Petőfi Népe, 1975. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-14 / 11. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1975. január 14. Egészségügyi ellátásunk fejlődése és távlatai Interjú a megyei tanács vb egészségügyi osztály vezetőjével A novemberben átadott kiskunhalasi új kórházrész. Közismert tény, hogy Bács-Kiskun megye egész- ségügyi ellátása — elsősor­ban az objektív adottságok következtében — az országos átlaghoz képest viszonylag elmaradott. Interjúnkat, amelyet dr. Pataky József főorvossal, a Bács-Kiskun megyei Tanács V. B. egész­ségügyi osztályának vezető­jével készítettünk, épp ezért azzal a kérdéssel kezdtük: mit tettek az elmaradottság enyhítésére? — A harmadik ötéves terv időszakában meghatároztuk azo­kat a — kórházfejlesztéssel, já­róbeteg-ellátással stb. kapcsola­tos — feladatainkat, amelyeket feltétlenül el kell végeznünk ah­hoz, hogy gyógyítási lehetősége­ink elérjék az ország többi me­gyéjének az átlagát. A tenniva­lók végrehajtására egy évtizedet szántunk, figyelembe véve azt a tényt is, hogy ez idő alatt a töb­bi megyében is jó ütemben fej­lődik az egészségügyi ellátás. — Melyek azok a konkrét célkitűzések, amelyeket már megvalósítottak vagy meg­valósításuk folyamatban van? — Ami a kórházi ágyak szá­mának növelését illeti, e tekin­tetben nagyobb arányú fejlesz­tésre a kecskeméti, a bajai és a kiskunhalasi kórházat jelöltük ki. Kecskeméten felépült a 180 ágyas, ötemeletes pavilon, a 90 ágyas belgyógyászati pavilon, és még 1975-ben elkészül egy ugyancsak 90 ágyas pavilon, amelyben a belgyógyászati, sze­mészeti és szülészeti osztály fej­lesztését tervezzük. A Széchenyi- városban megkezdődött a 680 ágyas új kórházrész építése, amelynek a gyógyító munkába állítása 1980-ra várható. Kiskunhalason november 7. tiszteletére adtuk át,.a .korszerű-, újff/.'Wló ágyas kórháziészt. Itt most már csupán a légi épületek rekonstrukciója van hátra. Baján elkészüli a 90 ágyas bel­gyógyászati pavilon, ezenkívül építés alatt áll egy, a kecske­métihez hasonló ötemeletes, 180 ágyas pavilon. Ugyancsak meg­kezdődtek egy másik. 90 ágyas pavilon építési munkálatai. A bővítések befejeztével az egész kórház rekonstrukcióját tervez­zük, őrhelynek első „lépésűje­ként" a központi fűtésnek az egész kórházra történő kiépítése máris folyamatban van. Az említett három nagy kór­házunk mellett természetesen Kalocsán es Kiskunfélegyházán is szükség van megfelelő korsze­rűsítő, fejlesztő építkezésekre: Kalocsán már befejeződött a kór­ház teljes rekonstrukciója. A kor­szerű röntgen, laboratórium, kopyha,. valantint egy 40 ággyal rendelkező épület pedig a kö­zeljövőben kerül használatba. Üj pavilon épült Kiskunfélegy­házán, ahol amellett, hogy kor­szerű laboratóriumot alakítottunk ki, sikerült a főépületből a gaz­dasági és szakmai adminisztrá­ció munkahelyeit is kitelepíteni. Itt még egy pavilon és műtők kialakítását is tervezzük. A kórházi hálózatnak a fenti­ekben körvonalazott fejlesztésé­ről örömmel mondhatjuk el, hogy párt- és állami vezetésünk nagy arányú támogatásának jóvoltából joggal remélhetjük elhatározá­saink hiánytalan megvalósulását, méghozzá a kitűzött időre. — Mit tettek a járóbeteg­ellátás fejlesztésére? Milyen lehetőségek vannak a külte­rületen, tanyákon élő lakos­ság egészségügyi viszonyainak javítására? — A járóbeteg-ellátás téma­körét négy részre oszthatjuk, / úgy mint: a szakorvosi — ren­delőintézeti — ellátásra, a kör­zeti orvosi — üzemorvosi ellá­tásra, a fogorvosi ellátásra, vala­mint a külterületi lakosság el­látására. Az első kérdést illetően örvendetes eredményekről adha­tunk számot. Kecskeméten befe­jeződött a rendelőintézet bővíté­se. s a betegek az átalakított, korszerűbbé tett intézményt már használatba is vették. — Jogosan merülhet fel a kérdés: miért van mégis zsú­foltság a rendelőintézetben, s milyen intézkedéseket szándé­koznak tenni a csökkentésére? — A zsúfoltság oka, hogy a rendelőintézet bővítésével párhu­zamosan' úji.'föladatok' kerültek e-l/itérbe,;. mint .példád] .az ideg^ beteg-gondozás, a családvédelmi tanácsadás, a felnőtt és gyermek szívbetegek gondozása stb. . Más­részt a lakosság életszínvonalá­nak növekedésével együtt növe­kedett a szakorvosi ellátás iránti igény is. Ügy tervezzük, hogy az új megyei kórház, elké­szülte után a jelenleg sok he­lyiséget elfoglaló gondozási mun­ka színhelyévé az új kórházat tesszük majd. Szeretnénk emel­lett — a körzeti orvosi ellátás mintájára — a fogorvosi rende­lések egy részét is a város kü­lönböző pontjaira kihelyezni. Kiskunhalason az új kórház­zal együtt új rendelőintézetet is átadtunk hivatásának, amely bi­zonyára hosszú időn át tudja majd az igényeket kielégíteni. Kiskőrösön a volt járási pártbi­zottság épületéből a réginél sok­kal korszerűbb rendelőintézetet sikerült kialakítani, amelynek fejlesztése azonban még további tennivalókat ad majd. Kalocsán folyamatban van új központi kör­zeti orvosi rendelő építése. Kis­kunfélegyházán minden igényt kielégít az 1978. első félévében átadott új, modern rendelőinté­zet. Baján pedig a kórházfej lesz-v lés befejeztével nyílik majd le­hetőség a rendelőintézettel kap­csolatos gondok megoldására. Ilyenformán a szakorvosi ren­delés szempontjából is megfele­lően bővülnek az ellátás lehető­ségei. Végleges megoldás azon­ban csak az épülő kórházak át­adása után várható. Az üzemorvosi ellátásban két­ségkívül fejlődés tapasztalható, ezzel kapcsolatban azonban még meglehetősen sok tennivalónk van. A lehetőségektől függően a következő tervidőszakban re­mélünk jelentős előrehaladást. — Miképpen szándékoznak a tanyákon élők egészségügyi ellátásán javítani? — Az a tervünk, hogy a ta­nyaközpontokban üzemorvosi rendeléseket létesítünk, másrészt pedig minden kórház felvevőte- rületének megfelelően URH-rá- dióhálózatot építünk ki, amely lehetővé teszi a tanyaközpontok­ból a közvetlen kapcsolatot a kórházzal, valamint a sürgős menlőhívást. A községi tanácso­kat a jól bevált tiszakécskei példa követésére buzdítjuk. Köz­tudott, hogy ebben a nagyköz­ségben a tanyavilág meghatáro­zott útvonalain és meghatáro­zott időben mikrobusz közlekedik, és szállítja a betegeket az orvo­si rendelőbe és vissza. AmV a Külterületi gyógyszerel­látást tlleli, célúnk, hogy a ta­nyaközpontok rendelőit kézi- gyógyszerlárral lássuk el, így a beteg a gyógyszerek jó részét nyomban megkaphatja az orvos­tól. — Milyen a fogászati ellá­tás? — Az elmúlt öt év alatt az egészségügy e területén dolgozók létszáma megkétszereződött. Azt a szándékunkat, hogy a nagyobb községekben is létesítsünk fog­orvosi rendelést, már megvalósí­tottuk. A fogorvosi ellátásban mindenek előtt az iskolafogászat minél alaposabbá tételére töre­kedtünk. Több dicséretes kezde­ményezés is született a megye néhány helyén, ahol a külterü­leti iskolás gyermekeket szintén mikrobuszok szállítják a fogor­voshoz. Az elmondottakat összegezve, megállapíthatjuk, hogy bár egész­ségügyi ellátásunk általában di­namikusan fejlődött, ennek elle­nére a szükségletek mindegyikét mindeddig nem tudtuk teljes mértékben kielégíteni. Épülő egészségügyi létesítményeink so­ra, s az egyre több jól képzett szakember azonban egyaránt re­ményt nyújt arra, hogy a ma még panaszra okot adó jelen­ségeket néhány éven belül kikü­szöbölhessük. — Köszönjük a. tájékoztatást. J. T. • Egyre több a dicséretes kezdeményezés az iskolafogászat hatékonyabbá tételéért. • Az alsó képen: az. orvosok nélkülözhetetlen segítőtársai az. Országos Mentőszolgálat dolgozói. Képünkön — amely január 8-án készült — egy influenzás kis beteget szállítanak a rendelő­ből a megyei kórházba. Reménytkeltő próbálkozások előtt Alig hihető, hogy 1972-ben a tázlári szakszövetkezeteknek csak egy traktora volt, abból is hiányzott a motor. A múlt év január 1-től már egy szakszövetkezet, a Béke, fogja ösz- Sze e szélsőséges talajviszonyokkal bíró terület gazdáit. Koráb­ban közös gazdálkodás nem volt, minden tag a saját földjét művelgette. Most a szakszövetkezethez tartozik 4300 hektár, melyből a közös terület 2400 hektár, de csupán nyolcszáz hektárt művelnek. És a többi? Rendkívül rossz futóhomok, termesztésre alkal­matlan, így hát parlagon hever. De ezzel még nem tisztázódott minden. Ugyanis a szakszövet­kezetiek a földek egy részéről azt sem tudják, hol van, egyál­talán használjuk-e termesztésre. Valószínű az történt, hogy a szakszövetkezetnek — papíron — átadták, de valaki még műveli. Jelenleg 800 hektár sorsáról nem tud számot adni a gazdaság A mai vezetők 1972-től irá­nyítják a szövetkezetét. Azóta már történt valamicske változás. De még mindig azt mondogat­ják: „Tázlári szemmel kell itt nézni mindent”. Vagyis a körül­mények. adottságok, a múlt fi­gyelembevételével. Valamikor vízhúzott rét, lege­lő volt a tázlári homokbuckás vidék, csupán az 1800-as évek közepétől kezdődött el a növény- termesztés. Burgonya, rozs, őszi árpa, lucerna kínlódik a talaj­ban. A termésátlagok alacsonyak, de úgy mondják, mégis megéri a termesztésük. Ha a racionális földhasználat elveit, útmutatásait alkalmazzák, a terület 70—80 százalékát erdősíteni kellene. Nem használták ki a mintegy öt évvel ezelőtt felajánlott lehe­tőséget. Akkor a járástól meg­kapták volna a belvízrendezés­hez szükséges hárommillió forin­tot, most azonban nincs rá pénz. A belvíz sok gondot okoz. Sző­lő- és erdőtelepítést pusztított ki nemrég. S ami még ennél is nyomasztóbb: a víz áltál a ta­lajból felhozott sókkal szikesíti a földet. A kiskőrösi mezőgazdasági szak- szövetkezetek területi szövetségé­nek nemrég lezajlott küldöttgyűlé­sén a tagszövetkezetek határozatot fogadtak el. Ebben a nagyüzemi gazdálkodás megteremtése sze­repel az első helyen. A tázlári szakszövetkezetben a nagyüzem­nek a nyomai is alig-alig érzé­kelhetők. A nagyüzemi táblák kialakítását sok minden hátráltat­ja. Tavaly júniusban elkezdték a táblásítást és 45 hektáros te­rületet alakítottak ki. ősszel pe­dig 90 hektár táblásításába fog­tak. A szakszövetkezet 630 főnyi tagságának háromnegyede a 60 éves korosztályba tartozik. A kö­zös munkába csupán tizenné­gyen (!) vesznek .észt. Az öregek feladják a földet, legutóbb 100 hektárnyit ajánlottak fel a közös­nek. Ezek azonban szétszórt, nad- rágszíj-parcellák, táblásításuk földcserékkel az idei év feladata lesz. Azt tartják a szakszövetkezet vezetői, ha a belvízrendezés után területük nagyobb részén erdőt telepítenek, a gyepgazdálkodást megoldják, és a juhászatot fej­lesztik, előre léphetnek. A köz­séghez 1500 hektár legelő tarto­zik. Eddig a szakszövetkezet te­rületén nem volt legelőjavítás, az idén azonban 80 hektáron el­végzik ezt a munkát. A juhállo­mány most még kicsi, s a mi­nősége sem megfelelő. Csupán 250 anyajuh, 50 jerke-toklyó és 120 bárány alkotja az állományt. A koiábbi évek nem éppen elő­relátó gazdálkodása eredményez­te az anyajuhállomány elörege­dését. mivel a fiatalításra nem gondoltak. Ezért most 100 anya­juhot vásárolnak, s erre alapoz­zák a későbbi évek nagyobb méretű juhászatát. A területi szövetség 22 szak- szövetkezetében a szakemberek száma kevés. A 17 és fél ezer tag között még 500 szakmunkás sincs. Csupán négy elnöknek, 11 iőagronómusnak és hét főköny­velőnek van felsőfokú végzettsé­ge. A tázlári Béke Szakszövetke­zetben csak a főkönyvelő és a főagronómus végzett felsőfokú intézetben, a szakmunkások szá­ma pedig hét. Ahhoz, hogy a tázláriak valóra váltsák tervei­ket, s megalapozzák a jövőt, több szakember ismeretére is kell majd támaszkodniuk. Csabai István Természet és fantázia Parkvárossá épül Minszk A belorusz kormány jóváhagy­ta azt a tervet, amely szerint Minszk, a köztársaság fővárosa parkvárossá válik. A parkok'7'térülelb’ Ű,lVárosb;m csaknem duplájára növekszik. A várost csatornák, medencék és víztárolók rendszere övezi majd. Minden városnegyedben lesz tó. A tavakat kertek, terek, parkok, körutak láncolata köti össze. — A probléma megoldását az nehezítette — moAdia Vaszilisza Silnvikovszkája. a pihenőövezet tervének főépítésze —, hogy Mins/.ben kevés a víz. A város magaslaton fekszik, a magaslat pedig a vízválasztó szerepét tölti be a fekete-tengeri és a Balti­medence között. A Szviszlocs, amely a város északnyugat, délkelet irányban szeli át. na­gyon sekély vizű folyó. Végül megtaláltuk a megoldási: elha­tároztuk. hogy a Minszktől 69 ki­lométernyire folvó Viliját a Szviszlocs víztáplálójává változ­tatjuk. Két kilométeres gátat épí­tettünk rá. s 1973-ban. tizennégy falu helvén — lakói az államtól komfortos lakásokat kaptak — 70 négyzetméternyi területű víz­tároló keletkezett 1975-ben fejeződött be a Vili- ja-Szviszlocs vízrendszer építése: a csatornán naponta egymillió köbméter víz folyik majd a Szviszlocsba. Ez táplálja majd vízzel a számtalan tavat és csator­nát, amelyek Minszk erdős-pata- kos övezetének díszei lesznek, korszerűsítik a még 1956-ban épült zaszlavli víztárolót is, az úgynevezett Minszki-tengert. En­nek déli partját parkosítják, s itt Belorusszia valamennyi növé­nyét meg lehet találni majd. Itt létesül a „Természet és fantázia” nevű szabadtéri múzeum, a „Ka- millásrét” és a „Horgász-szeren­cse” nevű öböl. A Minszki-tenger övezetében, a panziókban, szanatóriumokban, turistaszállókban már ma több mint 70 ezer ember tölti a hét- *végét. Minszktől keletre. Lo­go jszk városka környékén nem­zeti parkot létesítenek. Ehhez tartozik majd a védett terület, a néprajzi múzeum: a 400 hektár­nyi területen építészeti műemlé­keket, régészeti leleteket, a min­dennapi élet tárgyait állítják ki. A nemzeti park környékén mo­telek, kempingek, szállodák, tu­ristatáborok épülnek. Igor Oszins/.kij (APN—KS) A közös kassza terhe A fogyasztói árak viszonyla­gos stabilitásának terhét ha­zánkban az állami költségve­tés viseli. Teherbíró képessé­ge nem határtalan, mert a nö­vekvő kiadások számláját végső soron az egész társada­lomnak kell kiegyenlítenie. ■into -tfiruu vjrimi.yo •> M ' • Az uj esztendő pjso napjai,7, bjtrl'ikét árintézkedés ' lápét t «lét­be: január elsején a világpiaci áremelkedések által leginkább érintett ágazatokban felemelték a termelői árakat, január 6-én pedig énnél szőkébb körben és kisebb mértékben fogyasztói ár­változásokra, elsősorban áreme­lésekre került sor. A termelő árak átlag !' százalékkal emel­kedtek, míg a január 6-án életbe léptetett új árak 0,6 százalékkal növelik a fogyasztói árszínvo­nalat. , A termelői és a fogyasztói ár­színvonal egymástól jelentősen eltérő növekedése is utal arra, hogy az árintézkedésekhez költ­ségvetési támogatások is szüksé­gesek. Annál is inkább, mert sem az új termelői, sem az új fogyasztói árak nem fejezik ki teljes egészében a ténvleges ter­melési költségeket. Az állami költségvetésnek az a klasszikus funkciója, hogy bevé­teleiből gazdaságfejlesztő kiadá­sokat finanszírozzon s biztosítsa a társadalom közös szükséglete­inek. fogyasztásának kielégítését. Ám a költségvetés emellett a pépgazdaság tervszerű irányítá­sának is fontos eszköze s ebből adódóan a gazdaság minden te­rületén — a termelés, a forga­lom. a külgazdasági kapcsolatok, a fogyasztás stb. — részt kell vállalnia a feladatok és a problé­mák megoldásában. • Rövidebb-hosszabb időszak tükrében egyaránt az tapasztal­ható, hogy a költségvetés — a tervszerű gazdaságirányítás esz­köze — évről évre nagyobb sze­repet vállal a gondok megoldá­sában. Ebben az esztendőben például a költségvetési kiadások fő tételét — több mint 30 száza­lékos aránnyal s 116 milliárd fo­rint előirányzattal — a támoga­tások alkotiák. Ebbe a gyűjtő fogalomba tartozik az állami visszatérítés, a dotáció és a ter­melési árkiegészítés, az import­ár-támogatás, a fogyasztói árki­egészítés és a mezőgazdasági szö­vetkezetek üzemviteli támogatá­sa. • De maradjunk a termelői és fogyasztói áraknál. A ter­melői árak dotálására az 1975. évi költségvetés — noha az ener­giahordozók és a fontosabb alap­anyagok árait felemeltük — majd 23 milliárd forintot irány­zott elő. Egyidejűleg szolgálja a termelői és fogyasztói árak vé­delmét az importár-támogatás 33 milliárd forintos előirányzata. Ez a kiadási tétel érzékelteti, hogy a világpiaci árhatások mér­séklése — még módosított, a megemelt termelői árak mellett is — milyen hatalmas anyagi ál­dozatba kerül a népgazdaságnak. Hadd utaljunk arra. hogy erre a célra öt esztendővel ezelőil — 1970-ben — még csupán 1 milli­árd forintot kellett áldozni. 1973- bun kb. 5 milliárdot. Az ésszerű gazdálkodás követelményeire, le­hetőségeire utal. hogy a 33 milli­árd forintból 11 milliárdot a kő­olaj- és a gazola j termékek im­portjának ártámogatása vesz igénybe. • A fogyasztói« ‘érHktdfthíH fé ez köztudott — a forgalmi adó is alkotó eleme. Csakhogy 1975-ben a várható forgalmiadó-bevételnél is nagyobb összeget — több mint 28 milliard forintot — fordítunk a fogyasztói árkiegészítésekre. Más fogalmazásban: ebben az évben várható 3.6 százalékkal magasabb fogyasztói árszint is csak költségvetési támogatással tartható lenn. Ha figyelmen kívül hagyjuk a termelőszövetkezetek üzemviteli támogatását, s csak a vállalati árbevételben jelentkező, továbbá a termelői és fogyasztói árakra haló támogatásokat összegezzük, abban az esetben is 100 milliárd forintot meghaladó summát ka­punk. Költségvetési, államháztar­tási méretekben is hatalmas ösz- szeg ez. körülbelül azonos nagy­ságrendű azzal az összeggel, amelyet ebben az esztendőben a társadalom közös szükségleteinek kielégítésére — társadalombizto­sítás, szociális és egészségügy, kultúra, honvédelem, jogbizton­ság, igazgatás stb. — felhasznál­hatunk. Nem vitás, hogy a költségvetési támogatások hasznos célokat, népgazdasági érdekeket szolgál­nak. Ebből a megállapításból még sem vonható le az a követ­keztetés, hogy minden vállalat, szövetkezet, • amely támogatást igényel, kap és használ lel — egyértelműen jól, hasznosat cse­lekszik. Az államkassza nem nép­gazdaságon kívül, vagy afelett álló intézmény, abban a vállalati gazdálkodás részeredményei ösz- szegeződnek, abból adódnak be­vételei is. A vállalat és a költ­ségvetés kapcsolata két irányú: a támogatások növelésének az a feltétele, hogy a vállalatoktól több pénz, adó kerüljön a költ­ségvetésbe. ami viszont elkerül­hetetlenül csökkenti az önálló vállalati gazdálkodás pénzesz­közeit. • Népgazdasági és össztársa­dalmi nézőpontból sem tekinthető az államkassza olyan intézmény­nek, amelynek pénzeszközei kor­látlanul vehetők igénybe. A költ­ségvetés jelenlegi kiadási tételei az összkiadások kb. 19 száza­léka szolgálja a beruházást—fel­halmozást, kb. 30 százaléka a társadalom közös fogyasztását, mintegy 8 százaléka a nemzetkö­zi fizetési kötelezettségeket, s to­vábbi 36 százaléka a támogatá­sokat — világosan utal arra, hogy a termelés, a forgalom és az árak dotálása a társadalom közös pénzalapját fogyasztja, kor­látozza annak lehetőségét, hogy a költségvetés többet fordíthasson közvetlen gazdaságfejlesztésre, a társadalom közös szükségleteinek jobb kielégitésére.

Next

/
Thumbnails
Contents