Petőfi Népe, 1975. február (30. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-23 / 46. szám
A (Folytatás az 5. oldalról) ezekkel együttjárnak a kedvezőtlen közgazdasági viszonyok. A szektorok között a szövetkezeti ipar termelése a megyei átlagnál gyorsabban, a minisztériumi ipar termelése a megyeivel. azonos ütemben, a tanácsi Iparé a megyei átlagnál kisebb mértékben növekedett. Az élelmiszeripar szerepe az ország ellátásban és az exportfeladatok teljesítésében kiemelkedő jelentőségű. Mintegy másfélszeresére növelte termelését a tartósítóipar. Korszerűsödött a feldolgozás, növekedett a kibocsátott termékek száma. A húsipar csaknem kétszeresére növelte feldolgozókapacitását, ennek ellenére a felvásárolt vágósertésnek alig egyötöde kerül a megyén belül levágásra. A legnagyobb arányú korszerűsítést a baromfiiparban hajtották végre. Kialakult az ország legnagyobb baromfifeldolgozó bázisa Kecskeméten, amely mintegy 50 százalékkal emelte termelését és ezzel jelentősen javította az ellátást. A tejiparban is jelentős fejlesztést hajtottak végre. A jelentős fejlődés ellenére a mezőgazdaságban megtermelt nyersanyag óriási tömege feldolgozatlanul áramlik ki a megyéből, rontva a népgazdasági hatékonyságot is. Az ipari termelés mennyiségi bővülése mellett korszerűsödött a termelési szerkezet, a kereskedelmi értékesítés pedig két és félszeresére emelkedett. A termelés emelkedésében szerepe van a foglalkoztatottak száma évi 3—3,5 százalékos növekedésének, amely a tervezettet meghaladta. Pozitív folyamat, hogy a növekedés alapvetően a városokba koncentrálódott. Javult a foglalkoztatottak szakmai felkészültsége. Az ezer munkásra jutó mérnökök száma D-ről 13-ra növekedett. A IV. ötéves tervidőszakban fokozott szerepet kapott az ipar fejlődésének területi szabályozása. A településhálózat rendszerében betöltött szerepüknek megfelelően előtérbe került Kecskemét és a többi város iparfejlesztése. Jelenleg az iparban foglalkoztatottak háromnegyede a városokban dolgozik. Az ipari elaprózódás megakadályozása érdekében hozott intézkedések hatására javult az ipar koncentrációja. Az ipari munkások 40 százaléka 500 főnél több munkást foglalkoztató telepeken dolgozik, de a száznál kevesebb munkást foglalkoztató telepek száma továbbra is megközelíti a négyszázat. Az ipari és építőipari szolgáltatások együttes értéke 18 százalékkal, ezen belül az ipari szolgáltatások 30 százalékkal emelkedtek. A négy kiemelt szolgáltatás közül jól fejlődött a gépjármű- javítás és az elektromos háztartási gépek, elektroakusztikai cikkek javítása. Az igényektől elmarad a textiltisztítás és a lakáskarbantartás kapacitásnövekedése. Az építőipari szervezetek munkája Építőiparunk jelentős technikai fejlődéssel és korszerűsítéssel tovább r.öyelte termelését. Ez a növekedés a tervezett szint alatt maradt. Ennek következtében az igényeket nem tudta minden tekintetben kielégíteni. Az építőipari szervezetek termelésének növekedése a IV. ötéves terv első három évében egyenetlen volt. Az 1971. évi gyors növekedést visszaesés követte. Néhány építőipari szervezet előreláthatóan nem teljesíti a IV. ötéves terv termelésnövelési előirányzatait (ÉPSZER és szövetkezeti építőipar). Az egyes építőipari szervezetek termelése között nagy különbségek alakultak ki. Az eltelt 4 év alatt a minisztériumi építőipar (BÁÉV és KÉV) 53 százalékkal, a tanácsi építőipar 17 százalékkal növelte termelését. A szövetkezetek építőipari termelése viszont 44 százalékkal csökkent. A termelőszövetkezeti közös építőipari vállalkozások tevékenysége fokozatosan visszafejlődött és megszűnt Az építőiparban foglalkoztatottak száma az utóbbi években folyamatosan csökkent. Az építőiparban foglalkoztatottak 10 ezer lakosra jutó számát tekintve megyénk az országos átlagnak csak a felét éri el. A létszámcsökkenés elsősorban a szövetkezeti és tanácsi építőiparban jelentékeny. A kivitelező építőiparban dolgozó mérnökök, technikusok száma 4 év alatt több mint 10 százalékkal emelkedett. Mezőgazdaság A megye gazdaságában és lakossága eltartó képességében a mezőgazdaságnak kiemelkedő jelentősége van, és ez a körülmény a megye arculatában és a gazdaságpolitikai munkában is tükröződik. Az elmúlt négy évben a parasztság szorgalmas, hozzáértő munkája nyomán — egyes években a mezőgazdaság számára kedvezőtlen időjárás ellenére — orMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG BESZÁMOLÓJA szágosan is kiemelkedő eredmények születtek. Mezőgazdaságunk országosan számottevő szerepét nemcsak megtartotta, de tovább erősítette a szőlő- és borgazdaság, a gyümölcstermelés fejlesztésében és korszerűsítésében, ugyanakkor növelte szerepét a búza, a kukorica és a fűszerpaprika, valamint a sertés- és baromfihús-termelésben is. A termelés színvonala és meny- nyisége egyes ágazatokban a tervezettnél jóval erőteljesebben, más ágazatoknál annak megfelelően fejlődött, míg az ágazatok kisebb részét tekintve elmaradás tapasztalható. A mezőgazdasági termelésben az utóbbi években általánossá vált az intenzív fejlesztés, melyben jelentős szerepe volt a szakosodásnak és a termelési eszközök koncentrációjának. Korszerűsödő nagyüzemeink éltek a lehetőségekkel, megfelelően kihasználták a rendelkezésükre álló eszközöket. A termelés növekedését teljes-mértékben a munka termelékenységének emelkedése fedezi. Az üzemi és talajadottságoknak megfelelő termelési szerkezet kialakítása érdekében erőteljes változások történtek. A termelési rendszerek terjedése hozzájárult a munka- es üzemszervezés javításához. Hatására könnyebbé és szakszerűbbé vált a mezőgazdasági munka. Mezőgazdasági szövetkezeteink több mint egyharmada a kedvezőtlen adottságú gazdaságok közé tartozik. Az elmúlt években ezek a szövetkezetek tovább erősödtek, de többségük adottságuknak nem megfelelő termelési szerkezet és a rossz közgazdasági viszonyok, esetenként a vezetés munkájának hiányosságai miatt gyengén gazdálkodik. Tagságuk élet- és munkakörülményei elmaradnak a jó és közepes adottságú szövetkezetek színvonalától. Az általános technikai fejlődés és a jelentős állami támogatások ellenére sem tudtak stabilizálódni, jó eredményeket biztosító fejlesztéseket eszközölni. Ezekben a gazdaságokban jóval nagyobb erőfeszítések szükségesek a növekvő termelési eredmények eléréséhez. . A mezőgazdaság termelésének növekedésében lényeges szerepe volt annak, hogy javult a technológiai fegyelem és erőteljesen nőtt a gépesítés színvonala. Korszerűsödött a traktor- és kombájnállomány. Közel 60 százalékkal több műtrágyát, mintegy háromszoros mennyiségű növényvédő szert használtak fel a mezőgazdasági üzemek. Javultak a termelés személyi feltételei. Nőtt a vezetés színvonala, több a felsőfokú végzettségű szakember. Emelkedett a szakmunkások aránya. A megye mezőgazdasága a IV. ötéves terv eddigi éveiben több mint 20 százalékkal termelt többet, mint a III. ötéves terv során. A termelés a tervezettet több mint 5 százalékkal meg is haladja. A mezőgazdasági termelés általános növekedésétől elmaradt a termények korszerű tárolásának, feldolgozásának és forgalmazásának fejlesztése. Szinte valameny- nyi ágazatra jellemző a tárolóterek hiánya és a szűkös feldolgozó kapacitás. A forgalmazás korszerűtlensége nehezíti és lassítja a termékek áruvá válását, a tárolá_ si gondok minőségi értékcsökkenést okoznak. A mezőgazdaságon belül nőtt az állattenyésztés aránya, kiegyensúlyozottá vált az állati termékek termelése. A növénytermelésben a kalászosok összes termése az 1971—74. évek átlagában több mint egy- harmadával magasabb az 1966— 70-es évek termésénél. A búzatermés másfélszeresére nőtt. Az 1966 —70-es évek 26 mázsás hektáronkénti búzaterméséhez viszonyítva az 1971—74. években az átlag 38 mázsára nőtt. Az 1970-es pártértekezleten 1975-re előirányzott 30 —33 mázsás átlagterméssel szemben már az 1974-es évben túlhaladtuk a 40 mázsa ha-os eredményt. A takarmánygabonák közül a legdinamikusabb fejlődést a kukoricatermelésben sikerült elérni. A nagyüzemi területek több mint 60 százalékán már iparszerű termelés folyik. 1974-ben több mint 42 mázsás átlagtermés mellett megközelítőleg 600 ezer tonna kukoricát takarítottak be. Az ipari növények közül a szója és a napraforgó termesztése fejlődött. Javult a takarmánynövények betakarítási, tárolási tech. nológiája, gépesítése. A rét- és legelőgazdálkodásban viszont nem érték el a kívánt fejlődést. A zöldségtermelés tervezett fejlesztése nem valósult meg. A termelés kismértékben csökkent, a lakosság frisszöldség-ellátása pedig elmaradt az igényektől. A visszaesés okainak — alacsony ágazati jövedelmezőség, csökkenő kézimunkaerő, alacsony gépesítési színvonal stb. — megszüntetésére tett országos és megyei intézkedések hatására 1974-re már érezhetővé vált az ágazat termelésének növekedése. Kialakult a korszerű, magas színvonalú termelés rendszere egyes ipari zöldségfélék termelésében (zöldborsó, fűszerpaprika, zöldbab, uborka stb.). A megye mezőgazdasági termelési értékének mintegy negyedét adó szőlőágazatban is jelentős fejlődésről adhatunk számot. A szőlőtermés a termőterület további csökkenése ellenére lényegesen növekedett. Jelentős az a minőségi változás, ami a borgazdaságban bekövetkezett. Kiemelkedő az állami gazdaságok kooperációs tevékenysége a borgazdaság vertikális fejlesztése terén. Korszerűsödött a termelésük, javult a feldolgozás színvonala, megkezdődött a pezsgő és vermut gyártása. Mindezek kedvezően hatottak a szövetkezeti szőlő- és borgazdaságra is. A szőlőtermesztésben is kialakultak az adottságoknak megfelelő. korszerű termelési rendszerek. A gépesítés, a kemi- zálás és a fejlett termelési technológia gyors elterjedése a vártnál is nagyobb fejlődést eredményezett. Gyümölcstermelésünk egyes ágazatai szépen fejlődtek. Számottevően fejlődött az almatermelés, elmaradt a bogyósok és a csonthéjasok termelése. Változatlanul súlyos gond megyénkben a kajszitermelés visszaesése. Korszerűsödött és növekedett a termelés az állattenyésztésben. Az állatok és állati termékek áruértéke 44 százalékkal haladja meg az előző ötéves terv átlagát. A szarvasmarha- és tehénállomány több mint 10 százalékkal nőtt az 1970. évihez mérten. A megyében 15 szakosított szarvasmarha-tele- pet létesítettek, több mint 12 ezer férőhellyel. Ezek az eredmények országosan is kiemelkedőek. Mérsékeltebb volt az árutejtermelés és a vágómarha-kibocsátás növekedése. A hozamok nem növekedtek kielégítő mértékben. Ez az állat- tenyésztői munka javítására hívja fel a figyelmet. A megye sertésállománya 1970- től közel duplájára nőtt, és ma már megközelíti az egymilliót. Csökkent a ciklikusság, nőtt a korszerű nagyüzemi sertéshizlalás szerepe. A sertésprogram során 2.3 szakosított sertéstelep épült. A megye juhállományának csökkenése tovább folytatódott. A baromfiágazat árutermelése számottevően nőtt, de a tojástermelés némileg visszaesett. Állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és a fogyasztási szövetkezetek számos vágóhidat és feldolgozót hoztak létre saját erőből, ezzel is javították a helyi ellátást, bővítették a választékot. A utóbbi négy évben tovább növekedett a mezőgazdasági ex- pogt. .az. élőállat, és az-, állati termékek, a hagyományos gyümölcs- ,£§?7,ől,d$égár.ük exportja. Ezeknek az áruknak a többségénél a feldolgozottsá® növekedésével az export gazdaságosságát lényegesen lehet javítani. A javuló hozamok lehetővé tették, hogv három és félszeresére növekedett a gabona exportja. A mezőgazdasági termelésben a szocialista nagyüzemeknek meghatározó szerepük van. A megvé- ben az állam; gazdaságok élen jártak a termelés korszerűsítésében, szerepük példamutató volt a műszaki fejlesztésben, az új módszerek. termelési rendszerek alkalmazásában és elterjesztésében. Kooperációs kezdeményezéseikkel jelentősen segítették a szövetkezeti szektor fejlődését. Kiemelkedő jelentőségű a bajai kukoricatermesztési rendszer, valamint a bácsalmási napraforgó-termesztési rendszer létrehozása. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek részesedése mind az árutermelésben, mind az élelmiszer-ellátásban tovább nő. Egy- harmadával gyarapodott a közös vagyon, nőtt a biztonsági alap. A szövetkezetek egyesülése nyomán négy év alatt a termelőszövetkezetek száma 179-ről 140-re csökkent. és e folyamat az üzemek ésszerű, szükséges koncentrációját eredményezte. Átlagos területük 2100-ról 2900 hektárra nőtt. Gyarapodott a szövetkezetek eszközállománya, javult a gazdálkodás biztonsága. Megyénkben jelentős gazdasági és társadalmi szerepet töltenek be a szakszövetkezetek. Számuk 46, és 140 ezer hektáron gazdálkodnak. Az ország szakszövetkezeteinek 30 százaléka, földterületüknek 45 százaléka a megyében van. A megye szövetkezeti Gazdaságai ál_ tál előállított termelési érték egv- tizede innen került ki. A szakszövetkezetekben a szocialista vonások erősödtek. Nőtt »közösen művelt terület aránya, jelentős fejlesztéseket hajtottak véere a szőlő- és borgazdaságban. Egy részük fejlődése azonban stagnál. Változatlanul gond, hogv a szakszövetkezeti tagok számottevő része a közös tevékenységben alig vesz részt. Figyelmüket a saját művelésű gazdaság köti le. Ebben a környezetben hatnak még a kis- árute.melés törvényei. A korszerűsödő nagyüzemek meghatározó szerepe mellett egyes mezőgazdasági termékekben és terményekben jelentős a háztáji és más kisgazdaságok termelése. * * * A közúti közlekedés szerepe mind a személy-, mind az áru- szállítás tekintetében dinamikusan növekszik. Tovább bővült a járműpark. A megyén áthaladó, főközlekedési utak, átkelési szakaszok jelentősen korszerűsödtek. Az útépítés és a fenntartás üteme azonban elmarad a közúti forgalom fejlődésétől. Súlyos gond. hogy az E—5 sz. főközlekedési út, amely az országos tranzitforgalom 40 százalékát bonyolítja, rendkívül zsúfolt és balesetveszélyes. A postaszolgálat a tervezettnél lassabban fejlődött. Postaház négy községben épül. A külterületi lakosság jobb postai ellátása érdekében bevezették a támpontrendszerű kézbesítést. Komoly gondot okoz a kecskeméti postahivatal és telefonközpont bővítésének elhúzódása. A helyközi távbeszélő összeköttetés különösen Budapest—Kecskemét viszonylatában kedvezőtlen. Továbbra sem megfelelő a rádió és tv műsorainak vételi lehetősége a megye déli részén. ni. Az életszínvonal, a szociálpolitika alakulása A IV. ötéves tervidőszakban a tervezettnél gyorsabb ütemben fejlődtek a megye lakosságának életkörülményei. A reáljövedelmek évenként átlagosan több mint 5 százalékkal nőttek. Ez részben a foglalkoztatottak számának emelkedéséből, • részben a pénzbevételek növekedéséből adódott. A bérek, társadalmi juttatások és a mezőgazdasági áruértékesítésből származó bevételek növekedése következtében a pénzjövedelmek évi 10 százalékot meghaladó ütemben nőttek. A munkaviszonyból származó jövedelmek növekedése különösen a tervidőszak első két évében elmaradt a tervezettől. Ezért 1973 márciusában, az állami iparban és építőiparban dolgozó munkások és művezetők bérének javítására hozott központi intézkedések végrehajtása jelentős megyei feladat volt. A tervidőszakban egyéb ágazatokban is sor került központi bérintézkedésre. Így az egészségügy, az oktatás, az igazságügy, a tanácsi és a kapcsolódó intézmények, valamint az iparon és építőiparon kívüli ágazatok munkásai részesültek soron kívüli béremelésben. Az elmúlt négy év alatt minden második bérből és f izetésből élő dolgozó részesült központi béremelésben. Ezzel együtt az átlagkeresetek évi 5 százalékkal növekedtek. A mezőgazdasági nagyüzemek kevesebb és szakképzettebb dolgozóval a tervezettnél többet termeltek, így a munka termelékenysége javult, a jövedelemszín- vonal emelkedett, ennek következtében a mezőgazdasági termelésből származó személyes jövedelmek növekedési üteme gyorsabb volt mint más ágazatokban. A növekvő életszínvonalat jelzi, hogy a lakosság takarékbetétállománya a tervidőszak végére WM£an megkétszereződik és jelenleg meghaladja a 3 es tel milliard forintot. A bevételekhez viszonyított ttntél'állőmárfj' aránya viszont elmarad az országos vidéki átlagtól. A IV. ötéves tervidőszakban több intézkedés történt az alacsony jövedelműek — így a nyugdíjasok, a sokgyermekes családok és a gyermeküket egyedül nevelő anyák — helyzetének javítására, s így a társadalmi juttatások erőteljesebb növelésével sikerült egészségesebb jövedelmi arányokat kialakítani. A társadalombiztosítási kifizetések 1973-ban 65 százalékkal, a családi pótlék címén kifizetett összegek 56 százalékkal haladták meg az 1970. évi színvonalat. * A* Korszerűsödött a megye kereskedelmi hálózata, javult a kiszolgálás kulturáltsága. A megye kereskedelme a keresletet és igényeket megfelelő, növekvő meny- r.yiségű, általában javuló választékú és minőségű áruval elégítette ki. Az egy lakosra jutó eladás fokozatosan közelít az országos átlaghoz. A bolti élelmiszer- és vegyesiparcikk-vásárlás erőteljesen fellendült, míg a vendéglátás és ruházati kereskedelem forgalma a tervezettnél kisebb mértékben nőtt. A vendéglátóiparra jellemző, hogy az ételforgalom egyenletesen nőtt, az italforgalom növekedése lelassult, és nőtt az alkohol- mentes italok fogyasztása. A városokban (üzemekben, iskolákban) továbbra sem kielégítő a közétkeztetés színvonala. A városok lakosságának áruellátására kedvező hatást gyakorolt az állami, tanácsi és szövetkezeti kereskeaelem egészséges versenye, ez a városokban az ellátás javulását eredményezte. Eltérő a nagyközségek és kisközségek áruellátási színvonala. A nagyközségekben van általában a körzeti szövetkezetek központja, ott jobb az áruválaszték. Alapvető cikkekkel minden terület ellátott. A több ágazatot érintő munkaidő-csökkentés, a javuló élet- körülmények következtében évről évre nő a belföldi és külföldi idegenforgalom. Az utazási irodák megfelelően szervezték a megyei lakosok belföldi, külföldi utazásainak lebonyolítását. Négy év alatt megháromszorozódott a megyéből külföldre látogatók száma. A tervidőszakban megalakult a Duna—Tisza közi Intézőbizottság, s a különböző szervek koordinálásával jól segítette a belföldi turizmust és a külföldi idegenforgalmat. A Duna—Tisza közén a kivételes táj- és területi adottságokkal rendelkező területek megőrzése, feltárása és megismertetése érdekében létrejött a Kiskunsági Nemzeti Park. A lakásépítés alakulása Lakásépítésben a jelentős szervező és kivitelező munka eredményeképpen kiemelkedő eredményeket értünk el. A felszabadulást követő 25 évben összesen 30 ezer lakással bővült a megye lakásállománya, a IV. ötéves tervidőszakban pedig 20 ezer lakás épül fel. E kiemelkedő eredménnyel a lakásépítési terv mennyiségileg megvalósul. Változatlanul kedvezőtlen ennek ellenére is a lakáshelyzet főleg a városokban, de különösen Kecskeméten. A megyén belüli népességmozgást, a városi munkahelyek számának növekedését nem követte a városi lakásépítés ütemének arányos növekedése, és a három- és több gyermekes családok jogos lakásigényét sem tudjuk a kívánatos határidőn belül teljesíteni. A megépült több szintes lakások technológiája jelentősen korszerűsödött. Fokozatosan tért hódít a házgyári építési mód. Az építési módok fejlődésétől elmarad a szerelő-, a szakipari tevékenység, a kapcsolódó és a járulékos beruházások színvonala. Kecskemét, Baja és Kalocsa városokban lehetővé vált és megindult a munkáslakás-építés. Településfejlesztés, kommunális szolgáltatás Országosan is figyelemre méltó hagyományai vannak az öntevékeny településfejlesztési munkának a megyében (pl. tisztasági mozgalom, városszépítési verseny, virágos utcák versenyszerű tömeges elterjesztése a megye több járásában stb). Ebben az időszakban kapott az országos településfejlesztési ken- cepcióqak megfelelően.. ..Kecs^e- rrú&WsőlWú5központi, TöáJ'á rész- l'egesttílsőfökú közpoht. :Kiskun-. félegyháza, Kiskunhalas, Kalocsa, Kiskőrös és Kunszentmiklós középfokú központ, Bácsalmás részleges középfokú központ szerepkört. Számos intézkedés történt a tanyai lakosság életkörülményeinek javítására annak érdekében, hogy a tanyáról beköltözők szervezett fogadását biztosítsák, a távlatilag is tanyán élők ellátása fejlesztési igényét is kielégítsék. Javult a lakosság és az üzemek villany- és gázellátása, jelentős előrelépés történt az ivóvízellátásban. \ Az egészségügy helyzete A beszámolási időszakban fejlődött megyénk lakosságának egészségügyi ellátása. Jeleni ős erőfeszítéseket tettünk a fekvőbeteg-ellátás fejlesztésére. Átadásra került a kiskunhalasi új kórház. Folytatódik a bajai kórház bővítése, a kiskunhalasi kórház felújítása. Az alapellátást szolgáló kalocsai kórház új épülete várhatóan elkészül a tervidőszakban. A kecskeméti új megyei kórház építésének elhúzódása miatt változatlanul a legsúlyp- sabb gondunk a fekvőbeteg-ellátás a megye székhelyén. A járóbeteg-ellátás fejlesztését segítette a kiskunfélegyházi rendelőintézet felépítése, a kecskeméti rendelőintézet bővítése. A tervek szerint elkészül a kiskun- halasi, a kiskőrösi rendelőintézet is a tervidőszakban. Ezzel növeljük a szokorvosi órák számát, emelkedik az ellátás színvonala. Ugyancsak a iáróbeteg-alapel- látás fejlesztését szolgálta a községi, városi új általános és gyermek körzeti orvosi rendelők szervezése. A külterületi lakosság orvosi ellátása javult, de még mindig jelentős az ellátatlan terület. Megyénk orvosellátottsága javult, azonban a szakorvosi órák számát tekintve elmaradásunk az országos átlagtól továbbra is megmarad. Legtöbb gondot az egészségügyi középkáderek hiánya okozza. A népesedéspolitikai intézkedések eredményeként megyénkben 1973-hoz mérten 1974. január 1. és november 30. között 1,3 százalékkal emelkedett az élve születettek száma. ..Nem sikerült jelentősebben előbbre lépni a csecsemőotthonok és egészségügyi gyermekotthonok fejlesztésében. Szociális otthonainkban 1600 főt gondoznak, közel 1000 idős embert pedig napközi otthonos ellátásban részesítenek. Országosan is kiemelkedő az öregek házi gondozásának megszervezése. IV. Ideológiai életünk fejlődése A tömegpolitikai munka tapasztalatai és rendszere A párt töretlen politikája kedvező felételeket teremtett megyénkben a tömegpolitikai munka számára. Fő feladatnak a X. kongresszus határozata végrehajtásának segítését tekintettük, melyet a szemléletformálással, a helyi politikai feladatok ismertetésével. a végrehajtásra való mozgósítással eredményesen valósítottunk meg. A párt általános politikájának helyi végrehajtása a tömegpolitikaj munkában fokozatosan nagyobb figyelmet kapott. A legfontosabb eredménynek tartjuk, hogy a pártban és a lakosság körében megélénkült vitában, és ezek hatására szélesebb körben tudatosodnak szocialista eszméink, pártunk politikája és a közösségi felelősségérzet. Minőségileg fejlődött az agitáció és a propaganda azáltal, hogy nagyobb figyelemmel volt a célok és a feladatok tudatosításával együtt a végrehajtás tapasztalataira. A jó tapasztalatok, a követésre méltó módszerek ismertetése növelte a munka hatékonyságát. Pártunk és kormányunk nemzetközi tevékenysége, a Magyar Népköztársaság nemzetközi tekintélye elismerést vált ki. Éiénk külpolitikai tevékenységünket megyénk lakossága egyetértéssel támogatja. Internacionalista kapcsolatainkat erősíti az évről évre tartalmasabbá váló és fejlődő testvér- megyei együttműködésünk a Szovjetunió Krím területével a romániai Álba megyével és a jugoszláviai Vajdasággal. Az agitációs és propaganda- munkában továbbra is jelentős helyet kapott megyénk IV. ötéves tervének és vele együtt a városi, községi, üzemi terveknek az ismertetése, és a végrehajtásukra való mozgósítás. A terv- gazdálkodást, mint a szocializmus objektív gazdasági törvényét, a megvalósulás folyamatába mutattuk be. A gazdaság; hatékonyság növelése, az üzem- és munkaszervezés javítása, a munkafegyelem megszilárdítása erőteljesebb hangsúlyt kapott A tömekommunikációs eszközök előnye tömeghatásukban, gyorsaságukban, sokoldalúságukban mutatkozott meg legjobban. A televízión, a rádión és napilapokon kívül jelentősen fejlődtek az üzemi és tsz-híradók, ismét szerepel kaptak a politikai plakátok, jelmondatok, faliújságok. A kiállításoknak jó rendszere alakult ki. amelynek nagy tö- megvonzo hatásuk volt. A politikai ünnepségek es rendezvények jelentős helyet foglaltak el a tömegpolitikai munkánkban. Kifejezték polibikai céljainkat. Szélesebb tömegekhez és rétegekhez jutottunk el a megyében a pártnapok segítségével. Évenként általában kétszer tartottunk központi, illetve megyei szervezésű pártnapokat. A politikai vitakörök megszervezése lehetővé tette az agitáció szóbeli formájának fejlesztését. Ma már mélyebben és tudatosabban politizáló, önállóbb véleménnyel rendelkező embereket kell meggyőzhi, akik a politikai döntések konkrét indítékait és összefüggéseit is meg akarják ismerni. A propagandamunka főbb tapasztalatai Megyénkben a párt- és a tömegszervezetek közel 90 ezer dolgozó — köztük 17 ezer párttag — szervezett bevonásával foglalkoztak rendszeresen pártunk politikájának kérdéseivel. A tömegpropaganda hatóköre a megyei politikai feladatokhoz igazodva változott. Növekedett a munkások, a vezetők és az értelmiségiek részvétele a politikai oktatásban. Megyénkben évente 3100 propagandista teljesíti eredményesen pártmegbízatását. A propaganda
