Petőfi Népe, 1975. január (30. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-07 / 5. szám
1975. január 7. • PETŐFI NÉPE • 3 Harmadszor is kiváló Ünnepi munkásőregység-gyülés Kiskunfélegyházán Megkezdődött a második félév az általános és középiskolákban Eredményes vizsgák az egyetemeken, főiskolákon Szombaton délelőtt fél 10 órakor Kiskunfélegyházán, a városi tanács dísztermében rendezte meg ünnepi gyűlését a Mártonfi Ernő nevét viselő munkásőregység. Rangosnak ígérkezett ez az egységgyűlés, hiszen a munkásőrök és családtagjaik már tudták, hogy az egység harmadszor is kiválóan teljesítette az éves kiképzési és szolgálati tervét, s véglegesen megszerezték a kiváló munkásőregységek részére alapított vándorserleget. Az elnökségben helyet foglalt Horváth István, a megyei pártbizottság első titkára, Gáti József, a munkásőrség országos parancsnokának helyettese, dr. Cserháti László, a munkásőrség megyei parancsnoka, Sztanojev András, a városi pártbizottság első titkára és dr. Dobos Ferenc, a városi tanács elnöke- Ormándi János, a városi párt- bizottság titkárának megnyitó szavai után a város úttörői adtak kedves, és az alkalomhoz illő műsort, majd Bibók Kálmán, az egység parancsnoka számolt be az elmúlt évi munkáról. A Mártonfi Ernő nevét viselő munkásőregység 1971-ben, 1973- ban érte el a kiváló szintet. A több mint másfél száz munkásör az elmúlt évben is példaadóan teljesítette pártmegbízatását. Az állománycserét tervszerűen hajtották végre, amelynek minden egyes részletét egyeztették a pártalapszervezetekkel. A mun- kásőrállomány összetétele is jónak mondható, hiszen 74,5 százaléka párttag. A közös munka eredményeképpen az elmúlt esztendőben tizenkét munkásőrt, többségükben fizikai dolgozót vettek fel a párt tagjai sorába. A bázis-pártalapszervezetek a beszámoló taggyűléseken szinte egyhangúan nagy elismeréssel szóltak a munkásőrök tevékenységéről, a termelő munkában való példamutató részvételükről. Bizonyíték erre, hogy az üzemekben dolgozó munkásőrök 80 százaléka kapcsolódott be a kongresszusi munkaversenybe. A fel- szabadulás 30. évfordulójára rendezett emlékversenyben valar mennyien részt vesznek, amelynek lebonyolításához jelentős ser gítséget kaptak a pártalapszer- vezetektől. Az éves kiképzésen a megjelenés jónak mondható, hiszen a munkásőrök 89,5 százaléka minden esetben részt vett a foglalkozásokon. A lőgyakorlatokat éves szinten kiváló eredménnyel hajtották végre. Az egységnél a szocialista verseny szervezésénél a helyi sajátosságokat is figyelembe vették, s három fő feladatkörben csoportosították: példás, becsületes helytállás a termelő munkában, a fegyveres szolgálat önzetlen, példás teljesítése és társadalmi helytállás a munkahelyen és a lakóhelyen. Ennek alapján nyerte el a legjobb szakasz címet a Vegyipari Gépgyár, a legjobb raj címet a VSZM. 2. számú gyáregysége. Bibók Kálmán parancsnok ezután az idei feladatokról szólt, majd jelentette dr. Cserháti Lászlónak, hogy a párthatározatokban és parancsokban meghatározott feladatokat végrehajtották. Dr. Cserháti László bejelentettette, hogy a Mártonfi Ernő munkásőregység immár harmadszor érte el a kiváló szintet, s a vándorserleget végleg elnyerték. Ezután Sztanojev András emelkedett szólásra, s üdvözölte az öt, tíz, tizenöt éve szolgálatot teljesítő munkásőröket, elbúcsúzott a leszerelő, illetve tartalékállományba kerülőktől, s üdvözölte az esküt tevő munkásőröket. Kedves aktus zajlott le ezt követően, ugyanis Horváth István és Gáti József átadta a munkásőröknek a jól megérdemelt kitt Dr. Cserháti László átnyújtja a serleget. • Horváth István és Gáti József köszönti a kitüntetetteket. • Esküt tesznek az új munkásőrök. tüntetéseket. Az előképzős munkásőrök eskütétele után Horváth István, a megyei pártbizottság első titkára emelkedett szólásra. Elöljáróban gratulált ahhoz, hogy a munkásőregység harmadszor nyerte el a kiválóaknak járó vándorserleget, majd a párt X. kongresszusa határozatainak végrehajtásáról szólt. Hangsúlyozta, hogy népünk nagy optimizmussal tekint a jövőbe, hiszen társadalmunk alapja szilárd, pártunk politikája jó. A munkásőrség feladatairól szólva kijelentette: elsődleges érdek, hogy a politikai hatalom tovább szilárduljon, s a fegyver azok kezében legyen, akik elkötelezettséget vállaltak a szocializmus megvédésében. Sok olyan ember van a megyében, az országban, akik a kötelességen túl is vállalnak munkát, s önzetlenül sokat tesznek társadalmunkért. A nemzedékváltásról beszélve derűlátóan jegyezte meg: lesz folytatója a régi proletár hagyományoknak, az új munkásőrök belépésével. A feladatokat körvonalazva elmondta, hogy jó terveink, elképzeléseink vannak, amelyeket megvalósítunk. Végezetül köszöntötte az egységet, a munkás- őröket, a családtagokat, és sok sikert kívánt a feladatok végrehajtásához. A munkásőr ünnepi egységgyűlés az Internacionálé hangjaival ért véget. Szombaton hasonló ünnepi egységgyűlés volt Kalocsán a C'supó Imre, Tompán a Brinkus Lajos nevét viselő raun- kásőregységnél. Az utóbbin részt vett Katanics Sándor, a megyei pártbizottság titkára, Kecskeméten a Szclvay Mihály nevét viselő munkásőregységnél ahol megjelent dr. Kőrös Gáspár, a városi pártbizottság első titkára és Gódor József, a városi tanács elnöke. Gémes Gábor Juttatás a gyermekes családoknak A SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóságának összegezése szerint az elmúlt négy évben családi pótlék, gyermekgondozási segély, anyasági segély, gyermek- ápolási táppénz és terhességigyermekágyi segély címén 27 és fél milliárd forintot fizettek ki a gyermekes családoknak. E juttatások összege évről évre emelkedett. 1971-ben érte el az 5 milliárd. 1974-ben pedig már megközelítette a 9 és fél milliárd forintot. A legjelentősebb emelés a népesedéspolitikai határozatokhoz kapcsolódik. Húsz év óta 1974-ben növelték a legnagyobb mértékben a gyermekes családoknak nyújtott juttatásokat. A húsz év alatti hatszori emelés nyomán az 1953. évi 718 millió forintról 5 milliárd forint fölé emelkedett 1974-ben a családi pótlék. A gyermekgondozási segély bevezetése óta kétszer változott: 1973 elején a tejáremelés pótlására a bérből és fizetésből élőkét 600-ról 650. a termelőszövetkezeti tagokét 500-ról 550 forintra emelték. Üiabb emelésre 1974. január 1-én került sor. Azóta a bérből és fizetésből élő anyák az első gyerek után 800, a második után 900. a harmadik után pedig 1000 forintot, a tsz-tagok 800, illetve 900 forint gyermekgondozási segélyt kapnak. Több száz millió forint többletjuttatással járt a gyermekápolási táppénzre jogosultság kiterjesztése és az anyasági segély igen jelentős felemelése is. A népesedéspolitikai határozatok csaknem 1 millió család pénz- beni juttatásait növelték. 1974ben 2.3 milliárd forinttal nagyobb összeget fizettek ki társadalom- biztosítási juttatásként a gyermekes családoknak, mint 1973- ban. A családok támogatása 1975- ben tovább növekszik, s várhatóan csaknem 1 milliárd forinttal túlhaladja a tavalyit. A gyermekes családoknak az idén nyújtandó pénzbeni társadalombiztosítási szolgáltatások összege megközelíti. vagy eléri a 10 és fél milliárd forintot, ebből kereken 6 milliárd a családi pótlék, 2,6 milliárd a gyermekgondozási segély. A IV. ötéves terv során 30 százalékkal több bölcsőiéi hely és kétszer annyi óvodai hely létesül, mint amit terveztek. 1975-ben már minden száz óvodás korú gyermek közül 76-ot fel tudnak venni az óvodába. (MTI) Mintegy másfél millió diák számára szólalt meg hétfőn újra az iskolacsengő, az általános és a középiskolákban véget ért a téli vakáció, hozzáfogtak a második félév munkájához Az ország mintegy 5000 általános iskolájában és 530 középiskolájában az első tanítási napon — az ellenőrzőkönyy útján — hozták a tanulók és a szülők tudomására az első félévben elért eredményeket. (A téli szünetben mindenütt megtartották az osztályoz értekezleteket, a december 21-i helyzetnek megfelelően „lezárták” a diákok érdemjegyeit.) Az érvényben levő rendelkezések értelmében az általános iskolák első és ötödik osztályaiban félévkor továbbra sem osztályozzák a tanulókat. Az első osztályokban a tanév folyamán és a tanév végén is a tantervi követelmények alapján kell elbírálni a tanulókat, azonban a továbbhaladás szempontjából a környezetismeret, a i gyakorlati foglalkozás, az ének-zene, a testnevelés esetleges elégtelen osztályzatát figyelmen kívül kell hagyni. % A januári további munkarendhez tartozik, hogy az ötödik osztályos diákok szüleit országszerte mindenütt tájékoztatják gyermekeik első félévi munkájáról. A most végző nyolcadikosok és szüleik számára pedig hozzáfognak a pályaválasztási tájékoztatás, tanácsadás szokásos évi feladataihoz. Meghirdetik ennek a hónapnak a végéig az ösztöndíjakat is a nyolcadik osztályos diákok számára. A középiskolások januári újdonsága: az új érettségi vizsga- szabályzatok megjelenése lesz. Mint ismeretes, némely vonatkozásban a gimnáziumokban és a szakközépiskolákban egyaránt módosítják az érettségi vizsgák néhány részletét. Ezek közé tartozik egyebek között, hogy — a régebbi eljáráshoz hasonlóan — az egyes vizsgatárgyakban elért teljesítményt ismét öt fokozattal kell minősíteni: jelessel, jóval, közepessel, elégségessel illetve elégtelennel. Egyúttal a szakemberek aláhúzzák: a vizsgálódások során meggyőződtek arról, hogy az iskolák jól fogadták az érettségi vizsgán bevezetett egyéb, korábbi módosításokat. Az észrevételek alapján a szakközépiskolákban — a szakiránynak megfelelően — a mostani újabb módosítás során kötelezően írják elő a matematikát; mindkét iskolatípusban négy órára emelik a magyar írásbeli vizsga időtartamát, s a külföldi ösztöndíjra pályázók sikeres vizsgáját a „közös” tantárgyból elfogadják. A második félév további munkarendjében a tavalyi tanévhez képest nem lesz lényeges változás: az iskolai év eredményes lezárásához az általános iskolákban változatlanul 198 tanítási nap teljesítése szükséges. A gimnáziumokban a kötelező tanítási napok száma az első—harmadik osztályban 192, a negyedikben 174. A tanévet mindkét iskolatípusban június 12—17. között, az igazgatók által kijelölt napon fejezik be, a tanévzáró ünnepségekkel. A középiskolák negyedik osztályában az utolsó tanítási nap május 10-e lesz. Az írásbeli érettségi, képesítő vizsgák időpontját az érvényben levő szabályzatok alapján külön rendelkezésben, később jelölik ki. Legközelebb március 15-én, majd március 2l-én, továbbá április 4-én, húsvéthétfőn és május 1-én lesz tanítási szünet az általános és a középiskolákban. A tavaszi szünet időpontja április 5—13. Ugyancsak „félidőhöz” érkeztek az egyetemisták, főiskolások, mégpedig a vizsgaidőszak félidejéhez. „Papírforma” szerint ugyanis február 10-ig tart a vizsgaidőszak a felsőoktatási intézmények különböző fakultásain. Minden tagozatot számításba véve mintegy 100 ezren adnak számot jelenleg felkészültségükről a leendő diplomások. Az oktatási szakemberek véleménye szerint a jelenlegi vizsgaidőszakra általában kielégítően készültek fel a diákok, észrevehetően javult a tanulmányi fegyelem is. Különösképpen jelentős, hogy most adnak számot először a műszaki egyetemeken, illetve főiskolákon azok a munkásfiatalok, akik érettségi nélkül, speciális felkészítéssel és felkészüléssel jutottak a felsőoktatási intézményekbe. Az eddigiek szerint felkészülésük jónak ítélhető és a várakozásnak feltétlenül megfelelő. A második félév küszöbén az egészségügyi és az oktatási szakemberek egyaránt felhívják a szülők figyelmét, hogy az influenzajárvány miatt különösen figyeljenek arra, lázas, beteg gyerekeket ne engedjenek az iskolába, ezzel ugyanis a járványveszélyt csak fokoznák. (MTI) A Tiszatáj új száma Gazdag tartalommal, elgoTftf&f^ kozta tó és a valóság fényeire a figyelmet ráirányító írásokkal, valamint művészi alkotások reprodukcióival megjelent a Szegeden megjelenő Tiszatáj című irodalmi és kulturális folyóirat idei eLső száma. Versekkel szerepel ez alkalommal Illyés Gyula, Kalász Mártom, Baka István, Kovács István, és a romániai Szilágyi Domokos. Közli a lap Mocsár Gábor új kisregényének első részét is. A „Hazai Tükör” rovatban Bakos István írt szociografikus tanulmányt. „Falvak és városok kapcsolata hazánkban” címmel. Az „Örökség” rovatban Illés Endre közzé tette Tamási Áron hozzá írt leveleit, kísérő és magyarázó szöveggel; s Német László Szabó Lőrincről szóló tanulmányát is olvashatjuk a folyóirat januári számában. A „Kelet-Európai Néző” című rovatban Kiss Gy. Csaba írását közük, melynek címe: Dél-Szlová- kia szlovák szemmel. Novák András graükái díszítik a Tiszatáj legújabb számát. Üj pompában a Budavári Palota kupolaépülete Lendületes fejlődés ".rmllo irJdüd i-ririoB töri nőtt*»:«) -» A szovjet parlament december/ ülésszaka, figyelembe véve mindkét kamara állandó bizottságainak módosításait és a képviselők felszólalásait, jóváhagyta a Szovjetunió állami népgazdaság-fejlesztési tervét és az ország állami költségvetését az 1975. esztendőre. Elfogadta a terv és a költségvetés kulcsfontosságú mutatóit rögzítő törvényeket. A Legfelső Tanács ülésszakának határozatait kommentáló szemleírók kiemelik a Szovjetuniónak azt a törekvését, hogy ezután is rendületlenül folytatja az enyhülésnek cs a béke erősítésének plítikájáí. Erről tanúskodnak a tények. Véglegesen elkészült a Budavári Palota kupolája, a „C”- épület. Történelmi műemlékünk, mely hazánk egyik büszkesége, méltó székhelye lesz a Nemzeti Galériának. A kupolát átalakították és rejtett belső világítást kapott. A Nemzeti Galéria véglegesen 1975. tavaszán költözteti át az értékes szobrokat és más kiállítási tárgyait. (MTI-foto — Kozák Albert felvétele — KS) Először: a védelmi kiadások 1975-ben ismét 200 millió rubellel, kát esztendő alatt (1974— 1975) pedig félmilliárd rubellel csökkennek. Ezeknek a kiadásoknak a volumene 17,4 milliárd rubel lesz (a költségvetés 8,4 százaléka), szemben az 1973. évi 17,9 milliárd rubellel (9,9 százalék). Másodszor: az összkiadások kö- rübelül 90 százalékát békés célokra — a gazdaság, a kultúra, a lakásépítkezés fejlesztésére, a lakosság életszínvonalának növelésére — fordítják. Harmadszor: a Szovjetunió, külpolitikai irányvonalával összhangban, 1975-ben tovább bővíti kereskedelmi, műszaki-tudományos • és kulturális kapcsolatait más országokkal. Még jobban erősödik az együttműködés a szocialista országokkal. Bővül a kereskedelem a fejlődő államokkal és az iparilag fejlett kapitalista országokkal. A külkereskedelem forgalma több mint 13 százalékkal emelkedik. A szovjet parlamentben a terv és a kültségvetés tárgyalását a gyors fejlesztési ütem lehetőségének felismerése jellemezte. Az ülésszakon a fő figyelmet arra összpontosították, hogyan lehet túlteljesíteni a tervet és megvalósítani az ötéves terv fő feladatát, a nép életszínvonalának számottevő növelését. A jelenlegi szakaszban a szovjet gazdaság fejlődésének sajátossága a minőségi mutatók növelése. A kilencedik ötéves terv befejező évében tehát az idén az egész gazdaság, különösen pedig annak döntő ága, az ipar hatékonyságának növelésén van a hangsúly. Továbbra is rendkívül időszerű követelmény az ország hatalmas termelési potenciájának és gazdag erőforrásainak jobb kihasználása. A számítások szerint a nemzeti jövedelem egy év alatt 6,5 százalékkal növekszik. Abszolút növekedése nagyobb lesz az ötéves terv négy esztendejének átlagánál. Az ipari termelés 6,7 százalékkal emelkedik. Gyorsabban fejlődik a gép-, a vegy-, a petrolkémiai és a műszaki haladást meghatározó ipar sok ágazata, így például az egész gazdaság műszaki rekonstrukciójának alapja, a gépipar több mint 10 százalékkal termel majd többel. Az utóbbi években lényegesen megnőtt a fogyasztási cikkek termelése; 1975-ben újabb 6 százalékkal növekszik. Nyikoláj Bajbakov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnök- helyettese, a Szovjet Állami Tervbizottságának elnöke a parlamenti ülésszakon kijelentette: az ötéves terv négy esztendeje alatt sok minden történt a lakosságnak szükséges áruk termelésének növeléséért, választékának bővítéséért és minőségének javításáért, bár ezen a téren némi lemaradás mutatkozik az előirányzottól. A jövő évi terv feladatul tűzte ki, hogy meg kell gyorsítani új üzemek építését a könv- nyű- és élelmiszeriparban, valamint olyan más ágazatokban, amelyek az életszínvonal növelését és a kereslet, különösen a divatos és kiváló -minőségű áruk iránt mgnyilvánuló kereslet teljesebb kielégítését szolgálják. A terv előirányozza, a költség- vetés pedig anyagilag biztosítja az életszínvonal újabb számottevő emelkedését. A bérek növekedése, a társadalmi fogyasztási alapokból számos szociális jellegű kifizetés emelkedése révén a szovjet lakosság együttes jövedelme 1975-ben a tavalyinál 21,5 milliárd rubellel lesz több. Ezenkívül egy milliárd rubelt irányoztak elő az egykor jegyzett államkölcsönök visszafizetésére. Az áruk és szolgáltatások árstabilitása teszi lehetővé, hogy a lakosság egy személyre számított reáljövedelme öt százalékkal emelkedjék. Mark Makszimov „ az APN hírmagyarázója (KS) i
