Petőfi Népe, 1975. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-08 / 6. szám

19-5. január 8. • PETŐFI NÉPF • 3 Két hangverseny Kecskeméti amar aegyüttesek emutatója Reméljük, hogy a régi, szép hagyományok élednek újjá, ami­kor a megyeszékhelyen egymás után alakulnak meg új kamara­zene-együttesek. A már ismert „Kecskemét” Vonósnégyes és Kecskeméti Fúvósötös után egy új vonósnégyes bemutatkozásá­nak lehettünk tanúi hétfőn este a Kodálv-iskolában. Ennek a hangversenynek a célját sikerült megvalósítani: muzsikálni, örö­met, pihenést, nemes szórakozást nyújtani egymásnak, s a népes hallgatóságnak, amely a szerény szóbeli meghívásnak örömmel tett eleget. Csak elismeréssel szólhatunk zenetanáraink fáradhatatlan ügy­szeretetéről. A napi tanári munka és az egyéb elfoglaltságok mel­lett vállalják a gyakorlást, fellé­pést. Igényes kamara muzsikálásra vállalkozni nagy feladat. Az újon­nan megalakult vonósnégyes tag­jai ezt jól tudják. Felesik! Zsu­zsa (I. hegedű). Dóbiás Péter (II. hegedű). Mérés/, Ignác (mélyhe­gedű) és Lukácsné Polgar Zsuzsa (gordonka) tanárok Mozart egyik korai. K. lő!)-es B-dúr vonósné­gyeséi szólaltatták meg. \ kez­deti elfogódottság után megcsil­lantották az együtt muzsikálás szép erényeit. Reméljük, hogy az éveik számát tekintve is fiatal, fejlődőképes együttessel hama­rosan ismét találkozunk Puccini-est Változatossá, színessé, tették a hangversenyt a más összetételű, s már ismert Kecskeméti Fúvós­ötös és a két együttes musorszá- mai közé jól beilleszkedő Maczei- ka Noémi zongoraszáma:. Zenei és technikai fejlődéséről évről évre meggyőződhettünk. Most kü­lön örömet szerzett hallgatóinak az itthon is csemegének számító Sztravinszkij: Piano Rag Music- jának előadásával. Igen ió előadói képességét bizonyította be Ravel. Bartók és Liszt egy-egy művének virtuóz előadásával. Reméljük, hogy a közeljövőben diplomázó Maczelka Noémi hazaiön váro­sunkba tanítani, s koncertezni. A Kecskeméti Fúvósötös tag­jai, Maczelka Ferenc (fuvola). L ukács János (oboa). Kovács Sándor (klarinét). Sípos Károly (fagott). Kovács János (kürt), is­mét igazolták a fúvós kamara­zene létjogosultságát. Dávid Gvula I. fúvósötösének és Hidas Frigyes II. fúvósötösé­nek megszólaltatásával az együt­tes tagjai igényesebb hangszer­tudásukat is bebizonyíthatták. A kamarazene művelőitől ezt jogo­san elvárjuk. Hidas szórakoztató jellegű művének szellemes, el­vezetés előadásával fejeződött be a kellemes, spontán zenélés örö­mét bizonyító hangverseny— Ittzés Mihály koncentrált, jó összekötő szövege a művek jobb megértését biztosítottá. Körberné Nagy Mária LL.Kele.men László Színpadon Nemes kezdeményezés tanúja lehetett az a lelkes, mintegy száz. ytven főnyi közönség, amely őszinte várakozással gyűlt össze hétfőn este. hogy meghallgassa a Kecskeméti Katona József Szín­ház volt és jelenlegi tagjainak közös vállalkozását. amelynek, nyilvánvaló célja Puccini pályá­jának és életművének egy este keretében való bemutatása volt A műsort mindvégig hangula­tosan — bár mai ízlésünk szerint talán kissé Szentimentális hang­vétellel — vezető Mezei Lajos méltán nevezte ..Kecskemét ope­raegyüttesének” a szereplőket. (Nagy kár. hogy az idézőjelet nemcsak azért kell kitennem, mert idézek .. . Kecskemétnek nincs operaegyüttese.) A tizennyolc énekszámból álló műsort az igényes összeállítás jellemezte. A zeneszerző minden jelentősebb művéből hallhattunk néhány részletet. A műsor első felének gerincét a Manón Lescaut-ból választott áriák ad­ták. a két fiatal énekművész, Zsa- don Andrea és Korcsmáros Péter előadásában. Zsadon Andrea ze­nei érzékenysége jól érvényesüli operai manirokkal mértékletesen élő énekstílusában. A szerelmi kettősben partnerével meggyő­ző játékkal teremtett színházi légkört, bár pillanatnyi memória­zavara kissé kizökkentette a sze­relmi jelenet hangulatából. Korcsmáros Péternek átéli, ér­zelmekben gazdag interpetációja- val egy-egy rövid részletben is — például De Grieux III. felvonás­beli áriája — sikerült az operá­ban ábrázolt jellemet elénk állí­tani. A közönség hálás tapssal ju­talmazta a Levél-ária előadását a Toscából. amelyre a megbetege­dett Géczi József helyett vállal­kozott. Gyólay Viktória először Mimi áriáját énekelte, a szegény leány­hoz illő egyszerű hangvétel nél­kül. A Pillangókisasszony szerel­mi kettősét — partnere a szintén „beugró” Juhász Pál volt — a vérbeli operaénekes rutinos elő­adása jellemezte, de sem itt, sem a megható haláljelenetben nem éleztük a szereppel való azonosu­lást. Juhász Pál szép orgánuma jól érvényesült A nyugat leánya nép­szerű áriájában, és a Turandot Kalaf-jának szerepében is. Sőt, néhol úgy tűnt, hogy fortéjával égy teljes operai zenekarhoz, nem pedig egy pianinóhoz alkalmaz­kodik. Botos Klára előadásában első sorban Tosca imája tetszett. Az Angelika nővér egyik áriáját és Turandot elbeszélését — talán a feltűnően hamis, hangolatlan, pia­nino miatt — intonálási problé­mák következtében kevésbé tud­tuk élvezni. Az egész estét végig kísérő Kerny Kálmán karnagy — egyéb ként ő írta a tartalmas összekö­tő szöveget — küzdött leginkább a nem megfelelő hangszerrel; el­sősorban az operai zenekar hang­zásának pótlására törekedett, né­hol a zenei pontosság rovására is. A nemes kezdeményezés valós igényt igyekszik kielégíteni, ami­kor egy-egy áriaesten az opera műfajának kiemelkedő alkotásai­ból ad élményt nyújtó ízelítőt. Ugyanennek az igénynek kielé­gítését szolgálja a megyei műve­lődési központ közeljövőben in­duló operasorozata, amely a Sze­gedi Nemzeti Színház operatársu­latának előadásában kerül sor, és az opera világába bevezető zenei ismeretterjesztő előadássoroza­ta is. Ordasí Péter Cukorrépa CPS rendszerben A Bábolnai Kukoricatermelő (CPS) Közös Vállalat — mint is­meretes — tavaly más növénye­ket is bevont ipnrszerű rendsze­rébe. Bebizonyosodott, ugyanis, hogy gépsorai még jelentős sza­bad kapacitással rendelkeznek. Az úi növényekhez speciális ki­egészítő gépeket szereztek be és akárcsak a kukoricánál, ezeknél is gondoskodtak a technológiai adaptálásáról, a vetőmagtól kezd­ve a termény átadásáig a terme­lés minden feltételéről. Így került a rendszerbe 250 hektáros alapterülettel a cukor­répa. Termeléséhez a világon je­lenleg legjobbnak ismert francia gyártmányú Herriau-gépsort sze­rezték be. A kedvezőtlen időjá­rás. a száraz tavasz, a rendkívül csapadékos ősz ellenére — 391,5 mázsás hektáronkénti átlagter­mést értek el a 10,5 ezer hektáros területen. Ez azt jelenti, hogy a gazdaságok előző ötéves átlaguk­hoz viszonyítva 01.5 mázsával vagyis 20 százalékkal emelték a hozamokat, számos gazdaság ért el kimagasló eredményt. A Kis­kunsági Állami Gazdaságban pél­dául 534,5 mázsás, A Nagyszent- jánosi Állami Gazdaságban 489.3 mázsás, a Gorzsai Állami Gazda­ságban 472 mázsás átlagot taka­rítottak bt.. Érthető, hogy a CPS rendsze­rű cukorrépa-termesztés iránt or­szágszerte megnőtt az. érdeklő­dés. A közös vállalat az, igények kielégítésére, az országos cukor­répa termelési program elősegí­tésére a tervezett 5 ezer hek­tárral növeli az idén a termő­területet. Az idén együttesen 18 ezer hektáron termesztenek cu­korrépát . (MTI) Őskori bálna Vita és egyetértés Észak-Kaukázusban. a krasz- nodari területen levő Upriszki állami gazdaságban hatalmas őskori bálna maradványaira bukkanlak a szovjet tudósok. ÍTelefoto— TASZSZ—MTI — KS) A sokoldalú Aspirin A jó öreg Aspirinnak egyre újabb jó tulajdonságaira buk­kanunk rá. Legutóbb egy chica­gói kórház orvosa, Graham Dob- bie kimutatta, hogy a híres gyógyszer sikerrel alkalmazható a cukorbetegeknél igen gyakran fellépő recehártya-gyulladás gyó­gyításában. Kőtörő Istvánné, az Eszik Bács-Kiskun megyei Vízmű Vál­lalat párttitkára aggódva szám­la lgatta a vezetőségválasztásra gyülekező kommunistákat. Dél­előtt ketten lettek közülük rosz- szul, s szállították őket orvos­hoz, majd haza. Vajon növeke­dett-e azóta az influenzában megbetegedettek száma, megtart­hatják-e a taggyűlést? Szerencsé­re a párttagok több, mint két­harmad része jó egészségnek ör­vendve foglalta el helyét a ta­nácskozóteremben. Molnár Anna, a taggyűlést le­vezető elnök nemcsak a tagsá­got, hanem Pankovits Józsefet, r. megyei, és Berberovits Ist­vánt, a városi pártbizottság kép­viselőjét is üdvözölhette a párt- alapszervezet e fontos rendez­vényén. A napirend ismertetése után átadta a szót Kötörő Ist- vánnénak. — Az elvtársak — mondotta a párttitkár — tanulmányozásra kézhez kapták az MSZMP szer­vezeti szabályzat módosításának tervezetét, valamint a Központi Bizottság XI. kongresszusra ki­adott irányelveit. Megállapíthat­ták, hogy a szervezetiszabály- zal-tervezet az előzőhöz kepest néhány változást tartalmaz. Ezek azt tükrözik, hogy növekedtek a párttagság magatartásával, poli­tikai, közéleti, társadalmi, gazda­sági tevékenységével kapcsolatos követelmények. A tervezet ki­mondja többek között azt is, hogy a jövőben ötévenként kerülne sor a pártkongresszusra, a párt- szervezetek és a pártalapszerve- zeti vezetőségek választására, va­lamint, hogy a pártalapszervezet köteles a KISZ-alapszervezetet közvetlen irányításával támogat­ni. A szervezetiszabályzat-ter- vezetet vitára bocsátom, hogy esetleges javaslataikat a felsőbb pártszervekhez továbbíthassuk. A vízmű vállalat kommunistái nagy érdeklődéssel hallgatták a tájékoztatót, majd szünetet sem tartva, egymás után jelentkeztek felszólalásra. Igen lényegesnek tartották a szervezetiszabályzat­KONGRES tervezetnek azt az új pontját, hogy az MSZMP tagja az lehet, aki feddhetetlen előéletű és tár­sadalmi tevékenysége alapján megbecsülést élvez. A párttag kötelességei közül pedig azt emel­ték ki, hogy következetesen szol­gálja a szocializmus ügyét és min­den körülmények között álljon ki a szocialista társadalom érdekei­ért, védelméért. Néhányan nem tartották egé­szen világosnak. A párt alap­szervezetei cím alatt azt a meg­fogalmazást, hogy ... minden termelési, hivatali vagy lakóterü­leti egységben, ahol legalább há­rom párttag van, alapszervezet alakítható. Javasolták: mondja ki a szervezeti szabályzat konkré­tan, mikor kell feltétlenül lét­rehozni a pártalapszervezetet. Többen helyeselték, hogy a sza­bályzattervezet nagy súlyt he­lyez a KISZ pártirányítására és támogatására. Ez egyben útmu­tatás a vízmű vállalat pártszer­vezete számára is. Bár az utóbbi időben a vízműnél szorosabbá vált a párt és a KISZ-szervezet kapcsolata, azt tovább kell erő­síteni, mert a pártalapszervezet fiatalítása — amely állandó fo­lyamatos feladat — csak így le­hetséges. A vita lezárása után a jelölő- bizottság elnöké, Börcsök István emelkedett szólásra. Bejelentet­te, hogy minden párttaggal hosz- szasan elbeszélgetve állították össze az új vezetőségre a javas­latot. Párttitkárnak ismét Kőtörő Istvánnét, vezetőségi tágoknak: Révész Ferenc vízvezeték-szerelőt, a fizikai állományba tartozó Pu- tics Istvánt, Dóka Péter csoport­vezetőt, valamint Herczeg Sán­dor művezetőt javasolta. Ezután a városi pártértekezlet küldötteire tett Börcsök István előterjesztést. Elsőnek Benkó Zoltán igazgatóra, majd a fiatal Farkas Andrásra tett javaslatot. A jelölő bizottság gondos, jó munkáját igazolja, hogy a titkos szavazás során a hét jelölt kö­zül mindössze két vezetőségi tag kapott egy-egy ellenszavazatot (ki tudja, talán ők maguk írtak más nevet a sajátjuk helyett.) A taggyűlés ezzel tuljdonkép- pen véget ért. Ám mielőtt Mol­nár Anna elnök ezt bejelenthet­te volna, még egy kedves ese­ményre került sor. A párttagság nevében Kaszás Imre egy gyö­nyörű vörös szegfűcsokrot nyúj­tott át Kőtörö Istvánnénak, az újra megválasztott párttitkárnak. Nagy Ottó Újabb város környéki községek A Minisztertanács Tanácsi Hivatalának irányelvei Dr. Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Iiivata Iának elnöke az országgyűlés ta­valy őszi ülésszakán — a tanács- törvény tapasztalatainál* parla­menti vitájában — egyebek között bejelentette: biztatóak a „város- környéki község” státusz eredmé­nyei. bevált az közigazgatási for­ma. ezért hamarosan újabb tele­pülések között teremtik meg hi­vatalosan is ezt a kontaktust. Az­óta megjelentek a kellő rendelke­zések, s 1975. január elsejével további 59 község fűzte szoro­sabbra kapcsolatait a hozzá leg­közelebb eső várossal. Így az új esztendő első napjától 11 megyé­ben már 21 város és 81 község új fajta viszonyát tartják számon Milyen tartalmat fed a város környéki község elnevezés, s ho­gyan alakítható ki ez a közigaz­gatási forma? Erről rendelkeznek a Minisztertanács Tanácsi Hiva­talának most napvilágot látott irányelvei. A városok és a környező köz­ségek közös feladatainak megva­lósítása. az együttműködés javí­tása érdekében községi tanácsot város környéki községi tanáccsá lehet nyilvánítani, ha a két tele­pülés között kölcsönösen szoros társadalmi, gazdasági, ellátási, foglalkoztatási, földrajzi és közle­kedési kapcsolatok vannak, to­vábbá, ha a község és a város összehangolt fejlesztése különö­sen indokolt. A város környéki községek la­kosságuk ellátását a várossal együttműködve oldhatják meg, a község szerepkörét meghaladó szükségleteket a város elégíti ki. A nagyobb, „rangosabb” telepü­lésnek tehát egyre fokozódó fel­adata, hogy saját lakosságának ellátása mellett a kisebb telepü­lésről. a város környéki községről is gondoskodjék, így fejlessze, el­sősorban az egészségügyi, műve­lődésügyi. kereskedelmi és egyéb szolgáltató intézményeit. A váro­sok és város környéki községek kapcsolatának további, az eddigi­nél tervszerűbb és hatékonyabb fejlesztése valamennyi érdekelt tanács fontos feladata. Ennek ér­dekében a megyei tanács végre­hajtó bizottságának, tisztségvise­lőinek és a szakigazgatási szer­veknek folyamatosan figyelemmel kell kísérniük, segíteniük az ér­dekelt városok, községek munká­ját, vizsgálniuk kell az együttmű­ködés időszerű és távlati lehető­ségeit, megszüntetve a város és a község fejlesztésében helyenként még fellelhető párhuzamosságo­kat. Gondoskodniuk kell arról is, hogy a középtávú tervek előké­szítése során a városok és közsé­gek előzetesen egyeztessék eltép zeléseiket. s határozottabban kell kezdeményezniük — a lakosság jobb ellátása érdekében közös társulások, intézmények létreho­zását és működtetését. Az irányelvek arról is rendel­keznek. hogy több város környéki község esetében célszerű tanács­tagi csoport megalakítása, mert. ezek a munkaközösségek — a megyei tanácstagok városi, város környéki csoportjai — hatéko­nyan látják el a közös érdekek reális képviseletét. Ahol nem ala­kul tanácstagi csoport, ott. cél­szerű az érdekelt tanácsoknak város környéki koordinációs bi­zottságot életre hívniuk helyi ta­nácstagokból. más közéleti sze­mélyiségekből. Fontos követel­mény. hogy a városi és a város környéki községek tanácsi szervei egyeztessék településfejlesztési céljaikat, különböző távú tervei­ket. fejlesztési programjaikat, s kölcsönösen tájékoztassák egy­mást a tervek megvalósításáról. Az együttműködés fejlesztésének — mondják ki az irányelvek — a lakosság javaslataira, kezdemé­nyezéseire kell épülnie. (MTI) A János király premierje 10-én, pénteken lesz a bemutatója Shakespeare János király című drámájának a kecskeméti Katona József Színházban. A színművet Forgách András költői segédletével Rüszt-József dolgozta át es ren­dezte. A címszerepet Trokán Péter, a Fattyút Varsa Mátyás, Cons- tnntiát Szakács Eszter alakítja. MAI TÉMÁNK Egy keceli levél A napokban egy aláírás nélkü­li levelet kézbesített szerkesztő­ségünkbe a posta. Mivel véle- nyünk szerint sokakat érintő s s rendkívül fontos ügyben emelt' szólt a névtelenségbe burkolód- zó szerző, levelét rövidítve ol­vasóink elé tárjuk az alábbiak­ban. „Tisztelt szerkesztőség! Az Önök lapjának december 28-i szá­mának első oldalán megjelent egy cikk. Közművelődés minde­nütt címmel. A címből arra le­hetett következtetni, hogy me­gyénkben mindenütt megalapo­zott a közművelődés. Említettek egy-két példát is, mely arra utalt, hogy sok esetben a művelődés megoldható különösebb anyagi befektetés nélkül is. Én keceli lakos vagyok; s any- nyi a kérdésem: ha valaki sze­retne bekapcsolódni valamilyen kulturális tevékenységbe, miért kell annak vidékre, más község­be mennie, miért nem lehet er­re itt helyben, Kecelen is sort keríteni? Ugyanis eléggé köztudott, hogy az Erkel Ferenc Művelődési Há­zat ma már nem lehet igűvelő- dési háznak nevezni, mint már ezt az Önök lapja is megírta: „Ez a művelődési ház mm más, mint egy egészségtelen hodály, amelyben már csak sört árulnak, nem pedig kultúrát.’’ Mert mű­ködik az intézmény, hetente egy­szer. de akkor is csak , láncolni lehet. Működik a községben egy presszó is, de az is inkább sar­ki kocsma már. Füstösek, poro­sok a falai, repedezett, beázott a mennyezet. A csillár öt égő­jéből csak keltő világit, de az is éppen csak, mert sok rajta a por, piszok. A WC szinte állan­dóan el van dugulva. Kézmosó van, de a csapol régen ellopták. A kisvendéglő sem valami szép szórakozóhely, ezt mindenki tud­ja. S ezeken fcivül egyéb szóra­kozóhelyet felsorolni ebben a ti­zenegyezer lakosú nagyközségben nem is lehet. Jó lenne, ha az illetékesek ezen az áldatlan állapoton változtat­nának, ha keresnék a megoldást. Amíg a helyzet fennáll, addig az újságíró is csak legfeljebb idé­zőjelben írhatja le, hogy „műve­lődés mindenütt.” Eddig a levél. Mint említettük, azért közöljük, mert fontos ügy­ben emelt szót a levélíró. Jól is­merjük — hiszen megírtuk már részletesen lapunkban, hónapok­kal ezelőtt — a kecellek súlyos gondját, a helyzet tarthatatlan­ságát. Viszont csak sajnálni tud­juk, hogy az illetékesek akkor — s azóta sem — nem reagáltak segítő szándékú cikkünkre. Bí­zunk abban, hogy e mostani írá­sunk elolvasása után megteszik ezt. Elsősorban a sok-sok műve­lődni s kulturált körülmények közt szórakozni vágyó becsületes keceli emberek várják ezt el — jogosan. Varga Mihály Átadták a VOSZK palackozó üzemét Verpeléten, ahol az lilén má 5 millió palack bort töltenek. Képünkön: Tárolják a palackozása kerülő bdrt. (MTI foto — Balassa Ferenc felvétele — KS) Uj borpalackozó Verpeléten

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents