemzeti jövede­lemhez nagyobb mértékben lehet hozzájárulni. Hogy mindezt a ha­tékonyságot a szociális biztonság szüntelen erősítése szem előtt tar­tásával és követése mellett, min­den ipari üzemben, minden ter­melőszövetkezetben és minden más szervezetben valósítsuk meg. Alapelveinknek megfelelően- most, a következő időszakban is, a szocialistái demokrácia érvényesí­tésén munkálkodunk. Pártunk Központi Bizottsága úgy véli, hogy ennek keretén belül napirenden marad természetesen a demokrá­ciának minden szinten való erő­PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxx. évf. 47. szám Ára: 90 fillér 1975. február 25. kedd sitése: az állami életben, a taná­csi életben, a kulturális terüle­ten, de különös fontossága lesz a következő időszakban annak, hogy az üzemi demokrácia erő­södjön. Ebbe beleértjük a szövet­kezeti demokráciát és az állami üzemen belüli demokráciát is. Nyilvánvaló, hogy a munkásosz­tály vezető szerepéhez az is szük­séges, hogy ez áthassa a szocia­lizmus teljessé tétele érdekében az életnek minden területét, hogy_ ne csak osztályméretekben le­gyen az osztályszervezeteknek beleszólási joguk a gazdasági ügyekbe és a szociális ügyekbe, hanem fokozott beleszólás legyen közösségi méretekben is. Alapelveink közé tartozik, hogy a szocialista gazdasági integráció­ból eredő feladatokat vállaljuk és igyekszünk ebben aktívan részt venni. Az integrálódás szocialista viszonyok, szocialista országok között is nagy hasznot hozó cél, minden ország dolgozó népe szá­mára. Alapelvünk, hogy terjesztjük a tudományos szocializmus eszméit, miközben számolnunk kell az emberek befogadóképességével is e tekintetben. Pártunknak ké­pesnek kell lennie minden szin­ten átadni a dolgozó embereknek a marxizmus—leninizmus eszméit. Ha a megye fejlődését nézzük, felmerül a kérdés, hogy lépést tart-e az országgal, nyújt-e any- nyit az országnak, mint az ország más területe? Élelmezésben, ku­koricában, búzában, sertésben, szőlőben, zöldségben, amit ez a megye nagy mennyiségben pro­dukál, s az ipar termékeiben, és együttesen — politikai helytál­lásban. Nyújt-e annyit, mint amennyit elvárhatunk? Ha nem is nehézipari megye, de élelmi­szeripara, könnyűipara nagyará­nyú, s gépiparában is nagyon fontos, üzemek vannak, amelyek világszerte exportálják termékei­ket. összességében, azt hiszem, helyes a pártbizottság értékelése, hogy a megye teljesíti azt, amit az ország vár a megyétől. Hogy a lakosság is megkapja-e a megye gazdaságától azt, amit a lakos­ságnak kell nyújtani, és a poli­tikai munkától azt, amit a la­kosság elvár. Mindez azt bizo­nyítja, hogy folytatni lehet itt a megyében is az eddigi politikát, • Vasárnap reggeli pillanatkép a beszámolók feletti vita folytatása előtt. természetesen mindig jobban és megkeresve az új tennivalókat. Az ipar differenciált fejlesztésé­re, intenzív fejlesztésére van szükség, s nagyon helyes az erre vonatkozó állásfoglalás. 'Ennek általánossá kell válnia, hogy min­denütt keressék a belső, a saját erőforrások növelésének lehetősé­gét. Differenciáltnak kell lennie az ipar irányításának a tekintet­ben is, hogy ne legyenek merev- sémák arra, mi az ésszerű, mi. a termelékenyebb és mit köve­tel az ország érdeke. Az egyik iparágtól, vagy az egyik vállalat­tól talán azt követeli, hogy na­gyobb legyen, a másiktól,? hogy ne legyen olyan óriási méretű. A tömegtermelésben a méretek nö­velése fokozza a hatékonyságot, de választékigényes termékek te­rületén vigyáznunk kell, mert itt a mennyiség növelésének semmi értelme nincs, há az a lakosság ellátásának a romlását eredmé­nyezné, vagy a szükséges áruvá­lasztékot szűkítené. A mezőgazdaságban is intenzív úton kell haladnunk. Sok helyen lehetséges az üzemi méretek, a szövetkezeti méretek növelése. A Központi Bizottság irányelvei is felhívják a figyelmet arra, hogy ahol ésszerű, ott növeljék a mé­reteket. De az is beleértendő ebbe a jelszóba, hogy ahol nem ész­szerű, ott viszont ne növeljék, és ott ne egyesüljenek. A sok he­lyes törekvés mellett helyenként túlzott szándék, sőt gyakorlat is jelentkezett. Tehát hangsúlyozni kell: nem öncél a terület növelé­se, mert a magyar mezőgazda­ságban a jelenlegi üzemméretek a mezőgazdaság döntő többségében az optimális szinten vannak. Akadnak viszont egész kis, kevés­sé életképes szövetkezetek, a gyenge, a rossz természeti viszo­nyok között működők, főleg ezekre kell a figyelmünket for­dítani. A megye következő 5 éves politikai programjában megfelelő hangsúlyt kell kapjon az, hogy fokozott közfigyelem forduljon a rossz, kedvezőtlen adottságú ter­melőszövetkezetek felé, és min­denki a maga módján igyekezzen nekik segíteni. Ugyanez a hely­zet a szakszövetkezetekben is, ahol nagyon helyes, s a jövőben is folytatandó politikánk. De ahogy a beszámoló is tartalmaz­za, bizony a gyenge szakszövet­kezeteknél, ahol nem tudják a gazdasági hatékonyságot sem eléggé érvényesíteni, vagy ahol még néni tettek meg mindent a szántóföldi gazdálkodás tekinte­tében, a közös tevékenység kibon­takoztatására, ott ezt fokozottan szorgalmazni, erősítenünk kell. Sőt, nemcsak erősítjük, hanem az új formáit is megtaláljuk, és megvalósítjuk a jövőben a mező- gazdasági üzemek vertikális koo­perációjának, integrációjának. Oly módon, hogy az egymásnak szállító üzemek ne csupán piaci kapcsolatban álljanak egymással, hanem élő. eleven szerződéses kapcsolatban, vállalati önállósá­guk megőrzése mellett. A beszámoló azt tükrözi, hogy- a megye sokat fejlődött az urba­nizáció tekintetében — bár na­gyon sok problémával küzd, kü­lönösképpen a lakásviszonyok te­rületén, és ez egyik-másik város­ban különösen nehéz kérdés. Fokozott mértékben, még az eddigiekhez képest is erősíteni kell azt a pozitív tendenciát, ami most már több mint tíz eszten­deje jellegzetes a megyében, hogy saját forrásokat keresnek, anyagi forrásokat kutatnak fel. A válla­latok is összefognak a területért, a városért. Ennek szép példája legújabban az óvodaépítkezésnél jelentkezik, de sok más területen is. például a villanyárammal való ellátásnál, az útépítésnél és más vonatkozásban. Nyers Rezső beszéde befejező részében arra hívta fel a figyel­met, hogy a párt ereje, Bács me­(Folytatás a 2. oldalon.) Amint arról vasárnapi lapszámunkban be­számoltunk szombaton és vasárnap tartotta tanácskozását a megyei pártértekezlet. A szombati eseményekről már tájékoztattuk olvasóinkat, s közöltük az elhangzott felszó­lalások egy részét. Most azokat ismertetjük, amelyek szombaton lapzárta után és vasár­nap hangzottak eL Á megyében is folytatni kell az eddigi politikát

Next

/
Thumbnails
Contents