Petőfi Népe, 1975. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-29 / 24. szám

1975. január 29. PETŐFI NÉPE • 3 Egyre több „családi ünnep Társadalmi aktivisták támogatják az iroda munkáját Amióta erre mód és lehetőség van. vagyis a családi irodák meg­alakulása óta eltelt néhány esz­tendő során mindinkább növek­szik a családi ünnepek, esemé­nyek társadalmi formában való megrendezése iránti igény. Az ál­lampolgárok jó része ily módon is kifejg^sre juttatja azt a kapcso­latot. -amely őt a szocialista társa­dalomhoz fűzi. Bács-Kislcun megye hat váro­sának mindegyikében működik már ilyen iroda. A megyeszékhe­lyen 1972-ben alakult meg a tár­sadalmi névadókat, házasságköté­seket és temetéseket szervező, rendező intézmény. Eredményei­ket a felsőbb fórumok egyebek közt azzal is elismerték, hogy az iroda igazgatóját. Kórossy Artúrt nemrégiben az országos társadal­mi szertartások elvi-módszertani tanácsának a tagjai közé válasz­tották. A végzett munkáról tőle kaptunk tájékoztatást. Az elmúlt év tapasztalatai ked­vezőek. Tovább növekedett az igény a szolgáltatások iránt, s kölcsönösen jó kapcsolatot sike­rült kiépíteni a vállalatokkal, in­tézményekkel. amelyek ismertető, népszerűsítő propagandával is tá­mogatják a munkát. Igen hasz­nos segítséget nyújtanak a mun­kahelyi szakszervezeti bizottsá- • gok. és nem lebecsülendő az iro­da aktívahálózatának a tevékeny­sége sem, amelynek tagjai jórészt fiatal üzemi dolgozók. Mind több a közös névadó ün­nepség. amely nemcsak a szűkebb kollektíva, hanem egyre gyak­rabban az egész vállalat közös ünnepi eseménye. Az elmondottak is bizonyítják, hogy az iroda tevékenységének többnek kell lennie puszta szol­gáltatásnál : a feladatok tartal­mát tekintve jelentős mértékben politikai, ideológiai, világnézeti tudatformálás is. A nehézségek ellenére is két- ségkivüli fejlődést néhány szám­adat jól érzékelteti. Az induló esztendő 105 házasságkötésével szemben tavalv már ötszáznál többet rendezett az iroda. Ugyan­ezen idő alatt mintegy százzal nőtt azoknak az apróságoknak a száma, akik társadalmi ünnepség keretében kaptak nevet. A kecskeméti Családi és Társa­dalmi Eseményeket Rendező Iro­dának jelenleg 27 féle szolgálta­tását veheti igénybe a lakosság. A huszonhetedik a pótmama- szolgalat, amelynek bevezetése országos visszhangot váltott ki, s a jelek szerint a későbbiekben még fokozottabb érdeklődésre tarthat számot. J. T. Változatos madárvilág a Kiskunsági Nemzeti Park vizein A szokatlanul enyhe időjárás hatására ilyenkor is nagy madár­csapatok népesítik be a Kiskun­sági Nemzeti Park vizeit. A szo­kásos időjárási viszonyok mellett egyébként januárban van a leg­kevesebb madár a szikes tava­kon — jelenleg viszont más a helyzet. Szabadszállás határában 33, Fülöpszállós vizeinél 30 faj került a megfigyelő szeme elé. A madarak zömét a különféle réce- és libafajok alkotják. Az említett községek határában há­rom vadlúdféleség található. Leg­nagyobb számban a tajga Vidé­kének erdős tavain költő vetési lúd tartózkodik itt. Kisebb csa- patokbah található a fehér hom- lokú nagy 'lilik, amely a tundra mocsaraiból érkezett. Érdekes, hogy a nyári lúd áz ‘egyik nagy természetvédeími értékünk már visszafelé húzódik telelőhelyeiről. Hetven-nyolcvanas csapatban pi­hen a többi libafaj között. Né­hány pár bizonyára költésre is megtelepszik majd. A kacsák közül a tőkésréce alkot nagy tömeget. A Kelemen­széken mintegy 3 ezer példánya szállt meg most már zavartala­nul^ január 1-től ugyanis már nem vadászhatok ezen a terüle­ten. A tőkésrécék között ott úsz­kálnak a kistestű csörgőrécék, a ritka nyílfarkú récék és a fütyü­lő récék. Ez utóbbiak jellegzetes füttye teszi hangulatossá a vízi­világot. Az enyhe időjárás „következté­A vasúti hálózat korszerűsítéséért A vasútépítés egyik fontos bázisa a MÁV Kitérőgyár gyöngyösi iizemef ahol m váltókat készítik, és a korszerű pályához szükséges síneket 120—126 méter hosszúra összehegesztik. A XI. pártkong­resszus tiszteletére az üzem 47 szocialista brigádja vállalta, hogy az eredeti 236 millió forintos tervet túlteljesíti, hogy ezzel is segítse a magyar vasúti hálózat korszerűsítését. Képünkön: a 120 méteres Sínek finomköszörülése és méretre hajlítása. Pomádé király Kecskeméten Az új Megyei Művelődési Köz­pont vette át ez idén az opera- előadások gondozását. A jobb akusztikai körülmények, a tá­gasabb zenekari árok előnyö­sebb lehetőséget kínálnak a ze­nés darabok megszólaltatásához, mint a színház.' Reméljük, hogy itt évről évre visszatérő esemé­nye lesz a zenei életnek a szege­di vagy más társulatok opera- előadása. A közönség változatla­nul igényli az évszázadok óta népszerű műfajt. ^'ítánki György operája — Ká­rolyi Amy Andersen-mesé- ből írott szövegével már az 1951-es rádióbemutatón, majd az 1953-as operaházi premieren is nagy sikert aratott. Ügy látszik, hogy meg­van a történetben, a költői és zenei megvalósításban az erő ah­hoz, hogy időről időre új életre keljen, ismételten jóízű komédi- ázásra sarkallja az énekes-színé­szeket és harsány nevetésre a néző-hallgatókat. A Szegedi Nemzeti Színház operatársulata az 1960-as kétfel- vonásos kamarazenekari változa­tot mutatta be, Horváth Zoltán sziporkázóan szellemes rendezé­sében. Gyarmathy Ágnes képes­könyvdíszlete és jelmezei gyer­meknek és felnőttnek egyaránt kedves, illúziót keltő környezetet teremtettek. Csala Benedek ze­nei irányítása meggyőzően és gaz­dagon, igen jó tempókkal bon­totta. ki a partitúra minden szí­nét. ritmikai gazdagságát. Ha olykor mégis „lötyögött” kissé az együttes-munka, annak inkább a szokatlan környezet és egyes szereplők némi zenei bizonyta­lansága lehetett az oka. A Ránki-opera délutáni ifjú­sági és esti, felnőtteknek szóló előadásával „avatták fel” a mű­velődési központ szép és nagy színháztermét. A zenekari árok világításán kellene még javítani. I. M. Tisztújítás a fogyasztási szövetkezetekben Az általános fogyasztási és ér­tékesítő. a takarék-, valamint a lakásszövetkezetekben rövidesen sor kerül az idei közgyűlések, részközgyűlések megtartására. A fogyasztási szövetkezetek e három ágazatában egyúttal újjáválaszt­ják a vezetőket, valamint a testü­leti szerveket. A megközelítően 200 ezer szövetkezeti tagot érintő, mintegy 800 közgyűlés, illetve részközgyűlés és küldöttgyűlés megszervezése, lebonyolítása nagy felelősséget jelent, és komoly munkát igényel a szövetkezetek választott testületéitől, vezetőitől, dolgozóitól. A fogyasztási szövetkezetek az elmúlt esztendőkben sokat fejlőd­tek. összességében számottevően hozzájárultak a lakosság ellátásá­nak javításához. Eredményesen és jól segítették a háztáji, valamint egyéb kisgazdaságok termelését, a mezőgazdasági termékek értékesí­tését. Az összes nettó árbevétel 1974-ben a nem végleges összesí­tések szerint 5.3 milliárd forint körül alakult, amely 66 százalék­kal magasabb összeg az 1969. évi­nél. Dinamikusan fejlődtek a ta­karékszövetkezetek is. Betétállo­mányuk 1969-hez képest több, mint két és félszeresére nőtt. ben több. egyébként vonuló ma­dár télire is ittmaradt, ők is a Kiskunság tavain, szikes puszta­ságain próbálják átvészelni eze­ket a hónapokat. A szabadszállá­si Kis-rét a nagy pólingok, fló-( tázó kiáltásaitól hangos. A Ke­lemen-szék partján néhány bíbic futkároz, a talajrepedésekből elő- búvó pókok után kápkod.ya. A sárszalonka és a pajzsoscankó ki­sebb csapata már valószínűleg a januári enyhülésre érkezett vissza dél-európai telelőhelyeiről. A gazos mezsgyéket és parla­gokat nagy számban lepik el a magevő pintyfélék csapatai. A zöldike, a tengelic, a kenderike és a fenyőpinty mindenütt mu­tatkozik. Legértékesebb jövevé­nyeink a sárgacsőrű kenderikék csak a különleges szikes helye­ket keresik fel. Télen sziki nö­vényeink magjával táplálkoznak ezek a Skandináviában székelő énekes madarak. A ragadozó állomány rendkí­vül szegényes. Egy-két kékes rétihéja szállong, ők képviselik a ragadozó faj gazdag együttesét. Eldobott és szétázott patronhü­velyek jelzik az elárvult „liba­gödrök” környékén a nemrégi vadászatok nyomait. Fülöpszállás és Szabadszállás határában azon­ban a védelem alá helyezett Ke­lemen-szék, Zabszék és Kis-rét madarai ezután nyugodt otthont találnak majd vízibirodalmuk­ban. Bankovics Attila a KNP ornitológusa Új könyvesboltok A Művelt Nép Könyvterjesztő • Vállalat a közelmúltban több vi­déki városban létesített új köny­vesboltot. Salgótarjánban á va­sútállomás közvetlen szomszéd­ságában válogathatnak ezentúl a legújabb művek közölt a . r létszámú bejáró dolgozok. A fes­tői szépségű Kőszegnek közismer­ten sok látogatója van egész éven keresztül. A Jurisics téren a na­pokban adtak át rendeltetésének egy modern könyvesboltot. Ugyancsak a Művelt Nép Könyv- terjesztő Vállalat a közeli napok­ban két új lakónegyedben ad át új boltot; az egyiket Pécsett, a másikat Debrecenben. Ellesett párbeszéd Két férfi beszélget mögöttem a buszban. — Olvastad az újságban, hogy az egyik összeírót megkergették a kutyák? — Még mindig jobb, mintha az emberek zavarták volna meg! — Olyan is volt? — Majdnem. Engem az egyik házhoz nem akartak beengedni; alig akarták elhinni, hogy hiva­talos ügyben járok. Igazoltattak, s amikor ez megtörtént, akkor is nagynehezen szánták rá magukat, hogy beengedjenek. Megkérdez­ték, hogy kint a kapuban nem lehetne elintézni a dolgot? — A sógorom meg egészen mást mesélt. , — .Mit? — Őt meg néni akarták elen­gedni az egyik háztól. Órákig ott ragadt a családnál, úgy bele­melegedtek a beszélgetésbe. Pe­dig — azt mondja — akkor ta­lálkozott az illetőkkel először életében. — Látod, mennyifélék az em­berek! — Bizony ... V. M. CIKKÜNK NYOMÁN Levelek Kecelről L.apunjc noVember 14-i és ja­nuár 8-i számában kétszer is fog­lalkoztunk a keceli közművelő­dési! problémákkal, gondokkal, megírtuk, hogy ebben a nagy­községben nVigyon mostoha, sőt áldatlan körülmények tapasztal­hatók a művelődési lehetőségek­ről való gondoskodást illetően. A cikkeinkre több levél is érke­zett Kecelről. Ezek között a leg­lényegesebbnek tartottuk azt a két választ, amelyet most rövi­dítve ismertetünk olvasóinkkal az alábbiakban. A nagyközségi tanácselnök le­veléből: „Kulturális és közművelődési intézményeinkkel kapcsolatban valóban súlyos gondjaink van­nak. A megjelentetett cikkben a valóságnak megfelelően összegez­ték az itteni állapotokat, a ve­lünk való előzetes konzultálás alapján. Azóta viszont már elkészült a komplex nevelési központ mun­katerve, amelyet a nagyközségi tanácsülés jóváhagyott. Ennek alapján megrendeltük a kivitele­zési tervdokumentációt, amelyet a tervező még ez évben leszállít. Folyik a szanálás jelenleg. A megyei tanács az országos szervekkel együtt támogatja a terveinket, így minden remény megvan arra, hogy végre megol­dódjon Kecel művelődési, közmű­velődési problémája. Mivel azonban a helybelieknek még több évig el kell szenved­niük türelemmel a jelenlegi rossz, nehéz körülményeket, ezért tettünk néhány intézkedést a helyzet javítására. A jelenlegi művelődési házban folyó italmérés engedélyét bevon­tuk. Az 1975-ös felújítási kere­tünk terhére a művelődési intéz­mény állagán igyekszünk javíta­ni; a hibákat kijavítjuk. A mű­velődési dolgozók körülményeit megjavítjuk. Gondoskodunk róla, hogy az állandó rendbentartás kifogástalan legyen. Tudjuk, hogy ezek a szűkre szabott intézkedések nem változ­tatnak lényegesen a helyzeten, mégis azt hisszük, hogy a kultu­ráltabb körülmények hasznosak lehetnek. A fentiekhez még azt tesszük hozzá, hogy nálunk nem indokolt a névtelen levelek írása, hiszen vezető testületeink mindig jó szemmel nézik a jogos bírálatot. Nincs mitől félniük azoknak, akik okos és ésszerű észrevétele­ket tesznek, a jobbítás szándéká­val. Ezúttal említem meg, hogy a lakosságtól eddig is sokféle se­gítséget kaptunk gondjaink meg­oldására. Elvtársi üdvözlettel: Laták Ede tanácselnök.” A helybeli ÁFÉSZ vezetőinek leveléből: „A megjelent cikk lényegében a valóságnak megfelelő képet fest cukrászdánk és kisvendég­lőnk helyzetéről. Ugyanakkor hangsúlyozzuk, hogy az utóbbi időben nagyközségünkben hatha­tós intézkedések történtek a tart­hatatlan helyzet megjavítására. Nagyközségünk bármelyik la­kója észrevehette azokat az erő­feszítéseket, amelyekkel a hely­beli kulturált kereskedelem ki­alakítására történtek. Szövetke­zetünk dolgozói 1974-ben kétszáz­ezer forint értékű társadalmi munkával járultak hozzá, hogy a keceli szórakozóhelyeken kultu­ráltabb körülmények között tölt­hessék el szabad idejüket az em­berek. Szövetkezetünk vezetősége és tagsága ezentúl is mindent meg­tesz a kereskedelem és vendéglá­tóipar további javítására. Üdvöz­lettel: Szilágyi Lászlóné főköny­velő és Haszilló József főosztály- vezető.” Ügy gondoljuk, hogy a két le­vélhez nem kívánkozik külön korrtmentár. Mindenki előtt jól bizonyítják ezek a sorok, hogy a keceli illetékes tanácsi és gaz­dasági vezetők érzik a felelőssé­get a lakosságért, s igyekeznek minél jobban feledtetni a múlt­béli lemaradásokat, ami a szóra­kozás. és művelődés feltételeinek megteremtését illeti. V. M. Nagy ütemben erősödtek a lakás- szövetkezetek is. A következő napokban sorra kerülő szövetkezeti gyűléseknek jelentőségét növeli, hogy dolgozó népünk fontos eseményre, pártunk XI. kongresszusára készül. Ugyancsak az idén ünnepeljük felszabadulásunk 30. évfordulóját. A tanácskozások lehetőséget ad­nak arra, hogy a szövetkezeti ta­gok minél szélesebb tábora meg­ismerje a XI. kongresszus irány­elveit és a kongresszus tiszteleté­re kezdeményezett szocialista munkaversenv első szakaszának eredményeit. A gyűlések beszámolóiban az elmúlt évi és a választási ciklus munkájának mélyreható értékelé­sén túlmenően nagy figyelmet fordítanak a feladatok meghatá­rozására. A tanácskozások által hozott határozatok a legfontosabb gazdaság- és életszínvonal-politi­kai célok megvalósítására irá­nyulnak. Indokolt fokozottabb fi­gyelmet fordítani a fogyasztási szövetkezetekben dolgozó nők helyzetének számottevő javításá­ra, az ifjúsági törvény végrehaj­tására, a közművelődésre és a testnevelésre vonatkozó határoza­tok végrehajtására. A fogyasztási szövetkezetek az eddiginél többet tehetnek a belső tartalékok feltárására, a költségek csökkentésére. A takaréskösságra vonatkozóan még számos konkrét intézkedésre van szükség. Felelősségteljes munka vár a jelölő bizottságokra is. Olyan szö­vetkezeti tagokat célszerű - java­solni a különböző testületekbe, akik köztiszteletben állnak, em­beri magatartásuk, politikai, szak­mai felkészültségük alapján al­kalmasak a tisztség ellátására. Szükséges, hogy elsősorban az igazgatóságokban és felügyelő bi­zottságokban tovább növekedjék a nők és a fiatalok aránya. Az idei mérlegmegállapító és a tisztségviselők újjáválasztását le­bonyolító tanácskozások akkor lesznek eredményesek, ha a szö­vetkezeti tagok minél nagyobb számban részt, vesznek munká­jukban. élnek az alapszabályban biztosított jogaikkal, kötelezettsé­geikkel. Részt vesznek a határo­zatok kialakításában és megváló-( sításában. Azokra adják szavaza­taikat. akik készek és képesek is a szövetkezetek önzetlen szolgá­latára. Bedő Tibor MESZÖV-titkár A megújhodott Búvár 3o. évfolyamába lépett a természetvédelmi folyóirat Rotációs mélynyomással, szí­nes borítóoldalakkal, az eddigi­nél bővebb és változatosabb tar­talommal, havonkénti megjele­néssel ünepli 30. évfolyamát az Országos Természetvédelmi Hi­vatal folyóirata, a Búvár. A tar­talmában és kiállításában meg­újhodott természet- és környezet- védelmi biológiai képeslap janu­ári száma most jelent meg. Az 52 nagyméretű oldal gaz­dag tartalmából kiemeljük dr. Lányi György főszerkesztő beve­zetőjét, melyben a régi Búvár haladó hagyományait és a fel- szabadulás' utáni időszak v főbb eredményeit emeli ki, S a továb­bi célokról tájékoztatja az olva­sót. Rakonczay Zoltán, az Orszá­gos Természetvédelmi Hivatal elnöke a magyar természetvé­delem fejlesztési programját is­merteti. Második nemzeti par­kunkat, a kiskunságit mutatja be dr. Tóth Károly igazgató. A bu­dapesti állatkert főigazgatója, dr. Szederjei Ákos a kelet-afrikai Szeremgeti Nemzeti Parkban tett megfigyelő útjáról szóló ké­pes riportsorozatát kezdi el e számban. Olvashatunk még a növekedésszabályzó szereknek ' az élővilágra való hatásáról, egy alföldi szikesvíz, a Péteri-tó sa­játos madárvilágáról, a füst- és gáztűrő növények termesztésénék kikísérletezéséről és a tenger színe alatt és felett; védett „arany-szigetről”, Port-Gras-szi­getéről. Külön-külön rovatokat nyitot­tak az új Búvár szerkesztői az ifjú környezetvédőknek, a házi- kertészkedőknek, az akvaristák­nak, a kutyatulajdonosoknak, a díszmadártenyésztőknek és a gombászoknak is. A hazai nö­vény- és állatkertek aktuális Im­reiről és a külföldi folyóiratok legérdekesebb cikkeiről is válto­zatos képet kaphatunk. Üj szín­foltja a lapnak a derűs történe­tek, melyből az elsőt a füstköd­ről Komlós János írta . Köszöntjük a 30. évfolyamába lépett Búvár folyóiratot, mely­nek első idei száma bizonyára megnyeri olvasói tetszését. A Krimszkaja Pravda írja Egész oldalas összeállítást kö­zöl a lap Bács-Kiskun megyéről. A Petőfi Népe cikkei és fotói alapján ismerteti olvasóival, ho­gyan készül megyénk lakossága az MSZMP XI. kongresszusára és Magyarország felszabadításának 30. évfordulójára. Százéves a szimferopoli fűtő­ház, a krími vasutak első jelentő­sebb létesítménye. A fűtőház gaz­dag forradalmi hagyományokkal rendelkezik, dolgozói mindig fon­tos szerepet játszottak a félsziget munkásmozgalmában. Kollektívá­jából olyan ismert, bolsevista for­radalmárok kerültek ki, mint Csernij, Karpov, Szavinov. A Nagy Honvédő Háború harcterén a fű­tőház 145 dolgozója harcolt, több, mint 100 szakember a katonai szállítások biztosítására létesített szervezetekben végzett önfeláldo­zó. hősies munkát. Ezek között volt A. y. Gosztvii mozdonyveze­tő. aki a sztálingrádi fronton ta­núsított hősiességével érdemelte ki a „Szocialista Munka Hőse” kitüntetést. Ott voltak a szimfero­poli fűtőház vasutasai a partizán­osztagokban is. Sokat fejlődött az utóbbi másfél évtized alatt a fű-, tőház. 1962-ben a gőzmozdonyok helyett Diesel-mozdonyokat kap­tak, 1970-től pedig villanymozdo­nyok is közlekednek a félsziget vasútvonalain A kilencedik öt­éves terv során 37.7 százalékkal növekszenek szállítási feladataik. A fűtőházban dolgozó 700 ember közül 400 érdemelte ki a kom­munista munka élharcosa kitün­tető címet S. B. t

Next

/
Thumbnails
Contents