Petőfi Népe, 1975. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-31 / 26. szám

A • PETŐFI NÉPE • 1975. január 31.

A KONGRESSZUSI IRÁNYELVEK TÜKRÉBEN:

S'

Állami gazdaságok ma és holnap

Ifjúsági vezetők választása

Az állami gazdaságuk, valamivel több mint 880 ezer hektár mezőgazdasági, ezen beiül 660 ezer hektáron felüli szántóterületen gazdálkodnak. Az összes mezőgazdaságilag művelt területnek 12,8 százalékát, a hazai szántóknak pedig 13 százalékát művelik, közel másfél évtizede. Ügy tűnik tehát — legalábbis a területi adatok alapján —, hogy az állami gazdaságok szerepe, jelentősége viszonylag hosszabb ideje változatlan. Ezzel szemben az MSZMP Központi Bizottságának, a párt XI. kongresszusára kiadott irányelvei azt állapítják meg, hogy az állami gazdaságok szerepe egyre növekszik gazdasági életünkben, társadalmunkban.

• 1973-ban az állami gazdaságok az összes mezőgazdasági termékek termelésének 16 száza, lékát, az árutermelésnek pedig ennél is nagyobb hányadát adták. Területi arányuknál tehát nagyobb mértékben járultak hoz. zá az ország élelmiszer-ellátásához, a mezőgazdasági termékek exportjához. Az 1973-ashoz hasonlóan alakult a múlt esztendő termelési eredménye is, erről azonban teljesen pontos és végleges adatok még nincsenek.

De nemcsak az országnak adott termékek mennyiségében, az ellátásában, és az exportban elért eredmények jelzik az állami gazdaságok tevékenységének fejlődését, mind számottevőbb súlyát. Egyre sikeresebben teljesítik azt a feladatukat is, amely a gazdálkodás korszerű megoldásainak kipróbálásával, új termelési eljárások bevezetésével, elterjesztésével kapcsolatos. Pedig ez, mezőgazdaságunk mai szintjén már nem is olyan egyszerű. Legjobb mezőgazdasági nagyüzemeinkben teljesen joggal vallják: ha egy-egy termelési ágban jó eredményt akarnak elérni, akkor a termelés minden elemét, minden fázisában magas szintre kell emelni, s az egyes elemek között összhangot kell teremteni. Ha a gazdálkodás -egy-egy területén ezt a követelményt kielégítik, akkor beszélnek iparszerű termelési technológiáról, termelési rendszerről. Azokat pedig akik arra is vállalkoznak, hogy egy-egy általuk kidolgozott, kipróbált iparszerű termelési technológiát másoknál is bevezetnek, a rendszer gazdájaként emlegetik.

• Ma már — mint az eléggé köz. ismert — több termelési rendszer működik a magyar mezőgazdaságban. E termelési rendszerek zöme az állami gazdaságok tevékenységéhez kötődik. Tavaly hazánkban csaknem félmillió hek1|| Hl

KONGRESSZUS

táron termeltek termelési rendszerben kukoricát, cukorrépát, napraforgót, s néhány más növényt. Ebből 200 ezer hektár az állami gazdaságokban, a többi terület pedig a termelőszövetkezetekben volt. így tehát a rendszergazda állami gazdaságok nagyon is gyakorlatiasan vesznek részt — a korábbi éveknél lényegesen hatékonyabban, — a termelőszövetkezeti közös gazdaságok termelésének korszerűsítésében.

• A szocialista mezőgazdasági nagyüzemek, a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok között formálódó kapcsolatok egyre erősebbek. A legjobb termelőszövetkezetek hosszú ideje példaképüknek tekintik a legjobb állami gazdaságok termelési rjjeg^Ldáfá't. gazdálkodási módszereit,' termelésszervezési eljárásait. Ez a helyzet egyébként nagy felelősséget ró az állami gazdasagokra, s nagy felelősség- tudatot is követel. Jogos az állami gazdaságokkal szemben az a várakozás, amely a központi intézmények részéről is megnyilvánul: ne csak hosszútávon, hanem a gazdálkodás rövidebb időszakaiban is mutassanak példát tetteikkel.

Az állami gazdaságok fizikai dolgozói a munkásosztály részét alkotják. Az állami gazdaságok dolgozói a társadalmi termelésben levő helyzetük révén sokat tehetnek mezőgazdaságunkban a szocialista termelési viszonyok fejlesztéséért. Az irányelvek kimondják: „A termelőerők jobb hasznosítása azt igényli, hogy ... folytatni kell a szövetkezetek termelést szolgáló társulásainak, közös vállalkozásainak és vállalatainak létrehozását, és bővíteni az állami gazdaságoknak az állami vállalatoknak és a termelőszövetkezeteknek a fejlett, iparszerű mezőgazdasági termelés kiterjesztését elősegítő, szerződéses alapon nyugvó közös tevékenységét.”

• Több módja és formája — s jelenleg még elég sok jogi és közgazdasági akadálya — van annak, hogy az állami gazdaságok, állami vállalatok és termelőszövetkezetek összefogva, közösen hozzanak létre olyan termelő, feldolgozó egységeket, amelyek a bennük alkalmazott technológia, magas színvonalú szervezettség, a fegyelmezettség révén képesek a legkorszerűbb igényeket, követelményeket kielégíteni. Teljesen nyilvánvaló, hogy az ilyen közös tevékenység feltételei egyre jobban megérnek. A gazdálkodásban, az emberek ismereteiben, gondolkodásában lezajló változások olyan utak keresésére kell, hogy ösztönözzenek, amelyek még hatékonyabbá teszik a termelést, tovább növelik a termékek minőségét, előállításuk gazdaságosságát, a munka termelékenységét. A közös vállalkozások tehát egy. re számottevőbb szerepet kapnak, s kibontakozásukat köny-- nyitó körülményeket igényelnek.

A Központi Bizottság kongresszusi irányelvei elismerően szólnak az állami gazdaságok tevékenységéről, ugyanakkor nagyon megtisztelő és egyben nehéz feladatok megoldását várják azoktól a tízezrektől, akik az áí_

, lapti gazdaságokban dolgodnak . . • Az állami gazdaságok eddig megtett útja — akár a gazdálkodást, akár a társadalmi haladást nézzük is — arra ígéret, hogy a gazdaságokban dolgozó kommunisták példája, ösztönzése segítségével az állami gazdaságok teljesítik azokat a feladatokat, amelyek a gazdálkodásban, a társadalmi viszonyok fejlesztésben előttük állnak.

(si—i)

RÉGEN LÁTOTT ismerőssel találkoztam a napokban a KISZ megyei bizottságán. Aíóri László, az ifjúsági szövetség megyei bizottságának munkatársa a kéthetes téli szünidőben hazautazott Moszkvából, ahol az egyéves Kom- szomol Főiskolán tanul. Tapasztalatairól, élményeiről, az ottani fiatalok munkájáról, a komszomolis- ták feladatairól beszélgettünk.

A tagkönyvek kicserélése mellett nagyon jelentős feladat hárul a szovjet ifjúsági szövetség tagjaira. A Komszomol alapszervezetei ugyanis az őszi vezetőségválasztó taggyűlésekre készülnek. Erről a jelentős eseményről részletesebben kérdezősködtem, hiszen nálunk a KlSZ-alapszerveze- tekben néhány hét múlva kerül sor a vezetőségválasztásra.

Az ifjúsági vezető, illetve a Komszomol Főiskola hallgatója elmondta, hogy a Komszomol alap'zervezetek vezetőinek megválasztása a demokratikus centralizmus elve alapján ugyanúgy történik, mint a KISZ-ben. A vezetőségválasztást megelőző taggyűlésen megalakítják a jelölő bizottságot, melynek tagjai minden komszomolistával külön-külön beszélgetnek az alapszervezet munkájáról, az eredményekről, gondokról, feladatokról, és a vezetőkről. A jelölés, illetve a jelölő lista elkészítése után kerül sor a titkos szavazásra.

ÉRDEKES, hogy vezetőik megválasztásakor milyen szempontokat vesznek figyelembe a szovjet ifjúkommunisták. A végzett munkát tekintik elsődleges szempontnak. Ez természetesen nemcsak a vezetőkkel szemben támasztott igény, hanem a t£bbi komszomolistától is elvárják, hogy legjobb tudása szerint dolgozzon. Sőt ahhoz, hogy valaki felvételt nyerjen az ifjúsági szövetségbe, az itteni gyakorlattól eltérően a Komszomol javaslata szükséges, amely a jelentkező munkájától függ.

Másodszor a vezető tekintélyét kérik számon, vagyis azt, hogyan mozgósítja, irányítja a komszo- molistákat a mozgalom élén álló fiatal. Természetesen megfelelő politikai tájékozottság is szükséges, amit szintén lényeges tényezőnek tartanak.

A VEZETŐKTŐL elvárják, hogy szakmailag és politikailag állandóan továbbképezzék magukat. Egy példa erre: a világ országai közül a Szovjetunióban tanulnak a legtöbben. Minden negyedik állampolgár valamilyen oktatásban részesül. Ehhez természetesen a feltételeket is biztosítják.

A választáskor nem az egyéni szimpátiát helyezik előtérbe, hanem az emberi értékeket nézik. S még egy nagyon hasznos gyakorlat: ha valaki elmondja a véleményét, elvárják tőle, hogy azt részletesen meg is indokolja.

A Kommunista Ifjúsági Szövetségben néhány hét múlva kezdődnek az alapszervezeti vezetőségválasztások. E napokban alakulnak meg a jelölő bizottságok, melyeknek tagjai elbeszélgetnek a KISZ-esekkel. A vezetőségválasztás után néhány hét múlva kerül sor az egyéni feladatvállalásokat értékelő, illetve az akcióprogramokat kialakító taggyűlésekre. F.zeket a tanácskozásokat már az új vezetőség hívja majd össze.

A komszomolisták fentebb említett módszereiből nagyon sok jó szempontot lehet hasznosítani az

MEGKEZDŐDÖTT A NÁDARATÁS A FERTŐN

f, ML-. i / r

'j&fi'k ^ ' >■/ i

a

Ki

t

■v--i?«

• Nehéz körülmények között aratják a nádat a Fertői Nádgazdaság Vállalat dolgozói. Mivel nem fagyott be a tó, csak az úszó aratógépek segítségével vághatják a nádat.

(Telefoto — MTI — Matusz Károly felv. — KS.)

A balotaszállási asszonybrigád

A Kiskunhalasi Állami Gazdaságban 96 brigád 1384 taggal vesz részt a szocialista munkaversenyben. A nemes vetélkedésnek már több éves hagyománya van a gazdaságban, amit az js bizonyít, hogy 11 kollektíva már elnyerte a vállalat kiváló brigádja cíi ,•

'/tó

MW*

'■ÜT'

u

íSÉK

L

'f&h*

■m-t

ii

mr n • ' D

, ■W’ ■' xsMmW i

• Egy kis tereiére ebédszünetben. Csáki Mihályné és Farkas Györgyné. (Pásztor Zoltán felvételei.)

met. A gazdaság balotaszállási kerületében dolgozik az egyik brigád; amely Martos Flóra nevét vette fel. Vezetője Kovács Ká- rolyné Makra Mária, egy szerény, szőke fiatalasszony.

Vele és a brigád két tagjával, Farkas Györgynével és Csáki Mi- hólynével munkájukról, életükről beszélgetünk.

A brigádvezető elmondja, hogy a kis kollektíva asszonyokból és lányokból áll, jól megértik egymást, az átlagos létszám 12.

— Brigádunk teljesítette vállalásait — tájékoztat. — a tervezett 92 mázsa hektáronkénti szőlőtermés helyett 101 mázsát takarítottunk be. Sikerült megküzde- nünk a mostoha időjárással.

Ehhez érdemes megjegyezni, hogy a gazdasági átlag 80 mázsa volt hektáronként.

A kerületben három brigád összesen 133 hektár szőlőültetvényt művel meg. A korszerűsítés következtében egyre inkább felhasználják a technika segítségét. Néhány művelet, többek között a metszés, a szüret kíván még kézi munkát. Az említett három brigádból egy nőkből, kettő férfiakból áll. A Martos Flóra nevét viselő kis kollektíva egyes vonatkozásokban jobb eredményeket ért el, mint a férfiak — hangoztatja Juhász Bálint, a kerület igazgatóhelyettese, dicsérve a fiatal, szorgalmas asszonyokból,' lányokból álló csoportot.

Nemcsak a terméseredményekben, hanem a munkafegyelemben, a tanulásban, egymás segítésében is kiváló példát mutat ez a brigád.

Arra a kérdésre, hogy ilyenkor mivel foglalkoznak, a brigádvezető elmondja:

— A metszés befejezéshez közeledik. Ezt követően jól fűtött teremben folytatjuk a munkát, ami nem mezőgazdasági jellegű ugyan, de keresetet nyújt számunkra. A gazdaság megegyezett a Papíripari Vállalat kiskunhalasi gyáregységével dobozok gyártására. A vállalat adja a gépeket, amelyek könnyen kezelhetők. Ily módon egész télen jövedelemhez jutunk. Kint a területen a szőlősorok között bizony elég mostoha körülmények között folyik a munka. Jól esik tehát egy-két hónapig a meleg helyiségben kényelmesebb körülmények között dolgozni.

A brigádvezető alig 24 éves, az általános iskola elvégzése után került a gazdaságba, azóta itt képezi tovább magát. Kovácsék családiház építéséhez fognak. A gazdaság 40 ezer forint támogatást ad, ugyanennyit kapnak az OTP-től is. A kiskunhalasi üzemben összesen másfél millió forint áll rendelkezésre, mint támogatási alap a fiatalok fészekrakásához.

Az asszonyok munkáját segíti az üzemi konyha is, amelyet a balotaszállási kerületben is mindenki igénybe vesz. Még a családtagok részére is tudnak juttatni főtt ételt.

Farkas Györgyné, aki ifjú párttag, mintegy 10 esztendeje dolgozik a gazdaságban, szintén azt bizonygatja, hogy a vezetők törődnek a munkakörülmények javításával, az asszonyok gondjainak megoldásával. Ennek egyik bizonyítéka az egész téli foglalkoztatás is.

Csáki Mihályné 1970-ben még időszaki munkás volt, most már állandó alkalmazottja a gazdaságnak.

— Az utóbbi esztendőkben sokat változott itt az élet — mondja. — Néhány évvel ezelőtt még

'■*4.

i

itteni ifjúsági mozgalomban. Mindenekelőtt azt, hogy a szovjet fiatalok milyen meggondolások alapján tesznek javaslatot egy-egy vezetőre.

A KISZ-vezető legyen példamutató a munkájában, enélkül ugyanis nincs erkölcsi alapja a bírálatnak. Egy év nem nagy idő, de a tavaly megválasztott ifjúsági vezetők ennyi idő alatt bebizonyíthatták rátermettségüket az irányításra, a fiatalok mozgósítására. Nem nélkülözhető a realitás, hiszen egy új, gyakran még tapasztalatlan vezetőségtől nem várható el, hogy alapjaiban megváltoztassa a KISZ alapszervezet korábbi működését, hogy egy esetleg gyengébb kollektívából mindjárt a legaktívabb, legjobb eredményeket elérő alapszervezetet hozzon létre. Itt is az arányos fejlődés legyen a cél, illetve a mérce.

A fiatalok különböző fórumain gyakran szóba kerülnek a kül- vagy belpolitika jelenlegi helyzetével kapcsolatos kérdések. Bizonyára sok olyan alapszervezeti titkár van, aki még nem tud minden ilyen jellegű kérdésre pontos választ adni. E téren sem ez a döntő, hanem az, hogy továbbfejleszti-e a politikai Ismereteit, részt vesz-e rendszeres politikai tanfolyamokon, előadásokon.

HA A KISZ-ESEK a közelgő vezetőségválasztásokon mindezt figyelembe veszik, bizonyára olyan fiatalok kerülnek a mozgalom élére, akiknek irányításával továbbfejlődnek, mozgalmasabbá, lendületesebbé válnak az alapszervezetek.

T. L.

KIM)()/.KI1IMI

Gázszerelés

• — Ezen a gépen gyorsan meg lehet tanulni a fogásokat — mondja Kovács Károlyné brigádvezető.

gyalog jártunk be a munkahelyre dolgozni. Most már autóbusz viszi mindenhová az embereket. Ezenkívül sok egyéb változás van, amiről a többiek már szóltak. Ilyen körülmények között nagyobb kedvvel dolgozunk és nem véletlen, hogy az eredményeink is évről évre számottevően növekednek. Ki hitte volna, hogy 100 mázsán felüli hektáronkénti termést lehet elérni ebben a kerületben? Ismeretes, hogy az elmúlt esztendei időjárás rendkívül kedvezőtlen volt. Ha nincs az a sok esői még magasabb lett volna a termés.

A több mint 9 ezer hektáros gazdaságban 610 asszony és lány dolgozik. Egy brigád néhány tagjával beszélgettünk. Kitűnt, hogy megállják a helyüket a munkában. Az eredményekhez az is hozzájárul, hogy a gazdaság vezető; nemcsak a termelés fejlesztést ^el törődnek, hanem munkakörülményeik javításával is.

K. S.

A kecskeméti Múkertváros- ** ban ezekben a napokban, hetekben vezetik be a gázt az új épületekbe, önmagában ez a tény örvendetes és dicséretre méltó esemény lenne, ha nem tarkítanák meglehetősen bosszantó jelenségek. Ilyen például a szakemberek tájékozatlansága. Megjelentek az egyik lakásban, ahol a háziasszonynak prospektust mutattak, hogy milyen konnektorokat választhat ki tetszése szerint. Az illető ki is választott egyet, de arról a szakember lebeszélte, mondván, hogy drága, nem illik a lakásba stb., viszont ajánlott egy másikat, amiben meg is állapodtak. Hamarosan kiderült azonban, hogy az általa ajánlott konvektort már régen nem gyártják, beszerezni tehát lehetelen.

Miután ezen a nehézségen túljutottak, újabb szakember érkezett, aki kijelentette, hogy a kéményre nem szabad rákötni a konvektorokat, vagyis azt a kis csövet, amely a minimális égési mellékterméket elvezeti. Azt csakis az ablak alatt átfúrt falon szabad az utcára vezetni. A szakember elment, s rövidesen jött a következő, aki kijelentette: a kémények igenis alkalmasak az égéstermék elvezetésére, rájuk lehet kötni a konvektorokat. A vita még ma sem dőlt el, viszont a lakók kezdik sejteni, hogy nem mindenki szakember, aki annak, nevezi magát.

A gázszerelések körüli nehézségeket azonban az említett példákkal még nem merítettük ki. Van ennél körülményesebb, bonyodalmasabb és ingerlőbb gond is. A műkertvárosi lakásokban legtöbb helyen — ha nem mindenhol — palackos gázzal főzlek eddig. Namármost: jön a vezetékes gáz és felmerül a kérdés, mi legyen az eddig alkalmazott tűzhelyekkel. Az egyik szakember kijelenti: szó sem lehet arról, hogy ezeket tűzhelyeket vezetékes gázra kössék. Jön viszont a másik, aki ennek az ellenkezőjét jelenti ki teljes bizonytalanságban hagyva a lakókat.

Mindezekből az következik, hogy egy-egy lakásra igen nehéz, sőt már-már lehetetlen megállapítani a szerelési munka költség- vetését, ami hozzávetőlegesen 25—30 ezer forint. Ehhez a . lakók az OTP-től hitelt kapnak, de csak akkor, ha a költségvetés összegének 25 százalékát befizették. Ezt persze csak akkor tudják befizetni, ha van költségvetés. De költségvetés csak akkor készülhet, ha pontosan tudják a szakemberek, hogy lehet-e a kép- ménybe vezetni a konvektort, van-e olyan konvektor forgalomban, amilyet terveztek, s továbbá, hogy a már meglevő gáztűzhelyet biztonságosan rá lehet-e kötni a vezetékes gázra. Viszont amíg nincs költségvetés és amíg nincs befizetve a 25 százalék, addig nincs hitel, s ha nincs hitel,, akkor nincs pénz, ami a munkc megindításához, a szereléshez feltétlenül szükséges... Bonyolult ügy. Körülbelül olyan, mint amikor két kígyó elkezdi egymást enni. —dorgál—