Petőfi Népe, 1975. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-04 / 3. szám

1975. január 4. 9 PETŐFI NÉPE 9 3 ÉRDEKES TALÁLKOZÁSOK KÜLPOLITIKAI FÓRUM Január az Univerzum Klubban A kecskeméti Univerzum Klub januárra több olyan tartalmas­nak, színvonalasnak ígérkező műsort tervez, amelyre szívesen hívjuk fel olvasóink figyelmét. Annál is inkább, mivel a Tudo­mány és Technika Házában sor­ra kerülő események nyilváno­sak; azokat érdeklődési körének, sajátos igényeinek megfelelően bárki látogathatja. Az úgynevezett Érdekes Talál­kozások Klubja már eddig is jó- néhány sikeres rendezvényt könyvelhet el magának; akik lá­togatták már ezeket, azok nem csalódtak, mindig élményekkel gazdagodva hagyhatták el az épü­letet. Az új esztendő első hónap­jában kétszer is lesz ilyen érde­kes találkozás az Univerzum Klubban. 10-én Vitát Robert té­vé-riporter, 24-én Krammer József világutazó látogat el a kecske­métiekhez, hogy külföldi élmé­nyeiről beszámoljon. A házigaz­da — mint mindig — most is Heltai Nándor, lapunk főmunka­társa. Ugyancsak ő két alkalom­mal is tart előadást, Városunk Kecskemét címmel. Hatodikén a megyeszékhely irodalmi múltjá­ról, 20-án a város művészeti éle­téről beszél az érdeklődők előtt. A külpolitikai fórum iránt bi­zonyára sokan érdeklődnek majd. Január 27-én dr. Pálffy József, a Magyarország című hetilap fő- szerkesztője válaszol a kérdések­re. Üj-Zélandról szóló előadás, Kürti Papp László önálló estje, hanglemezbemutató, rajzfilmek vetítése szerepel még a januári programban. S bizonyára sokan elmennek majd az „Íme, az én hazám” című irodalmi estre, amelyen Sólyom Ildikó és Kovács István színművészek vendégsze­repeinek a hónap legutolsó nap­ján. Krím kincsei A Masszandra alacsony bolt­hajtásai alatt mintha az idő is megállt volna. Zárt alakzatban sorakoznak az évjáratok. Jóté­kony, bársonyos penésztakaró őr­zi a különleges formájú palac­kokba zárt illatokat. Közel 400 ezer fajta bor várja a köbe vájt méllyedésekben az órát, mikor a hivatott szakembernek feltár­hatja hosszú életének titkát. A Krím legrégibb bortermelő gazdaságainak egyikében, a Masszandrában van ez a világ- viszonylatban is ritkaságnak szá­mító „bortár” — enotéka — melynek legrégibb borát 1775- ben palackozták. A gyűjtemény legértékesebb anyagát tartalmazó 57 ezer palackot 1941-ben Jalta lakói mentették a hátországba. A Krím felszabadulása után kerül­hettek vissza a tudományos ér­tékkel rendelkező borok a biz­tonságos pincékbe. A gazdaság évente gyarapítja gyűjteményét a legjobb boraival. A válogatás nem könnyű, hiszen a 150 éve, alig 20 hektáron ala­pított gazdaság ma már 6 ezer hektárnyi területről 40 ezer ton­na szőlőt dolgoz fel. Termékeiket a Szovjetunió határain túl is kedvelik, valamennyi jelentősebb borversenyen szerepelnek a dí­jazottak között. A kilenc, egyen­ként 150 méteres, sziklába vájt tárolóban 15 millió liter, 34 fajta, bort őriznek. Évi termelésük 17 millió liter. A gazdaság múzeu­mában 91 arany, 41 ezüst, illetve bronz érmet és két Nagy Díjat őriznek a nemzetközi borverse­nyeken való sikeres szereplésük bizonyítékaként. S. B. • A „bortár”. • A gazdaság korszerű palackozója. Fáraó sírjának keresése radarral Kheops fáraó fiának, Khep- rennek a sírját a mai napig nem tudták megtalálni a régészek. Khepren i.e. 2500-ban piramist építtetett apjáé mellett. Ez ki­sebb volt, mint Kheopsé, nyilván az apa iránt érzett tiszteletből épült ilyen méretre. A régészek fantáziáját ez a piramis nagyon izgatja. A Berkeley Egyetem (USA) munkatársai évek óta sikertele­nül röntgenezték kozmikus suga­rak segítségével a piramist. Nem találták meg a sírkamrát. Ez a kudarc azonban nem bátortala- mította el a tudósokat, akik most a „Stanford Research Institute” munkatársaival új technikai módszerrel folytatja a kutatást: rövid hatósugarú radarral dol­goznak. A berendezést a halotti kamrának vélt helyiségben he­lyezték el és innen próbálják vé­gigpásztázni és felderíteni a to­vábbi kamrákat és járatokat. A jelenlegi halotti kamrában saj­nos nem találtak rá az egykori fáraó tetemére. A régészek sze­rint ez csalétekkamra volt, ame­lyet annak idején a sírrablók fél­revezetése céljából építettek. Ez magában is jelentős régészeti felfedezés, és remélhető, hogy a radarsugarak segítségével to­vábbi eredmények születnek az évek óta húzódó kutatómunka területén. Több mirelit főzelék és tészta A Magyar Hűtőipar vállalatai az elmúlt évben mintegy 20 szá­zalékkal több mirelit árut adtak a belkereskedelemnek, mint 1973-ban. A nagyobb készlet magasabb színvonalú ellátást tett lehetővé. Az elmúlt évben 400 tonnával nagyobb mennyiségű gyümölcs-mirelitkészítmény ke­rült az üzletekbe, és több főze­lékárut vásárolhattak a háziasz- szonyok. Különösen sok mirelit- tésztás ételt vittek haza a fo­gyasztók, 60 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Nép­szerűek voltak a gyorsfagyasztott húsételek is, ezekből 150 tonná­val többet adtak az üzemek a belkereskedelemnek. A forgalom 80 százalékát az olcsó áruk tették ki, mégpedig úgy, hogy egy év alatt 16 száza­lékkal növelték a vállalatok az olcsó árkategóriába tartozó mi­relit áruk mennyiségét. 1975 első hat hónapjában — az elmúlt év azonos időszakához képest — mintegy 2000 tonnával több mi­relit étel kerül a belkereskedelmi hálózatba. Az ipar azt ígéri, hogy az elmúlt évi színvonalon biztosítják az olcsó cikkek vá­lasztékát, mennyiségét. A keres­letnek megfelelően növelik a kész­és félkészételek arányát, külö­nösen a kedvelt levesekből és fő­zelékekből, valamint tésztafélék­ből gvártanak többet az új év­ben. (MTI) % Mezőgazdasági szakmérnökképzés az egyetemen A MÉM szakoktatási főosztá­lya tájékoztatót adott ki a mi­nisztérium felügyelete alá tarto­zó egyetemeken 1975-ben induló, kétéves, levelező tagozatú szak­mérnök- és szakái lator vos-kép- zésről. A Debreceni Agrártudo­mányi Egyetem mezőgazdaságtu­dományi karán mezőgazdasági üzemgazdasági-vállalatszervező, öntözés-, mezőgazdasági vízgaz­dálkodás, és növényvédelmi (nap­pali tagozatú) oktatás kezdődik. A gödöllői egyetem mezőgazda- sági üzemgázdááá^l-Váltálátszer- vező, mezőgazdasági pénzügyi- számviteli, szarvasmarha-tenyész­tési, baromfitenyésztési-baromfi- ipari, és takarmánygazdálkodási tagozat indul a mezőgazdaság­tudományi karon. Az egyetem mezőgazdasági gépészmérnöki karán agrárgépész-gazdasági, mezőgazdasági munkavédelmi, mezőgazdasági vízgépész, és ku­tatási szakmérnökképzés kezdő­dik. A keszthelyi Agrártudomá­nyi Egyetem mezőgazdaságtudo­mányi karán növényvédelmi nappali tagozaton) és mezőgaz­dasági szabványosítási; az egye­tem mosonmagyaróvári mező­gazdaságtudományi karán nö­vénytermesztési (termesztési rendszerek) szakmérnökképzését kezdik ftieg. A Kertészeti Egye­tem budapesti termesztési karán növényvédelmi (nappali tagoza­tú), tartósítóipari karán pedig tartósítóipari mikrobiológiaokta­tás kezdődik. A soproni Erdészeti és Faipari Egyetemen az erdészeti környe­zetvédelem tárgykörében, az Ál­latorvostudományi Egyetemen az erdészeti környezetvédelem tágy- körében, az Állatorvostudományi Egyetemen pedig állategészség­ügyi igazgatási és szervezési, szarvasmarha-egészségügyi és sertés-egészségügyi képzés kezdő­dik az idén. (MTI) Hazánk, Magyarország Televíziós filmsorozat önmagunkról 9 Részlet a Hortobágyról készült filmből. (KS-foto) Ismerjük önmagunkat, hazán­kat? És ha igen, vajon ismer­jük-e eléggé? Minden részletét, zegét, zugát? Teljes pontosságú igen-nel ta­lán senki sem tudna a kérdésre válaszolni. A Mafilm és a Magyar Televí­zió közös sorozata, amely január 12-től minden vasárnap délután műsorra kerül, ezt a címet viseli: Hazánk, Magyarország. Ügy térképezi fel számunkra a sorozat az országot, hogy lakosai a filmsorozat nézői, számára a közös emlékkel való találkozás örömét nyújtja: igen, ilyennek is láttuk, ilyen is volt... Az első rész közismertnek vélt tudnivalókat ígér. A címe: Be­szélgetés a térképpel. Nemcsak Európában, világszerte elismerés övezi a Kartográfiai Vállalatot. Hazai feladatainak teljesítése mellett ma már öt kontinens szá­mos országából kap rendszeres megbízatásokat. Olyan térképeket készít, amelyeket a világon min­denütt ismernek, használnak. Hogyan jutott idáig, hogyan fej­lődött ki a magyar térképészet tudománya, hogyan váltunk a térképészetben „nagyhatalommá” ? Nemcsak régi metszetek, kézzel rajzolt térképek válaszolnak er­re, érthető rendben felsorakozva, hanem a magyar térképészet ve­zető egyénisége, dr. Radó Sán­dor professzor is. És ha már térkép van a ke­zünkben, könnyebb a tájékozó­dás. Még olyan tájon is, ahol lát­szólag a „semmi” van. A Horto­bágy eleven növény- és állatvilá­gát bemutató film alföldi dalla­mok segítségével tárja elénk ezt a sík vidéket. A mindentlátó ka­mera megörökíti azt a látványt is, amiért messze földről utaznak ide a külföldiek: — a csalóka, vibráló délibábot. Ki ne ismerné a Balatont? De ki ismeri jobban a Balaton köl­tőjénél, Illyés Gyulánál? A „Meg­hitt arcunk, oldaltükörből” cí­mű film Illyés Gyula sorainak felhasználásával, az. ö értő ide­genvezetésével kalauzol vízen és szárazon, tértién és időben is felvillantva azoknak a népeknek a nyomát, amelyek mindegyike hagyott valami emléket a ma­gyar tenger partján. És sorolhatnánk még tájegysé­geket: bemutatásra kerül a Vi­harsarok, a Zemplén hegység vi­déke, a Duna—Tisza közének ál­dott és átkozott homokja ... De, hogy ne csak hazánk föld­rajzi, hanem szellemi térképe is elkészüljön, külön rész mutatja be a magyar színházi életet, a festőművészeket, szobrászokat, a magyar népművészet élő alkotóit, kiemelkedő alkotásait. S láthat­juk majd a magyar falu' mai ar­cát, katonáink mindennapjait, a nők mai életét és az alkotó em­bert: a munkást, a parasztot, az értelmiséget. A sorozat április 4-én fejeződik be, és méltó emlékezés lesz ha­zánk felszabadulása harmincadik évfodulóján. T. A. Kodály-módszer külföldön Kodály fólián.,.illetni „Msjfl-r gárzását tw4Wßfc a Szomszédos országokban meg­jelenő magyar nyelvű folyóira­tok is. Ez alkalommal tallózá­sunk választása a romániai Ko- runk-ra esett. Az első nemzetközi Kodály- szimpozíont 1973. augusztus 1— 15-e között az Egyesült Államok Oakland városában rendezték meg, amelyen a világ zenetudó­sai a Kodály-módszer széles körű elterjedésével jelentkező gondo­kat, feladatokat vitatták meg. A tudományos tanácskozáson részt vett Szabó Csaba, a kiváló ro­mániai magyar zenepedagógus, s tapasztalatait a Kolozsvárott ha­vonta megjelenő Korunk ez évi 10. számában adja közre. Bevezetőjében tömören össze­foglalja-a Kodály-módszer lénye­gét, összetevőit, kialakulásának és elterjedésének legfontosabb állomásait. Körvonalazza a gaz­dag nemzetközi szakirodalmat, majd azokra a Romániában szép számmar megjelent könyvekre, tanulmányokra, népszerűsítő cik­kekre hívja fel a figyelmet, ame­lyek a Kodály-módszer romániai térhódítását szolgálták és szol­gálják napjainkban is. A kodályi szellemet meghatá­1-ozó alapelv, az „anyaweüf&J» általános kultúráig” m&ff&tőéN, tásának lehetőségei országonként változóak. Függ az ének-zenei oktatás színvonalától, a folklór­tudomány fejlettségétől, s nem utolsósorban az anyanyelve sa­játosságaitól. A relatív szolmizáció beveze­tése az angol és a német nyelv­területen, valamint Japánban nem okozott különösebb nehéz­séget. A zenepedagógiai módszer elterjedésének másik alapvető­en fontos mozzanata, hogy a re­latív szotmizációva! párhuzamo­san „meg kell határozni — sok­sok összegyűjtött népi gyermek­dal és gyermekjáték, valamint népdal alapján —, hogy melyek a honosítást végző nép zenéjének legjellegzetesebb hangközkapcso­latai, hangsorai és ritmikai sa­játosságai. A gyermek- és népda­lok mellett vizsgálni kell a be­széd lejtését és ritmusát. Mind­ezek ismeretében el kell dönte­ni, melyik legyen az első meg­tanítandó hang'köz és logikus rendben a további hangközök, hangközkapcsolatok, ritmikai ele­mek. A zenei anyanyelv alapjai­nak elsajátítását követően (kb. két-három iskolai év anyaga) meg kell határozni, hogy milyen fokozatokban ismerje meg a gyermek a környező népek zené­dét , : feg3ji*irpes i a td* Szabó Csaba szemléletes pél­dákkal bizonyítja, hogy ott vál­hat eredményessé külföldön a Kodály-módszer alkalmazása, ahol olyan szigorú a zenepeda­gógiai elv, mint például a tokiói Kodály-intézetben: „A tantest let tagja az lehet, aki — miután elvégzett egy japán zenei főisko lát és tudományos fokozatot szer­zett — két éven át tanult a bu­dapesti Liszt Ferenc Zeneakadó mián.” A zenetanárok átképzése és a Kodáiy-renekzerö har.gszer oktatás bevezetése mellett tuda­tos munkával terjesztik és nép­szerűsítik a japán zenei folklórt A Kodály-módszer amerikai el­terjedésére jó. példa a bostoni Kódály-intézet, ahol szintén ha­sonló feladatokat kell megolda­ni. A szerző idézi Barrie Bort- nick megállapítását: „Kísérlete­ink eredményei bizonyítják, hogy az élet legkülönbözőbb terü­letein a gyermekek jobb előre­haladást érnek el, ba napi ének­és zeneoktatásban részesülnek.” Lois Chosky, a kiváló zenetudós szavaival szólva : „A huszadik században semminek sem volt akkora hatása a zenei nevelésre, mint a Kodály Zoltán nevével fémjelzett pedagógiának.” Lezsák Sándor «-•- N-W- vV - < Találkozás A-2 úrral! Tegnap reggel, amint a mun­kába siettem, egy eldobott ba­nánhéjon akadt meg a tekinte­tem. Néztem, néztem, mert vala­mi furcsa kis teremtmény moz­golódott rajta, s úgy tűnt, hogy az illető teremtménnyel valahol és valamikor már találkoztam. — Elnézést kérek, kihez van szerencsém? — szólítottam meg bátortalanul, majd amikor rám emelte vizenyős tekintetét, hozzá tettem: _— Nemde A—2 úrhoz van szerencsém? — Honnan ismer maga engem? — rebegte cérnavékony hang­ján, s egyetlen szemét kimeresz­tette. — Még az elmúlt télen volt szerencsénk hosszabb időt együtt tölteni. Nem szemreháhyásként mondom, de akkor ön, tisztelt A—2 úr, meglehetősen gorombán viselkedett. Volt olyan érzésem, hogy netán az életemre tör... — Nem tagadom, voltak ilyen szándékaim, de hogy viszonoz­zam, ön sem volt valami barát­ságos velem. Élénken emlék­szem, egyszer olyan erős citrom­lével öntött nyakon, hogy majd­nem elvesztettem ezt az egyet­len szememet is. Hát szabad ilyet? — No, ne veszekedjünk, ez már a múlté. De ha szabad kérdeznem, mit keres ön itt és hogyan jött hazánkba? Mert ugyebár, ön külföldi állampol­gár? — Igen, külföldi vagyok, de ilyenkor mindig útrakelek, s te­szek egy kis világkörüli utazást. Télen általában önökhöz és a környező országokba látogatok volt amikor az egész Európát bejártam egyetlen télen. — Költséges szórakozás, nem­de? — Nekem nem költséges, eset­leg önöknek kedves uram. — Miért? — Mert az én vendégeskedé­semet mindig a fogadó állam viseli. Így van a megállapodás. — De maga tavaly is útlevél nélkül érkezett. Igaz, előre 'e- jelentették várható látogatását, de reméltük, hogy a határon majd elcsípik, s hazájába tolon- colják. — Kérem szépen, az én kito- loncoltatásom nagyon sokba ke­rül önöknek. A határon pedig könnyen átjövök, mindig hamis útlevéllel, turistaként. Mire az­tán innen kitessékelnek, már ré­gen elfoglaltam a fél országot. Tavaly nagyon szépen sikerült a haditervem: másfél millió em­bert tettem harcképtelenné, mire kitoloncoltak. — Most is ezt akarja? — Sajnos, az idén nem ked­vez a hadiszerencse. Önök so­kat tanultak tavaly, s most igen erősen támadnak engem. Azért is lapulok itt az utcán. Sok hely­re egyszerűen be sem engednek. Már ismernek. Ha ezt tudom, nem is jövök az idén magukhoz. Itt annyi a citrom, meg a fekete ribizli szörp, mintha az almafák is citromot teremtek volna a nyáron. Meg aztán öreg 'is va­gyok már a nagy tusákhoz. Nem azt mondom, néhány százezer embert még lefektetek, de már nem megy úgy, mini tavaly. Jö­vőre lehet, hogy magu­kat, ha nem haragszanak. >— Nem, dehogy haragszunk, kedves A—2 úr. De ha már ilyen tervei vannak, várjon egy picit, hívom a fotóriporter kollégát, s egy fényképet készítünk önről, emlékbe. De csak akkor, ha meg­ígéri, hogy tényleg nem jön többször. •— Nem lehetne, hogy én men­nék be a szerkesztőségbe és ott készülne egy fotó rólam? — Sajnos, ezt nem tehetem. Nálunk a szerkesztőségben nincs citrom, s a maga szavának pe­dig — elnézést A—2 úr — már nem sok hitele van nálunk. Meg­érti, ugyebár? — Ez sért engem és nemzetközi hírnevemet. Takarodjon {nncn, amíg jól van dolga. Egyéb,. ’nt sem értem, hogy cingár létére hogyan kerültem én el magát ilyen sokáig ... Nem vártam meg, hogy foly­tassa, hanem nagy iramban át- vágtarn a téren és rohantam a szerkesztőségbe. Ereztem azon­ban, hogy valaki lohol utánam, s egyetlen, vizenyős tekintetét rám szegezve arra törekszik, hogy ne tévesszen szem elő' hét, hogy utolér? G.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents