Petőfi Népe, 1975. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-24 / 20. szám

) 1975. január 24. • PETŐFI NÉPE • 3 A Béke és Szocializmus A KPVDSZ múlt évi munkájáról januári száma A kommunista és munkáspár­tok elméleti és tájékoztató fo­lyóirata, a Béke és Szocializmus januári száma ezúttal is igen gazdag tartalommal jelentkezik. A 150 oldalas folyóirat vezérgon­dolata a „Harminc esztendős vi­lágszocializmus”, ennek a jegyé­ben született számos cikk és ta­nulmány. Ezek közül is kiemel­kedik ’ Borisz Ponomarjov, az SZKP Központi Bizottsága titká­rának A szocializmus szerepe a mai világfejlődésben című cik­ke, amelyben a harminc eszten­dős történelmi fejlődést tekinti át. Vasil Bilak, a Csehszlovák Kommunista Párt KB titkára Az általános és a különös a forra­dalomban című írásában a szoci­alizmushoz vezető út általános törvényszerűségeit és sajátossá­gait elemzi. Albert Norden, a Német Szocialista Egységpárt KB titkára a szocialista német állam fejlődését, a német kommunisták harcát mutatja be olvasóinak. Nemes Dezső, az MSZMP KB Politikai Bizottságának tagja A népi demokrácia — a szocializ­mushoz vezető út egyik történel­mi formája címmel írt elméleti jellegű cikket, amelyben a népi demokratikus forradalmak alap­vetően azonos jellemvonásai mel­lett az eltérő sajátosságokat is megvizsgálja, s ezekből vonja le következtetéseit. A megtett út nagyságát szá­mokkal és tényekkel mutatja be a folyóirat a KGST titkárságának anyagai és más forrásmunkák alapján. Befejezi a lap a fejlett szocializmus kérdéseiről folyta­tott vitát, s közli a Béke és Szo­cializmus 1974. évi tartalomjegy­zékét. A szakszervezet vezető testü­letéinek 1974. évi munkáját érté. kelte, s az idei legfontosabb fel­adatait határozta meg csütörtö­kön délelőtt kezdődött ülésén a Kereskedelmi, Pénzügyi és Ven­déglátóipari Dolgozók Szakszer­vezetének központi vezetősége. A tanácskozáson részt vett Hu­szár István, a Minisztertanács el­nökhelyettese és Szurdi István belkereskedelmi miniszter. Az ülésen Ligeti László főtit­kár elmondotta: a kiskereskede­lem forgalma a IV. ötéves terv időszakában a múlt évben nőtt a leggyorsabban, meghaladta a 10 százalékot. Hangsúlyozta, hogy a munkaidő-csökkentéssel kapcso­latos kormányhatározatot végre­hajtották, a dolgozók egy részé­nek azonban nem tudták bizto­sítani a szabad időt; egyebek kö­zött ez az idei év egyik legfon­tosabb tennivalója is. MTI) BOLTNÉZŐBEN Az Aranypóktól a spenótmagig Egyre-másra nyílnak a boltok a kecskeméti Kéttemplom közben. A pezsgőbolt mellett legutóbb az ARANYPOK divatárú szaküzlet lengőajtóit tárták szélesre a vá- ; sárlók előtt. Az ízlésesen beren- ! dezett boltban sok szép holmi j vásárolható. A legújabb fazonú : bükié és jersey pulóverek, kardi- ' gánok, kendők, sálak a szivár- • vány minden színében. És meny- i nyi szép fehérnemű! Persze már ; csak a neve fehérnemű, hiszen főleg az erős színű — sötétkék, i lila, méregzöld és csokoládébar- ; na — csipkés ruhadarabok diva- tosak mostanában. Van színes f harisnyanadrág is! Meg mintás, | többféle változatban. Láttam lurexkosztümöt, kordbársony ta­vaszikabátot, nyomógombos bak- í fisblúzt —, szóval mindent, ami ) divatos és szép. Persze nem olcsó j dolgok ezek, de a válogatottan : szép ruhadarab ára semmikép- : pen nem lehet azonos a nagy szériákban készülő konfekció- holmiéval; A bolt mindenképpen \ méltó arra, hogy a megyeszék- I hely divatutcájában lehessen. ! Egyetlen „apró” de annál kelle- 1 Kietlenebb hiányossága van: Né- : hány eladónő — ki tudja mi ok­ból — komorsági és. mosolyta- lansági fogadalmat tett. Zordsá­guk láttán a bátortalanabb vevő ; alaposan meggondolja, háborgas­sa-e kis, földi kívánságaival őket? Nem jó dolog ez. Érdemes lenne — /nár a szép áru láttán is — kicsit barátságosabban bán­ni a vásárlókkal. Egyen halat — legjobb falat! — ezt a felhívást egy teherautó ponyvájáról olvastam le és nyom­ban megfogadtam. Szorgalmasan j vásároltam a kék- vagy pirosdo­bozos magyar gyártmányú olcsó olajos halkonzervet. Amíg volt. Most már hónapok óta ismeretlen .helyen tartózkodik, sehol sem kapható. Helyébe — ó, micsoda különbség — az árban azonos, NDK-ban készült dobozos halpás- ! tétomot kínálják. Otthon, némi böngészés után kiderítettem, hogy a kalóriaszegény étek cukorbete­geknek készült: kevéssel több mint 100 kalóriát tartalmaz do- i hozónként. Ez mindenképpen vi­gasztaló ebben a fogyókúrázó or­szágban, ahol — erről mindig örömmel írnak a lapok — egyre kevesebb kenyeret esznek az em- . berek. Két remek kekszújdonságot is felfedeztem. Mindkettő a cseh : élelmiszeripar hírnevét öregbíti. A Tramp és a Pi-Vi elnevezésű sós csemege jófajta bor- és sör- korcsölya, érdemes megvenni. • 10 nap alatt több mint félmillió forintos forgalmat bonyolított le a Bács- Kiskun megyei Ruházati Kereskedelmi Vállalat — január 10-én, Kecskeméten, a Kéttemplom közben megnyílt — elegáns méteráru- szaküzlete. Azóta a kínálat is bővült, mintegy két és fél milliós árukészlettel várják a vásárlókat. (Tóth Sándor felvétele.) A Budapesti Tejipari Vállalat kis műanyag poharakban hozta forgalomba a PRIMA márkajegy- gyel ellátott csokoládés- és vaní­liáspudingot. Kár, hogy megle­hetősen ritkán kerül az üzletek­be, akkor azonban pillanatok alatt elfogy. Társa, a poharas tej, hasonlóan fehér hollóként üdvö­zölhető. És a kefir! Ünnep, ha látjuk! De vajon miért? Mert kapós, az biztos, a boltvezetők­nek nem kell félni, hogy a nya­kukon marad, viszik,azt párjával! A tavasz közeledtét még alig lehet észrevenni, a zöldségboltok­ban azonban már kínálják — szinte folyamatosan — a zöld­salátát, zöldpaprikát, hófehér sampinyongombát és a még kicsit sápadt paradicsomot. Az ára, nos, többszöröse annak, amit nyáron kiadunk érte, mégis ese­tenként érdemes vásárolni belőle. Örömmel kell üdvözölni az új felvágottféléket! A megszokott hengeres formától 'eltérően szög­letesre préselik az ismeretlen helyről származó — az eladók csak találgatják, hol készül — újdonságot. ízletessége mel­lett még egy „erénye” van: nincs héja! Az új esztendő alkalmából a Centrum Áruházban naptáros konyharuhákat árusítanak. Az edd ig megszokott nyomott mintás, kemény, tehát csak többszöri ki­főzés. után használható törlőru­hák helyett az ideit puha nedv­szívó kelmére készítették el. Po­hártörlés közben tisztázható te­hát, hogy hány napig kell a ház­tartásra szápt pénzösszegnek ki_ tartani ... Feltehetően a háromperces te­lefonbeszélgetések bevezetése tette szükségessé, hogy homokórákat is kínáljanak boltjainkba!!. A gyufadobpz alakú kis szerkezeteket két változatban kínálják: az egyik mellett parányi telefonkészülék látható, összecsavarodott zsinór­ral. (Háiba, ez is figyelmeztetés: a zsinórt is időbe telik kibogoz­ni.) A másik egy szuper-tyúk- anyóval ékesített változat, nyil­vánvalóan lágytojás-főzéshez kell használni. A fém tyúkocska alatt két tojás fehérük... Ebből a faj­tából is venni kellene! A kertészkedők figyelmébe az új fajta holland vetőmagokat ajánlom. Kár, hogy a legtöbb zöldségmagcsomag nagysága in­kább állami gazdaságoknak, felel meg, mint a 80—100 négyszögö­lön gazdálkodóknak. Magam is megmámorosodtam a csodálatos terméssel kecsegtető tasakok lát­tán. És bár négy-ötfajta külön­böző magot akartam vásárolni, az erre szánt pénzt spenótmagra költöttem. Ha a patinás holland cég szövege beigazolódik, május­tól novemberig egész családom­mal, reggel, délben, este ehetjük a vitaminokban gazdag főzeléket. Selmeci Katalin Az iskola-egészségügy korszerűsítése Több orvost, több tornatermet — Alaprendelet készül Újabb állomásához érkezett az iskola-egészségügyi ellátás korsze­rűsítése. Az Egészségügyi Minisz­tériumban most dolgoznak az óvodák, valamint az alsó és kö­zépfokú oktatási intézmények egészségügyi ellátásának alapren­deletén, amely részletesen meg­határozza majd hol. milyen fel­tételek mellett kell főállású is­kolaorvosokat és iskolavédőnőket alkalmazni, s mik lesznek a fel­adataik. A tervezett intézkedé­sekről dr. öry Imre, az Egész­ségügyi Minisztérium főosztályve­zetője tájékoztatta az MTI mun­katársát. — Emlékezetes, hogy a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálata annak idején megálla­pította: az elmúlt 10—15 évben számottevően romlottak az isko­lák működésének egészségügyi feltételei, kevés a tornaterem, fiataljaink nem elég edzettek, az iskola-egészségügyi ellátás színvo­nala elmaradt az általános egész­ségügyi ellátás színvonalától és áz iskolaorvosi hálózat sem látja el feladatát megfelelően. E meg­állapítások alapján a kormány az oktatási és az egészségügyi ágazat vezetőit megbízta: tegyenek in­tézkedéseket a helyzet megjaví­tására. Azóta — különösen az oktatás­ügy területén — több jelentős lé­pést tettek. A tanulók túlterhelé­sének mérséklésére — a tananyag csökkentése mellett — egyebek között előírásokat dolgoztak ki az órarendek szerkesztésére, csök­kentették az óraszámokat, elren­delték, hogy az iskolákban a ko­rábbi heti kettő helyett három tornaórát kell tartani. Ugyanak­kor növelték az egészségügyi is­meretek alapjául szolgáló bioló­giai órák számát. A pedagógus- képző intézetekben bevezették az egészségügyi tárgyak oktatását. Hasonló célokat szolgáló intéz­kedések születtek az egészségügyi ágazatban is —mondotta dr. őrt Imre. — A minisztérium az isko­lák egészségügyi helyzetének ja­vítására ofszágos szakmai koor­dinációs bázisként az Országos Csecsemő- és Gvermekegészség- ügyi Intézetben külön iskola­egészségügyi csoportot hozott lét­re. A szakemberek az elmúlt években kidolgozták azokat a fel­tételeket, amelyek alapján a gyer­mekek iskolaéretté nyilvánítha­tók, és meghatározták az iskola- egészségügy feladatait. Egyebek között ez lesz maid az iskolák egészségügyi ellátását szabályozó rendelet alapja is. Elkészült to­vábbá az iskola-egészségügyi do­kumentáció tervezete, egy olyan nyilvántartási törzslaprendszer, amely lehetővé teszi a fiatalok egészségi állapotának nyomon kö­vetését az óvodás kortól a közép­iskolai, vagy szakmai tanulmá­nyaik befejezéséig. Kidolgoztuk azt is, melvek az iskola-egészség­ügyi ellátás korszerűsítése, fej­lesztése érdekében haladéktalanul végrehajtandó legfontosabb fel­adatok, és melyeket kell majd — megfelelő fontossági sorrendben — csak később megoldani. Az ennek alapján összeállított fej­lesztési terv már készül és előre­láthatólag májusban kerül a Mi­nisztertanács elé — rrtondotta az Egészségügyi Minisztérium fő­osztályvezetője. (MTI) * y ' BIZTATÓ KEZDET - SOROZATNAK TERVEZIK Közművelődési fórum Kecskeméten SZÉPIRODALOM. SZOCIOGRÁFIA, MŰVÉSZET forrás A Forrás írót avat Üj borítóval, s a tartalmi tö­rekvéseket jobban tükröző új fel­irattal — Szépirodalom, szociográ­fia, művészet — jelent meg a Forrás 1975. évi januári száma. A folyóirat írót avat, a 30 éves Balázs József személyében. Ko- portos című kisregényét teljes ter­jedelmében közli. Ezenkívül ver­sekét találunk még a szépiroda­lomnak szánt helyen. . A Való Világ című rovatot ez­úttal Zám Tibor írása tölti ki, amely az 1974. október 24—25-én Kecskeméten megtartott országos szociográfus-tanácskozás anyagát összegezi. A Krónikában Pás- kándi Géza író, a kecskeméti színház dramaturgja a múlt ok­tóberi felszabadulási Forrás-mű­sorról szól, majd irodalmi és mű­vészeti hírösszeállítás követke­zik. » Végül a Psalmus Hungaricus Kodály-mű alapjául szolgáló zsoltárfordításról, Kecskeméti Vég Mihály verséről olvashatunk kis irodalomtörténeti tanulmányt Orosz László tollából. Kanyó Ferenc megkapó szocio- fotói, valamint Apáti—Tóth Sándor szűrdíszítőmotivum-felvé- telei emelik a folyóirat színvona­lát. R. M. Avar kori temető, Árpád kori templom A Szegedi Móra Ferenc Múzeumhoz érkezett lakossági bejelentések alap­ján Csongrád megyében két helyen kezdődött téli régészeti ásatás. Mind­két leletcsoportra homokbányászás közben bukkantak az emberek. Rúzsa község határában ;oob mint ezerháromszáz éves korai avar kori te­metőt tárhatnak íel a régészek. Eddig öt sírt bontottak ki és számos, az ak­kori női és férfi viseletre utaló fém­tárgyat, varkocsszoritót, használati tárgyat találtak. A csengelei homok­bánya szintéin régészeti kincset rejt. Egy eddig ismeretlen Árpád kori templom alapjai kerültek felszínre (MTI) Etiópiában most a katonák ke­zében van á hatalom. Tisztekből, tábornokokból, és közlegényekből áll az a százhúsz tagú, magát ideiglenesnek mondott tanács, amely kormányozza az országot. A császár detronizálása után hi­vatalosan is katonai junta lépett a trónt „istentől származó jogán” bitorló négus nyomába. Afrikai országról lévén szó. egyáltalán nem meglepő, hisz’ földünknek ezen a részén, az úgynevezett harmadik világ tizenhat államá­ban vannak uralmon a katonák. A katonák diktatúrája szükség- szerű is ebben, a változásokat te­kintve mindenképp forradalmi helyzetben. Az már kevésbé szük­ségszerű, és ezt sokan hangoztat­ják, fővárosban, vidéken egy­aránt, hogy az elnök személyén kívül a tanács többi tagjáról jó­formán semmit sem tudni, hogy kik ezek a katonák és miféle em­berek. Úgyszólván teljesen ár­nyékban mozognak. — Pedig egyáltalán nem fan­tomok — válaszolja az újságírók kérdésére egyik alkalommal a re­habilitációs bizottság helyettes vezetője, Tessema ezredes. Reális hatalmat képeznek. S ami a fő, hatalmukat csupán arra kívánják felhasználni, hogy a feudális autokrata rezsim után Etiópiá­ban megszülessék a demokratikus rendszer, amelyben majd a nép is elfogathatja méltó helyét a ha­talomban Arra a kérdésre pedig, hogy a katonák képesek lesznek-e egye­dül végrehajtani az ország életé­nek demokratizálását, újjászerve­zését, Tessema félreérthetetlen nemmel válaszolt. Bővül-e a múzeum? Mi leáz a mostoha körülmények közt működő levéltár sorsa? Mikor lesz végre *a megyeszékhelyen új könyvtár, és hol épül? Mikor költözhet új helyre az elavult öreg épületből a zeneiskola? Mit tesznek a város intézményei a munkásművelődés ügyéért? Át- alakítják-e a színházat? Elké­szül-e ebben az évben g Kodály Intézet? Milyen lesz az új Kecs­keméti Műsor kalauz? Ilyen és hasonló kérdések hangzottak el szerdán az új Me­gyei Művelődési Központban. A kamarateremben a közművelő­dési fórumra mintegy' százötve­nen gyűltek egybe. A jelenlevők kérdéseket intéztek az intézmé­nyek vezetőihez, a megyei és vá­rosi kulturális élet irányítóihoz. Az előzőleg írásban benyújtott és a helyszínen szóban elhang­zott kérdések érintették a me­gyeszékhely szinte valamennyi lényeges, közművelődéssel kap­csolatos gondját, tervét. A színház, a könyvtár és a le­véltár, valamint a két művelő­dési központi igazgatója őszintén — a nehézségeket sem hallgatva MEGJEGYZÉS • Reggeli tanácskozás a honvé­delmi minisztérium udvarán. — Éppen ezért hirdettük meg most a „Cselekvő részvétellel az új Etiópiáért” nemzeti mozgal­mat. Szeretnénk, ha diákok, taná­rok ezrei indulnának vidékre, hogy az új eszmék befogadására feltörjék a parlagot. Rájuk várr hogy tanítsák, neveljék a rendkí­vül elmaradt falusi lakosságot. Néhány kiragadott mondat csu­pán egy sajtónyilatkozatból. § Egyik estén hosszúra nyúló vi­tában etióp ismerősöm, az erdő- gazdaság főosztályvezetője, tömö­ren így jellemezte a hatalom je­lenlegi dilemmáit: — A katonák valóban mesteri módon vonták ki a forgalomból „isten kiválasztottját”, a négust. De sikerül-e vajon a forgalmat is új irányba terelni? Hogy a régi, szűk utak helyett, amelyeken jó­éi — válaszolt a felmerült kér­désekre. Kimerítő választ adott néhány ugyancsak időszerű és fontos kérdésre Bodor Jenő, a megyei, és Mészáros Sándor, a városi tanács művelődésügyi osz­tályvezetője. A fórum bevezetőjét és össze­foglalóját dr. Major Imre, a me­gyei tanács elnökhelyettese tar­totta. Kijelentette többek között: határozat született arra, hogy az ötödik ötéves terv során végle­ges és kielégítő elhelyezést kap a levéltár, a könyvtár, a zeneis­kola és a Pannónia Filmstúdió. Bővítik a múzeumot, s 1975. őszéig befejezik a Kodály Inté­zet építését. Gila János, a Megyei Művelő­dési Központ igazgatója bejelen­tette, hogy a mostani városi köz- művelődési fórumot egy tervezett sorozat keretében rendezték meg. A jövőben ezt havonta megismét­lik. Legközelebb a megyeszék­hely gazdasági helyzetét ^vitatják meg. A sikeres est végén az intéz- mény igazgatója bemutatta az érdeklődőknek a Városi Művelő­dési Központ épületét. , V. M. XI. Katonák beszélnek formán csak az arisztokrácia köz­lekedhetett, tudnak-e most oly széles sztrádákat építeni, ame­lyen a nép is elférhet. Találkoztam parasztokkal jár­tamban, keltemben az etióp fel­földön. Nyomorukat látván kér­deztem: Mit szeretnének? Mire vágynak? Az egyik: bérelt föld helyett saját birtokot, a másik: kevesebbet kelljen fizetni a föl­desúrnak. (Előfordul, sőt igen gyakori, hogy a bérlő paraszt a termés 75 százalékát is oda kell, hogy adja a föld tulajdonosának.) A fővárosban beszélgettem mun- -kanélküliekkel: ők mit szeretné­nek. Munkát, munkát — ismétel­gették. A diákok polgári kor­mányt, alkotmányos demokráciát emlegettek. Föld, munka, népi ha­talom — ezt várják a katonáktól. Az idén szeptemberben, néhány héttel újév után —. itt az új esz­tendő szeptember 11-én kezdődik — azután, hogy a császártól épp csak megszabadult az ország, Ad­dis Abebában soha nem tapasz­talt lelkesedéssel köszöntötték a tavasz érkezését. Maszkái ünne­pét. Űj tavasz kezdetét ünnepeltük — mondja az etióp napilap egyik szerkesztője. A Maszkái az idén igazi nemzeti ünnepünkké vált. Néhány héttel az emlékezetes ünnep után nekem úgy tűnik, mintha kissé elszállt volna a Diiszkén említett kezdeti mámor. Mintha egyre több arcon lehetne felfedezni a nyugtalanság kérdő­jeleit. a türelmetlen várakozás feszültségét. És most hová, mer­re? Előre. Etiópia! — és az em­berek ismételgetik is: Etiópia takdem! De hát mit takar a tö­mör jelszó? Valkó Mihály (Következik: Egy félbe maradt interjú.) Volt-nincs... — Kevés a tej- és tejtermék üzlet, vagy még pontosabban: a reg- gelizési lehetőség ... — csengenek még a fülembe az üzemi nőbizott- sági vezető szavai, amikor a kecskeméti, Rákóczi úti tcjüzlet előtt eszembe jut: tea! Mindig elfelejtem, pedig napok óta üres otthon a teásdobozom. Beugróm hát, hogy megvegyem. Régen jártam ebben az üzletben, talán ezért tűnt fel nyomban, hogy valami hiányzik a hajdan megszokott képéből. Az automaták I A tejet, kávét és kakaót a poharakba töltő szerkentyűk. Nincsenek. Eltűntek a falról. — Hová lettek? — tudakolom a pultocska mögötti kisasszonytól, aki alighanem Kecskemétről elszármazottnak vél, s el- nézőn feleli: — Ö, már legalább két éve leszerelték! — Vajon miért? Hisz olyan népszerűek voltak. — Sok volt velük a baj. Az alkalmi informátorom mögötti helyiségbe pillantva, a poharak sokaságat látom az asztalon, s kissé zavartan tudakolom: — Az ott a konyhájuk? — Igen, ott főzzük, melegítjük a kakót, kávét... — hangzik a vá­lasz, miközben egy pohár tejet nyújt át a délidőben betért vendég­nek. Néhány másodpercnyi téblábolás után ismét az utcán találom ma­gam, s erre gondolok: milyen büszke volt az automaták (vagy fél­automaták?) szolgálatba állítására annak idején az üzemeltető vál­lalat; milyen népszerű volt ez az úttörő lépés a reggeli nélkül mun­kába igyekvők sokasága körében; és mennyi elismeréssel irt a jó kezdeményezésről lapunk is. S most tessék: csendesen kimúlt..» Pedig jó lenne, kellene, minél több, ahogyan a nőbizottsági veze­tő is mondta. Jóllehet, kevesebb lenne az ideges ember, ha nem reggeli nélkül látna hozzá a napi munkájához ... így töprengtem, mígnem a szerkesztőségbe érve rádöbbentem: a tea! Elfelejtettem. A volt, de nincs automaták miatt. —y —n Etiópia ébren

Next

/
Thumbnails
Contents