Petőfi Népe, 1975. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-31 / 26. szám

1975. január 31. • PETŐFI NÉPE • 3 Ismét megválasztották A madarasi községi pártvezető­ség a tisztújítás alkalmával is­mét Révész Ferencet választotta titkárnak. A bajai járási pártbizottságon futottunk ős ze a választás utáni napokban. Örült a tagság bizal­mának, tizedik éve párttitkár már a községben, jól ismerik őt, képességeit és ő is tájékozott, lát­ja, érzi, • tudja, melyek a legfon­tosabb teendők. örültünk egymásnak, hiszen régen nem beszélgettünk. Meg­ragadva az alkalmat, megkérdez­tem hogyan él, de ezenkívül sok mindenről szó esett még társal­gásunk során. Többek között a 30 évvel ezelőtti emlékek is megele­venedtek. Révész Ferenc már'há­rom évtizede közéleti ember. A felszabadulás után települt Bács­almásra, mint nincstelen paraszt- ember. Földosztáskor négy hektár szántót kapott. Elsők között lé­pett a termelőszövetkezetbe, ma­ga is segített a szervezésben. Bácsalmáson 1948 nyarán ala­kultak már termelőszövetkezeti csoportok. — Ismeretes, hogy a mezőgaz­daság átszervezésének program­ját a párt 1948. augusztus 20-án indította el Kecskemétről. Ná­lunk azonban már egész sor ter­melőszövetkezeti csoport alakult, mivel az újonnan földhöz jutot­tak egy része az összefogásban látta az előrehaladás további le­hetőségét. —■ emlékezett vissza az akkori időkre. 1963—64-ben községi párttitkár Bácsalmáson. Ezután került Ma­darasra. — A község az elmúlt 10 esz­tendőben sokat fejlődött, ez ösz- szefügg a termelőszövetkezeti mozgalom erősödésével. A la­kosság háromnegyed része ugya­nis a mezőgazdaságból él. Ebből következik, hogy ennek színvona­la határozza meg saját gyarapo­dását is. A termelőszövetkezetek többször egyesültek és tavaly óta már csak egy közös gazdaság van a községben, mintegy 5 ezer hek­táron gazdálkodik^Egy-két szám jól bizonyítja, hogy mennyit ha­ladtunk előre. Tíz évvel ezelőtt a három termelőszövetkezet ösz- szesen mintegy 24—25 millió fo­rint termelési értéket ért el. Az elmúlt esztendőben az egyesült gazdaság már 90 millió forintot. Természetesen ennek arányá­ban nőtt a tagok jövedelme is. Az egy tagra jutó évi kereset 13 ezer forintról 27 ezerre emelke­dett 10 esztendő alatt. A fejlő­dés az utóbbi esztendőkben gyor­sult meg. Van ipari telephelyünk is, az Irodagéptechnikai Vállalat foglal­koztat mintegy 70 alkalmazottat. Mivel van még szabad munka­erőnk, várható, hogy a létszám tovább emelkedik. A gazdasági fejlődéssel együtt változott az emberek gondolko­zása, szemlélete, emelkedett mű­veltsége is. A községnek 4530 la­kosa van, ezren fizetnek elő na­pilapokra, folyóiratokra. Hason­lóképpen ezer olvasója van a 10 ezer kötetes községi könyvtárnak is. Nagyobb részük fiatal. Érdeklődtem további terveik felől. Mi az, amit az új pártve­zetőségnek sürgősen meg kell ol­dani, illetve mi az, aminek a megvalósítását támogatni szüksé­ges. — A termelőszövetkezet politi­kai és gazdasági vezetésével együttműködve segítjük a nö­vénytermesztés további szakosítá­sát. A búzán és a kukoricán kí- kül a napraforgó, a kender és a cukorrépa termesztésének fellen­dítése van soron. A közös gaz­daság tagja a bajai kukoricater­mesztési rendszernek, az együtt­működés jóvoltából jelentősen tudta növelni a terméseredmé­nyeket. Ugyanez a cél a többi nö­vénynél is. A kormány húsprogramjának megvalósítását, valamint a lakos­ság ellátásának, javítását segíti a szarvasmarha-tenyésztés további fejlesztése. Az idén elkészül a termelőszövetkezet szakosított te­henészeti telepe. Mintegy ezres szarvasmarha-állományt alakíta­nak ki hús- és tej hasznosítás cél- ' jából. A gazdasági tennivalókon kí­vül sok egyéb feladat van, töb­bek között új könyvtárra van szükség, mert a régit már kinőt­te a község. Sürget a belvízren­dezés, mert sok csapadék esetén a lakóházakat is veszélyezteti az elemi kár. Tovább szépítik a községet, parkosítják társadalmi t öszefogással is. Az új pártvezetőség kilenctagú, a régi hét helyett. Kettő közülük nő. Az egyik asszony termelőszö­vetkezeti tag. Ez helyes, mert a közös gazdaságban a nők szám­aránya eléri a 40 százalékot. 4 év a nőpolitikái határozat tükrében K. S. Február 25-én gépkocsinyereménybetétkönyv-sorsolás Az Országos Takarékpénztár február 25-én az OTP V. kerü­leti Münnich Ferenc utca 15. szám alatti kultúrtermében ren­dezi meg a gépkocsi-nyeremény­betétkönyvek idei első, sorrend­ben 55. sorsolását. A sorsoláson részt vesznek az 1974. október MEGJEGYZÉS 31-ig váltott és január 31-én még érvényben volt 5 ezer és 10 ezer forintos gépkocsi-nyereménybe- tétkönyvek. A húzáson több mint 660 nyereményautót sorsolnak ki. A következő, májusi sorsoláson a január 31-ig váltott betétköny­vek is részt vesznek. (MTI) Furcsa büszkeség Kiskunfélegyháza lakói jdgosan büszkék arra, hogy szoros szálak­kal kötődik városukhoz Petőfi Sándor. Kultuszát akarják éb­ren tartani azzal is, a nagy költő szellemi örökségét igyekeznek ápolni úgy is, hogy intézménye­ket neveznek el róla. Közismert, hogy Félegyháza egykori neves múzeumigazgatója, dr. Mezősi Károly irodalotntörténész milyen sokat fáradozott a költő életé­nek széles körű megismertetése érdekében. Ezek felemlítése mellett más­fajta észrevételünk is van azon­ban. Az például, hogy vélemé­nyünk szerint a költő emlékét sérti az a formátlan, apró, meg­lehetősen ócska anyagból készült emléktábla, amely a Hattyú-ház külső falán van elhelyezve. Az Iskolás, csúnya betűkkel írt szö­veg szinte olvashatatlan. Nem hisszük, hogy egy akkora város, mint Kiskunfélegyháza ne lenne képes elfogadható, a nagy költő­höz méltó márványtáblát állíta­ni abból a célból, hogy az Pe­tőfinek a városhoz fűződő kap­csolatait hirdesse az utókor előtt! Ugyanezen a házon, a bejárat­tól Íjaira látható egy másik Pe- tőfi-tábla, «gy nagyobb, ám ép­pen olyan csúnya* Annyira meg­feketedett már az, alig lehet el­olvasni a rajta álló hosszadalmas szöveget. Nem hisszük, hogy ne tudnák ezt is megszépíteni, vagy a . helyére másikat elhelyezni. (Bár nem érezzük azt sem indo­koltnak, hogy a Petőfi-házon egymás közvetlen szomszédságá­ban két emléktábla légyen. Ám ez a kisebbik hiba.) Ha már ennél a témánál tar­tunk, megemlítünk egy másik dolgot is. Az Asztalos János-em- léktábla, a városi tanácsháza fa­lán szintén ilyen szomorú sors­ra kárhoztatott. A jellegtelen, nem éppen imponáló táblára az épü­let rendbehozásakor ráfolyt a sár­ga festék, s azóta is csúfítja azt. Csupán azt tesszük hozzá még az elmondottakhoz, hogy furcsa büszkeség az olyan, mely egy­részt a jogos örökséget emlegeti, másrészt viszont a vitathatatla­nul szép kötelességének teljesí­tésével adós marad. Felmerül az emberben a kér­dés: vajon hány tanár, diák, ta­nácsi és tömegszervezeti vezető s dolgozó, hány Petőfire és Aszta­losra — egyébként jogosan — büszke félegyházi polgár ment el a táblák előtt, mondjuk csak az elmúlt hónapok alatt? Bizonyára nagyon sokan. Nem akadt még­sem közöttük senki, aki vette volna a telefont -vagy a tollat, hogy szót emeljen az efféle igénytelenség s hanyagság lát­tán? Varga Mihály A párt Központi Bizottságának a X. kongresszus által megerősí­tett nőpolitikái határozata a kö­vetkezőkben jelölte meg a tenni­valókat: „ ... Társadalmi összefo­gással, a pártszervezetek, a szak- szervezetek, az ifjúsági szövetség és más társadalmi szervezetek együttes munkájával, az állami és gazdasági vezetők megfelelő intézkedéseivel közelebb kell jut­ni ahhoz, hogy mindenütt meg­szűnjön a nők hátrányos megkü­lönböztetése. A kongresszus meg­állapítja, hogy további intézeké- sek szükségesek az egyenlő mun­káért, egyenlő bért elvének kö­vetkezetes érvényesítésére, az anyák, a sokgyermekes családok, a gyermeknevelés támogatására, a nők szakképzettségének növe­lésére, a munkakörülményeik ja­vítására, úgyszintén a háztartás ellátásának könnyítésére." Megyei nőbizottsági vezetőket kértünk fel, válaszoljanak kérdé­sünkre : — Miben látják a legna­gyobb előrehaladást a határozat végrehajtásában, s mit tartanak a legfontosabb feladatnak a to­vábbiakban? Ezúttal Pankovits Józsefnének, a megyei pártbizottság tagjának, a Hazafias Népfront megyei nő­bizottsága titkárának adjuk át a szót: — A nőpolitika nem pusztán az adott helyzet elemzésén ala­puló, egyik határozata a Köz­ponti Bizottságnak, hanem hű tűkre egész fejlődő, alakuló éle­tünknek, amelybe hasznos és szükséges is belenézni. Hasznos, mert megmutatja egész megvál­tozott életünket, fejlődésünket, a társadalmi haladásunkért körü­löttünk zajló nagy küzdelmet. S ez a tükör visszaadja a torzulá­sokat, megláttatja a „szarkalá­bakat” is. A társadalmi összefüggéseket magában foglaló határozat kor­mányprogram lett. Megvalósítá­sának lehetőségét, gazdasági fel­tételeit a negyedik ötéves terv célkitűzései, s ezek megvalósítá­sa adták. A valóraváltás folya­matának a nők nem szemlélői, hanem alkotó,' cselekvő részesei, mint ahogyan a határozat min­denkit kötelez rá, hogy felelős­séggel munkálkodjék a végre­hajtásáért. i * ÍV/ llilttjV, Ti ■ [t ESS T . í ... Ifi , 1 í Az alkotmányos jogok érvé­nyesítése, gyakorlása, s ennek társadalompolitikai hatásai meg­ítélésem szerint, beszédesen tük­rözik a határozat valóra váltásá­nak folyamatát. A megyében a tanácsok választott testületéiben 967 nő vesz részt, s ez 4 száza­lékká! több, mint az előző cik­lusban. E számok önmagukban korántsem tükrözik azt a fejlő­dést és eredményt, amelyet a nők részvétele a tanácstörvény, a kormányprogram megvalósítá­sa során, a társadalompolitikai kérdések embert formáló alaku­lásában jelent. A választott testületekben be­töltött szerepüket nem az fémjel­zi elsősorban, hogy mennyi a hozzászólásaik statisztikai átlaga, hanem az, hogy emberi, tiszta és egyszerű a kapcsolatuk választó­ikkal; hogy átérzik gondjaikat, jól közvetítik azokat és fáradha­tatlanul számon kérik a megol­dást, a végrehajtást, az adott felelőstől, a választott testület­től. Választóik tudatos képviseleté­hez igénylik a nőbizottságok konkrét segítségét, hogy sokolda­lú tájékozottsággal tudjanak helytállni. És rendkívül jelentős, hogy 500 nőbizottság, szervezett közösség segíti ténykedésüket! Szervezik beszámolóikat, a kü­lönböző. törvényismertető vitá­kon való részvételüket, közlík lakó- és munkahelyi gondjai­kat, a kommunális, egészségügyi, kultúrpolitikai kérdések megol­dásához kérik, vagy adják mun­kájukhoz a javaslatot, a támoga­tási. Hogy milyen kérdések ezek? Például a nagyközségekben élő nők gondjai, a foglalkoztatásuk, általános művelődési és szakmai képzésük, szolgáltatás, áruellá­tás, áruterítés, zöldségellátás, és így tovább. Vagy: az elhagyott és veszélyeztetett gyermekek fel­ügyelete, az öregekről való gon­doskodás, illetve annak szorgal­mazása, a községfejlesztési mun­kában való részvétel, a gyermek- intézmények fejlesztésének gyor­sítása és segítése. öisszegezetten: az alkotmányos jogok gyakorlásának egyre bő­vülő, gazdagodó lehetőségeiben, s annak konkrét segítésében ér­zékelem a minőségi változást Az elért eredményekből is — ame­lyekért mindenki együtt tevé­kenykedett — kitapintható, hogy a nőpolitikái határozat végrehaj­tása nem pusztán a hézagok pót­lása, kiegészítője valaminek, ha­nem a szocialista társadalom ma­gasabb szinten való építésének szerves része, a szocialista csa­lád kialakításának, erősítésének eszköze. Korántsem a teljesség igényé­vel — az imént arra válaszol­tam, miért hasznos belenézni a tükörbe. S, hogy miért szüksé­ges? Mert a tükör kíméletlen és mindig figyelmeztet. A nőpolitika jelentőségét tanú­sítja az a tény, hogy az ENSZ- ben közreműködő, minden föld­részt képviselő politikusok belát­ták, elfogadták, hogy a nők jo­gaiért, körülményeik megváltoz­tatásáért nem elég és nem lehet elszigetelten, csak az egyik nem­nek küzdeni. A kommunista és munkáspártok, a haladó mozgal­mak ezt már régen felmérték, a marxisták mindig is az osztály­harc eszközeként, a fejlődés szer­ves részeként kezelték a nőkér­dést. A szocialista országok élenjár­nak a gondok megoldásában. Vannak azonban feladatok, ame­lyek miatt rá kell kényszeríteni magunkat, hogy gyakrabban néz­zünk a tükörbe, s határozottab­ban lépjünk ideológiai, gazdasá­gi, társadalompolitikai vonatko­zásokban egyaránt. Ha nem tesz- szük, a fejlődésünket fékezhet­jük vele. A legfontosabb további felada­tok? Megítélésem szerint szinte valamennyi eddigi tennivaló egy­aránt fontos továbbra is. Ezek felsorolását mellőzve, egy-két gondolatot azért felemlítek. Tisz­tázni kellene például annak fo­galmát. hogy egyformán képzett, egyformán dolgozó férfi és nő egyenlő munkáért, egyenlő bér- kategóriába történő besorolása, miben és mennyire helytálló, alapjában mikor és miben tér el, amit figyelmen kívül hagynak a fizetésrendezés, a jutalom és elő­léptetés esetében is. Tömören: az azonos elvek kritériumainál szük­séges lenne figyelembe venni, hogy a jól dolgozó nő, emellett anya, feleség, akinek gyakran még beteg szüleit is el kell lát­nia a munka után. Tehát min­denképpen nagyobb odafigyelést érdemel. Bz olykor még hiány­zik a közfelfogásból. A szemlélet további, pozitív változásáért való tudatos ténykedést tartom az egyik legfontosabb feladatnak. Nagyon lényegés, hogy bátran, határozottan vonják be a nőket a konstruktív alkotó munkába, a tárgyalásokba, tervezésbe, kü­lönösen a lakótelepek egészség­ügyi és oktatási intézményének létesítése, kialakítása munkála­taiba. A vezetésben, választott testületekben résztvevőket pedig tájékoztassák rendszeresen, bíz­zák meg konkrét feladattal, kér­jék ki véleményüket és adják meg nekik a rangjuknak megfe­lelő helyet. Meggyőződésem, a tükörkép tisztaságát segíti majd a XI. pártkongresszus, a kommunisták helytállása, társadalompolitikai életünk fejlődése, politikai, gaz­dasági helyzetünk, szocialista társadalmunk további erősödése — fejezte be nyilatkozatát Pan­kovits Józsefné. P. T. MUNKÁSASSZONYOK Felnőttként lett szakmunkás Szerdán este két kecske­méti kamarazene-társaság részvételével rendeztek elő­ször hangversenyt a Megyei Művelődési Központ külső megjelenésében és hangzás-» lehetőségében is kellemes kistermében. A szinte ün­nepi alkalomnak megfelelően színvona’as produkciót nyúj­tott a Kecskeméti Fúvósötös és a „Kecskemét” Vonós­négyes is. A fúvósötös Hidas Frigyes kel­lemesen szórakoztató II. fúvós­ötösét, azt megelőzően pedig Paul Hindemith félévszá^ados Kama­razene öt fúvósra című alkotását játszotta. A Hindemith-művet. hallottuk régebben tőlük ezért ebben tűnt fel jobban az együt­tes fejlődése, össziátékának csi- szolódása. Talán a záró tétel meg­győző megoldásával maradtak csak adósok. A Hidas-darab ez­úttal is nagy közönségsikert ara­tott, Maczelka Ferenc. Lukács Já­nos, Kovács Sándor. Kovács Já­nos és Sípos Károly előadásában. A vonósnégyes főszáma Haydn remekmívű. „Pacsirta”-kvartettje (D-dúr, Op. 64., No. 5.) volt. Éretten, egészében és részletei­ben is kimunkáltan hangzott el a darab. Ki kell emelnünk az első­hegedűs. Palotás József muzikális és virtuózjátékát. melyhez harmo­nikusan illeszkedett Róbert Gá­bor, Lakó Sándor és Seöbő Ildi­kó szólama. A műsor érdekessége Luigi Boccherini kéttételes B-dúr szex­tettje volt. A vonósnégyeshez Lu­kács János oboa- és Sípos Károly fagottszólama társult. Kellemes muzsika ígéretes előadásában ré­szesítették a közösséget. Lukács János szólói itt is méltán keltet­ték fel az érdeklődést. A művelődési központ jó ügyet szolgál a kamarakoncertek meg­rendezésével, a helyi együttesek, szólisták felléptetésével pedig a kecskeméti és a megyei muzsiku­sok további fejlődését segítheti eredményesen. —s —y A Kalocsai Sütőipari Vállalat egyik kis irodájában ülünk egy­mással szemközt.' Először arról kérdezem, mit tart a legnagyobb eredménynek életéből? — Két gyermekemet egyedül neveltem fel. szakmát adtam a kezükbe. És dolgozóként, felnőtt­ként lettem szakmunkás. Ezt a kettőt. — Kérem, beszéljen az ifjúsá­gáról. — Szívesen. Apám kőművejs volt, az édesanyám géphímző. Ez­zel az aprólékos, szemrontó mun­kával sokan keresték akkoriban a filléreket. Engem polgáriba írat­tak. Remélték., hogy könnyebb lesz az életem. Raffai Sarolta író­nő padtársam volt a polgáriban, ma is jólesőn köszöntjük egymást, ha találkozunk. Azután dolgoztam. Szép emlé­keim fűződnek a MADISZ-hoz, a kultúrcsoportjához. ahová öröm­mel jártam. Mennyit táncoltunk, énekeltünk! A gimnázium gond­nokaként dolgoztam, amikor férj­hez menteni Tatára. A házassá­gom nem sikerült, s így két kis­gyermekemmel hazajöttem a szü­léimhez. Akkor kerültem ide, a sütőipari vállalathoz. Morzsát csomagoltam. Később a tarhonyá- sokhoz kerültem. Most csoportve­zető vagyok, a sajtos ropogóst sü­löm, három műszakos munkabe­osztásban. Majd újabb változás az éle­temben: megtaláltam a társamat. Kislányunk, Erika, most múlt 10 éves. Szüleim házát átalakítottuk. Jól sikerült a központi fűtés is. Nagy öröm számomra, hogy idős szüleim élvezhetik ezt a kényel­met. Itt. a vállalatnál dolgozik a férjem, lányom, s a vejem is. A fiam a tanácsnál autó- és mo­torszerelő — Ügy hallottam, többször ré­szesült elismerésben. — Valóban. Jutalomüdülésre is többször küldtek. Jártam Romá­niában. Moszkvában. Leningrád- ban. Mindhárom utazás felejthe­. tetlen élményem maradt. Három év óta az egyik szocialista brigád vezetője vagyok. Szinte családdá kovácsolódtunk össze. Amiben csak tudunk, segítünk egymás­nak. Ha valaki megbetegszik, rendszeresen látogatjuk, ha szük­séges, intézzük az ügyeit. Újab­ban az igazgató elvtárs engedé­lyével száraztésztát készítünk a részükre. Persze, a nyersanyagot mi hozzuk. Legutóbb különösen szépen si­került az öregek napja, s ebben , nekünk is részünk volt. A duna- pataji gyermekotthon lakóit is rendszeresen látogatjuk és soha nem megyünk üres kézzel... Más munkabeosztást vagy fi­zetésemelést még soha nem kér­tem. Talán a föld is megnyílna alattam, ha ilyet tennék. Most azonban, hogy épül az új tele­pünk, mert itt már nagyon zsú­foltan vagyunk, szóltam a veze­tőinknek, ha takarításra kerül sor, meg ne feledkezzenek a Kaffka Margit szocialista brigád­ról ! Mi is ki akarjuk venni a ré­szünket a társadalmi munkából. — Bizonyára tettek vállalást a közelgő pártkongresszus tisztele­tére? — A seleit csökkentését vál­laltuk. A tészta mennyiségét — mivel egy műszakban 80 kiló ro­pogóst készít egy dolgozó — nem tudjuk tovább növelni, mert a gépek régiek. Arra azonban tu­dunk vigyázni, hogy kevesebb tö­rött vagy alaktalan sajtostallér \ kerüljön a csomagba. — Mit kíván még elérni? — Kislányomat becsületesen felnevelni és további erőt a mun­kámhoz. Ha néhány évvel koráb­ban találkozunk, a szakmunkás- bizonvítvánvt is említeném. De azt megszereztem, az üzem bár­melyik részén tudok dolgozni. — A szabad ideiét mivel tölti legszívesebben? — Olvasok és kézimunkázok. Könyvet rendszeresen vásárolok* de járok a könyvtárba is. Arról pedig, hogy a kezem munkája nyomán virágok nyíljanak, nem tudok lemondani, elvégre kalocsai vagyok! — mondja derűsen Csön­des Lajosné Kálóczi Klára. S. K. jSzínházi bemutatók felszabadulásunk évfordulójára Szegeden már játsszák Gáspár Margit Tűzvarázs című színpadi alkotását és Veszprémben is meg­volt Karinthy Ferenc Hetvenes évek című művének premierje. Ugyancsak Veszprémben készí­tik elő Simon István Hóolvadás után című művének bemutatóját. A győri Kisfaludy Színházbab február 20-án adják elő Gergely Sándor Vitézek és hősök című drámáját, amelyet az író még a Szovjetunióban írt. (A kecskeméti Katona Jnyggf Színházban Raffai Sarolta Vas­deres című új művét Miszlay István rendezi. Debrecenben örsi Ferenc háborús témájú drámáját k zítik elő az évfordulóra, Em­beröltő címmel, Kaposvárott pe­dig Swajda György új műve ke­rül előadásra, március 21-én. Miskolcon Bukovcan csehszlovák író Mielőtt a kakas megszólal cí­mű drámája szerepel a válasz­tékban, amely a második világ­háború éveit idézi fel. A pécsi ünnepköszöntő programban Her­nádi Gyula Hármashíd című művét találjuk. (MTI) Kamarazeneest a Megyei Művelődési Központban

Next

/
Thumbnails
Contents