Petőfi Népe, 1975. február (30. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-23 / 46. szám
A megyei pártbizottság beszámolója I. A megye társadalmi viszonyainak változása, az alapvető osztályok, egyes rétegek helyzete A X. kongresszus határozatának végrehajtása során jelentős eredményeket értünk el megyénkben. Tovább szilárdultak a szocialista viszonyok. Ez kifejeződik többek között a megye társadalma osztályszerkezetének változásában is. A megye aktív keresői közül 51.1 százalék munkás, 28,5 százalék szövetkezeti paraszt, 18,1 százalék értelmiségi és egyéb nem fizikai foglalkozású. 4.3 százalék kisárutermelő. Ebből kitűnik, hogy megyénkben, amelynek eddigi története során hagyományosan a paraszti lakosság volt abszolút többségben, az utóbbi másfél évtizedben az iparfejlesztési politika eredményeként a munkásosztály létszámát tekintve is vezető osztálya lett a megye társadalmának ^ A szövetkezeti parasztság száma a korábbiaknál lassabb ütemben ugyan tovább csökkent, de a mezőgazdaságban közvetlen foglalkoztatottak számaránya országos viszonylatban nálunk továbbra is a legnagyobb. Megyénk lakosságának kétharmada közvetlenül vagy közvetve kötődik a mezőgazdasághoz. A mezőgazdasági üzemek korszerűsödésével az iparszerű termelés, munkaszervezés és juttatási módok ter jedésének eredményeként csökkent a különbség az ipar és a mezőgakdaság között, Az évtizedek óta tartó elvándorlás üteme a beszámolási időszakban lelassult, sőt 1974-ben a természetes szaporodás növekedése következtében a lakosság csökkenése megállt. Nem változott lényegesen a megye hagyományos települési struktúrája. Az országosnál valamivel gyorsabban nőtt a városi lakosság aránya (33 százalékról 39,5 százalékra), A külterületi lakosság évi átlagban mintegy 1,5 százalékkal tovább csökkent ugyan (főleg a szórványtanyákon), de még mindig 140 ezer ember él külterületen. Falun a korábbinál sokrétűbb foglalkoztatási struktúra kialakulásával új társadalmi kapcsolat- rendszerek jöttek létre, a művelt- . ség, a városiasabb életkörülmé- nyék terjedésével a város és a falu közelebb került egymáshoz. építőiparban, a további része az állami, mező-, erdő- és vízgazdaságokban, a kereskedelemben, a közlekedésben, a hírközlésben és a nem termelő ágazatokban dolgozik. Az utóbbi négy évben tovább fejlődött a munkásság politikai öntudata. Állásfoglalása, tevékenysége, fegyelme, szemlélete meghatározó módon befolyásolta a dolgozók minden csoportjának, rétegének felfogását, magatartását. Nőtt a munkásság közéleti aktivitása. A választott párttisztségekben növekszik arányuk. A szakszervezeti tisztségviselők kétharmada munkás. Emelkedett részvételük más társadalmi szervezetekben is. Az ipari munkásság szakképzettségének általános színvonala emelkedett. A szakmunkások száma mintegy egyötöddel nőtt, a munkásokon belüli arányuk is emelkedett. A beanított és segédmunkások aránya 54 százalék. A betanított és segédmunkások e viszonylag magas aránya azzal függ össze, hogy a megyében a tárcaipari vállalatok tevékenysége nagyrészt ilyen munkán alapul és a mezőgazdaságban foglalkoztatott munkásoknak is csak 35 százaléka szak- és betanított munkás. A munkások közel 40 százaléka végezte el az általános iskola 8. osztályát és 2 százaléka érettségizett. Ezen túlmenően megyénk munkásságának arculatát az is befolyásolja, hogy iparunkban főleg gyáregységek, telephelyek találhatók, meglehetősen heterogén termelési struktúrával, üzemeink viszonylag kisméretűek, egy részüknél elmaradott a technikai színvonal. Széles körű a kötődés a mezőgazdasághoz, magas a vegyes családok aránya. A megye munkásságának zöme első generációs munkás, sok helyen hiányoznak az ipari munkásmozgalom hagyományai, ezek jórészt még csak most alakulnak ki. Mindebből következik, hogy a munkássá formálódás folyamata most szélesedik, s ebben fokozott szerep hárul a pártszervezetek szocialista brigádmozgalomra, a törzsgárdára, a szakszervezetekre. A tulajdonviszonyok fejlődése Szocialista fejlődésünk legfőbb biztosítéka a termelőeszközök döntő többségének társadalmi tulajdona. A X. kongresszus határozatának végrehajtása időszakában elért megyei eredmények is a szocialista tulajdon erősödésének bázisán születtek. A szocialista szektorban dolgozik az aktív keresők 95,4 százaléka, s itt állítják elő a termelési érték 90,7 százalékát. A szocialista tulajdonformák körében a döntő súlyt az állami tulajdon képviseli, itt dolgozik a foglalkoztatottak 66,6 százaléka. Az állami tulajdon döntő súlya mellett megyénkben a szövetkezeti tulajdon részesedése is igen jelentős. Itt dolgozik a foglalkoztatottak egyharmada. A szövetkezetek állítják elő az iparban termelt érték 9.3 százalékát, bonyolítják a kereskedelmi forgalomnak csaknem a felét, használatukban van a mezőgazdasági terület 60.7 százaléka. A beszámolási időszakban a szocialista tulajdon mindkét for- májs fejlődött. Az országos tendenciákkal összhangban folytatódott a szocialista tulajdon két formájának egymáshoz való közeledése; a mindinkább korszerű nagyüzemekké váló szövetkezetek gazdálkodásában erősödtek a vállalati jellegű vonások. Mezőgazdaságunkban egyre nagyobb szerepet kaptak az iparszerű termelési rendszerek. Erősödtek, terjedtek az állami gazdaságok és mezőgazdasági szövetkezetek kooperációi; tovább szilárdultak a szövetkezetek közötti valamint a szövetkezeti és az állami szektor részvételével korábban létrejött társulások, vállalkozások, ha nem is a lehetséges és kívánt mértékben, de újak is alakultak. Fejlődtek a mezőgazdasági üzemek, valamint az ipari és kereskedelmi vállalatok szerződéses kapcsolatai. A szövetkezeti tulajdon térhódítását jelentette, hogy a használatukban levő földek mintegy fele ma már jogilag is tulajdonukat képezi. A munkásosztály lielyzetének alakulása A szocialista építésben elért eredmények hatására nőtt és erősödött megyénkben is a munkás- osztály. A 145 ezer főt kitevő munkásság, az aktív keresők többségét adja. A munkásság /öbb mint fele az iparban és az A megye munkásságának a politikai, gazdasági életben betöltött szerepe, számbeli növekedése. szakmai és általános műveltségének emelkedése, növekvő aktivitása meghatározó módon befolyásolja a megye fejlődését. A szövetkezeti parasztság helyzete A szocializmus építésében elért sikerek a mezőgazdasági termelőszövetkezetek megerősödése, az anyagi, műszaki bázis növekedése, a termelés korszerűsödése további átalakuláshoz vezetett a szövetkezeti parasztság belső réte- geződésében és létszámának alakulásában. Szövetkezeteinknek 108 ezer tagja van. Ebből 75 ezer a tsz-ekhez, 33 ezer pedig a szak- szövetkezetekhez tartozik. Az elvándorlás mértéke már a harmadik ötéves terv időszakában csökkent, s ez a lassulási tendencia a beszámolási időszakban fokozottabban érvényesül. Folytatódott a gazdaságilag szilárdabb. jól gazdálkodó tsz-ekbe a szakképzett munkaerő visszaáramlása. Ahol iparszerűvé vált a mezőgazdasági termelés, ott egyre több fiatal tért vissza a szövetkezetekbe, főként az egész évben foglalkoztatottságot biztosító, műszakilag fejlettebb ágazatokba. A szövetkezeti tagokra kiterjesztett társadalmi juttatások és a javuló munkakörülmények is kedvezően hatottak. A visszaáramlók és a fiatalok termelőeszközök nélkül lépnek a szövetkezetekbe, így kötődésük is más jellegű. A gyengébb termőhelyi adottságokkal rendelkező szövetkezetekből viszont folytatódott. az elvándorlás, főként az iparba és az építőiparba. Továbbra is jellemző tényező a szövetkezeti parasztság elöregedése, munkaképes szövetkezeti tagok arányának csökkenése. A tsz-ta- gok közül 31 ezer, a szakszövetkezeti tagok közül pedig 5 ezer a járadékosok és a nyugdíjasok száma. A gazdaságilag szilárdabb tsz-ekben a tagság elöregedésével az aktív tagok és az alkalmazottak átlag életkora nem növekedett. sőt a fenti okok következtében bizonyos fiatalodás tapasztalható. A kialakult helyzetben a tagok folyamatos foglalkoztatottsága, illetve a szövetkezetek munkaerő-ellátottsága általában megoldott. A kedvezőtlen adottságú szövetkezetekben gondot okoz az utánpótlás. Másutt viszont a termelési tényezők optimális kihasználása és a foglalkoztatási kötelezettség szül ellentmondásokat. A korszerű agrotechnika bevezetésével párhuzamosan a hagyományos paraszti munka fokozatosan átadja helyét a differenciáltabb szakmunkának. A szövetkezetekben dolgozó tagok és alkalmazottak 22 százaléka szak-, illetve betanított munkás. Bár a parasztság iskolai végzettsége alacsonyabb, mint más népgazdasági ágakban dolgozóké, szakmai és általános műveltsége növekszik. A szocialista mezőgazdasági nagyüzemek fokozatosan alakítják az ott dolgozók közösségi tudatát. Parasztságunk a maga gazdaságának érzi és tartja a közös gazdaságot, abban találja meg egyéni boldogulását. Ez az irányzat azonban megyénk szövetkeze- zeti parasztságának közel harmadát kitevő szakszövetkezetek esetében lényegesen lassúbb, többségük elsősorban saját kezelésű gazdaságában dolgozik, a közös területeken inkább alkalmazottakat foglalkoztatnak. A szövetkezeti demokratizmus szélesedésével párhuzmosan nőtt a parasztság közéleti aktivitása. A társadalmi rétegek helyzete Mind jelentősebb társadalmi réteg megyénkben is az értelmiség. Számuk mintegy IC ezer. A tudományos, műszaki haladással párhuzamosan szerepük mindinkább nő, tevékenységük fokozatosan átalakul és egyre inkább alkotóvá válik. Munkájuknak része van azokban az eredményekben, amelyeket a X. kongresszus határozatainak végrehajtása során megyénkben elértünk. A megye értelmiségének 40 százaléka pedagógus, majdnem azonos a műszaki, az agrár értelmiségiek és a közgazdászok együttes aránya, a többiek megoszlanak az egészségügy, a köz- igazgatás, az igazságügy és a közművelődés között. Annak ellenére, hogy ez a réteg a beszámolási időszakban dinamikusan nőtt, még mindig hiány van szinte minden értelmiségi pályán. Megyénk gazdasági és társadalmi életében hasznos szerepet tölt be az 5269 kisiparos, 627 kiskereskedő és a 6200 egyénileg gazdálkodó paraszt. Többségük becsületes munkát végez, amely a szocializmus építésének szolgálatában áll. .Bács-Kiskun megye előrehaladásának egyik alapvető forrása a társadalriii osztályok és rétegek szövetségé, amely szocialista céljaink elfogadására és így az alapvetően azonos érdekekre épül. További felemelkedésünk, terveink kivitelezése is ezen alapszik. Érvényesül, és egyre magasabb szinten valósul meg a társadalmi rétegek összefogása, mélyül a szocialista nemzeti egység. Rendszerünk politikai alapja, a munkás— paraszt szövetség tovább erősödik és gazdagodik. Újból megmutatkozott ez az elmúlt évben az őszi termésbetakarítás nehéz körülményei között, amikor a munkások a dolgozó parasztok segítségére siettek, s így jelentős értékeket mentettek meg. Megyénkben következtésen és eredményesen alkalmazzuk és valósítjuk meg pártunk lenini nemzetiségi politikáját. Ennek nyomán a nemzetiségiek cselekvőén vesznek részt a politikai életben, a gazdasági, a kulturális épitőmunkában. Az ifjúság helyzete Megyénk ifjúságára a döntő hatást a szocializmus eszméi gyakorolják. Erősödött helytállásuk nőtt részvételük a közéletben. Számos társadalmi akcióban vettek részt. (Ifjúsági lakásépítési akció, ősz* betakarítási munkák stb.) Aktív résztvevői a szocialista munkaversenynek, a szocialista brigádmozgalomnak. Társadalmi, gazdasági, szociális, kulturális helyzetük a párt ifjúságpolitikájának végrehajtására tett intézkedések hatására fejlődik. A közvélemény az ifjúság erkölcsi, politikai arculatának megítélésében elfogadja a párt álláspontját, egyre kevesebb a szélsőséges vélemény. A társadalmi, állami, gazdasági szervek és intézmények vezetőinek munkájában kezd állandó gyakorlattá válni az ifjúság helyzetével, problémáinak megoldásával való törődés. Nőtt a felelősség az ifjúság helyzetének alakulásáért. Az ifjúság tanulási, sportolási, kulturális igényeinek jobb kielégítésére, a szabad idő hasznos eltöltésére tett intézkedések jól szolgálták az ifjúságpolitikai célokat. Szocialista fejlődésünk és a tudatos nevelőtevékenység nyomán pozitív fejlődés tapasztalható az ifjúság eszmei-politikai nevelésében. A politikai élet különböző területein tevékenykedő választott testületek, az intézmények, a munkahelyek, a szülők és a pedagógusok felelőssége és példamutatása terén tapasztalható fogyatékosságok mérsékelik a nevelőmunka hatékonyságát. A nők helyzete Megyénk lakosságának több mint a fele nő. Társadalmi, gazdasági és szociális helyzetük alakulása alapvetően megfelel a párt nőpolitikájának. A Központi Bizottság nőpolitikái határozatának végrehajtásán a párt-, állami, gazdasági szervek és intézmények eredményesen dolgoznak. Fejlődött a közgondolkodás, erősödött a nőpolitika érvényesítése melletti kiállás, csökkent a közömbösség, és a szélsőséges megnyilvánulás is egyre kevesebb. A munkahelyi vezetők többsége felismeri a nők helyzete javításának társadalmi szükségességét. Növekedett a dolgozó nők politikai aktivitása, érdeklődése a közügyek iránt, Egyetértenek a párt politikájával, részt vesznek végrehajtásában. A munkahelyen becsülettel helytállnak, növekszik számuk a szocialista brigádmozgalomban. Lassúbb a fejlődés a tanyán lakó és a bejáró nődolgozóknál. Felkészültségük, látókörük az átlagosnál alacsonyabb. A különböző intézkedések eredményeként viszonylag gyorsabb a fejlődés a nők gazdasági, szociális helyzetének javításában. Nőtt a foglalkoztatottak száma, a munkaképes korú nők 67 százaléka áll munkaviszonyban. Eredményt értünk el az „egyenlő 1 munkáért egyenlő bért” elvének" érvényesítésében. A kirívó esetek megszűntek. Bővültek a munkahelyi szociális létesítmények, a gyermekintézmények, javultak a munkakörülmények. A központi és a megyei intézkedések eredményeként számottevően javulta sokgyermekes és az egyedülálló anyák helyzete. Fejlődött a nők politikai, szakmai képzettsége, azonban itt lassú az előrehaladás. Kevés köztük a szakmunkás;vio; yg> ofern ,ó!pi .Ä vevő nők szama alacsony. Nptt arányuk a különböző választott szervekben. A vezetők között azonban arányuk változatlanul elenyésző. Az állami szervek munkája és a törvényesség A párt X. kongresszusa a szocializmus teljes felépítésének egyik időszerű központi feladataként jelölte meg az államélet és a szocialista demokrácia fejlesztését. Az államélet és a szocialista demokrácia továbbfejlesiztésé- nek azon elve, hogy egyidejűleg erősödjék a központi irányítás és a helyi szervek önállósága, tanácsaink munkájában — lényegileg — helyesen érvényesül. A tanácstörvény segítette a különböző hatáskörű tanácsok közötti munkamegosztást. A huszonegy nagyközség kialakításával, megyénk lakosságának kétharmad része városi, jellegű igazgatási jogosítványokkal rendelkező településeken él. Az ügyekben első fokon ott döntenek, ahol azok keletkeznek. A korábbihoz képest tanácsaink nagyobb hatáskörrel rendelkeznek gazdasági és igazgatási ügyekben. Az előttünk álló jelentős feladatok szükségessé teszik a megyei irányítás és ellenőrzés hatékonyságának fokozását. Az önkormányzati jelleg anyagi alátámasztásához szükséges helyi erőforrások feltárásában és a társadalmi erők mozgósításában van előrehaladás. Eredményesek a társadalmi és egyéb nem tanácsi szervekkel létrejött kapcsolatok és megállapodások. Jórészt ennek ér. egyéb lakossági kapcsolatoknak köszönhető, hogy településfejlesztési célkitűzéseinket több helyen sikerült túlteljesíteni. Megyénkben a társadalmi munka egy főre számított értéke 1970—1973 között r86 forintról 338 forintra emelkedett, ami országosan is kimagasló eredmény. Tanácsaink helyesen élnek a rendeletalkotási jogukkal. A megalkotott szervezeti működési szabásaik a helyi sajátosságokra épülnek és erősítik a tanácsok működésének demokratizmusát. Tanácsaink végrehajtó bizottságai megfelelően járnak el a jogszabályok végrehajtásában, és általában helyesen hangolják ösz- sze az ágazati és helyi feladatok végrehajtását. Ezzel függ össze, hogy sikerült eredményes munkát végezhi a településfejlesztésben, a lakosság életkörülményeinek javításában. A fejlesztési elképzelések kidolgozásánál azonban még nincs meg a kívánt hatékonyság, bár fejlődött a tanácsi bizottságok munkája is. A fejlődés jele, hogy 2143-an dolgoznak a különböző bizottságokban, ez a tekintélyes testület a tanácstagok 51 százalékát képviseli. Ami a tanácsok hatáskörébe tartozó egyéb problémákat illeti, növekszik a városok kisugárzó hatása, létrejött bizonyos fajta kölcsönhatás a város és a közvetlen környék között, s ez a kapcsolat jól észlelhető a városi irányítás alá tartozó öt községünkben. A színvonalasabb tanácsi munka személyi feltételeinek megteremtése tekintetében is jelentős a javulás, bár a községekre ez nem mindenütt vonatkozik. Néhány községünkben pedig indokolttá vált a korábban megszüntetett tanácselnöki funkció visszaállítása is. * * * Megyénkben a szocialista törvényesség, a közrend és közbiztonság szilárd. A bűnüldöző, igazságszolgáltató és államigazgatási szervek a törvényeket betartják és betartatják. A lakosság döntő többsége törvénytisztelő, ily módon érvényesül az az elv, hogy a becsületes állampolgárt jogalkalmazásunk védi, a törvénysértés pedig nem marad büntetlen. Jogalkalmazásunk általános politikai célkitűzéseinknek és a jogpolitikai elveknek megfelelően fejlődött, az érintett szervek jó munkát végeztek. Az eltelt négy év alatt nagyobb társadalmi veszélyt jelentő államellenes bűncselekmény nem volt, a kisebb súlyú ilyen cselekmények száma is elenyésző. Munkánk nyomán növekedett az imperializmus fellazítási politikájával szemben az éberség. Az elkövetett bűncselekmények összetétele az elmúlt időszakban változott. Az erőszakos bűncselekmények aránya az érintett szervek megfelelő fellépése következtében 20 százalékkal csökkent. A társadalmi tulajdon, még inkább a személyek javai elleni bűncselekmények száma azonban a javuló felderítés következtében bizonyos emelkedést mutat. **« A népi ellenőrzés szervezete segítette a közérdek érvényesülését. Elősegítették az előforduló negatív jelenségek és azok okainak feltárását, intézkedéseik a törvényesség megtartását szolgálták. Vizsgálták a lakosság közérdekű bejelentéséit, valamint a gazdasági élet jelenségeit, a lakosság éltkörülményeinek alakulását. A megye gazdaságának szocialista fejlődése A megye gazdasága a X. kongresszus, az 1970-es megyei párt- értekezlet és a IV. ötéves tervben meghatározott gazdaságpolitikai célkitűzéseknek megfelelően fejlődött. A megye minden nyolcadik lakosa és negyedik foglalkoztatottja az iparban dolgozik. A beszámolási időszakban az ipar már nagyobb termelési értéket hozott létre, mint a mezőgazdaság. Ennek ellenére a megye mező- gazdasága a népgazdaságban jelentős szerepet tölt be; megyénk változatlanul az iparilag kevésbé fejlett, mezőgazdasági jellegű megyék közé tartozik. A munkaerő képzettségének javulása, a termelőeszközök korszerűsítése adta a gazdasági növekedés nagyobb hányadát, a fejlődés alapvetően intenzív jellegű volt. A mennyiségi célkitűzések mellett előtérbe kerültek a minőségi követelmények, az adottságok jobb kihasználása, az arányosabb területfejlesztés. Erősödtek a kiegyensúlyozottabb fejlődést szolgáló irányzatok. A gazdasági építőmunka • tapasztalatai megyénkben is azt mutatják, hogy gazdaságirányítási rendszerünk alapelvei — a szükséges igazításokat is figyelembe véve, s azok átlal is — igazolódtak. A tervezettnél és az országos átlagnál gyorsabb ütemben nőtt az ipari termelés. Korszerűsödött a termelésszerkezet, javult a termelékenység, elptérbe került az ipar koncentrációja. Kialakulóban van az egymáshoz kapcsolódó iparágak rendszere. A meny- nyiségi szemléletet egvre inkább felváltja a. hatékonyságra és jövedelmezőség növelésére való törekvés. A korszerű termelési rendszerek elterjedésével, nagy teljesítményű gépek fokozott alkalmazásával, szakosított állattenyésztő-telepek létrehozásával a mező- gazdaság a tervezettnél gyorsabb ütemben fejlődött. Országosan is kiemelkedő eredményeket értünk el a búza, a kukorica és a szőlő termesztésében. Az elért eredmények mellett egyes területeken továbbra sem kielégítő az előrehaladás. Több gazdaságpolitikai határozat végrehajtásának csak a kezdetén vagyunk. Elsősorban az üzem- és munkaszervezés tökéletesítésében, az élőmunka és az eszközök jobb kihasználásában rejlenek a gyorsabb előrehaladásunk tartalékai. A beruházások alakulása A megye társadalmi—gazdasági fejlődése szempontjából kiemelkedő jelentőségű beruházások összességükben az 1970. évi pártértekezlet által meghatározott céloknak megfelelően alakultak. A szocialista szektor IV. ötéves tervi beruházási előirányzata 17 milliárd forint volt. A folyamatban levő beruházások alapján a tervidőszak végéig várhatóan 19 milliárd forint összegű beruházás valósul meg. A megközelítően 4 milliárd forint összegű magánberuházás összefügg a magánlakás-építés erőteljes fejlődésével, a lakosság növekvő életszínvonalával. A beruházások hatékonyságának növelésére hozott központi és megyei határozatokat követően már kedvezően alakult a beruházások anyagi-műszaki összetétele. A gépi beruházások aránya közel 10 százalékkal nőtt, mind az iparban, mind a mezőgazdaságban a tervezettnél magasabb a gépi beruházások aránya, de időarányosan teljesülnek az építési beruházások is. Jellemző, hogy a mezőgazdaságban közel két és félszer annyi beruházás valósul meg, mint az iparban. Javult a mezőgazdasági beruházások hatékonysága, a termelés fejlesztésének megfelelően alakult összetételük. Az ipari beruházások növekedésének üteme elmarad a megyei összes beruházásokétól. A beruházások értéke a III. ötéves tervidőszakban 3,3-ről 3,7 milliárdra nő, de arányuk az összes beruházásokból a korábbi -25 százalékkal szemben ^csak 19 százalék. A beruházások nagyobb hányada a nehéziparban valósul meg, bár a könnyűipar aránya fokozatosan növekvő. A megye részesedése a központi (pl. iparfejlesztési, iparkitelepítési) alapokból 212 millió forint. Ezen alapok segítségével megvalósuló beruházások értéke meghaladja az egymil- liárd forintot. Nagy mértékben megnövekedtek a kulturális beruházások. A III. ötéves tervben 216 millió forint, a IV. ötéves terv időszakában pedig 800 millió forintot meghaladó kulturális beruházás valósult, illetve valósul meg. A IV. ötéves terv beruházásai közül kiemelkedő jelentőségűek a kecskeméti házgyár, a megvalósuló 20 000 lakás, a kiskunhalasi kórház, a középhullámú sol- ti adóállomás, a szanki földgázüzem, az áruházak, a szakosított állattenyésztő-telepek és a közelmúltban megkezdett kiskunhalasi kötöttárugyár építése. A fejlesztések jellegzetessége, hogy a központi beruházási és fejlesztési támogatásból megyénk részesedése elég alacsony. Emellett még mindig lassan javul a beruházási tevékenység hatékonysága. Legnagyobb lemaradás a célcsoportos oktatási beruházások teljesítésében van. Az anyagi eszközökkel való takarékosabb gazdálkodásban már kezdeti eredmények mutatkoznak, de helyenként költségtúllépés, pazarlás is tapasztalható. Részben a tervezés hibája, hogy kevés az olcsóbb típusépületek aránya. Az ipari tevékenység alakulása A IV. ötéves terv előirányzatát teljesíti iparunk, így az ipar növekedése megfelelően segítette a megye gazdaságának fejlődését, a lakosság életkörülményeinek javítását, a társadalom átréteg- ződését és meggyorsította az urbanizációs folyamatot. A termelés növekedésének mintegy kétharmada a termelékenység emelkedéséből származott. Ezt a racionálisabb munkaerő-felhasználás mellett a műszaki feltételek javítása tette lehetővé. Intézkedések történtek a hatékonyság növelése, a gyártmányfejlesztés, a gazdaságtalan termelés visszaszorítása céljából, bár ezek hatása még nem általános. A számottevő fejlődés ellenére változatlanul gond a magas élőmunkaarány, sok az elaprózott, korszerűtlen üzem és mind- (Folytatás a 6. oldalon)
