Petőfi Népe, 1975. január (30. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-11 / 9. szám
19-5. január 11 • PETŐFI NÉPE • 3 Kik okozzák a közlekedési baleseteket? Az általánosan ei- [ ^ személyiség szerepe fogadott álláspont szerint a közlekedési balesetek okait két fő csoportba lehet osztani: tárgyi és személyi okókra. A tárgyi okokba a közúttal és tartozékaival, valamint a közlekedési eszközökkel, azok hatásával a közlekedés biztonságára már nagyon sokat foglalkoztunk. Ez alkalommal a közlekedő emberek magatartását. közlekedési ismereteit vesszük bonckés alá, viszonyítva a forgalomban betöltött szerepükhöz. A közlekedésben részt vevőket a szakemoerek, elsősorban a pszichológusok különböző csoportba sorolják. A helyesen közlekedők közé tartoznak általában a kötelességtudók, szabálytiszte- lök, akik becsülik mások életét, testi épségét és egészségét. Ismerik és betartják a közúti közlekedés szabályait. A közlekedés más résztvevői iránt türelmesek és udvariasak. Tiszteletben tartják mások jogait, előnyeit, egyszóval megvalósítják az optimális közlekedési morált. Magatartásukat, cselekedeteiket olyan emberi tulajdonságok motiválják, mint a rendszeretet, a humanitás, a becsület. A helytelenül közlekedők csoportjában három sajátos magatartásforma a legjellemzőbb. Vannak közöttük meggondolatlanok, feltűnni szándékozók és agresszívak. A meggondolatlanul közlekedők csoportjába sajnos igen sokan tartoznak. Lényegében rendelkeznek mindazokkal a személyi feltételekkel, amelyek őket a közúti közlekedésre alkalmassá teszik, csupán az a hiányosságuk, hogy nem körültekintőek, nem tanúsítanak kellő gondosságot, nem óvatosak. Cselekedeteik következményeivel sem számolnak, ezért igen veszélyesek önmagukra, de másokra nézve is. A statisztika szerint a bekövetkezett baleseteknek 25 százalékát ezek okozzák. Meggondolatlanságuk szinte kiszámíthatatlan, ezért nevelésükre két módszer ajánlható: a szigorú és erélyes felelős- ségrevonás. a rendszeres ráhatás. A feltűnni vágyók csoportja az előbbieknél is veszélyesebb. Ezeknél az embereknél a mozgató rugó: a valóságosnál többnek látszani. Ennek a magatartásnak a gyökere valamilyen kisebbségi érzésben keresendő. Ezek az emberek a veszélyt látják, érzik is, de cselekedetüket mégsem a veszély elhárítására irányuló törekvés jellemzi, hanem az, hogy beteges feltűnési vágyukat kielégítsék. A szabályokat tudatosan sértik meg. Velük szemben is kellő szigorral és határozottsággal kell fellépni, a nevelő tevékenységnek pedig arra kell irányulnia, hogy rádöbbentse őket: feltűnési törekvésük nem teszi őket kivételes emberekké. Az agresszívek csoportjába azok sorolhatók, akiknek közlekedési magatartását az önzés, az erőszakosság jellemzi. Nem tűrik el, hogy megelőzzék őket, s nem akarják tudomásul venni, hogy másnak is van elsőbbsége. Az agresszív ember saját erejét megsokszorozza járművének lóerejével, a megengedett sebességet rendszeresen túllépi, agressziós hajlamát a szabályok semmibevéte'lével éli ki. Igazuk van azoknak, akik az ilyen jellemű vezetőktől a vezetői engedély bevonását sürgetik. Itt kell megemlítenünk azokat, akik közlekedésre képtelenek. Ezeket is két csoportra oszthatjuk. Az elsők közé tartoznak azok, akikben még nem alakult ki, vagy már eltompult a veszélyhelyzetekkel szembeni érzékenység. Ilyenek a kisgyermekek, a nagyon idős emberek. Szerencsére őket a közlekedési szabályok megkülönböztetett védelemben részesítik. A másik kategóriába tartozók valamilyen testi fogyatékosság, vagy tájékozódási képtelenség miatt alkalmatlanok a közlekedésre. Közülük sajnos, sokan rendelkeznek gépjárművezetői engedéllyel es rendszeresen részt vesznek a forgalomban. Akadnak közöttük olyanok is, akik ismerik, mert bemagolták a szabályokat, csak a lényegét nem értik, mert koncentrációs képességük, hiányos a reagáló képességük, helyzetfelismerésük és cselekvési képességük. Ezeknek a közlekedésből való kivonása megoldhatatlan, mert vezetési képteleségük okaira — legtöbb esetben — csak egy nagyobb baleset utáni alapos pszichológiai vizsgálat deríthet fényt. A fentiek elmondása után szinte valamennyi gépjármű- vezető besorolhatja magát a különböző kategóriákba, önállóan megvizsgálhatja, milyen pszichikummal ül a volán mellé, a motorkerékpárra. Gémes Gábor Megjelent a Pártélet januári száma A Pórtélét 1075. évi első száma ezekben a napokban jut él olvasóihoz. Az' MSZMP Központi Bizottságának folyóirata ezúttal is gazdag tartalommal segíti a pártmunkások és aktivisták min. den napi tevékenységét. A folyóirat vezető helyen közli Németh Károlynak, a Politikai Bizottság tagjának, a KB titkárának előadói beszédét, mely a Központi Bizottság 1974. december 5-i ülésén hangzott el az 1975. évi terv és költségvetés, valamint az V. ötéves terv irányelveiről, Érthetően nagy teret szentel a Pártélet januári száma a kongresszusi készülődésnek a cikkek közül is kiemelkedik Biszku Bélának, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának igen részletes és átfogó írása, melynek címe: Az irányelvek vitája elé. Mint hang. súlyozza: A pártpolitikának folyamatossága az irányelvek első. legfontosabb alapgondolata A továbbiakban a társadalmi és pártélet valamennyi területét átfogó irányelvekhez fűz megjegyzéseket, melyek a most folyó taggyűlések. illetve sorra kerülő pártértekezlelek vitájában is hasznos útmutatást adnak a kommunisták számára. Ugyancsak a kongresszusi készülődés témaköréhez kapcsolódik dr. Szatmári Miklósnak a szocialista tulajdonviszonyok továbbfejlesztéséről és dr. Kovács Imrének a termelőszövetkezeti gazdálkodás szocialista vonásainak erősítéséről szóló írása. A szabadság harminc esztendeje fejezetcím alatt megyei lapokból átvett, s a felszabadulást idéző cikkekből közölnek összeállítást. A zárszámadás előtt címmel dr. Dimény Imre adja közre gon. dolntait, melynek lényege, hogy elért gazdasági fejlődésünk az emberi, társadalmi fejlődéstől elválaszthatatlan s ez jellemzi ma már a zárszámadások hangulatát is. A propagandisták munkájához kíván segítséget nyújtani dr. Nagy Emil, aki a szocialista életmódról fejti ki az elvi álláspontokat is tükröző véleményét. Az említettek mellett még számos cikk nyújt hasznos tapasztalatot és útbaigazítást a Pártélet legújabb számában, melyben ez alkalommal is számos jó felvételt, az építőmunkát ábrázoló fotót is találunk. T. P Külpolitikai kislexikon Etiópia Császárság Északkelet-Afriká- ban, a földrész legrégebbi független állama. Területe t 221 900 négyzetkilométer lakossága mintegy 28 millió, fővárosa a kb. 7IW4M1Ö lakosú Addis Abeba. Az ország hivatalos nyelve az am- hara és az angol.. Az ország felszíne egymástól jól elkülönülő három tájegységre tagolódik:. az Etióp-magas- földre, a Szomáli. lépcsős vidékre és a Danakil-földóe. Ez utóbbi országrész középhőmérséklete szinte trópusi: 28 fok. Ott terül el Kaffa tartomány, ahonnan a kávé elterjedt. A gazdasági élet központja a „vojna dega”, azaz a szölőföld övezet, számos nagv várossal: ott él a lakosság 90 százaléka. Etiópia lakossága négy, egymilliónál nagyobb lélekszámú és 75 kis népből tevődik össze; a népességnek körülbelül a fele a szemita eredetű, de a hamita őslakókkal keveredett amhara. Ennek a népcsoportnak a kezében van a megművelhető földterület legnagyobb része. Az ország gazdasági-társadalmi körülményeire a feudalizmus, a .törzsi rendszer és a kapitalizmus elemeinek keveredése a jellemző. Gyengén fejlett mezőgazda- sági ország; a föld majdnem kizárólag a feudális nagybirtokosok és az egyház tulajdona. (Az 1974. szeptember 12-i katonai hatalomátvétel előtt a legnagyobb hű- bérúr a csázári ház volt.) A megművelhető földterület alig hatodán folyik • gazdálkodás. Elsősorban kávét, kukoricát, cirkot ős kölest, olajmagvakat, hüvelyeseket és cukornádat termesztenek Állatállománya Kelet-Afrikában a legnagyobb. Iparágai közül a sópárlás számottevő; évente mintegy másfél tonna aranyat is bányásznak Etiópiában. Figyelemre méltó platina-, kén-, kálisó-, réz- vasérc- horgany-, ón-, mangán, és wolframtartalékai vannak az országnak, sőt. az utóbbi években — amerikai, olasz és japán kutatók — földgázt és olajat is ta- látak. Feldolgozóipara nagyrészt kézműipar jellegű, bár a legutóbbi évtizedben szovjet, csehszlovák és jugoszláv segítséggel kőolajfinomító, cipő- és cementgyár létesült. Az etióp uralkodóház (I. Hailé Szelasszié császár jelenleg háziőrizetben él) a legenda szerint 3000 éve áll fönn: a dinasztia Sába királynő és Salamon király házasságából ered. A múlt év őszén félreállított négus, I. Hailé Szelasszié 1928-ban került a trónra, s kezdetben számos reformintézkedést vezetett be: meghirdette az ország első alkotmányát, ellenállt az olasz fasiszta annexiós törekvéseknek. 1942-ben megszüntette a rabszolgaság intéRnényét; földreformja viszont lényegében csak nevében élt, hiszen megmaradt a feudális birtokrendszer. Etiópia legújabbkori történetének fontos eseményei a katonák államcsínyeihez fűződnek: 1960 decemberében nem sikerült a hatalomátvétel. csak a múlt év őszén, szeptember 12-én, amikor ideiglenes katonai kormányzótanács alakult, a négust fokozatosan megfosztották minden tisztségétől. * Következő számunkban megkezdjük Valkó Mihálynak, a Szolnok megyei Néplap olvasó- szerkesztőjének Etiópia ébren című tizenkét részes riportsorozatának közlését. A szerző a Központi Sajtószolgálat megbízásából járt az északkelet-afrikai országban. Nevelés és közéleti munka Nagyon világosan, egyértelműen fogalmazta meg a párt a szervezeti szabályzatban és a kongresszusi irányelvekben az elkövetkező esztendők tennivalóit. .Mégis szinte ahány kommunista kollektíva tárgyalja meg, annyiféleképp formálódik, válik konkrétabbá. Akár termelő, akár nevelő vagy politikai munkáról van szó, mindenki megtalálhatja benne azt a részt, ami elsősorban rá vonatkozik, amiért a legtöbbet tud tenni. Természetesen úgy, hogy azzal az egész érdekét szolgálja. Az oktatás, nevelés, elválaszthatatlan a termeléstől. Hiszen végül is a hallgatók többségé az ipari, mezőgazdasági, vagy kereskedelmi ágazatba kerül. Sok függ attól, milyen az indítás, mit visznek magukkal a munkahelyre. Lényegében erről volt szó a kecskeméti kertészeti főiskola pártszervezetének ülésén is. Mint az országban most mindenütt. a szervezeti szabályzatról és az irányelvekről tárgyaltak. Az a vélemény alakult ki, hogy a kettő szorosan összefügg. A gazdasági, társadalmi életben végrehajtandó nagyobb feladatokból egyenesen következik az. hogy a párttagoktól többet követelnek. Helytállást, példamutatást. Nem kicsi a pedagógusok felelőssége. „Vajon megtettünk, megteszünk-e mindent azért, hogy a tőlünk kikerülő hallgatók majdan végre tudják hajtani a rájuk bízottakat, a szakmai feladatokat, a közéletieket?” — -vetőt te fel a kérdést Tóth Ferenc, az intézmény nyugdíjas tanára. Mint mondotta: kötelesség a párt eszméinek terjesztése, és nemcsak a marxista-leninista tanszék tanáraié, hanem minden pedagógusé. Helyesnek, sokat segítőnek tartotta a szervezeti szabályzat azon pontját, amely kimondja, hogy a KISZ a párt- szervezetek közvetlen irányításával végzi munkáját. Azok a hallgatók, akik a főiskolán az ifjúsági szervezet aktív tagjai, a gazdaságokban is tovább tevékenykedhetnek és közülük kerülhetnek majd ki a párttagok. Lényegében ezt a gondolatsort folytatta Farkas Péter is, összpontosítva mondanivalóját a köz. életi munkára. Érdekes problé-. mát feszegetett. Azt a lényt, hogy a főiskolákon, egyetemeken — Kecskeméten is — hallgatólagosan elfogadják: vizsgaidőszakban vagy a szakdolgozat készítésének évében a hallgatók minden egyéb kötelezettség alól mentesüljenek. Közéleti munkájuk szinte megszűnik. Ilyen kihagyások pedig i*em engedhetők meg. Politikai helytállásra akkor is szükség van. amikor a legnagyobb a munka, sőt akkor a legkívánatosabb. A fiataloknak ugyancsak jobb, ha nem szoknak hozzá az effajta mentesítéshez, mert felmentést a közéleti tevékenység alól az üzemekben sem kapnak azzal az indokkal, hogy most éppen vetünk, vegyszerezünk vágj- aratunk s minden más szünetel. A folyamatos közéleti munkát meg kell követelni a főiskolán. Végh György így foglalt állást: „A párt a mércét íeljeblo emelte. vagy a kongresszus segítségével szándékában áll felemelni. A termelési viszonyok fejlődése, a tőkés országokkal — a békés egymás mellett élés jegyében — szorosabbá váló gazdasági kapcsolatok joggal követelik meg az erőteljesebb 'tudatformálást. Ebben tehetünk sokat mi, pedagógusok, akik háromszáz fiatallal foglalkozunk most. Az irányelvek arrra sarkallnak bennünket, hogy még jobban hassunk azokra, akik majdan a községek központi emberei lesznek mind szakmailag, mind politikailag.” A Kertészeti Egyetem Kecskeméti Főiskolai Karának még nincsenek nagy hagyományai, a pedagógusok csak néhány éve dolgoznak együtt, s így a párt- szervezet is. Szerencsére a rövid idő alatt összekovácsolódott a kollektíva, a magasabb követelményeknek is eleget tud majd tenni. A választáskor arra törekedtek, hogy a vezetőségben a fizikai dolgozók képviselője is helyet kapjon. A 34 tagú párt- szervezet titkára dr. Sohajda Imre lett. A vezetőség tagjává választották Végh Györgyöt, a marxista—leninista tanszék adjunktusát, Kisari Istvánná üzemmérnököt, Fehér Béláné doktort, a zöldségtermesztési tanszék adjunktusát. és Báthori Györgyöt, a sokszorosító csoport vezetőjét. A tagság egyhangúlag úgy döntött, hogy a városi pártértekezleten dr. Fii túsz István, a főiskola igazgatója és Végh György képviselje az alapszervezetet. Dénes Éva A második műszakban Horváth Lőrinczét. Lőrincze pedig Horváthot szidta. — Hogyan lehetsz ilyen ökör? — mondta-Lőrincze Horváthnak. — Kétszer voltál büntetve, dörzsölt haverjaid vannak, mégsem tudtad, hogy a nyugati határt korszerű eszközökkel őrzik a határőrök. Őrültség ilyen körülmények között kísérletezni — háborgott Lőrincze és hátat fordított Horváthnak. — Ne izgulj komám — nyugtatta Horváth a barátját — majd kispekulálunk valamit. — Egyébként sem vagy kisebb ökör nálam — jegyezte meg —, hiszen havonta utazol Győr-Sopron megyébe, és ha nemcsak néznél, hanem látnál is. most pontosabban tudnánk, mitévők legyünk. A soproni Fenyves Szállodában, muzsikaszó és bőséges vacsora után megszületett a döntés: irány a déli határra. Sopron—Szombathely—Pécs—Baja—Bácsalmási tanyák volt a duó menetvonala. Az indulástól kezdve a harmadik nap is elmúlt, de Horváth és Lőrincze még messze volt a határtól. A pénzük elfogyott. Ennivalójuk sem volt. — Korgó gyomorral egy lépést sem megyek tovább — mondta elkeseredetten Lőrincze. — Szerzünk kaját is, csak ne sipákolj — szólt utasításszerűen Horváth. — Betörünk egy vendéglőbe, vagy élelmiszerboltba. A kalandvágyók kukoricaszárból rejtekhelvet készítettek, s onnan indultak portyaútra. Horváth volt a tervező és nagyjából a kivitelező is. Kelebián a Dózsa György úti vendéglő fáskamrájából egy fejszét lopott. Záróra után az étterembe akartak betörni. de a házőrző eb ebben megakadályozta őket. — Fene egye meg ezt a dögót szitkozódott. Horváth és füttyszóval jelezte a haverjának, hogy menjenek tovább. A községi eszpresszót teljes sötétség borította. Horváth a bejárat hátsó ajtaját kifeszitette, majd mindketten a pult mögé hatoltak és birtokukba vették a bárszekrénvt. Három üveg vermutot. egy üveg Tokaji aszút, egy dugóhúzót, kekszet és több doboz külföldi cigarettát loptak el, s a könnyen szerzett zsákmánnyal a rejtekhelyükre tértek vissza. Hu• Födi István határőr parancsa. A hátársértők engedelmeskedtek. Jelzőlövések, majd ,,sürgönydrót'’ vitte az Örsre a hírt: a menekülők kézrekerültek. — Szerencsém, hogy az egyórás menetidőt 38, perc alatt teljesítettem — mondta az elfogás történetének elbeszélésekor a határőr — mert egy percet is kések. már csak a nyomukat üthettem volna a határsértoknek. A magas termetű határőr r— az egység élenjáró katonája — csillogó szemekkel vette tudomásul közvetlen elöljárójától: harci feladatának- példás ellátásáért nyolc nap jutalomszabad- ságban részesítette az egységparancsnok Gazsó Béla • Alul: Horváth Sándor és Lőrincze Árpád határsértők. szonnégv órán át kóstolgatták a finom aszút, meg a vermutot, és amikor a józanság minimális hatarát úira elérték, nekivágtak a határnak Az egység törzsfőnöke személyesen vezette a razziát. A záróéi ők elfoglalták a szakaszukat, az üldöző csoport a hátársértők valószínű mozgási irányában haladt. Födi István határőr járőr- szolgálatot teljesített. Híradókiképzésben részesült, de azon a napon a határon a vonalkarbantartókra is szükség volt. Födi a második „műszakját” kezdte, amikor két al_akot látott a vizesárok hídján átszaladni. — Állj! — visszhangzott a tólgvfaerdőtől a járőr felszólító Anyag- és energiatakarékosság a „Fémmunkás” üzemeiben A „Fémmunkás” Vállalat dolgozói á kongresszusi és felszabadulási verseny első szakaszában tett felajánlásaik teljesítése után újabb vállalással egészítették ki korábbi elhatározásaikat. Az anyag- és energiagazdálkodás fejlesztését állították többletvállalásuk központjába. A hatékonyabb gazdálkodást gondos műszaki intézkedésekkel alapozták meg. Többek között vállalták; 1,4 millió forint értékű ácélt takarítanak meg az idén azzal, hogy megkezdik a Dorog típusú ablakok sorozatgyártását, s így az ablakokhoz négyzetméterenként a korábbi 32 helyett 18— 20 kiló acél is elegendő. A vállalat dolgozóinak fontos elhatározása, hogy az energiagazdálkodás fejlesztésével 5 százalékkal csökkentsék az energia- költségeket. Ennek érdekében többek között a székesfehérvári gyárban új elektrolitikus színezé- si eljárást honosítanak meg, amely a korábbinál jóval rövidebb idő alatt vonja be színes felületi réteggel az alumínium- termékeket, s így átlagosan 3—15 százalékkal csökkenti az energiafelhasználást. A dorogi gyáregységben új profilformázó görgősorokkal váltják fel az élhajlító gépeket, s így mintegy 30 százalékkal csökkentik a termékek formázásának energiaigényét. Végeredményben az idei többletvállalás alapján 9 millió forinttal csökkentik a vállalat anyag- és energiaköltségeit .(MTI)
