Petőfi Népe, 1975. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-07 / 5. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1975. január 7, Találkozás Vezetői magatartás • A párt XI. kongresszusára készülőben különösen sok szó esik — és joggal — a vezetői ma­gatartások megítéléséről, a jól dolgozó vezetőkre jellemző mód­szereikbe is érvényesülő hármas követelményről. A politikai meg­bízhatóság. a szakmai képzettség a tuílás. és a vezetői rátermett­ség Igen erőteljesen hat a ter­melő közösségek munkájában. A jó vezetők körül nvugodtabban és eredményesebben tevékenyke­dő közösség alakul ki. Szükségszerű, sőt. törvényszerű, hogy a kollektívák vezetőinek ..stílusa", ideértve a környezettel kikovácsolt munkakapcsolatot, hasson, sőt. a környezeten is túl­nő, továbbgyűrűző hatásokat kelt­sen. A jó és rossz szélsőségeitől kezdve mindenféle módon és ár­nyalatban jelentkeznek ezek a vezetési körülmények és módsze­rek a közösségek életében, gazda­sági és emberi közérzetében. A felelősség ténye — végső so­ron azonos és eltüntethetetlen. Szállításokat végző nagyválla­lat vezérigazgatója mondotta el nemrégiben, az esetet: bizonyos mértékig tipikusnak tekinthető, hadd adjuk tehát közre. A tizen­hat telephelyük egyikénél soroza­tos lemaradásokat, rossz munka- szervezést tapasztaltak. Az em­berek. a brigádok elégedetlen­kedtek. a keresetük, a munkain­gadozásokat követve; szintén kel­lemetlenül ..hullámzott”. • Vizsgálat indult. S a vizs­gálat az egyik középvezető ko­moly hibáit, rossz irányítási, szer­vezési módszereit tárta tel. Kap­kodásával, rapszódikus és átgon­dolatlan intézkedéseivel okozta, elsősorban, hogy a telephely munkásai, brigádjai előnytelen helyzetbe jutottak. Más munka­körbe helyezése szinte azonnali javulást hozott. Az emberek a telephelyen megnyugodtak. Úgy vélekedtek, hogy a szavuk, a pa­naszuk és a figyelmeztetésük, megfelelő tolomácsolásban, kellő hangsúlyt nyerve eljutott a veze­tőikhez. A véleménynek foganat­ja volt, tehát — megint csak a summázat — a munkahelyi de­mokrácia követelményeivel, is­mérveivel sem volt baj. Az egyik borsodi nagyüzem személyzeti és szociális igazgató­ja summázta korábban: munka­társainak egyik alapfeladata, bfooRV Szinte tudományos pontos­sággal észleljék: ,feUéic\<éptk7!(!Wr'a dolgozók munkahelyi közérzetét, mintegy rajta tartva ujjúkat az üzem ütőerén. Így. a munkahelyi légkör figyelésével, intézkedések szükségességének jelzésével őr­ködhetnek az üzemi demokrácia érvényesülésén. Másrészt a dol­gozók csoportjainak munkakörül­ményeit is vigyázhatják, a cél­szerű és hasznos vezetői elgon­dolások hasznát is mérhetik. Innen, ebből az üzemből való tehát az eset: észrvették egy idő­ben, hogy a dolgozóknak mintegy egyötödét kitevő nők. asszonyok elégedetleneké helyzetükkel. Sok a panaszuk, hajbakapnak — per­sze sióban — a helyi vezetőkkel is. több helyütt. Igen gondosan, műhelyről műhelyre vizsgálódva vették számításba a panaszok, ba­jok eredőit. Megállapították, hogy néhánV helyi vezető — művezető, csoportvezető — nem hajtotta végre munkahelyén megfelelően a párt nőpoloitikai határozatát, s a munkásasszonvok a bérezé­süknél, s még néhány helyen megmutatkozó hátrányos helyzet miatt joggal méltatlankodnak. Intézkedések követték egymást. Fél évvel ezután már legfeljebb elvétve akadt békétlenség az em­lített munkahelyen. • A munkahelyi demokrácia érvényesülése, s a megfontolt ve­zetői döntések, intézkedések tu­lajdonképpen egyazon kategóriá­ba tartoznak öncélú különvá­lasztásuk hiba. helytelen jelensé­gek forrása lehet. A vezetői rá­termettség. a helyes, szocialista stílusú és módszerú vezetés egyik alapkövetelménye, hogy' a dönté­sek — bármely kis csoportot szűk réteget érintsenek is — úgy és olyannak szülessenek, hogy az emberek azt mondhassák: „erre gondoltunk, ez ió nekünk, jó an­nak. amit csinálunk”. Nem arról van szó. természe­tesen, hogy elvtelen és gazdasági szempontból káros „kedvezések­kel” törekedjék népszerűségre bármely művezető, csoportvezető, vagy akár az igazgató. Éppen ez ellenkeznék alapvetően a mun­kahelyi demokrácia helyesen ér­telmezett elveivel. Ezek nem tű­rik el a kivételezettséget, hanem elsősorban az össztársadalmi ér­dek érvényesülését hivatottak szolgálni. • Jó döntésekkel pedig képe­sek is( m^gígj^l'^p^ ^plgálni, az egyeli és a közösös* j.avpra, egye. (Foto: TASZSZ—MTI—KS) Tervek, viták, elképzelések Iránban tervet dolgoztak ki a városi utcák, a környék és a fal­vak fásítására. Csak Teherán környékén évente 12 millió cse­metét akarnak elültetni. A terv teljesítésére a kormány nem saj­nálja a pénzt: a csemetéket kü­lönlegesen előkészített talajba ültetik és a faiskolái kerítéssel veszik körül. Naponta legalább kétszer öntözik a fiatal fákat. 1973-ban törvényt hoztak, amely háromévi börtönt és nagy pénz- büntetést irányoz elő a 10 cen­timétert meghaladó átmérőjű fák kivágásáért. Még a magánföld­birtokokon is csak engedéllyel lehet fát kivágni. * Kairó új városrendezési terve előirányozza a város legöregebb bazárjának, a Khan el Khalilnak a lebontását és helyébe új, szu­permodern kereskedelmi cent­rum építését. A döntést nagy nemtetszéssel és ellenállással fo­gadták a polgárok, a kereskedők és a kisiparosok. A bazár 760- ban épült, nagy fallal vették kö­rül, ahol menedéket találhattak a kereskedők karavánjai, isii­ben mikor betiltották a rabszol­gakereskedelmet, a Khan el Kha­lit lerombolták, majd újra felépí­tették, olyan formában, ahogy mi Ildin 4>g fennmaradta Számta­lan boltocska és iparművészeti mühéftf' kapott hély'et a szűk, zárt utcácskában. társadalmi ellenőrök Baján Kereskedelmi Több mint 15 éve végzik hasznos munkájukat a lakosság érdekében a társadalmi ellenőrök Baján. Csupán ebben az esztendőben 401 ellenőrzést végeztek a kereskedelem külön­böző területén a városban és a járásban. Munkájuk nemcsak a meglevő hibák feltárására terjed ki, de jegyzőkönyveikben megtalálni a dicséretet, a példamuta­tó tisztaságról és a vásárlók iránti udvariasságról szóló be­jegyzéseket is. Az Arany János utca 2. sz. alatti .104. sz. élelmiszer-csemege bolt ellenőrzési jegyzőkönyvében több esetben is olvasható, hogy a boltban tisztaság és rend van. A 14. sz. zöldség-gyümölcs boltban a Szegedi úton és még néhány helyen jó példaként em­legették a társadalmi ellenőrök a boltot és annak dolgozóit. A 401 vizsgálat során mintegy 160 esetben volt kifogásolni való. hogy csak néhányat említsünk a kirívó esetek közül, a Dimitrov utcai húsüzletben a boltvezető cigarettázott, nern volt eladó hús a pulton, de a jégszekrényben igen. Ezt viszont elhallgatták a vásárlók elől. A vaskúti 4. sz. presszóban ke­vesebbet mértek féldecibe, s ez­zel a vásárlókat károsították meg. Sok helyen nem tüntetik fel az árakat, nem hitelesek a mérő- edények, nem pontosak a mérle­gek, lejárt szavatosságú árut hoznak forgalomba. A Szabadság utcai húsboltban előfordult, hogy a levágott hús 1 kilogramm volt a mérlegen, de a darálás után 24 dekagramm benne maradt a da­rálóban. Legutóbb a Belvárosi cukrász­dába és a vele egy épületben lé­vő cukrászüzembe látogattak a kereskedelmi társadalmi ellenő­rök. Lapunk munkatársa is hoz­zájuk szegődött, s nem is hiába. Igazságtalanok lennénk, ha elöl­járóban nem mondanánk el, hogy a környék legnagyobb forgalmat lebonyolító cukrászegysége, mely­nek készítményei igen keresettek nemcsak Baján, de még a vidé­kiek is szívesen vásárolják. Zsú­folt, szűkre szabott helyiségeiben mostoha körülmények között di­cséretre méltó munkát végeznek a cukrászüzem dolgozoi. Van azonban néhány körülmény, me­lyet a társadalmi ellenőrök is több esetben, és ez alkalommal is kifogásoltok. A cukrászdában a tömény ita­lokat horpadt, lejárt hitelesítési idejű mércékkel mérték, s eze­ket csak akkor semmisítették meg, amikor most legutóbb ott jártunk. A cukrászüzem vezető­jének is legnagyobb meglepeté­sére a 10 adag lemért gesztenye­pürénél összesen 10 deka különb­ség mutatkozott, persze a vásár­lók kárára. A/, egyik dolgozójuk több mint kél hónapja elfelej­tette megújíttatni az egy évre szóló kötelező egészségügyi vizs­gálatát. A kereskedelmi társadalmi el­lenőrök, már a tőlük megszokott gyakorlattal mutattak rá egyéb más hibákra is. amelyet mindkét üzemvezető elnézést kérve kény­telen volt elismerni. Nem is az a hiba, hogy a kereskedelmi társa­dalmi ellenőrök ellenőrzései so­rán rámutatnak egy-egy vétkes mulasztásra, vagy egy-egv gyor­san kijavítható hibára, hanem az, hogy ha mindezeket — mint ahogy a Belvárosi cukrászda és cukrászüzem esetében — már há­rom hónappal ezelőtt is megál­lapították, s azóta semmi válto­zás nem történt. Ezekre pedig az említett vállalat vezetőinek jobban oda kellene figyelni. Szabó Ferenc A Jenyiszej erőmíióriása 100 milliárd kilowattóra elektromos energiát adott első aggregátjának üzembe helyezése, 1967 óta a Jenyiszej folyón épült krasznojarszki vízierőmű. Ilyen rövid idő alatt vízierőmű még nem termelt ennyi villamosenergiát. Az erőműóriáson ma 6 millió kilowatt össztel­jesítménnyel 12 aggregét üzemel, a zord szibériai éghajlat nehéz körülményei között, kifogástalanul. Az egyenként 500 ezer kilowatt teljesítményű agg­regátok, a főtranszformátorok, a nagy feszültségű készülékek és berendezések — az üzemelés során gazdaságos, megbízható és nagy teljesítményű gé­peknek bizonyultak. A Jenyiszej óriásának ener­giája jelentős szerepet játszik e terület gazdasági fejlődésében. Az utóbbi években több tucat olyan új vállalat kezdte meg a termelést, amelyek ezt az energiát hasznosítják. A krasznojárszki vízierőmű csupán egyike an­nak a hét vízierőműnek, amelyek felépítését a kö­zeli években tervezik a Jenyiszej folyón. (APN—KS) • A krasznojarszki vízierőmű — a világ egyik leg nagyobb erőműve. (Foto: A. Gorjacsev felvétele—APN—KS) Fejlesztési lehetőségek AZ IRÁNYELVEK SZELLEMEBEN a Homokhátságon A Duna—Tisza közi Homokhátság mezőgazdasági termelé­se rendkívül összetett szerkezetű, túlnyomóan kedvezőtlen adottságú. Már ezért is megkülönböztetett figyelemmel ta­nulmányozzuk a népgazdaság fejlesztésére vonatkozó jövő évi tervet, az ötödik ötéves terv időszakára előirányzott cél­kitűzéseket. Nemrégiben tagszövetkezeteink vezetői egyhetes előadás- sorozaton vettek részt, ahol egyúttal meg is vitatták az or­szágos es a megyei vezetőkkel a feladatokat, a kongresszusi irányelvek szellemében. Ennek nyomán nagyrészt lezajlot­tak szövetkezeteinkben az üzemi munkamegbeszélések és már készülnek a konkrét intézkedési tervek. Az irányelvek rámutatnak: A nagyobb hatékonyságot és ter­melési eredményeket... a kedve­zőtlen adottságú termelőszövet­kezetek felzárkóztatásával, a ter­mészeti feltételeiknek jobban megfelelő termelési szerkezet kialakításával kívánjuk elérni. Ezek a tennivalók nem újak, viszont végrehajtásukhoz — nem lebecsülve az eddigi eredménye­ket — minden gazdaságunkban iel kell tárni a tartalékokat. Körzetünkben a talajadottsá-« gok általában nem kedvezőek a cukorrépa termesztésére, de né­hány szövetkezetünk meg tudja termelni a kívánt 30 százalék körüli többletet. Korábban néhány szövetkezet­ben megszüntették a cukorrépa termesztését. Mos£ ismét elha­tározták, hogy a gépek alkalma­zásával termelik ezt a fontos ipari növényt. A Tisza menti, valamint a kiskunfélegyházi kö­zös gazdaságok máris vállalták, hogy többet termelnek cukorré­pából. Ismeretes, hogy ősszel igen sok gondunk volt a betakarítással. Különösen a zöldségtermesztő gazdaságokban folyt hősi küzde­lem az értékek megmentéséért. Sajnos, a termés egy része így is tönkrement. Zöldborsó, para­dicsom- és fűszerpaprika-ter- mesztésben mégis számítunk to­vábbi fejlődésre. A szakszövet­kezeti tagok hasonlóképpen vál­lalták többfajta zöldségféle ter- rrvétó lését. Szövetségünk szorgal­mazza, hogy a, burgonyat ermesz - lést is legalább az 1974. évi szin­ten tartsuk. Fontos feladat a termelés ha­tékonyságának növelése minden területen. Ennek egyik lehetősége a szövetkezetek egyesítése, ter­mészetesen ott, ahol erre a fel­tételek megvannak, és a tagság is egyetért vele. 1973-ban 86 tag­szövetkezetünk készített zárszá­madást, 1974-ben 70, és további 13—18 szövetkezet tagsága fog­lalkozik az egyesülés gondolatá­val. Még egyszer hangsúlyozom, hogy az ésszerű, és a megnöve­kedett nagyüzemi gazdasági ke­reteket jól kihasználni tudó szö­vetkezeti egyesülésekre gondo­lunk. Természetesen nem ez az egyetlen lehetősége a termelés hatékonysága növelésének. Lega­lább ilyen arányban érdemes fog­lalkozni a különböző gazdasági szektorok együttműködésének megteremtésével. Több közös gazdaságunk a szövetség közve­títésével már felvette a kapcso­latot például a Kecskemét- Szikra Állami Gazdasággal. Az eddigi együttműködést tovább akarjuk bővíteni. Többek között: a növényvédelemben a helikop­teres permetezést szorgalmazzuk. Más állami gazdaságokkal is szé­lesíteni kívánjuk a kapcsolato­kat, főként a gépek kihasználá­sára vonatkozóan. A takarmány­termesztésben és állattenyésztés­ben is megvan a lehetőség a jobb együttműködésre. Manapság sok szó esik a taka­rékosságról. Térségünkben az összes költségeket számítva, 1,6— 1,7 milliárd forint ráfordítással termelnek a termelőszövetkeze­tek, ami arányában magasabb, mint a, megyei átlag. Kétségte­len, hofiv a belterjesebb termelé- , magvarfü;7-a. ,ezt ^vi­szonylag magas költséghányadot, de van lehetőség a nagyobb mér­tékű takarékosságra. Az anyag- köllségben milliókat lehet meg­takarítani. Érdemes jobban oda­figyelni az anyag- és alkatrész- raktárak készleteire, az érőgép és gépjárműpark üzemanyag­fogyasztására. Nem ritkaság ugyanis, hogy elszámoltatás nél­kül adnak ki üzemanyagot, üzemanyagjegyeket, az erőgép­kezelők felesleges útjait csak tu­domásul veszik. A takarékosság körébe sorol­juk, hogy célszerű, olcsóbb épít­kezéseket valósítsanak meg szö­vetkezeteink, vegyék figyelem­be a rendelkezésre álló saját for­rásokat. Addig nem szabad el­kezdeni a kivitelezést, amíg az állami támogatás és az esetleges hitel hivatalosan nem rendező­dött. Ehhez tartozik az is, hogy a tervező vallalat is az olcsóbb anyagokból elkészíthető létesít­ményeket ajánlja az üzemeknek. Nem ártana a tervezési időt is megrövidíteni. Szövetkezeteinkben egyre in­kább törődnek a tagok növekvő szociális és kulturális igényeivel. Már az idei jövedelmek elosztá­sában, de még inkább jövőre nagyobb figyelmet kell fordítani a munkahelyi körülmények javí­tására, ebédlők, mosdók, egész­ségügyi létesítmények építésére. A közös gazaságok vezető testü­letéi egyre inkább felismerik, hogy a korszerűbb műszaki fel­szerelésekhez, berendezésekhez szakembereket csak akkor kap­nak, ha törődnk ezzel is. Szövetségünk kapcsolatban van a szakmunkásképző intézetekkel, az Agrártudományi Egyetemmel és a kecskeméti kertészeti főis­kolával. Segítünk abban, hogy a végzős szakemberek egyrésze a mi szövetkezeteinkbe kerüljön. Ehhez azonban nemcsak a mun­kahelyi körülmények javítása fontos, hanem sok egyébre is szükség van. Többek között az ifjú szakembereket a családi ott­hon építésében is segíteni kell. Jövőre már körzetünk szövetke­zeteinek 50 százalékában képez­nek lakásépítési alapot és ezzel támogatják az arra érdemes szakemberek letelepedését. Csak néhány gondolatot kíván­tam összesűríteni, cSüpán1 égy- két tennivalóra szerettem 1 Völnb ráirányítani a figyelmet:^Termé­szetesen mindezek megvalósítá­sában nagy segítséget tud adni területi szövetségünk. Magony Imre a Homokhátsági Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szövetségének titkára OLY ÁSÓINK I- A VÁLASZOL az illetékes Működik a kút Lapunk Olvasóinké a szó ro- i'atában adtunk helyet a Csalá­dok mostoha körülmények között című soroknak. Megírtuk — Branderburg Józse'fné tanítónő bejelentése alapján —, hogy a kecskeméti Dobó István és Pe­tőfi utca sarkán levő közkút rég­óta üzemképtelen, s a környéki lakók messziről kénytelenek ci­pelni a vizel. Egyúttal szóvá tet­tük: a. szükséges javítást a sür­getés ellenére sem végezték ■ el az illetékesek. A panaszra levélben válaszol­tak az Eszak-Bács-Kiskun me­gyei Vízmű Vállalat vezetői. Mint közölték, bár a hibáról rö­vid időn belül értesültek, de a gyors intézkedést az E 5-ös út Kurucz téri szakaszának építési munkái akadályozták. A javí­tásra csak néhány nap eltelté­vel kerülhetett sor, s azóta hi­bátlanul működik a kút. Mikor lesz zavartalan az áram­Mint tanácstag ragadott tol­lat és küldte el szerkesztősé­günkhöz panaszos levelét a kis- szállási Bácska Termelőszövetke­zet elnöke, Majer István. A csaknem 4 ezer lakosú köz­ségben a széles körű társadalmi összefogás eredményeként évek­kel ezelőtt épült meg a törpe vízmű. Azóta ,a családok jórésze is közművesíttette lakását. Eme örömbe sajnos egy éve az üröm vegyül, ugyanis ennyi ideje aka­dozik a vízellátás. Az ok: he­tenként két-három alkalommal Van itt áramszünet. Mostanában este 6 óra körül szakad meg az áramellátás és borul sötétség a helyiségekre. Harminc perc el­múltával aztán megszűnik a víz­szolgáltatás is. Hogy a petró­leumlámpa-, vagv gyertyafényre kárhoztatott, s a vizet nélkülöz­ni kényszerülő emberek meny­nyire lelháborodottak, azt talán és vízszolgáltatás? fölösleges ecsetelni. Az áramszü­net másnap délig tart, mert ad­dig húzódik el a javítás. Sokan mondják, már régen lehetett volna egyszer s mindenkorra rendezni e problémát. Persze az illetékest is meg kellene végre lelni... A tanácshoz sajnos hiá­ba érkeznek régóta az ilyen be­jelentések, máig adós az érdemi intézkedésével. Úgy tűnik, a DÉ- MÁSZ sem tartja magára nézve kötelezőnek, hogy véglegesen el­hárítsa az áramellátás gyakori zavarait. A törpe vízmű üzemel­tetője, a Dél-Búcs-Kiskun megyei Vízmű Vállalat pedig még for­mai válaszra sem méltatja a hoz­záforduló fogyasztókat. Nos, ennyit tudtunk meg a közösség érdelvében szót kérő szövetkezeti elnök soraiból. Az elgondolkoztató ügy haladéktalan cselekvést igényel. Bízunk abban, hogy erre nem kell sokáig vár­niuk a kisszállásiaknak! Bérlakási bosszúságok a Liszt Ferenc utcában Ismeretes, hogy az állami tulajdon­ban levő lakások javításával, karban­tartásával, felújításával az ingatlan- kezelő vállalatok foglalkoznak. Hogy e sokrétű teendőik maradéktalan el­látása nem könnyű, vitathatatlan. Mindez viszont aligha ok arra, hogy a szükséges munkákat szakszerűtlenül, szervezetlenül végezzék, aminek óha­tatlan következménye a bérlök meg­annyi bosszúsága. Ebben immár hó­napok óta van része a Kecskemét, Liszt Ferenc u. 5. szám alatti — taná­csi rendelkezésű — emeletes épület földszintién lakó Tóth Lászlónénak. A család idén augusztusban figyelt fel először a konyhai mosogató szi­szegő, bugyborékoló hangjára, s na­pokkal később döbbenten pillantotta meg a fürdőszobai lefolyóból kiáram­ló vizet, mely elöntötte az előteret, sőt a szoba egy részét is. Az IKV sze­relői hosszas könyörgés után érkeztek a helyszínre, s megállaoították. hogy a • szennyvízaknába vezető cső eldu­gult. A hibát helyrehozták, ám az rö­viddel később megismétlődött. A szerelők megint sokára iöttek és előbb dróttal matattak a WC-kagyló aljában, majd pumpálással kitisztítot­tak egy másik csővezetéket. De e munkájuk sem járt eredménnyel, ugyanis napok múltán úira feltört a szennyvíz. Mikor Tóthék emiatt pa­naszkodtak. kérdőre vonták őket, hogy miért idézik elő tudatosan a bajt? E gyanúsítást határozottan visszautasí­tották, mire a Vállalat néhány mun­kása kereste f^l a lakást., ahol terv­rajz nélkül, úgy találomra kalapáltak, szedték fel a cementlapot, bontottak falat, míg végre rátaláltak a lefolyó csőrendszerére, g meglepetten derítet­ték ki, hogy a többi lakásból is ide kerül a szennyvíz. Ekkor a uzűk át­mérőjű szennyvízelvezető csövet ki­cserélték egy bő keresztmetszetűre. Sajnos, hiába, mert a bűzös víz azóta is csörgedez, bár gyérebben, mint ed­dig. Ez az állapot — amit szomorúan szemléltet a vízáztattá. penészedő fal és parketta — hetek óta tart, de az IKV az említetteknél többet még nem tett, annak ellenére, hogy a házban lakó bérlők közösen is sürgették már a javítást. Olvasónknak különben más bosszú­sága is van. Lakásában előzetes érte­sítés nélkül kezdték meg a gázháló­zatba való bekapcsolás munkáját, s ideje sem maradt, hogy q bútorokat, dísztárgyakat stb. összébb rakja, le­fedje. I’cdig a brigád oly ..tevékeny” volt, hogy vésés közben a i pelz falát is áttörte véletlenül. A levél így zá­rul: A Kecskeméti Ingatlankezelő Vál­lalat a jövőben fokozottan ügyeljen valamennyi állami tulajdonú házin­gatlan műszaki munkáinak pontos el­végzésére. óvja az épület, állasát, s* gondoskodjon arról, hogy a bérlakást mindenütt a rendeltetésének megfele­lően használhassák lakói, akiknek mellesleg az előírt időben és hiányta­lanul kell fizetniük a lakbért. Csevegő sofőr Valamennyi autóbusz elülső részé­ben szembeölllk a felírás: „A vezető­vel menet közben beszélgetni tnos!” Eddig úgy tudtuk, a figyelmeztetés mindenkinek szól. aki a kocsi utaste­rében tartózkodik. Nemes Hona, Kecs­kemét, Belsönyir 10. es Dudás Tibor, Kecskemet, Kiskőrösi u. 29. szám alat­ti lakosok porait olvasván azonban ki­derül, hogy nem egészen Így áll a do­log. Olvasóink azon a hétfőn délután ne­gyed hatkor a kecskeméti Aranyho­mok Szálloda mögül induló 6-os jel­zésű járattal utaztak, amely röviddel a kiindulás után hirtelen megállt, s fellépett rá egy mlniruhás ifjú hölgy. Ismerősként üdvözölte őt a gépkocsi­vezető. s beszélgetésbe merültek. így történhetett meg. hogy az egyik meg­állóban az előzetes jelzés ellenére nem nyitotta ki a sofőr leszállásra kijelölt ajtót, másik alkalommal pedig a fel­szállók előtt csukta be. A panaszosok csak utólag gondolnak dermedten ar­ra. mi történt Volna, ha a csevegő so­főr nem lép Időben a fékre, elfelejt jelezni a kanyarodás előtt stb. Indo­kolt hát a kérésük: a Volán vezetői intézkedjenek annak érdekében, hogy dolgozóik ne veszélyeztessék Ily mó­don a maguk és utasaik testi épségét, a közlekedés biztonságát! Összeállította: Velkel Árpád

Next

/
Thumbnails
Contents