Petőfi Népe, 1975. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-08 / 6. szám

PETŐFI NÉPE • 19-15. január 8. 1 kommunista nevelés feltételei \ KISZ megyei bizottságának legutóbbi ülése előtt, a fia­lok gyülekezésére várva az első titkár szobájában arról ■zélgeltünk, hogy évekkel ezelőtt Bács-Kiskun megyében . : irányították az ifjúsági mozgalmat. Iván Istvánná, a me- ■i pártbizottság osztályvezetője nyomban sorolni kezdte régi ifjúsági vezetőket, akik közül sokan jelenleg politikai •tünk irányítói. Aztán hozzátette: az ő életútjuk, munká­ik. kommunista magatartásuk minden KISZ-tag példája le­•V t - • » . Az érdekes beszélgetést a tanácskozás kezdete miatt nem itathattuk. Pedig a fenti mondat után nagyon is oda kí- i kozik a kérdés: valójában mindent megteszünk azért, így kommunistákhoz méltó munkájuk, magatartásuk alap- ;n a mostani KISZ-esek is példaképek lehessenek majd? közelebbről: egy-egy közösségnek mit kell tennie a fiá­juk kommunista neveléséért? •>: Vegyük számba a feltétele­* t, melyeket négy témakörbe lehet .oortosítani: az úttörők megfe- előkészítése a Kommunista iúsági Szövetségbe, rátermett, •rlyes gondolkodású, alapos tu­sai rendelkező, politizáló ifjú- ,i>i vezető, a fiatal párttagok •:..lése és az idősebb kommunis- : k támogatása. A négy fontos ■övező közül ezúttal két félté­it emeljünk ki: az ifjúsági szö- i.ség szervezeteinek megfelelő ■zetését és a fiatal párttagok, íúkommunisták segítését. Az alábbi eset tulajdonképpen •.ár említést sem érdemelne, csak •rt sem. mert évekkel ezelőtt ténl. A közelgő KlSZ-alapszer- •eli vezetőségválasztások előtt iban mégis megemlítem. Az vik bácskai üzemben KISZ- zetöséget választottak. Sokan mondták véleményüket, javas­ukat az új, megválasztásra •asolt vezetőséggel kapcsolat- Az egyik hozzászóló eképp rdoskodott’’ a titkárielölt mel- 1 javaslom, hogy válasszuk g a titká; jelöltet. hiszen mind- uiyian tudjátok, neki viszonylag , etienebb a munkaideje, irodá- a dolgozik, könnyebben intéz- ! iigves-bajos dolgainkat. ,zt. hogy egyebek között ennek érvnek milyen súlya volt a ísztúskor. ma már hiábavaló a: lenne kutatni, lényeg az ■gv a jelölt lett az alapszerve ój titkára. Tény, hogy a fent • - illett ifjúsági vezetőnek a töb- KlSZ-eshez viszonyítva na­il;!: mozgási lehetősége, de : ni alkalmas az alapszervezeti eiöj feladatok ellátására? És .sem mellékes kérdés, hogy-u: - 'Se.' végzi és vallatja a moz- i), ijnunkát >. KhSZ Központi Bizottságá­nak áprilisi határozata egyebek között a KISZ-esek aktivitásának, felelősségének kibontakoztatását, jobb alapszervezeti munkát, s a fegyelem erősítését is célozza. E feladat megoldásában rendkívül nagy szerepe van a vezetőségnek, elsősorban a KISZ-titkárnak. Az ifjúsági mozgalom tagjainak ki- sebb-nagvobb közösségeiben az őket közvetlenül érintő apróbb problémák mellett* természetesen a politikai, gazdasági, társadalmi életünkkel, bel- és külpolitikánk­kal kapcsolatos kérdések is fel­merülnek. Ezekre csakis a fel­készült, politikailag képzett, a funkció ellátására alkalmas KISZ-vezetö tud megfelelő vá­laszt adni. Alapvető követelmény tehát az, hogy a KISZ-vezető ismerje, értse, képviselje a párt politiká­ját és mutasson példát annak megvalósításában. Ehhez az szükséges, hogy rendelkezzen a szükséges politikai végzettség­gel, s mutasson példát a közélet­ben. Az alapszervezetekben a kommunista nevelésnek ez az egyik sarkalatos követelménye. • Ezzel kapcsolatban még egy lényeges probléma tisztázása szükséges. A jó KISZ vezető tu­lajdonságainak meghatározása után ugyanis felmerülhet a kér­dés: mindazokat az ismereteket, politikai képzettségeket, a köz­életben való jártasságot, sőt kom­munista nevelési módszereket, amelyeket az ifjúsági vezetőtől elvárunk, honnan és hogyan sze­rezze meg az a KISZ-titkár, aki még sohasem teljesített ehhez hasonló megbízatást, még irá­nyított közösséget, nincs tapasz­talata. hiszen éppen olyan fia­tal, mint az ifjúsági szövetség többi tagja. , Nyilvánvaló, hogy az ifjúsági mozgalom alapszervezeteinek ve­zetői- nem lehetnek egyszerre szakképzett közgazdászok, politi­kusok, filozófusok, vagy a köz­életben jártas emberek. De nem is ez a mérce. Hanem az, hogy az ifjúsági vezető adott helyen megfelelő fokon tudja ismertet­ni és magyarázni az időszerű fel­adatokat. Ezt a bizonyos fokot egyrészt önképzéssel, másrészt a KISZ újjászervezett vezetőképző tanfolyamain érhetik el. Ezeken a tanfolyamokon a KISZ-vezetők a gyakorlatban is megismerked­hetnek a kommunista nevelés módszereivel és azokkal az esz­közökkel, amelyek fellendítik, élénkebbé teszik a KlSZ-alap- szervezet életét. A KISZ Központi Bizottságá­nak 1974. áprilisi határozata ér­telmében most tavasszal kerül sor az alapszervezeti vezetősé­gek újjáválasztására. Néhány hét múlva tehát pontosan kiderül az, amit a tapasztalatokból álta­lánosságban már most is megál­lapíthatunk : Bács-Kiskun megye KISZ-alapszervezetei élén ' meg­felelő politikai felkészültséggel j-endelkező, aktív, lendületes, jól politizáló vezetők vannak. • Az is tény, hogy az alap­szervezeti vezetőknek egyre több fiatal párttag segít. Tavaly Bács- Kiskun megye pártalapszerveze- teibe több mint háromszáz KISZ- tagot vettek fel, s közülük je­lentős azoknak a száma, akiket a KISZ ajánlott. A párt utánpót­lását Bács-Kiskun megyében is a húszegynéhány éves KISZ- esek alkotják, örvendetes, hogy az ifjúkommunisták miután meg­kapják a párttagságot jelentő könyvet, nem válnak meg a KISZ-től. A párt ugyanis éppen azzal a feladattal bízza meg ifjú kommunistáit, hogy legyenek a KISZ élenjárói, segítsék, támo­gassák a fiatalokat, s a párt- szervezetekben szerzett tapaszta­lataikat adják át a fiatalabbak­nak, az ifjúsági szövetség tagjai­nak. A fiatal ’ párttagok ezzel na­gyon sokat tehetnek a kommu­nista nevelés érdekében. Ahhoz, hogy egy fiatalban ki­alakuljon a kommunista ember­típus számos 1 vonása, nem ele­gendők az úttörőmozgalomban, s a KISZ-ben eltöltött évek Hosz- szú, idő szükséges ahhoz, hogy a mai fiatalokból, a KISZ tagjai­ból igazi kommunisták, példa­képek legyenek. • A kommunista nevelés to­vábbi feladatai a partalapszer- vezelekre, idősebb kommunisták­ra hárulnak. Tárnái László Hol vannak a reflektorok? — HOL VANNAK a reflektorok?... A kérdést pillanatnyi döbbent csend követte, majd a viszontkérdés: — Miféle reflektorok? S egyáltalán: minek ide reflektor? Most a külföldi cég képviselői lepődtek meg: — Ügy értsük ezt, hogy önök, éjszaka, harmadik műszakban nem dolgoznak? Az építési programot mi folyamatos munkarendre terveztük az anyagok szállítási rendje, a gépek kihasználása s még egy sor egyéb tényező megköveteli a három műsza­kot ... Nem részletezem tovább a párbeszédet, ami egyébként országosan is az egyik legjelentősebb üzemépítkezésen zajlott le, az új építési eljárást átadó nyugat-európai cég műszaki emberei és a hazai építtetők, valamint a kivitelezők között. A végeredmény: a nyugati partnerek hallani sem akartak arról, hogy egy, jó esetben két műszakban föl Ivek a munka, mondván hogy ez roppant vesz­teségekét jelent arról nem is beszélve, hogy ez esetben nem garantálhatják a szokatlanul rövid építési időt, ami pedig a szóban forgó eljárás al­kalmazásának, egyik fontos előnye. Nem volt mit tenni: meg kellett teremteni a három műszak sze­mélyi és egyéb teltételeit (beleértve a reflektorok beszerzését és fölszerelését). Az eset önmagáért beszél, s ami a legjellemzőbb: a magyar szakemberek őszinte döbbeneté. Végté­re is: ki hallott már olyat, hogy ebben a munka­erő ínséges világban, egy építkezésen három mű­szakban dolgozzanak? Fél év, vagy év vegén — esetleg az átadási határidő már-már elviselhetet­len szorításában, de akkor is csak dupla bérrel fi­zetett túlórában. A HÁROM MŰSZAK Magyarországon nem di­vat. (Tekintsünk el most azoktól a munkahelyek­től, ahol a folyamatos munkarend technológiai szükségszerűség, vagy ahol a három műszak az iparág tradíciói köze tartozik.) Évek óta, egyre több vállalat tér át a két vagy egy műszakra, mondván: nincs ember, aki vállalná a három hetenként is­métlődő éjszakai műszakot. Így aztán, például az állami iparban, az átlagos műszakszam — az úgy­nevezett műszakegyütthato — 1958-ban mindössze 1,38 volt, s tíz év alatt csak 1,46-ra sikerült feltor­názni. Azóta, is ez az érték stabilizálódott ami annyit jelent hogy az iparvállalatok termelökapo- citását — gépeket, berendezéseket, közöttük gyak­ran a méregdrága, nagy teljesítményű külföldről beszerzett gépeket — folyamatos munka helyett át­lagosan alig másfél műszakban, napi 24 óra helyett csupán 12 órán át használják. Leegyszerűsítve az eredményt: ily módon egy meghatározott - feladat elvégzéséhez kétszer annyi gép — és persze, em­ber — szükséges, vagy kétszer annyi idő. A laiku­sok számára is nyilvánvaló, hogy a tartalékokat kutatva, ezen a területen a népgazdaság és a vál­lalatok is tudnának valamit keresni... Tagadhatatlan, hogy a váltott műszakban végzett munka zavarja az ember biológiai, társadalmi éle­tét. Bizonyítható, hogy egyes betegségeit gyakorib­bak azoknál, akik több műszakban dolgoznak, a családi élet zavarairól nem is beszélve. S még egy sokszor hangoztatott ellenérv: a több műszak, a folyamatos munkarend anyagilag nem éri meg. Sem az egyénnek — a viszonylag alacsony éjsza­kai pótlék miatt, illetve, mert a második műszak, a bér szempontjából azonos elbírálás alá esik az elsővel — sem a vállalatnak amely a jelenlegi köz- gazdasági szabályozók mellett inkább elviseli a termelőeszközök gazdaságtalanabb kihasználását, mint a több műszak következtében ugrásszerűen megnövekvő bérköltséget. AZ EGÉSZ PROBLÉMA végül is egyetlen dilem­mában összegezhető: kevesebb ^gep és több mű­szak, vagy fordítva, több gép és' kevesebb műszak? Mellesleg: számítások készülték arról, hogy a je­lenlegi éjszakai pótlékot legalább 40—50 százalék­kal kellene felemelni ahhoíí hogy az embereknek kifizetődő legyen a harmadak műszak vállalása. Meg kellene kockáztatni még néhány számítást, hogy a vállalatnak mikor, milyen esetekben kifi­zetődő ugyanez? S ha netán az efféle számítások negatív eredményre vezetnének, akkor esetleg nem ártana az eddigieknél komolyabb és behatóbb vizsgálódás tárgyává tenni, hogy azt a jelenlegi alig másfél műszakot hogyan • lehetne az első perctől az utolsóig értékalkotó, termelő munkával eltöl­teni. V. Cs. Légtelenítő szűrő Angol szakemberek szűrői szer­kesztettek, amely felfogja a port. s a levegőt szennyező más apró részecskéket. Rendeltetése bizto­sítani a levegő tisztaságát kór­házakban és olyan ipari műhe Igékben, ahol a levegő tisztasá­ga elsőrendű követelmény. A szűrő tapadás anyaggal átitatott, több rétég müselyemből áll: mint mágnes vonzza magához a port és a levegő mozgása során odajutó részecskéket. A szűrő minden rétegét ezenkívül bak­tériumölő anyagokkal is átitat­ják. Döntött , a Legfelsőbb Bíróság ásztorék „családi” vállalata vecskemét, nagyállomás, reg- ' háromnegyed hét. Vonalza- : hí , sípszó, kiáltások, egy sutas zászlójelekkel tolató erei vényt irányít. A sínek . ni ér. alacsonyabb termetű fér- iépked. éles vonásokká! rajzolt . can türelmetlenség. Odaér a '4-es rakodógép mellett áli­ga ió munkásokhoz, s közli ve- ma sóder, blokktégla és be- tigömbacél érkezett a Bács vei Állami Építőipari Vál­lat számára. Utasításokat ad a : dóknak, beszél a 9-es Vö­• ■ sofőrjeivel is, akik az épí­• nyagukat az egyes munkahe- kre elszállítják majd. — Minden rendben lesz, Jó­bácsi — ígéri egyikük Pász- Józseínek, a BÁÉV szállítási intézőjének. Józsi bácsi papírlapokat vesz s vagonról vangonra járva elenként átveszi azok tartal- í. Ellenőrzi, hogy az okmá­ikon feltüntett mennyiség és w'iség megfelel-e a valóságnak, após. munkát kell végeznie, zen tekintélyes anyagi felelős­terheli. zsi bácsi Tavaly október 15-én múlt ve, hogy betöltőm a vállalat- ezt a munkakört — meséli Józsi bácsi Rákóczi utcai • inában. — Feladatom ne- 'századdal ezelőtt is az volt, ma: a vasúton érkező anya­átvétele, kirakatása a va­rból és a munkahelyre szál- ásu. Munkámban úgy nőt- i követelmények, ahogy az sit és fejlődött a vállalat, a a lovas kocsik vitték a icpet, ma pedig daruk, ra- pek, teherautók. Mielőtt a vállalatához ké­ből dolgozott? — kérde- a 61 éves férfit, | aki 5—6 nyugodtan letagadhatna a il. Friss, tele van energiá­Kecelen, a szülőfalumban mesterséget -tanultam, szakmában töltöttem el 19351-ben megélhe- ■ miatt pártoltam át beálltam segéd­ül Kecskeméten ■ és Kőtelek i Dé­rnes közös cégénél dolgoztam hosszabb ideig. 1945-ben a kecs­keméti Épitőmunkás Termelő, Beszerző és Értékesítő Szövet­kezethez kerültem, amely ala­kulásakor 41 tagból állt. A város háború sújtotta középületeinek rendbehozása volt az első fel­adatunk. A rendkívüli mostoha kö­rülmények közt életre hívott szövetkezet szállítási viszonyait azzal az esettel jellemezhetném, amikor Horváth Mihállyal el­mentünk Pestre a gépkocsinkkal üvegért. Útközben felvettünk egy gyalogos embert, aki lovat venni indult, a fővárosba. Fél­úton azonban leszállt a folyton kötözködő masináról, mondván, hogy ő siel. 1949-ben a szövetkezetei beol­vasztották az akkor alakuló ál­lami vállalatba, a BÁÉV jogelőd­jébe, így kerültem ide. Negyven­negyedik éve már, hogy dolgo­zom. — Vasárnap is családi vita tá­madt — kapcsolódik be Marika néni, Józsi bácsi felesége —, mert a gyerekekkel szeretnénk, ha nyugdíjba menne, már az uram. Örökké úton van a nagy­állomás, a Klapka utcai központ, az alsó-pályaudvar, meg az ár­pádvárosi irodájuk között. Reggel elmegy, és este jön haza, sok­szor 8—9 órakor. Mikor akar már egy kicsit pihenni? — Dolgozok, ameddig csak tu­dok — veszi vissza a szót Józsi bácsi. — Valahogy úgy érzem, hogy ha már elmegyek nyugdíj­ba, nem is tartozók többé az emberek közé. Marika néni Marika néni már nyugdíjban van, s magától értetődőnek tart­ja, hogy a férje vállalatától, a BÁÉV-től ment nyugdíjba. Per­sze, ő maga is csak úgy télig- meddig vonult vissza a munká­tól, hiszen „négyórásként” még ma is dolgozik. Étkeztető, mint azelőtt. — A Dunaújvárosi Vendéglátó Vállalat konyhájáról hordjuk az ebédet, jelenleg a nővérszálló építésénél dolgozó munkásoknak — meséli. — Most viszonylag könnyebb a feladatom. Volt úgy, hogy egymagámnak 235 személy Huszonöt éve múlt, hogy a vállalatnál betöltőm ezt a munkakört — mondja Józsi báesi. a B/ÍPV szállítási ügy­intézője. Lenn: az leli a vége, bogy ap­juk után a gyerekek is ennél a vállalatnál helyezkedtek el — meséli Marika néni. (Székely Dénes felvételei) ebédjét kellett kiosztanom egy óra alatt, de olyan gyorsan, hogy az éhes embereknek még egy kis pihenésre is fussa az étkezé­si időből. Marika néni a vállalat kiváló dolgozójaként lett nyugdíjas, fér­je pedig nem is egy kiváló ki­tüntetést őriz együtt a szállítási szakvizsgákon szerzett oklevelek­kel. Józsi bácsi mappájából elő­kerül az a kitüntetés is, amelyet hazánk felszabadulásának 25. év­fordulója alkalmából kapott, az államosított építőipar húsz éve alatt kifejtett eredményes mun­kájáért, Huszonötéves párttagsá­gát szintén dicsérő okirattal is­merték el. A vállalat negyedszá­zados jubileumára az újabb ki­tüntetés mellett Doxa karórát ka­pott. Apjuk után a gyerekek is Pásztor néni fényképalbumot vesz elő, s bemutatja sorra a gyerekeket. — A legöregebb Marika, a fér­jével. Húsz évnél több már, hogy ez a kislányom szintén a Bács megyei Építőipari Vállalatnál dolgozik, jelenleg anyagnyilván­tartó. A férjét Vörös Lajosnak hívják, kőműves és művezető a városközponti építkezésnél. Esti tagozaton végzi a gimnáziumot, a vállalat kiváló dolgozója ő is, meg a felesége is. — Jóska fiunk autódaru-kezelő a „családi” vállalatnál — mutat egy másik képei Józsi bácsi. — Tavaly ósszei u Szovjetunióban volt jutalomutazáson. Ö az arany­koszorús Kossá István szocialista brigád vezetője, amely 1973-ban a kiváló brigád kitüntetést nyer­te el. A fiam 15 éves korától dolgozik a vállalatnál, két évvel ezelőtt a feleségét is odahozta. A menyem adminisztrátor, most szülési szabadságon van. — Ez Éva lányom, Horváth Józsefné, ő a legfiatalabb gyere­künk — adja kezembe a harma­dik fotót Marika néni. — A férje egy brigádban dolgozik Jóska fiunkkal, autódarus, régi embere a vállalatnak. Évike teljesítmény­elszámoló, ő szintén gyermek- gondozási szabadságon van, a harmadik csemetéjével. Termé­szetesen ők is megszerezték már a kiváló dolgozó kitüntetést. A Pásztor család két generá­ciója teljes létszámmal a BÁ- ÉV-hez kötelezte el magát. Mi ennek az oka, kérdezem a „di- nasztia”-alapítókat. Marika néni válaszol: — Szeretik a férjem a vállalat­nál, meg is becsülték mindig a munkáját. A gyerekek már kis­korukban be-bejártak a munka­helyére, és aztán az lett a vége, hogy apjuk után ők is ennél a vállalatnál helyezkedtek el. És nem kívánkoznak el máshová. A. Tóth Sándor • Egy vidéki gyár munkása üzemi baleset következtében meghalt. A férjnek havi kétezer, az. asszonynak ezerkétszáz forint fizetése voh. Az özvegy részére a társadalombiztosítási szerv 1020 forint nyugdíjat állapított meg. Nemrég az asszony nyugdíjba ment. és a saját jogán járó nyug­díj helvett az. SZTK által nyúj­tott. magasabbat választotta, majd a gyár ellen peyt indított, 600 forint járadékot igényelve. Arra hivatkozott: térje halála előtt a kettőjük fizetésének fele, 1600 forint esett rá. most 600-zaí Kevesebbet kap és ezt a különbö- zetet, mint kárt, a gyár köteles megtéríteni. A munkaügyi döntőbizottság a kérelmet elutasította, mert sze­rinte az 1020 forint az özvegy megélhetését biztosítja. Ugyanez a véleménye volt a pécsi járás­bíróságnak is. amely kimondta: az özvegy jövedelemcsökkenése nem a házastársát ért halálos ki­menetelű üzemi balesetből, ha­nem abból ered, hogy munkavi­szonya megszűnt. Az ennek foly­tán előállott keresetveszteséget azonban férje volt munkáltatójá­ra nem háríthatja át. Ez a jöve­delemcsökkenés a balesettől füg­getlenül. akkor is bekövetkezett volna, ha házastársa bármily más okból meghal. Az özvegy minden­képpen csak egyféle jogcímen jo­gosult ellátásra. Férjének kétezer forint volt a havi keresete és en­nek felét fordította a felesége el­tartására. Ebből következik, hogy az asszony a haláleset miatt ha­vi ezer forintnak megfelelő ösz- szegű tartást vesztett el. Ráutalt­ság esetén a férj munkáltatója ezt az összeget köteles lenne megtéríteni. Az asszony ■ azonban ilyen összegű nyugdíjban része­sül. ezért a balesettel kapcsolat­ban nincs olyan kára. aminek megfizetésére a gyárat kötelezni lehetne. Törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé ke­rült, amely a járásbíróság ítéle­tét hatályon kívül helyezte és új eljárásra, valamint új határozat hozatalára kötelezte. — Ha a férjet nem éri halálos üzemi baleset, a házaspár jöve­delme nemcsak a féri havi két­ezer forintos keresete lenne, de ehhez hozzá kellene számítani az asszony saját jogán elérhető öreg­ségi nyugdiját is — hangzik a határozat. — E kettő együttes összegének 50 százalékában része­sült volna az özvegy, az pedig több, mint amennyit az asszony özvegyi nyugdíj címén kap. Té­vedett tehát a bíróság, amikor csak a férj által elért átlagkere­setet vette figyelembe, s éppen ezért nem tisztázta az asszony saját jogán elérhető özvegyi nyugdíjának összegét. Mindebből következik, hogy a jogerős ítélet megalapozatlan és törvénysértő. Ezért a bíróságot új eljárásra utasították. • Egy mezőgazdasági termelő- szövetkezet fiatal agronómusa a tsz ellen a munkaviszony helyre- állításáért a szolnoki munkaügyi bíróságon pert indított. Arra hi­vatkozott. hogv felmondói evét. és indokolás nélkül, szó jeli nyilat­kozattal elbocsátották es Kötelez­ték munkakönyvé átvételére. To­vább akart dolgozni, de az elnök ezt megtiltotta. Állításai bizonyí­tására tanúk kihallgatását kérte. A szövetkezet azzal védekezett, hogy az agronómus maga kérte ki munkakönyvét és ezt jogsze­rűen. felmondásnak tekintették. A bíróság kihallgatta a tsz elnökét és egyik ügyintézőjét, akik meg­erősítették a szövetkezet védeke­zésében foglaltakat. Ezek után a keresetei elutasította, megállapít­va. hogy az agronómus valóban maga kérte ki munkakönyvét, és ez a munkaviszony közös meg­egyezéssel történő megszűnésének minősül A jogerős ítélet ellen törvé­nyességi ‘óvásra a Legfelsőbb Bí­róság a következőket mondta ki: — A peres felek szóban hatá­rozatlan időtartamú munkaszer­ződést kötöttek. Ezt — az azon­nali hatályú megszüntetés eseteit kivéve — a munkáltató egyolda­lúan csak felmondással szüntet­heti meg. amit írásban kell kö­zölni, mégpedig ügy, hogy ebből a felmondás oka világosan ki­tűnjék. A bíróságnak vizsgálnia kellett volna, hogy a felmondás a megszabott módon történt-e, tbvábbá. hogy az agronómus ré­széről bármilyen formában nyil­vánult-e meg szándék a munka- viszony megszüntetésére, annál is inkább, mert ennek épp ellen­kezőjét hangoztatja. Ebben a vo­natkozásban nem lett volna sza­bad mellőzni az általa kért tanúk kihallgatását, sőt ilyen módon kellett volna tisztázni a peres fe­lek közötti ellentmondást. Amennyiben az agronómus kere­sete alapos, akkor megilleti őt a kiesett időre iáró munkabér. A munkaügyi bíróság Ítéletét hatá­lyon kívül kellett helyezni, s új bizonyítási eljárás lefolytatására utasítani. • Egy vidéki nyugdíjas házas­pár tisztviselő fiúkkal ajándéko­zási szerződést kötött. Ebben tel­küket neki ajándékozták, ő vi­szont kötelezettséget vállalt, hogy ennek fejében lakóházat épít, amelyben szüleinek szobát bizto­sít és eltartja őket. A háromszo­bás családi ház felépült, és a szü­lők az egyik szobába beköltöztek. Később annyira megromlott kö­zöttük a viszony, hogy a házas­pár ,az aiándékozási szerződés hatálytalanítására pert indított. A keresettel szemben a tisztviselő tagadta, hogy szüleivel szemben súlyos jogsértést követett volna el. Az alsófokú bíróságok ellenté­tes ítéletei uísfn. törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság meg­állapította, !; hogy a felek között szóbeli, nem aiándékozási, hanem tartási szerződés történt, amit a Legfelsőbb -Bíróság életjáradéki szerződéssé változtatott, és ennek összegét havi ezer forintban álla­pította meg. A tisztviselő ennyit köteles fizetni szüleinek. H. E.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents