Petőfi Népe, 1975. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-25 / 47. szám

BEFEJEZTE MUNKÁJÁT A MEGYEI

PÁRTERTEKEZLET

(Folytatás az 1. oldalról.) gyében és mindenütt a szervezettségben rejlik. Ha mindenütt érvényesül is a párt vezető szerepe, de nem mondhatjuk, hogy már mindenütt egyforma hatékonysággal. Igyekezzünk azon, bogy a gyenge hatékonyságú területeken erősödjön a pártmunka, az erősebb területek pedig segítsék a gyengébbeket.

Harcolni kell a végletesség ellen a politikában, a politikai megítélésben és a politikai gyakorlatban. Jelentkezik olyan ve- ezóly, hogy valamiben előbbre akarunk szaladni, mert a vágyaink vezérelnek bennünket, vagy valamit lebecsülünk, nem tartunk fontosnak, s legfeljebb formálisan hajtjuk végre. Mindkét véglet ellen fel kell lépnünk, el kell magunkat határolni tőlük. Olyan életszemlélet, életmód elfogadtatásáért, terjedéséért kell harcolnunk, amely jobban megfelel a szocialista ideálnak.

További haladásunk feltétele a helyes politikai irány megtartása. A XI. kongresszus e tekintetben is képes lösz arra, hogy a magyar

munkásosztály, a párt számára helyes politikai irányt határozzon meg, ez pedig az eddigi politikai irány követése. A siker azon múlik. hogy egységesen értelmezzük a politikai irányt, ne legyen többféle, néha egymásnak ellentétes értelmezés, és azon múlik, hogy a helyi viszonyokra képesek legyünk ezt mindenütt jól alkalmazni.

Ügy érzem, hogy a Bács-Kis- kun megyei pártértekezlet a kongresszushoz jelentős segítséget ad, az itteni állásfoglalás segíteni fog a párt egészének a kollektív állásfoglalás helyes kialakításában. Tegyünk meg mindent ezután is azért, hogy itt, Bács megyében a jó politikai irányt követve a kommunisták egysége valósuljon meg, s erősödjön a munkásosztály vezető szerepe abban a helyes értelemben, hogy velünk együtt jönnek mindazok a szövetségesek, akikkel a szoros egység feltétele a szocializmus eredményes megvalósításának — fejezte be felszólalását Nyers Rezső, a Politikai Bizottság tagja.

9 A pártértekezlet szünetében.

Borsodi György, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának vezető titkára

A megye 134 izer szervezett dolgozója, valamint'a Szak--.1

szervezetek Megyei Tanácsa nevében tisztelettel köszöntőm a pártértekezlet minden résztvevőjét. A szervezett dolgozók méltóképpen készültek megyénkben is pártunk e nagy eseményére. Minden okunk megvan arra, hogy elmondhatjuk: a megye dolgozói, elsősorban a munkás- osztály, egyetért a Központi Bizottság által kidolgozott politikával és támogatja azt, Ezt bizonyítják azok a tények is, hogy a munkahelyek dolgozóinak mintegy 63 százaléka bekapcsolódott a kongresszusi és felszabadulási munkaversenybe, növekedett a munkalendület az utóbbi hónapokban, hetekben, sok kezdeményezés született a minőség javítására, az anyagtakarékosságra, elsősorban az import anyagok helyi pótlására. Az utóbbi hetekben, hónapokban ugyancsak fellendült az újítómozgalom is a megyében.

Közismert, hogy a megye munkásosztálya, szervezett dolgozói, az egész lakosság szociális gondjai megoldása érdekében tömegesen vettek és vesznek részt társadalmi munkákban, szervezett akciókban.. Gondolok itt a rendkívüli időjárás miatt nehézzé vált

mezőgazdasági munkák segítésére, a tanyai iskolák villamosítására, más kommunális, városfejlesztési elképzelések társadalmi munkában való segítésére. De azt tapasztaljuk — különösen az utóbbi időben —, hogy sok helyütt bizonyos túlzások is előfordulnak. Helyenként túl sokszor szerveznek kommunista szombatokat, vasárnapokat és megye- szerte rendkívül megnövekedett a túlórák felhasználása. Meggyőződtünk arról is, hogy ezek egy részét az elmaradt, meg nem valósult termelési tervek végrehajtására használják fel. A túlórák száma 1972-ben megyénkben 2 millió 372 ezer volt, s ez 1973- ban 2 millió 715 ezer órára növekedett. A szabad szombatok igénybevétele még ennél is nagyobb volt: 20 százalékos a növekedés.

A felszólaló a továbbiakban a megye dolgozóinak életében bekövetkezett változásról, az ipar, a mezőgazdaság fejlődéséről, az urbanizációról, a munkaerőhelyzetről beszélt. Elmondotta, hogy a munkaerő jó része ott van az iparban, csak nincs eléggé kihasználva, nem ritkán szétapró- zottan, manufakturális körülmények között dolgozik. Szeretnénk megelőzni azt, hogy ne alakuljanak ki „tanyás viszonyok” a megye iparának szerkezetében.

Az SZMT vezető titkára felszólalása további részében a megye lakáshelyzetéről, a három, illetve több gyermekes családok lakásigényeinek kielégítéséről beszélt.

lányok. Naponta 20—50 kilométert utaznak. Korán indulnak munkahelyükre, és későn érkeznek haza. Sajnos, nem lehet ehhez igazítani a községi bölcsődék, óvodák, valamint az üzletek nyit- vatartását. Ugyanakkor problémát jelent ezeknek a dolgozó nőknek az általános és szakmai műveltség fejlesztése is. A nőbizottságok képviseletében kifejezem azt a reményemet, hogy előbb-utóbb megoldódnak az ilyenfajta gondok is.

Dr. Losoncz Mihály,

a kecskeméti Katonai Kórház parancsnoka

Dr. Losoncz Mihály, a kecskeméti Katonai Kórház parancsnoka felszólalásában többek között arról beszéli, hogy Bács-Kis- kun megyében a múlt igen szegényes, elhanyagolt egészségügyi állapotokat és intézményeket hagyott örökül. A munkáshatalom nyitotta meg az utat ahhoz, hogy az egészségügy valóban a nép egészségét védje és szolgálja. A megye vezetése a negyedik ötéves tervben Is a meglevő nagy feszültségek felszámolására koncentrálta az anyagi erőket.

Meggyőződésem — mondotta a felszólaló —, hogy az eddigi helyes úton haladva, az ötödik ötéves terv végére Bács-Kiskun megye egészségügyi ellátása is az országosnak megfelelő szintre zárkózik fel. Emellett azonban olyan intézkedésekre is szükség van, amelyek a meglevő egészségügyi hálózat hatékonyabbá tételét helyezik előtérbe. Ilyen a gyógyító-megelőző ellátás intézményrendszerének továbbfejlesztése, ami azt eredményezheti, hogy mindenki ott kapjon ellátást, ahol korszerű, gyógykezelésben részesülhet.

Ezután dr. Losoncz Mihály az egészségügyi dolgozók tevékenységéről beszélt. Hangsúlyozta, hogy az új egészségügyi törvény, s a különböző intézkedések és utasítások csupán jogi formába öntik az egészségügyi dolgozók kötelességeit. Az orvosi, egészségügyi dolgozói pálya azonban hivatás, nem pedig mesterség. Ügy vélem, hogy az egészségügyi tevékenységben 1 igen jelentős szerepe van a helyes szemléletnek. Kórházaink, intézményeink párt- szervezetei a kommunista orvosok és egészségügyi dolgozók igen sokat tehetnek az orvosegészségügyi etika javítása, a hivatástudat elmélyítése tekintetében.

A kecskeméti Katonai Kórházat sok szál fűzi a városhoz és a megyéhez, s dolgozói bekapcsolódtak annak társadalmi életébe. Az elmúlt négy év alatt 14 ezer polgári beteget gyógyítottak, s részt vettek a város sürgősségi felvételi ügyeletrendszerében. A kórház szocialista szerződést kötött a homokhátsági területi tsz- szövetséggel. melynek érteimében soron kívül felveszik a vegyszerektől mérgezett tsz-tagokat. A XI. kongresszusra készülve felajánlotta a kórház kollektívája, hogy elvégzi az Izsáki Állami Gazdaság valamennyi dolgozójának szakorvosi szűrővizsgálatát. Ezt a munkát február 15-ig be is fejezték.

Sztanojev András, a kiskunfélegyházi városi pártbizottság első titkára

Sztanojev András. elvtárs tolmácsolva a pártértekezletnek Kiskunfélegyháza és a környező községek kommunistáinak üdvözletét, azután az iparban végbement

fejlődésről adott áttekintést. A többi

között elmondotta: az elmúlt négy évben 8,9 százalékkal nőtt az iparban és az építőiparban dolgozók aránya. Az iparban 34,3 százalékos a szakmunkások hányada. A termelési érték 50 százalékkal nőtt a négy év alatt, s e növekedés üteme

meghaladta a megyei és az országos átlagot. A termelés ilyen arányú felfutáshoz nagymértékben hozzájárult a 281 millió forintos beruházás és rekonstrukció is.

A mezőgazdasúg fejlődéséről szólva egyebek között kiemelte: a város és környékének mezőgazdasága minden eddiginél nagyobb terméseredményeket ért az elmúlt négy évben. Búzából 40, kukoricából 50 mázsát takarítottak be hektáronként. S mindinkább tért hódítanak az iparszerű, nagyüzemi termelési rendszerek.

— Társadalmunk két alapvető szövetséges osztálya eredményes munkával, tettekkel igazolta életerejét, dinamizmusát — hangoztatta a felszólaló, majd így folytatta:

— A gazdasági élet fejlődésével együtt épült városunk is. A

felszabadulást követő 20 év alatt 1554 lakás épült, a mostani tervciklusban 1345 lakással lett gazdagabb a város. Mégis, a legnagyobb gondunk továbbra is a lakáskérdés.

A továbbiakban a párt közoktatáspolitikai határozatának végrehajtásáról, a közművelődésben elért tartalmi fejlődésről szólt.

Ezután a taggyűléseken és a városi pártértekezleten megfogalmazódott feladatokra utalva különösen három vonatkozásban kérte a megyei pártértekezlet és a megyei vezetés támogatását.

— Az egyik a kedvezményes munkáslakás-építés lehetősége. Ezt indokolja a viszonylag magas munkáslétszám és a lakáshelyzet.

A munkásművelődés, a város és a környékbeli községek lakóinak közművelődése érdekében szükséges a korszerű művelődési központ építése. A város ipari üzemei, termelőszövetkezetei az ott dolgozó munkások, szocialista brigádok, minden gazdálkodó szerv vállalja, hogy a bekerülési költség 50 százalékát helyi forrásból biztosítja.

A harmadik nagy gondunk a fekvőbeteg-ellátás. A kórház, amelynek a vonzáskörzetéhez 80 ezer ember tartozik, eléggé túlzsúfolt. korszerűtlen az ellátottsága. Ezért szükséges a kórház bővítése.

Biztosítjuk a megyei pártértekezletet, hogy Kiskunfélegyháza kommunistái következetesen harcolnak a XI. kongresszus határozatainak és a megyei pártérle- kezlet célkitűzéseinek megvalósításáért, városunk és a megye töretlen fejlődéséért — fejezte be felszólalását Sztanojev András.

Németh Ferenc,

a KISZ megyei bizottságának első titkára

Bajnai Istvánná,

a kisszállási Bácska Tsz raktárosa

Bajnai István-» né, a kisszállási Bácska Tsz raktárosa Ifelszólalásában a dolgozó nők helyzetéről beszélt.

— Engedjék meg — mondotta —, hogy az általam képviselt nőbizottságok nevében köszönetét mondjak azokért — a Központi Bizottság 1970 februári határozata nyomán hozott — intézkedésekért, amelyek lehetőséget teremtettek a dolgozó nők helyzetének megjavítására. Nincs módomban felsorolni az elmúlt öt év alatt lett intézkedéseket, pedig bizonyítanánk velük a párt következetes politikáját. A nőpolitikái határozat végrehajtása nem kizárólagosan a női kedvezmények feoro- zatát jelenti, hanem társadalmi

szükségleteket elégít ki. Gondolok többek között a keresőképes nők foglalkoztatási arányának gyorsabb növelésére.

Járásunk nődolgozóinak többsége nem maradt passzív szemlélője a hozott intézkedéseknek, hanem erejükhöz mérten bekapcsolódtak azok végrehajtásába. A termelő munka és a családi elfoglaltság mellett egyre nagyobb számban vesznek részt a közéletben. Ma már egyetlen választott testület sem működik a kiskun- halasi járásban, amelyben kisebb vagy nagyobb számban ne képviseltetnék magukat a nők. Talán még nem rendelkezünk a testületi munkához elegendő tapasztalattal, de reméljük, megkapjuk azt a segítséget, amelynek nyomán elegei tudunk tenni a velünk szemben támasztott követelményeknek.

Vannak azonban gondok is. A városokban nagy létszámban nőket foglalkoztató üzemek létesültek, amelyekbe a környező községekből járnak be az asszonyok,

Németh, Ferenc, a megyei KISZ-bizottság első titkára a megye úttörői, ifjúkommunistái és egész ifjúsága nevében köszöntötte őszinte tisztelettel a pártértekezlet résztvevőit, a megye valameny- nyi kommunistáját. Majd utalással a párlértekezlet előkészületébe, hangsúlyozta, hogy ebben a felkészülésben részt vettek és részt vesznek a fiatalok is.

Minden fiatal tudja és büszke rá — mondotta —, hogy a munkásosztály forradalmi pártjának következetes, előremutató politikája eredményeként adhatunk számot tisztes eredményekről a partértekezlet, s majd a párt XI. kongresszusán. Az építő munkában a Kommunista Ifjúsági Szövetség szervezetei és tagjai a megyében is eredményesen dolgoztak, segítették és segítik a párt célkitűzéseinek megvalósítását.

— Buzdították az ifjúkommunistákat a szocialista brigádmozgalomban való részvételre. Több mint 14 ezer fiatal dolgozik bri- gádlagként munkahelyén. Kezdeményezői és résztvevői voltak a fiatalok a társadalmi akcióknak, kommunista műszakoknak, amelyek bevételének egy részét, 800 ezer forintot, a KISZ által Vietnamban felépítendő szakmunkás- képző intézet létrehozására fizettek be. Törekedtek az ésszerűbb termelésre, a takarékosabb, hatékonyabb gazdálkodásra. Készt véítek a KISZ-szervezetek az óvodai, bölcsődei helyek bővítésére kezdeményezett társadalmi összefogásban, a hátrányos helyzetű fiatalok tanulási feltételeinek javításában, úttörőtáborok létrehozásában.

A továbbiakban azt fejtegette Németh Ferenc, hogy fontos feladatuknak tartották a KlSZ-szer- vezetek a fiatalok körében a párt politikájának megismertetését, a marxizmus—leninizmus eszméjének terjesztését, a közéleti tevékenységre való előkészítésüket.

— Azt akarjuk elérni — hangsúlyozta —, hogy a fiatalok, a KISZ tagjai ne legyenek közömbösek. Egyre kevesebben ismerjék azt a régi mondást: ne szólj

szám, nem fáj fejem; ne is legyen olyan munkahely, ahol az a problematikus ember, akinek van véleménye, aki sokat és nehezet kérdez.

Felszólalásának befejező részében az ifjúsági törvényt követő intézkedésekről szólva, méltatta azok kedvező hatását az ifjúság élet- és munkakörülményeinek javítására, a pályakezdésre és

családalapításra. Majd javaslattal élt, hogy a lakásépítésre vonatkozó kedvezmények legyenek érvényesek a falvakra is; hogy a MÉSZÖV lakásépítési szövetkezeteiben építkezők számára —

akiknek a 90 százaléka fiatal —

a lehetőségekhez mérten biztosítsanak közművesített telket a tanácsok.

— Most is, a jövőben is készek vagyunk a cselekvésre, az életnek értelmet, szépséget adó, újat teremtő alkotó munkára! — fejezte be felszólalását Németh. Ferenc.

*

Szünet után Katanics Sándor elnökletével a pártértekezlet folytatta munkáját. Elsőként Sza— bó Imre a mandátumvizsgálóbizottság elnöke tett jelentést- Katanics elvtárs ismertette a pártértekezlethez érkezett táviratokat.

Ivanics Lajos, a kiskőrösi járási pártbizottság első titkára

Ivanics Lajos, a kiskőrösi járási párt- bizottság első titkára felszólalásában a

szakszövetkezetek helyzetét elemezte. Megállapította, hogy az elmúlt négy évben tovább erősödött, fejlődött ezeknek a szövetkezeti formáknak közös tevékenysége, ötven százalékkal nőtt a közösen művelt terület, a nagyüzemi szőlő- és gyümölcsültetvények 1700 hektárról 3900 hektárra emelkedtek. A tagok létszámcsökkenése mellett az 1970. évihez viszonyítva csaknem négyszeresére emelkedett a gazdaságok bruttó termelési értéke. Majdnem két és félszeresére növekedett a bruttó jövedelem.

A szövetkezeti tiszta vagyon 418 millió forint, melyből 316 millió forint a gazdák 10 százalékos hozzájárulásából származik.

A gazdasági hatékonyság növekedésének fő forrása a szőlőtermés növekvő átlaga, hiszen ezekre a szövetkezetekre ez a legjellemzőbb. A Homokhátság közepén a szőlő- és gyümölcskultúra megőrzésére és nagyüzemi fejlesztésére jöttek létre és jelenleg is ez a feladatuk.

A gondokról szólva megállapította, hogy néhány szakszövetkezetben a közösen művelt terület jelentősége még nem számottevői A termelés szervezése a tagsági üzemág létrehozásával még csak kezdeti lépéseket tett és nem sikerült minden tudományos eredményt alkalmazni, a kisüzemre átvinni, pedig ez utóbbi jelentősnemzeti vagyont képvisel ma is.. Ellentmondás van a kisparcellá- san művelt szántóterület és az itt alkalmazott technika között. Ezek nemcsak a termelőerők fejlődését akadályozzák, hanem az alacsony hozam miatt az élő munka pazarlásának okozói is. A fejlődő mezőgazdasági technika és a tudomány alkalmazásához — a jelentős fejlődés ellenére — kevés a jól képzett szakmunkás, középkáder, felsőfokú végzettségű irányító és szervező szakember.

A továbbiakban rámutatott:

— Feltétlenül elsőrendű feladatunk és távlati célkitűzésünk, hogy tovább növeljük a nagyüzemi közös területeket. L.énye- ges további tennivaló a gazdaságok közötti együttműködéssel tovább növelni a borfeldolgozó és palackozó bázist, illetve a szőlő- és gyümölcstermékek komplex feldolgozását.

Céljaink megvalósításánál figyelembe vettük a folyamatosságot. A rendelkezésre álló termelőerők minél hatékonyabb kihasználására törekszünk, számba véve lehetőségeinket. A pártértekezlet beszámolójában foglaltak alapján dolgozunk, az abban elhangzott megállapításokkal egyetértünk.

Róka Istvánné,

a Bácsalmási Ruhaüzem csúcstitkára

Róka Istvánné, a bácsalmási ruhaüzem csúcstitkára hozzászólásában méltatta a nagyközség iparának fejlődését, utalva arra, hogy a bajai járásban mennyit nőtt az utóbbi években az ipari üzemek termelése.

A továbbiakban hangoztatta:

— Járásunk ipari munkásságának mintegy 50 százaléka Bácsalmás nagyközségben dolgozik, melynek legnagyobb termelő egysége a Bácsalmási Ruhaüzem. Az üzem 790 dolgozója közül 701 nő és 310 huszonhat éven aluli fiatal. Az átlag életkor 30 év. Üzemünkre a nyugpdt politikai légkör a jellemző. Érvényesül a párt vezető szerepe. Ezt hangsúlyozták a beszámoló taggyűléseken, a XI. kongresszus irányelveinek vitái során üzemünk kommunistái.

A csúcsvezetőség a nőpolitikái határozat végrehajtása során fi- gvelembe veszi, hogy a vállalat általános fejlődése mindig magában foglalja a nők helyzetének javulását, következésképpen a

vállalat fejlődésével együtt javult a nők helyzete. A X. kongresszus óta hét nővezető került gazdasági vezető beosztásba.

Gondjaikról szólva elmondta,, hogy meg kell szervezni az általános iskolai végzettséggel nem. rendelkező munkásnők továbbtanulását, a nők szakmai képzettségének növelésére nagyobb gondot fordítanak a jövőben. Fontos feladat anyagi és szociális helyzetük további javítása, a gyermekeik bölcsődei, óvodai elhelyezésének segítése.

A beszámoló taggyűléseken többen foglalkoztak az üzemi KISZ-szervezet munkájával, feladattervükben részletesen meghatározták azokat a tennivalókat, amelyek segítséget adnak a? ifjúsági szervezet tevékenységének további javításához. Az. üzem több kommunistája kapott pártmegbízatásti a KISZ-ben végzendő munkára. Az ifjúság jo eredményeket ért el a termelésben, az új módszerek elsajátításában, a munkaversenyben.

Végezetül rámutatott:

— Feladatunk, hogy üzemünk fiataljainak kötelességévé tegyük a szakmai, általános és politikai műveltség fejlesztését, megértetve velük, hogy ez jövőjük záloga. Ugyanakkor minden lehetőséget kiaknázva segítsük őket. kötelességük teljesítésében.

Bajzák Béla, a Közép-magyarországi Pincegazdaság igazgatója

Felszólalásában Bajzák Béla először a mezőgazdasághoz kapcsolódó feldolgozó- és élelmiszer- ipar szerepéről, annak az ország ellátásában és az exportfeladatok teljesítésében betöltött kiemelkedő jelentőségéről szólott. Elmondta, hogy megyénk mezőgazdaságában megtermelt nyersanyag nagy tömege feldolgozatlanul áramlott ki a megyéből. Ezután a gabonatermelésről, a zöldségtermesztés gondjairól, a tartósítóipar fejlődéséről, exportjáról szólt, maid felszólalását így folytatta:

— A megye tartósítóiparában a kapacitások további növelése és korszerűsítése mellett fontos feladat lesz a következő években az ipari nyersanyagok termelésének fokozása. Bár az 1970-es megyei pártértekezlet által meghatározott célkitűzésektől elma* radt a gyümölcs termesztése, ai megye tartósítóipara mégis növelte a gyümölcs feldolgozását^ Elsősorban a hűtőiparra vonatkozik ez, ahol a növekedés mintegy 50 százalékos. Itt szólnék néhány szót a megye hűtőtér-kapa^ citásárpl. amely jelenleg körülbelül 13 ezer négyzetméter. Optimális kihasználás esetén ez megközelítené az igényeket, de részben technológiai hiányosságok, részben kedvezőtlen területi elhelyezkedésük miatt kihasználásuk alig 6,0 százalék.

A felszólaló a továbbiakban a megye hústermelésének fejlődéséről, az ezzel összefüggő felvásárlásáról, a baromfiipar nagyarányú korszerűsítéséről szólva elmondta, hogy a megyei vállalat az utóbbi négy évben mintegy 50 százalékkal növelte termelését, nagymértékben javította a belföldi ellátást, s növelte az exportot. Felszólalását így folytatta:

— Tisztelt pártértekezlet! En-