Petőfi Népe, 1975. február (30. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-18 / 41. szám
PETŐFI NÉPE • 1975. február 18. A szocialista brigádmozgalom társadalmi jelentősége Felesleges bizonygatni, hogy a szocialista brigádmozgalom másfél évtizedes fejlődése alatt a legnagyobb szabású és legnagyobb hatású termelési tömegmozgalommá vált. Jórészt - sikerült megszabadulnia attól a kampányszerűségtől, amely a munkaversenyt a múltban eléggé jellemezte. A munkaverseny kampányszerűsége főként abban nyilvánult meg, hogy míg kiemelkedő jelentőségű alkalmakra, évfordulókra, a munkásmozgalom jelentős eseményeire mindig újabb és újabb lendületet vett, az ilyen alkalmak közötti időszakokban általában ellaposodott, elszürkült. A termelési vállalások és az ezekhez kapcsolódó művelődési-tanulási vállalások rendszere tette lehetővé a szocialista brigádmozgalom kampányszerűségének a megszűnését. A vállalások hosszabb időszakra szólnak, az éves tervhez kapcsolódnak. A tanulásban az oktatási évet veszik alapul. A szocialista brigádok vállalásainak ellenőrzése, segítése, értékelése szervezett rendszerben történik. A PARTÉRTEKEZLETEN hangzott el A döntéseket az élet igazolta • Annak illusztrálására, hogy a szocialista brigádmozgalom milyen nagyerejű lendítőjévé vált a termelési célkitűzések megvalósításának, nagyon sokszor a különböző nehézségek leküzdésének, néhány példára szeretnék hivatkozni. Ezek a példák ugyanakkor túl is mutatnak a közvetlen termelési-gazdasági jelentőségen és a brigádok újtípusú kollektíva-jellegét mutatják. Egyik legfontosabb gazdasági feladatunk, a világméretű nyersanyagproblémákra való tekintettel, az anyag- és energiatakarékosság. (A munka versenyeknek is ez az egyik központi célkitűzésé.) A szocialista brigádok jórésze vállalásainak, felajánlásainak a középpontjába az anyag- és energiatakarékosságot állította. Az őszi. esős időjárás a mező- gazdaságit állította nagyon nehéz próbatétel elét Nem is tudta volna a mezőgazdaság ezeket a nehézségeket áthidalni a városi, ipari munkásság segítsége nélkül. A szocialista munkabrigádok voltak az elsők, amelyek vállalták a segítséget, méghozzá úgy, hogy közben ne csökkenjen az üzemnek, az eredeti munkahelynek, a termelése. A mező- gazdaságot segítő kollektívákban dolgozóknak a munkáját a rájuk eső termelést átvették a brigádok otthon maradt tagjai. A rendkívüli időjárás árvizeket okozott különösen az ország északi részében. Az árvíz- és a talajvíz okozta veszélyek elhárításában megint csak a szocialista munkabrigádok mutattak példát az összefogásra, a segítőkészségre. Bizonyították, hogy ha az élet bármely területén jelentkeznek nehézségek, a munkás- osztály legaktívabb kollektíváinak segítségére, odaadására mindig számítani lehet. Ez egyben azt is mutatja, hogy a szocialista brigádok tagjai már másképpen kapcsolódnak a munkához, mint ahogyan az általában még szokásos. Jelentős részükre ma már áll 'Lenin megállapítása, amelyet „A nagy kezdeményezés” című cikkében a kommunista szombatok alkalmából írt le: „A kommunizmus ott kezdődik, amikor az egyszerű munkás önfeláldozóan, nehéz munkával megbirkózva kezd gondoskodni a munka termelékenységének emeléséről, arról, hogy minden púd gabonát, szenet, vasat és egyéb terméket megőrizzen, bár azokat nem személyesen a dolgozó kapja, nem is hozzátartozói, hanem távolállók, azaz a társadalom egésze, tíz és százmillió ember... ” • Ezért mondhatjuk bátran a szocialista ' brigádmozgalomra, hogy csírájában a szocializmus teljességét hordozza magában. Nemcsak termelési, hanem politikai tömegmozgalom is. A szocialista brigádok, amikor jelszavuk, a szocialista módon dolgozni, tanulni, élni értelmébeh tesznek vállalásokat, dolgoznak, harcolnak e vállalások teljesítéséért, akkor politikai célokat követnek, a szocializmus teljes felépítéséért tevékenykednek. A szocialista brigád mindenekelőtt termelési, munkahelyi közösség és e .megállapításban a közösségen nagy hangsúly van. A közösen végzett munka, a munka szervezetéből eredő ösz- szetartó erő biztosítja a brigád létét, fejlődését. A közösségi jelleg teszi lehetővé és szükségszerűvé is a brigádok kiemelkedő szerepét a szocialista és az üzemi demokrácia erősödésében. • A közösségi voltuk teszi alkalmassá a brigádokat arra. hogy előrelendítői legyenek a szocialista közművelődésnek is, A szocialista brigádmozgalom az utóbbi években bázisává lett az üzemekben, a munkahelyen folyó politikai és szakmai oktatásnak, az üzemi könyvtárak munkájának. Jórészt a szocialista brigádok adják a művelődési otthonok, a művelődési központok közönségét. A szocialista brigádok váltak a színházak, hangversenytermek, múzeumok egyre gyarapodó munkásközönségének a bázisává is. A szocialista brigádok tehát egyre inkább művelődő közösségek is, amelyeknek a tanulás, a művelődés belső céljukká vált. A brigádmozgalom jelszava példázza a munka a tanulás, a művelődés egységét, és egymásra hatását a szocialista életmódban. A mozgalomban ma már. mind több az olyan munkás, akit nem arról kell meggyőzni, hogy tanulni, művelődni helyes és szép dolog. hanem elsősorban segíteni kell a tanulásban és a művelődésben. A brigádmozgalom, mint a kevesek mozgalma indult meg, de a sokak mozgalmává, tömeg- mozgalommá vált. Voltak is, akik féltették a szocialista brigádmozgalmat a felhígulástól, ha milliós tömegekre terjed ki. • A szocialista brigádmozgalom azonban mint tömegmozgalom tölti be társadalmi szerepét: megtestesíti a munkásosztály célját, a szocialista társadalom felépítését, kifejezi azt a felismerést, hogy a munkáshatalom időszakában sem valósulnak meg önmaguktól a szocializmus célkitűzései. • E célakot csak áldozatos kitartó, szívós, munka eredményedként, a munkásosztály, a dolgozók legszélesebb rétegeinek tömeges bevonásával lehet megvalósítani. K. J. m Ezt a konflist árverezték... így nem sejtheti a fotóriporter sem, hogy egy-egy életből ellesett pillanat megörökítésekor — valóban az „utolsó pillanat”-ot Tcapta el lencséiével. Amikor Pásztor Zoltán kollégám szemét megfogta ez a ked- ves kontraszt a 900. esztendejét taposó Szolnok városában, nem tudta, hogy — részint az ősi Ti- sza-parti helység utolsó konflisát fényképezi le az új állomásépület és a 24 szintes toronyház között, részint meg, hogy csakugyan az utolsó „pillanatban” sikerült ez neki. Pásztor Zoltán ottjárta után nem sokkal, a Szolnok megyei Néplap — „Volt. nincs fiákeres” című riportjában „búcsúztatta” •Tasi Sándort, a fiákeres szakma utolsó képviselőiét. Nem kell már fiákeres a dinamikusan fejlődő, napjainkban is szüntelenül átalakuló ipari, közlekedési gócpontban. Azóta az egész ország értesült az utolsó konflis „visszovanulü- sáról.” Tasi Sándor még egyszer színre lépett egylovas bérkocsijával. A Hazai esték legutóbbi. Észtergom—Szolnok vetélkedőjében játékos hangulatú epizód volt az övék. Közhírré tétetett széles c hazában, hogy mivel már „rangon aluli” efféle ósdi járművek közlekedése olyan előkelő útvonalon mint a 4-es nincs értelme a további vergődésnek. A „le- •tiltással” megszűnt a bérkocsizás egyik nívós élettere. A 4-es főútvonal újjáépítéséig még jobban volt fuvarlehetőség. A vasútállomástól a városcentrumba, vagy a főutca valamelyik „mellékfolyóján” át más célpontig el-elkocsikázott egy-egy romantikus lelkületű látogató a konflissal. Meg még a városban is kedvet kapott hintón furiká- zásra kisebb, vidám kedvű társaság. Igenám. de a 4-es műutat aligha lehetett kihagyni. „Üzemen kívül” is csak úgy remélhetett fuvart Tasi Sándor, ha szem ■előtt maradt. Tehát valami frekventált — sűrűbben látogatott, forgalmas — helven volt érdemes kuncsaftra várni. Mivel pedig Szolnok hosszanti „közepe” szinte végesvégig a 4-es, az öreg hintó nemigen kerülhet- -te ki. Az új betont azonban nem kopácsolhatja már a jámbor szürke lovacska patkója. Egyrészt nyafkább tulajdonság az út, mint mondjuk a macskakő. s ahelyett, hogy olyan szép csilingelő kattogással feleselne, „be” csorbul a patkóéitól. Pláne melegben. De ami a legsajnosabb a kivénhedt jószág és szerszám szempontjából, — az ó cammogásuk ezer veszedelem okozója lehetne a száguldozó, benzin- s olajbűzt lihegő bőgőmasinák közt. Ezért hirdettetett meg a konflis árverése az ország nyilvánossága előtt, ha hem tévedek. 40 ezer forint kikiáltási árral. S ha megint nem tévedek, úgy emlékSS Az eredmények azt igazolják, hogy az 1970. október- 11-én tartott járási pártértekezlet által jóváhagyott gazdaságpolitikai célkitűzések végrehajtására pártbizottságunk és annak végrehajtó bizottsága jól mozgósította a kommunistákat, tómegszerveze- teket, az egész lakosságot. A feladatok időarányos és tervszerű végrehajtását rendszeresen ellenőrizte és segítette. Helyesnek bizonyult az az elv; útmutatás, amely a szellemi és anyagi erők koncentrálását fontos feladatként jelölte meg a hatékonyabb gazdálkodás érdekében. Ez utóbbi lehetővé tette az iparszerű termelési rendszerek kialakulását. Bácsalmás nagyközségben a három termelőszövetkezet tagsága a pártértekezlet útmutatásait magáévá téve az elmúlt év január elsejével egyesítette erőit. Az első év — a rendkívüli időjárás ellenére — erdményes volt. Igazolja, hogy helyesen döntötPILLANAT HŐÉRZÉKÉLŐ A háztartási balesetek világszerte egyre emelkedő száma arra Int, hogy az eddiginél jóval körültekintőbben k-ell megtervezni és kivitelezni az otthonokban mind nagyobb számban megjelenő gépeket, készülékeket és eszközöket. Főként az elektromos árammal működtetett, éles. forgó gép- részekét tartalmazó, és a hőfejlesztő készülékek a legveszélyesebbek. Jóllehet a legtöbb országban szigorú szabványok írják elő a biztonsági követelményeket. betartásuk ellenőrzését nem mindig tudják ellátni a vizsgálatokat végző szervezetek, intézmények. A fokozott műszerezettség minden esetre meggyorsítja a. megbízhatósági és biztonsági tesztek készítését. A modern vizsgálati eszközök egyike a képen látható pillanat-hőérzékélő, amellyel ebben az esetben egy kenyérpirító készülék burkolatának a felmelegedési mértékét ellenőrzi a szakember. szem. hogy míg a „kótyavetye” tartott, vevő nem jelentkezett. Kinek, minek is kellene már konflis vagy fiáker? Ahol még van, örjülnek, ha a magukéit eltartják. Meg, honv van még számukra megengedhető útvonal. Addig megvannak, elvannak vele, még ha lassan-lassan ki is rí a városias környezetből. No, ez ijem bántó ellentét. Még itt Kecskeméten is küldünk utána egy- egy csöndes mosolyt, ha — teszem azt —1 a szalagház tájára téved egy lakkal pofásabbra kozmetikázott konflis. Mi — meg- lettebbek olyasformán érzünk, mint amikor mángorlót, bölcsőt cirógatunk szemünkkel. De amikor az utolsó is elmegy, lehet, úgy leszünk vele, mint a szolnoki Tasi Sándor egykori kötele a gazdák. A megnagyobbodott Petőfi Termelőszövetkezet összes vagyona több mint 4 százalékkal, a tiszta vagyona pedig csaknem 14 százalékkal emelkedett. A halmozott termelési érték csaknem félmillió forinttal nőtt. Szociális és kulturális alapra több mint 800 ezer forintot, a biztonsági alapra 0 és fél millió forintot fordítottunk. A háztáji és a közös gazdaság termelési összhangjának fejlesztése érdekében függetlenített . agro- nómust alkalmazunk. Ennek eredményeként csaknem kétszeresére emelkedett egy év alatt a háztájiból a közös közvetítésével értékesített áruk mennyisége. Az elmúlt év végére megközelítette a 10 millió forintot. Sikerült 'az egyesült termelőszövetkezetben jól összehangolni a vezetés és a tagság munká- káját. Sajnos, gondjaink is akadnak még bőven. Csak egyet említek meg ezek közül részletesebben. Egyes fontos alkatrészek hiánya akadályozza a gépek működtetését. Nem lehet kapni például az, MTZ erőgépekhez forgócsapokat és vonószerkezeteket, egyes pótkocsikhoz tengelyt. Sorolhatnám tovább. Lényeg az, hogy 60 erőgépünkből 19 azért áll, mert nincs hozzá alkatrész. Kérem a járási és a megyei vezetést, hogy ezeket a gondokat is jelezzék az illetékeseknek, mert az alkatrészhiány nem tartozik az ésszerű takarékossághoz. Mozgósítjuk tagságunkat, hogy a XI. kongresszus irányelveiből, a megyei, járási, községi (pártértekezletek határozatából adódó gazdasági feladatainkat erőnkhöz mérten, leküzdve az akadályokat, végrehajtsuk. Elmondta a bajai járási pártérte- kezleten Szalonnás Mihály, a bácsalmási Petőfi Termelőszövetkezet elnöke. A szürke még egyszer „körülnéz”. (Pásztor Zoltán felvétele) mája, osztálytársa. Murányi Mihály, aki — értesülvén a fejleményekről. nem restellt tollat fogni, hogy megírja a helyi lapnak: az egykori utasok, barátok, ismerősök szeretettel emlékeznek az utolsó fiákeresre. Visszaidézte az iskolai éveket, amikor alig győzte teljesíteni Sanyi cimborája kérését: „Most egy szép szürke lovat rajzolj... most egy dereset ... egy szép sárgát.. .mellé egy fakót...” — Csudajó időtöltés volt — órák alatt. Mert Tasi ,:Mindig csak lovat akart. Lovat!” Lehet, hogy azt az árverést se gondolta komolyan ... V. i. — Így legyen az ember jó. A föntebb megírtakból is kiérezhető. hogy bár elismerjük az élet. a fejlődés objektív törvény- szerűségeit. miszerint nem lehet büntetlenül konzerválni semmiféle meghaladottat, régit, így az egylovas bérkocsit sem, át tudjuk érezni egy szakma kihalásának emberi konzekvenciáit. Megírta az utolsó konflisról a magáét a Szolnok megyei Néplap, epizódja volt az utolsó mohikán egy tévé-vetélkedőnek. és az iménti cikkben a Petőfi Népe is megadta a tiszteletet. De mit tesz a sors. Két napra a fenti tárca megírása után a következő hírt olvastuk a szomszéd megye lapjában: „Tasi Sándor (Szolnok, Keskeny J. u. 37/a.) egy fogatú konflisával az Ady Endre út és a Keskeny János út kereszteződésében, kis ívben kanyarodva, nem. adta meg az elsőbbséget a vele szemben haladó Kecső Mihály (Besenyszög, Bem út 14.) vezette személygépkocsinak és összeütköztek. A baleset következtében a fiakeren (helyesebben konflison — a szerk.) utazó Seres Mihály (Bökköny, Kossuth u. 139.) nyolc napon belül gyógyuló sérülést szenvedett. A személygépkocsiban 2 ezer, a fiakerben kb. ezer forint anyagi kár keletkezett. Tasi Sándor ellen — aki hajtás közben bort ivott — szabálysértési eljárás indul.” — Ejnye, ejnye. Hogy el tud szaladni a ló valakivel, ha hirtelen felkapja a hírnév ... Másrészt mindenki tárgyilagosan megítélheti, milyen veszélyekkel járna, ha a 4-es főútvonalon konflisok közlekedhetnének. Tóth István ARCOK, TÖRTÉNELMI VERŐFÉNYBEN „Vörös Pista” vallomása A Hanga órás melleit kell bemenni az udvaroa tvalocsán, s ott, közvetlen az üziet mögött lakik dr. Lengyel István egy szo- ba-konynás lakásban. Annyit tudok róla, hgy az 1945. február 26-án — hosszas tárgyalások, politikai csatározáson, inán — megalakult Nemzeti Bizottság 1-es számmal jelölt határozata szerint: „Kinevezte dr. Lengyel István ívndoriogalmazot rendőrkapitánnyá." A zongora előtt ül barna bársony kaDátban. Az áliára és a szeme köré a század nagy történelmi sorsfordulói véstek mély, lajdaimas ráncokat, meg a nyolcvannégy év. Tekintete emberséget, bizalmat, barátságot sugároz. A mindent megélt emberek biztonságával, szerénységével beszél, s le kell, hogy írjam; oly pontosan, szépen, nogy tanítani illenék. — Hogy lettemén baloldali érzelmű emoei- és később kommunista? Sokan propagandának éreznék, ne írja le, de így igaz. Tizenötoen a Kárpátokban orosz hadifogságba estem, vérnast kaptam és a kozák katonák gyógyítottak meg a teájukkal és a két- szersültjükkel. Kérem, így ismertem meg az orosz embert, azt, akiről minden rosszat mondtak. A turkesztáni Hodzsent városban voltam hadifogoly a breszt—li- tovszki békéig, utána azt mondták: nem hadifoglyok tovább, hanem külföldi állampolgárok és menjen mindenki, keresse meg a kenyerét ahogy tudja. En kérem orosz nyelvet tanultam a lágerben kártyázás helyett és ez nagy dolog volt. így helyezkedhettem el a hodzsenti kórházban, ahol később a CSEK utasítására kineveztek gondnoknak, s addig az voltam, míg huszonkettőben módom volt hazajönni. Mutatja az orosz nyelvű dokumentumokat és szinkronban fordítja magyarra. — Szegény család gyermeke vagyok. Mindent megtettem azért, hogy tanulhasak. Mérnök szerettem volna lenni, de az nem lehettem. Kértem én a papokat, grófokat, mindenkit, hogy segítsenek a tanulmányaim ideje alatt, akár úgy, hogy ha végeztem, akkor viszafizetem, de nem segítettek. Nem segített kérem az a világ. Balról álltam hát mindig, mert nem állhattam másutt, olyan megpróbáltatásokkal teli volt az életem. A hu- szonkilences, harmincegyes nagy gazdasági válság idején a debreceni rendőrségnél a hamisításokkal, sikkasztásokkal, gazdasági bűntettekkel foglalkozó úgynevezett intellektuális osztályt vezettem. — A. válság miatt fizetésképtelenek lettek a bankok, ahoL a munkásegyletek pénzét kezelték és a jobboldal ezt úgy fordította a baloldal ellen, hogy a munkásság vezetői elsikkasztották a munkások pénzeit. Kérem, kapcsolatban voltam Hollós Jánossal, a munkásotthon vezetőjével és segítettem, nekik. Bebizonyítottam, hogy a munkások vezetői ártatlanok, a csőd miatt őket nem lehet vádolni. Megtehettem, bár nagyon nehezen, én meg is tettem, mert ezt diktálta a becsületem. Hát, ez is hozzá tartó-“ zik a képhez. Felesége kávéval, süteménnyel kínál, mielőtt folytatnánk a történelmi leckét a mindenkihez szólót.' — Rendőrfogalmazónak kerültem Kalocsára negyvenkettőben. A nyilasok negyven embert akartak később internálni és én nem mentem bele. A (nyilas) hatalomátvétel után, negyvennégy októberben bújnom kellett. Egy kommunista mentett meg, Kulcsár József, a szomszéd. Megbeszéltük, ha éjjel zörgetnek a kapun, ő megy ki. Én meg az ő lakásukon át — az ablakjuk egy másik utcára nézett — megszököm. Látja, az ember visszakapja a segítséget, sikerült megmenekülnöm a nyilasoktól. Az események, amelyekről ezt követően beszélünk, a nemzeti sorsfprduló részei, s éppen ezért tükre is. — Amikor a szovjet csapatok felszabadították Kalocsát, a város képviseletében felkerestek, hogy vállaljam el a közbiztonság ellátásának feladatát. Köny- nyen tudtam tartani a kapcsolatot a szovjet tisztekkel, hisz jól beszéltem oroszul. Kurjacsenkó őrnaggyal, politikai tiszt volt, igen jó kapcsolat alakult ki. Amikor a papokkal tárgyalt a szovjet városparancsnok, meghívtak biztonsági tolmácsnak. A papok közül is tudtak oroszul, de bennük nem bíztak, hogy jól fordítanak. Engem kértek meg az ellenőrzésre, mert ezt így lehet mondani. — Dr. Hazay Gyula, volt főszolgabíró, mint a város, polgár- mestere, nagyon nem szeretett engem. De a polgári demokraták, a, maradi értelmiség sem. Ügy neveztek el, hogy Vörös Pista, gúnyból. Ez volt a nevem. És mi volt a Nemzeti Bizottságokban? Viták, nagyon kemény viták. Baksa József volt a Magyar Kommunista Párt titkára. Egyszerű, kiváló képességű ember, kitűnő szonok. Nagy viták voltak a klerikális reakcióval, a Gombos kanonokkal, aki áz érseket képviselte. Baksa József olyan gyújtó beszédeket tudott tartani kérem, hogy az bámulat. Emlékszem rá, hogy egy alkalommal Kurdi János doktor — ügyész volt. kitűnően képzett, iskolázott szónok — tartott beszédet és utána következett Baksa József, az iskolázatlan kommunista. Nagy beszéde volt a Kurdinak. Mondtam is magamban, hogy a Baksa itt már nem sokat tud mondani. Kérem, ,többszörösen lekörözte, egyszerűen elsöpörte Kurdit, olyan beszédet tartott. Igen, ezt teszi a hit, a meggyőződés a harc a jó célokért. — Ebben az időben a lakosságot* közmunkára kellett vezényelni és ez a rendőrség feladata volt. Persze, a gazdag polgárok, a maradi értelmiség, az úrfélék kihúzták magukat. Szóvá tettem, és javasoltam, hogy van a városban eLég nincstelen ember, akinek alig van kenyere. A gazdagok váltsák meg, fizessék meg nekik a közmunkát, ami alól kihúzzák magukat. A koalíción kívüli pártok, amelyek az érsekség • bef olyása alatt álltak, Sághy gazdasági kormányzóval az élen ezt megvétózták. Nem sikerült határozatot hozni, pedig néhány szegény ember kapott volna rendes napszámot. Hát ilyen körülmények között léptem be negyvenöt áprilisában a Magyar Kommunista Pártba. Életem további része ugyanilyen küzdelmekben telt el, de ez egy másik fejezet. Szóval, Kalocsán így kezdődött ... Csató Károly \
