Petőfi Népe, 1975. január (30. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-14 / 11. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1975. január 14. Egészségügyi ellátásunk fejlődése és távlatai Interjú a megyei tanács vb egészségügyi osztály vezetőjével A novemberben átadott kiskunhalasi új kórházrész. Közismert tény, hogy Bács-Kiskun megye egész- ségügyi ellátása — elsősorban az objektív adottságok következtében — az országos átlaghoz képest viszonylag elmaradott. Interjúnkat, amelyet dr. Pataky József főorvossal, a Bács-Kiskun megyei Tanács V. B. egészségügyi osztályának vezetőjével készítettünk, épp ezért azzal a kérdéssel kezdtük: mit tettek az elmaradottság enyhítésére? — A harmadik ötéves terv időszakában meghatároztuk azokat a — kórházfejlesztéssel, járóbeteg-ellátással stb. kapcsolatos — feladatainkat, amelyeket feltétlenül el kell végeznünk ahhoz, hogy gyógyítási lehetőségeink elérjék az ország többi megyéjének az átlagát. A tennivalók végrehajtására egy évtizedet szántunk, figyelembe véve azt a tényt is, hogy ez idő alatt a többi megyében is jó ütemben fejlődik az egészségügyi ellátás. — Melyek azok a konkrét célkitűzések, amelyeket már megvalósítottak vagy megvalósításuk folyamatban van? — Ami a kórházi ágyak számának növelését illeti, e tekintetben nagyobb arányú fejlesztésre a kecskeméti, a bajai és a kiskunhalasi kórházat jelöltük ki. Kecskeméten felépült a 180 ágyas, ötemeletes pavilon, a 90 ágyas belgyógyászati pavilon, és még 1975-ben elkészül egy ugyancsak 90 ágyas pavilon, amelyben a belgyógyászati, szemészeti és szülészeti osztály fejlesztését tervezzük. A Széchenyi- városban megkezdődött a 680 ágyas új kórházrész építése, amelynek a gyógyító munkába állítása 1980-ra várható. Kiskunhalason november 7. tiszteletére adtuk át,.a .korszerű-, újff/.'Wló ágyas kórháziészt. Itt most már csupán a légi épületek rekonstrukciója van hátra. Baján elkészüli a 90 ágyas belgyógyászati pavilon, ezenkívül építés alatt áll egy, a kecskemétihez hasonló ötemeletes, 180 ágyas pavilon. Ugyancsak megkezdődtek egy másik. 90 ágyas pavilon építési munkálatai. A bővítések befejeztével az egész kórház rekonstrukcióját tervezzük, őrhelynek első „lépésűjeként" a központi fűtésnek az egész kórházra történő kiépítése máris folyamatban van. Az említett három nagy kórházunk mellett természetesen Kalocsán es Kiskunfélegyházán is szükség van megfelelő korszerűsítő, fejlesztő építkezésekre: Kalocsán már befejeződött a kórház teljes rekonstrukciója. A korszerű röntgen, laboratórium, kopyha,. valantint egy 40 ággyal rendelkező épület pedig a közeljövőben kerül használatba. Üj pavilon épült Kiskunfélegyházán, ahol amellett, hogy korszerű laboratóriumot alakítottunk ki, sikerült a főépületből a gazdasági és szakmai adminisztráció munkahelyeit is kitelepíteni. Itt még egy pavilon és műtők kialakítását is tervezzük. A kórházi hálózatnak a fentiekben körvonalazott fejlesztéséről örömmel mondhatjuk el, hogy párt- és állami vezetésünk nagy arányú támogatásának jóvoltából joggal remélhetjük elhatározásaink hiánytalan megvalósulását, méghozzá a kitűzött időre. — Mit tettek a járóbetegellátás fejlesztésére? Milyen lehetőségek vannak a külterületen, tanyákon élő lakosság egészségügyi viszonyainak javítására? — A járóbeteg-ellátás témakörét négy részre oszthatjuk, / úgy mint: a szakorvosi — rendelőintézeti — ellátásra, a körzeti orvosi — üzemorvosi ellátásra, a fogorvosi ellátásra, valamint a külterületi lakosság ellátására. Az első kérdést illetően örvendetes eredményekről adhatunk számot. Kecskeméten befejeződött a rendelőintézet bővítése. s a betegek az átalakított, korszerűbbé tett intézményt már használatba is vették. — Jogosan merülhet fel a kérdés: miért van mégis zsúfoltság a rendelőintézetben, s milyen intézkedéseket szándékoznak tenni a csökkentésére? — A zsúfoltság oka, hogy a rendelőintézet bővítésével párhuzamosan' úji.'föladatok' kerültek e-l/itérbe,;. mint .példád] .az ideg^ beteg-gondozás, a családvédelmi tanácsadás, a felnőtt és gyermek szívbetegek gondozása stb. . Másrészt a lakosság életszínvonalának növekedésével együtt növekedett a szakorvosi ellátás iránti igény is. Ügy tervezzük, hogy az új megyei kórház, elkészülte után a jelenleg sok helyiséget elfoglaló gondozási munka színhelyévé az új kórházat tesszük majd. Szeretnénk emellett — a körzeti orvosi ellátás mintájára — a fogorvosi rendelések egy részét is a város különböző pontjaira kihelyezni. Kiskunhalason az új kórházzal együtt új rendelőintézetet is átadtunk hivatásának, amely bizonyára hosszú időn át tudja majd az igényeket kielégíteni. Kiskőrösön a volt járási pártbizottság épületéből a réginél sokkal korszerűbb rendelőintézetet sikerült kialakítani, amelynek fejlesztése azonban még további tennivalókat ad majd. Kalocsán folyamatban van új központi körzeti orvosi rendelő építése. Kiskunfélegyházán minden igényt kielégít az 1978. első félévében átadott új, modern rendelőintézet. Baján pedig a kórházfej lesz-v lés befejeztével nyílik majd lehetőség a rendelőintézettel kapcsolatos gondok megoldására. Ilyenformán a szakorvosi rendelés szempontjából is megfelelően bővülnek az ellátás lehetőségei. Végleges megoldás azonban csak az épülő kórházak átadása után várható. Az üzemorvosi ellátásban kétségkívül fejlődés tapasztalható, ezzel kapcsolatban azonban még meglehetősen sok tennivalónk van. A lehetőségektől függően a következő tervidőszakban remélünk jelentős előrehaladást. — Miképpen szándékoznak a tanyákon élők egészségügyi ellátásán javítani? — Az a tervünk, hogy a tanyaközpontokban üzemorvosi rendeléseket létesítünk, másrészt pedig minden kórház felvevőte- rületének megfelelően URH-rá- dióhálózatot építünk ki, amely lehetővé teszi a tanyaközpontokból a közvetlen kapcsolatot a kórházzal, valamint a sürgős menlőhívást. A községi tanácsokat a jól bevált tiszakécskei példa követésére buzdítjuk. Köztudott, hogy ebben a nagyközségben a tanyavilág meghatározott útvonalain és meghatározott időben mikrobusz közlekedik, és szállítja a betegeket az orvosi rendelőbe és vissza. AmV a Külterületi gyógyszerellátást tlleli, célúnk, hogy a tanyaközpontok rendelőit kézi- gyógyszerlárral lássuk el, így a beteg a gyógyszerek jó részét nyomban megkaphatja az orvostól. — Milyen a fogászati ellátás? — Az elmúlt öt év alatt az egészségügy e területén dolgozók létszáma megkétszereződött. Azt a szándékunkat, hogy a nagyobb községekben is létesítsünk fogorvosi rendelést, már megvalósítottuk. A fogorvosi ellátásban mindenek előtt az iskolafogászat minél alaposabbá tételére törekedtünk. Több dicséretes kezdeményezés is született a megye néhány helyén, ahol a külterületi iskolás gyermekeket szintén mikrobuszok szállítják a fogorvoshoz. Az elmondottakat összegezve, megállapíthatjuk, hogy bár egészségügyi ellátásunk általában dinamikusan fejlődött, ennek ellenére a szükségletek mindegyikét mindeddig nem tudtuk teljes mértékben kielégíteni. Épülő egészségügyi létesítményeink sora, s az egyre több jól képzett szakember azonban egyaránt reményt nyújt arra, hogy a ma még panaszra okot adó jelenségeket néhány éven belül kiküszöbölhessük. — Köszönjük a. tájékoztatást. J. T. • Egyre több a dicséretes kezdeményezés az iskolafogászat hatékonyabbá tételéért. • Az alsó képen: az. orvosok nélkülözhetetlen segítőtársai az. Országos Mentőszolgálat dolgozói. Képünkön — amely január 8-án készült — egy influenzás kis beteget szállítanak a rendelőből a megyei kórházba. Reménytkeltő próbálkozások előtt Alig hihető, hogy 1972-ben a tázlári szakszövetkezeteknek csak egy traktora volt, abból is hiányzott a motor. A múlt év január 1-től már egy szakszövetkezet, a Béke, fogja ösz- Sze e szélsőséges talajviszonyokkal bíró terület gazdáit. Korábban közös gazdálkodás nem volt, minden tag a saját földjét művelgette. Most a szakszövetkezethez tartozik 4300 hektár, melyből a közös terület 2400 hektár, de csupán nyolcszáz hektárt művelnek. És a többi? Rendkívül rossz futóhomok, termesztésre alkalmatlan, így hát parlagon hever. De ezzel még nem tisztázódott minden. Ugyanis a szakszövetkezetiek a földek egy részéről azt sem tudják, hol van, egyáltalán használjuk-e termesztésre. Valószínű az történt, hogy a szakszövetkezetnek — papíron — átadták, de valaki még műveli. Jelenleg 800 hektár sorsáról nem tud számot adni a gazdaság A mai vezetők 1972-től irányítják a szövetkezetét. Azóta már történt valamicske változás. De még mindig azt mondogatják: „Tázlári szemmel kell itt nézni mindent”. Vagyis a körülmények. adottságok, a múlt figyelembevételével. Valamikor vízhúzott rét, legelő volt a tázlári homokbuckás vidék, csupán az 1800-as évek közepétől kezdődött el a növény- termesztés. Burgonya, rozs, őszi árpa, lucerna kínlódik a talajban. A termésátlagok alacsonyak, de úgy mondják, mégis megéri a termesztésük. Ha a racionális földhasználat elveit, útmutatásait alkalmazzák, a terület 70—80 százalékát erdősíteni kellene. Nem használták ki a mintegy öt évvel ezelőtt felajánlott lehetőséget. Akkor a járástól megkapták volna a belvízrendezéshez szükséges hárommillió forintot, most azonban nincs rá pénz. A belvíz sok gondot okoz. Szőlő- és erdőtelepítést pusztított ki nemrég. S ami még ennél is nyomasztóbb: a víz áltál a talajból felhozott sókkal szikesíti a földet. A kiskőrösi mezőgazdasági szak- szövetkezetek területi szövetségének nemrég lezajlott küldöttgyűlésén a tagszövetkezetek határozatot fogadtak el. Ebben a nagyüzemi gazdálkodás megteremtése szerepel az első helyen. A tázlári szakszövetkezetben a nagyüzemnek a nyomai is alig-alig érzékelhetők. A nagyüzemi táblák kialakítását sok minden hátráltatja. Tavaly júniusban elkezdték a táblásítást és 45 hektáros területet alakítottak ki. ősszel pedig 90 hektár táblásításába fogtak. A szakszövetkezet 630 főnyi tagságának háromnegyede a 60 éves korosztályba tartozik. A közös munkába csupán tizennégyen (!) vesznek .észt. Az öregek feladják a földet, legutóbb 100 hektárnyit ajánlottak fel a közösnek. Ezek azonban szétszórt, nad- rágszíj-parcellák, táblásításuk földcserékkel az idei év feladata lesz. Azt tartják a szakszövetkezet vezetői, ha a belvízrendezés után területük nagyobb részén erdőt telepítenek, a gyepgazdálkodást megoldják, és a juhászatot fejlesztik, előre léphetnek. A községhez 1500 hektár legelő tartozik. Eddig a szakszövetkezet területén nem volt legelőjavítás, az idén azonban 80 hektáron elvégzik ezt a munkát. A juhállomány most még kicsi, s a minősége sem megfelelő. Csupán 250 anyajuh, 50 jerke-toklyó és 120 bárány alkotja az állományt. A koiábbi évek nem éppen előrelátó gazdálkodása eredményezte az anyajuhállomány elöregedését. mivel a fiatalításra nem gondoltak. Ezért most 100 anyajuhot vásárolnak, s erre alapozzák a későbbi évek nagyobb méretű juhászatát. A területi szövetség 22 szak- szövetkezetében a szakemberek száma kevés. A 17 és fél ezer tag között még 500 szakmunkás sincs. Csupán négy elnöknek, 11 iőagronómusnak és hét főkönyvelőnek van felsőfokú végzettsége. A tázlári Béke Szakszövetkezetben csak a főkönyvelő és a főagronómus végzett felsőfokú intézetben, a szakmunkások száma pedig hét. Ahhoz, hogy a tázláriak valóra váltsák terveiket, s megalapozzák a jövőt, több szakember ismeretére is kell majd támaszkodniuk. Csabai István Természet és fantázia Parkvárossá épül Minszk A belorusz kormány jóváhagyta azt a tervet, amely szerint Minszk, a köztársaság fővárosa parkvárossá válik. A parkok'7'térülelb’ Ű,lVárosb;m csaknem duplájára növekszik. A várost csatornák, medencék és víztárolók rendszere övezi majd. Minden városnegyedben lesz tó. A tavakat kertek, terek, parkok, körutak láncolata köti össze. — A probléma megoldását az nehezítette — moAdia Vaszilisza Silnvikovszkája. a pihenőövezet tervének főépítésze —, hogy Mins/.ben kevés a víz. A város magaslaton fekszik, a magaslat pedig a vízválasztó szerepét tölti be a fekete-tengeri és a Baltimedence között. A Szviszlocs, amely a város északnyugat, délkelet irányban szeli át. nagyon sekély vizű folyó. Végül megtaláltuk a megoldási: elhatároztuk. hogy a Minszktől 69 kilométernyire folvó Viliját a Szviszlocs víztáplálójává változtatjuk. Két kilométeres gátat építettünk rá. s 1973-ban. tizennégy falu helvén — lakói az államtól komfortos lakásokat kaptak — 70 négyzetméternyi területű víztároló keletkezett 1975-ben fejeződött be a Vili- ja-Szviszlocs vízrendszer építése: a csatornán naponta egymillió köbméter víz folyik majd a Szviszlocsba. Ez táplálja majd vízzel a számtalan tavat és csatornát, amelyek Minszk erdős-pata- kos övezetének díszei lesznek, korszerűsítik a még 1956-ban épült zaszlavli víztárolót is, az úgynevezett Minszki-tengert. Ennek déli partját parkosítják, s itt Belorusszia valamennyi növényét meg lehet találni majd. Itt létesül a „Természet és fantázia” nevű szabadtéri múzeum, a „Ka- millásrét” és a „Horgász-szerencse” nevű öböl. A Minszki-tenger övezetében, a panziókban, szanatóriumokban, turistaszállókban már ma több mint 70 ezer ember tölti a hét- *végét. Minszktől keletre. Logo jszk városka környékén nemzeti parkot létesítenek. Ehhez tartozik majd a védett terület, a néprajzi múzeum: a 400 hektárnyi területen építészeti műemlékeket, régészeti leleteket, a mindennapi élet tárgyait állítják ki. A nemzeti park környékén motelek, kempingek, szállodák, turistatáborok épülnek. Igor Oszins/.kij (APN—KS) A közös kassza terhe A fogyasztói árak viszonylagos stabilitásának terhét hazánkban az állami költségvetés viseli. Teherbíró képessége nem határtalan, mert a növekvő kiadások számláját végső soron az egész társadalomnak kell kiegyenlítenie. ■into -tfiruu vjrimi.yo •> M ' • Az uj esztendő pjso napjai,7, bjtrl'ikét árintézkedés ' lápét t «létbe: január elsején a világpiaci áremelkedések által leginkább érintett ágazatokban felemelték a termelői árakat, január 6-én pedig énnél szőkébb körben és kisebb mértékben fogyasztói árváltozásokra, elsősorban áremelésekre került sor. A termelő árak átlag !' százalékkal emelkedtek, míg a január 6-án életbe léptetett új árak 0,6 százalékkal növelik a fogyasztói árszínvonalat. , A termelői és a fogyasztói árszínvonal egymástól jelentősen eltérő növekedése is utal arra, hogy az árintézkedésekhez költségvetési támogatások is szükségesek. Annál is inkább, mert sem az új termelői, sem az új fogyasztói árak nem fejezik ki teljes egészében a ténvleges termelési költségeket. Az állami költségvetésnek az a klasszikus funkciója, hogy bevételeiből gazdaságfejlesztő kiadásokat finanszírozzon s biztosítsa a társadalom közös szükségleteinek. fogyasztásának kielégítését. Ám a költségvetés emellett a pépgazdaság tervszerű irányításának is fontos eszköze s ebből adódóan a gazdaság minden területén — a termelés, a forgalom. a külgazdasági kapcsolatok, a fogyasztás stb. — részt kell vállalnia a feladatok és a problémák megoldásában. • Rövidebb-hosszabb időszak tükrében egyaránt az tapasztalható, hogy a költségvetés — a tervszerű gazdaságirányítás eszköze — évről évre nagyobb szerepet vállal a gondok megoldásában. Ebben az esztendőben például a költségvetési kiadások fő tételét — több mint 30 százalékos aránnyal s 116 milliárd forint előirányzattal — a támogatások alkotiák. Ebbe a gyűjtő fogalomba tartozik az állami visszatérítés, a dotáció és a termelési árkiegészítés, az importár-támogatás, a fogyasztói árkiegészítés és a mezőgazdasági szövetkezetek üzemviteli támogatása. • De maradjunk a termelői és fogyasztói áraknál. A termelői árak dotálására az 1975. évi költségvetés — noha az energiahordozók és a fontosabb alapanyagok árait felemeltük — majd 23 milliárd forintot irányzott elő. Egyidejűleg szolgálja a termelői és fogyasztói árak védelmét az importár-támogatás 33 milliárd forintos előirányzata. Ez a kiadási tétel érzékelteti, hogy a világpiaci árhatások mérséklése — még módosított, a megemelt termelői árak mellett is — milyen hatalmas anyagi áldozatba kerül a népgazdaságnak. Hadd utaljunk arra. hogy erre a célra öt esztendővel ezelőil — 1970-ben — még csupán 1 milliárd forintot kellett áldozni. 1973- bun kb. 5 milliárdot. Az ésszerű gazdálkodás követelményeire, lehetőségeire utal. hogy a 33 milliárd forintból 11 milliárdot a kőolaj- és a gazola j termékek importjának ártámogatása vesz igénybe. • A fogyasztói« ‘érHktdfthíH fé ez köztudott — a forgalmi adó is alkotó eleme. Csakhogy 1975-ben a várható forgalmiadó-bevételnél is nagyobb összeget — több mint 28 milliard forintot — fordítunk a fogyasztói árkiegészítésekre. Más fogalmazásban: ebben az évben várható 3.6 százalékkal magasabb fogyasztói árszint is csak költségvetési támogatással tartható lenn. Ha figyelmen kívül hagyjuk a termelőszövetkezetek üzemviteli támogatását, s csak a vállalati árbevételben jelentkező, továbbá a termelői és fogyasztói árakra haló támogatásokat összegezzük, abban az esetben is 100 milliárd forintot meghaladó summát kapunk. Költségvetési, államháztartási méretekben is hatalmas ösz- szeg ez. körülbelül azonos nagyságrendű azzal az összeggel, amelyet ebben az esztendőben a társadalom közös szükségleteinek kielégítésére — társadalombiztosítás, szociális és egészségügy, kultúra, honvédelem, jogbiztonság, igazgatás stb. — felhasználhatunk. Nem vitás, hogy a költségvetési támogatások hasznos célokat, népgazdasági érdekeket szolgálnak. Ebből a megállapításból még sem vonható le az a következtetés, hogy minden vállalat, szövetkezet, • amely támogatást igényel, kap és használ lel — egyértelműen jól, hasznosat cselekszik. Az államkassza nem népgazdaságon kívül, vagy afelett álló intézmény, abban a vállalati gazdálkodás részeredményei ösz- szegeződnek, abból adódnak bevételei is. A vállalat és a költségvetés kapcsolata két irányú: a támogatások növelésének az a feltétele, hogy a vállalatoktól több pénz, adó kerüljön a költségvetésbe. ami viszont elkerülhetetlenül csökkenti az önálló vállalati gazdálkodás pénzeszközeit. • Népgazdasági és össztársadalmi nézőpontból sem tekinthető az államkassza olyan intézménynek, amelynek pénzeszközei korlátlanul vehetők igénybe. A költségvetés jelenlegi kiadási tételei az összkiadások kb. 19 százaléka szolgálja a beruházást—felhalmozást, kb. 30 százaléka a társadalom közös fogyasztását, mintegy 8 százaléka a nemzetközi fizetési kötelezettségeket, s további 36 százaléka a támogatásokat — világosan utal arra, hogy a termelés, a forgalom és az árak dotálása a társadalom közös pénzalapját fogyasztja, korlátozza annak lehetőségét, hogy a költségvetés többet fordíthasson közvetlen gazdaságfejlesztésre, a társadalom közös szükségleteinek jobb kielégitésére.
