Petőfi Népe, 1975. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-31 / 26. szám

1975. január 31. • PETŐFI NÉPE • 3

Ismét megválasztották

A madarasi községi pártvezetőség a tisztújítás alkalmával ismét Révész Ferencet választotta titkárnak.

A bajai járási pártbizottságon futottunk ős ze a választás utáni napokban. Örült a tagság bizalmának, tizedik éve párttitkár már a községben, jól ismerik őt, képességeit és ő is tájékozott, látja, érzi, • tudja, melyek a legfontosabb teendők.

örültünk egymásnak, hiszen régen nem beszélgettünk. Megragadva az alkalmat, megkérdeztem hogyan él, de ezenkívül sok mindenről szó esett még társalgásunk során. Többek között a 30 évvel ezelőtti emlékek is megelevenedtek. Révész Ferenc már'három évtizede közéleti ember. A felszabadulás után települt Bácsalmásra, mint nincstelen paraszt- ember. Földosztáskor négy hektár szántót kapott. Elsők között lépett a termelőszövetkezetbe, maga is segített a szervezésben. Bácsalmáson 1948 nyarán alakultak már termelőszövetkezeti csoportok.

— Ismeretes, hogy a mezőgazdaság átszervezésének programját a párt 1948. augusztus 20-án indította el Kecskemétről. Nálunk azonban már egész sor termelőszövetkezeti csoport alakult, mivel az újonnan földhöz jutottak egy része az összefogásban látta az előrehaladás további lehetőségét. —■ emlékezett vissza az akkori időkre.

1963—64-ben községi párttitkár Bácsalmáson. Ezután került Madarasra.

— A község az elmúlt 10 esztendőben sokat fejlődött, ez ösz- szefügg a termelőszövetkezeti mozgalom erősödésével. A lakosság háromnegyed része ugyanis a mezőgazdaságból él. Ebből következik, hogy ennek színvonala határozza meg saját gyarapodását is. A termelőszövetkezetek többször egyesültek és tavaly óta

már csak egy közös gazdaság van a községben, mintegy 5 ezer hektáron gazdálkodik^Egy-két szám jól bizonyítja, hogy mennyit haladtunk előre. Tíz évvel ezelőtt a három termelőszövetkezet ösz- szesen mintegy 24—25 millió forint termelési értéket ért el. Az elmúlt esztendőben az egyesült gazdaság már 90 millió forintot.

Természetesen ennek arányában nőtt a tagok jövedelme is. Az egy tagra jutó évi kereset 13 ezer forintról 27 ezerre emelkedett 10 esztendő alatt. A fejlődés az utóbbi esztendőkben gyorsult meg.

Van ipari telephelyünk is, az Irodagéptechnikai Vállalat foglalkoztat mintegy 70 alkalmazottat. Mivel van még szabad munkaerőnk, várható, hogy a létszám tovább emelkedik.

A gazdasági fejlődéssel együtt változott az emberek gondolkozása, szemlélete, emelkedett műveltsége is. A községnek 4530 lakosa van, ezren fizetnek elő napilapokra, folyóiratokra. Hasonlóképpen ezer olvasója van a 10 ezer kötetes községi könyvtárnak is. Nagyobb részük fiatal.

Érdeklődtem további terveik felől. Mi az, amit az új pártvezetőségnek sürgősen meg kell oldani, illetve mi az, aminek a megvalósítását támogatni szükséges.

— A termelőszövetkezet politikai és gazdasági vezetésével együttműködve segítjük a növénytermesztés további szakosítását. A búzán és a kukoricán kí- kül a napraforgó, a kender és a cukorrépa termesztésének fellendítése van soron. A közös gazdaság tagja a bajai kukoricatermesztési rendszernek, az együttműködés jóvoltából jelentősen tudta növelni a terméseredményeket. Ugyanez a cél a többi növénynél is.

A kormány húsprogramjának megvalósítását, valamint a lakosság ellátásának, javítását segíti a szarvasmarha-tenyésztés további fejlesztése. Az idén elkészül a termelőszövetkezet szakosított tehenészeti telepe. Mintegy ezres szarvasmarha-állományt alakítanak ki hús- és tej hasznosítás cél- ' jából.

A gazdasági tennivalókon kívül sok egyéb feladat van, többek között új könyvtárra van szükség, mert a régit már kinőtte a község. Sürget a belvízrendezés, mert sok csapadék esetén a lakóházakat is veszélyezteti az elemi kár. Tovább szépítik a községet, parkosítják társadalmi t öszefogással is.

Az új pártvezetőség kilenctagú, a régi hét helyett. Kettő közülük nő. Az egyik asszony termelőszövetkezeti tag. Ez helyes, mert a közös gazdaságban a nők számaránya eléri a 40 százalékot.

4 év a nőpolitikái határozat tükrében

K. S.

Február 25-én

gépkocsinyereménybetétkönyv-sorsolás

Az Országos Takarékpénztár február 25-én az OTP V. kerületi Münnich Ferenc utca 15. szám alatti kultúrtermében rendezi meg a gépkocsi-nyereménybetétkönyvek idei első, sorrendben 55. sorsolását. A sorsoláson részt vesznek az 1974. október

MEGJEGYZÉS

31-ig váltott és január 31-én még érvényben volt 5 ezer és 10 ezer forintos gépkocsi-nyereménybe- tétkönyvek. A húzáson több mint 660 nyereményautót sorsolnak ki. A következő, májusi sorsoláson a január 31-ig váltott betétkönyvek is részt vesznek. (MTI)

Furcsa büszkeség

Kiskunfélegyháza lakói jdgosan büszkék arra, hogy szoros szálakkal kötődik városukhoz Petőfi Sándor. Kultuszát akarják ébren tartani azzal is, a nagy költő szellemi örökségét igyekeznek ápolni úgy is, hogy intézményeket neveznek el róla. Közismert, hogy Félegyháza egykori neves múzeumigazgatója, dr. Mezősi Károly irodalotntörténész milyen sokat fáradozott a költő életének széles körű megismertetése érdekében.

Ezek felemlítése mellett másfajta észrevételünk is van azonban. Az például, hogy véleményünk szerint a költő emlékét sérti az a formátlan, apró, meglehetősen ócska anyagból készült emléktábla, amely a Hattyú-ház külső falán van elhelyezve. Az Iskolás, csúnya betűkkel írt szöveg szinte olvashatatlan. Nem hisszük, hogy egy akkora város, mint Kiskunfélegyháza ne lenne képes elfogadható, a nagy költőhöz méltó márványtáblát állítani abból a célból, hogy az Petőfinek a városhoz fűződő kapcsolatait hirdesse az utókor előtt!

Ugyanezen a házon, a bejárattól Íjaira látható egy másik Pe- tőfi-tábla, «gy nagyobb, ám éppen olyan csúnya* Annyira megfeketedett már az, alig lehet elolvasni a rajta álló hosszadalmas szöveget. Nem hisszük, hogy ne

tudnák ezt is megszépíteni, vagy a . helyére másikat elhelyezni. (Bár nem érezzük azt sem indokoltnak, hogy a Petőfi-házon egymás közvetlen szomszédságában két emléktábla légyen. Ám ez a kisebbik hiba.)

Ha már ennél a témánál tartunk, megemlítünk egy másik dolgot is. Az Asztalos János-em- léktábla, a városi tanácsháza falán szintén ilyen szomorú sorsra kárhoztatott. A jellegtelen, nem éppen imponáló táblára az épület rendbehozásakor ráfolyt a sárga festék, s azóta is csúfítja azt.

Csupán azt tesszük hozzá még az elmondottakhoz, hogy furcsa büszkeség az olyan, mely egyrészt a jogos örökséget emlegeti, másrészt viszont a vitathatatlanul szép kötelességének teljesítésével adós marad.

Felmerül az emberben a kérdés: vajon hány tanár, diák, tanácsi és tömegszervezeti vezető s dolgozó, hány Petőfire és Asztalosra — egyébként jogosan — büszke félegyházi polgár ment el a táblák előtt, mondjuk csak az elmúlt hónapok alatt? Bizonyára nagyon sokan. Nem akadt mégsem közöttük senki, aki vette volna a telefont -vagy a tollat, hogy szót emeljen az efféle igénytelenség s hanyagság láttán?

Varga Mihály

A párt Központi Bizottságának a X. kongresszus által megerősített nőpolitikái határozata a következőkben jelölte meg a tennivalókat: „ ... Társadalmi összefogással, a pártszervezetek, a szak- szervezetek, az ifjúsági szövetség és más társadalmi szervezetek együttes munkájával, az állami és gazdasági vezetők megfelelő intézkedéseivel közelebb kell jutni ahhoz, hogy mindenütt megszűnjön a nők hátrányos megkülönböztetése. A kongresszus megállapítja, hogy további intézeké- sek szükségesek az egyenlő munkáért, egyenlő bért elvének következetes érvényesítésére, az anyák, a sokgyermekes családok, a gyermeknevelés támogatására, a nők szakképzettségének növelésére, a munkakörülményeik javítására, úgyszintén a háztartás ellátásának könnyítésére."

Megyei nőbizottsági vezetőket kértünk fel, válaszoljanak kérdésünkre : — Miben látják a legnagyobb előrehaladást a határozat végrehajtásában, s mit tartanak a legfontosabb feladatnak a továbbiakban?

Ezúttal Pankovits Józsefnének, a megyei pártbizottság tagjának, a Hazafias Népfront megyei nőbizottsága titkárának adjuk át a szót:

— A nőpolitika nem pusztán az adott helyzet elemzésén alapuló, egyik határozata a Központi Bizottságnak, hanem hű tűkre egész fejlődő, alakuló életünknek, amelybe hasznos és szükséges is belenézni. Hasznos, mert megmutatja egész megváltozott életünket, fejlődésünket, a társadalmi haladásunkért körülöttünk zajló nagy küzdelmet. S ez a tükör visszaadja a torzulásokat, megláttatja a „szarkalábakat” is.

A társadalmi összefüggéseket magában foglaló határozat kormányprogram lett. Megvalósításának lehetőségét, gazdasági feltételeit a negyedik ötéves terv célkitűzései, s ezek megvalósítása adták. A valóraváltás folyamatának a nők nem szemlélői, hanem alkotó,' cselekvő részesei, mint ahogyan a határozat mindenkit kötelez rá, hogy felelősséggel munkálkodjék a végrehajtásáért.

i

*

ÍV/ llilttjV,

Ti ■

[t

ESS

T .

í ...

Ifi , 1 í

Az alkotmányos jogok érvényesítése, gyakorlása, s ennek társadalompolitikai hatásai megítélésem szerint, beszédesen tükrözik a határozat valóra váltásának folyamatát. A megyében a tanácsok választott testületéiben 967 nő vesz részt, s ez 4 százalékká! több, mint az előző ciklusban. E számok önmagukban korántsem tükrözik azt a fejlődést és eredményt, amelyet a nők részvétele a tanácstörvény, a kormányprogram megvalósítása során, a társadalompolitikai kérdések embert formáló alakulásában jelent.

A választott testületekben betöltött szerepüket nem az fémjelzi elsősorban, hogy mennyi a hozzászólásaik statisztikai átlaga, hanem az, hogy emberi, tiszta és egyszerű a kapcsolatuk választóikkal; hogy átérzik gondjaikat, jól közvetítik azokat és fáradhatatlanul számon kérik a megoldást, a végrehajtást, az adott felelőstől, a választott testülettől.

Választóik tudatos képviseletéhez igénylik a nőbizottságok konkrét segítségét, hogy sokoldalú tájékozottsággal tudjanak helytállni. És rendkívül jelentős, hogy 500 nőbizottság, szervezett

közösség segíti ténykedésüket! Szervezik beszámolóikat, a különböző. törvényismertető vitákon való részvételüket, közlík lakó- és munkahelyi gondjaikat, a kommunális, egészségügyi, kultúrpolitikai kérdések megoldásához kérik, vagy adják munkájukhoz a javaslatot, a támogatási.

Hogy milyen kérdések ezek? Például a nagyközségekben élő nők gondjai, a foglalkoztatásuk, általános művelődési és szakmai képzésük, szolgáltatás, áruellátás, áruterítés, zöldségellátás, és így tovább. Vagy: az elhagyott és veszélyeztetett gyermekek felügyelete, az öregekről való gondoskodás, illetve annak szorgalmazása, a községfejlesztési munkában való részvétel, a gyermek- intézmények fejlesztésének gyorsítása és segítése.

öisszegezetten: az alkotmányos jogok gyakorlásának egyre bővülő, gazdagodó lehetőségeiben, s annak konkrét segítésében érzékelem a minőségi változást Az elért eredményekből is — amelyekért mindenki együtt tevékenykedett — kitapintható, hogy a nőpolitikái határozat végrehajtása nem pusztán a hézagok pótlása, kiegészítője valaminek, hanem a szocialista társadalom magasabb szinten való építésének szerves része, a szocialista család kialakításának, erősítésének eszköze.

Korántsem a teljesség igényével — az imént arra válaszoltam, miért hasznos belenézni a tükörbe. S, hogy miért szükséges? Mert a tükör kíméletlen és mindig figyelmeztet.

A nőpolitika jelentőségét tanúsítja az a tény, hogy az ENSZ- ben közreműködő, minden földrészt képviselő politikusok belátták, elfogadták, hogy a nők jogaiért, körülményeik megváltoztatásáért nem elég és nem lehet elszigetelten, csak az egyik nemnek küzdeni. A kommunista és munkáspártok, a haladó mozgalmak ezt már régen felmérték, a marxisták mindig is az osztályharc eszközeként, a fejlődés szerves részeként kezelték a nőkérdést.

A szocialista országok élenjárnak a gondok megoldásában. Vannak azonban feladatok, amelyek miatt rá kell kényszeríteni magunkat, hogy gyakrabban nézzünk a tükörbe, s határozottabban lépjünk ideológiai, gazdasági, társadalompolitikai vonatkozásokban egyaránt. Ha nem tesz- szük, a fejlődésünket fékezhetjük vele.

A legfontosabb további feladatok? Megítélésem szerint szinte valamennyi eddigi tennivaló egyaránt fontos továbbra is. Ezek felsorolását mellőzve, egy-két gondolatot azért felemlítek. Tisztázni kellene például annak fogalmát. hogy egyformán képzett, egyformán dolgozó férfi és nő egyenlő munkáért, egyenlő bér- kategóriába történő besorolása, miben és mennyire helytálló, alapjában mikor és miben tér el, amit figyelmen kívül hagynak a fizetésrendezés, a jutalom és előléptetés esetében is. Tömören: az azonos elvek kritériumainál szükséges lenne figyelembe venni, hogy a jól dolgozó nő, emellett anya, feleség, akinek gyakran még beteg szüleit is el kell látnia a munka után. Tehát mindenképpen nagyobb odafigyelést érdemel. Bz olykor még hiányzik a közfelfogásból. A szemlélet további, pozitív változásáért való tudatos ténykedést tartom az egyik legfontosabb feladatnak.

Nagyon lényegés, hogy bátran, határozottan vonják be a nőket a konstruktív alkotó munkába, a tárgyalásokba, tervezésbe, különösen a lakótelepek egészségügyi és oktatási intézményének létesítése, kialakítása munkálataiba. A vezetésben, választott testületekben résztvevőket pedig tájékoztassák rendszeresen, bízzák meg konkrét feladattal, kérjék ki véleményüket és adják meg nekik a rangjuknak megfelelő helyet.

Meggyőződésem, a tükörkép tisztaságát segíti majd a XI. pártkongresszus, a kommunisták helytállása, társadalompolitikai életünk fejlődése, politikai, gazdasági helyzetünk, szocialista társadalmunk további erősödése — fejezte be nyilatkozatát Pankovits Józsefné.

P. T.

MUNKÁSASSZONYOK

Felnőttként lett szakmunkás

Szerdán este két kecskeméti kamarazene-társaság részvételével rendeztek először hangversenyt a Megyei Művelődési Központ külső megjelenésében és hangzás-» lehetőségében is kellemes kistermében. A szinte ünnepi alkalomnak megfelelően színvona’as produkciót nyújtott a Kecskeméti Fúvósötös és a „Kecskemét” Vonósnégyes is.

A fúvósötös Hidas Frigyes kellemesen szórakoztató II. fúvósötösét, azt megelőzően pedig Paul Hindemith félévszá^ados Kamarazene öt fúvósra című alkotását játszotta. A Hindemith-művet. hallottuk régebben tőlük ezért ebben tűnt fel jobban az együttes fejlődése, össziátékának csi- szolódása. Talán a záró tétel meggyőző megoldásával maradtak csak adósok. A Hidas-darab ezúttal is nagy közönségsikert aratott, Maczelka Ferenc. Lukács János, Kovács Sándor. Kovács János és Sípos Károly előadásában.

A vonósnégyes főszáma Haydn remekmívű. „Pacsirta”-kvartettje (D-dúr, Op. 64., No. 5.) volt. Éretten, egészében és részleteiben is kimunkáltan hangzott el a darab. Ki kell emelnünk az elsőhegedűs. Palotás József muzikális és virtuózjátékát. melyhez harmonikusan illeszkedett Róbert Gábor, Lakó Sándor és Seöbő Ildikó szólama.

A műsor érdekessége Luigi Boccherini kéttételes B-dúr szextettje volt. A vonósnégyeshez Lukács János oboa- és Sípos Károly fagottszólama társult. Kellemes muzsika ígéretes előadásában részesítették a közösséget. Lukács János szólói itt is méltán keltették fel az érdeklődést.

A művelődési központ jó ügyet szolgál a kamarakoncertek megrendezésével, a helyi együttesek, szólisták felléptetésével pedig a kecskeméti és a megyei muzsikusok további fejlődését segítheti eredményesen.

—s —y

A Kalocsai Sütőipari Vállalat egyik kis irodájában ülünk egymással szemközt.' Először arról kérdezem, mit tart a legnagyobb eredménynek életéből?

— Két gyermekemet egyedül neveltem fel. szakmát adtam a kezükbe. És dolgozóként, felnőttként lettem szakmunkás. Ezt a kettőt.

— Kérem, beszéljen az ifjúságáról.

— Szívesen. Apám kőművejs volt, az édesanyám géphímző. Ezzel az aprólékos, szemrontó munkával sokan keresték akkoriban a filléreket. Engem polgáriba írattak. Remélték., hogy könnyebb lesz az életem. Raffai Sarolta írónő padtársam volt a polgáriban, ma is jólesőn köszöntjük egymást, ha találkozunk.

Azután dolgoztam. Szép emlékeim fűződnek a MADISZ-hoz, a kultúrcsoportjához. ahová örömmel jártam. Mennyit táncoltunk, énekeltünk! A gimnázium gondnokaként dolgoztam, amikor férjhez menteni Tatára. A házasságom nem sikerült, s így két kisgyermekemmel hazajöttem a szüléimhez. Akkor kerültem ide, a sütőipari vállalathoz. Morzsát csomagoltam. Később a tarhonyá- sokhoz kerültem. Most csoportvezető vagyok, a sajtos ropogóst sülöm, három műszakos munkabeosztásban.

Majd újabb változás az életemben: megtaláltam a társamat. Kislányunk, Erika, most múlt 10 éves. Szüleim házát átalakítottuk. Jól sikerült a központi fűtés is. Nagy öröm számomra, hogy idős szüleim élvezhetik ezt a kényelmet. Itt. a vállalatnál dolgozik a férjem, lányom, s a vejem is.

A fiam a tanácsnál autó- és motorszerelő

— Ügy hallottam, többször részesült elismerésben.

— Valóban. Jutalomüdülésre is többször küldtek. Jártam Romániában. Moszkvában. Leningrád- ban. Mindhárom utazás felejthe. tetlen élményem maradt. Három év óta az egyik szocialista brigád vezetője vagyok. Szinte családdá kovácsolódtunk össze. Amiben csak tudunk, segítünk egymásnak. Ha valaki megbetegszik, rendszeresen látogatjuk, ha szükséges, intézzük az ügyeit. Újabban az igazgató elvtárs engedélyével száraztésztát készítünk a részükre. Persze, a nyersanyagot mi hozzuk.

Legutóbb különösen szépen sikerült az öregek napja, s ebben , nekünk is részünk volt. A duna- pataji gyermekotthon lakóit is rendszeresen látogatjuk és soha nem megyünk üres kézzel...

Más munkabeosztást vagy fizetésemelést még soha nem kértem. Talán a föld is megnyílna alattam, ha ilyet tennék. Most azonban, hogy épül az új telepünk, mert itt már nagyon zsúfoltan vagyunk, szóltam a vezetőinknek, ha takarításra kerül sor, meg ne feledkezzenek a Kaffka Margit szocialista brigádról ! Mi is ki akarjuk venni a részünket a társadalmi munkából.

— Bizonyára tettek vállalást a közelgő pártkongresszus tiszteletére?

— A seleit csökkentését vállaltuk. A tészta mennyiségét — mivel egy műszakban 80 kiló ropogóst készít egy dolgozó — nem tudjuk tovább növelni, mert a gépek régiek. Arra azonban tudunk vigyázni, hogy kevesebb törött vagy alaktalan sajtostallér \ kerüljön a csomagba.

— Mit kíván még elérni?

— Kislányomat becsületesen felnevelni és további erőt a munkámhoz. Ha néhány évvel korábban találkozunk, a szakmunkás- bizonvítvánvt is említeném. De azt megszereztem, az üzem bármelyik részén tudok dolgozni.

— A szabad ideiét mivel tölti legszívesebben?

— Olvasok és kézimunkázok. Könyvet rendszeresen vásárolok* de járok a könyvtárba is. Arról pedig, hogy a kezem munkája nyomán virágok nyíljanak, nem tudok lemondani, elvégre kalocsai vagyok! — mondja derűsen Csöndes Lajosné Kálóczi Klára.

S. K.

jSzínházi bemutatók felszabadulásunk évfordulójára

Szegeden már játsszák Gáspár Margit Tűzvarázs című színpadi alkotását és Veszprémben is megvolt Karinthy Ferenc Hetvenes évek című művének premierje. Ugyancsak Veszprémben készítik elő Simon István Hóolvadás után című művének bemutatóját. A győri Kisfaludy Színházbab február 20-án adják elő Gergely

Sándor Vitézek és hősök című drámáját, amelyet az író még a Szovjetunióban írt.

(A kecskeméti Katona Jnyggf Színházban Raffai Sarolta Vasderes című új művét Miszlay István rendezi. Debrecenben örsi Ferenc háborús témájú drámáját k zítik elő az évfordulóra, Emberöltő címmel, Kaposvárott pedig Swajda György új műve kerül előadásra, március 21-én. Miskolcon Bukovcan csehszlovák író Mielőtt a kakas megszólal című drámája szerepel a választékban, amely a második világháború éveit idézi fel. A pécsi ünnepköszöntő programban Hernádi Gyula Hármashíd című művét találjuk. (MTI)

Kamarazeneest a Megyei Művelődési Központban